Magyar Szó, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-239. szám)

1979-08-01 / 209. szám

1979. augusztus 1., szerda MAGYAR SZÓ Ésszerűsítsék az energiafogyasztást Dušan Cehovin küldött a gazdaság alakulásáról A küldöttek mér felemában rá­mutattak arra, hogy aránytalan­ság tapasztalható a gazdasági helyzet alakulása, a rendellenes­ségek, valamint az ilyen helyzet enyhítésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedések között — mondta Dusán Cehovtin szlovéniai küldött a JSZSZK Képviselőháza Köztársaságok és Tartományok Tanácsának júliusi ülésén. A kül­döttek a gazdaság alakulásáról tárgyalta­k az SZVT-nek a társa­dalmi terv­­teljesítésére vonatkozó jelentése kapcsán. Megállapítot­ták, hogy ha március végéig ezt az aránytalanságot nem küszöböl­jük k­i, nem álll majd módunkban az idei gazdaságpolitika egyes fontos céljainak elérése. Ha ké­sünk az intézkedésekkel, ez na­gyobb ingadozásokat és a gazda­sági tevékenység ingadozását is kiválthatja. Dusán Cehovtin, gaz­dasági rendszerünk jó ismerője megállapította, hogy az intézke­dések és a célok nem megfelelő egybehangolása, úgy látszik, gaz­daságunk állandó betegsége. Jó lenne, ha ez­t a betegséget orvo­solnánk, és már jövőre lek­üzdhet­­nénk e helyzetet. Elvárjuk, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács szeptemberben vagy október ele­jén a jövő évi határozattervezet ráefflett kimerítően, alaposan elemzi majd az érvényben levő intézkedéseket, felméri hatósuga­rukat és hatásukat, és ellenőrzi, hogy a jövő évi célokkal össz­hangban v­annate-e. Erre két ok­ból is szükség van, új intézkedé­sek megtétele áll előttünk, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ugyan­ilyen jellegű intézkedés­eket ha­sonló sorrendben pontosan 4 év­vel ezelőtt, 1975 júniusában tet­tünk. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült megfékezni az inflációt (az infláció okait nem küszöböl­tük ki), egyensúlyba hoztuk a fi­zetési mérleg hiányát. Másrészt azonban a gazdasági tevékenysé­gekben hanyatlás következett be, hosszú távú rendellenességek me­rültek fel, csökkent a­ gazdaság újratermelési és felhalmozóképes­­sége. Az akkori és a jelenlegi in­tézkedéseknek az volt a céljuk, hogy megváltoztassa a nemzeti jövedelem célirányos elosztásának viszonyait, de ez nem valósult meg, és az infláció csökkenése épp a gazdaság felhalmozóképes­­ségének számlájára történt —­ mondta Czehrovic. Majd hozzáfűzte, hogy a készülőfélben l levő új in­tézkedéseknek hasonló hatásuk lehet. Megtörténhet, hogy a jelen­legi ötéves tervidőszakot ismét re­­cesszióval zárjuk, és csökken, a munkatermelékenység, a gazdaság pedig szegényebb lesz. A továbbiakban Cehovin el­mondta, hogy szerinte a jelenlegi helyzet nem felel meg azoknak a drámai híreknek, amelyeket a napokban lehet hallani a JSZSZK Képviselőházában. A jelenlegi gazdasági és általános történések szempontjából a legnagyobb súlyt az anyagilag és pénzügyileg túl­feszített beruházási ciklusra for­dítjuk, amely döntően befolyásol­ja a fizetési mérleg hiányát, a fo­gyasztást és az inflációt. Bizonyos kezdeményezések vannak mér azonban abból a szempontból, hogy a beruházások már csökken­nek, például Szlovéniában. A két hónappal ezelőtt hozott intézkedé­sek eredményesek, de nem vár­hatjuk, hogy már most teljes si­kerrel járjanak. Ezért Dusan Ce­­hovin azon a véleményen van, hogy mindezt ellenőrizni kell, reá­lisan kell felmérni jelenlegi hely­zetünket, nehogy megismétlődje­nek a közelmúlt hibái. A Szlovén SZK Képviselőháza szerint jövőre a kivitelen kívül különös figyelmet kell fordítani ésszerű energetikai politika érvé­nyesítésére, valamint a mezőgaz­daság­ politikájára, mindenekelőtt a megélhetési költségek növekedé­sére, mert az élelmiszerek ára is emelkedik — mondta többek kö­zött Dušan Cehovin. (Tanjug) Tilos a búzát takarmányként használni A Szövetségi Végrehajtó Tanács határozatot hozott arról, hogy meg­tiltják a búza takarmányként való felhasználását. A határozat értelmében a takarmánygyárak­nak tilos nyersanyagként búzát használni, a tilalom a földműve­sekre is vonatkozik. A tilalmat megszegő földműveseket 5000— 30 000 dináros büntetéssel sújt­­hatják. Kivételesen engedélyezhető a búzának a halgazdaságokban hal­nevelésre, illetve a rossz minősé­gű búzának takarmány készítésé­re való felhasználása. (Tanjug) DALMÁCIÁBAN Fél év alatt csaknem ötmillió vendégnap Dalmácia területén az első fél évben 4 902 786 vendégnapot je­gyeztek fel. Ez mintegy 6 száza­lékkal több, mint az elmúlt évi rekordidény első hat hónapjában. Az igen jó júliusi látogatottság és az augusztusra bejelentett helyfoglalások alapján nagy derű­látással várják az idei idegenfor­galmi idény eredményeit a ten­gerpart e részén. Megtörténhet, hogy az idén túlszárnyalják a re­kordnak számító tavalyi 20 700 000 vendégnapot. Érdekes megjegyezni, hogy az első hat hónapban 2,3 százalék­kal kevesebb turista volt Dalmá­ciában, mint a tavalyi év ugyan­azon időszakában. A hazai turis­ták száma körülbelül a tavalyi szinten mozgott, viszont 5 száza­lékkal kevesebb külföldi turista érkezett. A turisták számának csökkenése ellenére a hazai turis­ták mintegy 9, a külföldi turisták pedig 4 százalékkal több vendég­napot töltöttek a tengerparton. (Tanjug) Érkezik az újabb „váltás” az üd­ülőhelyekre Négy százalékkal csökkent a benzinfogyasztás Az év első felében az országban a tervezettnél 4 százalékkal keve­sebb benzin fogyott el. Május fo­lyamán a statisztikai adatok sze­rint 16, júniusban mintegy 9,5 százalékkal kevesebb szuper- és normálbenzint fogyasztottak a gép­járművek. A júniusi megtakarítás elsősorban az idegenforgalmi idény miatt volt kisebb. Az illetékesek szerint a fogyasz­tás csökkenésére a forgalomkorlá­tozásról szóló törvény, és nem utolsósorban az üzemanyag drágu­lása volt kihatással. Ezt igazolja az az adat is, hogy az év első négy hónapjában, mielőtt a korlátozás életbe lépett, a tervezettnél 1 szá­zalékkal nagyobb volt a fogyasz­tás. Jelenleg elegendő benzin van az országban, és az elkövetkező idő­szakban sem lesz hiány, ha a kő­­olajbehozatal és feldolgozás­­ a tervezett ütemben halad. (Tanjug) ŠUMADIJASAN ÉS A MORAVA MENTÉN Akadozik a búzafelvásárlás A tizenkét šumadijas és Morava menti községben befejeződött az aratás, a hozam nagyobb a várt­nál, de a malomipari szervezetek silói félig üresen állnak. A ter­vezett 2000 vagon helyett eddig csak 900 vagon búzát vásároltak fel. Az idei termés legnagyobb része a termelőknél maradt, és alig hihető, hogy eljut a silókba. A svetozarevói Titomlin felvá­sárlási szervezet például a terve­zett 700 vagon búza helyett csak 350 vagont vett át. Az arandelovaci Pobeda ugyanennyi búz felvásár­lását tervezte, de csak 300 vagont adtak át neki, jóllehet önkezde­­ményezésűleg 50 párával emelte a kilónkénti felvásárlási árat. Legrosszabbul a kragujevaci Zi­­toprodukt járt, ez a szervezet a tervezett 600 vagon helyett csak 150 vagonhoz jutott, habár szin­tén emelte a felvásárlási árat, kilónként 25 párával. A termesztők érdektelenségét a búza alacsony felvásárlási árával és a kukorica árával való arány­talansággal magyarázzák. (Tanjug) VAJDASÁGBAN Emeli a tej felvásárlási árát A termelők az eddigi 4,50 dinár helyett mintegy 6,00 dinárt kapnak literenként . A kiskereskedelmi ár 7,40 dinár A Tartományi Mezőgazdasági Titkárság és a Tartományi Keres­kedelmi és Árügyi Titkárság köz­leménye szerint Vajdaságban ma emelik a tej­­ felvásárlási és kis­kereskedelmi árát. A vajdasági tejtermelők az árral és a prémium­mal együtt tehát az eddigi lite­renként 4,50 dinár helyett mintegy 6 dinárt kapnak majd a leszállí­tott tejért, ha zsírtartalma 3,6 szá­zalék. Más szóval, a termelőknek literjéért 1,5 dinárt fizetnek. Milan Radin, a Mezőgazdasági Titkárság osztályvezetője hang­súlyozta, hogy a felvásárláskor a termelőknek zsíregységenként az eddiginél 17 párával többet fizetnek. A termelőkre serkentőleg hat az is, hogy a tej utáni tartományi té­rítés literenként az eddigi 50 pa­ra helyett 1 dinár, ezt teljes egé­szében kifizetik a termelőknek. A szövetkezetek és a nagygazdasá­gok a tej­gyáraktól 40 párát kap­nak literenként a termelés fej­lesztésének költségeire, a felvá­sárlás, a hűtés stb. költségeinek fedezésére. A kiskereskedelmi árak nem növekednek ilyen arányban. A Tartományi Végrehajtó Tanács döntést hozott, hogy a tej kiske­reskedelmi árát csak 60 párával emelik literenként. Ezek szerint tehát tartományunkban mától kezdve a tej kiskereskedelmi ára 7,40 dinár lesz az eddigi 6,80 dinár helyett. (Tanjug) AZ IDÉN AZ ORSZÁGBAN Rekordtermés lesz napraforgóból A jelek szerint az idei napra­forgó-, olajrepce- és szójater­­més nagyobb lesz, mint valaha is. A szakemberek szerint az idei étolajtermelés meghaladja a hazai szükségleteket, és ki­vitelre is marad belőle. Ezzel mezőgazdaságunk és élelmiszer­­iparunk, amely évek hosszú so­rán át olajbehozatalra szorult, az idén exportőrként jelenik meg a világpiacon. Az olajrepce hozamából, vala­mint a napraforgó és a szója pil­lanatnyi állapotából ítélve e há­rom növény összhozama várható­lag 785 000 tonna lesz, illetve 20 százalékkal több, mint tavaly. A napraforgótermést 640 000 tonnára becsülik, ez is mintegy 20 száza­lékkal kedvezőbb a tavalyinál.­­ Jellemző, hogy az idén először nem lesz olajgyáraknak nyers­­anyaghiányuk. A nagyobb nyersanyagterme­lést, amely évtizedeken át az olaj­­gyárak célja volt, most mégis­­ félve várják. A jelek szerint ugyanis a gyáraknak mintegy 1 milliárd dinár hiányzik a többlet-­­ termés kifizetésére. Lényegében arról van szó, hogy a termelés­­a­­ tavalyihoz képest lényegesen nö­vekszik, a felvásárlás hitelellátá­sának feltételei pedig rosszabbod­nak. A kedvezőbb hitel­eket­­ ugyanis tavaly a termelői árak­­ alapján hagyták jóvá, az idén vi-­­­szont a védőár alapján, amely isi- I fóként 1 dinárral kisebb. Ily módon az olaj­gyárak a hi­telfeltételek megváltoztatása mi­att a felvásárlásra 5 milliárd di­nár heyett a legjobb esetben csak mint­egy 4 milliárd dináros hitelt kapnak. Magától értetődő, hogy a felvásárláshoz szükséges pénzesz­közök hiánya áthidal­hatátum ne­hézségeket okoz, és lényegesen megnehezíti a munkát. Mindez olyan körülmények kö­zött történik, amikor az élelmi­szertermelés minden más gazda­sági ágazatnál nagyobb pénz- s hiánnyal és a gazdasági helyzet rosszabbodásával áll szemben. A tavalyi zárszámadások adatai­­ alapján például a felhalmozás az­­ élelmiszertermelésben tavaly ki­­j­sebb vt­t a tartozások törlesztésé-­­ re szükséges összegnél. Ezenkívül­­ a középtávú fejlődés zöldtervével,­­ amely immár negyedik évében­­ tart, elvben megállapították, hogy­­ a visszl­eszámítolási hiteleket a termelés és a felvásárlási árak növekedésével összhangban növe­­­­lik. A napraforgó esetében mind-­­ ez fordítva történik. A terv sze­­­­rint a kivitelre való termelés is előnyös hiteleket kellene hogy él­vezzen, de ebben az esetben, úgy látszik, erről is megfeledkeztek. (Tanjug) Egybe kell hangolni a kivitelt és a behozatalt Intézkedések a köztársaságokban és tartományokban A szocialista köztársaságok és A megállapodás lényege, hogy autonóm tartományok, valamint­­ az összes köztársaság és tartomány az ország pénzügyi mérlege az­év­­ kötelezettséget vállal, hogy a ki­első hét hónapjában nem alakult vitel és behozatal összehangolását a terv szerint,­­ célzó intézkedésekkel és politiká-H°Sy összehangoltan, tehát egy- val saját területén megszünteti a idejűleg és azonos módon, az adott tervezett pénzügyi és devizabér­­rendszerbeli megoldások alapján,­ legben mutatkozó eltéréseket, minden köztársaságban és tartó-! Hangsúlyozni kell, hogy rend­­intézkedéseket tegyenek szerbeli újdonság az, hogy ezeket a megállapított fizetési mérlegbeli az intézkedéseket a köztársaságok viszonyoknak az év végéig való, és tartományok szelektíven érve­­realizálására,­­ tegnap megallapo-. nyesítik, és nem alkalmazzák a­dast írtak alá az ev végéig erre­ ..... .............................. nyes ideiglenes fizetési és behoza- j szovetségi szervek lineáris inter­­tali korlátozásokról. A dokumen­­kedéseit. Ily módon érvényesülnek támor a szocialista köztársaságok az új rendszer jelentős rendelkezé- és autonóm tartományok végzé­­sei, amelyek a társult munkára, a sajtó tanácsainak képviselői, va­ . ...... . .­lamint az SZVT nevében Metód szocialista köztársaságokra és Rotar külkereskedelmi titkár írta autonóm tartományokra helyezik alá. a hangsúlyt (Tanjug) BELPOLITIKA 3 A földrengés következményeinek elhárítása (Folytatás az 1. oldalról) A pénzeszközöket minél gazdaságosabban kell felhasználni A Drma Gora-i középtávú terv teljesítésére vonatkozó idei hatá­rozat módosítása és kiegészítése felhívja a gazdaság és a társada­lom tényezőit, hogy ésszerűen használják fel a földrengés súj­totta területek újjáépítésére szol­gáló pénzeszközöket, valamint ar­ra, hogy következetesen tartsák be az előírásokat, és teremtsenek feltételeket az ideiglenes újjáépí­tési programok­­következetes tel­jesítésére. E programokat is teg­nap hagyták jóvá. Az ideiglenes program az év végéig szól, mert a földrengés okozta hatalmas károkat a jelen pillanatban még nem lehet felbe­csülni. Amint pontosabban meg­állapítják a károk arányát, és mi­után elkészül valamennyi rend­szerbeli törvény, megszületik a földrengés sújtotta vidékek újjá­építésének és kiépítésének hosszú távú programja is. Az ideiglenes programoknak az a fő céljuk, hogy megfelelő felté­teleket teremtsenek a városi és a falusi lakosság elhelyezésére, to­vábbá az iskolaév kezdetére. Helyre kell állítani az egészségügyi és szociális védelmi objektumokat, a társultmunka-szervezetek és a közszolgálatok egy részében meg kell kezdeni az újjáépítést, éspe­dig azokban a szervezetekben, amelyek jövedelmet teremthetnek, és amelyek áttérhetnek a tartós újjáépítési tervek megvalósítására és az infrastruktúra helyreállítá­sára, különösen vonatkozik ez a közlekedésre. Az ideiglenes újjáépítési prog­ram előirányozza a turisztikai lé­tesítmények, az iskolák, a szociá­lis és egészségügyi intézmények épületeinek nagyméretű javítását, továbbá a mezőgazdaság, az építő­ipar, a kereskedelem, a közleke­dés helyreállítását, a kulturális és a történelmi emlékművek tataro­zását, valamint azt, hogy minél kedvezőbb feltételeket kell terem­teni a gazdasági és a társadalmi tevékenység, valamint a mun­ka minden formájának felélénkítésé­re. (Tanjug)

Next