Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 119-131. szám)
1982-05-07 / 123. szám
1982. május 7., péntek KOMMUNISTA MEGKEZDŐDÖTT A MACEDÓN KOMMUNISTA SZÖVETSÉG VIk. KONGRESSZUSA Május 6-án Szkopjéban megkezdődött a Macedón Kommunista Szövetség VI. kongresszusa. A munkában részt vesz a Macedón KSZ KB, a statútumügyi bizottság és a felügyelő bizottság 157 tagja, 743 küldött, s több vendég. A kongresszus munkájának kezdetén Angel Csemerszki, a Macedón KSZ KB elnöke méltatta Josip Broz Titónak, Edvard Kardeljnak és Vidor Szmilevszki Batónak a két kongresszus közötti időszakban elhunyt egyik legkimagaslóbb macedón vezetőnek a forradalmi munkásságát, aki egész életét a pártnak és a forradalomnak szentelte. A JKSZ Központi Bizottsága küldöttségének nevében a kongresszust Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnökségének tagja üdvözölte. Angel Csemerszki olvasott fel beszámolót a Macedón Kommunista Szövetségre, a szocialista önigazgatási viszonyok továbbfejlesztésében háruló feladatokról. A Macedón KSZ VIII. kongresszusának első munkanapján (lapzárta idején) plenáris ülésen és kongresszusi bizottságban fejtette ki a munkát. ANGEL CSEMERSZKI: A szocialista önigazgatás — valamennyi jövőbeni feladatunk és harcunk tartás alapja és biztos támasza A Kommunista Szövetség állandó feladata a jugoszláv nemzetek, nemzetiségek együvé tartozásának, egyenjogúságának, testvériségének, egységének szüntelen mélyítése, erősítése, mert ez a szocialista önigazgatási viszonyok, a munkásosztály döntő szerepe érvényesítésének szerves tényezője . Bármilyen területi bezárkózottság, a fejlődésének és az újratermelési folyamatoknak a köztársaságokra, a tartományokra való korlátozása nincs összhangban egyetlen egy nemzet, nemzetiség reális, tartós érdekével, s végső soron a jugoszláv munkásosztály egységének gyengítéséhez vezet. Szemelvények Angel Csemerszki beszámolójából A Macedón KommuMniSfca Szövetség VIII. fcomigresztusa — alapitottia meg beszámolója kezdetén Amigel Csemerszta — a macedón kommonitisiták első legrangosabb értekez. let®, amelyet Tito éhttáms nélkül tartamaik, ám imunfeáis Ilkát mahaidékitaliannul áthatják gondolatai, forradalmi műve. Többé mirimcs velünk Tito egyik legközelebbi harcostársa, Edivard Kandell, szocialista forradalmi elméletünk és gyakorlataink kimagasló egyénisége sem. A Kommunista Szövetségnek a jugoszláv szovrettitisita önigazgatású társadalom fejlesztéséért vívott küzdelme meloríthatatilamiut kapcsolatban áll Tito elvtárs nevével. Tito elvtárs — forradalmunk nagy stratégájáiak vezetésével vívtuk ki valamennyi forradalmi győzelmünket, kezdve a macedóniai pártszervezeteknek a régi Jugoszlávia népellenes, kizsákmányoló, tőkés rendszere elleni tevékenységétől, a népfelszabadító harc, a szocialista forradalom előkészítésétől, győzelmétől a Macedón Kommunista Párt megalakításáig, hét pártkongresszusunk, amelyek firányíttatták szocialista átalakulásunk folytonosságát, s amelyek kijelölték a munkásosztálytörénelmi érdekeinek érvényesítéséért vívott harc feladatait. Tito forradalmi gondolataiból és akcióiból merítve erejét a macedón nép és munkásosztálya a Kommunista Párt vezetésével gyakorlatilag megvalósította a nemzeti, társadalmi szabadságra valló törekvést, megteremtette a Macedón Szocialista Köztársaságot, mint a macedón nép nemzeti államát, a Macedón SZK területén élő albán és török nemzetiségek államát, mint a munkásosztály hatalmán alapuló szocialista önigazgatási közösséget. Napjainkban a macedón kommunisták, s azok, akik a jövőben csatlakoznak sorainkhoz, munkásosztályunk és minden macedóniai nemzet és nemzetiség örökké hálás azért a konkrét támogatásért és segítségért, amelyet Tito elvtárs nyújtott, nehéz, dicső történelmének sorsdöntő perceiben, tántoríthatatlanul halad tovább az általa kijelölt Útiott. Tartós irányvonalunk az élénk társadalmigazdasági fejlődésért vívott harc A Kommaniksta Szövetség tevékenységével, a munkásosztály, a többi szervezett szocialista erő alkotó erőfeszítéseinek — a rendkívül szövevényes gazdálkodási feltételek ellenére — a Macedón SZK-ban jelentős eredményeket értek el az anyagi és társadalmi összfejlődéshez. A társadalmi össztermék négy, a nemzeti jövedelem 3,6, az össztermelés évente átlagosan 5,4 százalékkal emelkedett. Ennek keretében viszonylag gyorsan fejlődött az ipar, a mezőgazdasági termelés, jóllehet viszonylag lassúbb fejlődési ütemben (2,7 százalék) kimagasló eredményt könyveltek el, főleg a társadalmi szektorban. Az iparosítás folyamatának fellendülése, az iparnak a mezőgazdaság kiegészítő ágazataival való egybekapcsolódása jelentősen elősegítette a köztársaság arányosabb területi fejlődését. Tartós irányvételünk — hangsúlyozta a továbbiakban Angel Csemerszki —, hogy harcoljunk az élénk anyagi fejlődésért, egyszersmind szavatoljuk a minél szilárdabb gazdasági folyamatokat. Ilyen szempontból a mostani gyakorlat egyértelműen bebizonyította, hogy csak az öszszes tényezőnek saját feladataink teljesítésében vállalt felelősségével, nagyobb szervezettségével, cselekvőképességével szavatolhatjuk az arányosabbkapcsolatok kialakítását az általános kínálat éskereslet között a hazai piacon, a külfölddel való gazdasági kapcsolatokban, ellenőrizhetjük az inflációs nyomást, oldhatjuk meg a bonyolult problémákat a fogyasztás összes formái közötti elosztásban, a rendelkezésre álló jövedelem felhasználásában, s fejleszthetjük szocialista önigazgatási termelési viszonyainkat. Az összes szinten a szervezetit szocialista erőnek harcolniuk kell nemcsak a következmények gyors felszámolásáért, hanem a társadalmi újratermelés olyan ágaiban és szféráiban észlelt mélyebbaránytalanságok tartós semlegesítéséért, amelyek bonyolult helyzethez vezetnek, problémákat okoznak, s szüntelenül szítják a gazdasági bizonytalanságot. A társadalmi-gazdasági kapcsolatok néhány jelentős kérdését elemezve Csemerszki előtérbe helyezte, hogy a társadalmi jövedelem általános elosztásán belüli viszonyok fejlesztésével a társadalmi újratermelésben biztosítani kell a társult munka döntő befolyását. Mindez megköveteli, hogy a megfelelő rendszerjellegű megoldásokkal, következetes gyakorlati alkalmazásukkal megfékezzék azokat a közvetlen és közvetett folyamatokat, amelyek keretében túl nagymértékben megterhelik a jövedelmet. A kommunisták kötelessége, hogy nyíltan leleplezzék a bezárkózási törekvés, a társult munkának helyi és körzeti keretekben valló ellentmondásos fejlődésének önigazgatással szembenálló, osztályellenes jellegét. Harcolniuk kell annak a tudatnak és felismerésnek a tágabb érvényesítéséért, hogy a széthúzó irányzatok és gyakorlat objektívem gátolja a társult munka felkészítésének folyamatát, hogy vállalja és hatékonyan érvényesítse feladatát a bővített társadalmi újratermelésben, hogy szembeszálljon a bürokratikus-etatusztitkus hatással. Éppen ez az egyik oka, hogy a gazdasági kapcsolatok szabályozásában bővül az adminisztratív beavatkozás. A társadalmi-gazdasági kapcsolatoknak tágabb társadalmi területen való fejlesztésében szembe találtuk magunkat azzal az eléggé erőteljes irányzattal és gyakorlattal, hogy a köztársasági, tartományi keretekbe szűkítik fejlődést, az újratermelési folyamatokat, megsértik az egységes jugoszláv piacra, az osztatlan jugoszláv gazdaságira vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket, illetve az ilyen irányzat erősíti a köztársasági és tartományi etotcizmust. Természetesen az ilyen törekvések és jelenségek objektíven azokban a nehézségekben gyökereznek, amelyek az újratermelési folyamatban megnyilvánuló bizonytalanságtól, valamintt a szerkezeti és körzeti jellegű hoszszú távú fejlődési ellentmondásokból erednek. A súlyos gazdasági és eszmei problémák azonban jelentős mértékben mesterkélt, dilermák, sőt olyan sajátos eszmei ellentmondások következményei, amelyek meghatározott szempontból érintik a kapcsolatok jellegét és lényegét föderatív közösségünkben. Mindezzel összhangban a Kommunista Szövetség kötelezettsége, hogy világos, egyértelmű választ adjon a kérdésekre, hogy egységes eszmei-politikai álláspontokat dolgozzon ki, s erélyesen harcoljon következetes gyakorlati alkalmazásaikért. Számunkra nem lehet, s nem is vitás azoknak az alkotmányos rendelkezéseknek az alapja, amely érinti az egységes jugoszláv gazdaság keretében, az egységes jugoszláv piacon atársultmunka-szervezetek közötti gazdaságii kapcsolatok jellegét, a köztársasságok, tartományok helyét, szerepét, jogaikat és felelősségüket e kapcsolatok szabályozásában és felkerítésében". Az előbbiből kiindulva mit mindig is szorgalmaztuk és szorgalmazzuk a köztársaságok és tartományok, mint önigazgatási közösségek jogainak és kötelezettségeinek maradéktalan érvényesítését, amelyek lehetőséget nyújtanak számukra, hogy gondoskodjanak saját és az egész jugoszláv közösség fejlődéséről, s ezzel hozzájáruljanak a nemzetek, nemzetiségek gazdasági egyenjogúságának, a nemzeti egyenjogúság politikája legjelentősebb tényezőjének érvényesítéséhez. Bármilyen területi bezárkózottság azonban a fejlődésnek és az újratermelési folyamatoknak a köztársaságokra, a tartományokra való korlátozása objektíven nincs összhangban egyetlen egy nemzet, nemzetiség reális, tartós érdekeivel, s végsősoron a jugoszláv munkásosztály egységének gyengítéséhez vezet. Az ilyen irányzatok eszmei lényege megköveteli, hogy a Jugoszláv Kommunista Szövetségteljes akcióbeli egységet alakítson ki a munkának és az eszközöknek a jugoszláv gazdaság egész területén való közvetlen önigazgatási társítása folyamatának erősítéséért vívott harcban, hogy az újratermelési folyamatokban, s ennek keretében aköztársasági és tartományi eteitizmusra való törekvésben semlegesítsék az admtaluisztratív-etaltisztiikus befolyás összes megnyilvánulásért. A dinár törvényes rendeltetésének következetes érvényesítése a hazai piacon, helyzetének erősítése a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban A fönönddel való gazdaság kapcsolatokban, főleg a devizarendszerben a legbonyolultabbak aproblémák, s térnek el a nézetek megoldási módjuktól. E problémák közül néhány az újratermelésben rendkívül kedvezőtlen következményeket vont maga után s tágabb társadalmi szempontból tükröződött a gazdasági és politikai kapcsolatokban. Ennekkeretében elvitathatatlanul kedvezőtlen a következetleiséig, sőt az ezzel kapcsolatos törvényes és más jogszabály tudatos eltorzításának baltésa, azzal a céllal, hogy az egyes gazdasági és más tényezők megőrizzék vagy kiharcolják kedvező gazdasági helyzetüket. Az ilyen magatartást a gyakorlatban bizonyos rendszerjellegű hatótényezők és konkrét mechanizmusok, továbbá az, tette lehetővé, hogy kellő hatékonysággal nem szállítók szembe a törvényellenes gazdálkodás jelenségének felszámolásával. Az előbbi jelenségek és irányzatok egyértelműen rávilágítanak arra, hogy megfelelő módosítást kell végrehajtani a devizarendszerben, amelyet egybe kell hangolni a tényleges helyzettel és kapcsolatokkal, hatékonyan meg kell gátolni a kapcsolatok eltorzulását az újratermelésben, az egységes jugoszláv piacon, maradéktalanul szavatolatt kell társadalmi-gazdasági rendszerünk alapvető irányvonalának érvényesítését, hogy az önigazgatási társult munka, s nem pedig más a nevében döntsön a devizaszerzésről, -elosztásról, -rendeltetésről, saját és társadalmi igényekre. Az előbbiekből kiindulva mi síkraszállunk a csímlár törvényes rendeltetésének következetes érvényesítéséért a hazai piacon, helyzetének erősítéséért a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, a devizapiac kialakításáért, funkciójának hatékony betöltéséért, a törvénnyel összhangban, valamint azért, hogy a társultmunka-szervezeter között hatékonyan szembeszálljanak a deviza eladásának gyakorlatával, továbbá azzal, hogy a kapcsolatokat az országban a deviza eladáséitól teszik függővé; a devizával való rendelkezésben a devizaforgalom összes részvevője devizajogjainak egyenjogúbb kapcsolataiért, szembeszállunk a végső exportálók favorizálásával, a külfölddel való gazdasági kapcsolatokban a társultmunka-szervezetek önigazgatási megegyezése intézményének formalizálódásával, a külfölddel való gazdasági kapcsolatokban a devizaeszzközökkel való rendelkezésben,felhasználásában, szorgalmazzuk a társult munka helyzetének erősítését, eltökélten szembeszállunk azokkal az irányzatokkal és gyakorlattal, hogy a köztársaságok, tartományok fizetési mérlege, devizamérlege önálló fizetési és devizamérleggé váljon, hogy a köztársaságok és tartományok a külkereskedelmi árucsere-forgalom kialakításának folyamatában bezárkózzanak. A fenti elvszerű álláspontokat tartva szem előtt kinyilvánítjuk készségünket, hogy konkrétan megvitassuk, s építő jellegűen viszonyuljunk a közösen elfogadható megoldások feltárása iránt. A szocialista önigazgatású Jugoszlávia szilárdságának és egységének erősítése valamennyi nemzetünk, nemzetiségünk egységes és külön tartós és tényleges érdeke A Kommunsta Szövetség, az összes szervezett szociallista erő tartós feladata a múlthoz hasonlóan napjainkban is a jugoszláv nemzetek, nemzetiségek együvé tartozásának, egyenjogúságainak testvériségének, egységének állandó erősítése, mélyítése, mert ez szocialista önigazgatási viszonyaink a munkásosztály döntő szerepe érvényesítésének szerves része, továbbá a társadalmi viszonyok humanizálása. Következetes, megalkuvást nem ismerő harcot kell folytatnunk mindazok ellen, akik támadástintéznek szocialista forradalmunk legnevesebb vívmányai ellen, mert ahogy Tito elvtárs szüntelenül, kidomborította, nemzete-,mik, nemzetiségeink együvé tartozása, egyenjogúsága, testvérisége és egysége létezésünk, a szocialista önigazgatási viszonyok fejlesztésének tartópillére. A szocialista önigazgatású Jugoszlávia, a testvéri jugoszláv nemzetek és nemzetiségek demokratikus közössége egységének és szilárdságának erősítése valamennyi nemzetünk, nemzetiségünk egységes és külön tartós tényleges érdeke. Az elmúlt időszakban a Macedón Kommunista Szövetség és a többi szervezett szubjektív erő erőfeszítéseket tett a macedón nép, a Macedón SZK területén élő nemzetiségek állandó érvényesüléséért, egyenjogúságuk, együvé tartozásuk elmélyítéséért. Mindennek köszönhetően jelentős eredményeket értek el az anyagi alap erősítésében, az olyan társadalmi feltételek kialakításában, amelyek a nemzetiségek sokoldalú fejlődését, továbbá azt szolgálják, hogy mint szocialista önigazgatási közösségünk egyenrangú tényezői maradéktalanul kifejezésre jussanak. Köztársaságunk a nemzetek és nemzetiségek közötti viszonyok rendezésében a jövőben is következetesen alkalmazza a marxista— leninista -koncepciót. Mindezzel egyidejűleg nyíltan szentbe kell szálnunk, erélyes eszmei harcot kell folytatnunk a nacionalizmus, a sovinizmus, a legkonzervatívabb, legreakciósabb ideológia ellen, amelynek ellenforradalmi, ellkenséges Lényege az idejét múlta osztályi kizsákmányolási viszonyok meghonosítása, a nemzetti elnyomás, a jogfosztottság és a beolvadás. Az előbbiek alapján a Kommunista Szövetségben és társadalmunkban érvényesítjük az eszmei-politikai differenciálódást. Akosovói ellenforradalmi események, az albán maceona'Uzimts és irredentizmus jelenségének megnyilvánulása köztársaságunkban egyértelműem rávilágított az albán nemzetség legreakciósabb, legmarad-'ibb erőinek összefogására, amely súlyos csapást mért nemzeteink és nemzetiségeink együvé tartozására. A Macedón Kommunista Szövetségnek az elkövetkező időszakban tüzetesen értékelnie kell az albán nacionalizmus, irredentizmus jelenségének gyökereit, okait, s még erélyesebb eszmei-politikai harcot kell folytatnia megtestesítői ellen. Ugyanilyen eltökéltség,gél és megalkuvás nélkül szálltunk szembe a macedón sovinizmussal, a nemzeti türemetkemséggel, valamint a nacionalizmus és a sovinizmus több formájával. A múlthoz hasonlóan napjainkban is állandó irányvonalunk a szocialista önigazgatási kapcsolatok következetes fejlesztése, a munkásosztály döntő befolyásainak érvényesítése, mert ez a leghatékonyabb mód a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, a nadromiallizmus és a sovinizmus összes formája teréinek korlátozására. Angel Csemerszki a továbbiakban megállapította, hogy A demokratikus kapcsolatok további tökéletesítése döntő előfeltétel a KSZ vezető szerepének érvényesítésében, s rámutatott arra, hogy a két kongresszus közötti időszakiban milyen jelentős eredményeket értek el a Macedón KSZ eszmei-politikai, káderben, szervezeti fejlesztésében. A Komiminikistia Szövetséghez 45 000 új tag csatlakozott, s a Macedón KSz 150 000 tagjával, több mint 4550 alapszervezetével nagy erőt jelent. Megálllapította, hogy a szocialista önigazgatás, demokráciia politikai rendszerében a KSZ feladatának érvényesítésében számos mulasztást követtek el, ellenállással szembe találták magukat,a veszélyes irányzatok is megnyilvánultak. Szóltakról, hogy a történelem egyértelműen tanúsítja, hogy a nacionalizmus mindigis a demokrácia, a haladás és a népeik közötti együttműködés ellen irányul. A Macedón KSZ és a Macedón SZK tevékenyen hozzájárul Jugoszlávia független, el nem kötelezett politikájának érvényesítéséhez. A háború utáni fejlődés bebizonyította, hogy dolgozóink, polgáraink, munikásosztályunk, a Macedón KSZ és a Macedón SZK az egységes jugoszláv külpolitika keretében maradték raltamul méltányolta a nemzetközi alapelveket a népek és államok vizonyában. Ezekkel az elvekkel összhangban Jugoszlávia, a JKSZ, illetve a Macedón SZK és a Macedón KSZ fejlesztette kapcsolatait a szomszédos országokkal, Bulgáriával, Görögországgal és Albániával. Mii minőség abból indultunk ki, hogy a nemzeti határok közé való bezárkózottság, különösen ha a szomszédos országokkal való kapcsolatról van szó, felbecsülhetetlen kárt okoz egy-egy ország fejlődésének. Mindig is az volt az érdekünk, hogy sokoldalú együttműködés keretében e térségben kölcsönös bizalom alakuljon ki anépek között, főleg, ha szem előtt tartjuk, a nem is annyira régmúlt tanulságát. Mindezzel összhangban állandóan szorgalmazzuk a sokoldalú kapcsolatok fejlesztését Albániával, Bulgáriával és Görögországgal, méltányolva az egyes nemzetközi kérdésekről vallott eltérő nézeteket. Síkraszálluunk a gazdasági együttműködés mélyítéséért, támogatjuk munkaszervezeteink kezdeményezését a hagyományos kereskedelmi árucsere-forgalom felszámolásában, az együttműködés fejlettebb formáinak meghonosításában. Egyszóval, eSkiraszá-Hlutunk a polgárok közötti széleskörűkapcsolatokért, ami az együttműködésben hozzájárul a jobb politikailégkör kialakításáért, elősegíti a Villág e részében és a tágabb közösségben a béke és biztonság erősítését. A Bankámon minden feltétel megvan ahhoz, hogy a tömeg népei között széleskörű jószomszédi és baráti együttműködés alakuljonki. Döntő előfeltétel azonban, hogy megalkuvás nélküli harcok folytassanek a nacionalizmus ellen, amely napjainkban a legnagyob elkiadásig, hogy új légkör alakuljon kii az egymás közötti kapcsolatokban. A történelem egyértelműen megerősíti, hogy a nacionalizmus a haladás, a népek közötti együttműködés ellen irányul, különösem sikkor, ha olyan erőik ténykednek, amelyek azt az államit politika szintjére kívánják emelni._A nacionalizmusra döntő csapás anemzetközi normák maradéktalan, méltán,ulásával,a történelmi realitás elismerésével,továbbá azzal mérhető, ha elvett jogai'ikikiail 'ismét felruházzák a Bulgáriában levő macedón nemzeti kisebbségeket. Rá kell muszatnlniumuk azonban arra, hogy az egyes szomszéd»« országokbannyilvánosan kifejezett állásponk elemitétben, áll e balkáni népek objektív érdekeivel. Támadást intéznek példáért a jugoszláv nemzetek ésnemzetiségeknépfelszibadító harca, szocialista közösségünkl kotmányos rendje ellen. Tagadják a macedón nemzet létezését. Azt ámít,jáik, hogy Macedónia eszik ..földrajzi fogalom”. Nyíttan támogatják az «Irbán madómaffiizmus, irredentizmus ellenforradalmi akvnamumocájéit, s területi igényeket hangoztatnak. Mély megeveződésük, hogy álláspontjunk kifejlesztti a népét eneki a békére, békés együttműködésre, az anyagi, szellemi fejlődésre való törekvését, s ez maradéktalanul összhemigrarnált anemzetközi közösség elveiiveit. 5/43