Magyar Szó, 1981. június (38. évfolyam, 163-177. szám)
1981-06-27 / 174. szám
-KILÁTÓ____________________________МАСУЛВ szó 1951. június 27., szombat KÖRKÉRDÉS Mit olvasnak a középiskolások? Egy újvidéki középiskola végzős diákjaival folytatott kötetlen beszélgetés folyamán esett szó a könyvekről, miután az egyik diáklány csodálkozva megkérdezte: — Hol lehet könyvekhez jutni? Azt sem tudom, hol van ebben a városban a könyvtár. Az eset nem tipikus, sőt inkább szélsőségesnek mondható, mert a többiek inkább arra panaszkodtak, hogy az általános iskolában, majd a kilencedik és tizedik osztályban sokkal alaposabb irodalmii ismereteket kaptak, mint a szakirányú iskolaközpontban. Persze, a szakmai tudás elsajátítására szolgáló utolsó két középiskolai évben a szaktantárgyak a legfontosabbak, ez érthető, a diákoknak alig marad idejük arra, hogy általános műveltségüket, irodalmi (akárcsak zenei, képzőművészeti, társadalmi) ismereteiket bővítsék. A szakirányú iskolában a két év arra is kevés, hogy alaposabban megismerhessék egymást a diákok és a tanárok, márpedig tudvalevő, milyen nagy szerepe van a közösségnek — adott esetben az osztálynak, a tanári karnak — a fiatalok egyéniségének formálódásában. Megkértem akkor, azon a kötetlen beszélgetésen a diákokat, mondjanak néhány szót olvasmányaikról. Hogy melyik könyv fordult meg legutóbb a kezükben. Íme néhány válasz. — Szilvásitól olvastam az Egymás szemében című könyvet. — Mi deca sa kolodvora ZOO, sajnos, az íróját nem ismerem. — Fejes Endre: Rozsdatemető. Jó estét, nyár, jó estét, szerelem; Kosztolányi: Édes Anna. — Berkesi: Bunker. — Leginkább a lelki életről szóló könyveket olvasom. Legutóbbi olvasmányaim: Odiseja u svemiru 2001 és Tibetanska knjiga mrtvih. Sajnos, a szerzők nevét nem jegyeztem meg. — Legutóbbi olvasmányaim: Az igazi Ady, Ivan Goran Kovacsé, A harag napjai és Ibsen Nórája. — Nagyon szerettem egykori magyartanárnőmet, az általános iskolában ő volt a példaképem. Szeretek olvasni. Munkácsy Mihály életregényét olvastam mostanában, valamint Maupassant Egy asszony élete című könyvét és Mir-Jam Jedne nőéi na Jadram című alkotását. — Akönyv címe Quo vadis, az írója Henrik S., de nem emlékszem a vezetéknevére. Másik olvasmányom vajdasági könyv: Molnár Mária Szobalány voltam Londonban című műve. — Benedek István Aranyketrecét olvastam legutóbb. — Hemingway Szigetek az áramlatban, Déry Tibor Képzelt riport..most éppen ez a két könyv jut eszembe, meg egy Leonardo da Vinci című, az írójára nem emlékszem. Olvasgatom mostanában Apollinaire verseit is ... — Olvasmányaim: Mimics Zsuzsa: Ellopott csillagok és Berkesi Bunker című műve ... Az iskolába, ahol a beszélgetés folyt, zömmel lányok járnak, a beszélgetésben nem volt jelen egyetlen fiú sem. A lányok elmondták, hogy eléggé tájékozatlannak érzik magukat, s van is egy-két olyan tanáruk, aki szívesen ajánl nekik olvasmányokat, nemcsak könyveket, hanem folyóiratokat is. Az irodalomtanárokkal többen nincsenek megelégedve, nem panaszkodtak rá, csak hát többet várnának tőle. MIRŐL VALLANAK ? A KÉRDŐÍVEK Ez az alkalmi beszélgetés adta az ötletet, hogy most a tanév végén vessünk egy pillantást a fiatalok olvasmányaira. A topolyai Sinkovics József szakirányú iskolaközpont irodalomtanára, Virág Gábor segítségével nyertünk betekintést az iskola diákjainak irodalmi érdeklődésébe, s abba, milyen könyvek fordultak meg a tanulók kezében az elmúlt tanév folyamán. Elöljáróban közölnünk kell, hogy nem tudományos igényű felméréséről van szó — ez nagyobb munkát és alaposabb szakmai elmélyülést igényelne —, csupán a felsoroltkönyvek alapján próbáljuk érzékeltetni a leendő fémipari, faipari szakmunkások, a leendő nyomdászok, a leendő egyetemi hallgatók könyv iránti érdeklődését. Nagyjából három csoportba oszthatnánk olvasmányaik alapján az iskola tanulóit. Vannak olyanok, akik legfeljebb két-három könyvet olvastak el a tanév folyamán, egyet-kettőt az ajánlott olvasmányok közül, s esetleg még valamit, ami, véletlenül a kezükbe került. Kevés ilyen tanuló van, talán nem is kellene említést tenni róluk, inkább csak azért kerülnek szóba, mert olyan nagyon elütnek az átlagosnak mondható esetektől. Átlagosnak mondható az a tanuló, amelyik nyolc-tíz könyvet olvasott el a tanév folyamán. Nem nehéz megállapítani, hogy elsősorban — de nem kizárólag — ajánlott olvasmányokról van szó, tehát az irodalmi tananyaggal összefüggő művekről. A tanulóknak ebben a csoportjában azonban találunk sok olyan könyvet is, amelyeket, hogy úgy mondjuk, „saját gyönyörűségükre” olvastak el. Mivel bizonyos címek, szerzők több diáknál is előfordulnak, feltételezhető, hogy egymástól kölcsönzik vagy egymásnak ajánlják ezeket az olvasmányokat. A legszembeötlőbb Rejtő Jenő (P. Howard) népszerűsége. A fémipari szak első osztályában például negyven Rejtő-könyveimet jegyeztek fel Sántha Ferenc neve 18, Juhász Ferencé és Vernéé 13, Németh Istváné 9, Debreczeni Józsefé 7, Herceg Jánosé 6, Fekete Istváné 7, Gárdonyié és Mikszáthé pedig 5 esetben szerepel. Bizonyos szempontból ide kívánkozik az a megállapítás is, hogy vannak olyan osztályok — mint például a szóban forgó, a fémipari tanulóké —, ahol nem nehéz megállapítani, ki az osztály kedvenc írója, míg más osztályokra más dolgok a jellemzőek: a szakirodalom iránti fogékonyság, a könynyű műfajú olvasmányok térhódítása, vagy ellenkezőleg, a szerteágazó érdeklődés. A tanulók harmadik csoportjába azokat sorolhatnánk, akik — és általában több ilyen tanuló van egyik-másik osztályban — 15—20 könyveimet is fel tudnak sorolni, és érdeklődésük nem korlátozódik az ajánlott irodalmi művekre, de az úgynevezett szórakoztató művek felé sem vonzódnak feltűnően. Ez a csoport, amelyik az olvasást természetes szükségletének tartja. Ide sorolhatnánk a szakirodalom után érdeklődők népes táborát, meg azokat, akik a szépirodalmi művek mellett a legkülönfélébb témájú könyveket sorolták fel idei olvasmányaikból. EGY OSZTÁLY ÍRÓI A fémipari szak első osztályának 24 tanulójára valamivel több mint 200 könyv jut, vagyis — saját bevallásuk szerint — enyngit olvastak el az év folyamán, íme az írók rangsora — olvasottság szempontjából: Rejtő Jenő, Sántha Ferenc, Juhász Ferenc és Jules Verne, Jókai Mór, Németh István, Agatha Christie, Debreczeni József, Varga Zoltán, Gárdonyi Géza, Szirmai Károly és Herceg János, Mikszáth Kálmán és Fekete István, valamint az egy-két esetben előforduló nevek: Solohov, Hemingway, Majtényi, Sinkó, Deák, Szenteleky, Burány, Móricz, Örsi Ferenc, Csukás István, Kari May, Camus, Andrié ... Meglepő, hogy kevesebb könyveimet soroltak fel ugyanennek az ágazatnak a második osztályos tanulói. Kevesebb idejük lenne az olvasásra? Vagy másban kell keresnünk a jelenség magyarázatát. Míg az elsősök csaknem kilenc könyvet olvastak átlag a tanév folyamán, a másodikosokra csak személyenként ötkönyv jut. A névsor is szűkebb, bár igényesebb. Ebben az osztályban — Rejtő mellett — Hemingway és Camus meg Jules Verne a legolvasottabb írók. Igaz viszont, hogy ezzel zömmel ki is merül a névsor. Egy-két ízben szerepel Andrié, Ady, Zola, Cronin, Molnár Ferenc stb. neve. Nem vitás, hogy — Rejtőn kívül — főleg az ajánlott olvasmányokra korlátozódott a tanulók figyelme. Elvétve egykét szakkönyv is szerepel a listán és — ez jellemző mindkét osztályra — többen olvasnak horgászati szakkönyveket. TAGJA VAGY-E A KÖNYVTÁRNAK? A nyomdaipari tanulók osztályának 24 tanulója közül 11 tagja a könyvtárnak. A villamossági osztályba 18-an járnak, közülük 8 könyvtártag. A leendő nyomdászok 14-es létszámú osztályából 11 -en iratkoztak be a könyvtárba. És így tovább. Érdekes azonban, hogy semmiféle különbséget nem lehet felfedezni azoknak az olvasottsága között, akik a könyvtár könyvállományában válogathatnak, meg azoké között, akik nem tartják fontosnak, hogy beiratkozzanak ebbe az olvasás szempontjából olyan fontos intézménybe. Felmerülhet akérdés, hogy milyen szerepet is töltenek be a könyvtárak, rendelkeznek-e megfelelő könyvállománnyal, s van-e valamilyen szerepük — a könyvkölcsönzésen kívül — az olvasás, a könyv népszerűsítésében. Persze, egy-két adatból veszélyes lenne bármiféle következtetést levonni. Mert például a kulturológiai osztály huszonöt tanulója közül majdnem mindenki beiratkozott a könyvtárba, és ők azok, akik a legtöbb könyvet olvassák. Mivel azonban számukra a legtöbb könyv, hogy úgy mondjuk, szakirodalom, föltételezhető, hogy a könyvtárat mint ilyen lehetőséget használják. A villamossági osztály tanulói között esik egyébként legtöbb említés a szakirodalomról — egyikük-másikuk megjegyzi, hogy körülbelül tíz könyvet elolvasott — s a szakirodalom kedvelői szinte kivétel nélkül valamennyien tagjai a könyvtárnak. „OLVASÓCSOPORTOK’’ Vannak olyan osztályok, ahol nagyon kicsi az egy főre jutó elolvasott könyv — talán csak négy-öt könyv jut egy-egy tanulóra, ha az osztály átlagát veszszük. Van viszont az ilyen osztályokban is — mint például a villamosságiban — egy csoport hogy úgy mondjuk, egy könyvbarát csoport, konkrét esetben hét tagból áll, ezek mindegyike elolvasott vagy tíz könyvet. Feltehető, hogy a jobb tanulókról van szó, elsősorban a kortárs vajdasági és egyéb irodalmat olvassák, nyilván az ajánlott könyveket. A leendő közgazdászok osztályában legfeljebb három ilyen tanulót találunk. Legtöbbet természetesen a kulturológiai szak tanulói olvasnak. Tíznél több elolvasott könyv jut mindegyikükre. Ebben az esetben azonban talán nem is az elolvasott könyvek száma a döntő, hanem az a tarkaság, jobban mondva igényesség, ami ennek az osztálynak a jellemzője. Talán csak a villamossági osztály tanulói körében tapasztalható megközelítő igényesség, csakhogy a villamossági szakmára készülő fiatalok — érthető módon — a szakirodalmat részesítik előnyben. Vagy harminc-negyven szakkönyv szerepel a listájukon, ilyesmi: Ez a tranzisztor, Elektrotechnika, Tranzisztortechnika, Rádiótechnikai Évkönyv, Épületek villanykezelése, Rádióamatőr, Elektrotechnikai évkönyvek stb. Ha már olyan sokat beszéltünk a villamossági osztályról, hadd soroljuk fel, milyen könyvek fordultak meg — a szakirodalom mellett — az idén a tanulók kezében: Camus, Hemingway, Mank Artúr, Jókai, Kaffka Margit, Radoje Domanovic, Fekete István, Mikszáth, Berkesi, Szilvási, Zola, Verne, Börcsök Erzsébet, Laló, Tolsztoj, Sütő András, Dumas, Zilahi, Szimin Magda, Bronte, Bolics Botond György, Moldova György stb. Talán bizonyos szempontból külön figyelmet érdemelne a jogi szak. Nem mintha az átlagosnál többet olvasnának, de érdekes sajátosságuk, hogy van az osztálynak néhány sokat —, s szemlátomást kedvvel olvasó tanulója, s vannak olyanok, akik beérik két-három könyvvel. Az osztály egyik tanulója például ezt írta: Tagja vagyok a könyvtárnak, és a következő műveket olvastam el az idén: M. Michel: Elfújta a szél, Berkesi: FB 86, Sellő a pecsétgyűrűn, Nagy sikoly, Maupassafit: Szép fiú, Juhász Ferenc: Tékozló ország, Szilvási: Egyszer volt szerelem, Maigret, Mikszáth: Szent Péter esernyője, Copié, Orlovirano lete, és még sok könyv, csak nem jut mind az eszembe, általában manden héten elolvasok egy könyvet. Egyik osztálytársa viszont — és ez a másik véglet — csak enynyit írt a kérdőívre: Fekete István, Hú, Ivó Andrié, Nemimna godina, Kittenberger Kálmán: Kelet-Afrika vadonjaiban. Az osztály harmadik tanulója — egy lány, aki tagja a könyvtárnak is — pontosan húsz könyvet sorolt fel, de sajnos, egyiknek sem tudta az íróját. Vagy nem tartotta fontosnak? Ettől függetlenül azonban kétségtelenül nagyon szeret olvasni. A KÖNYVFALÓK Az iskola legolvasottabb csoportja a kulturológiát tanuló osztály. Huszonöten vannak, 280 írót, könyveimet soroltak fel. Eben az esetben azonban nem is a szám a lényeges, hanem az a tarkaság, sokrétűség, ami — ha hinni menét a kérdőíveknek — az osztály sajátja. Úgy tetszik, hogy egy ilyen osztály, amelyik ennyi könyvet, írót, szerzőt fel tud említeni, elfogadható, sőt ígéretes felkészültséggel rajzol. Minden magyarázat nélkül hadd soroljak fel a könyveket, azaz a szerzőket, amelyeket ezek a — valójában még tizenéves — fiatalok említettek: Thomas Wolfe: Az időről és a folyóról, dr. Sas Elemér: Beszélgetések a fizikáról, dr. Nagy Mária: Bevezetés az általános fizikába, Albert Einstein: A speciális és az általános relativitás elmélete, William Faulkner: A hang és a téboly, Robert Musil: Törless iskolaévei, Gyurkó László: Szerelmem, Elektra, Ottlik Géza: Iskola a határon, Jean- Paul Sartre: A szavak, H. G. Wells: A láthatatlan ember, W. Golding: Ripacs Martin, H. Mann: Ronda tanár úr, T. Mann: Varázshegy, The Best Shortstories of Our Time (antológia), dr. Popper Péter — tanulmány, Esztétikai alapfogalmak, Ungvári T.: A rock mesterei, Beat, pop, rock, Defoe: Robinson Crusoe, Shakespeare: Titus Andronicus, Cronin: Ezt látják a csillagok, Turgenyev: Az első szerelem, Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány, Albert Camus: Közöny, Jakov Ingjatović: Večiti mladoženja, Camus: Regények és elbeszélések, Pirandello: Mathia Pascal két élete, Beckett: Drámák Oric Night: Légy hű magadhoz, Simon István: Magyar irodalom, Ember és műveltség, Magyar néptánchagyományok, A vallás története, Expresszionizmus, Faulkner: Megszületik augusztusban, Szophoklész drámái, Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger, Iró Andric: Prokleta av- Riija, Djura Jaksic: Pripovetke, Rioert fiaily: иуиКегек, ivan сапкаг, biuga Jemnej i njegovo pravo, Slovan bremac: Pripovetkе, Seymont: Parasztok, Garay Béla, az ekhosszekertol a Jorgoszinpatig, Darazs Endre: Vashold, Móricz,sigmond: Sárarany, Gerold László: Színházi életünk, Theodor Dreiser: Amerikai tragédia, Zilahy Lajos: A lélek kialszik, Babits Mialy: Az európai irodalom története, Datorica Cosic: Daieko je sunce, El nem taposható csillagok, Moravia: Az unalom, Anyák könyve, Mit egyen a gyerek, Orvos a családban, Zilahy Lajos: Ararát, Vasco Pratolini: Szegény szerelmesek krónikája, Jules Verne: Várkastély a Kárpátokban, Nikola Rot: Személyiségpszichológia, Németh István: Kertmozi, Brasnyó István: Földvár, Tóth Ferenc: Csontomiglan-csontodiglan, Hemingway: Akiért a harang szól, Füst Milán: Feleségem története, Vikár György: Az ifjúság válsága, Görög drámák, Euripidész válogatott drámái, Hegedűs Géza: Az olvasás gyönyörűsége, Francoise Mauriac: Tékozló szív, Ivó Andrié: Na Drini cuprija, Falus Róbert: Az ókori görög irodalom. Esztétikai olvasókönyv, Mitológiai ABC, Vuk Stefanović Karadžić összes művei, Jean-Paul Sartre: Drámák, Az egzisztencializmus, Örkény: Egyperces novellák, Erich From: Anatomija ljudske destruktivnosti, Zdravo društvo, Freud: Uvod u psihoanalizu, Totem i tabu, Senoa: Seljačka buna, Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában, Rilke-tanulmányok, Syliva Plath: Az üvegbúra, Jeannes Joyce: Ulysses, Bibliotéka natične fantastike Lirikus, Karinthy: Görbe tükör, S. Sremac: Pop Cira i pop Spira, Gulyás József: Könyörgés magamhoz, Hemingway: Afrikai vadásznapló, Kafka: Per, Dürrenmatt: Drámák, Csehov: Három színmű, Ibsen: Nóra, Csörsz I., Sírig tartsd a pofád, Gregory Corso- Versek, Üvöltés, Harlemi árnyak (amerikai néger költők versei), Szabó Lőrinc: Káprázat (versek), Dávid András: Magyar történelmi hősök a délszláv hősdalokban, B. Nušić: Autobiografija, A. Senoa: Zlatarevo zlato, Kőszegi Imre: összkomfortos Robinson, Jankó Veselinovic: Hajduk Stanko, Alberto Moravia: Római lány, Németh László: Iszony, Gyász, Égető Eszter: Irgalom, Dallos Sándor: A nap szerelmese, André Frenaud: Három királyok, Miért szép I., II. és III. kötet, Rejtő Jenő: A láthatatlan légió, Örkény István: Tóték, Kuncz Aladár: A fekete kolostor, Déry Tibor: G. A. úr X-ben ... Eddig tart a lista. Nem biztos, hogy akadna még egy középiskolai osztály, amelyik olvasottság tekintetében versenyre kelhetne a topolyai Sinkovics József iskolaközpont legolvasottabb osztályával. Nincs kizárva azonban, hogy tévedünk. Tudtunkkal semmiféle felmérés nem készült eddig a középiskolások olvasmányairól. KIS Erzsébet