Magyar Szó, 1982. március (39. évfolyam, 58-72. szám)

1982-03-01 / 58. szám

2 MAGYAR SZÓ 1982. március 1., hétfő ■ KÜLPOLITIKA TEHERÁN: Palme javaslatát elutasították Az iráni védelmi tanács nem talál benne semmi újat „Palme javaslatában nincs semmi új, ha a megfogalmazáson változtattak is” — ezzel vetette el az iráni legfelsőbb honvédelmi ta­nács az ENSZ különmegbízottjá­­nak, Olof Palme svéd szocialista vezetőnek a hetedik kísérletét, hogy hozzájáruljon az iraki—iráni háború befejezéséhez. A tanács szombat este ült ösz­­sze, hogy megvitassa a tűzszünet feltételeinek javaslatát, amelyet Fame háromnapos bagdadi tár­gyalások után hozott. Tegnap reg­gel közölték, hogy Irán feltételei érthetőek és változatlanok, és még az ENSZ képviselőinek sem lett volna szabad figyelmen kívül hagyniuk őket. Khamenei elnök és Ra­fsán Jani parlamenti elnök külön nyilatko­zatban ismertette újból Irán fel­tételeit A tűzszünet érdekében az iraki csapatoknak ki kell vo­nulniuk az iráni területekről, meg kell fizetniük a háborúban okozott kárt és meg kell büntetni az ag­­resszort. Az iráni vezetők szerint Palme szóban helyeselné az iraki csapa­tok feltétlen kivonulását, később azonban kijelentette, hogy a ki­vonulás után azonnal tárgyalni kellene a ha­tárviszályról és a Shatt-el-Arab hajóútjának ellen­őrzéséről. Irán ezekről a kérdések­ről egyáltalán nem hajlandó tár­gyalni. Rafsamjani képviselőházi elnök kijelentette, hogy a tárgya­lások követelésével gyakorlatilag feltételihez kötik az iraki csapatok kivonulását. Palme indokoltnak minősítette a hadikár megfizetését, áll a köz­leményben, hangsúlyozta azonban hogy a kifizetést az ENSZ fel­ügyelete alatt kell elvégezni, „ön­kéntes országok pedig hozzájárul­hatnak a kár megtérítéséhez”. Irán követeli, hogy egy még meghatároza­tlan testület állapítsa meg, ki volt a támadó, de a ve­zetők kijelentéseiből kitűnik, hogy nem fogadna el semmilyen dön­tést, amely nem Irakot tenné té­telessé. A képviselőház elnöke ki­jelentette, hogy a hadikárokat az agresszor Szaddam (iraki elnök) és Baath Pártja kell hogy megfi­zessék. Khamenei elnök interjújában hangsúlyozta, hogy Irán békét akar, de ha az ellenség nem fo­gadja el az igazságos békét, ak­kor a háború az egyetlen megol­dás. Egyesek arra törekednek, hogy igazságtalan békét kénysze­rítsenek Iránra­, s ezek Iránt úgy akarják feltüntetni, mint nem békeszer­ető országot — mondta Khamenei. Aki igazságot akar, Irn kapui nyitva állnak előtte. Egy iráni lapban rövid hír je­lent meg arról, hogy az el nem kötelezettek közvetítő bizottsága engedélyt kaphat az iráni—iraki viszályban való közvetítésre. A bizottságnak Kuba, Jugoszlávia, Zambia, India külügyminiszterei­ből és a PFSZ képviselőjéből kel­lene állnia. (Tan­jug) A tanzániai repülőgép még mindig Londonban vesztegel Különleges renttőralakulatok gyűrűjében Folytatódik az eltérített tanzá­niai repülőgép húsz utasának drá­mája. A gép, amelyet pénteken térítettek el egy hazai járatról, szombat kora délután óta a Lon­dontól 50 kilométerre levő Stans­­ted repülőtéren vesztegel. A há­rom vagy négy — nem tudni pon­tosan, hány — géprabló azzal is fenyegetőzött, hogy felrobbantja a repülőgépet, ha nem kapnak üzem­anyagot. A türelmes tárgyalófelek azonban meggyőzték őket, hogy ez lehetetlen. A jelzőlámpákat sem akarják meggyújtani. A repülőtér személyzete egyébként jól felké­szült efféle esetekre. A rendőrök nyilvánvalóan türe­lemmel akarják elérni, hogy biz­tonságba helyezzék az utasokat. Megígérték, hogy nem tesznek­­el­hamarkodott lépéseket. A géprablók állítólag jól fel van­nak fegyverkezve. Fiatalok, és egy — még ismeretlen — tanzániai kormányellenes szervezet tagjai. Céljuk egyelőre ismeretlen. Egy volt tanzániai politikussal akartak kapcsolatba lépni, aki állítólag menekültként Londonban él. Ta­lán álta­la akartak politikai mene­­­dékjogot kapni, ami természetesen lehetetlen. A rendőrség még nem találta meg az említett volt poli­tikust. Az eltérített gépből Kenyában, Szaúd-Arábiában, Görögországban és Londonban szabadon bocsátot­tak néhány utast. A pilóta, akit gyógyszerek segítségével tartanak ébren, felszólította a rendőrséget, hogy ne kísérelje meg erőszakkal elfoglalni a gépet. A Boeing 737-est mindjárt a le­szállás után különlegesen kikép­zett rendőri és katonai alakulatok vették körül, a forgalmat lezár­ták, az újságírókat és a nem fel­tétlenül szükséges személyzetet megkérték, hogy távozzanak. A kifutópályára egy tűzoltóautót ál­lítottak, nehogy a géprablók újabb meggondolatlanságot kövessenek el. A brit hatóságok valószínűleg sem- Amerika-ellenes tüntetés Amszterdamban Az Amerika-ellenes tüntetők és a holland rendőrség összecsapásá­ban szombat este az amszterdami amerikai konzulátus előtt több rendőr megsérült. Szombaton több ezren tüntettek Amszterdam utcáin Reagan elnök közép-amerikai politikája miatt. „Reagan gyilkos” és „El a kezek­kel Salvadortól” jelszóval végül az amerikai konzulátus előtt gyüle­keztek, majd kővel és f­est­ékesei з­­bozokkal dobálták meg az épüle­tet. Az általános kavarodásban a rendőrök könnygázzal teremtettek rendet. (AP­I) Megadták magukat a tanzániai géprablók A tanzániai Boeing—737 re­pülőgép elrablói, akik kétnapos afrikai, közel-keleti és európai repülés után végül a nagy-bri­­taniai Stansted repülőtérre ereszkedtek le, tegnap szaba­don engedték a gép utasait, majd maguk is megadták ma­gukat a rendőrségnek , amint jelenti a Reuter. Tegnap dél tájban miután tár­gyaltak Oskar Rambonnal, egy­kori tanzániai külügyminiszter­rel és véderőminiszterrel, aki 1967 óta száműzetésben él Nagy- Britanniában, a géprablók sza­badon bocsátották az elrabolt gép 41 utasát, néhány órával később pedig a többieket is. miben sem tesznek eleget a gép­rablók követeléseinek. Az intézkedéseket William Whiteh­aw belügyminiszter irányít­ja, és Margaret Thatcher kor­mányfőt folyamatosan értesíti a fejleményekről. (Tanjug) Mubarak izraeli látogatása bizonytalan Az izraeli kormány tegnap kö­zölte, hogy nem fogadja el Hossz­­in Mubarak egyiptomi elnök láto­gatását, ha ő nem akar Jeruzsá­lembe is elutazni. Yitzak Shamir külügyminiszter, aki a múlt héten háromnapos tárgyalásokat folyta­tott Kairóban, tolmácsolta a Tel Aviv-i kormánynak Mubarak óha­ját, hogy Izraelbe szeretne láto­gatni. A Reuter értesülései szerint az egyiptomi államfő közölte Rea­gan amerikai elnökkel, hogy iz­raeli látogatása bizonytalan. Az izraeli kormány képviselője most kijelentette, hogy Mubarak mond­jon le a látogatásról, ha nem haj­landó Jeruzsálemet is útba ejteni. (Reuter) Megkezdték a szovjet-nyugat­­európai gázvezeték építését Százötven kilométer az örök­ség birodalmában A Szovjetunióban lefektették an­­n­a­k a 4650 kilométer hosszú gáz­vezetéknek az első csöveit, amely Nyugat-Európába fogja szállítani a földgázt, és amelyet az évszázad vállalkozásának neveztek el. Hi­vatalos értesülések szerint, az építés egyszerre indult meg az urengoji lelőhelytől a magyar ha­táron levő Uzsgorodig. December 30-áig, a Szovjetunió fennállásá­nak 60. évfordulójáig 1500 kilo­méternyi gázvezeték fog elkészül­ni. Az északnyu­gat-szilbériai földgáz több nyugat-európai országba jut el, köztük az NSZK-ba és Fran­ciaországba, amelyek már aláírták a szerződést. Moszkvában hangsú­lyozzák, hogy a projektum meg­valósítása elkezdődött „az USA szankcióinak és gáncsoskodásának ellenére”. Boris Scserbin olaj­ügyi mindszer kijelentése szerint, a gáz­vezeték a kitűzött határidő előtt elkészül, jóllehet az építkezés­i kö­­rülményei rendkívül súlyosak. Mintegy 150 kilométer ugyanis az örök jég birodalmán át vezet, több mint 700 kilométeres szaka­szon viszont nyáron az egész vi­dék mocsárrá változik, 2000 kilo­méter erdőkön vezet át, 550 kilo­métert pedig az Urál és a Kár­pátok szikláin kelll átvezetni. Éven­te 32 milliárd köbméter gázt szál­lít majd a vezeték, s ehhez 40 kompresszor-telepet építenek. Ebbe belesegít a KGST több országa és néhány jugoszláv építőipari szer­vezet is. Az Urengoj—Uzsgorod—Nyugat- Európa gázvezeték a legnagyobb azon óriásvezetékek között, ame­lyeket a Szovjetunió 1985-ig ki­épít, hogy a szibériai lelőhelyekről az ország európai részébe szállítsa a földgázt A hat gázvezeték épí­tésének értéke 25 milliárd rubel (a hivatalos árfolyam szerint 35 mil­liárd dollár). A nyugat-európai mellett az Urengoj—Novopsakov a legjelentősebb, hossza 3570­­kilo­méter. A cső 142 cm átmérőjű, s egy­­kilométernyi vezetékhez 1000 tonna csőre van szükség. Urengoj a világ legnagyobb föl­d­­gázlelőhelye. Tartalékait a legna­­gyobbként ismert kitermelők — Mexikó, Algéria, Kanada, Nagy- Britannia és Hollandia — össztar­­talékának háromszorosára, sőt öt­szörösére becsülik. A hat vezeték megépítése után Urengoj 200 mil­liárd földgázt fog adni évente. Nyugat-Európa az első szállít­mányt 1984-ben kapja, a szerző­désben meghatározott teljes meny­n­­yiség pedig 1987-től szállítják folyamatosan. (Tanjug) Tömeges munkás tiltakozás Japánban Ellenzik a védelmi kiadások növelését A japán dolgozók országszerte tömegesen tiltakoztak a honvédel­mi kiadások növelése miatt, és követelték, hogy a kormány jelen­tősen csökkentse az adókat. Tö­meggyűlések voltak 17 nagyváros­ban, köztük Tokióban és Oszaká­ban. A szervezők a szakszerveze­tek voltak. A központi nagygyűlést Tokió­ban tartották meg. Több mint 200 000 munkás előtt Makieda, a legnagyobb szakszervezeti mozga­lom elnöke beszélt. Követelte, hogy Szuzuki kormánya 1000 milliárd jennel (4,3 milliárd dolár) csök­kentse az adót, korlátozza a hon­védelmi kiadásokat, amelyeket a jövő évi tervek 7,75 százalékkal növeltek, miközben az oktatási és szociális programok megvalósítá­sára szánt összegek alig növeked­tek. A tömeggyűlésen, amely a leg­nagyobb volt 1974 óta — akkor az infláció ellen tiltakoztak —, részt vettek az ellenzéki pártok vezetői is. A Szocialista Párt, a Japán KP és néhány centralista ellenzéki párt képviselői a parlamentben már követelték az adók csökkentését. A kormány ezt elutasította, és a költségvetési kiadásokkal indokolta meg az adópolitikát. A védelmi ki­adások növelését a nemzetközi helyzet elmérgesedésével magya­rázták. A tokiói megfigyelők hangsú­lyozzák, hogy az adópolitika ellen tiltakozó tömeggyűlések az utóbbi években az elsők, amelyet a négy nagy szakszervezeti központ közö­sen szervezett. Várható, hogy ez­után az ellenzéki pártok is fokoz­zák együttműködésüket (Tanjug) A ZAPU a kormányban marad A Zimbabwei Hazafia­s Front (ZAPU), amely kisebbségben van a kormányban, nem esett ki an­nak kötelékéből vezetőjének, Jo­shua Nkomónak a kizárása miatt. A ZAPU központi bizottsága úgy döntött, hogy egy miniszter és két miniszterhelyettes­­a kormányban marad, annak ellenére, hogy Ro­bert Mugabe nemrégen kiutasítot­ta kabinetjéből Joshua Nkomót és a ZAPU még három miniszterét, összeesküvés vádjával. A közlemény szerint, a ZAPU megmaradt minisztereit az etnikai nézeteltérések elkerülése miatt tartják a kabinetben, mert a tör­zsek közötti ellentétek kiéleződése megoszthatná az országot. Nkomo szervezetének vezetői ugyanakkor közölték, hogy az összeesküvés vádja teljesen alaptalan volt. Mint ismeretes, Nkomót és minisztereit azután zárták ki a kormányból, hogy a ZAPU tulajd­onában levő birtokokon fegyverraktárakat ta­láltak. (AFP) Spanyolországot nem fenyegeti újabb puccs „Spanyolországot­­nem fenyegeti újabb összeesküvés veszélye” — jelentette ki Leopoldo Caivo So­telo kormányfő a nemzethez inté­zett beszédében, amelyet kormá­nyának első évfordulója alkalmá­ból mondott. Határozottan kijelen­tette, hogy nem ismétlődhet meg a tavalyi összeesküvés, amelynek vezetői fölött éppen most ítélkez­nek Madridban. Sotelo véleménye szerint a de­mokratikus rendszer most már szembe tud szállni mindenféle összeesküvéssel. Kijelentése úgy is magyarázható, hogy a szélsőjobb­­oldali erők nem mondtak le pucs­­csista törekvéseikről, de nincs ki­látásuk sikerre. A kormányfő szemrehányással szólt azokról, akik „túl korán aggódnak”. Ez­után cáfolta az állítást, hogy a kormány irányító politikája féle­lemkeltésen alapul. Spanyolország nem fel — állította a kormányfő. Úgy látszik, meg szeretné nyug­tatni a nemzetet, amely vegyes ér­zelmekkel szemléli a szélsőséges erők akcióit, különösen az utóbbi időben, az államcsínykísérlet év­fordulója alkalmából. A barcelonai viasztbábu-múze­­umban felgyújtották János Károly király képmását, Vigo helységben pedig bombát dobtak a szobrára. A szélsőségesek Madridiban, Va­lenciában és másutt is felvonul­tak. A rendőrség több tüntetőt le­tartóztatott. A hazai sajtó külön rámutat a titkos jobboldali cso­portok erősödésére. Mindez az összeesküvés vezetői­nek perével függ össze. Valameny­­nyien ártatlanságukat hangoztat­ják, sok­kal önfejűbben, mint vár­ható volt, és azt állítják: úgy hit­ték, hogy az uralkodó parancsá­nak engedelmeskednek, a korona és Spanyolország megmentéséért”. A nép azonban nem ült fel ezek­nek a kijelentéseknek. János Ká­roly királyt nagy örömmel és üdvrivalgással köszöntötték San Fernandóban, ahol tegnapelőtt megtekintette a haditengerészet felvonulását. _ (Tanjug) WASHINGTON Nagykövetünk Lugar szenátornál Budimir Lončar, Jugoszlávia washingtoni nagykövete Lugar szenátornál, az amerikai szenátus külpolitikai bizottsága európai al­bizottságának elnökénél járt. Idő­szerű nemzetközi­­kérdésekről, kü­lönösen pedig a madridi értekez­letről folytattak megbeszélést. Lončar nagykövet ismertette Jugoszlávia álláspontját, amely szerint szavatolni kell az értekez­let folytatását, mivel rendkívül fontos tényező az enyhülés és a nemzetközi együttműködés folya­matának javításában. A JSZSZK és az USA kapcsolatairól is szól­tak. (Tanjug) Da Costa fogadta a jugoszláv nagykövetet Manuel Pinto da Costa, Sao To­mé és Príncipe köztársasági elnöke fogadta Dimitrije Babic jugoszláv nagykövetet, aki egyébként Luan­dában székel. Hosszas baráti megbeszélést folytattak a két ország együttmű­ködéséről, politikai, gazdasági és más vonatkozásban. Megállapítot­ták, hogy fejleszteni kell a két el nem kötelezett ország kapcsolata­it. Megvitatták a nemzetközi po­litikai színtér időszerű kérdéseit és külön a dél-afrikai problémá­kat. (Tanjug) PÁRIZS A jugoszláv egyesületek szövetségének közgyűlése Párizsban tegnap megtartották a Franciaországban működő jugo­szláv klubok és egyesületek szö­vetségének évi közgyűlését. Meg­vitatták a tavalyi tevékenység eredményeit és a további feladato­kat. A több mint 80 egyesület képviselőin kívül a közgyűlésen Augard volt miniszter, a kormány felszólalt Dusán Popovszki jugo­szláv nagykövet és Jacques tájékoztatással,­­kultúrával és be­vándorlással foglalkozó intézmé­nyének képviselője. Az egyesületek szövetsége vég­rehajtó bizottságának elnökévé Rade Alija tanárt választották meg. A közgyűlés részvevői táviratot intéztek a JSZSZK Elnökségéhez és a Szocialista Szövetség Orszá­gos Választmányához. A Francia­­országban dolgozó jugoszlávok ha­zaszeretetéről, valamint a nemze­teink és nemzetiségeink testvérisé­ge és egysége iránti felelősségtu­datunkról biztosították őket. (Tanjug) Megszakad-e a madridi értekezlet? (Folytatás az 1. oldalról)­ gyes kérdés­, ha időközben nem javul lényegesen a helyzet. A Ke­let kizárólag a záróokmány meg­szövegezését követeli és az euró­pai leszerelés és katonai enyhülés értekezletének összehívását. Még nem bontakozott ki e rend­kívül bonyolult kérdések megol­dásának lehetősége. Ez a hét igen jelentős, noha a­­madridi értekez­let már maratonivá vált. A sem­leges és el nem kötelezett orszá­gok helyzete nagyon súlyos a töm­bök és nagyhatalmak heves össze­csapása miatt, amely rányomta bélyegét az értekezletre. (Tanjug) A jemeni elnök elutazott Katarból Ali Abdulah Szaleh, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke befejezte több napos katari látogatását, és tegnap elutazott Dohából. Kalifa Bin Hamad al-Thani sejkkel, ka­tari emírrel és más személyiségek­kel tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy ha őszintén óhajtják, semmi sem akadályozhatja meg a két Jemen egyesítését. A két ország problé­máit a brit gyarmatosítás marad­ványai okozzák. A jemeni elnök kiemelte, hogy az arab országoknak el kell simí­taniuk viszályaikat, hogy egysége­sen szállhassanak szembe az őket fenyegető veszéllyel. Az arabok egységére rendkívül nagy szükség van, hogy bebizonyítsák: nem a Camp David-i elképzelés az egyet­len lehetőség a közel-­keleti válság megoldására. (KUNA) David Rockefeller Angolában David Rockefeller, a vezető amerikai üzletem­berek egyike, a rendkívül be­folyásos Chase Manhattan Bank volt elnöke, hivatalos küldöttség élén An­golába utazott. A lu­an­dai repülőtéren kijelentette, hogy a látogatás a Chase Manhattan Bank és az Angolai Nemzeti Bank igen jó kapcsolatainak körébe tarto­zik, de összefüggésben áll Angola és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálásával is, ami már régóta érdekli az amerikai üzleti­­köröket. (Tanjug)

Next