Magyar Szó, 1972. augusztus (29. évfolyam, 225-240. szám)
1972-08-23 / 232. szám
SZEPTEMBER KÜSZÖBÉN Nem kutattam, nem kerestem, mióta nyitják meg kapuikat az iskolák szeptemberben. Azt viszont már tudom, hogy szülők, és a gyermekek előtt ebben a hónapban nyit kaput a pedellus, hogy azután a kis diákok ettől a naptól kezdve eleget tegyenek mai dinamikus életük állandó követelményének, a megszakítás nélküli tanulásnak. A mai gyerek már nem lép aggódó szemekkel a tanító elé. A közös életet már az óvodában megszokta. Részére az új, a feladatok elkészítése, vagyis a kötelezettség megszokása lesz a nagyobb gyerek számára szeptember már nem jelent különösebbet, de annál nagyobb élményt. A vakáció eseményeinek kölcsönös elmesélése diákéveink legszebb napjaira emlékeztet. Az én jövendő kis tanulóim, a mai idők követelményeihez viszonyítva, aránylag egy korszerű, világos tanterembe lépnek. Iskolánk rendelkezik televízióval, magnóval, filmvetítővel, vízvezetékkel, fürdővel. Hiszem, hogy a Dunatáj legtöbb iskolája már rendelkezik a felsoroltakkal. Hol vannak már a régi iskolák! A hosszú padsorok, a sötét tantermek. Habár összehasonlíthatatlanul jobban fel vannak szerelve szemléltető eszközökkel és más egyéb taneszközökkel iskoláink, még koránt sem mondhatjuk azt, hogy iskoláink felszerelésével elégedettek lehetünk. A haladással elsősorban a tanintézeteknek kell lépést tartani, és ezt nagyon sok esetben szem elől tévesztik. A pedagógus sem maradt le az általános fejlődéssel. Középiskoláinkban a törvények értelmében legtöbb helyen már csak tanárok tanítanak, a tanításban a klasszikus módszert új módszerek váltják fel. Az új tanévben, még a mi vidékünkön is, bizonyára lesznek olyan pedagógusok, akik majd új módszerekkel kísérleteznek, lehetővé teszik ezzel a diáknak, hogy a tananyagot még jobban elsajátíthassa. A fejlődés ellenére iskolánk reformra szorul. Reformra szorul a tanügyi munkások fizetésének rendszere is. Mire e sorok megjelennek, az iskolák már bizonyára tisztán, felszerelve várják a diákokat és a pedagógusokat. Az új tanévre sikeres jó munkát kívánunk. B. L. Kifizették A pélimonostori Croatia Biztosítóintézet kifizette a napokban a Bellye kombinát búzakárát, amely május 19- én keletkezett. A jég több mint 2300 hektár búzát vert el. A kártérítés 4,5 millió dinárra rúg. Sajnos, a magántermelők nem kaptak semmit, mert nem biztosították a termést. Van azonban kivétel is: a sepsei SZÉCSENYI Sándor, akinek három hold búzáját verte el a jég, 2400 dinárt kapott, ötször többet, mint amennyi bizto s búzakáro srtási illetéket fizetett. A hercegszőlősi Mladen SALANG, akinek a termésért 17— 34 százalékban tette tönkre a jég, 2200 dinárt kapott, a sepsei KREZ Katalin 1500 dinárt, Bondar BOSNJAK- nak pedig 6000 dinárt fizettek, tízszer többet az illetéknél. A májusi jégverés súlyos kárt okozott a szőlőben is. Százhetvenhárom termelő követel kártérítést. A kárt a szüret előtt fizetik ki. „ --------- B. SÍ, . Kiváló eredmények, de nem szabad megállni A KSZ községi bizottságának üléséről A KSZ zombori községi bizottságának múlt heti ülésén a község félévi gazdasági eredményeivel foglalkoztak. Részt vett: SEFFER Mihály, a JKSZ elnökségi tagja, a Tartományi Gazdasági Kamara elnöke, valamint Arsa BUDOVALČEV, a KSZ vajdasági bizottsága társadalmi és gazdasági viszonyaival foglalkozó bizottságának elnöke. Jó eredménnyel zárta a község az első félévet. A tiszta jövedelem 36 százalékkal, az összjövedelem pedig 21 százalékkal növekedett a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. A gazdaságban dolgozók személyi jövedelme 1387 dinár. A pártbizottság adatai szerint 8 munkaszervezet gazdálkodott rosszul, s 1 380 000 dinár veszteségük van. Az összegyűjtött adatok nem nyújtanak hű képet a község gazdaságának félévi alakulásáról, ugyanis a mezőgazdasági szervezetekben csak hozzávetőlegesen mutathatták ki az eredményeket. Ettől eltekintve joggal várható, hogy kiváló eredménnyel zárja majd az évet Zombor gazdasága. MÉSZÁROS András, a KSZ községi bizottságának titkárhelyettese elmondta, hogy nem kell katasztrofálisnak venni az 1,38 milliós veszteséget. Az első félévi tervet sikerült teljesíteni. Figyelemre méltó teljesítményt nyújtott az élelmiszeripar és a gépkocsiipar. Az előbbi évekhez viszonyítva jól gazdálkodott a textilipar is. A személyi jövedelmek a lehetőségekhez viszonyítva jól alakultak. A mezőgazdaságban a tavalyinál 6 százalékkal magasabbak, az iparban pedig még kedvezőbb az emelkedés. Jelenleg legégetőbb probléma a fizetőképtelenség. Sürgősen intézkedni kell, mert még a jól gazdálkodó munkaszervezetek is áldozatai lehetnek ennek a káros jelenségnek. Veljko SIMIN mérnök, a képviselő-testület elnöke hangsúlyozta: minden figyelmet a jelenleg folyamatban levő problémákra kell fordítani és csak azután gondolhatunk hosszabb távra is. Habár az idei munkatermés gyengébb a tavalyinál, az őszi hozamokról még korai beszélni, megvan minden reményünk arra, hogy a tavalyinál jobb eredményt elérjünk. A multilaterális kompenzációból kitűnik, hogy nem találtuk föl magunkat a piacon. Munkaszervezeteink nagy többségének a követelése nincs összhangban a kompenzációval: hosszú határidőt szabtak meg a termékeik árának követelésére. Ezt figyelembe véve nem is olyan sok a 36 százalékos jövedelememelkedés, nem tudni ugyanis, mennyi valósul meg mindebből. Kétségtelen, hogy előnyösebb, ha a jövedelem lassúbb ütemben növekszik, de jobb realizáció áll mögötte, és minél kevesebb a mesterségesen megállapított árkonjunktúra. Jelenleg a zombori munkaszervezetek követelésemeghaladja a 150 millió dinárt. A község mezőgazdaságának nehéz helyzetét Jordan KONSTANTINOVIC, a Bačka Ipari-Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója ecsetelte: — A község követelésének 60 százalékát a mi kinnlevőségünk képezi. Jóformán egyetlen termékünkért sem kapjuk meg idejében a pénzt. Ez főleg a jószágeladásra vonatkozik. Gyakran hónapokig kell várnunk, amíg kiegyenlítik velünk szembeni tartozásukat a vágóhidak. A műtrágyagyárak, a vágóhidak, meg mások is, úgyszólván akkor emelik termékeik árát, amikor akarják, ránk azonban ez nem vonatkozik. A búza árát nem kis huzavona után 8 százalékkal növelték, s ez szinte nevetséges. Más vállalatok el sem hagyták volna addig az üléstermet, míg kedvezőbb áremelést nem érnek el. Nekünk azonban bele kell ebbe nyugodnunk, mást nem tehetünk, nincs aki az érdekeinket védje. Itt a végső ideje annak, hogy a mezőgazdasági ágazatok közti óriási aránytalanságokat kiküszöböljük. Egyenesen lealacsonyítás a kenyérgabonára nézve, hogy olcsóbb mint a kukorica. A hús meg a kukorica árát is egyeztetni kell. Nem lendülhet föl a jószágtenyésztés ha kifizetődőbb a kukoricát eladni, mint jószágot nevelni. Ilyen fizetésképtelen helyzetben a kombinátok társulása csak káros következménnyel jár. Más vonalon is tenni kellene valamit az áruforgalom javítása érdekében. A megbeszélésen jóval több szó esett a problémákról, nehézségekről, mint az eredményekről. Ez arra enged következtetni, hogy sem a pártvezetők, sem a munkaszervezetek vezetői nincsenek megelégedve az imponáló sikerekkel, hanem komolyan gondolnak az elkövetkező időszakra is. HAJNAL Árpád Hazaküldtek 12 zombori fiatalt a munkavállalásról Az idén Zomborból 70 tagú csoport indult Lomnicára, a Morava 72 elnevezésű ifjúsági munkavállalásra. Tizenketten azonban már hiatáridő előtt itthon vannak. Megkérdeztük Aleksandar RADIŠIĆOT, az ISZ községi bizottságának elnökét, miért küldték őket haza. Nem tudott konkrét választ adni, csak annyit mondott, hogy nagyon nehéz az idei munka és bizonyára nem voltak hajlandók becsületesen dolgozni. Sokan pályáztak még a Morava 72-en való részvételre, és jobb válogatással bizonyéra el lehetett volna kerülni azt, hogy 12 fiatal szégyent hozzon városunkra. .-------------------- >u -Id Itt a tanév, nincs tankönyv A tankönyvkiadók, úgy látszik, az idén sem készültek fel az új iskolaévre Szeptember elsején megnyílnak az iskolák, de a diákok többsége csak most kezdte beszerezni a tankönyvet. Nyilván elkéstek, mert sok tankönyv és háziolvasmány teljesen kifogyott, s még a tankönyvkiadónál sem található meg. Íme, melyik tankönyvek nem kaphatók: első osztályos Számtan és Technika, másodikos Otthonom és szülőföldem és az ehhez tartozó munkafüzet, harmadik osztályos Számtan és a Szülőföldem élete, a Sve pocnije pričom című szerbhorvát háziolvasmány-gyűjtemény, negyedik osztályos Gyakorlónyelvtan, Ismerd meg a természetet, című munkafüzet, a Technikai nevelés és a Társadalmi ismeretek című tankönyv. Az ötödikes tanulók nem szerezhetik már be a könyvesboltban a szerb nyelvkönyvet és az Aritmetikát, hiánycikk a hatodikos Földrajz, Földrajzi olvasókönyv, Háztartástan és a Történelmi olvasókönyv. A hetedikes tankönyvekből hiányzik legtöbb: a Kémia, Mértan, Technikai nevelés alapjai, Történelem, Történelmi olvasókönyv, A mi világunk című földrajzi munkafüzet és az Od ljubavi do Juge című szerbhorvát háziolvasmány. A nyolcadikosok aránylag jól járnak, csak a Fizika hiányzik, amely azonban pár héten belül elhagyja a sajtót. Az itt felsorolt és kifogyott tankönyvek az idén nem lesznek kaphatók. Az utóbbi hetekben azonban három új tankönyv készült: az első osztályos Képeskönyv, a hatodikos Olvasókönyv, és a nyolcadikos Gyakorló- és tudásfelmérő füzet. A magyar tannyelvű gimnáziumok számára még szeptemberben megjelennek a következő, de most már nem kapható tankönyvek: az első osztályos Irodalom könyve, a másodikos Magyar nyelvtan, valamint Az emberi társadalom és kultúra története, a harmadikos Magyar nyelvtan, Történelem és Szociológia. Októberre várhatók a másodikos és harmadikos irodalmi könyvek, az ökológia és a negyedikes Fizika. A harmadikos Kémia könyv csak novemberre várható. A tankönyvellátás terén előállott hiányt a Tartományi Tankönyvkiadó Intézet azzal indokolja, hogy a kéthárom évvel ezelőtt kiadott tankönyvek újbóli megjelentetésére nincs elegendő pénz. H. K. Helyre kell állítani a forgalmat Nagy erőfeszítések Bellyénél a pontonhíd eltávolítására és a teherautó kiemelésére Az árvíz legalább egymilliárd dinár kárt okozott Horvátország területén, ebből Baranyára 165 millió jut. Ez a szám, sajnos, állandóan növekszik, mert még mindig 10 000 hektár termőföld és erdő van víz alatt. A növekvő kárhoz nagyban hozzájárul az is, hogy nem tudják helyreállítani a forgalmat Bellyénél. Az összeköttetés hiányát egész Baranya megérzi, de különösen Kopács, Várdaróc, Bellye és Dárda. A múlt héten Bellye küldöttsége, a Szocialista Szövetség helyi szervezete elnökének és a helyi közösség elnökének vezetésével Pélmonostoron járt. SÁGI Bélával, a községi képviselőtestület kinevezett elnökével, Boro DOBROKES szövetségi és Lazar BERTIĆ köztársasági képviselővel tanácskoztak. A küldöttség Bellye 4000 lakosának nevében követelte, hogy minél hamarabb teremtsék meg a közúti kapcsolatot Eszékkel. Erre az intézkedésre többek között azért is nagy szükség van, mert Bellyéről 200 munkás utazik naponta Eszékre s most nagy késéssel, kerülővel és fáradsággal tudnak csak munkahelyükkre jutni. A küldöttség javaslatot is tett a probléma enyhítésére. Szerintük sürgősen utasszállító csónakot kell forgalomba állítani az út felrobbantott részén. Ezzel helyre tudnák állítani a gyalogosforgalmat is. A harckocsik is tehetetlenek Már több mint egy hete folyik az elkeseredett küzdelem a leszakadt pontonhídnál. Az egész vidék odafigyel, mert ha sikerülne kivenni a teherautót és a hidat, sok probléma megoldódna. A hadsereg két Szlavón bródi vontató harckocsija is hosszú ideig tehetetlennek bizonyult. Csütörtökön kísérelték meg először a vízbe esett pótkocsi kivontatását, s a monostorszegi Brodpremont vállalat búvárai is segítkeztek nekik. Ők adták a sodronyköteleket is. A vontatást megelőzően az egyik könnyűbúvár lemerült a tíz méteres vízbe és ráerősítette a kötelet a pótkocsira. A két vontató tank nekifeszült és a pótkocsi, 36 tonnás térdével, lassan emelkedni kezdett. Amikor már majd a fele kiemelkedett a vízből, elszakadt a fémsodrony, s a pótkocsi visszaesett a vízbe. Háromnapos munka után, a vastagabb kötél segítségével sikerült kiemelni a pótkocsit, de a teherautót nem. Azóta sikerült a pótkocsit és a híd egy részét kiemelni. Neves politikusok Baranyában Augusztus 14-én ellátogatott Baranyába dr. Tade ČTJRUVIJA, a Vöröskereszt horvátországi bizottságának elnöke és Petar MAROVIC, a Szocialista Szövetség köztársasági választmányának tagja. Meglátogatták az árvíz sújtotta vidéket és beszélgettek a dárdai vezetőkkel. A múlt héten Baranyába látogatott Veselko VELCIC, a horvátországi tanügyi titkárság vezetője is. A baranyai oldalra csónakkal érkezett, s Adam GRUBOR, a tanügyi tanács baranyai képviselője, Slavko SILADJI, a baranyai iskolafenntartó közösség elnöke, Antun BUBALOVIĆ, a pélmonostori község tanügyi titkárságának tagja és GÁBORI Imre, a KSZ pélmonosti községi bizottságának titkárhelyettese várta. Meglátogatták Dárdát és Bellyét, s megállapították, hogy az árvíz káros hatással lesz az iskoláztatásra is. Egyes iskolák javítása és felszerelése elmarad, mert az erre előirányzott eszközöket az árvíz okozta károk enyhítésére fordítják. Milutin BALTIC, a Szocialista Szövetség horvátországi végrehajtó bizottságának elnöke is meglátogatta Baranyát. Előzőleg az Osijek Mezőgazdasági-Ipari Kombinátban tett látogatást. Megtudta, hogy a kiöntött Dráva 40 millió dinár kárt okozott. Milutin Baltic Baranyában a bellyei birtok és a Jelen területeit tekintette meg. A kombinátban elmondták, hogy 92 millióra becsülik az árvíz okozta eddigi károkat. Többek között 4000 hektár kukorica került víz alá és 250 vagon növényvédőszer veszett kárba. Cs-ts A felrobbantott út két meredek partja között több mint 10 méter mélységben fekszik a pontonhíd és a tehergép„kocsi* Búvárok segítségével próbálják kiemelni.