Magyar Szó, 1972. október (29. évfolyam, 286-301. szám)

1972-10-16 / 286. szám

Hétfő, 1972. október 16. Travniki jelentés A kultúra lángja Travnikban, Ivo Andrič szülőfalujában ünnepélyes keretek között megnyitották a 17. könyvhónap ünnepsé­geit. Vasárnap délelőtt meg­­gyújtították az ünnepi fák­lyát, amely három napig fog égni. A travnikiak azonban azt mondták, hogy ez a láng a kultúra lángja, amely őrültké égni fog. S ez a meg­­ála­pítás nem véletlen. A travinikiak részére a könyv és Ivo Andrić szüle­­tésnapj­ainak megünneplése szorosan egymáshoz tarto­zik. Ezért érthető, hogy a legnagyobb lelkesedéssel fo­gadták a Nobel-díjas írót, aki vasárnap délelőtt érke­zett meg Szarajevóból, hogy részt vegyen az ünnepsége­ken. Az író pénteken a Svetnost könyvkiadóban, majd az Isvobodjenje napi­lap szerkesztőségében foly­tatott beszélgetést, szomba­ton pedig a szarajevói egye­tem vendége volt. Amint megérkezett, leleplezte Elei Ibrahim pasa palotáján az emléktáblát — itt nyitották meg ugyanis az első közép­­boszniai könyvtárat 1706- ba­n. A könyvtár több mint száz könyvvel rendelke­zett, ez abban az időben igen jelentős szám volt. Amint megtudtuk, Travnik után Andr­é Višegradba utazik, a helység legjelentősebb re­gényeinek színhelyére. Az emléktábla leleplezé­se után Andrić Dzemal Bi­­jedic társaságában a had­­seregotthoniba távozott, ahol díszülést tartottak. Előzőleg azonban a had­­seregotthon épülete előtt a köztársaságok és a tarto­mányok képviselői nyolc bo­rókafát ültettek el az ün­nepségek emlékére. Vajdasá­got Mirnda Tibor képviselte ezen a szimbolikus mani­­­fesztáción. Az ünnepi megnyitón a vendégeket dr. Radomir Iva­­niovic, a könyvhónap szövet­ségi bizottságának elnöke és Ivica Blažević, a travnjiki községi képviselő-testület elnöke köszöntötte, majd Dzemal Bijedic megnyitotta a könyvhónapi ünnepsége­ket Szombaton és vasárnap Travnikban több kulturális intézményt nyitottak meg, így az újjáalakított nép­könyvtárat és a gyermek­könyvtárat. Travnikban és a környező helyiségekben ezek­ben a napokban irodalmi es­teket rendeznek, ma pedig megrendezik Jugoszlávia né­pei és nemzetiségei irodal­mának fordításával foglal­kozó szimpóziumot amelyen Juhász Géza, a Fórum könyvkiadó főszerkesztője beszámolóval szerepel. VÉGEI, László Egy évszázados munkásság ünnepe Tito elvtárs kitüntette a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő zom­bori gimnáziumot Tegnap befejeződött a zombori Veljko Petrovic Gimná­zium 100. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos ünnepség. Délelőtt 11 órakor a zom­bori Népszínházban díszün­nepélyt tartottak, amelyen megjelentek: Mirko Cana­­danovic, a VKSZ Tartomá­nyi Választmányának elnö­ke, Đorđije Popović tartomá­nyi művelődésügyi miniszter, Zombor társadalmi-politikai vezetői, közéleti és művelő­dési munkásai, a jugoszláv néphadsereg képviselői, az iskola volt és jelenlegi taná­rai és diákjai. Az ünnepé­lyen részt vevők egyperces hallgatással adóztak azok­nak az emlékére, akik fon­tos szerepet játszottak az iskola életében, de sajnos a jubileumot már nem érhet­ték meg. Franjo Mataric gimnáziu­mi tanár üdvözlő szavai után Sreten Opačić, az iskola igaz­gatója röviden ismertette a gimnázium százéves történe­tét. Ezt követően Mirko Ca­­nadanovic, aki egyben az ünnepség védnöke is volt, vette át a szót. — Az ifjúság tanítása és nevelése a társadalom fontos feladata volt mindig. A zom­bori gimnázium is egyike azoknak az intézményeknek, amely ezt a feladatot lelki­­ismeretesen végzi. A társa­dalom pedig tiszteli és be­csüli az ilyen intézményeket és dolgozóit. Ezért engedjék meg, hogy Tito elvtárs nevé­ben a százéves gimnázium munkásságának elismerése­ként a Népért Tett Szolgá­latok Érdemrendje Ezüstsu­garas Rendjelét átadjam. Ekkor a gimnázium dol­gozói és diákjai a következő táviratban köszönték meg Tito elvtársnak a nagy elis­merést: „Kedves Tito Elvtárs! Ma, amikor a zombori gim­názium egy évszázados fenn­állását és munkásságát ün­nepeljük, boldogok vagyunk, hogy ez a munkásság az ön magas elismerését, a Népért Tett Szolgálatok Érdem­rendje Ezüstsugaras Rend­jelét is elnyerte, s ezzel egy­ben megajándékozott és kö­telezett bennünket, hogy to­vábbra is odaadóan fáradoz­zunk az ifjúság nevelésén és tanításán, hogy szocialista társadalmunk odaadó és ak­tív építőivé váljunk. — A gimnázium ünnepsé­gét még ünnepélyesebbé tet­te az újvidéki Svetozar Mar­kovic Művelődési Egyesület énekkara, amely jól egybe­hangolt, az ünnepnek meg­felelő dalaival méltán ragad­tatta el a megjelenteket. A százéves évfordulóról való megemlékezés Veljko Simin mérnök, a községi képviselő-testület elnöke fo­gadásával ért véget. VIKTOR BUBÁN­ (Folytatás az L oldalról) napokban a rohamosztag tag­jaként harcolt a megszállók ellen. Utána rövidesen pa­rancsnoki tisztségbe osztot­ták be. Pontosan harminc évvel ezelőtt 1942 októberé­ben, 24 éves korában kine­vezték az első tengermelléki rohambrigád parancsnoká­vá. 1944-ben a Szovjetunióba ment, ahol megalakultak a Jugoszláv Néphadsereg első légi alakulatai. A háború után katonai pályáját a légi haderőnél folytatta, először egy légi hadtest parancsno­ka, majd 1964-ben a jugo­szláv légi haderő parancsnoki tisztségébe lép. Időközben el­végezte a Jugoszláv Néphad­sereg legmagasabb iskoláját, a f­első katonai akadémiát. 1970 óta töltötte be a Jugo­szláv Néphadsereg vezérkari főnöki posztját, a tábornoki rangot pedig 29 éves korá­ban kapta meg. Idejének, erejének és tu­dásának legnagyobb részét össznépvédelmi koncepciónk tanulmányozására, tovább­fejlesztésére és megvalósítá­sára fordította. Ezt tanúsítja az a tény is, hogy tavaly sze­mélyesen irányította és vezet­te a háború utáni idők leg­nagyobb hadgyakorlatát, a Szabadság 71 fedőnév alatt ismert legnagyobb katonai manővert, amelynek előké­születeiben és lebonyolításá­ban több mint félmillió ember vett részt, s amely össznépvé­delmünk sikeres erőpróbája volt. Állásfoglalását és viszo­nyulását a honvédelem terén, végrehajtásra váró feladatok iránt az alábbi néhány pont­ban foglalhatnánk össze: • a szabadságért harcot kell folytatni, s mindenkor készen kell állni a harcra; • az erkölcsi tényező az egyik legfontosabb dolog, amely befolyásolja a harc végső, sikeres kimenetelét; • meg kell akadályozni az agresszort abban, hogy az ál­tala elképzelt módon bevet­hesse és alkalmazhassa ha­digépezetét. Ezzel kitapint­hatók érzékeny és sebezhe­tő pontjai; • az esetleges agresszort alaposan ismernünk kell ahhoz, hogy legyőzhessük. Viktor Bubanj jelentősen hozzájárult a hadtudomá­nyok továbbfejlesztéséhez, s egyik legjelentősebb könyvé­ben, A háború harmadik di­menziója című tudományos művében kifejti, hogy nagy veszélyt jelent a védekező hadviselő országra, hogyha nem ismeri a korszerű had­viselést, az agresszort és an­nak igazi célját. A győzelem doktrínája című könyvének a napokban kell elhagynia a sajtót. Viktor Bubanj vezérkari főnök holttestét a legna­gyobb katonai tiszteletadás­sal kedden a belgrádi Újte­­metőben helyezik örök nyu­galomra. MAGYAR SZÓ TEGNAP TÖRTÉNT Tito elnök levelének visszhangja • PRISTINA,­­ Tito el­nök, valamint a JKSZ El­nöksége Végrehajtó Irodá­jának levele mozgalmas po­litikai életet váltott ki Ko­­sovón. Községi pártbizott­ságok, valamint alapszerve­zetek tárgyalták a levelet. Szinte valamennyi értekez­leten megállapították, hogy határozzák meg név szerint a levélben említett negatív jelenség hordozóit és mond­ják ki azok büntetését. K. Mitrovicán például követel­ték, hogy a hónap végéig ál­lítsák össze a pártunkban azoknak a tisztségviselőknek a névsorát, akik rosszul mű­ködtek és téves irányba tar­tottak. • ŠIBENIK. — Az elmúlt héten a község mind a 120 alapszervezetében megtár­gyalták Tito elnök és a Vég­rehajtó Iroda levelét. A köz­ség kommunistái nagy meg­elégedéssel vettek tudomást a levélről és megfogadták, hogy a levélben kitűzött fel­adatokat végrehajtják. A ši­beniki kommunisták legtöb­bet a szociális különbségek­kel foglalkoztak. Határoza­tuk szerint felül kell vizsgál­ni minden szinten a lakásvá­sárlási kölcsönök jogosságát. • BEOGRAD. — A Belg­rádi Egyetemi Szövetség ve­zetősége napirendre tűzte a Stradija szatirikus lap tizen­harmadik számát valamint a Szerbiai Egyetemista Szövet­ség elnökségének közlemé­nyét. Többek között az emlí­tett testület egyetértett ab­ban, hogy az említett kiad­vány tartalma nem fedi a belgrádi szervezet politikai irányvonalát, valamint, hogy a köztársasági fórum közle­ményét vezetőségének há­rom tagja felelőtlenül tette közzé, vagyis nem áll mö­götte a köztársasági vezetőség elnöksége. • BELGRÁD és LJUB­LJANA. — Ebből a két fő­városból szomorú hír érke­zett. Mindkettő halálesetről szól. Arról értesültünk, hogy meghalt Milutin Gerovic, a Beograd nevű gépkocsigyár vezérigazgatója, valamint Albert Orthaber mérnök, a ljubljanai közgazdasági kar professzora. Mindketten fe­lelős közéleti tisztségeket töl­töttek be, valamint magas rangú kitüntetések viselői. —O—­­ KOPRIVNICA. — A Pod­ravka Élelmiszeripari Kom­binát megalakításának 25. évfordulója alkalmából ün­nepséget rendeztek, amelyen megjelent dr. Vladimir Ba­karic, a JKSZ elnökségének tagja is. —O—­­ VRNJAČKA BANJA. — A város felszabadulásá­nak évfordulója alkalmából az ünnepség keretében társa­dalmi szerződést írtak alá, amely szerint a vidék keres­kedelmi, vendéglátóipari, va­lamint idegenforgalmi vál­lalatai egy egyesült vállalat keretében kimondták az egyesülést. Ezenkívül az ün­nepséget fém­jelző szábor testvérvárossá nyilvánította a szlovéniai Ormoz és Vele­­nje városokat. —­— A nyelvművelés társadalmi szükséglet Szarvas Gábor-díjjal tüntették ki dr. Kovács Kálmánt Tegnap tartották meg a Jugoszláviai Magyar Nyelv­művelő Egyesület közgyűlé­sét az adai Szövetkezeti Ott­­hon színháztermében. A köz­gyűlésen az egyesület veze­tőin, tagjain, a Szarvas Gá­bor emléknapok vendégein kívül számos ismert társadal­mi-politikai munkás is meg­jelent: Vukašin KESELJ, SOLTÉSZ József, OLAJOS Mihály, Vlado POPIN, Mile­­ta RADOVANOVIC, vala­mint CSUKA Zoltán magyar­­országi író és műfordító. A közgyűlés tartalmas és értékes munkát végzett. MAT­KOVICS József elnök, KO­ROM Tibor főtitkár, Ágos­ton Mihály egyetemi tanár nagy körültekintéssel vázol­ták a nyelművelés feladata­it, problémáit. Különösen fi­gyelemre méltó volt Ágoston Mihály dolgozata, amely el­sősorban a jugoszláviai ma­gyar nyelvművelés koncep­cióit tartalmazta. A szerve­zettséget, a hozzáértő és ki­tartó munkát követelte, fel­hívta a figyelmet arra, hogy a nyelvművelés nem kötelező valami, az anyanyelvet nem kötelező szeretni, de érdek­ből szeretni kell. Érdeke ugyanis szocialista önigazga­tó társadalmunknak, hogy ne néma, hanem kommunikatív tagjai legyenek. Az anya­nyelv szerepe a tudásszerzés és az ember művelése. A tartalmas vita után fel­mentették az addigi vezető­séget, meghallgatták a pénz­ügyi jelentést, majd megvá­lasztották az új vezetőséget. Elnöknek ismét dr. MATKO­­VICS Józsefet, alelnöknek dr. SZELI Istvánt, főtitkárnak dr. DÁVID Andrást válasz­tották. KOROM Tibor, az ed­digi főtitkár ugyanis kérte felmentését. Vezetőségi ta­goknak választották meg HORVÁT Mátyást, KO­VÁCS Terézt, OLAJOS Mi­hályt, dr. PENAVIN Olgát, dr. REHÁK Lászlót, SCHU­MACHER Józsefet, URBAN Jánost és dr. VÁRADY Jó­zsefet. A nyelvért tett szolgálatai­nak elismeréseképpen, a JINYE Szarvas Gábor-díj­jal tüntette ki dr. KOVÁCS Kálmánt, a szerbhorvát—ma­gyar nagyszótár készítőjét Megválasztották a Szarvas Gábor emléknapok szervező bizottságának elnökét is, dr. PENAVIN Olga személyében. A megválasztott vezetőségi tagok és vezetők mandátuma egy évre szól, mivel jövőre rendkívüli közgyűlést tarta­nak, amelyen a statútum meg­változtatásának módjáról és tartalmáról fognak vitázni. F. I. Vízvezetéket kapott kétezernyolc­­száz háztartás Csantavéren megünnepelték a felszabadulás napját VASÁRNAP Csantavér la­kossága méltóképpen megün­nepelte a helység felszaba­dulásának huszonnyolcadik évfordulóját. Délelőtt 11 óra­kor több száz polgár, vala­mint társadalmi és politikai szervezeteik képviselői és a községi képviselő-testület tag­jainak jelenlétében, a gyógy­szertár előtt leleplezték dr. Milan Bikar mellszobrát. Az emlékművet Csantavér lakos­sága emeltette az orvosnak és forradalmárnak, aki egész életét a környék lakosságá­nak szentelte. Az ünnepi mű­sor után Bagi Károly, a köz­ségi képviselő-testület elnö­ke átadta rendeltetésének a 2800 háztartást ellátó vízve­zetéket. A 6 500 000 dináros vízvezeték építési költségei­nek fedezéséhez helyi járulék útján ötven százalékkal hoz­zájárult a falu lakossága. Három évig tartó munkála­tok után tegnap ünnepélyes keretek között hivatalosan is üzembe helyezték. .. . RÉSZVÉTTÁVIRATOK • VIKTOR BUBANJ vezér­kari főnök halála alkalmából számos közéleti személyiség részvétét nyilvánította Buban­ családjának, közöttük Džemal Bijedic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, dr. Vladimir Bakaric, a JKSZ Elnökségének tagja, Milka Planinc, a HKSZ KB elnöke, Illja Rajacic, Vaj­daság SZAT Képviselőházának elnöke, Mirko Canadanovic, Vajdaság KSZ tartományi bi­zottságának elnöke, Nagy Fe­renc, Vajdaság SZAT Végrehaj­tó Tanácsának elnöke, Milutin Moraca, a Tartalékos Tisztek Országos Szövetségének elnöke Marko Nikezié, az SZKSZ KI elnöke, Nikola Mincev, a Mace­dón Szobrány­ elnöke, Vidoje Zarkovic, a Crna Gora Képvi­selőháza elnöke és mások. Belgrádban temetési bizottság alakult. Tagjai: dr. Vladimir Bakarié, Džemal Bijedié, Jakov Blažević, Milutin Baltié, Mariján Cvetkovié, Boro CauSev, Doko Jovanié, Lazar Kolisevszki, Dra gutin Kosovac, Veljko Kovaíe­­vié, Nikola Ljubiéié, Vlado Ma­­tetié, Milutin Moraéa, Milka Pia nine, Bogdan Pecotié, Branko Pešić, Franc Popit, Koca Po­povié, Marija Plcše, Nikola Raé­­ki, Milan Simović, Džcmil Sa­­rac, Zdenko Ulepié, Josip Vrho­­vec és Viđoje Zarkovié. i • MARIBOR. — Ebben a szlovéniai városban rendez­ték meg a Jugoszláv Fel­derítő Szövetség értekezletét, amelyen többek között meg­jelent Sergej Krajger, a szlo­vén képviselőház elnöke és Lidija Sentjurc, a Szövetségi Tanács tagja. Az értekezlet kimondta, hogy a szervezet a haladó ifjúság képvisele­tében, valamint a szocialista társadalmi viszonyok továb­bi kiépítésén munkálkodik, így teljesen érthető, hogy Tito elnök levelét teljes egé­szében támogatják. ® PRIJEDOR. — A Koza­ván Testvériség-Egység név alatt országos jellegű pionír­találkozót rendeztek. A szem­lét ezentúl minden évben a Kozarán tartják meg. 3. oldal Nagy ünnepség volt Bolmánon TEGNAP harmadszor indult el Topolyáról a Petőfi-brigád harci útjain a Petőfi-brigád autós csillagtúra. Több mint száz gép­kocsi érkezett a történelmi ne­vezetességű bolmáni emlékmű­höz, ahol 28 évvel ezelőtt a ju­goszláviai magyar önkéntesekből alakult brigád véres harcot ví­vott a visszavonuló fasiszta had­sereggel. E súlyos összecsapás­ban a brigád minden hatodik harcosa megsebesült vagy ele­sett. Most a brigád életben marad­t harcosai közül sokan emlékezni jöttek Bálmánra. Az ünnepségen jelen volt Jan­­tovits Rudolf tábornok, a Pető­­fi-brigád volt politikai biztosa, Szabó Ida szövetségi képviselő, Insztitorisz Sándor, a Tartományi Végrehajtó Tanács tagja, a Hor­vátországi Magyarok Szövetségé­nek képviselői, Topolya és Pél­­monostor társadalmi-politikai szervezetének vezetői, valamint a magyarországi Szentes város képviselői is. Az ünnepségen megkoszorúzták az elesett har­cosok emlékművét. A koszorú­zásnál Csubela Ferenc, a Szocia­lista Szövetség topolyai községi választmányának elnöke, a csil­lagtúra díszelnökségének tagja mondott beszédet. — Mai idejövetelünkkel nem­csak a hősi múltat akarjuk fel­idézni, hanem a jövőbe is aka­runk tekinteni. Nemcsak a kö­­telességtudat igazol bennünket, hanem számadással is tartozunk. Számot adunk arról, mit tettünk eddig, és mit vállalunk tovább a forradalomból. Mi, akik a Pe­­tőfi-brigádot, a népfelszabadító háborút csak a történelemből is­merjük, csakis a forradalommal, az abban való további részvé­telünkkel igazolhatjuk magun­kat. V-t Ma sorsoljuk ki Zentán az akvarellverseny képeit MA ESTE 6 órakor Zentán az Eugén kiállítási termében húsz tiszai tájképet sorsolnak ki. Az elmúlt szombaton hat festő: Bogomil Karlavaris, Milan Kerac, Gue­mino Va­léria, Zsáki István, Bencs Jó­zsef és Ács József festette a húsz képet, akkor derámáz­­ták és kiállították őket. A zentai művésztelep szervez­te ezt az akciót, négyszáz sorsjegyet 5 dináros névér­­tékkel bocsátott ki, és ahogy értesültünk, eddig több mint 350 sorsjegyet adtak el. Te­hát végeredményben minden huszadik sorsjegy képet nyer. A szombaton — a kedvezőt­len idő miatt — elhalasztott sorsolást ma nagy érdeklő­déssel várja a közönség, mert a Tiszához kötött motívum Zentán igen népszerű és a művésztelepeken szereplő is­mert festők négy óra alatt készült festményei változato­sak, érdekesek, s végül is a sorsjegy árához viszonyít­va, sokszoros értékük van. A. J.

Next