Magyar Szó, 1981. április (38. évfolyam, 89-103. szám)
1981-04-01 / 89. szám
1981. április 1., szerda A Reagan átlatta javul (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly októberben Hinckleyt Nashville-ban letartóztatták, mert három pisztolyt és lőszert akart a repülőgépbe csempészni. A fegyvereket elkobozták tőle, s pénzbírságra ítélték. Négy nappal később azonban másik két pisztolyt vásárolt. Hinckley nashville-i tartózkodása idején a városban a választási kampány keretében ott járt Carter akkori elnök. Eddig nem bukkantak arra utaló adatra, hogy Hinckley Carter elleni merényletre készült. Az első jelentések szerint a merénylő a rendőrségi kihallgatáson fáradt, szórakozott, közömbös egyén benyomását keltette, úgy tűnt, mintha nem tudná, mi történik vele. Az amerikai szövetségi rendőrség szigorúan őrzött börtönében tartják fogva, biztonsági okokból nem közölték, hogy hol. A merénylő már néhány napja Washingtonban tartózkodott, a Fehér Ház közelében levő szállodában foglalt szobát. Vádat emeltek Hinckley ellen Hinckleyt alapos pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá, mielőtt megjelenne a vizsgálóbíró előtt, közölte tegnap William Webster, az FBI igazgatója. Hozzáfűzte, hogy hétfőn hivatalosan is vádat emeltek ellene a merénylet miatt. Kihallgatása alatt szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, elzárták a nyilvánosságtól, mert attól tartanak, hogy esetleg merényletet kísérelnek meg ellene. Nem lehet tudni, miért tört Reagan életére. Megerősítették, hogy nemrégiben pszichikus zavarok miatt gyógykezelték. Hinckley csütörtökön jelenik meg a vizsgálóbíró előtt. Az amerikai törvények értelmében az elnök elleni gyilkossági kísérlet, a biztonsági szolgálat elleni támadás miatt életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtható. A Fehér Ház magyarázza Haig kijelentését Miután az amerikai tájékoztatási eszközök élesen bírálták Haig államtitkárt közlése miatt, hogy átvette az államfői teendők ellátását, a Fehér Ház keddre virradóra magyarázatot adott Haig lépésére. Közölték, hogy államfővévaló megválasztása után Reagan titkos utasítást adott hogy „katonai válság idején”, ha az elnök alkalmatlan utasításokat kiadni, a katonai akciókat Bush alelnöknek kell irányítania, s ha erre ő sem képes, akkor Haig államtitkárnak. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy Haig szabályosan járt el, mivel az államfőt kórházban ápolták, az alelnök pedig nem tartózkodott Washingtonban. Nemzetközi reagálás a merényletre A nemzetközi politikai közvéleményt élénken foglalkoztatja a merénylet. A Tanjug tudósítói, a külföldi távirati irodák tüzetesen beszámoltak az államférfiak reagálásáról, arról, hogy az új Reagan elnök sebesülésének sematikus rajza: 1. tüdőlebenyek, 2. szív, 3. oldalborda, 4. a golyó behatolásának helye, 5. a golyó útja az oldalbordáig, 6. a bordáról lepattanó golyó a bal tüdőlebeny alsó része felé hatolt Ságok, a rádió- és tévéállomások milyen kommentárt fűztek a merénylethez. Az államférfiak a Reagan elnökhöz intézett üzenetükben kifejezték aggodalmukat, sajnálatukat, megbélyegezték az értelmetlen terrorcselekményt, s mielőbbi felépülést kívántak. Gyors felépülést kívánt Reagannek Erzsébet brit királynő, Margaret Thatcher brit, Zenko Szuzuki japán, Csao Ce-jaung kínai, Trudeau kanadai miniszterelnök, Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár és sokan mások. Portillo, Mexikó elnöke hangot adott népe elkeseredésének, majd mielőbbi gyógyulást kívánt. Eanes portugál államfő elítélte a gyilkossági kísérletet. II. Jamos Pál pápa jókívánságait küldte, mielőbbi felgyógyulást kívánt. Hasonló üzenetet küldött számos más államférfi és politikus is. A külföldi hírközlő szervek nagy érdeklődéssel követik a reagálásokat. Úgyszólván a világ minden lapja közölte, hogy az amerikai börze villámgyorsan reagált, mindössze két perccel a merénylet után bezárt. Az amerikai újságok néhány oldalt szentelnek a Hilton Szálló előtt lejátszódott eseményeknek. A New York Times keddi vezércikkében emlékeztetett az elmúlt két évtized folyamán az amerikai politikai személyiségek elleni végzetes merényletekre. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az alábbi táviratot intézte Reaganhoz: „Elkeseredéssel értesültem az ön ellen elkövetett merényletről. Erélyesen elítéljük a bűncselekményt, s a szovjet vezetőség és a magam nevében teljes és mielőbbi felépülést kívánok.” Az amerikai elnök elleni merényletkísérlet híre nyugtalanságot keltett a világszervezetben. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár keményen megbélyegezte a terrorista cselekményt. Waldheim Reaganhez intézett táviratában az ENSZ és maga nevében hangot adott mély aggodalmának. Hozzáfűzte, hogy a világszervezet együttérez Amerika népével e súlyos megpróbáltatás idején. Mielőbbi felépülést kívánt az elnöknek és a többi sebesültnek. A madridi biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő 35 ország képviselői kifejezték aggodalmukat a merénylet miatt s elítélték a bűncselekményt. (Tanjug) A televízió jóvoltából az egész világ láthatta az amerikai elnök ellen elkövetett merényletet. A baloldali képsoron (fentről lefelé), Regan elnök bal karját magasra emelve mosolyogva integet az utca túloldalán egybegyűlt tömegnek; lövések — a merénylet perce; pillanatokon belül előkerülnek a fegyverek, akcióba lépnek az elnök testőrei, a középen álló ügynök, kezében gépfegyvert tartva fedezi kollégáit, miközben parancsokat osztogat, a háttérben munkáját hidegvérrel végző fotóriporter, a testőrök a merénylőre vetik magukat és lefogják. Jobb oldali képsor: felállítják és elvezetik a tettest, a helyzet kezd tisztázódni, Reagan elnököt már elszállították a helyszínről; a fején súlyosan sebesült James Brady, a Fehér Ház sajtószóvivője, mellette feltehetően az egyik ügynök szolgálati fegyvere: kollégák közrefogják az ugyancsak súlyosan megsebesült elnöki testőrt, megérkezik a mentőkocsi (IFjú Gábor tévéfelvételei) MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 Major Nándor fogadta a Olasz KP tisztsépiselőjét Major Nándor, a JSZK KB Elnökségének végrehajtó titkára tegnap fogadta Romano Lédát, az Olasz KP KB tagját, a Nemzetközi Politikai Tanulmányi Központ igazgatóját, aki a Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet meghívására tartózkodik hazánkban. Rövid beszélgetésükben véleményt cseréltek a társadalomtudományi tudományos kutatási tevékenység vonatkozásairól. (Tanjug) Jagielski Giscard-mál Jagielski, a lengyel kormány alelnöke Párizsban tegnap megbeszélést folytatott Giscard d'Estaing francia elnökkel. A Lengyelországnak adott francia hitelek törlesztésének elhalasztásáról, újabb segélyekről és hitelekről tárgyaltak. A francia elnök megerősítette Franciaország szándékát, hogy tovább támogatja Lengyelországot. Jagielski Párizsból Washingtonba utazik. (Tanjug) IRAKI—IRANI KÉRDÉS Nincs kilátás a gyors megoldásre Az iszlám békéltetők a teheráni tárgyalások befejezésével Bagdadba utaztak • A fronton folytatódnak a harcok Az iszlám országok jószolgálati bizottságának Teheránban hétfőn este folytatott ötórás megbeszélései után Habib Shatti, az Iszlám Értekezlet főtitkára, a békéltető bizottság képviselője mérsékelt optimizmusának adott hangot. Elmondta azonban, hogy egyelőre nincs kilátás a már több mint fél éve tartó háború gyors befejezésére. A Reuter jelentése szerint a hétfő esti teheráni megbeszélésekben az iráni vezetők, élükön Bani-Sadr köztársasági elnökkel az iszlám jószolgálati bizottság elé terjesztették a háború befejezésére vonatkozó saját hárompontos javaslatukat. Bani-Sadr jelezte, a jószolgálati bizottság elfogadta a megállapítást, hogy meg kell állapítani, „ki felelős az agresszióért,” a háborúban. Egyébként ez a három pontba foglalt iráni feltételek egyike, a feltételeket hétfőn este ismertették a jószolgálati bizottsággal. A másik két, feltétel a következő: az iraki erők visszavonulásának az ellenségeskedések megszüntetésével egyidejűleg kell megkezdődnie; az iraki—iráni viszály rendezéséhez a két ország által 1975-ben aláírt megegyezést kell alapul venni. Időközben az iraki—Iráni fronton folytatódtak a hadműveletek. A legújabb iráni katonai közlemény szerint — ezt a Pars hírügynökség továbbította — az iráni csapatok hétfőn Abadan térségében sikeres hadműveleteket hajtottak végre. Ugyancsak az iráni hírügynökség jelentette, hogy az iszlám jószolgálati bizottság tegnap Teheránból elutazott Bagdadba. Búcsúztatásán jelen volt Bani-Sadr köztársasági elnök. A jelek szerint Bani-Sadr a békéltető bizottság teheráni látogatását igyekszik kihasználni az Iszlám Republikánus Párttal való újabb leszámolásra. Az iráni kormányzó párt követelését — amelylyel egyébként maga Khomeini is egyetértett —, hogy nemzetközi bizottság állapítsa meg, „ki az agresszor” — Bani-Sadr most saját pozícióinak megerősítésére igyekszik hasznosítani. Az iráni köztársasági elnök tavaly októberben Khomeinihez írt levelében egyszer már azzal vádolta a kormányzó pártot, hogy ő a felelős a háborúért. II. Hasszán marokkói király hétfőn este fogadta Tarik Aziz iraki kormányfőt és átvette tőle Szaddam Husszeinnek az uralkodóhoz intézett személyes üzenetét. Az üzenet az arab országok viszonyaira vonatkozik. Tarife Aziz jelezte II. Hasszánnak, Irak kész együttműködni az Iszlám Értekezlet jószolgálati bizottságával, egyszersmind megismételte a háborúval kapcsolatos iraki álláspontokat. Az iraki—marokkói viszonyt kitűnőnek nevezte. (Tanjug, MRP) A volt mjf5!u!SOk mellőzése Evren török államfő interjúja A Newsweek' című amerikai hírmagazinnak adott interjújában Kenan Evren tábornok, a törökországi katonai kormányzat vezetője kijelentette, hogy a volt török politikusokat nagy felelősség terheli, amiért az ország a katasztrófa szélére sodródott. Éppen ezért — folytatta — nem lenne helyénvaló, ha Demirel és Ecevit helyet kapna az alkotmányozó nemzetgyűlésben, vagy éppenséggel a parlamentben. Lehetőséget kell adni az új erőknek, amelyek nem követtek el effajta hibákat. Arra a kérdésre, hogy jelölteti-e magát a köztársasági elnöki tisztségre, a török államfő nem adott egyértelmű választ. (Tanjug) Máltai katonai küldöttség felamulássál Branko Mamula tengernagy, a MH vezérkari főnöke tegnap fogadta John Spiteri ezredest, a máltai hadsereg parancsnokát, aki hazája katonai küldöttségének élén hivatalos és baráti látogatáson tartózkodik hazánkban és a fegyveres erőknél. Megvitatták a két ország hadseregének további együttműködését. (Tanjug) jugoszláv kitüntetés a malapai nagykövetnek Cvijetin Mijatović, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap átadta Kor Eng Hiúnak, Malaysia rendkívüli és meghatalmazott jugoszláviai nagykövetének A Vállszalagos Jugoszláv Zászló Érdemrendet és baráti beszélgetést folytatott vele. (Tanjug) Nem indokolt a Pakisztánnak nyújtandó katonai segély — jelentette ki indára Gandhi Indira Gandhi indiai kormányfő bírálta Amerikának azt a szándékát, hogy fegyvert szállít Pakisztánnak, mert megítélése szerint biztonságát nem fenyegeti veszély. Az indiai kormányfő figyelmeztetett annak a veszélyére, hogy Pakisztán India ellen fordíthatja ezeket a fegyvereket. (Tanjug) egkezdődött a Bolgár KP kongresszusa Todor Zsivkov beszámolója Todor Zsivkov, a Bolgár KP első titkára Szófiában tegnap megnyitotta a Bolgár KP XII. kongresszusát. Több órás beszédében szólt az ország társadalmigazdasági fejlődésének eredményeiről, részletezte a következő öt évben a tagságra háruló, feladatokat. Beszámolójának legnagyobb részét belpolitikai kérdéseknek szentelte, különös tekintettel Bulgária gazdasági helyzetére. Megnyitva a kongresszust Zsivkov felszólította a jelenlevőket, hogy egyperces néma felállással adózzanak a bolgár párt legutóbbi kongresszusa óta eltelt időszakban elhunyt kiemelkedő forradalmárok, a nemzetközi munkásmozgalom harcosai emlékének. E személyiségek közül az elsők között említette Tito elnök nevét. A kongresszus öt napig tart, 1658 küldött, továbbá 108 ország 126 kommunista és munkáspártja és demokratikus mozgalma vesz részt rajta, közöttük a JKSZ küldöttsége is, amelynek élén Svetozar Durutovic, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára áll. Todor Zsivkov beszámolójának külpolitikai részében ismertette a bolgár politika ismert álláspontjait, különös tekintettel a Balkán félszigetre és Európára. Hangsúlyozta, hogy hazája a jövőben is a legszorosabban együttműködik a Szovjetunióval és a Varsó Szerződés, valamint a KGST tagországaival. Szólt a balkáni országok együttműködésének előmozdításáról azt állítva, hogy hazája a jövőben is erőfeszítéseket tesz a szomszédaival való megértés elmélyítésére, a barátság, a bizalom és az együttműködés fokozásán fáradozik. Ebben az összefüggésben pozitívnak mondta Bulgária és Jugoszlávia viszonyát, de úgy ítélte meg, hogy az még mindig nem érte el a kívánt szintet. Kedvezően nyilatkozott az el nem kötelezetteknek a világbékéhez és a népek közötti megértés ügyéhez adott hozzájárulásáról, ám tevékenységüket „a reakció és az imperializmus elleni harc” szükségességével hozta szoros öszszefüggésbe. Lengyelországról szólva megállapította, hogy Bulgária a ZEMP-et támogatja, s reményének adott hangot, hogy ,,a lengyel párt és nép határozottan szembe fog szegülni a belső és a nemzetközi reakcióval”. (Tanjug)