Magyar Szó, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-239. szám)
1979-08-06 / 214. szám
1979. augusztus 6., hétfő MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA Parkok Belgrád központjában Pénzhiány akadályozza az elképzelés megvalósítását A forró nyári napokban nem éppen kellemes Belgrád központjában sétálni, ahol szinte olvad az aszfalt. Akik mégsem kerülhetik el a déli órákban a csúcsforgalmat a nyüzsgő utcákon, szívesen pihennének valahol a hűvösben. Jóllehet fővárosunkban 2600 hektár zöldövezet és több mint 46 000 fa van, a város központja szinte csupasz, nincs zöldövezet, nincs annyi játszótér, mint a külvárosokban. A központi lakótömbök között az utóbbi időben új parkok, rendezett területek vannak. A városnak ez a része valószínűleg még szebb lesz, ha felújítják a Köztársaság teret, ahol — tudomásunk szerint — parkot létesítenek. A parkok, virágok, fasorok nemcsak a város külalakját teszik szebbé, ettől sokkal fontosabbak. A közlekedés fokozódásával, az ipar fellendülésével a gyárvárosok lakói mind nagyobb megpróbáltatásoknak vannak kitéve. Éppen ezért tűnik rendkívül szépnek az az ötlet, hogy Belgrád 2000-ben a parkok és zöldövezetek városává válik, a forgalmas utakat 400 méter széles pázsitok övezik. Hogy ez az álom valóra válhasson, a város vezetői mindent megtesznek érdekében, de anyagi gondokkal küszködnek. Az idén csak a meglevő zöldövezet ápolása 67 millió dinárba került. Ettől jóval több pénz kell a gépesítésre és a meglevő zöldövezetek karbantartásának korszerűsítésére. A fejlesztési program a vízvezeték-hálózat felújítását és új karbantartási gócpontok létesítését irányozza elő. Belgrádban jelenleg csak 42 ilyen objektum van, de még az idén négy újat, és a közeljövőben még ötöt építenek. SZERBIA A népfelszabadító háborúban elesett bányászok emlékműveinek megkoszorúzásával, az önigazgat Munkasikerekkel ünnepeltek a bányászok tási szervek díszülésével és más alkalmi ünnepségekkel a szénbányák dolgozói tegnap megünnepelték a szerbiai bányászok napját. Az aleksinaci szénbányák munkástanácsának díszülésén megemlékeztek azokról a 7 és fél évtizeddel ezelőtti napokról, amikor a Rranj hegység bányászai jogaikat és nagyobb keresetet követelve több napos sztrájkba léptek. A Soko Banja-i szénbánya dolgozói a gazdasági stabilizáció megvalósítását célzó akciókkal és a szén fokozottabb kitermelésével ünnepeltek. A tárnák dolgozói minden erejükkelarra törekednek, hogy feltételeket biztosítsanak annak a célnak a megvaló- sítására, hogy két év múlva 300 000 tonna szenet bányásszanak ki. Az egyik legnagyobb szerbiai bánya, a Rembas évi 700 000 tonnára fokozza a szénkitermelést. A termelés gépesítésével a szerbiai szénbányák 2 és fél év múlva 2,5 millió tonna szenet bányásznak. Az új berendezésekre eddig 700 000 millió dinárt fordítottak, a következő években pedig még 1,5 milliárd dinárt különítenek el erre a célra. Társult a Bácska és a Szlavónia konfekcióüzem Az eszéki Szlavónia konfekcióüzem, amely egyike a legnagyobbaknak az országban és a bácsi Bácska készruhagyár dolgozói a napokban referendummal döntöttek a munka és az eszközök társításáról. A társulást három évi sikeres műszaki és üzleti együttműködés előzte meg, melynek segítségével a Bácska kilábalt akkori veszteségéből. Ez a készruhagyár 122 munkást foglalkoztat, évi bevétele csaknem 9 millió dinár. A Szlavónia összetett munkaszervezetbe tartozó textilgyár 1000 dolgozót foglalkoztat, évi bevétele megközelíti a 280 millió dinárt. Évente körülbelül 450 000 árucikket állít elő, termékeinek jelentős részét exportálják. Minthogy az utóbbi években a Szlavónia több munkát vállalt, mint amennyit termelési kapacitásaival el tudott végezni, segítségül hívta kooperánsait is, elsősorban a Bácska munkaszervezetet, amellyel eddig is kiváló volt a kapcsolata. Meddig fertőzzük még a folyók vizét? A sok szennyező anyag veszélyezteti a növény- és állatvilágot Évek kellenek ahhoz, hogy a folyók vize ismét olyan tiszta legyen, mint egykor. Ennek első feltétele, hogy ne fertőzzük tovább. Hazánkban már a búvópatakok vize is szennyezett. Ezt bizonyítja az is, hogy szinte mindennapi a halpusztulás. Ha a helyzet nem változik, az ember hamarosan tapasztalni fogja értelmetlen magatartásának még súlyosabb következményeit. Felszíni vizeink közül a folyók a legszenyezettebbek, mert partjaikon vagy a közelükben városok, gyárnegyedek vannak. A nagyobb folyók könnyebben ellenállnak az ipari szennyeződésnek, köszönve a természetes öntisztulásnak. A kis folyók azonban elvesztik a csatát. Sok közülük máris megsemmisült, fertőzés forrásává vált. A vizeket elsősorban a mind több szerves anyag szennyezi, komolyan veszélyeztetve a növény- és állatvilágot, sőt az ember egészségét is. Egy nemrégiben megtartott tanácskozáson hangzott el, hogy a Duna és a Száva vizében növekedett a szerves anyagok százalékaránya. A Dunában például háromszor több foszfát található, mint tíz évvel ezelőtt. Hasonló a helyzet a többi folyókkal is. A foszfát, mint tudjuk, serkenti a moszatok szaporodását, emiatt pedig előbb-utóbb kérdésessé válik a víz ivásra való használata. A folyóvizekben mind több a peszticid és a detergent. Egyesek szerint azonban még nem veszélyes menynyiségben. Folyóinkban időnként még nehézfémek: ólom, cink, kadmium, króm, réz, arzén, higany és nikkel is található. Mindezek lerakódnak a halak szervezetében és az öntözött növények termésében, s így veszélyeztetik az ember egészségét is. Hegyi folyóinkban egyelőre nincsenek szennyező anyagok, de ezek sem mentesek a biológiai fertőzéstől. Az utóbbi időben felfigyeltek arra, hogy mind több búvópatak vize szennyezett. Belgrád környékén, egy vízvezeték építése során, felfigyeltek arra, hogy a talajban a megengedettnél háromszor több a mérgező anyag, pedig ez a hely a szennyvízforrástól 80 kilométerre van. Ha nem akadályozzuk meg a további fertőzést és nem helyezzük védelem alá a felszíni vizeket, a beteg folyók gyógyítása nagyon drága lesz. Annál inkább, mert napról napra nagyobb a vízfogyasztás, a gyárak és az öntözőrendszerek mérhetetlen mennyiségű vizet igényelnek. Mines elegendő férőhely A megengedettnél csaknem 20 000-rel többen táboroznak a kempingekben A júliusi turistaözönben az autós vendégek szinte megszállták a kempingeket, jóllehet az idén 10—18 százalékkal drágább a tartózkodási díj, mint tavaly. Kilátások szerint a sátortáborok az idény végéig zsúfoltak lesznek. A külföldiek különösen nudista kempingeket kedvelik, amelyek európai színvonalúak. Jelenleg több mint 60 000 vendég nyaral a nudista kempingekben. Az idei nyár, akárcsak a korábbi években, azt bizonyítja, hogy a táborozás mind tömegesebb és attraktívabb. A turistaforgalom 15 százalékát, a sátortáborok bonyolítják le a szállodák és a fizetővendég-szolgálat után. Azonban az autós vendégek áradata nem szabad hogy „álomba ringassa” a vendéglátókat. Szem előtt kell tartani, hogy még mindig nincs elég sátortáborunk, a kempingezők tábora viszont évről évre fokozódik. Sátortáborainknak csupán tíz százaléka első, ötven százaléka másod-, a többi pedig harmadosztályú vagy kategórián kívüli. A táborok nagyobb része szerényen berendezett, vagy berendezése kifogásolható. Az ellátás sincs mindig megfelelő színvonalon, leggyakrabban csak konzerveket és üdítő italt kínálnak a vendégeknek, a hazai konyha ételkü- klönlegességeinek se híre, se hamva. Pedig a külföldiek elsősorban ezt keresik. Mindemellett végső ideje, hogy az autótáborok dolgozói is változtassanak magatartásukon. Tud- t ják, hogy hely alig van, és ez- zel visszaélve gyakran a kötelező számozás nélkül adják el a helyet. Az előzetes rezerváció szinte semmit sem jelent, így megtörténik, hogy a turisták hajbakapnak a helyért. Végül ne feledjük, hogy a kempingezők türelmének is van határa. Tengerpartunkon a 230 sátortáborban jelenleg mintegy 250 000 turista nyaral. A Jugoszláv Idegenforgalmi Szövetség kimutatása szerint 20 000-rel többen tartózkodnak a kempingekben, mint amennyi férőhely van. (Ifjú Gábor felvétele) Előbb villámcsapással jelezte haragját majd borsónagyságú jéggolyókkal tört utat magának a perzselő légkörben. A talpát égető talajra záport zúdított. Igen, ő az ítéletidő! Vetélytársát a Napot felhőrajzsa mögé kevette, a hőmérő higanyszálát összezsugorította, a függöny mögül leskelődöket beljebb riasztotta. Támadása során végigtaposta a gyümölcsösöket szőlőskerteket, veteményeseket. A városok utcáin is belebotlott néhány fába, bokorba, mint ahogy ezt képünk is mutatja. Közlekedési szerencsétlenségben életét vesztette Miroslav Ristié vezéralezredes A Livno-Split útvonalon szombaton délután közlekedési szerencsétlenségben életét vesztette Miroslav Ristié vezéralezredes, a Szövetségi Honvédelmi Titkárság igazgatóságának parancsnoka. Miroslav Ristic 1920-ban született Pristinában. A világháború előtt a műszaki egyetem hallgatója volt, 1941-ben csatlakozott a partizán egységekhez, és tagja lett a Jugoszláv Kommunista Pártnak. A háború után több felelősségteljes tisztséget töltött be a Jugoszláv Néphadseregben, és befejezte a katonai akadémiát. Az 1941-es Partizán Emlékérem és több magas kitüntetés tulajdonosa. Miroslav Ristic halála alkalmából az elhunyt családjához részvéttáviratot intézett Nikola LJUBIČIČ hadseregtábornok, szövetségi honvédelmi titkár és Stane POTOCaR vezérezredes, a MH vezérkari főnöke. Népgyűlés Szlavónbród közelében A Szlavónbród melletti Trnjani faluban tegnap megkezdődtek a hagyományos Partizánnapok. A háromnapos rendezvényen megemlékeznek azokról a napokról, amikor 34 évvel ezelőtt a párt és a JKISZ által vezetett haladó fiatalok csatlakoztak a szlavónbródi partizán egységekhez. Megkoszorúzták a település 43 elesett harcosának síremlékét, majd népgyűlést tartottak, amelyen Ivan Mišković Brk vezérezredes, e vidék élharcosa mondott beszédet. Testvérvárosok fiataljai A macedóniai építőtáborban Aleksinac, Dazarevac, Raš, Hrasinsk, Trbovlje és Zagorje ob Savi testvérvárosok fiataljaiból álló önkéntes ifjúsági brigád indult tegnap a Prilep melletti Marijevo szövetségi ifjúsági építőtáborba. A több mint 50 fiatal a harmadik váltásban dolgozik. Az idei ifjúsági munkavállalásokon ez a második brigád, amely testvérvárosok fiataljaiból állt össze. Bosznia-Hercegovinában Továbbra is meleg idő Bosznia-Hercegovinában tegnap is rendkívül meleg volt, az ország északi részében észlelt hűvösebb légáramlat ezt a köztársaságot elkerülte. A hőmérséklet azonban csökkent. A két nappal ezelőtti 36 C-fokhoz képest tegnap délben már csak 28—30 C-fokot mértek. Mosztár volt a legmelegebb város, a hőmérő higanyoszlopa 30 C-fokra emelkedett, Szarajevóban és Banjalukán 25, Tuzlán pedig csak 23 C-fok volt a hőmérséklet. A köztársasági Meteorológiai Intézet jelentése szerint a napokban nem változik lényegesen az idő. Tizennégyezer nyugdíjas albérlő Több megértéssel könnyen megoldhatnánk problémáikat A Bosznia-hercegovinai Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Közösség adatai szerint a köztársaságban legalább 30 000 nyugdíjasnak nincs megfelelő módon rendezve a lakásproblémája, 14 000 pedig albérlő. A számtalan véleménykutatás és elemzés azt mutatja, hogy egy kis megértéssel meg lehet oldani azoknak a dolgozóknak a lakásproblémáját, akik 40 évi munka után nyugdíjba vonultak. A nyugdíjasok köztársasági szövetségének 141 községben lebonyolított véleménykutatása, valamint a Szakszervezeti Szövetség életszínvonalügyi bizottságának 22 munkaszervezetben végzett körkérdése azt bizonyítja, hogy néhány kollektíva sikeresen megoldotta ezt a problémát, egyesek azonban megfeledkeztek egykori tagjaikról. Arról van szó, hogy egyes munkaszervezetek nem viselnek gondot arról, hogy a dolgozó nyugdíjba vonulása előtt lakást kapjon. Más munkaszervezetekben minden dolgozó még nyugdíjba vonulása előtt beköltözik új lakásába. A véleménykutatás arra is fényt derített, hogy a társultmunkas szervezetek dolgozói és a kollektíva nyugdíjasai többféleképpen együttműködhetnek. Egyes munkaszervezetekben például állandóan kapcsolatban vannak mindaddig, amíg a nyugdíjas lakásproblémáját meg nem oldották. Az utóbbi időben egyre több munkaszervezet az eszközök társításával vagy kölcsön folyósításával igyekszik megoldani a lakásproblémákat. Zenicán például társadalmi megállapodás szabályozza a lakások odaítélésének módját. A körkérdés bebizonyította, hogy a munkaszervezetek többsége normatív aktusaiba belefoglalta a Szakszervezeti Szövetség kongresszusának határozatait és ezzel kötelezettséget vállalt, hogy minden dolgozóvízproblémáját megoldja még nyugdíjba vonulása előtt. Elhunyt Nikola Budimlija élharcos Zrenjaninban ,tegnap elhunyt Nikola Budimlija élharcos, tartalékos alezredes, az 1941-es Partizán Emlékérem tulajdonosa. Nikola Budimlija 1923-ban született a horvátországi Rakovac faluban. A népfelszabadító háborúban a legfelsőbb parancsnokság közvetlen irányítása alatt álló egységek harcosaként részt vett a beretvai és a sutjeskai csatákban, a harmadik likai brigád és a VI. hadosztály tagjaként pedig a drvari ütközetben. Kétszer tüntették ki Bátorság Érdemrenddel, kétszer a Népért Tett Szolgálatok Érdemrenddel, tulajdonosa továbbá a Testvériség- Egység Érdemrendnek, a Partizán Csillag Érdemrendnek és más kitüntetésnek. A háború után, nyugdíjba vonulásáig, több felelősségteljes társadalmi-politikai tisztséget töltött be Zrenjaninban. 3