Magyar Szó, 1979. december (36. évfolyam, 329-343. szám)

1979-12-01 / 329. szám

2 KÜLPOLITIKA ENSZ Igazságot a palesztin népnek A közel-keleti válság kulcsa • a palesztin probléma megoldása Az ENSZ-közgyűlés idei ülés­szakán a palesztin kérdésről meg­rendezett vita olyan határozat el­fogadásával ért véget, amelyben a világszervezet aggodalmát fejezte ki, amiért még mindig nem ren­deződött a palesztin kérdés, ez kétségtelenül súlyosbítja a közel­­keleti válságot és veszélyezteti a nemzetközi békét. A közgyűlés ismét leszögezte, hogy a palesztin probléma igaz­ságos rendezése nélkül a közel­­keleti válságra nem lehet sem igazságos, sem pedig tartós meg­oldást találni. Ami a palesztin probléma rendezését illeti, ez csak­is a palesztin nép törvényes jo­gainak elismerése, nemzeti füg­getlenségük és szuverenitásuk biz­tosítása, a palesztin menekültek­nek a szülőföldjükre való haza­térése által lehetséges. Az F­NSZ Biztonsági Tanácsától kérték, hogy mielőbb hagyja jóvá a köz­gyűlés indítványát a palesztin kérdéssel összefüggésben.­­ Egyébként a közgyűlés határo­zatára 117 ország szavazott, 14 állam ellene foglalt állást, 16 or­szág képviselője pedig tartózko­dott. A közgyűlés határozata el­len Izrael, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, nyolc nyugat-európai ország és Honduras szavazott. Jóval nagyobb szócsata folyt a második határozatról amelynek értelmében érvénytelenné nyilvá­nították a Camp David-i megálla­podásokat. Először Egyiptom azt kérte, hogy külön szavazzanak a Camp David-i egyezményekről, és miután ezt az ENSZ tagállamai­nak többsége elvetette, az USA követelte, hogy a határozatot két­harmados szavazattöbbséggel fo­gadják el, ezt a közgyűlés szintén visszautasította. Végül a vala­mennyi részmegoldást elítélő ha­tározat szövegét a közgyűlés 75 szavazattal (33-an ellene szavaz­tak, 32-en pedig tartózkodtak) el­fogadta. Mindkét határozat előter­jesztői között Jugoszlávia is ott volt. A határozatok elfogadását tulajdonképpen az el nem kötele­zett országok VI. csúcsértekezlete kezdeményezte. Egyébként a két határozat el­fogadását megelőzően a paleszti­nok törvényes jogainak érvényre juttatásával foglalkozó bizottság nevében a máltai küldött jelentést olvasott fel, amelyben rámutatott arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott semmilyen eredményt elérni a palesztin nép szenvedésének megszüntetése te­rén, és figyelmeztetett arra, hogy az izraeli megszálló­­ erők fokoz­zák a feszültséget és csökkentik a válság békés rendezésének kilátá­sait. Másrészt Blum izraeli nagy­követ a szavazások előtt elhang­zott felszólalásában elvitatta, hogy egyáltalán létezik palesztin nép. A közgyűlés politikai bizottsága a továbbiakban jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztette azt a felhívást, hogy az ENSZ tagálla­mai szüntessenek be minden olyan együttműködést Izraellel, amely hozzásegítené Izraelt, hogy atomfegyverek birtokába jusson. A közgyűlés gazdasági bizottsága megkezdte a vitát arról a határo­zattervezetről, amellyel elítélik Izrael politikáját a megszállva tar­tott területeken. Arafat figyelmeztetése Jasszer Arafat palesztin vezető csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy fennáll egy „nagy robba­nás” veszélye a Közel-Keleten. Arafat az Egyesült Államokat vá­dolta e veszély fenntartásáért. A fentieket a palesztin vezető a Pa­lesztina népével való nemzetközi szolidaritás napja alkalmából a vi­lág országaihoz intézett felhívásá­ban fejtette ki. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1979. december 1., szombat Külföldi üdvözletek elnökünkhöz Josip Broz Tito köztársasági el­nök november 29-e alkalmából számos üdvözletet kapott a kül­földi állam-, illetve kormányfők­től és politikai személyiségektől. Jókívánságait küldte: Edward Schreyer, Kanada főkormányzó­­ja, Todor Zsivkov, a Bolgár NK Államtanácsának elnöke, a Bol­gár KP KB első titkára, Hafizul­­lah Amin, az Afgán Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, a Forradalmi Tanács elnöke, a Né­pi Demokrata Párt KB főtitkára, Dzsábir al-Ahm­ed al-Dzsábir al- Szabáh, Kuvait emírje, Benjamin Henry Sheares, Szingapúr köztár­sasági elnöke, Jorge Rafael Vide­­la tábornok, Argentína köztársa­sági elnöke, Suharto, Indonézia köztársasági elnöke, Fahri Koru­­türk, Törökország köztársasági elnöke, Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, Kristjan Eldjarn, Izland elnöke, II. Erzsébet brit királynő, Hirohito japán császár, Hans Hürlimann, a Svájci Állam­­szövetség elnöke, Baudouin, Bel­gium királya, Ahmed Abdallah Abdermane, Comore Szövetségi Iszlám Köztársaság elnöke, Bi­­rendra, Nepál királya, Vahid Ali, Trinidad és Tobago megbízott köztársasági elnöke, II. János Pál pápa, Hadzsi Ahmed Sah ibni al- Mahrum Szultán Abu Bakar, ma­­layssiai uralkodó, D. Barancobes, Mauritius főkormányzója, János Károly spanyol király, Luis­e Her­rera Campins, Venezuela köztár­sasági elnöke, Jasmé Roldos Agu­­­lera, Ecuador köztársasági elnö­ke, Francisco Morales Bermudez tábornok, Peru köztársasági el­nöke, Gustav Husák, Csehszlová­kia elnöke, a Csehszlovák KP KB főtitkára, Sadli Bendzsedid, Al­géria elnöke, a Nemzeti Felsza­­badítási Front főtitkára, Hua Kuo-feng, a Kínai NK Államta­nácsának elnöke, a Kínai KP KB elnöke, Rudolf Kirchschläger, Ausztria köztársasági elnöke, Isza bin Szalman al-Khalifa bahreini emir, Omar Torrios Herrera, dan­dártábornok, a Panamai Nemzeti Gárda parancsnoka, Jumdzsagm céderrban, a Mongol NK Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnö­ke, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, Szaddam Husszein, Irak köztársasági el­nöke, Ton Duc Thang, Vietnam Szocialista Köztársaság elnöke, Záaur Rahman, a Bangladesi Né­pi Köztársaság elnöke, II. Hasz­­szán, Marokkó királya, Mohamed Sziad Barre vezérőrnagy, Szomá­lia köztársasági elnöke, Haxhi Lleshi, az Albán Népi Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése El­nökségének elnöke, Kabul bin Szaid, az Ománi Szultánság szul­tánja, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az SZKP KB főtitkára, Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok el­nöke, Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia elnöke. Köztársasói népi ünnepségek külföldön Hazánk külföldi diplomáciai képviseletein a külföldön dolgo­zó jugoszlávok, kivándoroltjaink körében az idén is megünnepelték a köztársaság napját. A világ számos városában ünnepségeket és előadásokat tartottak nemzeti ünnepünkön. Többfelé ünnepi műsorok és sportrendezvények voltak. A budapesti nagykövetségen Milan Veres nagykövet beszélt Tito elvtárs forradalmi és állam­férfim szerepéről, hozzájárulásá­ról a több nemzetiségű jugoszláv szocialista önigazgatású társada­lom fejlődéséhez. Megemlékeztek nemzeti ünnepünkről Bukarest­ben is, a Selimovic-regény alap­ján készült A dervis és a halál című filmet vetítették a román főváros bemutató mozijában. Az előadáson Románia politikai és közéletének számos kiemelkedő személyisége jelent meg. Az olaszországi Milánóban több százan vettek részt a köztársaság napja alkalmából tartott előadá­son, amelyen a Belgrádi Opera neves művésznői is felléptek. A távoli, baráti el nem kötele­zett országokban is megemlékez­tek nemzeti ünnepünkről. Angola fővárosában, Luandában az ot­t dolgozó jugoszláv építőmunkások ünnepségükről táviratban köszön­tötték Tito elnököt. Irakban, ahol 10 000 jugoszláv munkás dolgozik, a Duna—Tisza—Duna és más ju­goszláv vállalatok építőhelyein tartottak ünnepségeket. Ünnepi előadás volt a bagdadi jugoszláv klubban is. A Líbiában élő és dol­gozó haonfitársaink a köztársaság napján adták át rendeltetésének a jugoszláv gyermekek­ számára épült korszerű iskolát. Ünnepsé­gekről kaptunk hírt Szíriából, és Buenos Airesből is. Az NSZK számos városában, a jugoszláv klubokban, és egyesüle­tekben is megünnepelték a köz­társaság napját. Stuttgart környé­kén, ahol több mint 130 000 hon­polgárunk dolgozik ideiglenesen, az elmúlt napokban több mint 30 művelődési és sportrendezvényt tartottak. Ezen a területen több tucat jugoszláv sport- és egyéb egyesület fejt ki tevékenységet, és 115 iskolában folyik szlovén, macedón, szebhorvát és albán nyelvű pótoktatás vendégmunká­saink gyermekei számára. Ünnepségek voltak Svédország déli részében is, ahol mintegy 20 000 jugoszláv munkás dolgozik. Az ünnep tiszteletére sportverse­nyeket rendeztek. Megünnepel­ték a köztársaság napját Finnor­szágban élő polgártársaink is. Csütörtökön este ünnepi előadást tartottak Hels­inkiben, amelyről táviratban köszöntötték Tito el­nököt. A tengerentúli országokban élő jugoszláv kivándoroltak is meg­emlékeztek az óhaza nemzeti ün­nepéről. November 29-én ünne­pelték meg Torontóban a Testvé­riség-Egység kanadai—jugoszláv művelődési egyesület fennállásá­nak 20. évfordulóját. A köztársaság napján tartott ünnepségekről Varsóból, Szófiá­ból, Moszkvából, Lisszabonból, Athénból és Szalonikiból is kap­tunk jelentést. (Tanjug) Lezuh­ant egy új-zélandi DC-10-es A katasztrófa oka egyelőre ismeretlen A mentőosztagoknak még min­dig nem sikerült megközelíteniük azt a helyet, ahol a szerdán lezu­hant új-zélandi repülőgép roncsai hevernek Az ír New Zeeland DC— 10 típusú repülőgépe 237 utassal és 20 főnyi személyzettel a fedél­zetén helyi idő szerint szerdán délután az Antarktisz övezetében fekvő Ross-sziget működő tűzhá­nyójának közelében zuhant le. A gép egy aucklandi idegenfor­galmi társaság szervezésében tu­ristákat szállított­ az Antarktisz­­ra. A program szerint a 11 órás turistaút során át kellett volna repülnie az Antarktisz felett. A gé­pen új-zélandi, japán, amerikai, angol, kanadai, ausztrál, francia és svájci turisták voltak. Még mindig nem lehet tudni, mi okozta a katasztrófát. Hogy szerencsétlenség történt, csütörtö­kön helyi idő szerint a délutáni órákban már sejteni lehetett. A gép pilótája ugyanis nem vála­szolt az ellenőrző torony rádióhí­vására. Kezdetben úgy vélték, hogy a naptevékenység miatt nem lehet kapcsolatot teremteni. Egy ameri­kai repülőgép szerdán este rá­bukkant a DC—10-es roncsaira, a működő vulkán lankáin. A súlyos katasztrófa nagy meg­döbbenést keltett Új-Zélandban. Az új-zélandiak egyébként büsz­kék fejlett és rendkívül bizton­ságos légi közlekedésükre. Az el­múlt 31 évben az országban mind­össze 43 személy vesztette életét repülőgép-szerencsétlenség követ­keztében. A szerdai a legsúlyosabb katasztrófa az új-zélandi légi közlekedés történetében. Minthogy DC—10-esről van szó, az új-zélandi sajtó feltette a kér­dést, vajon ismét műszaki hibá­ról van-e szó, vagy az úgyneve­zett emberi tényező mondta fel a szolgálatot. A McDonell Douglas amerikai repülőgépgyár szakértői a helyszínen kísérlik meg megál­lapítani a szerencsétlenség okát. (Tanjug) Bővíteni kell a Biztonsági Tanácsot Az ENSZ Közgyűlése folytatja a vitát a Biztonsági Tanács mun­kájának további demokratizálásá­ról. Az erről szóló határozatot 10 el nem kötelezett ország javasla­tának az elfogadásával­ hozták meg. Az említett el nem kötele­zett országok indítványozták, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére a Biztonsági Tanács bővítését és az egyenjogú képviseltség megvitatá­sát. A közgyűlés 1963-ban 11-ről 15-re növelte a BT tagjainak szá­mát, szem előtt tartva, hogy meg­alakítása óta a világszervezet tag­jainak száma megkétszereződött. A tagok számának növelése azonban lényegében nem tükrö­ződött az ENSZ legfelelősebb szervé­nek összetételében. A nem állan­dó tagok helyét 10 kelet-európai, 11 nyugat-európai, 14 latin-ameri­kai, 16 afrikai és 18 ázsiai ország képviselője töltheti be. Szembe­ötlő, hogy a térségek nem arányo­san képviseltetik magukat a 10 el nem kötelezett ország javasolja az ENSZ-alapokmány módosítását. Konkrét indítványt nem terjesztett be, egyes hírek szerint a BT tag­jainak számát 19-re kell növelni. A BT öt állandó tagja közül csak Kína támogatta az indít­ványt, a többi négy ellene szava­zott. Franciaország szerint a ja­vaslat „veszélybe sodorná a Biz­tonsági Tanács működését”, a Szovjetunió szerint a javaslat el­fogadhatatlan, mert az „alapok­mány revízióját követeli meg”. Nagy-Britannia ellentmondásosnak minősítette a javaslatot, az USA pedig úgy ítélte meg, hogy „túl későn terjesztették be”. A közgyűlés azonban elfogadta a 10 el nem kötelezett ország ja­vaslatát, s a folyó ülésszak napi­rendre tűzi a problémát. Az in­dítványt 83 ország támogatta. El­lene szavazott a Szovjetunió, öt kelet-európai ország, az USA, Iz­rael, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, kilenc ország pedig tartóz­kodott. (Tanjug) A világsajtó Jugoszlávia nemzeti ü­nnepéről Jugoszlávia nemzeti ünnepe, a­­ köztársaság napja alkalmából a külföldi tájékoztatási eszközök­­ tegnap alkalmi cikkekben és híradásokban emlékeztek meg az új jugoszláv állam megalakulásá­ról és a háború utáni társadalmi­politikai és gazdasági fejlődéséről. Az NDK napilapjai beszámoltak a köztársaság napja alkalmából­­ hazánkban rendezett ünnepségek-­­ ről, kidomborítva, hogy ebből az­­ alkalomból számos új gazdasági­­ létesítményt adtak át rendelteté-­­ sének. A Neues Deutschland vis­­­­­szaemlékezik az AVNOJ történel- l­mi ülésére, ismerteti olvasóival a nevezetes dátumhoz fűződő ese­ményt.­­ A prágai lapok ugyancsak meg­emlékeztek az AVNOJ II. ülésé- I nek évfordulójáról és Jugoszlávia népfelszabadító harcáról. A cseh­szlovák lapok szólnak Jugoszlá­via háború utáni fejlődéséről is. Az etióp sajtó, rádió és televí­zió kiemelkedő helyen foglalko­zott Jugoszlávia nemzeti ünnepé- l vel, alkalmi cikkeket közölt Tito elnök fényképével. Mindkét­­ etióp hivatalos lap ismertette ha- I­zánk Addis Abeba-i nagyköveté­­­­nek a köztársaság napja alkalmá- I ból adott nyilatkozatát. A televí­­­­zió hazánk természeti szépségeiről mutatott be filmet. A Magyar Televízió Jugoszlávia gazdasága címmel dokumentum­­filmet tűzött műsorára. A szovjet tájékoztatási eszközök úgyszintén cikkeket közöltek és al­kalmi műsorokban emlékeztek meg hazánk nemzeti ünnepéről. A Krasz­­naja Zvezda, a honvédelmi minisz­térium sajtószerve A növekedés útján címmel közölt írást. Megál­lapította, hogy Jugoszlávia a há­ború utáni időszakban „fejlett szocialista ipari­ agrárországgá” fej­lődött. Kiemelte, hogy a JSZSZK népeinek sikerei „a JKSZ vezeté­sével kifejtett alkotó munkának köszönhető”. A Moszkovszkaja Pravda című napilap is megemlé­kezett az évfordulóról, éppen úgy, mint a Trud, a szakszervezetek sajtószerve. A szovjet rádió a na­pokban alkalmi műsorban számolt be Jugoszlávia nemzeti ünnepé­ről, a Moszkvai Televízió pedig első csatornáján részleteket mu­tatott be egy belgrádi népitánc­együttes programjából. A dj­akartai rádió félórás mű­sort sugárzott november 29-e al­kalmából Jugoszláviáról. Az El Moudjahid című algíri napilap Jugoszlávia — Költészet és ellenállás címmel közölt cik­ket. Egyebek között megállapította, hogy november 29-e Jugoszlávia népei történetének jelentős dátu­ma, továbbá, hogy a költészet, mint minden más művészi tevé­kenység Jugoszlávia felszabadító harcából merített ihletet. A köl­tészet nemcsak szépirodalom volt, hanem a megszállók elleni harc eszköze is — írja a lap. (Tanjug) Néhány sorban AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBAN. — Vaszilij Kuznyecov szovjet al­elnök a Kremlben tegnap fogadta hat amerikai szövetségi állam főkormány­zóját és megvitatta velük a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokat, a SALT—2 kérdéseit, az iráni helyzetet és más nemzetközi kérdéseket. Az ame­rikai küldöttség tagjai Minszkbe és Leningrádba is ellátogatnak. (TASZSZ) ISMÉT HIBA A DC—10-ESEKEN. — Röviddel a londoni Heathrow repülő­térről való felszállása után az amerikai National Airlines légitársaság DC—10-es gépének pilótája rendellenességet tapasztalt gépe egyik motorján. Sikerült visszairányítania a kifutópályára. A járműnek 182 utasa volt. A légitársaság igazgatósága bejelentette, hogy a motor meghibásodott és ki fogják cserélni. (UPI, Reuter) FÖLD ALATTI NUKLEÁRIS ROBBANTÁS. — A svédországi Hagfors földrengésjelző obszervatóriumban a Richter-skála szerinti 4,9 fokos erősségű földrengést jegyeztek fel. Az obszervatórium képviselője kijelentette, hogy a jelzések a Nyugat-Szibériában végrehajtott gyengébb erejű atomrobbantástól erednek. (Reuter) ELISMERÉS NKRUMAHNAK. — Ghánában nagy teret szentelnek a hír­nek, hogy az afrikai származású amerikaiak egyesülete posztumusz kitün­tette Kwame Nkrumah ghánai elnököt, az afrikai kultúrának Amerikában való terjesztésében szerzett érdemeiért. (Tanjug) INDONÉZIA KÖLTSÉGVETÉSE. — Indonézia jövő év április elsején ér­vénybe lépő költségvetésének főbb tételei a sűrűn lakott szigetekről való ki­telepítés, valamint a lakásépítés finanszírozására vonatkoznak. (Tanjug) A NEMZETKÖZI BANK KÖLCSÖNEI CRNA GORÁNAK. — A washing­toni Nemzetközi Bank végrehajtó igazgatóinak bizottsága két kölcsönt hagyott jóvá Crna Gorának. Értékük 64 millió dollár, a bari kikötő újjáépítésére és a Crna Gora-i vasúti közlekedés helyreállítására fogják felhasználni. (Tanjug) AZ RKP ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA. — A Román KP KB politikai végrehajtó bizottságának ülésén, amelyen Nicolae Ceausescu elnökölt megalakult a párt állandó politikai végrehajtó bizottsága. Tizennégy állandó és egy póttagja van elnöke az RKP főtitkára. A szervnek korábban tizenegy tagja volt. (Tanjug)

Next