Magyar Szó, 1980. február (37. évfolyam, 30-58. szám)

1980-02-01 / 30. szám

2 PANAMA A szakszervezetek egységes fellépése Két tűz között a kormány Történelme során először sike­rült egyesítenie sorait a panamai munkásmozgalomnak, s ennek eredményeként teljesen megbéní­totta az ország gazdasági életét. A mintegy százezer munkás 48 órás általános sztrájkja mind a négy szakszervezeti központot egyesítette. A szakszervezetek ez­úttal háttérbe szorították ideoló­giai különbségeiket és együttes erővel követelték annak az 1976. évi törvénynek a hatálytalanítá­sát, amely érezhetően megnyir­bálta a munkásjogokat. Aristides Royo elnök kormánya ily módon a magántőkések és a munkásmozgalom, kereszttüzébe került. (Tanjug) KÜLPOLITIKA A DÉL-RHODESIAI ROBBANÉKONY HELYZET A BT ELŐTT­I valóban szalad választásokért Az el nem kötelezettek koordinációs bizottságának levele • Nagy-Britannia megszegi a megállapodásokat Megkezdődött a Biztonsági Tanácsban a politikai csata a lon­doni egyezmények kijátszásának megakadályozása végett, azért, hogy februárban le lehessen bonyolítani Dél-Rhodesiában a való­ban szabad választásokat. Megfigyelők szerint nemcsak an­nak lehetősége forog fenn, hogy újabb veszélyes válsággóc keletke­zik a világon, hanem súlyos követ­kezmények állhatnak elő amiatt is, hogy megszegik a londoni meg­egyezést, s ezzel elját­sszák a békés megoldás lehetőségébe vetett bi­zalmat. Hogy Nagy-Britannia megszegi a megállapodásokat, azt a vita első napján hat afrikai és arab ország képviselői támasztották alá érveik­kel. Elhangzott egyebek között, hogy Dél-Rhodesi­ában tulajdonképpe­n hatezer dél-afrikai katona állomo­­sozlik, többségük az úgynevezett biztonsági erők kötelékében. A tanzániai küldött értékelése szerint a dél-afrikai csapatok azért tartózkodnak Dél-Rhodesiában, hogy államcsínyt hajtsanak végre, ha a választási eredmények nem felelnek meg a rasszisták igényei­nek. Mozambik küldöttje ehhez még hozzáfűzte, hogy Soames brit kor­mányzó azonos okok miatt nem bocsátotta szabadon a politikai foglyokat. Ugyanez az oka annak is, hogy akadályokat gördítenek a politikai menekültek visszatérése elé. Az intézkedéseknek az a cél­ja, hogy semlegesítsék a Hazafias Front befolyását a küszöbönálló választásokon. Nagy-Britannia képviselője arra hivatkozott válaszában, hogy a brit kormányzó Salisburybe érkezése óta bátorító haladás tapasztalható Nem tagadta, hogy „felelőtlen cso­portok” vétettek a londoni megál­lapodás ellen, de hangsúlyozta, hogy az incidensekhez a brit kor­mányzónak semmi köze. A továbbiakban közölte, hogy a dal-afakai csapatokkal többé nincs probléma, a Hazafias Front támo­gatóira nem nehezedik semmiféle nyomás, politikai foglyok nincse­nek többé, a menekültek pedig las­sanként hazatérnek. Azt is bizonygatni próbálta a brit küldött, hogy a tűzszüneti megállapodás megszegéséért job­bára a Hazafias Front erői fele­lősek. Azzal is próbálkozott, hogy szakadást idézzen elő a Hazafias Front soraiban: megvádolta Muga­be követőit, hogy megtorlással fe­nyegetik a lakosságot, ha nem sza­vaz az ő képviselőikre. A készülő határozati javaslat fel­szólítja majd a brit kormányt, hogy utasítsa ki Zimbabwéből a dél-afrikai és zsoldos csapatokat, rendelje vissza támaszpontjaikra az úgynevezett reguláris és kisegí­tő rhodisiai erőket, helyezze sza­badlábra a politikai foglyokat és tegye lehetővé a menekülteknek a hazatérést. A Biztonsági Tanács tegnap foly­tatta a vitáit. Elnöke időközben le­velet kapott az el nem kötelezett országok koordinációs bizottságá­tól. A levélben az áll, hogy az el nem kötelezett országok fenntar­tás nélkül támogatják az afrikai országok csoportjának kezdemé­nyezését. Függetlenül attól, hogy Londonban bejelentették a dél-afrikai katonák ki­­vonását Dél-Rirodesiából, az­ Afrikai Egységszervezet a jövő hét derekán összehívja az AESZ miniszteri tanácsá­­nak ülését Addis Abebában. A Biztonsági Tanács jelenlegi vitájá­­nak kimenetele nem befolyásolja az AESZ tanácsának ülését, amely meg­­vitatja a Zimbabwéről kötött londoni megállapodás megszegését. (Tanjug) | Néhány sorban NIKÓZIA: FEBRUÁRBAN FELÚJÍTJÁK A TÁRGYALÁSOKAT. — Ro­landisz ciprusi külügyminiszter a jövő héten tárgyal Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárral, az Egyesült Államok, Nagy-Britarnia és Görögország képviselőivel a két ciprusi népközösség közötti megbeszélés felújításáról. Noha február derekára tűzték ki a ciprusi görögök és törökök tárgyalásának folytatását pontosan nem lehet tudni, mikor ülnek tárgyalóasztalhoz. A ciprusi kor­mány, fenntartásai ellenére, elfogadta Waldheim tervét a véleménycsere fel­újításáról. A külügyminiszter látogatássorozata egyébként szombaton kez­dődik. (Tanjug, KÍNA)— TOKIÓ: EMELKEDIK A KÍNAI KŐOLAJ ÁRA. — Kína közölte Japán­nal, hogy egy hordó kőolaj árát 28-ról 32,32 dollárra emeli. Az Új ár vissza­menőleg január 1-éltől érvényes. BAGDAD: GISCARD IRAKBA LÁTOGAT. — Gisca­rd d’Estaiing francia köztársasági elnök az idén látogatást tesz Irakban, mondta szerda este Szirn francia álla­m­titkár háromnapos bagdadi látogatásának végén. Szad­d­ám Husz­­szein iraki elnökkel közölte, hogy a francia államfő elfogadta meghívá­sát. (AFP) BUENOS AIRES: CHILEI ALKOTMÁNYTERVEZET. — Pinochet katonai diktatúrája elkészítette Chile új alkotmányának tervezetét, amely egyebek között elvitatja a politikai pártok és szakszervezeti szervezetek szabad te­vékenységét, s rendkívüli felhatalmazássral ruházza fel a fegyveres erőket A Pinochet-rezsim ily módon kívánja törvényesíteni a rendkívüli állapotot, az emberi jogok megszegését. Az új alkotmány az idén lép hatályba. (Prensa Latina) KAIRÓ: TÁVOZNAK A SZOVJET SZAKÉRTŐK. — Távoznak Egyip­tomból a szovjet szakértők és technikusok. A szovjet polgárok hozzávető­legesen százfőnyi első csoportja már elutazott Kairóból Moszkvába. Egyes becslések szerint Egyiptomban 1300 szovjet szakértő tartózkodik. (Tanjug) LIMA: Az indiánok világkongresszusát februárban TART­JÁK.­­ Az indiánok világkongresszusát január vége helyett február elején tartják meg Peruban. A h­iszbn-amerikai és az amerikai indiánok megbeszé­lésén részt ve­sz Marion Brando, az indiánok jogaiért és egyenjogúságáért harcoló világhírű amerikai filmszínész is. (Tanjug) WASHINGTON: AMERIKAI FEGYVER MAROKKÓNAK. — Az amerikai kongresszus hamarosan jóváhagyta a kormány fegyvereladási tervét. Ennek értelmében az USA körülbelül 250 millió amerikai dollár értékű fegyvert ad el Marokkónak. (AfP) Az USA Jugoszlávia iránti állspontját a közös közlemén­y tartalmazza Hodding Carter, a Fehér Ház szóvivője tegnap cáfolta a Time cikkét, amely szerint Tito és Carter elnök állítólag valami­lyen szerződést kötött Jugoszlá­via jövőjével kapcsolatban. Az újságírók kérdéseire vála­szolva a szóvivő egyebek kö­zött kijelentette: „Mi nyilváno­san megerősítettük, hogy támo­gatjuk Jugoszlávia függetlensé­gét, területi sérthetetlenségét, egységét, ám az USA nem vál­lalt különleges kötelezettséget Jugoszlávia iránt, s Jugoszlávia nem is kérte ezt. Meggyőződé­sünk, hogy Jugoszlávia képes politikai és védelmi ügyeit in­tézni”. Hodding Carter hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok Ju­goszlávia iránti álláspontját a Tito elnök 1078. évi washingto­ni látogatásáról kiadott közös közlemény tartalmazza. (Tanjug) MAGYAR SZÓ ELHIDEGÜLTEK A KAPCSOLATOK Tunézia hazarendelte nagykövetét Tri­paliból Kiutasították a líbiai diploma­tákat • A dél-tunéziai incidens következményei A tunéziai kormány hazarendel­te nagykövetét Tripoliból, egy­szersmind kiutasította az ország­ból Líbia nagykövetét, közölte szerda délben Hédi Nuira tunéziai kormányfő a Szocialista Deintur Párt vezetői ellőtt mondott beszé­dében. A határozatot a fel­fegyverzett terroriistáknak Gafsa tunéziai vá­ros elillan m­illézettt támadását köve­tő vizsgálat után hozták meg. A tuméziiai kormány e­k­endtte a lí­biai művelődési központ bezárását is. A jelenlegi helyzetben a két ország magas szinten nem tarthat fenn kapcsolatokat, mondta Hédi Nuira. A miniszterelnök nyilatkozata előtt Athmam Reehrid tunéziai belügymiimiszteri sajtóértekezletein kitaötte, hogy a gafsai zavargásban 15 polugári személy, valami­­nt a hadsereg é­s a biztonsági erők 22 tagja életét vesztette, 108 katona, rendőr és polgári személy megse­besült, letartóztattak 42 támadót, négyet megöltek, három megsebe­sült. Az incidens január 28-ára virra­dó éjszaka történt, amikor fegy­vereseik nagyobb csoportja egy­idejűleg támadást intézett a gafsai helyőrség, a csendőrség és a rend­őrség állomása ellen. A dél-tuné­ziád város egyébként e­z algériai— tunéziai határ közelében terült el. Kezdetben feltételezték, hogy a csoport Algéria területeiről érke­zett, ám algériai hivatalos körök ezt cáfolták. A támadás pontosan két évvel azután­­történt, hogy Tu­nézia fővárosában a rendőrség és a tüntetők összecsapásában m­egy­­vietni hat személy éltetőt kioltották. A líbiai külügyminisztérium szóvivője meigi­iapetések­n­ek adott hangot a tunéziai határozat miatt. Azt ámította, hogy Líbia semmi­lyen­ olyan lépést nem tett, amely rákén­y­s sem­ tette vol­nra a tunéziai kormányt említett határozatának e­lfogadására. Ezzel Líbia közvetve ugyan, de hivatalosan visszautasí­totta a tunéziai vádaka­ hogy tá­mogatta a tunéziai álla­mi polgársá­­gú terroristákat. Megfigyelők martait az esemény miatt veszélyesen elmérgesedett a helyzet a Maghreb térségében, s ez beláthatatlan következményeket vonhat maga után, tovább szíthat­ja a viszályt az arab országok kö­zött. (Tanjug) Az eltérő társadalmi rendszer nem akadályozhatja az együttműködést Fidel Castro interjúja a Time-nak Fidel Castro kubai elnök nélkü­lözhetetlenül fontosnak tartja, hogy az Egyesült Államok oldja fel Kuba gazdasági zárlatát. A Time című amerikai hetilap­nak adott interjújában hangsú­lyozta: Amerikának roppant fon­tos tanulságot kell levonnia Ku­bával való kapcsolataiból. Wa­shington éppen ezt teszi — vé­lekedik Castro. Az elnök minderre az USA Ni­caraguához való viszonyulásának fényében tekint. Nicaragua eseté­ben ugyanis a washingtoni kor­mányzat nem a konfrontálód­ásra, hanem a megértésre keres lehető­séget. Egyenesen lehetetlen, vé­lekedik Castro, hogy az Egyesült Államok megtilthatja a forradal­makat Latin-Amerikában. A továbbiakban elmondta, hogy a Carter-kormányzat már tett né­hány kedvező intézkedést Kuba irányában, mindazonáltal nem várható, hogy azonnal fel is old­ja a gazdasági zárlatot. A kubai— amerikai kapcsolatok fejlődése egy-egy incidens folytán többször is megtorpant. Némelyek meg akarják akadá­lyozni az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatainak javulását, a társadalmi rendszer közti különb­ségek azonban nem vethetnek gá­tat az államok együttműködésé­nek, vélekedik Castro. Visszautasította azt a véleményt, hogy Kuba a Szovjetunió csatló­sa. A Time ugyanis kétségbe vonta Kuba el nem kötelezett státusát. Kuba jó kapcsolatokat tart fenn a szocialista táborral, mert annak tagországai támogatásban részesítették az amerikai blokád idején. Castro köszönetet mondott ezért a Szovjetuniónak, majd hangsúlyozta: „Nem tartozunk a Varsói Szerződéshez, nem vagyunk tagja egyetlen katonai szövetség­nek sem”. Az el nem kötelezett mozgalom­nak csak olyan ország lehet tag­ja — mondta —, amely nem tag­ja katonai tömböknek, magáénak vallja az imperializmus elleni harc elveit és támogatja a felszabadító mozgalmakat. Kuba nem vonhatja ki egyolda­lúan „személyzetét” Afrikából, mert kötelezi az afrikai országok­nak adott ígérete. Erőinket akkor vonjuk vissza, hangsúlyozta, ha az illető országok (Etiópia és An­gola) biztonságban tudják majd magukat. Nekünk sem célunk, hogy erőinket mindörökre ott tartsuk. Belpolitikai síkon a munkafe­gyelem kérdését domborította ki. Kubában eddig az erkölcsi ténye­zőt helyezték előtérbe az anyagi­akkal szemben, nem serkentették a termelékenységet, és nem a legjobb a gazdaságirányítási és a tervezési rendszer. Bebizonyoso­dott azonban, hogy a lelkesedés nem elegendő egymagában, hang­súlyozta végezetül Fidel Castro. (Tanjug) Fidel Castro 1980. február 1., péntek A J! Szimg Egyetem küldöttségének látogatása A­­pjongjani Ti Kim­­ Szun­g Egyetem küldöttsége tegnap Belg­rád­ba érkezett, s a­z első kérdés, amelyet tagjai vendéglátóikhoz intéztek Tito elnök egészségi álla­potára vonatkozott. Annak a tisz­teletinek a kifejezése vol­lt ez, ame­lyet a baráti koreai nép táplál el­nökünk irántt. A Kim Ш Szung Egyetem kül­döttségének tag­jai között van az egyetem rektora, az egyetem nem­zetközi kapcsolatok bizottttságánaik igazgatója és emigyieeti­ka tanszé­kének rendkívüli tanára. Látoga­tásukat két héttre tervezték, és felkeresik a belgrádi, zeigrebi, ljub­ljanai és t­­ogundi egyetemet. A® és ask-kolwi egyetemi taná­rok tegnap a Bon­ádi Egye­tem küldöttségével találkoztak. (Tanjug) BUDAPEST Véget ér! a i*m­osxláv— magyar wmw Mwrtterg ülésszaka TeSnE"­) Budapesten befejeződött a jugoszláv—magyar mérséklési együttműködési vegyes bizottság­­ második, hárommsmo* flfiácsnalka. IA kölcsönös művelődési é­s okta- t tási együttműködésről szóló jegy- s­zőkönyvet Božidar Mamn­é é­s d­r.­­ Marczali László, az áltaptstözt Vö­lgyes bi­zottelig társretűörvei írták alá. (Tanjug) Figyelmeztetés a vilégiistyzel rissin­lin­siro (Folytatás az 1. oldalról) Jogi Tanács elnökét, hogy az el nem kötelezett országok támogat­ják az afrikai országok Zimbab­wével kapcsolatos akcióját. Raul Roa ezután jelentésében felsorolta az el nem kötelezett or­szágok tevékenységét az ENSZ- közgyűlés legutóbbi ülésszakán. A felszólalók többsége ezután hang­súlyozta: jobban ki kell domborí­tani az el nem kötelezettek hozzá­járulását, elsősorban az olyan fon­tos kérdésekkel kapcsolatban, ami­lyenek a nemzetközi válsággócok, a be nem avatkozás, a nemzetközi biztonság, a nemzetközi gazdasági rend és az ENSZ szerepének erősí­tése. Komoly veszélyben az enyhülés Néhány küldöttség Afganisztán kérdését is érintette a vitában. Panama képviselője leszögezte, hogy a közel-keleti és a közép­ázsiai intervenciók, különösképpen az afganisztáni szovjet akciók folytán elmérgesedett a nagyhatal­mak közti viszony, s emiatt ve­szélybe került az enyhülési folya­mat. Az iszlám országok értekezle­tének határozata — értékelések szerint — hozzájárul az el nem kötelezett politika érvényesítésé­hez, s éppen ezért indítványozta, hogy az el nem kötelezettek tá­mogassák a szóban forgó határo­zatot. Az a vélemény is elhangzott a vita során, hogy az el nem köte­lezettek tevékenységét taglaló je­lentésbe bele kell foglalni mind­azoknak a főbb határozatoknak a tartalmát is, amelyeket az el nem kötelezettek kezdeményezésére hagytak jóvá az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán. Szükség van a be nem avatkozási nyilatkozat kidolgozására A jugoszláv delegáció egyebek között arra is rámutatott, hogy ki kell dolgozni a be nem avatko­zásról szóló nyilatkozatot. Ez a kérdés az érdeklődés hom­lokterébe került az el nem köte­lezett országok ötödik csúcsérte­kezletén, a belgrádi miniszteri ér­tekezleten és a havannai hatodik csúcsértekezleten is. Hogy a prob­léma mennyire időszerű, arról a legújabb fejlemények is tanúskod­nak. A jugoszláv küldöttség éppen ezért hangsúlyozta, hogy ezeket a kérdéseket az el nem kötelezettek plénumán kell megtárgyalni, hi­szen a jelenkori világ égető prob­lémáiról van szó. A koordinációs bizottság ülésén, tagjain kívül, csaknem minden el nem kötelezett ország küldöttjei is részt vettek. Ez is arról tanúsko­dik, hogy a mozgalomnak nagy az életképessége, s hogy tagjai építő jellegű tevékenységet óhajtanak kifejteni éppen akkor, amikor a világ fölött sötét felhők tornyosul­nak.

Next