Magyar Szó, 1977. december (34. évfolyam, 344-359. szám)

1977-12-16 / 344. szám

Péntek, 1977. dec. 16. I­ szudáni külügyminiszter hazánkba látogat (Folytatás az 1. oldalról) ai kívánó német jegyzékét kívánták á­tad­ni a biztonsá­gi és együttműködési érte­­­kezleten. A szóvivő elmondta, hogy nyugatnémet állampolgárok nagyobb csoportját , decem­ber 12-én visszautasították a jugoszláv baltárról, mert autóbuszuk rutinvizsgálata során az ill­etékes szervek külországok ellen irányuló propagand­aanyagot találtak. Ez arról tanúskodott, hogy a csoport politikai célokra akarta felhasználni jugo­szláviai tartózkodását, s a belgrádi értekezleten részt vevő országok egyike-mási­­ka ellen kívánt hangolni, ami ellentétben áll mind­­előírásainkkal, mind pedig kötelezettségeinkkel, amelye­ket mint a belgrádi értekez­let vendéglátói­ vállaltunk. Az újságírók megkérték a szóvivőt, fűzzön kommen­tárt a Trybuna című cseh­szlovák ideológiai és politi­kai pártilap cikkéhez, amely­ben a NIN, a Zágrábi Rá­dió szerkesztőit, és a Tan­jug tudósítóját c®eszlovák­­ellen és újságíróknak miinősí­tette, éspedig a burzsoá saj­tó és a CIA által ellenőrzött lapok bírálatának kereté­ben.­­ — Elfogadhatatlan egy va­gy több jugoszláv újság­író olyan szellemű bírálata, ahogyan azt a Trybuna és a Prágai Televízió tette — mondta Kalezié. — Ugyan­csak elfogadhatatlan, ami­kor azzal próbálkoznak, hogy meghatározzák, miről és hogyan írjanak a jugo­szláv újságírók. Köztudomá­sú, hogy milyen elvi állás­pontokat képviselünk a saj­tó szerepéről és tevékenysé­géről a közvélemény előtti felelősségről. Ehhez nincs hozzáfűznivalónk, és még kevésbé bocsátkozunk vitá­ba egy-egy cikk kapcsán. Egy további kérdés arra a külorszá­gi lapokban meg­jelent hírre vonatkozott, hogy a szovjet fél tiltako­zott Veljiko Mićunović Moszk­vai évek című könyvének kiadása miatt. — Nincs mit hozzáfűznöm a külföldi sajtó tetszőleges találgatásaihoz — mondta Kalezié, majd hozzátette: is­meretes, hogy kiadóházaink a rendszerbeli­­megoldások keretében önálló kiadói te­vékenységet folytatnak, s maguk döntenek a kiadói politika konkrét kérdései­ben. Az eurokommunizmus valóság A L’Humanité cikke­ t Párizsból jelenti a Tanjug. A L’Humanité, a Francia KP sajtószerve tegnapi szá­mában azt írja, hogy „az eu­rokkommnizmus immár va­lóság, és olyan újdonság, amely különbözik a szocialis­ta országok gyakorlatától.” A cikkíró Jacques Denis, a francia KP politikai bizottsá­gának tagja a továbbiakban rámutat, hogy a „kapitalista rendszer válságával szembe­nézve az európai kapitalista országok, továbbá Japán, Mexikó és más országok Kommunista Pártjai külön­féle formában juttatják kife­jezésre a politikai, gazdasá­gi és szociális élet strukturá­lis megváltoztatására irányu­ló harcra való készségüket. Denis arra is rámutat: ezek a pártok mindent latba vet­nek, hogy felkutassák a szo­cializmushoz vezető eredeti demokratikus és békés utat, és a valódi szocialista de­mokráciák alapvető ismérvé­ül a sajátos nemzeti jellegze­tességek fontosságát hangsú­lyozzák. Kémkedés miatt halálra ítéltek egy iráni tábornokot A teheráni hadbíróság kémkedés miatt halálra ítél­te Ahmed Magarabi tábor­nokot, az iráni hadsereg ve­zérkarának magas rangú tisztjét. A Rastak című lap, a hatalmon levő párt lapja közölte, hogy Magarabi a szovjet követségen adta le információit. A jelek szerint a fellebbviteli hadbíróság megerősíti az ítéletet, mert Reza Pahlavi iráni sah ki­jelentette, hogy nem kegyel­mez az árulónak. A lap továbbá közli, hogy hasonló váddal a művelő­désügyi minisztérium egy alkalmazottja is hamarosan bíróság elé kerül. Megbénult az élet Maharashtrában Majd egymillió tisztviselő sztrájkba lépett Delhiből jelenti­ a Tanjug. Az indiai Maharashtra szövetségi államban megbé­nult az élet a körülbelül 900 000 állami tisztviselő sztrájkja miatt. Bombayban, az állam fővárosában már érezhető egyes élelmiszerek hiánya, mert az állami üzle­tek zárva vannak, s a kór­házak csak súlyos betegeket fogadnak. A tisztviselők fizetéseme­lést követelnek , és azok­nak a visszafogadását, akik a rendkívüli állapot idején kaptak felmondást. A sztráj­kolók jelentették, hogy mind­addig nem állnak munkába, amíg követeléseiket egészé­ben nem teljesítik. Elhatá­rozásuk komoly, mert a nem régen szervezett egynapos tiltakozó sztrájk nem járt eredménnyel. Maharashtra példáját kö­vette Uttar Pradesh néhány nagyvárosa, köztük Lakh­­nau, a főváros is. A Desai­­kormány áprilisi hatalomra lépése óta Indiában 1363 sztrájk volt. MAGYAR SZÓ PORTUGÁL KORMÁNYVÁLSÁG A vom­ok kidolgozták javaslatuk­kal Az ellenzék új választások kiírását indítványozza Lisszabonból jelenti a Tanjug. A portugál kormányvál­ság második hetében semmi­vel sem áttekinthetőbb a helyzet, mint kezdetben volt, és ezért továbbra is Eanes tábornoktól várják a döntő lépések megtételét. Szerdán éjjel a parlamen­ti pártok írásban eljuttatták az elnöki palotába a válság megoldására vonatkozó ál­láspontjukat. Az államfő in­tézkedései ezektől az állás­pontoktól függnek majd, to­vábbá a politikai pártok ve­zetőivel való hamarosan sor­ra kerülő megbeszélésektől. Ha Banes tábornok arra a megállapításra jut, hogy a szilárd többségről szóló párt­közi megegyezés nem szü­lethet meg — a portugál sajtóban tegnap reggel nap­világot látott nem hivatalos értesülések szerint —, „el­nöki kormány” létrehozása mellett dönthet. Az elnöki kormányt egyedül képvisel­né a parlamentben. Ha a parlament elfogadja, hamarosan megkezdődik a választási listák revideálá­­sáról szóló új választási tör­vény elfogadásával kapcso­latos munka. Ezután írják majd ki a rendkívüli válasz­tások­at. Ha a parlament visszautasítja az elnöki kor­mányról szóló elképzelése­ket, kihirdethetik a rendkí­vüli állapotot, a parlamen­tet azonnal feloszlathatják és 90 napon belül rendkívüli választásokat írhatnak ki. Az alkotmány előirányoz­za a fenti megoldásokat — és mint hírlik — a forra­dalmi tanács és a fegyveres erők teljes támogatásukról biztosítják az ilyen lehető­ségeket. Jóllehet a politikai pártok által készített és az elnök­höz eljuttatott dokumentu­mok tartalma mindeddig­ is­meretlen,­ általános a véle­mény, hogy a dokumentu­mok nem térnek el — leg­alábbis lényegükben nem —, a pártok korábbi álláspont­jától, ami miatt voltaképpen megbukott a Soares-kor­­mány. Mérsékelt derűlátással ugyan, de időközben a szo­cialisták is megbeszéléseket kezdtek a konzervatívokkal és a kommunistákkal. A kommunisták egy nagygyű­lésen ismételten kifejezésre juttatták azt az álláspontju­kat, hogy csakis egy kom­­munista-is szociali­sta megálla­podás áldhatja útját „reak­ciós kormány”­ létrehozásá­nak. — Ha nem születik új platform, és új kormány — mondta a nagygyűlésen Al­varo Cunhal — az egyetlen­­kiút a köztársaság nemzet­­gyűlésének feloszlatása és új választások megtartása. A jobboldal — a szociál­demokraták még mindig nem mutatnak hajlandósá­got, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a szocialistákkal — is­mét tevékeny, különösen a Louisa de A­niaga egykori gyarmattartó tábornok ve­zette Független Nemzeti Újjászületési Mozgalom Párt­ja. De Ariapa ugyancsak új választások kiírását, megtar­tásaik után pedig az alkot­mány módosítását követeli, elsősorban a jelenlegi „párt­rendszer megváltoztatása” végett. A Szövetségi Belügyi Titkárság közleménye Belgrádból jelenti a Tan­jug. A Szövetségi Belügyi Tit­kárság csütörtökön hajnal­ban az alábbi közleményt ad­ta ki: „December 14-én 21 óra 30 perckor két eddig még nem azonosított személy két gyúlékony folyadékkal megtöltött üveget dobott az NSZK belgrádi nagykövet­ségének épületéhez a Knez Mihajlo utcában. Az egyik üveg a járda széléhez csapódott, a fasor mellett és nem okozott tü­zet. A másik üveg a nagy­­követség bejárati ajtaja előtt tört szét, meggyulladt, de a nagykövetség előtt szolgálatot teljesítő bizton­sági közeg gyors beavatko­zásával a tüzet azonnal el­oltották. A történtek után mind­járt a helyszínre érkeztek a biztonsági szervek és el­végezték a helyszínelést. A A Tanjug legelső értesülé­sei szerint nincs kizárva, hogy az NSZK belgrádi nagy­követsége ellen irányuló pro­vokációt külföldi körök szer­vezték azzal a céllal, hogy rombolják Jugoszlávia és az NSZK baráti kapcsolatait, nyomozás van.” folyamatban BELGRÁDI ÉRTEKEZLET Vita a bizalom fokozására vonatkozó javaslatról Belgrádból jelenti a Tan­jug: Jugoszlávia küldötte a biz­tonsági munkacsoport tegna­pi ülésén kijelentette: a sem­leges és el nem kötelezett or­szágoknak a bizalom fokozá­sával kapcsolatos javaslata az államok közötti bizalom és kedvezőbb légkör létreho­zását szolgálja. E javaslat nem korlátozza egyetlen or­szág törvényes honvédelmi jogát sem, hangsúlyozta. Az olasz küldött kérdései­re válaszolva, aki kiegészítő magyarázatokat kért, Milu­­tin Civic jugoszláv delegátus kijelentette, hogy a javasolt intézkedések nem korlátoz­zák a nyílt tengeri szabad ha­józást, s az államoknak a nemzetközi­ és jogszabályok­ból eredő egyéb jogait. Az intézkedések semmiféle módon nem korlátozzák a ka­tonai és haditengerészeti erők tevékenységét. Tegnap más delegációk is magyarázatokat adtak a biza­lom fokozására tett javasla­taikkal kapcsolatban. A ro­mán küldöttség módosította korábbi indítványát a más országok határai közelében megrendezendő multinacioná­lis hadgyakorlatokkal kapcso­latban. A módosított szöveg­ben az áll, hogy a részt vevő országok nem szerveznek nagy hadgyakorlatokat olyan országok határai közelében, amelyeknek egységei ezeken nem vesznek részt. Az ülésen az Egyesült Ál­lamok és Bulgária képviselő­je is felszólalt. Munkaerő-korlátozás Ausztriában A szociális ügyekkel meg­bízott minisztérium a jövő évre előirányozta az idegen munkaerőnek legalább 15 százalékos csökkentését, az intézkedés célja, növelni az osztrák munkások elhelyez­kedési lehetőségeit. E terv szerint legalább 28 000 kül­földi munkást bocsátanak el a jelenlegi 190 000 kö­zül. A munkaközvetítő iro­dák már megkapták az uta­sítást, hogy jövőre ne ter­vezzenek munkahelyet a külföldi munkásoknak, ha ugyanakkor hazaiak jelent­keznek. Az építővállalatok­­nak meghagyták, hogy az idegen munkások 60 száza­lékát tartsák csak meg. A terv azon a becslésen alapszik, hogy jövőre az országban 1,5 százalékos lesz a termelés növelés. Mi­vel azonban az újabb hazai munkaerő elhelyezéséhez legalább 4 százalékos növe­kedésre volna szükség, munkahelyeket csakis az idegenek elbocsátásával tudnak biztosítani. (Tanjug) Tárgyalás zárt ajtók mögött (Folytatás az 1. oldalról) ma számot ad eredményei­ről Carter elnöknek. „Izrael légi hadereje a negyedik helyen áll a vilá­gon” — közölte a Tel Aviv-1 rádió katonai kom­mentátora. Nyugati forrá­sokra hivatkozva elmond­ta, hogy az izraeli légierő túlszárnyalta Franciaor­szág, Nagy-Britannia, az NSZK és Irán légi hadere­jét. (AFP) A megfigyelők többsége úgy vélekedik, hogy az ame­riikai­ diplomácia főnöke nem sok sikerrel dicsekedhet. Minden bizonnyal csalódott amiatt, hogy a kairói tár­­gyalóasz­tal mellett Szíria, Jordánia, Libanon és a PFSZ helye üresen maradt. A rijadi megbeszélések­ fel­tehetőleg eredményesek vol­tak. Fejszél herceg, szaúd­­arábiai külügyminiszter mér­­­sékelt optimizmussal nyi­latkozott ugyanis a legújabb keletű béke erőfeszítés­ekről. — Izrael nincs ellene, hogy amerikai csapatok el­lenőrizzék a leendő közel­­keleti békeszerződés végre­hajtását — jelen­tette ki Weizman izraeli hadügymi­niszter. A kormány, mint mondta, mindent elkövet a béke érdekében, és semmit sem utasít vissza, ami ezt a célt szolgálja. Korábban Izrael aztt han­goztatta, hogy a térségben sem amerikai, sem szovjet csapatok jelenlétét nem hagyhatja jóvá. (AFP) Tegnap este Belgrádban aláírták a JSZSZK és a Magyar NK közötti 1978. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet Alija Bašić szövetségi külke­reskedelmi titkárhelyettes és Torday Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. 3. oldal Giscard: Az FPOLISARIO elfogadhatatlan feltételeket szab Párizsból jelenti a Reuter. Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök ki­jelentette, hogy a Nyugat- Szaharai Felszabadítási Front (FPOLISARIO) „elfogadha­tatlan feltételeket” szab azok­nak a francia állampolgárok­nak a kiszabadításához, aki­ket a front a mauritániai csapatok ellen intézett akció­ik során ejtettek foglyul. A francia kormány, mint mond­ta, „nem fog fejet hajtani a zsarolásnak”. A Nyugat-Szaharai Felsza­badítási Front a Mauritániá­ban és Dél-Marokkóban élő mintegy 4000 francia állam­polgár azonnali kilakoltatá­sát követeli. Az FPOLISARIO rabságá­ban jelenleg nyolc francia állampolgár van, köztük egy nő. A szervezet képviselője azonban szerdán közölte, hogy „elvben hajlandó” sza­badlábra helyezni a foglyo­kat. Giscard d’Estaing szerda esti televíziónyilatkozatában üdvözölte a bejelentést.

Next