Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-01 / 89. szám

2. oldal Anthony Barber angol pénzügyminiszter az alsóházban kijelentette, hogy a kormány erőfeszítései az idén arra irányulnak, hogy csökkentse az adókat, leegyszerűsítse az adórendszert, és ösztönözze a magánkezdeményezést meg a takarékoskodást. A pénz­ügyminiszter becslése szerint a nemzeti jövedelem az idén 2 százalékkal nagyobb lesz, mint tavaly volt. A legnagyobb problémákként említette a munkanélkülisé­get és az inflációt. Képünkön: az angol pénzügyminiszter az újságírók gyűrűjében A font nem lehet világpénz Franciaország ehhez a feltételhez köti Nagy-Britannia csatlakozását a Közös Piachoz . A hat miniszter nem tudott megegyezésre jutni Brüsszelből jelenti a Tanjug. Az Európai Közös Piac minisztertanácsán Fran­ciaország képviselője ismét követelte partnereitől, hogy a Nagy-Britanniával folytatott tárgyalásokon vitassák meg a font sterlingnek mint „tartalék vi­lágpénznek” a szerepét. Ezzel a francia kormány megerősítette azt az álláspontját, hogy a font ster­ling ilyen szerepe nem egyeztethető össze Nagy-Bri­­tannia közös piaci tagságával. A francia követelést csak rövi­d vita követte. A mi­niszterek nem jutottak kö­zös álláspontra, amit a pá­rizsi kormány korábban követelt, hanem elhatároz­ták, hogy ezt a kérdést a hatok brüsszeli állandó bi­zottsága elé utalják, amely­nek a szervezet pénzügyi bizottságával és a nemzeti bankok kormányzóival meg kell tárgyalnia a problémát. Az állandó bizottságnak el­fogadható javaslattal kelle­ne a minisztertanács elé já­rulnia, így hát elmaradt a font szerepével kapcsolatos vita, amelyet pedig a legnagyobb érdeklődéssel vártak. A francia kormány voltakép­pen még nem vallott színt. A francia követelés, hogy a miniszteri értekezleten vi­tassák meg a font sterling kérdését is, meglepte a töb­bi tagállamot. Egyesek ezt úgy magyarázták, mint a francia vétó új formáját Nagy-Britannia közös piaci tagsága ellen. Amikor tavaly júniusban megkezdődtek az előkészületek a szigetország csatlakozására, a hatok mi­niszterei megállapodtak, hogy a font kérdését is megemlítik az Angliával fo­lyó tárgyalásokon, de nem csinálnak nagy ügyet a kér­désből. Brüsszeli megfigyelők sze­rint a font kérdésének fel­vetése megnehezíti a Nagy- Britanniával folyó tárgyalá­sokat, amelyek enélkül is kritikus szakaszba érkeztek. Az USA-ban vita kezdődik a Kínai NK elismeréséről Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságában vitát kezd­tek több határozati javaslat­ról, amelyekben indítványoz­zák az amerikai kormány­nak, hogy ismerje el a Kínai Népköztársaságot. Ezt Wil­liam Fulbright, a külügyi bi­zottság elnöke közölte. A vi­ta valószínűleg május elején kezdődik. Mind nehezebb helyzetben az olasz mezőgazdaság Rómából jelenti a Tanjug. Az olasz mezőgazdaság helyzete mindjobban ag­gasztja a közgazdászokat, a szociológusokat és más té­nyezőket. A déli vidékek problémái mellett egyre na­gyobb gazdasági szociális és politikai problémákat okoz az ország egyes részei ipari és mezőgazdasági fejlettsé­gének különböző szintje. A közzétett adatok szerint a mezőgazdasági lakosság létszáma tavaly 8,4 száza­lékkal csökkent. Ez az el­múlt évtized rekordja. 1970 folyamán ЗООООО-en hagyták el a falvakat. Jelenleg 20 százalékkal kevesebben dol­goznak a mezőgazdaságban, mint az iparban. Ezzel nagy­mértékben fokozódott a le­telepedés a városokban, va­lamint a gazdasági jellegű kivándorlás. Ugyanakkor az ország egyre több élelmiszercikket kénytelen importálni. Tavaly a mezőgazdasági deficit ha­talmas összeget, 1,7 milliárd dollárt tett ki. Az elmúlt évtizedben je­lentősen csökkent a kis pa­rasztgazdaságok száma. 1961- től 1970-ig 500 000 kisbirtok „eltűnt”. MAGYAR SZÓ Nem Kampalában ül össze az afrikai csúcsértekezlet Kaunda folytatja akcióját az ugandai rendszer ellen Dar es Salaamból jelenti a Tanjug. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy dr. Kenneth Kaunda zambiai köztársasá­gi elnök az Afrikai Egység­szervezet elnökeként erélyes akciót kezdett, hogy a szer­vezet júniusi csúcsértekezle­tét ne Kampalában, Uganda fővárosában tartsák, mint ezt korábban elhatározták. Kaunda elnök üzenetet vál­tott a független afrikai or­szágok vezetőivel, és javasol­ta, hogy a csúcsértekezletet Kampala helyett Kinsaerá­­ban vagy Addisz-Abebában tartsák. Indoklásul Kaunda elnök megemlíti, hogy janu­árban katonai államcsínyt hajtottak végre Ugandában, és ennek következtében Kam­pala többé nem alkalmas ar­ra, hogy ott tartsák az Af­rikai Egységszervezet érte­kezletét. A tanzániai újságok ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy Ugandában olyan re­zsim került hatalomra, amely szembehelyezkedik az afri­kai forradalommal. Az újság azt is megírja, hogy az Afrikai Fejlesztési Bank igazgatósága sem haj­landó júliusban Kampalában ülésezni, mivel a tagállamok többsége ezt ellenzi. Az af­rikai bank értekezletét Abi­­djanban, Elefántcsontpart fő­városában tartják. Portugália megtorlást alkalmaz Zambia ellen? A Noticias című újság, a mozambiki portugál gyar­matosítók lapja, követelte, hogy tiltsák meg a mozam­biki és angolai kikötők és útvonalak használatát Zam­bia számára. A követelés elfogadása gyakorlatilag Zambia blo­kádját jelentené. Az újság ezt azért tartja szükséges­nek, mert Zambia elítéli a mozambiki és angolai gyar­mati rendszert. Az újság a zambiai politikát „provoka­tívnak, agresszívnak és bű­nösnek” mondja, és azon a véleményen van, hogy Zam­biának meg kellene tiltani, hogy a mozambiki és ango­lai kikötőkön át szállítsa a rézércet és a kukoricát. Zambia amellett, hogy a szomszédos és baráti Tanzá­nia kikötőit használja, kénytelen igénybe venni a portugál gyarmatok kikötőit és útvonalait is, mert a tan­zániai kikötők túlterheltek, és nincs is elegendő útvonal Lusaka és Dar es Salaam között. Most építenek egy korszerű autópályát és vas­útvonalat a két város kö­zött. Svájcban alkotmányba iktatják az ember és a környezet védelmét Bernből jelenti a Reuter. Svájcban június 5-én és 6- án népszavazást tartanak ar­ról, hogy beiktassák-e az al­kotmányba azt a szakaszt, amely kimondja az ember és környezetének védelmét a szennyeződésről. A népszavazáson első íz­ben vesznek részt a nők, akik a múlt hónapban kap­tak szavazati jogot. Elölről kezdődik a vita az olaszok válásáról Olaszországban propa­ganda-hadjárat kezdődött a közelmúltban elfogadott válási törvény visszavoná­sára. A törvény bevezeté­sét, mint ismeretes, viha­ros viták előzték meg a parlamentben és a közvé­leményben is. A mostani kampány szervezői fél­millió aláírást akarnak gyűjteni június 10-éig, hogy az alkotmány ren­delkezései alapján köve­teljék népszavazás kiírá­sát a válási törvény ha­tálytalanításáról. 1 AZ APOLLO 1 ­ A VENERA ÁRNYÉKÁBAN! (5) A szakértőknek olyan módszereket kel­lett kidolgozniuk, amelyek megvédik a mű­szereket a nagy nyomástól, és a magas hőmérséklet hatásától. A Venera—7 1970. augusztus 17-én indult el a Földről, a Szovjetunió bajkonuri űr­­támaszpontjáról. Az Esthajnalcsillag köze­lébe 120 napig tartó repülés után érkezett meg. A bolygó légkörébe érve az űrállomás orbitális része levált a mérőműszereket tartalmazó tartályról. A tartály sebessége ekkor 11,5 kilométert tett ki másodpercen­ként. A légkörbe érve és az atmoszférával való súrlódás következtében ez a sebes­ség 200 méteres másodpercenkénti sebes­ségre csökkent. A légkörbe való ütközéskor a tartályt 350 Mach-egységnyi megterhe­lés érte, a súrlódáskor keletkezett hőmér­séklet pedig elérte a 11 000 Celsius-fokot. A tartály ejtőernyője 60 kilométeres magas­ságban nyílott ki. A Venera—7 körülbelül 100 kilogram­mal súlyosabb volt, mint a korábbi Venus­­űrhajók. A műszeres tartályt ugyanis úgy kellett megszerkeszteni, hogy a hőszigete­lő pajzs kibírja a 180 atmoszférányi nyo­mást és az 530 Celsius-foknyi hőmérsékle­tet. A korábbi műszeres tartályoktól elté­rően a Venera—7 ugyanis a bolygó felszí­nén is működött a leszállás után. A pajzs különleges hőszigetelő rétegekből állt, a műszerek pedig akkor is működhettek, ha nagy ütés érte őket. Az ejtőernyőt éghe­tetlen anyagból szőtték. Ez a néhány adat azt bizonyítja, hogy a szovjetek sikeresen megoldottak egy egész sor tudományos és műszaki problémát, és a világűri „partraszállást” nemsokára már kipróbált és jól kidolgozott berendezések­kel fogják végrehajtani. Természetesen azok a szerkezetek, amelyek majd a nap­rendszer külső bolygói felé tartanak, konst­rukciós tekintetben mások lesznek, mert más problémákkal is állnak majd szem­ben. Tény az, hogy az alapvető tapaszta­lat, amely a szélsőséges viszonyok közötti műszerműködés megvalósításához kell, már megvan, és további alkalmazása nem lesz nehéz. Amerikai tervek Az amerikai tudósok is kidolgozták a naprendszer bolygóinak kutatási tervét, de bizonyos költségvetési nehézségek miatt a terv végrehajtása kétségessé vált. Az sem lehetetlen, hogy az újabb pénzügyi meg­szorítások teljesen kilátástalan helyzetbe sodorják az amerikai világűrkutatási prog­ramot. A tervnek végleges körvonalai majd csak akkor lesznek ismertek, ha a kong­resszus jóváhagyja a jövő évi költségvetést. Természetesen nincs kizárva az sem, hogy a legújabb szovjet sikerek bizonyos módo­sításokat váltanak ki az amerikai prog­ramban, és az amerikai politikusok több pénzt szavaznak meg az amerikai világűr­­kutató hivatalnak, mint amennyire a szak­emberek számítottak. Ismeretes, hogy az amerikai űrkutatási programban is nagy figyelmet szentelnek a Mars bolygónak, mert sok csillagász véleménye szerint a vörös bolygón van­nak vagy voltak a legkedvezőbb feltéte­lek az élet kialakulására. Az amerikaiak Mars-kutatási tervét az idén májusban kezdik megvalósítani. Tíz nap leforgása alatt két Mariner mintájú űrhajó indul el a Mars felé. A tervek szerint viszonylag kis távolságban fognak keringeni a bolygó körül, és televíziós felvevőgépeikkel kutatni fogják a felszín­nek majdnem 70 százalékát. (Folytatjuk) új pekingi vád: Moszkva terjeszti a kapitalizmus eszméit, és világuralomra tör Mind hevesebb szovjetell­enes kirohanások a kínai lapokban Hong Kongból jelenti a Reuter: A Hung Csi (Vörös Zászló), a Kínai KP KB elmé­leti folyóirata igen súlyos vádakat hoz fel a szovjet vezetőség ellen. A pekingi rádió adása szerint a szovjet vezetőség ellen az a vád, hogy revízió alá veszi a marxizmus— leniniztiáiást, s ezzel leplezi világuralmi törekvéseit. Más­részt Moszkvát azzal is vá­dolják, hogy terjeszti a ka­pitalizmus eszméit. A folyóirat még jó néhány más súlyos vádat hozott fel a szovjet vezetőség ellen. Politikai megfigyelők sze­rint így akarja közvetlenül a ma kezdődő kongresszus előtt kifejteni a Szovjet­unióval való ideológiai né­zeteltérésekre vonatkozó ál­láspontját. Az éles hangú vi­ta részét képezi a vezető kínai lapok nemrég közölt vezér­cikke is a párizsi kommün századik évfordulója alkal­mából, amely rendkívül ke­ményen elmarasztalja a szovjet vezetőséget. A vezércikkre a szovjet fél válaszolt, sőt, valamivel korábban a Szovjetunióban egy 180 oldalas könyv je­lent meg, amelynek szerzői éles hangon ítélik el a kínai politikát. A Pravda szomba­ti és hétfői számában közli, hogy a szocialista országok teljes mértékben támogatják a Szovjetuniót Kínával szemben. Egyébként semmi jele sincs annak, hogy ez a szó­párbaj bármit is változtat a két ország közötti kapcsola­tokon. Gazdasági téren a Szovjetunió és Kína kapcso­latai tovább fejlődnek: a tervek szerint a tavalyi hat­vanmillió dollár értékű áru­csere-forgalmat 130 millió dollár értékűre kívánják növelni. Csütörtök, 1971. ápr. 1. Ázsiának egymilliárd új munkahelyre van szüksége Az ECAFE, az ázsiai és távol-keleti gazdasági bi­zottság adatai szerint az ázsiai országokban a szá­zad végéig egymilliárd új munkahelyet kell nyitni, ha továbbra is ilyen mér­tékben gyarapodik a lakos­ság. Ázsiában jelenleg egy­­milliárd-százmillió munka­képes (15—64 éves) ember él. Az elkövetkező har­minc évben, ha csak nem csökkentik radikálisan a születési arányszámot, Ázsiának kétmilliárd 300 millió munkaképes lakosa lesz. Az ázsiai országok lakói­nak száma jelenleg mint­egy kétmilliárd. 1985-ig a lélekszám több mint 700 millióval növekszik, 2000- ig pedig a hárommilliárdot is meghaladja. HOGYAN KELL SZÁZ ÉVET ÉLNI? G­rigorij Petykelaj szov­jet gerontológus a na­pokban „elárulta”, miképpen élhet az ember száz évnél is tovább: kemé­nyen kell dolgoznia, nagy családban kell élnie, nem szabad dohányoznia, sok fő­zelékfélét és gyümölcsöt kell ennie, és lehetőleg csak ter­mészetes bort innia. A TASZSZ szovjet hír­­ügynökség részleteket kö­zölt a professzor jelentésé­ből, aki nem kevesebb, mint húszezer grúziai polgárt vizs­gált meg. A megvizsgáltak egytől egyig idősebbek vol­tak nyolcvan évnél, de kö­zülük kétszázan a százéves kort is meghaladták. Az idős emberek legtöbbje 1500 mé­teres tengerszint fölötti ma­gasságban él és szinte mind­annyian nagy családot ala­kítottak ki. Sokan közülük még ma is dolgoznak. — A legtöbben nem dohá­nyoznak — állítja a profesz­­szor. — Tulajdonképpen dié­tás koszton élnek, noha éte­leiket grúziai szokás szerint alaposan fűszerezik. Renge­teg gyümölcsöt és főzelék­félét, húst, tejterméket és mézet esznek. A grúziai öre­gek gyakran isznak, de mér­tékkel, és kizárólag termé­szetes bort. A százévesek legtöbbje ki­tűnő egészségi­­ állapotnak örvend, és szemüveg nélkül olvas.

Next