Magyar Szó, 1972. augusztus (29. évfolyam, 225-240. szám)

1972-08-23 / 232. szám

SZEPTEMBER KÜSZÖBÉN Nem kutattam, nem ke­restem, mióta nyitják meg kapuikat az iskolák szep­temberben. Azt viszont már tudom, hogy szülők, és a gyermekek előtt ebben a hónapban nyit kaput a pe­dellus, hogy azután a kis diákok ettől a naptól kezd­ve eleget tegyenek mai dinamikus életük állandó követelményének, a meg­szakítás nélküli tanulásnak. A mai gyerek már nem lép aggódó szemekkel a tanító elé. A közös életet már az óvodában megszok­ta. Részére az új, a felada­tok elkészítése, vagyis a köte­lezettség megszokása lesz a nagyobb gyerek szá­mára szeptember már nem jelent különösebbet, de annál nagyobb élményt. A vakáció eseményeinek köl­csönös elmesélése diákéve­ink legszebb napjaira em­lékeztet. Az én jövendő kis ta­nulóim, a mai idők kö­vetelményeihez viszonyít­va, aránylag egy korszerű, világos tanterembe lépnek. Iskolánk rendelkezik tele­vízióval, magnóval, film­vetítővel, vízvezetékkel, fürdővel. Hiszem, hogy a Dunatáj legtöbb iskolája már rendelkezik a felsorol­takkal. Hol vannak már a régi iskolák! A hosszú padsorok, a sötét tanter­mek. Habár összehasonlít­hatatlanul jobban fel van­nak szerelve szemléltető eszközökkel és más egyéb taneszközökkel iskoláink, még koránt sem mondhat­juk azt, hogy iskoláink fel­szerelésével elégedettek le­hetünk. A haladással első­sorban a tanintézeteknek kell lépést tartani, és ezt nagyon sok esetben szem elől tévesztik. A pedagógus sem maradt le az általános fejlődéssel. Középiskoláinkban a tör­vények értelmében legtöbb helyen már csak tanárok tanítanak, a tanításban a klasszikus módszert új módszerek váltják fel. Az új tanévben, még a mi vi­dékünkön is, bizonyára lesznek olyan pedagógu­sok, akik majd új módsze­rekkel kísérleteznek, lehe­tővé teszik ezzel a diák­nak, hogy a tananyagot még jobban elsajátíthassa. A fejlődés ellenére isko­lánk reformra szorul. Re­formra szorul a tanügyi munkások fizetésének rend­szere is. Mire e sorok megjelen­nek, az iskolák már bizo­nyára tisztán, felszerelve várják a diákokat és a pe­dagógusokat. Az új tanévre sikeres jó munkát kívánunk. B. L. Kifizették A pélimonostori Croatia Biztosítóintézet kifizette a napokban a Bellye kombinát búzakárát, amely május 19- én keletkezett. A jég több mint 2300 hektár búzát vert el. A kártérítés 4,5 millió di­nárra rúg. Sajnos, a magán­­termelők nem kaptak sem­mit, mert nem biztosították a termést. Van azonban ki­vétel is: a sepsei SZÉCSE­­NYI Sándor, akinek három hol­d búzáját verte el a jég, 2400 dinárt kapott, ötször többet, mint amennyi bizto­­ s búzakáro­ srtási illetéket fizetett. A hercegszőlősi Mladen SALA­N­G, akinek a termésért 17— 34 százalékban tette tönkre a jég, 2200 dinárt kapott, a sepsei KREZ Katalin 1500 dinárt, Bon­dar BOSNJAK- nak pedig 6000 dinárt fizet­tek, tízszer többet az illeték­nél. A májusi jégverés súlyos kárt okozott a szőlőben is. Százhetvenhárom termelő kö­vetel kártérítést. A kárt a szüret e­lőtt fizetik ki. „ --------- B. SÍ, . Kiváló eredmények, de nem szabad megállni A KSZ községi bizottságának üléséről A KSZ zombori községi bizottságának múlt heti ülésén a község félévi gazdasági eredményeivel fog­lalkoztak. Részt vett: SEFFER Mihály, a JKSZ el­nökségi tagja, a Tartományi Gazdasági Kamara el­nöke, valamint Arsa BUDOVALČEV, a KSZ vajda­sági bizottsága társadalmi­ és gazdasági viszonyaival foglalkozó bizottságának elnöke. Jó eredménnyel zárta a község az első félévet. A tiszta jövedelem 36 száza­lékkal, az összjövedelem pe­dig 21 százalékkal növeke­dett a tavalyi azonos idő­szakhoz viszonyítva. A gaz­daságban dolgozók személyi jövedelme 1387 dinár. A pártbizottság adatai szerint 8 munkaszervezet gazdálko­dott rosszul, s 1 380 000 di­nár veszteségük van. Az összegyűjtött adatok nem nyújtanak hű képet a község gazdaságának félévi alakulásáról, ugyanis a me­zőgazdasági szervezetekben csak hozzávetőlegesen mu­tathatták ki az eredménye­ket. Ettől eltekintve joggal várható, hogy kiváló ered­ménnyel zárja majd az évet Zombor gazdasága. MÉSZÁROS András, a KSZ községi bizottságának titkárhelyettese elmondta, hogy nem kell katasztrofá­lisnak venni az 1,38 milliós veszteséget. Az első félévi tervet sikerült teljesíteni. Figyelemre méltó teljesít­ményt nyújtott az élelmi­szeripar és a gépkocsiipar. Az előbbi évekhez viszo­nyítva jól gazdálkodott a textilipar is. A személyi jö­vedelmek a lehetőségekhez viszonyítva jól alakultak. A mezőgazdaságban a ta­valyinál 6 százalékkal ma­gasabbak, az iparban pedig még kedvezőbb az emelke­dés.­­ Jelenleg legégetőbb probléma a fizető­képtelen­ség. Sürgősen intézkedni kell, mert még a jól gazdál­kodó munkaszervezetek is áldozatai lehetnek ennek a káros jelenségnek. Veljko SIMIN mérnök, a képviselő-testület elnöke hangsúlyozta: minden figyel­met a jelenleg folyamatban levő problémákra kell for­dítani és csak azután gon­dolhatunk hosszabb távra is. Habár az idei munkater­més gyengébb a tavalyinál, az őszi hozamokról még ko­rai beszélni, megvan min­den reményünk arra, hogy a tavalyinál jobb eredményt elérjünk.­­ A multilaterá­lis kom­penzációból kitűnik, hogy nem találtuk föl magunkat a piacon. Munkaszervezete­ink nagy többségének a kö­vetelése nincs összhangban a kompenzációval: hosszú határidőt szabtak meg a ter­mékeik árának követelésére. Ezt figyelembe véve nem is olyan sok a 36 százalékos jövedelem­emelkedés, nem tudni ugyanis, mennyi való­sul meg mindebből. Kétségtelen, hogy előnyö­sebb, ha a jövedelem las­súbb ütemben növekszik, de jobb realizáció áll mögötte, és minél kevesebb a mes­terségesen megállapított ár­konjunktúra. Jelenleg a zombori munkaszervezetek követelése­­meghaladj­a a 150 millió dinárt. A község mezőgazdaságá­nak nehéz helyzetét Jordan KONSTANTINOVIC, a Bač­ka Ipari-Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója ecsetelte: — A község követelésé­nek 60 százalékát a mi kinn­levőségünk képezi. Jófor­mán egyetlen termékünkért sem kapjuk meg idejében a pénzt. Ez főleg a jószágel­adásra vonatkozik. Gyakran hónapokig kell várnunk, amíg kiegyenlítik velünk szembeni tartozásukat a vá­­­­góhidak. A műtrágyagyá­rak, a vágóhidak, meg mások is, úgyszólván akkor emelik termékeik árát, ami­kor akarják, ránk azonban ez nem vonatkozik. A búza árát nem kis huzavona után 8 százalékkal növelték, s ez szinte nevetséges. Más vál­lalatok el sem hagyták vol­na addig az üléstermet, míg kedvezőbb áremelést nem érnek el. Nekünk azonban bele kell ebbe nyugodnunk, mást nem tehetünk, nincs aki az érdekeinket védje. Itt a végső ideje annak, hogy a mezőgazdasági ága­zatok közti óriási arányta­lanságokat kiküszöböljük. Egyenesen lealacsonyítás a kenyérgabonára nézve, hogy olcsóbb mint a kukorica. A hús meg a kukorica árát is egyeztetni kell. Nem lendül­het föl a jószágtenyésztés ha kifizetődőbb a kukoricát eladni, mint jószágot nevel­ni. Ilyen fizetésképtelen helyzetben a kombinátok társulása csak káros követ­kezménnyel jár. Más vona­lon is tenni kellene valamit az áruforgalom javítása ér­dekében. A megbeszélésen jóval több szó esett a problémák­ról, nehézségekről, mint az eredményekről. Ez arra en­ged következtetni, hogy sem a pártvezetők, sem a mun­kaszervezetek vezetői nin­csenek megelégedve az im­ponáló sikerekkel, hanem komolyan gondolnak az el­következő időszakra is. HAJNAL Árpád Hazaküldtek 12 zombori fiatalt a munkavállalásról Az idén Zomborból 70 tagú csoport indult Lomnicára, a Morava 72 elnevezésű ifjú­sági munkavállalásra. Tizen­­ketten azonban már hiatár­­idő előtt itthon vannak. Meg­kérdeztük Aleksandar RADI­ŠIĆOT, az ISZ községi bizott­ságának elnökét, miért küld­ték őket haza. Nem tudott konkrét választ adni, csak annyit mondott, hogy na­gyon nehéz az idei munka és bizonyára nem voltak haj­landók becsületesen dolgoz­ni. Sokan pályáztak még a Mo­rava 72-en való részvételre, és jobb válogatással bizonyé­ra el lehetett volna kerülni azt, hogy 12 fiatal szégyent hozzon városunkra. .-------------------- >u -Id­ Itt a tanév, nincs tankönyv A tankönyvkiadók, úgy látszik, az idén sem készültek fel az új iskolaévre Szeptember elsején meg­nyílnak az iskolák, de a diá­kok többsége csak most kezdte beszerezni a tanköny­vet. Nyilván elkéstek, mert sok tankönyv és háziolvas­mány teljesen kifogyott, s még a tankönyvkiadónál sem található meg. Íme, melyik tankönyvek nem kaphatók: első osztá­lyos Számtan és Technika, másodikos Otthonom és szü­lőföldem és az ehhez tartozó munkafüzet, harmadik osz­tályos Számtan és a Szülő­földem élete, a Sve pocnije pričom című szerbhorvát há­­ziolvasmány-gyűjtemény, ne­gyedik osztályos Gyakorló­­nyelvtan, Ismerd meg a ter­mészetet, című munkafüzet, a Technikai nevelés és a Társadalmi ismeretek című tankönyv. Az ötödikes tanulók nem szerezhetik már be a köny­vesboltban a szerb nyelv­könyvet és az Aritmetikát, hiánycikk a hatodikos Föld­rajz, Földrajzi olvasókönyv, Háztartástan és a Történel­mi olvasókönyv. A hetedi­kes tankönyvekből hiányzik legtöbb: a Kémia, Mértan, Technikai nevelés alapjai, Történelem, Történelmi ol­vasókönyv, A mi világunk című földrajzi munkafüzet és az Od ljubavi do Juge cí­mű szerbhorvát háziolvas­mány. A nyolcadikosok aránylag jól járnak, csak a Fizika hiányzik, amely azon­ban pár héten belül elhagy­ja a sajtót. Az itt felsorolt és kifogyott tankönyvek az idén nem lesznek kaphatók. Az utóbbi hetekben azon­ban három új tankönyv ké­szült: az első osztályos Ké­peskönyv, a hatodikos Olva­sókönyv, és a nyolcadikos Gyakorló- és tudásfelmérő füzet. A magyar tannyelvű gim­náziumok számára még szep­temberben megjelennek a következő, de most már nem kapható tankönyvek: az első osztályos Irodalom könyve, a másodikos Magyar nyelv­tan, valamint Az emberi tár­sadalom és kultúra történe­te, a harmadikos Magyar nyelvtan, Történelem és Szo­ciológia. Októberre várha­tók a másodikos és harmadi­kos irodalmi könyvek, az ökológia és a negyedikes Fizika. A harmadikos Ké­mia könyv csak novemberre várható. A tankönyvellátás terén előállott hiányt a Tartomá­nyi Tankönyvkiadó Intézet azzal indokolja, hogy a két­­három évvel ezelőtt kiadott tankönyvek újbóli megjelen­tetésére nincs elegendő pénz. H. K. Helyre kell állítani a forgalmat Nagy erőfeszítések Bellyénél a pontonhíd eltávolítására és a teherautó kiemelésére Az árvíz legalább egymil­­liárd dinár kárt okozott Hor­vátország területén, ebből Baranyára 165 millió jut. Ez a szám, sajnos, állandóan nö­vekszik, mert még mindig 10 000 hektár termőföld és erdő van víz alatt. A növek­vő kárhoz nagyban hozzájá­rul az is, hogy nem tudják helyreállítani a forgalmat Bellyénél. Az összeköttetés hiányát egész Baranya meg­érzi, de különösen Kopács, Várdaróc, Bellye és Dárda. A múlt héten Bellye kül­döttsége, a Szocialista Szö­vetség helyi szervezete el­nökének és a helyi közösség elnökének vezetésével Pél­­monostoron járt. SÁGI Bé­lával, a községi képviselő­­testület kinevezett elnökével, Boro DOBROKES szövetségi és Lazar BERTIĆ köztársa­sági képviselővel tanácskoz­tak. A küldöttség Bellye 4000 lakosának nevében követel­te, hogy minél hamarabb te­remtsék meg a közúti kap­csolatot Eszékkel. Erre az in­tézkedésre többek között azért is nagy szükség van, mert Bellyéről 200 munkás utazik naponta Eszékre s most nagy késéssel, kerülő­vel és fáradsággal tudnak csak munkahelyükkre jutni. A küldöttség javaslatot is tett a probléma enyhítésére. Szerintük sürgősen utasszál­lító csónakot kell forgalom­ba állítani az út felrobban­tott részén. Ezzel helyre tud­nák állítani a gyalogosfor­galmat is. A harckocsik is tehetetlenek Már több mint egy hete folyik az elkeseredett küz­delem a leszakadt pontonhíd­nál. Az egész vidék odafi­gyel, mert ha sikerülne ki­venni a teherautót és a hi­dat, sok probléma megoldód­na. A hadsereg két Szlavón bródi vontató harckocsija is hosszú ideig tehetetlennek bizonyult. Csütörtökön kísé­relték meg először a vízbe esett pótkocsi kivontatását, s a monostorszegi Brodpre­­mont vállalat búvárai is se­­gítkeztek nekik. Ők adták a sodronyköteleket is. A von­tatást megelőzően az egyik könnyűbúvár lemerült­ a tíz méteres vízbe és ráerősítet­te a kötelet a pótkocsira. A két vontató­ tank nekifeszült és a pótkocsi, 36 tonnás tér­dével, lassan emelkedni kez­dett. Amikor már majd a fe­le kiemelkedett a vízből, el­szakadt a fémsodrony, s a pótkocsi visszaesett a vízbe. Háromnapos munka után, a vastagabb kötél segítségével sikerült kiemelni a pótko­csit, de a teherautót nem. Azóta sikerült a pótkocsit és a híd egy részét kiemel­ni. Neves politikusok Baranyában Augusztus 14-én ellátoga­tott Baranyába dr. Tade ČTJ­­RUVIJA, a Vöröskereszt hor­vátországi bizottságának el­nöke és Petar MAROVIC, a Szocialista Szövetség köztár­sasági választmányának tag­ja. Meglátogatták az árvíz sújtotta vidéket és beszél­gettek a dárdai vezetőkkel. A múlt héten Baranyába látogatott Veselko VELCIC, a horvátországi tanügyi tit­kárság vezetője is. A bara­nyai oldalra csónakkal érke­zett, s Adam GRUBOR, a tanügyi tanács baranyai kép­viselője, Slavko SILADJI, a baranyai iskolafenntartó kö­zösség elnöke, Antun BUBA­LOVIĆ, a pélmonostori köz­ség tanügyi titkárságának tagja és GÁBORI Imre, a KSZ pélmonosti községi bi­zottságának titkárhelyettese várta. Meglátogatták Dárdát és Bellyét, s megállapítot­ták, hogy az árvíz káros ha­tással lesz az iskoláztatásra is. Egyes iskolák javítása és felszerelése elmarad, mert az erre előirányzott esz­közöket az árvíz okozta ká­rok enyhítésére fordítják. Milutin BALTIC, a Szo­cialista Szövetség horvátor­szági végrehajtó bizottságá­nak elnöke is meglátogatta Baranyát. Előzőleg az Osijek Mezőgazdasági-Ipari Kombi­nátban tett látogatást. Meg­tudta, hogy a kiöntött Drá­va 40 millió dinár kárt oko­zott. Milutin Baltic Baranyá­ban a bellyei birtok és a Je­len területeit tekintette meg. A kombinátban elmondták, hogy 92 millióra becsülik az árvíz okozta eddigi károkat. Többek között 4000 hektár kukorica került víz alá és 250 vagon növényvédőszer veszett kárba. Cs-ts A felrobbantott út két meredek partja között több mint 10 méter mélységben fekszik a pontonhíd és a tehergép­„­kocsi* Búvárok segítségével próbálják kiemelni.

Next