Magyar Szó, 1981. május (38. évfolyam, 119-131. szám)
1981-05-09 / 125. szám
///__ i KILÁTÓIM!] 1981. V. 9. — Szerkeszti Vukovics Géza— IV. évf. — 17. szám Történelmi évfordulók A győzelem ünnepe Tito szózata 1945. május 9-én Május 9-e az európai népek történetében ünnepnek számít. Ezen a napon 1945. május 9-én ugyanis az európai hadszíntéren befejeződött a második világháború. Azon a napon Josip Broz Tito, a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg főparancsnoka, az európai fegyveres ellenállási mozgalom legendás hírű egyénisége szózattal fordultJugoszlávia népeihez: Jugoszlávia népei! Katonák, altisztek és tisztek! Munkások, parasztok és polgárok! Ma, május 9-én, pontosan 49 hónappal és három nappal a Jugoszlávia elleni fasiszta támadás után, Európa legnagyobb agresszív hatalma, Németország, kapitulált. A legfelső német parancsnokság május 8-án 23 óra 01 perckor Berlinben aláírta a kapitulációs okmányt. Negyvenkilenc hónap emberfeletti küzdelme és népeink kiöntött vére meghozta gyümölcsét, meghozta a teljes győzelmet népeinknek és az Egyesült Nemzeteknek, elsősorban a Szovjetuniónak, Angliának és Amerikának. Az egykor oly rettenetesnek és legyőzihet atlernnek tetsző hatalom ma porban fekszik. Az Egyesült Nemzetek igazságos ügye győzött azok felett a pusztító hatalmak felett, amelyek úgynevezett új rendet, a rabság és a szenvedés rendjét akarták ráerőszakolni az emberiségre. A világtörténelem eegrettenetesebb háborúja az emberek tízmillióit szedte áldozatául Európában, a német fasizmus, az olasz fasizmussal és minden európai országban létező vérszomjas szolgáival, irtatta a hátországok békés lakosságát, irtotta mindazokat, akik nem tudtak belenyugodni sorsaikba, Hitler európai „új rendjébe”. A Majdanekhez és Jasenovachoz hasonló gyűjtőtáborok százai, az iszonyat és a halál táborai, örök időkre szörnyű figyelmeztetésül állnak majd minden nép előtt, hogy soha többé ne engedje meg a tragédia megismétlődését, s mindent elkövessen, hogy e tragédia okozóját, a fasizmust, csírájában elfojtsák.” Így hangzottak Tito Szózatának bevezető sorai. E néhány mondat rávilágít az európai nemzetek tragédiájára, amely, mint ismeretes, 1939 őszén kezdődött. Vessünk egy pillantást 1939 Európájára. Vizsgáljuk meg, milyen volt a politikai helyzet a béke utolsó esztendejében. A müncheni egyezmény után — melyben Anglia és Franciaország kormánya a béke megmentésére hivatkozva feláldozta a csehszlovák szövetségest, s hallgatólagosan elismerte a német hegemóniát Délkelet-Európáiban, terjeszkedési törekvéseit kelet felé ösztönözve — a szovjet kormány fokozatosan korábbi politikájának módosítására kényszerült. Míg korábban az antifasiszta harc gondolatától vezetve kizárólag a nyugati hatalmakkal való szövetség építésén fáradozott, 1939 tavaszától óvatosabb politikát folytatott nehogy a nyugati hatalmak egyedül kényszerítsék bele a Németország elleni háborúba. Miután a nyugati hatalmak 1939 nyarán tárgyaláson sem mutattak hajlandóságot érdemleges katonai szerződésre, a szovjet kormány elfogadta Németország ajánlatát a meg nem támadási egyezmény megkötésére. Hitler az egyezménnyel a kétfrontos háború lehetőségét akarta elkerülni. Új helyzet alakult ki. Ennek ellenére augusztus utolsó hónapjaiban még sokan ■kételkedtek abban, hogy újabb világháború tör ki. Nem volt ebben teljesen biztos Hitler sem, aki még mindig feltételezte, hogy a nyugati hatalmak nem sietnek Háborús pusztítások Jugoszláviában Jugoszláviában a háború folyamán 289 000 parasztgazdaság, 822 000 épület, ezek közül 65 000 városi ház, 137 villanytelep, 3000 hajó, 103 kikötő és 28 000 kilométer út semmisült meg. A jugoszláv lakosság 25 százaléka hajléktalanná vált. A háború okozta kár 47 milliárd dollár (az 1938 évi árak alapján), szövetségesük, Lengyelország védelmére. S feltételezése talán beigazolódik, ha csak Lengyelország védelméről lett volna szó. A nyugati hatalmak vezetői, noha nem ismerték még fel egyértelműen, kezdték belátni, hogy másról, többről van szó: Németország világuralma törekvéseiről, a nemzeti-szocialista rezsim általánossá tételéről. Ez az új rend saját országait, létérdekeit is fenyegette, így szeptember 1-én a lengyel határokat átlépő 51 német hadosztály támadása a második világháború nyitánya volt. Ezt a nyitányt sehogy sem kísérte a tömegek spontán tüntetése és örömujjongása, mint 25 évvel korábban. 1914 augusztusában Sir Edward Grea angol külügyminiszter inkább jelképesem mondta: „Ezen a napon egész Európában kialszanak a lámpák”, s 25 esztendővel későbbi jelkép valósággá változott. Európa legnagyobb városai — London, Párizs, Berlin — sötétségbe borultak. A Lengyelország elleni német támadás és az angol—francia hadüzenet között eltelt több mint két nap alatt a jól felszerelt német csapatok már jelentős győzelmet arattak. Az időjárás, a tiszta őszi napsütés kedvezett a légi hadműveleteknek. A felperzselt lengyel mezőkön a német páncélosok villámgyorsan haladtak előre, s könnyen keltek át az apadó folyókon. A sokszor túlerőben levő Luftwaffe, a modern német légierő, jól előkészítette a terepet, még a földön elpusztította az elavult lengyel gépeket. A német hadsereg két nap alatt kiharcolta a modern háborús győzelem elengedhetetlen elemét: a légi fölényt. Hitler augusztus 31-én kelt 1. számú hadműveleti utasítása számolt ezzel, a nyugati hatalmak hadba lépése esetére a Wehrmachtnak nyugaton védekező feladatokat írt elő, hogy a lengyelországi hadműveleteik sikeres befejezését biztosítsák. Lengyelország lerohanása után egy különleges — a hadtörténetben „furcsa háborúnak” nevezett — helyzet állt elő, amikor a hadviselő felek nyugaton nem mozdultak ki hadállásaikból, és a kivárás pozíciójára helyezkedtek. Hitler azonban a következő esztendőben 1940. május 10-én fergeteges támadást indított a nyugati fronton, s heteken belül elfoglalta Belgiumot, Hollandiát és Franciaországot. Anglia egymagában állt az egész európai hadiiparral rendelkező Wehrmachttal szemben, Hitler a La Manche-on való átkelés gondolatával foglalkozott. Ezt azonban nem merte megkockáztatni. Ehelyett 1940 őszén véglegesen eldöntötte, hogy megtámadja a Szovjetuniót... 1940. november 12-én, ugyanazon a napon, amikor a német kormány meghívására Molotov szovjet külügyi népbiztos Berlinbe érkezett, Hitler kiadta a 18-as számú titkos utasítását, a Szovjetunió elen indítandó háború tervének előkészítésére. Alig egy hónappal később, december 18-án Hitler kiadta a 21. számú hadműveleti utasítást (Barbarossa): a német Wehrmachtnak fel kell készülnie, hogy még az Anglia ellen viselt háború befejezése előtt a Szovjetuniót gyors hadjárattal leverje. A jugoszláv események elodázták a Barbarossa terv beindítását, s a Szovjetunió elleni támadás öt héttel később kezdődött, illetve 1941. június 22-én. A világtörténelem legnagyobb, legjobban kiképzett és legtökéletesebben felfegyverzett hadserege, a Wehrmacht átlépte a Szovjetunió határát, s ezzel kezdetét vette a történelem legvéresebb háborúja. EURÓPAI MÉRETŰ ELLENÁLLÁSI MOZGALOM A második világháborúnak a negyed századdal korábbi világégéstől gyökeresen eltérő jellege legvilágosabban az ellenállási mozgalomban mutatkozott meg. Az első világháború megmaradt a hadseregek nagy összeütközésének keretében, a reguláris egységek tevékenysége mellett legfeljebb elvétve hajtott végre a civil lakosság egy-egy szabotázscselekményt vagy akciót. A második világháború túlnőtt a katonai összeütközések keretén, a fasizmus és az aratifasizmus összecsapása adta meg alapvető politikai tartalmát. A német megszállás borzalmaitól a politikai elnyomástól, a gazdasági kizsákmányolástól a tömeges népirtásig terjedő terrorista rend-----------------------------------------------A második világháború emberáldozatainak száma Az antifasiszta koalíció tagállamainak embervesztesége: a Szovjetunióban 20 millió, Kínában 10 millió, Lengyelországban 6 millió, Jugoszláviában 1 700 000, Csehszlovákiában 500 000, Nagy-Britanniában 534 000, Franciaországban 358 000, az USA-ban 405 000, Görögországban 420 000, Hollandiában 248 000, Belgiumban 114 000, Dániában 4000, Norvégiában 4000, Albániában 28000. A tengelyhatalmak és a csatlós országok embervesztesége: Németországban 4 600 000, Japánban 2 227 000, Olaszországban 1113 000, Romániában 520 000, Magyarországon 147 000, Finnországban 82 000, Bulgáriában 22 000. A második világhábor emberáldozatainak száma összesen mintegy 50 millióra tehető. szerrel szemben szinte közvetlenül azután, hogy a német csapatok elfoglaltak egy országot, megindult az ellenállás. Az ellenállás formái fokozatosan alakultak ki. Nem kétséges, hogy a náci elnyomás példátlan kegyetlensége, az emberi üldöztetés, a politikai jogfosztottság, a gazdasági kizsákmányolás kegyetlen rendszere szinte spontánul is szülte az ellenállást. De a tudatos politikai erők, 1941 után a kommunista pártok a spontán ellenállást hatalmas tömegmozgalommá fejlesztették. Egész Európában dörögtek a partizánfegyverek. A legnagyobb méretű ellenállási mozgalom Jugoszláviában fejlődött ki, úgyhogy a JKP által szervezett fegyveres harc jó ideig valóságos második frontnak számított az európai hadszíntéren. Jugoszláviában az ellenállási mozgalom nemcsak méretei, hatékonysága miatt tekinthető a legjelentősebb európai ellenállási mozgalomnak, hanem azért is, mert itt már a német—szovjet háború előtt tömeg méretű népi mozgalom bontakozott ki. A németeket meglepte a jugoszláv élA második világháború hat évig tartott. A háborúban 61 állam vett részt, s 40 ország területén folytak a harcok. A háborúban részt vett államok területe 131,5 millió négyzetkilométer (a világ területének 96 százaléka). A harcok összesen 22 millió négyzetkilométeren a világ területének 20 százalékán. A háborúban részt vett államok lakosságának száma 1,7 milliárd. A harcokban részt vett emberek száma 110 millió. Az elesettek száma 50 millió, a sebesülteké 35 millió. lenállási mozgalom gyors és székes körű kibontakozása. Megszálló egységeik hamarosan elégtelennek bizonyultak a partizánok elleni harcra, ezért viszonylag jelentős területek azonnal a partizánok ellenőrzése alá kerültek. A felkelés kezdettől fogva nem kizárólag németellenes harc volt. A Kommunista Párt nemcsak a német fasiszták s a velük kollaboráló erők ellen küzdött, hanem azon politikai erők ellen is, amelyek a németek kiűzése után a régi monarchikus rezsimet akarták visszaállítani. A náciellenes harc szinte a felkelés kirobbanásának pillanatától kezdve a partizánok és a csetnikek osztályellentétét tartalmazta. ÜNNEP KÖSZÖNTÖTT RÁNK IS Ebből a gigászi, világméretű harcból a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg győztesen került ki, Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei megvívták a maguk szocialista forradalmát. S a győzelem napján, 1945. május 9-én Tito, a Népfelszabadító Hadsereg főparancsnoka rádióba mondott szózatában hírül adta: „Felvirradt a régen áhított nap, melyet oly nagy vágyakozással vártak. Ünnep köszöntött ránk is. Németország, a legnagyobb európai fasiszta hatalom, amely megannyi kínszenvedést okozott és megannyi áldozatot szedett hazánkban, végleg vereséget szenvedett. Vereséget szenvedett az a hatalom, amely rabláncra akart fűzni benneteket. A német és olasz fasiszták viszályt szítottak közöttetek, hogy egymást irtsátok. De a ti legjobb fiaitok és leányaitok.Ha hazájuk és népeik iránt és irántatok való szeretettől áhitva, meghiúsították az ellenség pokoli tervét. Veszekedés és ellenségeskedés helyett ti ma egyesülve éltek egy új, boldogabb Jugoszláviában. A régi korrupt, igazságtalan és rothadt Jugoszlávia helyett megteremtettük magunknak az egyenjogú népek Demokratikus Föderatív Jugoszláviáját. Ez az eredménye a dicső Jugoszláv Hadsereg győzelmének, ez a ti kitartásotok, áldozatkészségetek és az igazságos ügybe vetett hitetek eredménye...” Sz. Gy. Tito 1945-ben a felszabadított Belgrádiján beszél Felvirradt a béke és a szabadság nagy napja. Következül feldúlt hazánk békés újjáépítése. Most újabb nagyszerű győzelmet kell kivívnunk, fel kell építenünk romba dőlt hazánkat és megszilárdítanunk igazi népuralmunkat. Még izmosabbá kell tennünk testvériségünket és egységünket, hogy soha semmiféle erő ne legyen képes elsöpörni. (Tito, 1945. május 9-én) A második világháború arányai A két világháború fontosabb adatai I. világháború I. világháború Hadiállapotban levő államok 33 72 Azon államok, amelyek területén hadműveletek folytak 14 40 A harcoló államok fegyveres erőinek létszáma (millió fő) 74 110 Közvetlen katonai kiadások (milliárd dollár) 208 1384 A háborús pusztítások értéke (milliárd dollár) 80 260