Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 179-193. szám)

1976-07-05 / 183. szám

Hétfő, 1976. július 1. Pionírtábor Kamenicán Pénteken délutántól gyer­mekzártól hangos a kameni­­cai Jovan Jovanovic-Zmaj Általános Iskola környéke. Ekkor érkeztek meg ugyanis a Sutjeska nevű táborba a toionírok. Minden köztársaság­ból és tartományból 10—10 gyermek jött Kamenicára, hogy megismerkedjen a töb­bi pajtással és kellemes, él­ményekben gazdag három he­tet töltsön a Fruáka Gora lankáin elterülő kis faluban. A pionírtábor idei prog­ramja a népfelszabadító há­ború kezdetének 35. évforuló­ja jegyében zajlik. A pioní­rok megtekintik a népfesza­­badító háború jelentősebb vajdasági eseményeinek szín­helyét, részt vesznek a­­VI. és a VII. Vajdasági Brigád számára rendezett ünnepsé­geken, megismerkedhetnek kiemelkedő harcosainkkal, néphőseinkkel. Mindez hoz­zásegíti a fiatalokat, hogy ed­digi ismereteiket gyarapíthas­sák a múltban lezajlott tör­ténelmi eseményekről és szo­cialista forradalmunkról. A más köztársaságbeli és a Ko­­sovóból jött fiatalok ezáltal betekintést nyerhetnek, hogy a vajdasági nemzetek és nemzetiségek hogyan és mivel járultak hozzá a népfelszaba­dító háború győzelmes befe­jezéséhez. Másik jelentősége ennek a táborozásnak az, hogy a pio­nírok egész táborbeli életü­ket önigazgatási alapon szer­vezik meg. A táborozáshoz a felszere­lést a hadsereg adja, az el­látást az újvidéki Radosno detinistvo iskoláskor előtti intézmény biztosítja. Szállá­sul a helybeli Jovan Jovano­­vic-Zmai Általános Iskola tantermei szolgálnak. Szombaton este fél 8-kor ünnepség keretében megnyílt a Sutjeska pionírtábor. A pio­nírok felsorakozása után a tábor parancsnoka szemlét tartott, kis idő múlv­a pedig a pionírok énekétől volt han­gos a környék. Nyolcan lel­kes pionír énekelte az osztag himnuszát, közben megtör­tént a zászlófelvonás is. Elsőnek Cedo KRESOJE a tábor parancsnoka üdvözölte a pionírokat, majd fellobo­gott a tábortűz. Ezután Mišo LAZIC, a Vajdaság Pionír­szövetsége tanácsának elnö­ke szólt a fiatalokhoz. El­mondta, hogy hazánkban összesen nyolc pionírtábor létezik, s közülük egyik a kamenicai, amelyet 1968-ban nyitottak meg Tito elvtárs javaslatára. A beszámolót követően közös programot adtak elő, s ezt a pionírok és a szerémségi harcosok tá­bortűz körüli közös tánca zárta. Ma Szabadkán Megkezdődött a búza aratása Jó termésre számítanak a termelők Noha már korábban meg­kezdődött az aratás, a nagy munka ünnepélyes és hiva­talos megnyitóját a szabad­kai községben tegnap dél­előtt tartották meg Tavan­­kútom, a Peščara Szövetke­zeti Kombinát skenderovói trasz­ában. Az alkalmi ün­nepségen jelen voltat­ a köz­ség társadalmi-politikai szer­vezeteinek, a tavankúti he­lyi közösségnek és a Pešča­­ra Szövetkezeti Kombinát­nak a vezetői. A vendégeket Ivan MO­­RAVČIK, a skenderovói tmasz vezetője tájékoztatta az aratási előkészületekről és az eddig elvégzett mun­káról. Elmondta, hogy itt, a homokosabb talajon már pénteken megkezdték a bú­za aratását. Egyelőre 50 mé­­ter mázsa a hektáronkénti hozam. A jobb búzafajták aratására a hét derekán ke­rül so­r. Várható, hogy ak­kor lényegesen nagyobb lesz a területegységenkénti átlag­hozam is. Eléri a 60 méter­­mázsát is a szakemberek véleménye szerint. Az árpá­ról csakt annyit kell megje­gyezni, hogy az idén meg­lepően jó hozamokat adott. A Peščara Szövetkezeti Kom­bináltban az árpa hétkáron­­kénti átlaghozama — 13 szá­zalék szemnedvenségre átszá­mítva — 55 méter mázsa. A tájékoztatót követően a vendégeik megtekintették a kombájnok munkáját. A mos­t aratott búzát még szá­rítani kell, mert a szem­nedvesség 20—23 százalék. Ha továbbra is meleg ma­­rad­ az idő, néhány nap múl­va a szem nedvességtartal­ma normálisra csökken és szárítás nélkül kerülhet a­­tárolókba. A MAGYAR SZÓ HOBBY ROVATA Szerkeszti: BADA ISTVÁN Szabó Ida a gyűjtök gyűjteménye, mégis hogyan j­­ötödik nemzetközi “»« ^minden gyűjtés, ez is kiállításának díszelnöke igen nagy türelmet és kitartást A gyűjtök ötödik nemzetközi igényei. Hetenként lejárok a Fe kiállításának szervező bizottsága hérvári úton működő Hobby­megkérte SZABÓ Idát, a Föde- klubba és ott rendszeresen vé­­rád­ó Tanácsának tagját, a Vaj­­gignézem a különböző gyűjtők­dasági Harcos Szövetség népies anyagát. Szerencsémre egy-egy szabadító háború hagyományait tucat új anyaggal fejezem be ápoló bizottságának elnökét, vasárnapi sétáimat, „kutatóimat hogy vállalja a kiállítás díszes­­kámat”. Nemrég igen nagy öröm neki tisztséget­ ért. Egyik barátom telefonon dl­v kiállítás fő témája: Ferra­ vott, s közölte, hogy a Sportmo­dalmünk és az újjáépítés, továb­beumból jelzést kapott, egy kö­­bá a pionír gyűjtök részére:­zel 2500 db-ból álló számolócé- Tito életútja a jugoszláv bélye­­dula-gyüjtervényről. Nagy öröm geken­­mel és lelkesedéssel kerestem fel Szabó Ida szívesen eleget tett a gyűjtemény tulajdonosát, özv. a kérésnek és nagy érdeklődést Tóth-Potya Istvánnét. Tóthné tanúsított a Jugoszláviai Gyár­ szívesen látott, s jó szívvel ad­­ták Egyesületének munkája és a ta át a férje által gyűjtött több kiállítás előkészületei iránt, mint 2000 számolócédulát. Ez sze­rint már megírtuk, a gyűjtők momra igen értékes, mert túl­­ötödik nemzetközi kiállítását ez ■ menően azon, hogy gyüjtemé­­ny október 8-a és 10-ike között e­nyem száma növekedett, olyan szervezik meg Adán. híres sportember hagyatéka lett A kiállítás ideje alatt megtart az enyém, aki mint sokszoros ják A szabadidő hasznos kihasz válogatott labdarúgó, mint egy nálása és a dolgozó ember című tehetséges és nagyreményű edző szimpóziumot, valamint a JuGyE és az Ifjúság példás vezetője, az évi közgyűlését. _ életét adta, mártírként halt meg Megszervezik a pionírgyűjtők a hazájáért, tudásversenyét is, melyen három ф Gyűjteményének mely ha­­tagú iskolai csapatok vehetnek rabját tertja a legérdekesebb­részt.­nek? A MOHOLI NOVAK RADONIG — Nehéz kiválasztanom egy da Általános Iskola gyűjtői közül ti rabot, hiszen nekem nagyon tet­zenketten állítják ki gyüjteme­­nzife az UNICUM sorozat, vagy nyertet az V. MIK-en - jelen a Bíró Mihály plakátokról kö­tette OLÁH Nándor, a klub ve- SZ(jit másolatok, a régi Népsza­­r­­­va újságot hirdető számolócédu • A GY?M^T9FIZ9K,,, la. Külön érdekesség Pólya Ti­ls elküldték részvételi jelentke- bor, Faragó Géza és kortársai­­résüket az első adai nemzetközi nap­számolócédulán található gombfocitornára, egyben üdvöz- reklámgrafikája, vagy Bíró Mi­­lik a jugoszláviai gombfocizókat­hály Edison mozireklámja. — Jelentette ÁRPÁS Béla, titkár. ф Milyen ötletekkel tudná fel a««..mn»­nk­ kelteni azok érdeklődését, akik Demuimjuk . .. nek meg csak tetszik ez a gyűr Neve: Komjáthy György. tési ág, illetve milyen tanácsa-Életkora: 38 év. kát tudna adni azoknak, akik Foglalkozása: zenei szerkesztő a már ennek a szenvedélynek hó- Magyar Rádió és Televíziónál. dóinak? Mi a hobbyja: számolócédulák, Egy-egy hazai és külföldi szó reklámgrafikák gyűjtése, molócédula segítséget nyújt az Mióta gyűjti: 1989. ország népművészetének, reklám Hány darabból áll a gyűjtemé tevékenységének vagy egyes ese­nye: 6000 db. E­zekben művészi grafikáinak be­• Miért éppen e téma gyűr­ mutatásához. Lehetőséget nyújt tésére vállalkozott? a vendéglátóipari létesítmények. — Ez jelenti nekem a kikap- idegenforgalmi és turisztikai ne csalódást. Már gyermekkorom- vezetességek megismeréséhez. Ez ban is voltak „kedvenc” hirdető egyben azt is jelenti, mint ta­­seim, pl. a hírek UNICUM, vagy náci, hogy ilyen rendszerezés­­a MEINL kávé, a Szt. István ben, tehát ilyen témák szerint kakaó, a MODIANO cigaretta és l­ehet a gyűjteményt feldolgozni, még sok más reklám. Az időseb Javaslom elsősorban, hogy a bek biztosan emlékeznek, hogy most kiadásra kerülő hazai és az utcán, hirdetőoszlopokon, ha külföldi témákkal kezdjék a­lönböző üzletekben sűrűn lehe- gyűjtést, majd folyamatosan a tett találkozni különböző színes, régebbi anyagokat „kutassák” érdekes plakátokkal, reklámfigy fel, rákkal. Nekem már akkor is A rendszerezésnél módszer­­nagyon tetszettek e nagy plakát­ként javaslom a különböző kor­­tokat ábrázoló apró kis számoló szakokat (I. világháború előtti, cédulák,­­ amelyre a kereskedők 29—30-as évekből valók, felsza­­a vásárolt áruk értékét írták ősz badulás utáni) külön tárolni. A szó. Abban az időszakban csak tárolásra nálam kialakult forma, néhány darabot raktam el. Ker­ hogy A4-es kartonokra bélyegra­tözködésem alkalmával 6 évvel gasztóval helyezem el a számv­­ezetett kezembe kerültek ezek a lócédulákat. Javaslom továbbá, cédulák és „felötlött” bennem , hogy látogassák gyakran a Fő­­gondolat: megpróbálok hasonló városi Művelődési Házban mű­tartalmú, de témájában különbö­zödő Budapesti Hobby-klubb fő anyagokat gyűjteni. Sajnos, összejöveteleit, valamint a­kit­­azóta megállapítottam — annak tönböző városokban és Művelő­­ellenére, hogy már 8000 db-ból dési Házakban levő klubokat, áll gyűjteményem —, hogy igen ahol biztosan találkoznak hason­­nehéz régi, ritka anyagot össze jó szenvedélyeknek hódolókkal, gyűjteni, mert egyrészt, aki ma Végezetül engedjenek meg egy ma is gyűjtő, nem nagyon válik gondolatot. Annak ellenére, meg gyűjteményének darabjai- hogy többször említettem a szén­tól, aki pedig nem gyűjtő, már vedély szól, mégis én a hobbyt régen a szemétbe dobta a szó- nem a rossz értelemben vett mára értéktelen kis számolócédú szenvedélynek, hanem hasznos fákat, időtöltésnek és jó szórakozásnak . Azt mondja, igen nehéz tartom, ami nálam a zenével jól ezekhez a Ms cédulákhoz hozzá- összhangba hozható, jutni. Önnek már 6000 db-os a­ BOKOVITZ Tamás MAGYAR SZÓ Megünnepelték a harcosok napját Szabadkán A harcosok napjának ün­nepségei Szabadkán az el­esett harcosok sírjának meg­koszorúzásával kezdődtek a pravoszláv és a zsidó teme­tőben. A község társadalmi­­politikai szervei, a Harcos Szövetség és a munkaszerve­zetek képviselői megkoszo­rúzták a fasizmus áldozatai­nak emlékművét. A Lányi Ernő Művelődési Egyesült vegyeskórusa alkalmi műsort adott. A koszorúzási ünnep­ség után a hadseregotthon­ban fogadást adtak az elesett harcosok hozzátartozóinak. Este a Népkörben műsoros esttel egybekötött díszülést tartottak a Mladost és a Nép­kör fiatal műkedvelői. A központi ünnepségek mellett több munkaszervezetben és a környező helységekben is megemlékeztek a harcosok napjáról. M. M. Tegnap Adán: Az észak-bácskai építőipari dolgozók találkozója A versenyen több mint 500 dolgozó vett részt Tegnap tartották Adán Észak-Bácska építőipari dol­goz­óina­k 13. találkozóját. A megnyitó ünnepségen, ame­lyet délelőtt 8 óraikor tartot­tak, a Cseh Károly Általá­nos Iskola udvarában, töb­bek­­között megjelent Lazar BITDUVICKI, a Föderáció Tanácsának titkára, Mihaj­­lo KO­ZOM­AK­­A, Vajdaság SEAT Építőipari Dolgozói Szakszervezete Tartományi Bizottságának elnnöke, vala­mint a vendéglátó község társadalm­-politikai szerve­zeteinek vezetői. A megnyíló ünnepséget megelőzően a találkozó rész­vevői felvámultak a zászló­­díszbe öltözött város köz­pontjában, ez­t követően sor került a hagyományos ver­seny megnyitására. Az egy­begyűlteket JAKUS András, a helyi Obnarva Építőipari Vállalat vezérigazgatója és PEQE Zoltán, a községi szak­szervezeti tanács alelnök­e üdvözölte, majd MOLNÁR­­CSIKÓS Benedek, Ész­ak-Bácska építőipari és építő­elemeket gyártó dolgozói szakszervezetének községkö­zi elnöke megnyitotta a ta­lálkozót. Nagy érdeklődés nyilván nyúlt meg a kézilabda-mér­kőzések iránt, annál is in­kább, mivel Adán erre a sportágra megkülönbözte­tett figyelmet szentelnek. Sokak érdeklődését váltotta ki a szakmai vonatkozású versenyszámok. A délelőtt folyamán BÓ­JA József, a községi képvi­selő-testület elnöke fogadta Apaitin, Becse, Cservenka, Kanizsa, Hódság, Topolya, Szabadka és Ada építőipari vállalatainak képviselőit. A küldöttség tagjai ismertet­ték Bója elvtárssal, hogy milyen problémáikkal küzd­e­nek az építőipari dolgozók, ugyanakkor annak a véle­ményüknek adta­k kifejezést, hogy e rokon váll­alatok fo­kozzák az együttműködést. B. J. Dr. Mimics József: A bácskai németek a második világháborúban (19.) A megszállással gyökeré­ben megváltozott Németor­szág és Magyarország ad­dig nagy gonddal kiegyen­súlyozott szövetségi és fegy­vertársi kapcsolata. Az új helyzetben a németek igye­keztek továbbra is fenntar­tani a magyar szuverenitás látszatát, és ennek a lát­szatnak a megőrzésére a­­ kettős hatalom különleges­­ rendszerét alkották meg.­­ Minden magyar parancsnok­ság — katonai, rendőri és csendőrségi parancsnok­ság mellé egy német össze­kötő tisztet neveztek ki. Ilyen összekötő tisztek, illet­ve helyi katonai parancs­nokságok már 1943 tavaszán is működtek,­ elő­ször Zom­­borban, később pedig más ,városaikban, nagyobb köz­ségekben is. Gyökeres változások kö­vetkeztek be a magyar kor­mányzatnak a Volksbund iránti magatartásában is. Sztójay kormánya minden­ben engedett a magyaror­szági német népcsoport kö­veteléseinek, hangoztatva, hogy a német kisebbség „hidat” alkot a Harmadik Birodalom és Magyarország ■között. Jóindulatának első bizonyítéka az volt, hogy betiltotta a Die Donau cí­mű lapot, és letartóztatta Adam Berenz apatini plé­bánost, a lap szerkesztő­jét. A Die Donau betiltá­sát a Budapesti Közlöny című hivatalos lap 1944. április 25-én közölte. Bé­remét 1944. május 22-én a Gestapo őrizetbe vette, de dr. Grósz József katolikus érsek közbenjárására sza­badlábra helyezték, azzal a feltétellel, hogy visszavo­nul a közéletből. Ezután a Benenz­e kalocsai érseksé­gen talált menedéket Az SS-toborzás harmadik hulláma Miután megfelelő módon előkészítették, semmi sem állta útját az SS-önkénte­­sek harmadik sorozási ak­ciójának már 1944. március 25-én megkezdődött. Wil­hem Keppler SS csoportve­zető-altábornagy, a magyar­országi fegyveres SS pa­rancsnoka felkereste Csa­­tay Lajos magyar honvédel­mi minisztert, s elégedetlen­ségét nyil­várni tud­ta afelett, hogy a magyarországi né­meteknek mindössze 5 szá­zalékát sikerült besorozni az SS-be. Egykori adatok szerint 1943 decemberével bezárólag a német kisebb­ség százalékaránya az aláb­bi volt az SS egységeiben: Szlovákia — 3,59%, Romá­nia — 10,6°/*, Bánát 14,3*/«, NDH (a „független” hor­­vát állam) 10%. Németországnak az volt a szándéka, hogy Magyaror­szágon az addig legnagyobb méretű toborzást, illetve so­rozást hajtsa végre. Ezért Veesenmayer budapesti né­met követ 1944 március végén azt a követelést ter­jesztette a magyar kor­mány elé, hogy a háború folyamán minden magyar­­országi német származású férfi a Wermachtban és SS-csapa­tok­ban tegyen ele­get katonai kötelezettségé­nek. Az erre irányuló tár­gyalásokat meggyorsították, mert Hitler már április 9- én felszólította Himmlert, hogy Magyarországon mi­előbb két német hadosz­tályt állítson fel. Először egy lavinahadosztályt, majd négy hét múlva egy gya­logos hadosztályt is. (Folytatjuk) 3. oldal Nem büntetni­­ segíteni Munkásellenőrző bizottság, önigazgatási ügyészség, társult munka­bíróság mind olyan intézmények, ame­lyek megalakítására az új alkotmány életbe lépése után került sor, s annak ellenére, hogy alig néhány évi ta­pasztalattal rendelkeznek, az eddigiekből is tagadhatat­lanul kitűnik, hogy igazolták létjogosultságukat. Érdekes viszont megvizsgálni a dolog egy másik ve­­tületét, mégpedig azt, hogy milyen köztudat alakult ki róluk rövid létezésük alatt. A szervekről alkotott véle­ményeket hallva ugyanis, sajnos, sok esetben ismét csak azt kell mondani, hogy nem értették meg szere­püknek néhány lényeges tételét, minek következtében azután legtöbb esetben munkájuk elsikkadt, egyolda­lúvá vált. Nagyon sok helyen ugyanis ezeket a szerve­ket a társultmunka-szervezetek és helyi közösségek vi­szonyain kívül álló valaminek tartják, amely felettük áll s őrködik viszonyaik törvényességén. Ezt a felfogást támasztja alá, sőt táplálja az a jelenség, hogy nagyon sokan még ezekben a szervekben­­is azt hiszik, hogy feladatuk figyelmüket bizonyos emberekre (elsősorban vezető beosztásúakra) ráirányítani és a legkisebb hibát is könyörtelenül büntetni. A sok feljelentés is arról tanúskodik, hogy ezeket az intézményeket kívülállóknak tekintik, akik — mint az ügyes-bajos dolgok semleges szemlélői — tárgyila­gos ítéletet tudnak hozni, holott meggyőződésünk — s ezt számtalan példa bizonyítja —, hogy a problémát leg­sikeresebben éppen ott lehet megoldani, ahol keletke­zik, s legeredményesebb, ha ugyanazok az emberek kü­szöbölik ki, akik hibájukkal hozzá is járultak egy bizo­nyos helyzet kialakulásához. Ebből a szempontból tehát a legfelelősségteljesebb munka a munkásellenőrző bi­zottságokban kell hogy folyjon. Sem a munkásellenőrző bizottságoknak, sem az ön­igazgatási ügyészségeknek, sem pedig a társult mun­ka­bíróságoknak nem az az alapvető feladatuk, hogy büntessenek, hanem, hogy mindinkább elősegítsék a munkához, a munkatárshoz, a társadalmi vagyonhoz stb. való helyes önigazgatói viszonyok kialakítását. Nem büntetni, hanem segíteni kell. Ezek a szervek tehát semmiképpen sem azért alakultak, hogy kívülállók le­gyenek, hanem hogy nagyon is szerves tényezőivé vál­janak az önigazgatási viszonyoknak. A munkájukat tár­sító dolgozók azért alakították, hogy minél maradékta­­lanabbul tudják betölteni vezető szerepüket a társada­lomban. Minél nagyobb mértékben tudja ugyanis a tár­sult munka felfejleszteni közvetlen demokráciájának instrumentumait, annál kevésbé lesz szükség arra, hogy igénybe vegye államának intervencióit érdekeinek ér­vényre juttatására. A munkásellenőrző bizottságok, az önigazgatási ügyészségek s a társult munka­bíróságok tehát olyan önigazgatási formák, amelyek a dolgozó szolgálatában állnak s azt hivatottak elősegíteni, hogy a társult mun­ka mind teljesebb mértékben vegye át az állam funk­cióit. PAPP Imre

Next