Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-08 / 96. szám

Csütörtök, 1971. ápr. 8. MAGYAR SZŐ 3. oldal Jordánia nem vesz részt az arab csúcsértekezleten Nyolc nap óta először hallgattak a fegyverek Ammanban Kairóból jelenti a MENA: A kairói A1 Ahram hír­adása szerint három napon belül összeülnek az arab államfők képviselői, és meg­vitatják a jordániai hely­zetet. Az ülés részvevőd előtt Bahi Ladgam tunéziai dip­lomata, a jordániai arab tűzszüneti bizottság elnöke és Ahmed Abdel Hamid Hilmi egyiptomi tábornok, a jordániai katonai megfigye­lő bizottság elnöke egy-egy beszámolót olvas fel. Az AFP jelenti Amman­­ból, hogy Jordánia közölte: nem vesz részt az arab ál­lamfők képviselőinek ülésén. Amman ezt azzal indokolta meg, hogy későn kapta meg a meghívót. Más hír szerint a szer­dára virradó éjjel teljes nyu galom uralkodott a jordá­niai fővárosban. Nyolc nap óta először hallgattak el a fegyverek. Ammanban az élet lassan visszatér meg­szokott medrébe. A MENA arról ad hírt, hogy Ali el Hajari, Jordá­nia új egyiptomi nagyköve­te kedden találkozott a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer vezet Központi Bizottságá­nak küldöttségével. A talál­kozót a jordániai nagykö­vet kérte. Kína is azzal vádolja Indiát, hogy beavatkozik Pakisztán belügyeibe Pekingből jelenti a Hszin­­hua: Peking erélyesen tiltako­zott az indiai kormánynál, amiért március 29-én több száz ember részvétedével tüntetések voltak Kína del­hi nagykövetsége előtt. A tiltakozó jegyzék szerint a tüntetők rágalmazták a pekingi vezetőket, azzal vá­dolva Kínát, hogy a pakisz­táni kormányt támogatja a jelenlegi kelet-pakisztáni válságban. A jegyzék felrója Indiá­nak, hogy beavatkozik Pa­kisztán belügyeibe, és em­lékezteit arra, hogy Kína a békés koegzisztencia öt alap­­elvéhez tartja magát, és so­hasem avatkozott be más országok belügyeibe. Csupán idő kérdése a hadműveletek felújulása Egyiptomi lapvélemények a közel-keleti helyzetről Kairóból jelenti a Tanjug: „Biztosra vehető, hog y 1971 a háború éve lesz a Közel-Keleten” — írja a tekintélyes kairói A1 Ah­ram. Hozzáteszi, hogy ez nem azért lesz a háború éve, mert Egyiptom véget vetett az ideiglenes tűz­szünetnek, hanem azért, mert „Izrael, amely ugyan sokat beszél a békéről, m agatartásával csak háborút robbanthat ki”. A lap megemlíti, hogy az izraeli kormány eddig visz­­szautasított a közel-kelebi válság békés megoldására vonatkozó minden javasla­tot. Izrael még mindig az arab területek kisajátítása és a közvetlen tárgyalások mellett kardoskodik, noha jól tudja, hogy az arabok ebbe sohasem egyeznek be­le. Ily módon Izrael lezárt minden békéhez vezető utat, tehát a háború az egyetlen kiút. Az A1 Akhbar szerint a hadműveletek felújulása a Közel-Keleten csupán idő kérdése. Az UPI jelentése szerint londoni diplomáciai körök úgy vélik, hogy Izrael a hó­nap végéig szabatosain meg­határozza, milyen feltételek mellett hajlandó beleegyez­ni a Szuezi-csatorna meg­nyitásába. Jól értesült kö­rök szerint ugyanis az ame­rikai kormány követelte Tel Avivtól, hogy április végéig nyilatkozzon. A diplomaták úgy hiszik, hogy Izrael talán el is fo­gadja azt a feltételt, hogy csapatait részben vonja ki a Szuezi-csatorna övezeté­ből, azzal, hogy formálisan véget vetnek az ellenséges­kedésnek. A hatalmon levő Izraeli Munkáspárt háromnapos kongresszusa végén határo­zatot fogadott el, amelyben követeli az izraeli—arab ha­tárok lényeges megváltozta­tását az 1967. évii állapotok­hoz képest. A határozat sze­rint tovább kell folytatni az izraeliek betelepítését a megszállt arab területekre. A kongresszus támogatta a kormány eddigi politikáját, és visszautasított a közel-Katonasággal nem lehet elfojtani a függetlenség iránti vágyat A pakisztáni helyzet újabb fejleményei — Két pakisztáni diplomata menedékjogot kért Indiától Delhiből jelenti a Tanjug: Miközben Kelet-Pakisztánból újabb hírek érkez­nek a központi kormány hadseregével szembeni szer­vezett ellenállásról és a kelet-pakisztáni egységek si­kereiről, a központi kormányhoz közel álló körök azt állítják, hogy több kelet-pakisztáni politikus a helyzet gyorsabb rendezése érdekében felajánlotta együttműködését a katonai kormánynak. A lahorei rádió jelentése szerint az említett kelet-pa­kisztáni politikusok között van Hamidul Hak Choud­­hury volt külügyminiszter és dr. Kamal Husszein, aki­ről azt állítják, hogy Mud­­zsubur Rahman jogi taná­csosaként részt vett a pa­kisztáni elnökkel nemrégen Daccában folytatott tárgya­lásokban. A pakisztáni for­rások szerint ezek a politi­kusok kijelentették, hogy egyesíteni kell az erőket, és el kell halasztani a vitát a fennálló nézeteltérésekről, mivel az a veszély fenyeget, hogy India beavatkozik Pa­kisztán belügyeibe. Más hírek szerint a Kelet- Bengália önrendelkezési jo­gáért küzdő tömeges moz­galom a jelekből ítélve ha­marosan képes lesz fegy­verrel szembeszállni a kato­nai kormány önkényével. A kelet-bengáliai felsza­badító hadsereg egyik pa­rancsnoka kijelentette, hogy a szövetségi csapatok ku­darca csupán napok kérdé­se, mert a haderő semmi­képpen sem tudja megtörni a demokratikus jogokéit és önrendelkezésért harcoló mozgalom fokozódó erejét. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint szerdán es­te két pakisztáni diplomata — Pakisztán delhi nagykö­vetségének másodtitkára és sajtóattaséjának helyettese — politikai menedékjogot kért Indiától. Mindketten kelet-pakisztáni származá­súak. A két diplomata sajtónyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy ezentúl a bengál nem­zet szuverén kormánya iránt vannak kötelezettségei, s az indiai kormány beleegye­zett abba, hogy egyelőre biz tonságos helyre szállítja őket, később azonban visz­­szatérnek tisztségükre hazá­juk szolgálatában. keleti probléma megoldásá­ra vonatkozó minden olyan megoldást, amely nem elé­gíti ki a „védhető határod­ra” vonatkozó izraeli köve­teléseket. Miro Barešićot és Andjelko Brajkoviéot elvezetik a svéd rendőrök Merénylet stockholmi nagykövetünk ellen (Folytatás az 1. oldalról) és az ötödik emeleti erkély­re zuhant. Onnan később a tűzoltók segítették le. Egy idősebb asszony, aki az ötödik emeleten lakik, később kijelentette a rend­őrségen, hogy a lövöldözés előtt két ismeretlen kopog­tatott be hozzá. Megkérdez­ték tőle, hol van a nagy­­követség, s amikor meg­mondta, távoztak, majd nem sokkal ezután megkezdődött a lövöldözés. A svéd rendőrség húsz emberét küldte ki a hely­színre, és négy mentőkocsit is. A tűzoltóbrigád készen állt, hogy a veszélyeztetet­tek segítségére siessen. A húsz rendőr' rövid idő alatt a nagykövetség épületéhez érkezett, amely előtt már mintegy ötven jügoszláv gyűlt össze, akik a rádió­ból értesültek a történtek­ről. A svéd külügyminiszté­rium hivatalos képviselői valamivel később érkeztek a jugoszláv nagykövetségre. A rendőrség közölte, hogy az usztasa terroristák ellen­állás nélkül adták meg ma­gukat. Űjabb hírek szerint a stockholmi Karolina kórház sebészei két golyót operál­tak ki Vladimir Rolovié nagykövet fejéből. A kórház közleménye szerint a nagy­követ állapota igen súlyos, az orvosok nem mernek jós latokba bocsátkozni. Tegnap délután három óráig a két merénylőt még nem kezdték vallatni, mert a stockholmi rendőrség sze­rint, egyikük sem tud své­dül, tehát tolmácsra van szükség. A stockholmi rendőrség Tiszteletben kell tartani minden párt önállóságát Külföldi és hazai felszólalások a szovjet pártkongresszuson Az SZKP XXIV. kongresszusának tegnap délelőtti ülésén Naziraba, a Japán Kommunista Párt vezetősé­gének tagja síkraszállt a függetlenség és be nem avatkozás, valamint kölcsönös tiszteletben tartás el­veinek méltánylásáért a kommunista és munkásmoz­galom pártjai közötti viszonyokban. A japán kommunisták, úgymond, a magas rangú szovjet funkcionáriusoktól biztosítékokat^ kaptak arra vonatkozólag, hogy az SZKP a jövőben nem támogatja a Japán KP egyik frakcióját, s ezért yöttek el a kongresz szusra. A japán küldött re­ményét fejezte ki, hogy ez a megállapodás érvényben marad, és a jövőben zavar­talanul fejlődnek majd a két pánt kapcsolatai. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom pártjainak füg getlenségéről Drumeaux, a Belga KP elnöke is beszélt. Véleménye szerint ez a moz galom egységes, de nincs irányító központja. A Belga KP síkraszáll amellett, hogy a megoldatlan kérdésekben teljes mértékben tiszteletben kell tartani minden párt önállóságát, mert ez élteti a nemzetközi szolidaritást. A kongresszus egyébként tegnap folytatta Koszigin miniszterelnök keddi beszá­molójának megvitatását. Ta­­raszov könnyűipari minisz­ter, akinek minisztériumát elég sok bírálat érte, ígére­tet tett a Központi Bizott­ság előtt, hogy a könnyű­ipari dolgozók teljesítik a tervet. Megemlítette, hogy az előirányzat szerint meg­kétszerezik a porcelángyár­tást, s jóval több szövetet, cipőt, kötszövött anyagot gyártanak. A szovjet piacon ugyanis hiány mutatkozik ezekből az árucikkekből, ezenkívül sokan bírálták az árucikkek minőségét is. Ta­­raszov kijelentette, hogy a szovjet könnyűiparban elég зок elavult gép van, sok kö zülük áll, tehát okvetlenül be kell vezetni a korszerű technológiát. Felrótta a gép ipari minisztériumnak, hogy nem juttatott korszerű gé­peket a könnyűiparnak. A szovjet gazdaságirányí­tási stílusra tehát jellemző, hogy az adminisztratív szer­vek egymás között dönte­nek azokról a dolgokról, amelyeket a gazdaságnak kell végrehajtania. egyébként megerősítette azt a hírt, hogy a merénylők Mijo Barišić és Andjelko Brajković. Barešić 1950-ben született, Brajković pedig 1948-ban. Hogyan játszódott le a merénylet A jugoszláv nagykövetség portásfülkéjében maradt az egyik merénylő, Miro Bare­­šić útlevele. Az útlevél sze­rint Barešić 1950. szeptem­ber 10-én született Sibenik­­ben, útlevelét Biograd na moruban adták ki. Időközben részletesebb je­lentések érkeztek a merény­letről. Ezek szerint a terro­rista támadás a következő­képpen zajlott le: A két merénylő háromne­gyed tíz tájban lépett a nagy követség épületébe. A gond­noknak azt mondták, hogy meg akarják hosszabbítani tengerész-igazolványukat A gondnok űrlapokat adott ne kik, s ők hozzáláttak, hogy kitöltsék. Időközben megérkezett Ro lovié nagykövet levetette kabátját, és megindult dol­gozószobája felé. Nyomban utána indultak, és lövöldöz­ni kezdtek. Az egyik merény lő rálött a gondnokra is, de célt tévesztett. A nagykövet­ség többi tisztviselője, ami­kor meghallotta a lövöldö­zést, a nagykövet dolgozó­­szobájához sietett a terro­risták azonban belelőttek a csukott ajtóba, s a tisztvise­lők nem tudtak belépni. Ez alkalommal Stempihar titkár nő súlyosan megsebesült A rendőrség gyorsan meg érkezett, de sajnos, későn. Lenart Erikson, az egyik rendőr ezt mondta: — Amikor megpróbáltunk bemenni a nagykövet szo­bájába, a csukott ajtón át ránk lőttek. Szólítunk hozzá­juk, ők azonban követelték, hogy mutassunk nekik egyen ruhás rendőrt. Embereink-A Szövetségi Végrehajtó Tanács közleménye a stockholmi merénylettel kapcsolatban (Folytatás ш 1. oldalról) svéd kormánynál, tudassa vejle, hogy a jugoszláv köz­vélemény mélyen félháboro­dott a terrortámadás miatt, s követeli nemcsak a me­rénylet közvetlen végrehaj­tóinak legszigorúbb meg­büntetését, hanem azt is, hogy a svéd hatóságok in­dítsanak erélyes nyomozást e bűntény szervezőinek fel­kutatáséra, s hogy a legsür­gősebben tegyenek meg minden szükséges intézke­dést az effajta tevékenység teljes meghiúsítására. A ju­goszláv kormány figyelmez­teti a svéd kormányt, hogy ha nem tesz ilyen erélyes intézkedéseket, ez súlyos kö­vetkezményekkel járhat a két ország baráti kapcsola­taira nézve. Külügyi államtitkárunk a legerélyesebben tiltakozott a stockholmi merénylet miatt Bélgrádból jelenti a Tan­jug: Mürko Tepavac külügyi államtitkár a belgrádi svéd nagykövet távollétében ma­gához kérette N. U. Allar­­dot, a belgrádi svéd nagy­­követség ügyvivőjét, és a jugoszláv kormány nevében a legerélyesebben tiltakozott a stockholmi merénylet mi­att. A svéd ügyvivőnek felhív­ták a figyelmét arra, milyen következményekkel járhat a két ország kapcsolataira nézve az, ha a svéd hatósá­gok nem tesznek sürgősen erélyes intézkedéseket az emigránsok terrortevékeny­sége ellen. nek sikerült kinyitniuk az ajtót, s én bedobtam a sap­kámat, majd a revolveresek kidobtak négy revolvert. Amikor beléptünk a szobá­ba, a nagykövet már sebe­sülten feküdt a padlón. Nilsson svéd külügyminiszter nyilatkozata Torsten Nilsson svéd kül­ügyminiszter a merénylettel kapcsolatban nyilatkozatot adott, amelyben hangsúlyoz­ta, hogy a svéd kormány mély felháborodással és el­keseredéssel értesült a jugo­szláv nagykövet és munka­társai elleni erőszakos akció­ról. A bűnösöket természe­tesen felelősségre vonják a svéd törvények szerint, a tragédia azonban felveti a kérdést, hogyan biztosíthat­ják a svéd hatóságok a hiva­talos külföldi képviselők hat hatos védelmét. A svéd kormány közölte, hogy nem tűri meg az effaj­ta erőszakos cselekedeteket. Torsten Nilsson táviratot intézett Mirko Tepavac kül­ügyi államtitkárhoz, amely­ben sajnálkozását fejezte ki a felháborító cselekedet kap csán. Bezárt a göteborgi jugoszláv konzulátus A TT svéd hírügynökség jelentése szerint tegnap a stockholmi jugoszláv nagy­­követség elleni támadás után Göteborgban bezárták a jugoszláv konzulátust. A konzulátus és a jugo­szláv konzul lakása előtti őrséget megerősítették. Vladimir Rolović életrajza Vladimir Rolović 1916-ban született a Bar melletti Crni cán. Cetinjén járt gimnázi­umba, s már gimnazista ko­rában belépett a Kommu­nista Pártba, s részt vett a haladó szellemű ifjúsági moz galom tevékenységében. 1937-ben beiratkozott a béig rádi Jogi Karra. Már egyete­mista korában fogházba ke­rült. A népfelszabadító harc­ban 1941 óta részt vett, előbb mint a Crna Gora-i felkelés szervezője, később az I. proletárbrigád első zász lóaljának politikai biztosa, majd a 17. hadosztály poli­tikai osztályának vezetője és a 38. hadosztály politikai biztosa volt. A háború utáni években a jugoszláv belügyminisztéri­umban dolgozott, majd 1951-től 1953-ig tagja volt á Crna Gora-i köztársasági kormánynak, ezt követően pedig a Külügyi Államtit­kárságon dolgozott. 1956-ban kinevezték ha­zánk norvégjai nagyköveté­vé és izlandi meghatalma­zott miniszterévé. Ezután hazánlj japáni nagykövetévé nevezték ki, majd a külügyi államtitkár helyettesévé. Ta valy ősszel lett hazánk svédországi nagykövete. Rolovié nős és két gyer­meke van.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék