Magyar Szó, 1979. december (36. évfolyam, 329-343. szám)
1979-12-01 / 329. szám
2 KÜLPOLITIKA ENSZ Igazságot a palesztin népnek A közel-keleti válság kulcsa • a palesztin probléma megoldása Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán a palesztin kérdésről megrendezett vita olyan határozat elfogadásával ért véget, amelyben a világszervezet aggodalmát fejezte ki, amiért még mindig nem rendeződött a palesztin kérdés, ez kétségtelenül súlyosbítja a közelkeleti válságot és veszélyezteti a nemzetközi békét. A közgyűlés ismét leszögezte, hogy a palesztin probléma igazságos rendezése nélkül a közelkeleti válságra nem lehet sem igazságos, sem pedig tartós megoldást találni. Ami a palesztin probléma rendezését illeti, ez csakis a palesztin nép törvényes jogainak elismerése, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk biztosítása, a palesztin menekülteknek a szülőföldjükre való hazatérése által lehetséges. Az FNSZ Biztonsági Tanácsától kérték, hogy mielőbb hagyja jóvá a közgyűlés indítványát a palesztin kérdéssel összefüggésben. Egyébként a közgyűlés határozatára 117 ország szavazott, 14 állam ellene foglalt állást, 16 ország képviselője pedig tartózkodott. A közgyűlés határozata ellen Izrael, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, nyolc nyugat-európai ország és Honduras szavazott. Jóval nagyobb szócsata folyt a második határozatról amelynek értelmében érvénytelenné nyilvánították a Camp David-i megállapodásokat. Először Egyiptom azt kérte, hogy külön szavazzanak a Camp David-i egyezményekről, és miután ezt az ENSZ tagállamainak többsége elvetette, az USA követelte, hogy a határozatot kétharmados szavazattöbbséggel fogadják el, ezt a közgyűlés szintén visszautasította. Végül a valamennyi részmegoldást elítélő határozat szövegét a közgyűlés 75 szavazattal (33-an ellene szavaztak, 32-en pedig tartózkodtak) elfogadta. Mindkét határozat előterjesztői között Jugoszlávia is ott volt. A határozatok elfogadását tulajdonképpen az el nem kötelezett országok VI. csúcsértekezlete kezdeményezte. Egyébként a két határozat elfogadását megelőzően a palesztinok törvényes jogainak érvényre juttatásával foglalkozó bizottság nevében a máltai küldött jelentést olvasott fel, amelyben rámutatott arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott semmilyen eredményt elérni a palesztin nép szenvedésének megszüntetése terén, és figyelmeztetett arra, hogy az izraeli megszálló erők fokozzák a feszültséget és csökkentik a válság békés rendezésének kilátásait. Másrészt Blum izraeli nagykövet a szavazások előtt elhangzott felszólalásában elvitatta, hogy egyáltalán létezik palesztin nép. A közgyűlés politikai bizottsága a továbbiakban jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztette azt a felhívást, hogy az ENSZ tagállamai szüntessenek be minden olyan együttműködést Izraellel, amely hozzásegítené Izraelt, hogy atomfegyverek birtokába jusson. A közgyűlés gazdasági bizottsága megkezdte a vitát arról a határozattervezetről, amellyel elítélik Izrael politikáját a megszállva tartott területeken. Arafat figyelmeztetése Jasszer Arafat palesztin vezető csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy fennáll egy „nagy robbanás” veszélye a Közel-Keleten. Arafat az Egyesült Államokat vádolta e veszély fenntartásáért. A fentieket a palesztin vezető a Palesztina népével való nemzetközi szolidaritás napja alkalmából a világ országaihoz intézett felhívásában fejtette ki. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1979. december 1., szombat Külföldi üdvözletek elnökünkhöz Josip Broz Tito köztársasági elnök november 29-e alkalmából számos üdvözletet kapott a külföldi állam-, illetve kormányfőktől és politikai személyiségektől. Jókívánságait küldte: Edward Schreyer, Kanada főkormányzója, Todor Zsivkov, a Bolgár NK Államtanácsának elnöke, a Bolgár KP KB első titkára, Hafizullah Amin, az Afgán Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, a Forradalmi Tanács elnöke, a Népi Demokrata Párt KB főtitkára, Dzsábir al-Ahmed al-Dzsábir al- Szabáh, Kuvait emírje, Benjamin Henry Sheares, Szingapúr köztársasági elnöke, Jorge Rafael Videla tábornok, Argentína köztársasági elnöke, Suharto, Indonézia köztársasági elnöke, Fahri Korutürk, Törökország köztársasági elnöke, Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, Kristjan Eldjarn, Izland elnöke, II. Erzsébet brit királynő, Hirohito japán császár, Hans Hürlimann, a Svájci Államszövetség elnöke, Baudouin, Belgium királya, Ahmed Abdallah Abdermane, Comore Szövetségi Iszlám Köztársaság elnöke, Birendra, Nepál királya, Vahid Ali, Trinidad és Tobago megbízott köztársasági elnöke, II. János Pál pápa, Hadzsi Ahmed Sah ibni al- Mahrum Szultán Abu Bakar, malayssiai uralkodó, D. Barancobes, Mauritius főkormányzója, János Károly spanyol király, Luise Herrera Campins, Venezuela köztársasági elnöke, Jasmé Roldos Agulera, Ecuador köztársasági elnöke, Francisco Morales Bermudez tábornok, Peru köztársasági elnöke, Gustav Husák, Csehszlovákia elnöke, a Csehszlovák KP KB főtitkára, Sadli Bendzsedid, Algéria elnöke, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkára, Hua Kuo-feng, a Kínai NK Államtanácsának elnöke, a Kínai KP KB elnöke, Rudolf Kirchschläger, Ausztria köztársasági elnöke, Isza bin Szalman al-Khalifa bahreini emir, Omar Torrios Herrera, dandártábornok, a Panamai Nemzeti Gárda parancsnoka, Jumdzsagm céderrban, a Mongol NK Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, Szaddam Husszein, Irak köztársasági elnöke, Ton Duc Thang, Vietnam Szocialista Köztársaság elnöke, Záaur Rahman, a Bangladesi Népi Köztársaság elnöke, II. Haszszán, Marokkó királya, Mohamed Sziad Barre vezérőrnagy, Szomália köztársasági elnöke, Haxhi Lleshi, az Albán Népi Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke, Kabul bin Szaid, az Ománi Szultánság szultánja, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az SZKP KB főtitkára, Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia elnöke. Köztársasói népi ünnepségek külföldön Hazánk külföldi diplomáciai képviseletein a külföldön dolgozó jugoszlávok, kivándoroltjaink körében az idén is megünnepelték a köztársaság napját. A világ számos városában ünnepségeket és előadásokat tartottak nemzeti ünnepünkön. Többfelé ünnepi műsorok és sportrendezvények voltak. A budapesti nagykövetségen Milan Veres nagykövet beszélt Tito elvtárs forradalmi és államférfim szerepéről, hozzájárulásáról a több nemzetiségű jugoszláv szocialista önigazgatású társadalom fejlődéséhez. Megemlékeztek nemzeti ünnepünkről Bukarestben is, a Selimovic-regény alapján készült A dervis és a halál című filmet vetítették a román főváros bemutató mozijában. Az előadáson Románia politikai és közéletének számos kiemelkedő személyisége jelent meg. Az olaszországi Milánóban több százan vettek részt a köztársaság napja alkalmából tartott előadáson, amelyen a Belgrádi Opera neves művésznői is felléptek. A távoli, baráti el nem kötelezett országokban is megemlékeztek nemzeti ünnepünkről. Angola fővárosában, Luandában az ott dolgozó jugoszláv építőmunkások ünnepségükről táviratban köszöntötték Tito elnököt. Irakban, ahol 10 000 jugoszláv munkás dolgozik, a Duna—Tisza—Duna és más jugoszláv vállalatok építőhelyein tartottak ünnepségeket. Ünnepi előadás volt a bagdadi jugoszláv klubban is. A Líbiában élő és dolgozó haonfitársaink a köztársaság napján adták át rendeltetésének a jugoszláv gyermekek számára épült korszerű iskolát. Ünnepségekről kaptunk hírt Szíriából, és Buenos Airesből is. Az NSZK számos városában, a jugoszláv klubokban, és egyesületekben is megünnepelték a köztársaság napját. Stuttgart környékén, ahol több mint 130 000 honpolgárunk dolgozik ideiglenesen, az elmúlt napokban több mint 30 művelődési és sportrendezvényt tartottak. Ezen a területen több tucat jugoszláv sport- és egyéb egyesület fejt ki tevékenységet, és 115 iskolában folyik szlovén, macedón, szebhorvát és albán nyelvű pótoktatás vendégmunkásaink gyermekei számára. Ünnepségek voltak Svédország déli részében is, ahol mintegy 20 000 jugoszláv munkás dolgozik. Az ünnep tiszteletére sportversenyeket rendeztek. Megünnepelték a köztársaság napját Finnországban élő polgártársaink is. Csütörtökön este ünnepi előadást tartottak Helsinkiben, amelyről táviratban köszöntötték Tito elnököt. A tengerentúli országokban élő jugoszláv kivándoroltak is megemlékeztek az óhaza nemzeti ünnepéről. November 29-én ünnepelték meg Torontóban a Testvériség-Egység kanadai—jugoszláv művelődési egyesület fennállásának 20. évfordulóját. A köztársaság napján tartott ünnepségekről Varsóból, Szófiából, Moszkvából, Lisszabonból, Athénból és Szalonikiból is kaptunk jelentést. (Tanjug) Lezuhant egy új-zélandi DC-10-es A katasztrófa oka egyelőre ismeretlen A mentőosztagoknak még mindig nem sikerült megközelíteniük azt a helyet, ahol a szerdán lezuhant új-zélandi repülőgép roncsai hevernek Az ír New Zeeland DC— 10 típusú repülőgépe 237 utassal és 20 főnyi személyzettel a fedélzetén helyi idő szerint szerdán délután az Antarktisz övezetében fekvő Ross-sziget működő tűzhányójának közelében zuhant le. A gép egy aucklandi idegenforgalmi társaság szervezésében turistákat szállított az Antarktiszra. A program szerint a 11 órás turistaút során át kellett volna repülnie az Antarktisz felett. A gépen új-zélandi, japán, amerikai, angol, kanadai, ausztrál, francia és svájci turisták voltak. Még mindig nem lehet tudni, mi okozta a katasztrófát. Hogy szerencsétlenség történt, csütörtökön helyi idő szerint a délutáni órákban már sejteni lehetett. A gép pilótája ugyanis nem válaszolt az ellenőrző torony rádióhívására. Kezdetben úgy vélték, hogy a naptevékenység miatt nem lehet kapcsolatot teremteni. Egy amerikai repülőgép szerdán este rábukkant a DC—10-es roncsaira, a működő vulkán lankáin. A súlyos katasztrófa nagy megdöbbenést keltett Új-Zélandban. Az új-zélandiak egyébként büszkék fejlett és rendkívül biztonságos légi közlekedésükre. Az elmúlt 31 évben az országban mindössze 43 személy vesztette életét repülőgép-szerencsétlenség következtében. A szerdai a legsúlyosabb katasztrófa az új-zélandi légi közlekedés történetében. Minthogy DC—10-esről van szó, az új-zélandi sajtó feltette a kérdést, vajon ismét műszaki hibáról van-e szó, vagy az úgynevezett emberi tényező mondta fel a szolgálatot. A McDonell Douglas amerikai repülőgépgyár szakértői a helyszínen kísérlik meg megállapítani a szerencsétlenség okát. (Tanjug) Bővíteni kell a Biztonsági Tanácsot Az ENSZ Közgyűlése folytatja a vitát a Biztonsági Tanács munkájának további demokratizálásáról. Az erről szóló határozatot 10 el nem kötelezett ország javaslatának az elfogadásával hozták meg. Az említett el nem kötelezett országok indítványozták, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére a Biztonsági Tanács bővítését és az egyenjogú képviseltség megvitatását. A közgyűlés 1963-ban 11-ről 15-re növelte a BT tagjainak számát, szem előtt tartva, hogy megalakítása óta a világszervezet tagjainak száma megkétszereződött. A tagok számának növelése azonban lényegében nem tükröződött az ENSZ legfelelősebb szervének összetételében. A nem állandó tagok helyét 10 kelet-európai, 11 nyugat-európai, 14 latin-amerikai, 16 afrikai és 18 ázsiai ország képviselője töltheti be. Szembeötlő, hogy a térségek nem arányosan képviseltetik magukat a 10 el nem kötelezett ország javasolja az ENSZ-alapokmány módosítását. Konkrét indítványt nem terjesztett be, egyes hírek szerint a BT tagjainak számát 19-re kell növelni. A BT öt állandó tagja közül csak Kína támogatta az indítványt, a többi négy ellene szavazott. Franciaország szerint a javaslat „veszélybe sodorná a Biztonsági Tanács működését”, a Szovjetunió szerint a javaslat elfogadhatatlan, mert az „alapokmány revízióját követeli meg”. Nagy-Britannia ellentmondásosnak minősítette a javaslatot, az USA pedig úgy ítélte meg, hogy „túl későn terjesztették be”. A közgyűlés azonban elfogadta a 10 el nem kötelezett ország javaslatát, s a folyó ülésszak napirendre tűzi a problémát. Az indítványt 83 ország támogatta. Ellene szavazott a Szovjetunió, öt kelet-európai ország, az USA, Izrael, Nagy-Britannia, Franciaország, kilenc ország pedig tartózkodott. (Tanjug) A világsajtó Jugoszlávia nemzeti ünnepéről Jugoszlávia nemzeti ünnepe, a köztársaság napja alkalmából a külföldi tájékoztatási eszközök tegnap alkalmi cikkekben és híradásokban emlékeztek meg az új jugoszláv állam megalakulásáról és a háború utáni társadalmipolitikai és gazdasági fejlődéséről. Az NDK napilapjai beszámoltak a köztársaság napja alkalmából hazánkban rendezett ünnepségek- ről, kidomborítva, hogy ebből az alkalomból számos új gazdasági létesítményt adtak át rendelteté- sének. A Neues Deutschland visszaemlékezik az AVNOJ történel- lmi ülésére, ismerteti olvasóival a nevezetes dátumhoz fűződő eseményt. A prágai lapok ugyancsak megemlékeztek az AVNOJ II. ülésé- I nek évfordulójáról és Jugoszlávia népfelszabadító harcáról. A csehszlovák lapok szólnak Jugoszlávia háború utáni fejlődéséről is. Az etióp sajtó, rádió és televízió kiemelkedő helyen foglalkozott Jugoszlávia nemzeti ünnepé- l vel, alkalmi cikkeket közölt Tito elnök fényképével. Mindkét etióp hivatalos lap ismertette ha- Izánk Addis Abeba-i nagykövetének a köztársaság napja alkalmá- I ból adott nyilatkozatát. A televízió hazánk természeti szépségeiről mutatott be filmet. A Magyar Televízió Jugoszlávia gazdasága címmel dokumentumfilmet tűzött műsorára. A szovjet tájékoztatási eszközök úgyszintén cikkeket közöltek és alkalmi műsorokban emlékeztek meg hazánk nemzeti ünnepéről. A Krasznaja Zvezda, a honvédelmi minisztérium sajtószerve A növekedés útján címmel közölt írást. Megállapította, hogy Jugoszlávia a háború utáni időszakban „fejlett szocialista ipari agrárországgá” fejlődött. Kiemelte, hogy a JSZSZK népeinek sikerei „a JKSZ vezetésével kifejtett alkotó munkának köszönhető”. A Moszkovszkaja Pravda című napilap is megemlékezett az évfordulóról, éppen úgy, mint a Trud, a szakszervezetek sajtószerve. A szovjet rádió a napokban alkalmi műsorban számolt be Jugoszlávia nemzeti ünnepéről, a Moszkvai Televízió pedig első csatornáján részleteket mutatott be egy belgrádi népitáncegyüttes programjából. A djakartai rádió félórás műsort sugárzott november 29-e alkalmából Jugoszláviáról. Az El Moudjahid című algíri napilap Jugoszlávia — Költészet és ellenállás címmel közölt cikket. Egyebek között megállapította, hogy november 29-e Jugoszlávia népei történetének jelentős dátuma, továbbá, hogy a költészet, mint minden más művészi tevékenység Jugoszlávia felszabadító harcából merített ihletet. A költészet nemcsak szépirodalom volt, hanem a megszállók elleni harc eszköze is — írja a lap. (Tanjug) Néhány sorban AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBAN. — Vaszilij Kuznyecov szovjet alelnök a Kremlben tegnap fogadta hat amerikai szövetségi állam főkormányzóját és megvitatta velük a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokat, a SALT—2 kérdéseit, az iráni helyzetet és más nemzetközi kérdéseket. Az amerikai küldöttség tagjai Minszkbe és Leningrádba is ellátogatnak. (TASZSZ) ISMÉT HIBA A DC—10-ESEKEN. — Röviddel a londoni Heathrow repülőtérről való felszállása után az amerikai National Airlines légitársaság DC—10-es gépének pilótája rendellenességet tapasztalt gépe egyik motorján. Sikerült visszairányítania a kifutópályára. A járműnek 182 utasa volt. A légitársaság igazgatósága bejelentette, hogy a motor meghibásodott és ki fogják cserélni. (UPI, Reuter) FÖLD ALATTI NUKLEÁRIS ROBBANTÁS. — A svédországi Hagfors földrengésjelző obszervatóriumban a Richter-skála szerinti 4,9 fokos erősségű földrengést jegyeztek fel. Az obszervatórium képviselője kijelentette, hogy a jelzések a Nyugat-Szibériában végrehajtott gyengébb erejű atomrobbantástól erednek. (Reuter) ELISMERÉS NKRUMAHNAK. — Ghánában nagy teret szentelnek a hírnek, hogy az afrikai származású amerikaiak egyesülete posztumusz kitüntette Kwame Nkrumah ghánai elnököt, az afrikai kultúrának Amerikában való terjesztésében szerzett érdemeiért. (Tanjug) INDONÉZIA KÖLTSÉGVETÉSE. — Indonézia jövő év április elsején érvénybe lépő költségvetésének főbb tételei a sűrűn lakott szigetekről való kitelepítés, valamint a lakásépítés finanszírozására vonatkoznak. (Tanjug) A NEMZETKÖZI BANK KÖLCSÖNEI CRNA GORÁNAK. — A washingtoni Nemzetközi Bank végrehajtó igazgatóinak bizottsága két kölcsönt hagyott jóvá Crna Gorának. Értékük 64 millió dollár, a bari kikötő újjáépítésére és a Crna Gora-i vasúti közlekedés helyreállítására fogják felhasználni. (Tanjug) AZ RKP ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA. — A Román KP KB politikai végrehajtó bizottságának ülésén, amelyen Nicolae Ceausescu elnökölt megalakult a párt állandó politikai végrehajtó bizottsága. Tizennégy állandó és egy póttagja van elnöke az RKP főtitkára. A szervnek korábban tizenegy tagja volt. (Tanjug)