Magyar Szó, 1981. április (38. évfolyam, 89-103. szám)

1981-04-01 / 89. szám

1981. április 1., szerda A Reagan átlat­ta javul (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly októberben Hinckleyt Nashville-ban letartóztatták, mert három pisztolyt és lőszert akart a repülőgépbe csempészni. A fegy­vereket elkoboztá­k tőle, s pénz­bírságra ítélték. Négy nappal ké­sőbb azonban másik két pisztolyt vásárolt. Hinckley nashville-i tartózkodá­sa idején a városban a választá­si kampány keretében ott járt Carter akkori elnök. Eddig nem bukkantak arra utaló adatra, hogy Hinckley Carter elleni merénylet­re készült. Az első jelentések szerint a merénylő a rendőrségi kihallgatá­son fáradt, szórakozott, közömbös egyén benyomását keltette, úgy tűnt, mintha nem tudná, mi tör­ténik vele. Az amerikai szövetségi rendőr­ség szigorúan őrzött börtönében tartják fogva, biztonsági okokból nem közölték, hogy hol. A merénylő már néhány napja Washingtonban tartózkodott, a Fehér Ház közelében levő szállo­dában foglalt szobát. Vádat emeltek Hinckley ellen Hinckleyt alapos pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá, mielőtt megjelenne a vizsgálóbíró előtt, közölte tegnap William Webster, az FBI igazgatója. Hozzáfűzte, hogy hétfőn hivatalosan is vádat emeltek ellene a merénylet miatt. Kihallgatása alatt szigorú bizton­sági intézkedések­et foganatosítot­tak, elzárták a nyilvánosságtól, mert attól tartanak, hogy esetleg me­rényletet kísérelnek meg ellene. Nem lehet tudni, miért tört Rea­gan életére. Megerősítették, hogy nemrégiben pszichikus zavarok miatt gyógykezelték. Hinckley csü­törtökön jelenik meg a vizsgáló­bíró előtt. Az amerikai törvények értelmében az elnök elleni gyil­kossági kísérlet, a biztonsági szol­gálat elleni támadás miatt élet­fogytiglani börtönbüntetéssel sújt­ható. A Fehér Ház magyarázza Haig kijelentését Miután az amerikai tájékoztatá­si eszközök élesen bírálták Haig államtitkárt közlése miatt, hogy átvette az államfői teendők ellátá­sát, a Fehér Ház keddre virradóra magyarázatot adott Haig lépésére. Közölték, hogy államfővé­­való megválasztása után Reagan titkos utasítást adott hogy „katonai vál­ság idején”, ha az elnök alkal­matlan utasításokat kiadni, a kato­nai akciókat Bush alelnöknek kell irányítania, s ha erre ő sem ké­pes, akkor Haig államtitkárnak. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy Haig szabályosan járt el, mivel az államfőt kórházban ápolták, az alelnök pedig nem tartózkodott Washingtonban. Nemzetközi reagálás a merényletre A nemzetközi politikai közvéleményt élénken foglalkoztatja a merénylet. A Tanjug tudósítói, a külföldi távirati irodák tüzetesen beszámoltak az állam­férfiak reagálásáról, arról, hogy az új­ Reagan elnök sebesülésének sematikus rajza: 1. tüdőlebenyek, 2. szív, 3. ol­dalborda, 4. a golyó behatolásának helye, 5. a golyó útja az oldalbordáig, 6. a bordáról lepattanó golyó a bal tüdőlebeny alsó része felé hatolt Ságok, a rádió- és tévéállomások mi­lyen kommentárt fűztek a merénylet­hez. Az államférfiak a Reagan elnök­höz intézett üzenetükben kifejezték aggodalmukat, sajnálatukat, megbélye­gezték az értelmetlen terrorcselek­ményt, s mielőbbi felépülést kívántak. Gyors felépülést kívánt Reagannek Erzsébet brit királynő, Margaret Tha­tcher brit, Zenko Szuzuki japán, Csao Ce-jaung kínai, Trudeau kanadai mi­niszterelnök, Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár és sokan mások. Portillo, Mexikó elnöke hangot adott népe el­keseredésének, majd mielőbbi gyógyu­lást kívánt. Eanes portugál államfő elítélte a gyilkossági kísérletet. II. Ja­m­os Pál pápa jókívánságait küldte, mi­előbbi felgyógyulást kívánt. Hasonló üzenetet küldött számos más állam­férfi és politikus is. A külföldi hírközlő szervek nagy ér­deklődéssel követik a reagálásokat. Úgyszólván a világ minden lapja kö­zölte, hogy az amerikai börze villám­gyorsan reagált, mindössze két perccel a merénylet után bezárt. Az amerikai újságok néhány oldalt szentelnek a Hilton Szálló előtt lejátszódott esemé­nyeknek. A New York Times keddi vezércikkében emlékeztetett az elmúlt két évtized folyamán az amerikai po­litikai személyiségek elleni végzetes merényletekre. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke az alábbi táviratot intézte Rea­ganhoz: „Elkeseredéssel értesültem az ön el­len elkövetett merényletről. Erélyesen elítéljük a bűncselekményt, s a szov­jet vezetőség és a magam nevében tel­jes és mielőbbi felépülést kívánok.” Az amerikai elnök elleni merénylet­­kísérlet híre nyugtalanságot keltett a világszervezetben. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár keményen megbélyegez­te a terrorista cselekményt. Waldheim Reaganhez intézett távira­tában az ENSZ­ és maga nevében han­got adott mély aggodalmának. Hozzá­fűzte, hogy a világszervezet együttérez Amerika népével e súlyos megpróbál­tatás idején. Mielőbbi felépülést kívánt az elnöknek és a többi sebesültnek. A madridi biztonsági és együttműkö­dési értekezleten részt vevő 35 ország képviselői kifejezték aggodalmukat a merénylet miatt s elítélték a bűncse­lekményt. (Tanjug) A televízió jóvoltából az egész világ láthatta az amerikai elnök ellen elkövetett merényletet. A baloldali képsoron (fentről lefelé), Regan elnök bal karját magas­ra emelve mosolyogva integet az utca túlolda­lán egybegyűlt tömeg­nek; lövések — a me­rénylet perce; pillanato­kon belül előkerülnek a fegyverek, akcióba lép­nek az elnök testőrei, a középen álló ügynök, kezében gépfegyvert tartva fedezi kollégáit, miközben parancsokat osztogat, a háttérben munkáját hidegvérrel végző fotóriporter, a testőrök a merénylőre vetik magukat és lefog­ják. Jobb oldali képsor: felállítják és elvezetik a tettest, a helyzet kezd tisztázódni, Reagan el­nököt már elszállították a helyszínről; a fején súlyosan sebesült James Brady, a Fehér Ház saj­tószóvivője, mellette fel­tehetően az egyik ügy­nök szolgálati fegyvere: kollégák közrefogják az ugyancsak súlyosan megsebesült elnöki test­őrt, megérkezik a men­tőkocsi (IFjú Gábor tévéfel­vételei) MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 Major Nándor fogadta a Olasz KP tisztsépiselőjét Major Nándor, a JSZK KB El­nökségének végrehajtó titkára tegnap fogadta Romano Lédát, az Olasz KP KB tagját, a Nemzetkö­zi Politikai Tanulmányi Központ igazgatóját, aki a Nemzetközi Po­litikai és Gazdasági Intézet meg­hívására tartózkodik hazánkban. Rövid beszélgetésükben véle­ményt cseréltek a társadalom­tu­dományi tudományos kutatási te­vékenység vonatkozásairól. (Tanjug) Jagielski Giscard-mál Jagielski, a lengyel kormány alelnöke Párizsban tegnap megbe­szélést folytatott Giscard d'Estaing francia elnökkel. A Lengyelor­szágnak adott francia hitelek tör­lesztésének elhalasztásáról, újabb segélyekről és hitelekről tárgyal­tak. A francia elnök megerősítette Franciaország szándékát, hogy to­vább támogatja Lengyelországot. Jagielski Párizsból Washington­ba utazik. (Tanjug) IRAKI—IRANI KÉRDÉS Nincs kilátás a gyors megoldásre Az iszlám békéltetők a teheráni tárgyalások befejezésével Bagdadba utaztak • A fronton folytatódnak a harcok Az iszlám országok jószolgálati bizottságának Teheránban hétfőn este folytatott ötórás megbeszélé­sei után Habib Shatti, az Iszlám Értekezlet főtitkára, a békéltető bizottság képviselője mérsékelt optimizmusának adott hangot. El­mondta azonban, hogy egyelőre nincs kilátás a már több mint fél éve tartó háború gyors befejezé­sére. A Reuter jelentése szerint a hétfő esti teheráni megbeszélé­sekben az iráni vezetők, élükön Bani-Sadr köztársasági elnökkel az iszlám jószolgálati bizottság elé terjesztették a háború befejezé­sére vonatkozó saját hárompon­tos javaslatukat. Bani-Sadr jelezte, a jószolgálati bizottság elfogadta a megállapí­tást, hogy meg kell állapítani, „ki felelős az agresszióért,” a háború­ban. Egyébként ez a három pont­ba foglalt iráni feltételek egyike, a feltételeket hétfőn este ismer­tették a jószolgálati bizottsággal. A másik két, feltétel a következő: az iraki erők visszavonulásának az ellenségeskedések megszünteté­sével egyidejűleg kell megkezdőd­nie; az iraki—iráni viszály rende­zéséhez a két ország által 1975-ben aláírt megegyezést kell alapul venni. Időközben az iraki—Iráni fron­ton folytatódtak a hadműveletek. A legújabb iráni katonai közle­mény szerint — ezt a Pars hír­­ügynökség továbbította — az irá­ni csapatok hétfőn Abadan térsé­gében sikeres hadműveleteket hajtottak végre. Ugyancsak az iráni hírügynök­­ség jelentette, hogy az iszlám jó­­szolgálati bizottság tegnap Tehe­ránból elutazott Bagdadba. Bú­csúztatásán jelen volt Bani-Sadr köztársasági elnök. A jelek szerint Bani-Sadr a bé­kéltető bizottság teheráni látoga­tását igyekszik kihasználni az Isz­lám Republikánus Párttal való újabb leszámolásra. Az iráni kor­mányzó párt követelését — amely­­lyel egyébként maga Khomeini is egyetértett —, hogy nemzetközi bizottság állapítsa meg, „ki az ag­­resszor” — Bani-Sadr most saját pozícióinak megerősítésére igyek­szik hasznosítani. Az iráni köztársasági elnök ta­valy októberben Khomeinihez írt levelében egyszer már azzal vá­dolta a kormányzó pártot, hogy ő a felelős a háborúért. II. Hasszán marokkói király hét­főn este fogadta Tarik Azi­z iraki kor­mányfőt és átvette tőle Szaddam Husszeinnek az uralkodóhoz intézett személyes üzenetét. Az üzenet az arab­ országok viszonyaira vonatkozik. Ta­rife Aziz jelezte II. Hasszánnak, Irak kész együttműködni az Iszlám Érte­kezlet jószolgálati bizottságával, egy­szersmind megismételte a háborúval kapcsolatos iraki álláspontokat. Az ira­ki—marokkói viszonyt kitűnőnek ne­vezte. (Tanjug, MRP) A volt m­­jf5!u!SOk mellőzése Evren török államfő interjúja A Newsweek' című amerikai hírma­gazinnak adott interjújában Kenan Evren tábornok, a törökországi kato­nai kormányzat vezetője kijelentette, hogy a volt török politikusokat nagy felelősség terheli, amiért az ország a katasztrófa szélére sodródott. Éppen ezért — folytatta — nem lenne helyén­való, ha Demirel és Ecevit helyet kap­na az alkotmányozó nemzetgyűlésben, vagy éppenséggel a parlamentben. Le­hetőséget kell adni az új erőknek, amelyek nem követtek el effajta hi­bákat. Arra a kérdésre, hogy jelölte­­­ti-e magát a köztársasági elnöki tiszt­ségre, a török államfő nem adott egy­értelmű választ. (Tanjug) Máltai katonai küldöttség felamulássál Bran­ko Mamula tengernagy, a M­H vezérkari főnöke tegnap fogadta John Spiteri ezredest, a m­á­ltai hadsereg pa­rancsnokát, aki hazája katonai kül­döttségének élén hivatalos és baráti látogatáson tartózkodik hazánkban és a fegyveres erőknél. Megvitatták a két ország hadseregének további együtt­működését. (Tanjug) jugoszláv kitüntetés a malapai nagykövetnek Cvi­jetin Mi­ja­tović, a JSZSZK Elnök­ségének elnöke tegnap átadta Kor Eng Hiúnak, Malaysia rendkívüli és meg­hatalmazott jugoszláviai nagyköveté­nek A Vállszalagos Jugoszláv Zászló Érdemrendet és baráti beszélgetést folytatott vele. (Tanjug) Nem indokolt a Pakisztánnak nyújtandó katonai segély — jelentette ki indára Gandhi Indira Gandhi indiai kormányfő bí­rálta Amerikának azt a szándékát, hogy fegyvert szállít Pakisztánnak, mert megítélése szerint biztonságát nem fenyegeti veszély. Az indiai kormányfő figyelmeztetett annak a veszélyére, hogy Pakisztán India ellen fordíthatja ezeket a fegy­vereket. (Tanjug) ­­­egkezdődött a Bolgár KP kongresszusa Todor Zsivkov beszámolója Todor Zsivkov, a Bolgár KP első titkára Szófiában tegnap megnyitotta a Bolgár KP XII. kongresszusát. Több órás beszédé­ben szólt az ország társadalmi­gazdasági fejlődésének eredmé­nyeiről, részletezte a következő öt évben a tagságra háruló, fela­datokat. Beszámolójának legna­gyobb részét belpolitikai kérdé­seknek szentelte, különös tekin­tettel Bulgária gazdasági helyzeté­re. Megnyitva a kongresszust Zsiv­kov felszólította a jelenlevőket, hogy egyperces néma felállással adózzanak a bolgár párt legutóbbi kongresszusa óta eltelt időszak­ban elhunyt kiemelkedő forradal­márok, a nemzetközi munkásmoz­galom harcosai emlékének. E személyiségek közül az elsők kö­zött említette Tito elnök nevét. A kongresszus öt napig tart, 1658 küldött, továbbá 108 ország 126 kommunista és munkáspártja és demokratikus mozgalma vesz részt rajta, közöttük a JKSZ kül­döttsége is, amelynek élén Sveto­­zar Durutovic, a JKSZ KB Elnök­ségének végrehajtó titkára áll. Todor Zsivkov beszámolójának külpolitikai részében ismertette a bolgár politika ismert álláspont­jait, különös tekintettel a Balkán félszigetre és Európára. Hangsú­lyozta, hogy hazája a jövőben is a legszorosabban együttműködik a Szovjetunióval és a Varsó Szerző­dés, valamint a KGST tagországa­ival. Szólt a balkáni országok együtt­működésének előmozdításáról azt állítva, hogy hazája a jövőben is erőfeszítéseket tesz a szomszédai­val való megértés elmélyítésére, a barátság, a bizalom és az együtt­működés fokozásán fáradozik. Ebben az összefüggésben pozi­tívnak mondta Bulgária és Ju­goszlávia viszonyát, de úgy ítélte meg, hogy az még mindig nem ér­te el a kívánt szintet. Kedvezően nyilatkozott az el nem kötelezetteknek a világbéké­hez és a népek közöt­ti megértés ügyéhez adott hozzájárulásáról, ám tevékenységüket „a reakció és az imperializmus elleni harc” szükségességével hozta szoros ösz­­szefüggésbe. Lengyelországról szólva megálla­pította, hogy Bulgária a Z­EMP-et támogatja, s reményének adott hangot, hogy ,,a lengyel párt és nép határozottan szembe fog sze­gülni a belső és a nemzetközi re­akcióval”. (Tanjug)

Next