Magyar Szó, 1979. december (36. évfolyam, 329-343. szám)

1979-12-01 / 329. szám

4979. december szombat MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 IRÁNI—AMERIKAI VISZÁLY Mexikó nem fogadja be Pahlavit A mexikói kormány úgy határo­zott, hogy nem újítja fel a Mo­hammed Pahlavi volt iráni sahnak és családtagjainak szóló beutazási vízumot. Castagneda mexikói külügyminiszter közölte: kormá­nya azért döntött úgy, hogy meg­vonja a beutazási vízumot a volt sahtól, mert szem előtt tartotta „az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének elfoglalásával előállt világválságot, továbbá a sah személyiségét és mindenekelőtt Mexikó létfontosságú nemzeti ér­dekeit.” A mexikói kormány e váratlan elhatározása gyakorlatilag azt je­lenti, hogy az egykori iráni ural­kodó New Yorkból nem térhet vissza a mexikói Cuernavaca vá­rosba, ahol Iránból történt távo­zása óta tartózkodott. Meglepetés Washingtonban­ Nemcsak a volt iráni uralkodót lepte meg a mexikói kormány lépése, hanem a washingtoni ka­binetet is. Mexikó elhatározása ugyanis minden előzetes figyel­meztetés nélkül következett be. A legmagasabb rangú amerikai tiszt­ségviselők tegnap megvitatták az előállt helyzetet. Az iráni egyetemisták ü­dvözlik Mexikó határozatát Az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét megszállva tartó iráni egyetemi hallgatók, akik 50 amerikai diplomatát tartanak túsz­ként fogva, helyeslően fogadták a mexikói kormány elhatározását. Mexikó lépését a saját győzel­mükként tüntetik fel. Az egyete­misták figyelmeztettek, hogy azonnal megkezdik az ítélkezést a túszként fogva tartott diplomaták fölött, ha Washington lehetővé te­szi Mohammed Pahlavinak, hogy az­ USA-ból valamely más ország­ba utazzon. Az egyetemisták tú­szaikat kémeknek tekintik. Vádat emeltek a volt sah ellen Az iráni kormány vádat emelt Mohammed Pahlavi volt iráni uralkodó ellen, amiért 56,5 milliárd dollárt „mentett” illegálisan kül­földre. Az UPI jelentése szerint az iráni kormány vádiratát eljut­tatták a New York-i főállam­­ügyészhez és a dokumentumban követelik, hogy a sah összes kül­földi vagyonát az Egyesült Álla­mokból szállítsák vissza Iránba. A teheráni kormány vádirata sze­rint a hatalmas pénzösszeggel, amelyet a volt uralkodó az iráni néptől rabolt el, most Mohammed Pahlavi és családtagjai rendelkez­nek. Carter békés megoldást javasol és­­ fenyeget Carter amerikai elnök szerdán ismételten hangsúlyozta: kormá­nya továbbra is igyekszik „min­den békés eszközt” igénybe ven­ni, hogy kiszabadítsa a teheráni nagykövetségen fogva tartott ame­rikai diplomatákat, és semmilyen zsarolásnak sem fog engedni. Az iráni kormányt az amerikai polgá­rok iránti embertelen magatartás­sal vádolta, és hangsúlyozta, hogy a diplomaták túszként való fogva tartása ellentétben áll minden nemzetközi, nemzeti és vallási tör­vénnyel és előírással, és az iráni kormány eljárása a történelemben példa nélkül álló. Carter több al­kalommal is figyelmeztetett, hogy­ha az amerikai diplomatákkal „va­lami történik”, akkor annak „Iránra nézve súlyos következ­ményei lehetnek”. új iráni külügyminiszter Az Iráni Forradalmi Tanács szerdán Sadeq Qotbzadehet ne­vezte ki a kormány új külügymi­niszterévé. Qotbzadeh tagja a for­radalmi tanácsnak, eddig az álla­mi rádió- és tévéhálózat vezetője volt. Bani­ Sadr eddigi külügymi­niszter továbbra is megtartja ügy­vezető gazdasági és pénzügymi­niszteri tisztségét. Teheránban hi­vatalosan nem közölték, mi volt a személyi változás tulajdonkép­peni oka, de feltételezik, hogy a forradalmi tanács nem értett egyet azzal, hogy Bani-Sadr kép­viselje Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsának az amerikai-iráni válságról szóló ülésén. Az amerikai kongresszus határozata Az amerikai kongresszus mind­két háza egyhangúlag elfogadta csütörtökön azt a határozatot, amelyben követelik Irántól, hogy azonnal és feltétel nélkül enged­je szabadon az USA teheráni nagykövetségén fogva tartott sze­mélyeket. Diplomaták akciója Egy teheráni Reuter-hír szerint Svájc, Ausztria, Dánia, Finnor­szág, Norvégia, Portugália, Spa­nyolország, Svédország, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland teheráni nagykövetei kérni fogják az új iráni külügyminisztert, hogy szor­galmazza az amerikai követségen fogva tartott túszok szabadon bo­csátását. Egyiptom megismételte ajánlatát Egyiptom tegnap ismételten tá­jékoztatta a megbuktatott iráni sahot, hogy „bármikor Egyiptom­ba jöhet”. Kairói hír szerint Sza­dat elnök különrepülőgépe készen­létben áll, hogy New Yorkból Kairóba szállítsa Mohammed Pah­lavit. Kouhtié felszólítása Seyni Kountié, Niger elnöke kérte Khomeini iráni vallási veze­tőt, hogy „a közös hit nevében azonnal engedje szabadon a tú­szokat és ürítsék ki az Egyesült Államok teheráni nagykövetségé­nek épületét.” A nigeri elnök üze­netében rokonszenvét fejezte ki az iráni forradalom iránt, egy­szersmind azonban figyelmeztetett arra, hogy „egy külföldi diplomá­ciai képviselet megszállása a nem­zetközi megállapodások és az or­szágok közötti kapcsolatokban ki­alakult szokások durva megsér­tését jelenti”. (Tanjug, Reuter, Pars, Mena) Sadeq Qotbzadeh Sztrájk Olaszországban• A közszolgálati alkalmazottak 24 órás sztrájkja tegnap teljesen megbénította az olasz közúti és vasúti közlekedést, hátráltatta a kórházak, az üzletek és bankhiva­talok munkáját. A mintegy másfél millió olasz közszolgálati alkalma­zott béremelést követel. (Reuter) A pápa távirata Utóhoz Josip Broz Tito köztársasági el­nök üdvözlő táviratot kapott II. János Pál pápától, amikor a ka­tolikus egyházfő átrepülte hazánk légiterét. (Tanjug) A Russel bíróság a volt sah gonosztetteiről — A nemzetközi Russel bíróság meg fogja vitatni Mohamed Reza Pahlavi iráni sah gonosztetteit — mondta a Ljubljanai Televíziónak adott interjújában dr. Vladimir Dedijev, a bíróság elnöke. El­mondta, hogy egy ilyen per lefoly­tatására több oldalról is érkezett kezdeményezés, s mint nemzetkö­zi, kormányokon kívül működő intézmény maga a Russel bíróság is indítványozta néhány évvel ez­előtt. A Reussel bíróság átfogóan megvitatná „az iráni kérdést”. Ez azt jelenti — mondta Dedijer —, hogy nemcsak a megbukott sah gonosztetteit vizsgálnák meg, ha­nem a nemzetek feletti társasá­gok szerepét is. A Russel bíróság összehívására elhangzottak a kezdeményezések, s jelen pillanatban egyes tagok válaszára várnak. A bíróság elnö­ke szavai szerint tekintet nélkül az Egyesült Államok teheráni nagy­­követségén fogva tartott túszok további sorsára a Russel bíróság­­ meg fogja indítani a vitát. (Tanjug) GÖRÖGORSZÁG A KP tiltakozása amerikai hadihajó jelenléte ellen Tegnap horgonyt vetett görög kikötőben a ra­kétafegyverekkel felszerelt Aibami, a Földközi-ten­geren cirkáló VI. amerikai flotta paramcsno­khajója. William Small tengernagy, a VI. flotta parancs­noka, a hajó ötnapos látogatása során tárgyal Averaff véderőmi­niszterrel és más magas rangú ka­tonai tisztségviselőikkel. A Görög KP (belső) közleménye az amerikai hadihajó látogatását provokációnak minősítette, ame­lyet a görög közvélemény elítél. (Tanjug) KÍNA A törvényesség megerősítése A Kínai Népi Képviselők Or­szágos Gyűlésének Állandó Bi­zottsága tegnap határozatban ki­mondta, hogy valamennyi olyan törvény és rendelkezés érvényes, amelyet 1949. október 1-e, a köz­társaság kikiáltása után fogad­tak el. Kivételt azok a törvények ké­peznek, amelyeket az alkotmány vagy megfelelő jogi rendelkezés , hatályon kívül helyezett. A sajtó tegnap megállapította, hogy a kulturális forradalom ide­jén a törvényhozást felfüggesz­tették, s még ma is kételyt kelt, melyik törvény van hatályban, s melyik nincs. (Tanjug) II. János Pál pápa Törökországban Élénk nemzetközi tevékenysége keretében II. János Pál pápa , minap Törökországba látogatott. Háromnapos ott tartózkodása so­­­­rán Ankarában megkoszorúzza az Antikabir-mauzóleumok GHANA Most Rawlingsot vonják felelősségre Az úgynevezett harmadik Ghá­nai köztársaság kormányának hi­vatalos közleménye Liman elnök elszántságát tükrözi, hogy véget vet a találgatásoknak: Ghánában tulajdonképpen ki kormányoz. A közlemény szerint Rawlings, a forradalmi tanács volt elnöke tá­vozott a hadseregben betöltött tisztségéről. A közlemény meg­állapítja, hogy „Rawlings hadse­regben viselt tisztsége összeegyez­tethetetlen azzal, amelyet minit ál­lamfő töltött be.” Mint „az erkölcsi forradalom” vezetője Rawlings azzal a kam­pánnyal tűnt ki, amelyet a kor­rupció és a ghánai társadalomban elharapózó visszaélések más for­mái ellen indított. Szeptember 24-én átadta a ha­talmat a harmadik köztársaság kormányának, amelyet a júniusi választásokon győzelmet aratott, Nkrumah irányvonalát követő párt híveiből alakítottak. Átadva a hatalmat a Nkrumah­­irányultságú Limannak Rawlings kijelentette, hogy „nem létezik olyan kormány, amelyet ne lehet­ne megdönteni, ha a nép érdekei ellen cselekszik”. Politikai meg­figyelők úgy vélik, hogy Rawlings eltávolítása voltképpen a kormány megelőző intézkedése, éspedig olyanformán, hogy a belpolitikai helyzet javítására kifejtett tevé­kenység során nem kíván gyámot maga mellé. Nem kétséges, hogy Rawlings távozására az a kam­pány is hatással volt, amelyet az utóbbi két hétben fejtettek ki el­lene: nevét összefüggésbe hozták öt katonatisztnek egy accrai bör­tönből való elrablásával. Rawlings cáfolta ezt, ám az ügyet kivizsgáló különleges kormánybizottság elé kell járulnia és válaszolnia kérdé­seire. (Tanjug) Merénylet Kennedy ellen? Késsel a kezében, kiáltozva ha­tolt be Edward Kennedy fogadó­irodájába kedden Susan Osgood. A biztonsági szolgálat tagjai a helyszínen őrizetbe vették. Közü­lük egy könnyebben megsebesült. Kennedy a támadás idején nem tartózkodott irodájában. A szená­tor nemrégiben jelentette be, hogy indul az 1980. évi elnökválasztá­­son. (AP) Edward Kennedy Segély a Crna Gora-I földrengés károsultjainak Az ENSZ-közgyűlés tegnap tá­mogatta a Gazdasági és Szociális Tanácsnak a tagországokhoz inté­zett felhívását, hogy elemezzék milyen további segélyben része­síthetik Crna Gorát a földrengés sújtotta vidék újjáépítésében. A Tanács kérte a világszervezet főtitkárát a szakosított ügynöksé­gek, alapok és programok veze­tőit, hogy vegyék figyelembe az elemi csapás sújtotta Crna Gorai-i tengermellék újjáépítéséhez szük­séges igényeket. A határozatot 35 ország terjesztette be, a tagorszá­gok pedig egyöntetűen elfogadták. (Tanjug) Albánia megünnepelt© felszabadulásának évfordulóját Albánia felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából csütörtö­kön Tiranában katonai felvonulást és nagy ünnepélyt rendeztek. Az ünnep alkalmából Mehmet Shehu, minisztertanács elnöke, az Albán Munkapárt KB Politikai Bizottsá­gának tagja mondott beszédet. Foglalkozott az ország építésében elért eredménnyel, kül- és belpo­litikai kérdésekkel. Egyebek között kijelentette, hogy Albánia szorgalmazza a más országokkal való diplomáciai kap­csolatok fenntartását az egyenlő­ség, szuverenitás, kölcsönös ha­szon és a belügyekbe való be nem avatkozás­­elve alapján. Közölte, hogy hazája nem veszi fel a diplo­máciai kapcsolatot a két nagyha­talommal, a Szovjetunióval és az USA-val, valamint a fasiszta és fajüldöző országokkal. Oktatásü­gyi küldöttségünk . Kínában December 2-ától 17-éig oktatás­ügyi küldöttségünk látogatást tesz Kínában, a kínai küldöttség lá­togatását visszonozza. A láto­gatás összhangban áll a két ország kö­zötti oktatási-művelődési együtt­működésről szóló programmal. A jugoszláv küldöttség tagjai előreláthatólag néhány előadást tartanak oktatási-nevelési rendsze­rünkről, az oktatás reformjáról és az önigazgatás szellemében törté­nő átalakításáról. (Tanjug) IZRAEL Munkaerő-felesleg Néhány ezer munkásnak való­színűleg felmondanak Izraelben az infláció ellen és a gazdaság felélénkítésére tett intézkedések keretében. Izrael legnagyobb tex­tilgyárában hozzávetőlegesen 480 alkalmazott marad munka nélkül. Felmondások várhatók több más gyárban is. A munkaerő-felesleg az infláció növekedésével egyidejűleg jelent­kezett. A pénzromlás meghaladja a 150 százalékot, az élelmiszercik­kek ára 100 százalékot emelkedett. (Reuter) Lementi az ecuadori kormány Az ecuadori kormány tegnap benyújtotta lemondását, hogy le­hetővé tegye Boldos elnöknek az új kabinet megalakítását. A Reu­ter jelentése szerint csupán Marko Subia véderőminiszter nem mon­dott le. Subiát egyébként a múlt héten nevezték ki erre a tiszt­ségre azután, hogy elődje, Rod­riguez tábornok repülőszerencsét­lenség áldozata lett. NSZK Életfogytiglani börtön­­ a terroristának A düsseldorfi bíróság tegnap életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta Angelika Speitelt. Azzal vádolták, hogy terrorszervezet tagja, köze volt rendőrgyilkossá­gokhoz és rendőrök elleni merény­lethez. A bírósági tárgyalás idején a rendőrség a bírósági épület előtt bombát fedezett fel.­ ­ (AFP)

Next