Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 179-193. szám)
1976-07-05 / 183. szám
Hétfő, 1976. július 1. Pionírtábor Kamenicán Pénteken délutántól gyermekzártól hangos a kamenicai Jovan Jovanovic-Zmaj Általános Iskola környéke. Ekkor érkeztek meg ugyanis a Sutjeska nevű táborba a toionírok. Minden köztársaságból és tartományból 10—10 gyermek jött Kamenicára, hogy megismerkedjen a többi pajtással és kellemes, élményekben gazdag három hetet töltsön a Fruáka Gora lankáin elterülő kis faluban. A pionírtábor idei programja a népfelszabadító háború kezdetének 35. évforulója jegyében zajlik. A pionírok megtekintik a népfeszabadító háború jelentősebb vajdasági eseményeinek színhelyét, részt vesznek aVI. és a VII. Vajdasági Brigád számára rendezett ünnepségeken, megismerkedhetnek kiemelkedő harcosainkkal, néphőseinkkel. Mindez hozzásegíti a fiatalokat, hogy eddigi ismereteiket gyarapíthassák a múltban lezajlott történelmi eseményekről és szocialista forradalmunkról. A más köztársaságbeli és a Kosovóból jött fiatalok ezáltal betekintést nyerhetnek, hogy a vajdasági nemzetek és nemzetiségek hogyan és mivel járultak hozzá a népfelszabadító háború győzelmes befejezéséhez. Másik jelentősége ennek a táborozásnak az, hogy a pionírok egész táborbeli életüket önigazgatási alapon szervezik meg. A táborozáshoz a felszerelést a hadsereg adja, az ellátást az újvidéki Radosno detinistvo iskoláskor előtti intézmény biztosítja. Szállásul a helybeli Jovan Jovanovic-Zmai Általános Iskola tantermei szolgálnak. Szombaton este fél 8-kor ünnepség keretében megnyílt a Sutjeska pionírtábor. A pionírok felsorakozása után a tábor parancsnoka szemlét tartott, kis idő múlva pedig a pionírok énekétől volt hangos a környék. Nyolcan lelkes pionír énekelte az osztag himnuszát, közben megtörtént a zászlófelvonás is. Elsőnek Cedo KRESOJE a tábor parancsnoka üdvözölte a pionírokat, majd fellobogott a tábortűz. Ezután Mišo LAZIC, a Vajdaság Pionírszövetsége tanácsának elnöke szólt a fiatalokhoz. Elmondta, hogy hazánkban összesen nyolc pionírtábor létezik, s közülük egyik a kamenicai, amelyet 1968-ban nyitottak meg Tito elvtárs javaslatára. A beszámolót követően közös programot adtak elő, s ezt a pionírok és a szerémségi harcosok tábortűz körüli közös tánca zárta. Ma Szabadkán Megkezdődött a búza aratása Jó termésre számítanak a termelők Noha már korábban megkezdődött az aratás, a nagy munka ünnepélyes és hivatalos megnyitóját a szabadkai községben tegnap délelőtt tartották meg Tavankútom, a Peščara Szövetkezeti Kombinát skenderovói traszában. Az alkalmi ünnepségen jelen voltat a község társadalmi-politikai szervezeteinek, a tavankúti helyi közösségnek és a Peščara Szövetkezeti Kombinátnak a vezetői. A vendégeket Ivan MORAVČIK, a skenderovói tmasz vezetője tájékoztatta az aratási előkészületekről és az eddig elvégzett munkáról. Elmondta, hogy itt, a homokosabb talajon már pénteken megkezdték a búza aratását. Egyelőre 50 méter mázsa a hektáronkénti hozam. A jobb búzafajták aratására a hét derekán kerül sor. Várható, hogy akkor lényegesen nagyobb lesz a területegységenkénti átlaghozam is. Eléri a 60 métermázsát is a szakemberek véleménye szerint. Az árpáról csakt annyit kell megjegyezni, hogy az idén meglepően jó hozamokat adott. A Peščara Szövetkezeti Kombináltban az árpa hétkáronkénti átlaghozama — 13 százalék szemnedvenségre átszámítva — 55 méter mázsa. A tájékoztatót követően a vendégeik megtekintették a kombájnok munkáját. A most aratott búzát még szárítani kell, mert a szemnedvesség 20—23 százalék. Ha továbbra is meleg marad az idő, néhány nap múlva a szem nedvességtartalma normálisra csökken és szárítás nélkül kerülhet atárolókba. A MAGYAR SZÓ HOBBY ROVATA Szerkeszti: BADA ISTVÁN Szabó Ida a gyűjtök gyűjteménye, mégis hogyan jötödik nemzetközi “»« ^minden gyűjtés, ez is kiállításának díszelnöke igen nagy türelmet és kitartást A gyűjtök ötödik nemzetközi igényei. Hetenként lejárok a Fe kiállításának szervező bizottsága hérvári úton működő Hobbymegkérte SZABÓ Idát, a Föde- klubba és ott rendszeresen vérádó Tanácsának tagját, a Vajgignézem a különböző gyűjtőkdasági Harcos Szövetség népies anyagát. Szerencsémre egy-egy szabadító háború hagyományait tucat új anyaggal fejezem be ápoló bizottságának elnökét, vasárnapi sétáimat, „kutatóimat hogy vállalja a kiállítás díszeskámat”. Nemrég igen nagy öröm neki tisztséget ért. Egyik barátom telefonon dlv kiállítás fő témája: Ferra vott, s közölte, hogy a Sportmodalmünk és az újjáépítés, továbbeumból jelzést kapott, egy köbá a pionír gyűjtök részére:zel 2500 db-ból álló számolócé- Tito életútja a jugoszláv bélyedula-gyüjtervényről. Nagy öröm gekenmel és lelkesedéssel kerestem fel Szabó Ida szívesen eleget tett a gyűjtemény tulajdonosát, özv. a kérésnek és nagy érdeklődést Tóth-Potya Istvánnét. Tóthné tanúsított a Jugoszláviai Gyár szívesen látott, s jó szívvel adták Egyesületének munkája és a ta át a férje által gyűjtött több kiállítás előkészületei iránt, mint 2000 számolócédulát. Ez szerint már megírtuk, a gyűjtők momra igen értékes, mert túlötödik nemzetközi kiállítását ez ■ menően azon, hogy gyüjtemény október 8-a és 10-ike között enyem száma növekedett, olyan szervezik meg Adán. híres sportember hagyatéka lett A kiállítás ideje alatt megtart az enyém, aki mint sokszoros ják A szabadidő hasznos kihasz válogatott labdarúgó, mint egy nálása és a dolgozó ember című tehetséges és nagyreményű edző szimpóziumot, valamint a JuGyE és az Ifjúság példás vezetője, az évi közgyűlését. _ életét adta, mártírként halt meg Megszervezik a pionírgyűjtők a hazájáért, tudásversenyét is, melyen három ф Gyűjteményének mely hatagú iskolai csapatok vehetnek rabját tertja a legérdekesebbrészt.nek? A MOHOLI NOVAK RADONIG — Nehéz kiválasztanom egy da Általános Iskola gyűjtői közül ti rabot, hiszen nekem nagyon tetzenketten állítják ki gyüjtemenzife az UNICUM sorozat, vagy nyertet az V. MIK-en - jelen a Bíró Mihály plakátokról kötette OLÁH Nándor, a klub ve- SZ(jit másolatok, a régi Népszarva újságot hirdető számolócédu • A GY?M^T9FIZ9K,,, la. Külön érdekesség Pólya Tils elküldték részvételi jelentke- bor, Faragó Géza és kortársairésüket az első adai nemzetközi napszámolócédulán található gombfocitornára, egyben üdvöz- reklámgrafikája, vagy Bíró Milik a jugoszláviai gombfocizókathály Edison mozireklámja. — Jelentette ÁRPÁS Béla, titkár. ф Milyen ötletekkel tudná fel a««..mn»nk kelteni azok érdeklődését, akik Demuimjuk . .. nek meg csak tetszik ez a gyűr Neve: Komjáthy György. tési ág, illetve milyen tanácsa-Életkora: 38 év. kát tudna adni azoknak, akik Foglalkozása: zenei szerkesztő a már ennek a szenvedélynek hó- Magyar Rádió és Televíziónál. dóinak? Mi a hobbyja: számolócédulák, Egy-egy hazai és külföldi szó reklámgrafikák gyűjtése, molócédula segítséget nyújt az Mióta gyűjti: 1989. ország népművészetének, reklám Hány darabból áll a gyűjtemé tevékenységének vagy egyes esenye: 6000 db. Ezekben művészi grafikáinak be• Miért éppen e téma gyűr mutatásához. Lehetőséget nyújt tésére vállalkozott? a vendéglátóipari létesítmények. — Ez jelenti nekem a kikap- idegenforgalmi és turisztikai ne csalódást. Már gyermekkorom- vezetességek megismeréséhez. Ez ban is voltak „kedvenc” hirdető egyben azt is jelenti, mint taseim, pl. a hírek UNICUM, vagy náci, hogy ilyen rendszerezésa MEINL kávé, a Szt. István ben, tehát ilyen témák szerint kakaó, a MODIANO cigaretta és lehet a gyűjteményt feldolgozni, még sok más reklám. Az időseb Javaslom elsősorban, hogy a bek biztosan emlékeznek, hogy most kiadásra kerülő hazai és az utcán, hirdetőoszlopokon, ha külföldi témákkal kezdjék alönböző üzletekben sűrűn lehe- gyűjtést, majd folyamatosan a tett találkozni különböző színes, régebbi anyagokat „kutassák” érdekes plakátokkal, reklámfigy fel, rákkal. Nekem már akkor is A rendszerezésnél módszernagyon tetszettek e nagy plakátként javaslom a különböző kortokat ábrázoló apró kis számoló szakokat (I. világháború előtti, cédulák, amelyre a kereskedők 29—30-as évekből valók, felszaa vásárolt áruk értékét írták ősz badulás utáni) külön tárolni. A szó. Abban az időszakban csak tárolásra nálam kialakult forma, néhány darabot raktam el. Ker hogy A4-es kartonokra bélyegratözködésem alkalmával 6 évvel gasztóval helyezem el a számvezetett kezembe kerültek ezek a lócédulákat. Javaslom továbbá, cédulák és „felötlött” bennem , hogy látogassák gyakran a Főgondolat: megpróbálok hasonló városi Művelődési Házban műtartalmú, de témájában különbözödő Budapesti Hobby-klubb fő anyagokat gyűjteni. Sajnos, összejöveteleit, valamint akitazóta megállapítottam — annak tönböző városokban és Művelőellenére, hogy már 8000 db-ból dési Házakban levő klubokat, áll gyűjteményem —, hogy igen ahol biztosan találkoznak hasonnehéz régi, ritka anyagot össze jó szenvedélyeknek hódolókkal, gyűjteni, mert egyrészt, aki ma Végezetül engedjenek meg egy ma is gyűjtő, nem nagyon válik gondolatot. Annak ellenére, meg gyűjteményének darabjai- hogy többször említettem a széntól, aki pedig nem gyűjtő, már vedély szól, mégis én a hobbyt régen a szemétbe dobta a szó- nem a rossz értelemben vett mára értéktelen kis számolócédú szenvedélynek, hanem hasznos fákat, időtöltésnek és jó szórakozásnak . Azt mondja, igen nehéz tartom, ami nálam a zenével jól ezekhez a Ms cédulákhoz hozzá- összhangba hozható, jutni. Önnek már 6000 db-os a BOKOVITZ Tamás MAGYAR SZÓ Megünnepelték a harcosok napját Szabadkán A harcosok napjának ünnepségei Szabadkán az elesett harcosok sírjának megkoszorúzásával kezdődtek a pravoszláv és a zsidó temetőben. A község társadalmipolitikai szervei, a Harcos Szövetség és a munkaszervezetek képviselői megkoszorúzták a fasizmus áldozatainak emlékművét. A Lányi Ernő Művelődési Egyesült vegyeskórusa alkalmi műsort adott. A koszorúzási ünnepség után a hadseregotthonban fogadást adtak az elesett harcosok hozzátartozóinak. Este a Népkörben műsoros esttel egybekötött díszülést tartottak a Mladost és a Népkör fiatal műkedvelői. A központi ünnepségek mellett több munkaszervezetben és a környező helységekben is megemlékeztek a harcosok napjáról. M. M. Tegnap Adán: Az észak-bácskai építőipari dolgozók találkozója A versenyen több mint 500 dolgozó vett részt Tegnap tartották Adán Észak-Bácska építőipari dolgozóinak 13. találkozóját. A megnyitó ünnepségen, amelyet délelőtt 8 óraikor tartottak, a Cseh Károly Általános Iskola udvarában, többekközött megjelent Lazar BITDUVICKI, a Föderáció Tanácsának titkára, Mihajlo KOZOMAKA, Vajdaság SEAT Építőipari Dolgozói Szakszervezete Tartományi Bizottságának elnnöke, valamint a vendéglátó község társadalm-politikai szervezeteinek vezetői. A megnyíló ünnepséget megelőzően a találkozó részvevői felvámultak a zászlódíszbe öltözött város központjában, ezt követően sor került a hagyományos verseny megnyitására. Az egybegyűlteket JAKUS András, a helyi Obnarva Építőipari Vállalat vezérigazgatója és PEQE Zoltán, a községi szakszervezeti tanács alelnöke üdvözölte, majd MOLNÁRCSIKÓS Benedek, Észak-Bácska építőipari és építőelemeket gyártó dolgozói szakszervezetének községközi elnöke megnyitotta a találkozót. Nagy érdeklődés nyilván nyúlt meg a kézilabda-mérkőzések iránt, annál is inkább, mivel Adán erre a sportágra megkülönböztetett figyelmet szentelnek. Sokak érdeklődését váltotta ki a szakmai vonatkozású versenyszámok. A délelőtt folyamán BÓJA József, a községi képviselő-testület elnöke fogadta Apaitin, Becse, Cservenka, Kanizsa, Hódság, Topolya, Szabadka és Ada építőipari vállalatainak képviselőit. A küldöttség tagjai ismertették Bója elvtárssal, hogy milyen problémáikkal küzdenek az építőipari dolgozók, ugyanakkor annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy e rokon vállalatok fokozzák az együttműködést. B. J. Dr. Mimics József: A bácskai németek a második világháborúban (19.) A megszállással gyökerében megváltozott Németország és Magyarország addig nagy gonddal kiegyensúlyozott szövetségi és fegyvertársi kapcsolata. Az új helyzetben a németek igyekeztek továbbra is fenntartani a magyar szuverenitás látszatát, és ennek a látszatnak a megőrzésére a kettős hatalom különleges rendszerét alkották meg. Minden magyar parancsnokság — katonai, rendőri és csendőrségi parancsnokság mellé egy német összekötő tisztet neveztek ki. Ilyen összekötő tisztek, illetve helyi katonai parancsnokságok már 1943 tavaszán is működtek, először Zomborban, később pedig más ,városaikban, nagyobb községekben is. Gyökeres változások következtek be a magyar kormányzatnak a Volksbund iránti magatartásában is. Sztójay kormánya mindenben engedett a magyarországi német népcsoport követeléseinek, hangoztatva, hogy a német kisebbség „hidat” alkot a Harmadik Birodalom és Magyarország ■között. Jóindulatának első bizonyítéka az volt, hogy betiltotta a Die Donau című lapot, és letartóztatta Adam Berenz apatini plébánost, a lap szerkesztőjét. A Die Donau betiltását a Budapesti Közlöny című hivatalos lap 1944. április 25-én közölte. Béremét 1944. május 22-én a Gestapo őrizetbe vette, de dr. Grósz József katolikus érsek közbenjárására szabadlábra helyezték, azzal a feltétellel, hogy visszavonul a közéletből. Ezután a Benenze kalocsai érsekségen talált menedéket Az SS-toborzás harmadik hulláma Miután megfelelő módon előkészítették, semmi sem állta útját az SS-önkéntesek harmadik sorozási akciójának már 1944. március 25-én megkezdődött. Wilhem Keppler SS csoportvezető-altábornagy, a magyarországi fegyveres SS parancsnoka felkereste Csatay Lajos magyar honvédelmi minisztert, s elégedetlenségét nyilvárni tudta afelett, hogy a magyarországi németeknek mindössze 5 százalékát sikerült besorozni az SS-be. Egykori adatok szerint 1943 decemberével bezárólag a német kisebbség százalékaránya az alábbi volt az SS egységeiben: Szlovákia — 3,59%, Románia — 10,6°/*, Bánát 14,3*/«, NDH (a „független” horvát állam) 10%. Németországnak az volt a szándéka, hogy Magyarországon az addig legnagyobb méretű toborzást, illetve sorozást hajtsa végre. Ezért Veesenmayer budapesti német követ 1944 március végén azt a követelést terjesztette a magyar kormány elé, hogy a háború folyamán minden magyarországi német származású férfi a Wermachtban és SS-csapatokban tegyen eleget katonai kötelezettségének. Az erre irányuló tárgyalásokat meggyorsították, mert Hitler már április 9- én felszólította Himmlert, hogy Magyarországon mielőbb két német hadosztályt állítson fel. Először egy lavinahadosztályt, majd négy hét múlva egy gyalogos hadosztályt is. (Folytatjuk) 3. oldal Nem büntetni segíteni Munkásellenőrző bizottság, önigazgatási ügyészség, társult munkabíróság mind olyan intézmények, amelyek megalakítására az új alkotmány életbe lépése után került sor, s annak ellenére, hogy alig néhány évi tapasztalattal rendelkeznek, az eddigiekből is tagadhatatlanul kitűnik, hogy igazolták létjogosultságukat. Érdekes viszont megvizsgálni a dolog egy másik vetületét, mégpedig azt, hogy milyen köztudat alakult ki róluk rövid létezésük alatt. A szervekről alkotott véleményeket hallva ugyanis, sajnos, sok esetben ismét csak azt kell mondani, hogy nem értették meg szerepüknek néhány lényeges tételét, minek következtében azután legtöbb esetben munkájuk elsikkadt, egyoldalúvá vált. Nagyon sok helyen ugyanis ezeket a szerveket a társultmunka-szervezetek és helyi közösségek viszonyain kívül álló valaminek tartják, amely felettük áll s őrködik viszonyaik törvényességén. Ezt a felfogást támasztja alá, sőt táplálja az a jelenség, hogy nagyon sokan még ezekben a szervekbenis azt hiszik, hogy feladatuk figyelmüket bizonyos emberekre (elsősorban vezető beosztásúakra) ráirányítani és a legkisebb hibát is könyörtelenül büntetni. A sok feljelentés is arról tanúskodik, hogy ezeket az intézményeket kívülállóknak tekintik, akik — mint az ügyes-bajos dolgok semleges szemlélői — tárgyilagos ítéletet tudnak hozni, holott meggyőződésünk — s ezt számtalan példa bizonyítja —, hogy a problémát legsikeresebben éppen ott lehet megoldani, ahol keletkezik, s legeredményesebb, ha ugyanazok az emberek küszöbölik ki, akik hibájukkal hozzá is járultak egy bizonyos helyzet kialakulásához. Ebből a szempontból tehát a legfelelősségteljesebb munka a munkásellenőrző bizottságokban kell hogy folyjon. Sem a munkásellenőrző bizottságoknak, sem az önigazgatási ügyészségeknek, sem pedig a társult munkabíróságoknak nem az az alapvető feladatuk, hogy büntessenek, hanem, hogy mindinkább elősegítsék a munkához, a munkatárshoz, a társadalmi vagyonhoz stb. való helyes önigazgatói viszonyok kialakítását. Nem büntetni, hanem segíteni kell. Ezek a szervek tehát semmiképpen sem azért alakultak, hogy kívülállók legyenek, hanem hogy nagyon is szerves tényezőivé váljanak az önigazgatási viszonyoknak. A munkájukat társító dolgozók azért alakították, hogy minél maradéktalanabbul tudják betölteni vezető szerepüket a társadalomban. Minél nagyobb mértékben tudja ugyanis a társult munka felfejleszteni közvetlen demokráciájának instrumentumait, annál kevésbé lesz szükség arra, hogy igénybe vegye államának intervencióit érdekeinek érvényre juttatására. A munkásellenőrző bizottságok, az önigazgatási ügyészségek s a társult munkabíróságok tehát olyan önigazgatási formák, amelyek a dolgozó szolgálatában állnak s azt hivatottak elősegíteni, hogy a társult munka mind teljesebb mértékben vegye át az állam funkcióit. PAPP Imre