Magyar Szó, 1974. augusztus (31. évfolyam, 224-239. szám)
1974-08-16 / 224. szám
Péntek, 1974. aug. 10. MAGYAR SZÓ Felszámolják ш amerikai támaszpontokat Görögországban? Az USA csak a NATO keretében használhatja a katonai létesítményeket Athénból jelenti az UPI. Athéni katonai és diplomáciai körök úgy vélik, hogy Görögországnak az a döntése, hogy visszavonja csapatait a NATO-ból, érinteni fogja a görögországi amerikai támaszpontok és más katonai létesítmények sorsát is. Az említett körökben hangsúlyozzák, hogy az Amerikai Egyesült Államok összes katonai létesítményeit a NATO-ban való együttműködés alapján kapta, és Görögország kilépésével a szövetségből az amerikaiaknak vissza kell őket adniuk a görögöknek. Egy görög katonai szkértő szerint, ez vonatkozik azokra a kedvezményekre is, amelyeket a VI. amerikai flotta hajói élveznek a görög kikötőkben. — Henry Kissinger külügyminiszter korábban arról beszélt nekünk, hogy görögországi létesítményeink megőrzése céljából a juntát kell támogatnunk, most pedig azt mondja, hogy nem baj, ha el is veszítjük őket — idézi a hírügynökség egy kiemelkedő amerikai diplomata nyilatkozatát. A hírügynökség adatai szerint, az USA-nak a következő létesítményei és egységei vannak Görögországban: — a 7206. számú repülős alakulat, amelynek támaszpontja az athéni repülőtéren van; — a tengerészeti híradós központ Nea Makrinban, a történelmi Maraton közelében; — az 5595. számú tüzérségi egység, amely ellenőrzi a görög hadsereg atomtöltettel ellátott taktikai rakétáit, amelyeket a NATO keretében kaptak a görögök; — a 2140. számú híradós század az athéni repülőtéren; — a 6931. számú biztonsági és hírközvetítő csoport a kréta-szigeti Heraklion támaszponton; — a VI. flotta athéni és elefsziszi osztálya. Az Amerikai Egyesült Államok a NATO többi tagállamával együttműködve ezenkívül a Kréta-szigetén levő rakétaberendezéseket és a Luda öbölben levő üzemanyagállomást is használja. A görög katonai szakértők és a nemzetközi jog szakértői kijelentették, hogy az amerikaiaknak mindezeket a létesítményeket el kell hagyniuk. A támaszpontokat és létesítményeket csak a NATO-erők hadműveleteivel kapcsolatban lehet használni. Ez volt a fő oka annak, hogy a görög kormány a múltban sem engedélyezte az amerikaiaknak, hogy innen küldjön segélyt Izraelnek. Ez történt Libanon 1958. évi megszállása alkalmával is — jelentette ki egy közismert görög diplomata. Makariosz találkozott Wilsonnal Londonból jelenti a Tannig A Londonban tartózkodó Makariosz elnök csütörtökön délelőtt találkozott Wilson miniszterelnökkel és Callaghan külügyminiszterrel. A megbeszélésekről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalófelek szükségesnek tartják a ciprusi válság politikai rendezését. A ciprusi események időrendje Belgrádból jelenti a Tamjug. Egy hónapja múlt annak, hogy július 15-én a ciprusi nemzeti gárdában szolgálatot teljesítő görög tisztek államcsínyt követtek el. Nikosz Szampezon, az EOKA gerilláinak volt vezetője, letette az elnöki esküt. Az öszszeesküvők kezén levő rádió azt jelentette, hogy Makariosz elnök életét vesztette, holott az elnöknek sikerült megmenekülnie. Július 16. — Szampszom párt hívei Pafosz felé nyomultak előre, ahol Makariosz érsek menedéket talált. Makariosznak azonban sikerült eljutnia a ciprusi brit katonai támaszpontra és onnan Londonba repült. Július 18. — Londonban diplomáciai tárgyalások kezdődtek, hogy megakadályozzák a háború kitörését Görögország és Törökország közt. Görögország kifejezte készségét, hogy visszavonja a ciprusi nemzeti gárdában szolgálatot teljesítő görög tiszteket. Ezzel Törökország egyetértett. Július 19. — Makariosz elnök — akit az ENSZ-ben Ciprus elnökeként fogadtak — felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy állítsa helyre országa függetlenségét. — A török kikötőkből hadihajók s a partra szálló egységek indultak útnak. A görög hadiflotta is kihajózott Joseph Sisco amerikai államtitkár Ankarába utazott, hogy megakadályozza a török beavatkozást. Július 20. — Törökország hajnalban megtámadta Ciprust. A török csapatok partra szálltak, illetve az ejtőernyős egységek leereszkedtek. A törög repülőgépek bombázták a nikóziai repülőteret és a szigeten levő görög kaszárnyákat. A török csapatok heves harcok után behatoltak a szigetország belsejébe. Görögország mozgósított. Nagy-Britannia tárgyalásokra szólította fel Görögországot és Törökországot, a Biztonsági Tanács pedig tűzszünetet igyekezett kiharcolni. Július 21. — Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- Britannia ismételten a tűz beszüntetésére szólították fel a szemben álló feleket. Nikéziából 4500 polgári személy menekült a ciprusi brit támaszpontra. Július 22. — Folytatódtak a heves harcok. Henry Kiesinger amerikai külügyminiszter felhívása után a Biztonsági Tanács határozatának alapján mindkét fél beleegyezett a tűzszünetbe. Görögország és Törökország beleegyezett, hogy Nagy-Britanniiával együtt részt vesz a genfi békeértekezleten. Július 23. — Szampszon nem elnöke többé Ciprusnak, helyére Glafkosz Kleridesz, a ciprusi képviselőház elnöke került. Gizikisz görög elnök polgári kormány megalakítását javasolta Athénban. Július 24. — Konstantin Karamanlisz volt görög miniszterelnök száműzetéséből visszatért Athénbe és mint a nemzeti egységkormány miniszterelnöke letette az esküt. Július 25. — Gefben megkezdődött a békeértekezlet. Július 30. — Nagy-Britannia, Görögország és Törökország külügyminiszterei megállapodtak a ciprusi tűzszüneti vonal rendezéséről. Bejelentették, hogy Genfben megvitatják a szigetország politikai jövőjét a ciprusi görög és török közösségek képviselőinek bevonásával. Augusztus 7. — Az el nem kötelezett országok az ENSZ- ben erélyesen védelmére kelnek Ciprus függetlenségének és el nem kötelezettségének. Találkozójukon, amelyen több mint 60 ország képviseltette magát, nyilatkozatot fogadtak el Ciprusról, amelyben követelik a Biztonsági Tanács határozatának sürgős végrehajtását. Augusztus 8. — Megkezdődött a genfi értekezlet második szakasza, de folytatódnak a csatározások Cipruson. Augusztus 9. — Nagy-Britannia, Törökország és Görögország katonai képviselői az ENSZ tisztségviselőivel együtt megállapodást írtak alá a ciprusi tűzszüneti vonal meghatározásáról. A lényeges kérdésekben azonban megmaradtak a nézeteltérések. Augusztus 12. — Törökország lemondott követeléséről, hogy a szövetségi államberendezés keretében egységes török közigazgatási területet állítsanak fel Cipruson és javasolta, hogy létesítsenek kantonrendszert, amelyben Kirénia volna a ciprusi törökök legnagyobb kantonja. Kleridesz elfogadhatatlannak nyilvánította a török javaslatot. Augusztus 13. — Törökország javaslatokat terjesztett elő Ciprus alkotmányos jövőjére vonatkozólag. George Mavrosz görög külügyminiszter megállapította, hogy Törökország Ciprus területének 35 százalékán szeretne török közigazgatást létesíteni. Mavrósz hozzátette, hogy lehetetlen a terület 35 százalékát a lakosság 18 százalékának ellenőrzése alá helyezni. Indítványozta, hogy az értekezletet két nappal halasszák el, de ezzel Törökország nem értett egyet. Augusztus 14. — A genfi békeértekezlet zsákutcába jutott. Nagy-Britannnia kérte a Biztonsági Tanács azonnali összehívását. A török repülőgépek bombázták Nikoziát. A Biztonsági Tanács elfogadta Nagy-Britannia határozati javaslatát, követeli a tűz beszüntetését és a béketárgyalások folytatását. Augusztus 15. — Folytatódtak a harcok Cipruson. Merényletet kíséreltek meg a dél-koreai elnök ellen A támadó az elnök feleségét lőtte agyon Szöulból jelenti az UPI. Park Csun Hi dél-koreai elnök ellen csütörtökön merényletet kíséreltek meg egy szöuli színházban, ahol beszédet mondott Dél-Korea függetlenségi évfordulója alkalmából. A merénylő a nézőtér első sorából háromszor egymás után rálőtt az elnökre, de nem őt hanem a feleségét találta el, akit súlyos sérüléssel szállítottak kórházba. Hírügynökségi jelentés szerint az asszony a szöuli kórházban belehalt sérüléseibe. A rendőrség a merénylőt letartóztatta. Ez volt a második sikertelen merénylet Pak elnök ellen. Pak Csun Hi 1961-ben katonai államcsíny útján került hatalomra. 1963 májusában választották meg először az ország polgári államfőjévé. Ezután még két alkalommal, 1967-ben és 1971-ben választották elnökké. Dél-Koreában tavaly az év végén és az idei év elején kiéleződött a helyzet, számos közéleti személyiség és az egyetemi hallgatók nagyobb fokú demokráciát követeltek az ország politikai és közéletében. Erre válaszként Pak elnök négy rendeletet tett közzé, még inkább megszilárdította elnöki hatalmát, az ellenzéki és egyetemista mozgalmakat pedig betiltatta. Január óta 171 tekintélyes közéleti személyt, illetve egyetemi hallgatót ítéltek halálra vagy súlyos fogházbüntetésre. A japán kormány sajnálkozását fejezte ki a merénylet miatt Tokióból jelentette a Reuter hírügynökség, hogy a japán kormány csütörtökön sajnálkozását fejezte ki a dél-koreai elnök ellen elkövetett merénylet miatt. A japán miniszterelnök közölte, hogy kormánya hivatalos jelentést vár Szöulból, mert állítólag a merénylőnek japán útlevele volt. Tito és Asszad elnök megvitatta a ciprusi helyzetet (Folytatás az 1. oldalról) izraeli hadsereg legyőzhetetlenségének mítoszát. Tito és Asszad pohárköszöntője Mint már tegnapi számunk hajnali kiadásában beszámoltunk róla, Tito elnök és Jovanka Broz szerdán este vacsorát adott Asszad szíriai elnök és felesége tiszteletére. A vacsorán a két elnök pohárköszöntőt mondott. A pohárköszöntők szövegét, tegnap lapzárta után kaptuk meg, s így most kivonatosan ismertetjük. Tito elnök kellemes itt-tartózkodást kívánt magas rangú vendégeinek, majd méltatta a szíriai nép felszabadító harcát az izraeli agreszszor ellen. Rámutatott, hogy Csütörtökön délelőtt Tito köztársasági elnök és Hafez el Asszad szíriai elnök körülbelül egyórás négyszemközti megbeszélést folytatott, majd a megbeszélésekhez csatlakoztak a két elnök munkatársai is. Ugyancsak csütörtökön délelőtt külön megbeszéléseket folytatott Bijedié és Ajubi miniszterelnök. A két ország állami és pártküldöttségének tagjai öt csoportban: a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó csoportban, továbbá a pártközi együttműködés, a gazdasági, a tudományos és műszaki, valamint a tájékoztatási együttműködés kérdéseivel foglalkozó csoportokban folytatták munkájukat. Miloš Minic szövetségi külügyi titkár és Kadam szíriai külügyminiszter, valamint munkatársaik kétórás megbeszélést folytattak a közel-keleti helyzetről. Mindkét fél rámutatott az el nem kötelezett országok kiemelkedő szerepére és utaltak a ciprusi válság, valamint a közel-keleti helyzet közötti szoros összefüggésekre. A pártközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó csoportban Vidié és Aszkari kölcsönösen tájékoztattatták egymást a JKSZ és a Baath Párt tevékenységéről. Megállapították, hogy a két párt együttműködése sikeresen fejlődik. A gazdasági együttműködéssel foglalkozó csoportban, amelyet jugoszláv részről Ludinger és Andor, szíriai részről pedig Amadi és Kifru vezetett, véleményt cseréltek a gazdasági kapcsolatok minden vonatkozásairól. Csütörtökön délelőtt a tudományos, műszaki és kulturális együttműködésről, valamint a két ország kölcsönös tájékoztatásáról és tárgyalások folytak. A küldöttségek tagjai csütörtökön délután is folytatták a munkát. A délelőtti megbeszélések után Tito köztársasági elnök és felesége Vanga szigetén díszebédet adott Aszszad elnök és felesége tiszteletére, továbbra is rendkívül részt kell újítani a törvényes koriy és a közel-keleti helyzet, mány hatalmát és az alkotmivel az izraeli vezetők kormányos rendet. Ez a teljes cas kijelentéseket hangoz egyenrangú nemzeti kapcsolatnak és nem hajlandók elelatok megteremtését feltéteget tenni a Biztonsági Talezi a görög és a török könács határozataina közösség között. Elnökünk részletesen fog- — A Ciprusról szóló hatálalkozott a legújabb ciprusi rozat, amelyet az el nem köhelyzettel. — Most, amikor felezett országok fogadták a Közel-Keleten, bonyolult el New York-i találkozójakörülmények között megtetken, megerősíti ezen országok az első lépéseket a bégek eltökéltségét és készsége felé, Cipruson durva küldégét, hogy még erélyesebb ső intervenció történt, amely nemzetközi intézkedéseket te nek az volt a célja, hogy gyenek, ha továbbra is külmegdöntsék az el nem köső megoldásokat akarnak Tételezett Ciprusi Köztársaság kényszeríteni Ciprusra, vagy törvényesen megválasztott es ha korlátozni akarják fügnökének, Makariosznak az getlenségét, szuverenitását és uralmát — mondta Tito el területi integritását — hang nők. — Ezzel az egészet nem súlyozta Tito elnök, kötelezett közösséget tárna- Tito ezután Jugoszlávia és más érte. Szíria együttműködéséről be . A genfi tárgyalásokraszélt, hangsúlyozva, hogy a harca után kialakult ciprusi két el nem kötelezett ország helyzet bizonyítja, hogy mi mindig azonos vagy hasonlólyen mértékben vétettek Cip nézeteket vallott a legfontolás függetlensége, szuveresabb nemzetközi problémák iitása, területi integritása és tekintetében. Elnökünk eléel nem kötelezettsége ellengedettségének adott kifejez Ezzel súlyos veszélybe kezést, hogy sikeresen fejlődjük a Közel-Kelet és a Földnek a két ország hagyomáközi-tenger térségének szanyos, baráti kapcsolatai,bilitása, békéje és bizton Asszad szíriai elnök pohársága. köszöntőjében részletesen fog — Jugoszlávia a többi elalkozott a közel-keleti hely nem kötelezett országgal tettel. Rámutatott, hogy Szi együtt azon fáradozik, hogy ha felkészült rá, hogy szemmielőbb érvényt szerezzenek beszálljon minden izraeli a Biztonsági Tanács Ciprus- agresszióvalról szóló határozatainak — Ciprusról szólva hangsúlolytatta Tito elnök. — Ez igazta, hogy egybe kell hanazt jelenti, hogy véget kell adtni az el nem kötelezett vetni az ellenségeskedésnek, országok álláspontjait és fovissza kell vonni a külföl- hozni kell a szolidaritást. Szidi csapatokat, helyre kell ás ha elítélte a ciprusi beavatítani a Ciprusi Köztársaság hozást, amellyel elfojtották függetlenségét és szuverenit a ciprusi nép szabadságát és táját, területi integritását és megszüntették az ország füg el nem kötelezettségét,s felgetlenségét. Munkacsoportokban folytatták a jugoszláv— sztriai megbeszéléseket A pápa a ciprusi tárgyalások folytatását sürgeti Castel Gandolfóból jelenti az AP. VI. Pál pápa csütörtökön mély aggodalmának adott kifejezést, hogy a ciprusi konfliktus átterjedhet más területekre, és „véres, katasztrofális háború” lehet belőle. A pápa elmondta, küldöttséget szándékozott meneszteni Ciprusra, de a genfi béketárgyalások kudarca miatt nem tette. Ismét felszólította az érdekelt országokat, hogy folytassák a tárgyalásokat, és ne háború útján igyekezzenek megoldani a ciprusi problémát. A török nagykövet a szovjet külügyminisztériumban A Reuter moszkvai jelentése szerint Iter Türkmen, Törökország moszkvai nagykövete, az utóbbi három nap alatt három alkalommal találkozott Szemjon Kozirev szovjet külügyminiszter-helyettessel. A hírt a török nagykövetség is megerősítette. A megbeszélésekről semmit sem közöltek. Diplomáciai körök szerint Demetropulosz,Görögország moszkvai nagykövete, szerdán Nikolai Firiubinnal a szovjet külügyminiszter másik helyettesével találkozott. 3.Mel A jugoszláv nagykövet a görög külügyminiszternél A Tanjug athéni jelentése szerint Milovan Markovic, Jugoszlávia athéni nagykövete, csütörtökön felkereste Georgiosz Mavrosz görög külügyminisztert, a görög kormány alelnökét, és hoszszabb ideig tartó szívélyes megbeszélést folytatott vele. Foglalkoztak a ciprusi válság nemzetközi vonatkozásaival, és külön tárgyaltak a kétoldali kapcsolatokról. Mavrosz külügyminiszter ismertette a görög kormány álláspontját, és rámutatott a ciprusi békekonferencia kudarcának okaira, hangsúlyozván, hogy a török csapatok támadását a tárgyalásokkal egyidejűleg készítették elő Ankarában. Markovic nagykövet tájékoztatta Mavroszt a jugoszláv kormány álláspontjáról és hazánknak a ciprusi válsággal kapcsolatos tevékenységéről. A görög külügyminiszter a jugoszláv nagykövet előtt ismertette azokat az okokat is, amelyek Görögországot a NATO kötelékeiből való kilépésre kényszerítették.