Magyar Szó, 1973. április (30. évfolyam, 89-103. szám)

1973-04-02 / 90. szám

Magyar Sió ■ааввввваввввавввваавввваввавввааввавававваававвавааавааааввввваамввнааамваааавввв ■ааввааавншааапвввваававваавввввввававввввваааввввааввавааававваааввавввввввааввввава ::::::: xxx. évf., 90. (9282.) szám isssss Hétfő, 1973. április 2. IflIIIS ■■■■■■■ ■аавваааавваа1аавававвавваававваваавввв1вааааааааваааввввааввваааавввваааааваавваввав ваааааваааааааааааааааааааааааааавааваааааввававаавааааааавааваааваававававаааааааааа ara 1 dinar al VDK teljesítette a béke­szerződés rendelkezéseit - jelentette ki a katonai négyesbizottság észak­­vietnami képviselője Le Quang Hoa tábornok, a katonai négyesbizottság észak-vietnami küldöttségé­nek vezetője kijelentette, hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság teljes egé­szében eleget tett a párizsi békeszerződés rendelkezései­nek, Hoa tábornok Saigonból visszatérve Hanoiban nyi­latkozott. Saigonban részt vett a négyes katonai bizott­ság munkájában, amely — mint ismeretes — a párizsi szerződéssel összhangban megszüntette tevékenységét. A tábornok — a TASZSZ jelentése szerint — közölte, hogy az USA és a saigoni rezsim szintén teljesítette a szerződés számos rendelke­zését. Az Egyesült Államok megszüntette a hadművele­teket Észak- és Dél-Viet­­namban, visszavonta csapa­tait Dél-Vietnamból, és meg­kezdte az észak-vietnami ki­kötők és vízi utak aknátla­­nítását. A saigoni kormány szabadon engedte a felsza­­badítási mozgalom harco­sait. A VDK küldöttje ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy az USA és a saigoni kormány megsértette a párizsi meg­állapodást. A saigoni csapa­tok megszegték a tűzszüne­tet, és nem engedték szaba­don a fogva tartott polgári személyeket. Akadályozták az ideiglenes forradalmi kor­mány küldöttségének, a né­gyes katonai bizottságnak és a nemzetközi ellenőrző bi­zottságnak a tevékenységét. A VDK képviselője felszó­lította az USA-t és a saigo­ni kormányt, hogy azonnal vessenek véget minden olyan akciónak, amellyel megsér­tik a párizsi békeszerződést. A Reuter jelentése szerint Jane Fonda népszerű ame­rikai színésznő, aki számos alkalommal síkraszállt a vi­etnami békéért és e célból el­látogatott Hanoiba is, az ame­rikai tévében kijelentette, hogy a kínzásokról fecsegő hadifoglyok hazugok. — A történelem szigorú ítéletet mond felettük — jelentette ki, megjegyezve, hogy maga is látta, hogyan bántak a foglyokkal. Jane Fonda fel­szólította az amerikai köz­véleményt, hogy a szabadon engedett pilótákat, akik szám­tálan vietnami nő és gyer­mek halálát okozták, ne te­kintse hősöknek. Elmondta, hogy személye­sen felkeresett néhány piló­tát Hanoiban és egyikük el­mondta, hogy a fogolytá­borban meggyógyították se­besült karját. — Nem kínoz­ták meg, nem éheztették — hangoztatta Jane Fonda. Az amerikai légierő tovább bombázza Kambodzsát Az AP jelentése szerint az amerikai légierő gépei va­sárnap folytatták a felsza­badító erők állásainak bom­bázását Kambodzsában. Az amerikai katonai pa­rancsnokság rövid közlemé­nye azt mondja, hogy a lé­gitámadásokat a Lan Nol re­zsim kérésére hajtják végre. Hanoi cáfolta a rágalmakat­ ­ A Nhan Danh című észak­vietnami újság vasárnapi számában elutasította azokat a vádakat, amelyeket sajtóér­tekezleten hoztak fel egyes amerikai pilóták azt állítva, hogy megkínozták őket az észak-vietnami fogolytábo­rokban. Az újság hangsúlyoz­za, hogy az amerikai hatósá­gok „megszervezték” ezeket a konferenciákat, hogy sovi­nizmust és gyűlöletet ébresz­szenek az amerikai népben a VDK iránt és ezzel igazol­ják saját hibájukat, és alá­aknázzák az észak-vietnami és az amerikai nép barátsá­gát. A hanoi újság megállapít­ja, hogy ez a taktika nem szolgálja a két ország közöt­ti kapcsolatok normalizálá­sát. Igen sok megfigyelő tanú­ja volt az amerikai foglyok iránti észak-vietnami maga­tartásnak, jelen voltak, ami­kor a foglyokat Hanoiban szabadon engedték. A fog­lyoknak később megenged­ték, hogy kapcsolatba lépje­nek családtagjaikkal, de el­tiltották őket az újságírók­tól, mielőtt az amerikai ka­tonai támaszpontokon nem „beszélgettek” velük. Az észak-vietnami újság azt írja, hogy a hadifoglyok iránt a VDK hatóságai jó bánásmódot tanúsítottak. Ezt az igazságot — hangsú­lyozza az újság — senki sem cáfolhatja meg, függet­lenül az amerikai hatóságok állításaitól. Az egész világ üdvözölte a vietnamiak em­berséges bánásmódját az amerikai foglyok iránt. Zambia legyőzi a zárlatot Kenneth Kaunda köztár­sasági elnök „Zambia legyő­zi a zárlatot” címmel brosú­rát adott ki, amelyben elő­irányozza, hogy az ország ki- és bevitele az idén ugyanazon a szinten marad, mint tavaly volt. Kaunda úgy véli, hogy a rhodesiai kormány Zambia zárlatáról hozott döntése csakis a Smith-rezsimre mér súlyos csapást. Abból, hogy Zambia többé nem Rhodesia terüle­tén át bonyolítja le külke­reskedelmi forgalmát, Rho­desiának évente ötvenmillió dolláros közvetlen kára szár­mazik. A gazdasági zárlatot egyébként Kaunda Zambia népének nagy próbatétele­ként értelmezi, s a külkeres­kedelmi forgalom szintjének megtartását ebből a szem­pontból a legnagyobb fel­adatnak tekinti. Izrael áruba bocsátja a megszállt arab területeket — írja az Al Akbar Kairóból jelenti a TASZSZ. Az Al Akbar című kairói újság vasárnapi számában azt írja, hogy az izraeli kor­mány­­ „új akciót kezd”, amelynek célja bekebelezni az 1967-es háborúban meg­szállt arab területeket. Az újság kommentárban foglal­kozik Golda Meir kijelenté­sével, aki Tel Avivban kö­zölte, hogy áruba bocsátják izraeli magánszemélyeknek a megszállt arab területeken levő földeket. Az Al Akbar erélyes in­tézkedéseket sürget, hogy megakadályozzák Izrael hó­dító törekvéseit. Ugyancsak a TASZSZ hír­ügynökség jelentette, hogy az elmúlt héten az izraeli légierő két ízben megsértet­te a libanoni légiteret. Az incidensekről a libanoni véd­erőminisztérium adott ki közleményt. Eszerint az iz­raeli gépek Libanon déli kör­zeteiben végeztek felderítést. Szombati jelentés szerint Anvar el Szadat egyiptomi elnök Aziz Szidki volt kor­mányfőt és Száj­ed Maréit, az Arab Szocialista Unió volt első titkárát köztársasági elnökhelyetteseknek nevez­te ki. Ugyanezt a tisztséget kapta Mahmud Favzi és Huszein el Safei. Egy bejrúti újságnak adott interjújában a miniszter hangsúlyozta, hogy hazája nem áll el ettől a követelés­től. A MENA jelentette, hogy Jasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke Bagdadban és Kuvait­­ban végzett közvetítése után derűlátásának adott kifeje­zést a kuvaiti—iraki határ­ Algériai—líbiai Az algériai hírügynökség jelentette, hogy Kadhafi lí­biai és Rumedien algériai elnök múlt hét végi tárgya­lásai eredményesek voltak és hogy az eszmecserék so­rán a két küldöttség hasonló nézeteket vallott az összes megvitatott kérdések tekin­tetében. Bumedien tripoli látogatásáról szombaton tet­tek közzé jelentést. A közös közlemény sze­rint elsősorban az arab egység kérdését vitatták meg. Elemezték az arab vi­lágban uralkodó helyzetet, Algéria és Líbia szerepét az arab egység megteremtésé­ben. Bumedien elnököt líbiai lá­togatása során elkísérte Ab­­delaziz Buteflika külügy­miniszter és más magas ran­gú politikusok. Az algériai elnök kijelen­tette, hogy „az őszinte ba­rátság és bizalom légköré­ben” folytatott tárgyaláso­kat Kadhafival. Keletnémet küldöttség Kairóban A Német Demokratikus Köztársaság és Egyiptom el­viszály megoldását illetően. Kijelentette, hogy Kuvait és Irak funkcionáriusai üd­vözölték a palesztinaiak köz­vetítését és hozzátette, hogy hamarosan újra felkeresi a két országot, hogy folytas­sa a konfliktus felszámolá­sára irányuló tevékenységét. Arafat szombaton érkezett Bagdadból Bej­rútba, ahol részt vesz az Arab Liga ülés­­sén, tárgyalások ítélte Izrael arabellener hódító politikáját. A két ország egyben támogatta a Biztonsági Tanács határoza­tát, amely felhatalmazza az arab országokat, hogy min­den eszközzel küzdjenek a megszállt területek felsza­badításáért. Az NDK parlamenti kül­döttsége március 24-én uta­zott Kairóba tíznapos láto­gatásra. A látogatásról kö­zös közleményt adtak ki. Ki kell vonni az iraki csapatokat Kuvaitból Szaed Abdulah iraki véd­erőminiszter — az UPI je­lentése szerint — kijelentet­te, hogy ki kell vonni az iraki csapatokat kuvaiti te­rületről, ez a feltétele a két ország közötti építő jellegű dialógus megkezdésének. Az ausztrál kormány erélyes intézkedése Usztasákat vettek őrizetbe Sidneyben Az ausztrál rendőrség va­sárnapi razziája során letar­tóztatott számos usztasát. A rendőrség szóvivője — a Reuter hírügynökség jelenté­se szerint — közölte, hogy a letartóztatottakat annak a széles körű vizsgálatnak a keretében hallgatják ki, ame­lyet a kormány indított az usztasa terrorista tevékeny­ség felszámolására. A razziát vasárnap hajnal­ban tartották 250 rendőr rész­vételével. A letartóztatottak pontos számát nem közölték, csak azt, hogy huszonötöt kö­zülük őrizetben tartottak, és hogy elkoboztak bizonyos mennyiségű fegyvert és lő­szert, valamint „idegen nyel­vű” áratokat. A sidneyi akciót megfi­gyelők úgy értékelik, mint az ausztrál laburista kor­mány eltökéltségét, hogy le­számoljon a földalatti poli­tikai csoportokkal, amelyek közül az usztasa szervezetek okozták a legtöbb gondot a hatóságoknak. Gaugh Whitlam kormány­fő ezt az eltökéltségét már három hónappal ezelőtt, ha­talomra kerülésekor kifeje­zésre juttatta. Lionel Murphy igazságügyminiszter elítélte elődjét, Ivor Greenwood mi­nisztert, aki szerinte „fele­lőtlen nemtörődömséget” ta­núsított a szélsőséges szer­vezetek iránt. Murphy a sze­nátusban bejelentette, hogy ausztráliában két usztasa szervezet és két usztasa ifjú­sági szevezet működik. Mind­kettő összeköttetésben áll „külföldi extrémistákkal”. Hangsúlyozta, hogy a labu­­rist­a kormány megszigorítja az intézkedéseket a mozga­lom felszámolására. Albert Grassby bevándor­lásügyi miniszter bejelentet­te, hogy folyamatban van ötven usztasa tevékenység­gel gyanúsított polgár ese­tének kivizsgálása, akiket va­lószínűleg , kiutasítanak Ausztráliából. Az usztasák az erélyes in­tézkedések bejelentése után megfenyegették Murphy igaz­ságügyminisztert. Azóta a miniszter házát és irodáját fegyveres őrség védi. Vasárnap reggel a rendőr­ség szóvivője közölte, hogy nemrég egy új terrorszerve­zetet lepleztek le Sidneyben, amely a tavalyi bombame­rényletekért felelős. Mint is­meretes, egy bomba a jugo­szláv idegenforgalmi ügynök­ségen robban fel tavaly szep­temberben, és tíz-egynéhány embert megsebesített. Perón májusban visszatér hazájába Hét év után polgári kormány kerül hatalomra Argentínában Santiagóból jelenti a Tan­­jug. Argentínában díszes fo­gadtatást rendeztek Héctor Cámpora új államfőnek, akinek Európából való haza­érkezése a perónista moz­galom hatalomra kerülését jelenti ebben a dél-amerikai országban. Cámpora kijelentette, hogy Argentína előtt a perónisták hatalomra kerülésével „új távlatok nyúlnak”, és hogy kormánya az ország gazda­sági fejlődésének fellendíté­sére, a szociális igazságosság bevezetésére és a társadalmi béke megteremtésére törek­szik. Mint­­ismeretes, a Lanusse tábornok vezette­­katonai kormány és a legfelsőbb soka­ság bejelentette, hogy elie­­meri Héctor Camporánnak a­­nemrég lezajlott előötelvl­lasztásokon aratott győzel­mét. A hét évig tartó kato­nai kormányzás május 25-én megszűnik. Ezen a napon La­nusse tábornok átadja az elnöki hatalmat Cámporá­nak. Ez utóbbi kijelentette, hogy Juan Perón nem lesz jelen a hatalom átadásakor, de május végén vagy június­ elején visszatér hazájába. Cámpora közölte, hogy olyan kormányt alakít, amelyben részt vesznek az „összes népi forradalmi moz­galmak” képviselői. Jóllehet, a kormányban több párt képviselői is helyet kapnak, kizárólag a perónista moz­galom programját hajtják végre. A perónisták a bék­és külpolitikában egyaránt­ reformokat jelentettek be. Igyekszenek kiépíteni a korszerű állami adminisztrá­­ciót, erősítik a­z emantgazda­­ságot, ellenőrzés alá vonják az árakat, de nem korlátoz­zák a magánkezdeményezést. Külpolitikai téren együtt­működésre törekszenek min­den országgal, erősítik a la­tin-amerikai egységet és fő­ként Nyugat-Európával igyekez­nek szorosabb kap­csolatokat kiépíteni. Cámpo­ra harcot hirdetett az im­perializmus, mindenekelőtt az amerikai befolyás ellen. Az új kormány bizonyos autonómiát akar szavatolni a hadseregnek. Cámpora azonban több ízben is kije­lentette, hogy kormánya nem vetheti magát alá a hadse­reg akaratának. A perónista kormány első próbatétele annak az ígére­tének a beváltása lesz, hogy ■szabadon engedi a politikai foglyokat, akiket a katonai 1аг­Ј’Гтул*ту ide­b јбббквк Szadat ma Líbiába utazik A líbiai hivatalos hírügy­nökség közleménye szerint Anvar el Szadat, Egyiptomi elnök ma Líbiába utazik. Az utazás céljáról nem ad­tak ki közleményt, kairói po­litikai körökben azonban úgy vélik, hogy a líbiai elnökkel sorra kerülő beszélgetés fo­lyamán a közel-keleti hely­zetről és az egyiptomi veze­tőségben eszközölt változások­ról lesz szó. Mint ismeretes, Anvar el Szadat az Egyiptom—Líbia —Szíria hármas föderáció el­nöke. Húszéves a Brcko— Banoviči ifjúsági vasút Tegnap múlt húsz éve, hogy megkezdődött a brčko— banovici ifjúsági vasút épí­tése. Erről az eseményről emlékeztek meg tegnap eb­ben a boszniai kisvárosban. Reggel 9 órakor a többi kö­zött szemlét tartottak a brč­­kói község ifjúsági brigádjai. A szemlén jelen volt Vlado Segri, az államelnökség tag­ja is. A szemle után hetven ifjúmunkást, tanulót és ka­tonát felvettek a Kommunis­ta Szövetségbe. Vámcsökkentés a nyugat-európai országok között A nyugatnémet újságok vasárnap elégedettségüket fe­jezték ki a vámcsökkentési egyezmény életbelépése fe­lett. Az egyezménnyel­­20 százalékkal csökkentik a vá­mokat az Európai Közös Pi­ac országai továbbá Svéd­ország, Svájc, Izland és Por­tugália egymás közti keres­kedelmében. Az újság az intézkedést a nyugat-európai államok kö­zötti gazdasági együttműkö­dés fellendítéseként értéke­lik. Az egyezmény Finnor­szágra és Norvégiára nem vonatkozik. Tehnoavazdar Újvidék Ф ellátja a kis- és nagykereskedelmi vállalato­kat vasáruval, műszaki áruval, villamossági közmönkségleti cikkekkel. Méltányos árak.

Next