Magyar Szó, 1979. április (36. évfolyam, 104-118. szám)

1979-04-16 / 104. szám

2 KÜLPOLITIKA Az amerikai közvélemény tiltakozása Bartels New York-i bíró érthetetlen határozata New Yorkból jelenti a Tanjug. Mind nagyobb méretűvé válik az elkeseredés és tiltakozás Bar­­telsnak, a New York-i községi bí­róság bírójának döntése ellen, hogy enyhíti az uszítás a terroris­ták büntetését. Az amerikai sajtó, rádió és televízió követeli Carter amerikai elnökitől és Carey New Yo­rk-i kormányzótól, hogy talál­janak módot a beavatkozásra ebben az esetben, amely szemmel láthatóan elkeserítette az amerikai közvéleményt. Mint jelentettük, a napokban Baniels úgy döntött, hogy Zvonko Bušić fasiszta ter­roristáinak csoportja már decem­ber 31-én kegyelmet kérhet, vagy­is mindössze két és fél évvel az­után, hogy életfogytiglani börtön­re ítélték őket. New York állam rendőreinek szövetsége, valamint a polgári pi­lóták nemzetközi szövetsége el­ítélte Bartelsnak ezt az eljárását, a sajtóértekezleten Samud De­­milia, a rendőrök szervezetének elnöke és Thomas Ashwoord, az igen befolyásos nemzetközi szer-­­­vezet titkára felszólította Cartert, hogy személyesen lépjen közbe. Most nyilvánosságra hozták azt­­ is, hogy a New York-i rendőrök szervezete már április 18-án leve­let intézett Carey kormányzóhoz, hogy „akadályozza a meg Bartels bíró döntésének végrehajtását”. Demilia elnök hangsúlyozta, hogy a terroristák csoportját olyan go­nosztettért ítélték el, amelyért nem kaphatnak kegyelmet. „Bar­tels bíró eljárásával kifigurázta azt a törvényt, amelyet azért hoz­tak, hogy útját álljakk a repülő­­géprablásoknak és más terrorista akcióknak” — mondta. Ashwood titkár pedig „kegyetlen, véreske­zű gyilkosoknak nevezte a ter­roristákat. A sajtóértekezleten­­ feszólalt a terroristák által elhe­­­­lyezett bomba robbanása következ­tében életét vesztett Muray rend­őr özvegye is, és elkeseredéssel ítélte el, hogy Bantels bíró „a ter­roristáknak újabb kezességet adott életükhöz, sajnos nekem ilyen kezességem nincs”. Somoza csapatai elfoglalták Estelit Managuából jelenti az AP. Anastasio Somoza nicaraguai diktátor nemzeti gárdájának tag­jai teljesen elfoglalták Esteli vá­rost, amely egy hétig a felkelő mozgalom kezében volt. A nem­zeti gárda képviselője közölte, hogy a kormánycsapatok „meg­engedték a lázadóknak, hogy a kö­zeli hegyek felé vonuljanak ki a városból, mert el akarták kerülni a közvetlen összecsapást, meg akarták kímélni a polgári lakossá­got__________________________ Budapest Energiatakarékosság Budapestről jelenti a Tanjug. Magyarországon fokozottabb energiatakarékosságot vezettek be. Különösen a nagy iparvállalatok­ban állítják ezt a kérdést előtér­be, hiszen azok fogyasztása döntő­en befolyásolja a helyzet alakulá­sát. Kimondták, hogy a 46 nagy vállalatnak (amely az ipar egész energiafogyasztásának háromne­gyedét fogyasztja) alkalmazkodnia kell az új helyzethez, olyképpen, hogy kivizsgálják a takarékosság minden lehetőségét, és szigorúan végrehajtják az ezzel kapcsolatos terveket. Megállapították ugyanis, hogy a gondatlan kezelés, az el­avult berendezések és a nem meg­felelő fogyasztás nagy vesztesége­ket okoz. A Szovjetunió elítéli az USA hadgyakorlatát Amerika nem tartja tiszteletben a helsinki határozatokat Moszkvából jelenti a Tanjug. Moszkvában provokációnak mi­nősítik, és élesen elítélik az leg­újabb amerikai hadgyakorlatokat, amelyben „globális pajzs” néven az amerikai fegyveres erőik mintegy 120 000 tagja a világ különféle ré­szein levő 52 támaszpontból az atomháború körülményeihez való alkalmazkodást gyakorolja. Ame­rikai forrásokra hivatkozva a va­sárnapi Pravda azt írja, hogy a hadgyakorlatokon rakétafegyvert is bevetnek, beleértve az interkon­tinentális ballisztikai rakétát is, csak éppen nem atomtöltéssel. Azt is feltételezik, hogy stratégiai bom­bázógépek indulnak el a Szovjet­unió felé, hogy utánozzák a táma­dást, és „utolsó percben visszafor­duljanak”. Rámutatva, hogy a helsinki ér­tekezlet záróokmányának ellent­mondóan a Szovjetuniót nem érte­sítették hivatalosan a hadgyakor­latok időpontjáról, a vezető szovjet pártlap figyelmeztet arra, hogy a Szovjetunió számára fennáll an­nak lehetősége, hogy „olyan követ­keztetéseket vonjon le, amilyet akar”, amikor radarjai amerikai bombázógépek közeledését jelzi. Moszkvában az az általános véle­mény, hogy ilyen provokációs mó­don megszervezve ezek a hadgya­korlatok újabb tehertételt jelente­nek a szovjet—amerikai viszony­ban, és még jobban megnehezítik a két szuperhatalom közötti egyetér­tést számos kérdésben. Franciaország Egyre több a munkanélküli Párizsból jelenti a Tanjug. A munkaügyi minisztérium most közzétett adatai szerint Francia­­országban jelenleg 1 313 000 mun­kanélküli van. Az általános mun­kaszövetség nevű szakszervezet azonban azt állítja, hogy ennél is több a munkanélküli, 1 700 000. Nemcsak a munkásosztály és a szakszervezetek, hanem a politi­kai pártok körében, sőt kormány­körökben is növekvő aggodalmat vált ki az, hogy a munkanélküli­ség hosszantartóan és kisebb inga­dozásokkal állandóan fokozódik. Aggodalomra ad okot az is, hogy a gazdasági-társadalmi helyzet elemzői kimutatták, hogy a nyuga­ti kapitalizmus évek óta tartó válságának körülményei között Franciaországban mindössze egy esztendő alatt több mint 20 száza­lékkal emelkedett a munkanélkü­liek száma. MAGYAR SZÓ Tito távirata a dán királynőhöz , Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot in­tézte II. Margit dán királynő­höz: „Nagy öröm számomra, hogy Felséged születésnapja alkalmá­ból őszinte üdvözletemet küld­­hetem, s hogy önnek sok bol­dogságot, a baráti dán népnek fölvirágzást kívánhatok. Meggyőződésem, hogy orszá­gaink hagyományos barátsága és együttműködése továbbra is erősödik népeink javára s a megértés, a nemzetközi együtt­működés érdekében.” Irán Korlátozzák a forradalmi bizottságok tevékenységét Teheránból jelenti a Tanjug. Emir Entezam, az iráni kor­mány miniszterelnök-helyettese kijelentette, hogy a forradalmi bi­zottságok ezentúl nem tartóztat­hatják le a hatóságok engedélye nélkül a megbukatott rendszer tagjait. Sajtóértekezletén bejelen­tette, hogy ezt az intézkedést Khomeini vallási vezető jóváhagy­ta. Az Ajandegan napilap már va­sárnap közölte is, hogy Hadavi, Irán főügyésze megtiltotta a to­vábbi letartóztatásokat, és érvény­telenítette a forradalmi bizottsá­gok minden eddigi letartóztatási parancsát. Ennek ellenére a vasárnapi la­pok azt jelentették, hogy szomba­ton csak Teheránban 62 embert tartóztattak le, köztük a hadse­reg, a rendőrség, a titkosrendőrség volt tagjait, kormánytisztviselőket, sőt háziasszonyokat is. Nagy vi­hart kavart Talegani neves tehe­­ráni ajatollah két fiának és me­nyeinek letartóztatása. Múlt csü­törtökön tartóztatták le őket, a teheráni palesztin képviseletben tett látogatásról való visszatértük után. A PARS nemzeti hírügynök­ség jelentése szerint a forradalmi rendőrség tagjai tartóztatták le őket. A forradalmi bizottságok képviselője kijelentette, hogy nem tud a letartóztatás okáról, és hogy erre nem adott parancsot sem a központi forradalmi bizottság, sem pedig a város 14 bizottságá­nak bármelyike. Szadat erélyes figyelmeztetése A vallási ellenzék fokozódó tevékenysége Kairóból jelenti a Tanjug. A baloldali ellenzék elleni tá­madás után Szadat elnök erélye­sen figyelmeztette a vallási ellen­zéket is. Élesen támadott bizonyos vallási irányzatokat, amelyek ha­tása már hosszabb ideje érződik, főképp a kairói és alexandriai egyetemeken. Új­abban a békeszer­ződés kapcsán szervezett népsza­vazással és a bejelentett alkotmá­nyos változtatásokra vonatkozóan jelentkeztek. A megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy „nem megy minden simán”, ellenállás és helytelenítés nélkül, habár hi­vatalosan szakadatlanul ismételge­tik, hogy a nemzet többsége jóvá­hagyja az Izraellel kötött béke­szerződést és a „kormány béke­­politikáját”. Szadat elnök a felső-egyiptomi egyetemi hatóságokkal folytatott beszélgetése során felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nem tűri el a „szélsőséges vallási szervezetek” tevékenységét. Elsősorban a be­tiltott muzu­lmán testvérekre gon­dol. Kérte az egyetemi hatóságo­kat, hogy törjék le az effajta tevé­kenységet, és bejelentette, hogy új, szigorú intézkedéseket fogana­tosítanak az egyetemeken. Bírálta a „régi” szocializmust, és beszélt a küszöbönálló népszavazásról. A vallási vezetőket elsősorban az Al Dava című folyóiratot, a muzul­mán testvérek havonta megjelenő lapját bírálva, az államfő figyel­meztette a vallási szélsőségeseket, hogy „ne éljenek vissza az ifjúság­gal, és a vallás örve alatt ne ha­misítsák meg a tényeket”. Köve­telte az egyetemi rektoroktól, hogy nagyobb gondot fordítsanak a „kis egyetemista csoportokra”, amelyek számára többé nem teszik lehetővé az iskoláztatást és a következő év­től kezdve nagyobb figyelmet kö­vetelnek majd meg az egyeteme­ken. Hangsúlyozva, hogy szerinte az egyiptomiak 99 százaléka támogat­ja a békeszerződést, Szadat kije­lentette, hogy Egyiptom nem törő­dik sem a Szovjetunió, sem az arab országok bírálatával. A készülő „demokratikus kísérlettel” kapcso­latban kijelentette: „Nincs több veszíteni való időnk”. A május 15-i forradalom társadalmi békét, nem­zeti egységet és demokratikus szo­cializmust jelent, szemben a régi típussal, amely „a társadalom ér­dekei mindenek fölött’ jelszóval igazolni próbálta a vagyonelkob­zást, a letartóztatásokat és a rágal­mazásokat. Ezzel a beszéddel Szadat befejez­te felső-egyiptomi körútját, és dél­után visszatért Kairóba. Szovjet—amerikai tárgyalások április végén A TASZSZ szovjet hírügynök­ség jelentése szerint április 23-án Bécsben felújulnak a rakétaelhá­rító rendszerekről folyó szovjet— amerikai tárgyalások. Előzőleg erről a kérdésről tavaly júliusban és az idén januárban és februárban tárgyaltak. Román—angolai közös közlemény Luandából jelenti az Adj­er Press. Nicolae Ceausescunak, Románia köztársasági elnökének most befe­jezett angolai látogatásáról ki­adott közleményben Ceausescu román és Neto angolai elnök ki­fejezte azt a véleményét, hogy az államok közötti viszonyt, az egyenrangúság, a nemzeti bizton­ság és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekben való be nem avatkozás elvére, valamint az erőszak alkalmazásától és az erő­szaktól, fenyegetőzéstől való tar­tózkodásra kell alapozni. Ceauses­cu és Neto kiemelték az el nem kötelezettség mozgalmának jelen­tőségét az imperializmus, a gyar­maturalom és neokolonializmus el­len, a nemzeti biztonság és szuve­renitás szavatolásáért vívott küz­delemben. Ebben az értelemben kifejezték reményüket, hogy az el nem kötelezett országok küszöbön­­álló VI. csúcsértekezlete hozzájá­rul a mozgalom szolidaritásának és akcióegységének erősítéséhez, hogy elérje alapvető céljait. _ ■ Priština Jakšić fogadta az albán nagykövetet Pristinából jelenti a Tanjug. Svetislav Jakšić, Prištinai köz­ségi képviselő-testületének elnöke szombaton este fogadta Sotir Pja­­kut, az Albán Népköztársaság ju­goszláviai nagykövetét. Elbeszél­gettek a jugoszláv—albán együtt­működés továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. Jakšić az albán nagy­követet tájékoztatta Priština tár­sadalmi-gazdasági fejlődéséről is. 1979. április 16.– hétfő Vulkánkitörés Tizenötezer ember hajlék nélkül Kingstowmból jelenti az AFP, AP. A Karib-tengeri Saint Vincent sziget Suffier nevű vulkánjának pénteken kezdődött kitörése nagy károkat okoz a környék lakossá­gának. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint több mint 15 000 ember maradt hajléktalanul. Erő­teljes kitörések után a vulkán füstöt kezdett árasztani. A kör­nyék lakossága erre pánikszerűen menekülni kezdett a közeli Kings­town felé. A nemzeti rádió jelentése sze­rint a vulkán közvetlen közelé­ben levő 17 város és falu mint­egy 30 000 lakosát idejekorán el­szállították. A kiürítés gyorsan történt, meg a tudósok már ré­gebben megjósolták, hogy vulkán­­kitörés várható. A vulkánból fel­szálló füst mintegy 2000 méter magas, és a 160 kilométerre fekvő Barbadosz szigeten is látható. A kormány mozgósította a mentő­osztagokait, amelyben a rendőrö­kön kívül önkéntes orvosok és ápolók vannak. A szomszédos or­szágokat kérték, hogy siessenek a veszélyeztetett vidékek segítségé­re. A vulkáni kitörés pillanatában Saint Vincent-en mintegy 200 kül­földi tuh­áda volt. A szigeten teljes mozgósítást rendeletek el, hogy szük­ség esetén az egész lakosságot el­szállíthassák. Az USA-ból, Trinidad és Toba­­góból, valamint még néhány más államból már megérkeztek az első segélyszállítmányok. A lakosság félelme indokalt, hiszen a vulkán 1902. évi kitörésekor mintegy 2000 embert megölt. Előzőleg 1718-ban és 1812-ben volt tra­gikus kimentetű vulkánkitörés a szigeten. Libéria Negyven halott Monroviából jelenti az AFP. A Monroviában, Libéria főváro­sában, szombaton lezajlott zavar­gásoknak több mint 40 halálos ál­dozatuk van, s legalább ugyan­annyi a sebesült. A jól értesült hörök szerint a megismételt tűz­szüneti felhívások ellenére késő éjszakába nyúlóan folytatódott a lövöldözés. A zavargások azután robbantak ki, hogy Tolbert elnök rizsáreme­lési döntése ellen tüntetéseket szerveztek. Drágább lesz az iráni kőolaj Teheránból jelenti a Reuter­ Az iráni kőolaj drágább lesz an­nál az árnál, amelyben a múlt hó­napban az OPEC-országok Genf­ben megegyeztek. Az iráni nemzeti kőolajtársaság (NIOC) képviselőjének jelentése szerint egy barrel úgynevezett könnyű kőolaj ára ezentúl 16,57 dollár, a nehézé pedig 16,04 dollár. A könnyű nyersolaj esetében ez az ár 1,9, a nehéznél 1,8 dollárral ma­gasabb az OPEC országok által megszabott árnál. Moszkvai reagálás a kínai—vietnami tárgyalásokra Moszkvából jelenti a Tanjug: Moszkva figyelemmel kíséri a Hanoiban külügyminiszter-helyet­tesi szinten kezdődő kínai—vietna­mi tárgyalások folyamatát — kö­zölte vasárnap a Pravda, hangsú­lyozva a Szovjetunió szolidaritását Vietnammal. A Szovjetuniót, írja a Szovjet KP sajtószerve, síkraszáll azért, hogy a vitás kérdéseket, köztük a határviszályokat is, tárgyalások révén oldják meg. Megengedhetet­len azonban „a nyomásgyakorlás vagy diktátum bármilyen formá­ja”. Moszkvában különben akár­csak Hanoiban, az a vélemény, hogy a kínai—vietnami tárgyalás nem lesz könnyű lefolyású. Hang­súlyozva a Szovjetunió érdekelt­ségét a viszály megoldásában, a Pravda felhívja a figyelmet arra is, hogy a határkérdésben nagy az eltérés a kínai és a vietnami állás­pont között. A szép idő beálltával növekszik a hétvégi forgalom, s ezzel a bal­esetek száma is. Képünkön a kas­seli­­NSZK autóúton 80 autó fu­tott egymásba. Hárman szörnyelh­attak, harmincan megsebesültek.

Next