Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 224-239. szám)

1983-08-27 / 235. szám

4 KRUŠEVAC Hazai váltószerkezet A kruševaci Október 14-e gyár már jövőre mentesíti a jugoszláv gépgyártást, főleg az építőipari géneket készítő gyárakat a váltószerkezetek behozatalától. Eddig az országban nem készítettek váltókat, így az Október 14-e, a Radoje Dakić, a nini gépgyár, a Torpedo és az ország más gyárai kénytelenek BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. augusztus 27., szombat Szűk garat a szállítás A vasút képtelen eleget tenni a megnövekedett vagonigénynek Az energiahiány megteszi a magáét, a gazdaság továbbra is nagy nyomást gyakorol a vasútra. Augusztus folyamán a vasúti áruszállítás igénye átlag 15 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusi szükségleteket. A vasútra azonban még csak ezután vár a legnagyobb munka, általában az év végén szállítja a legtöbb árut, ugyanis ezekben a hónapokban el kell szállítani az őszi termést és a tüzelőanyagot. A gazdaság az idén már júniusban tömegesen a vasúti szállítás felé orientálódott, július folyamánaz igények egynegyedével meghaladták az időarányos tavalyit. Jórészt ennek köszönhetően a vasút hét hónap alatt 5,3 százalékkal növelte a szállítást (beleszámítva a külföldi áru tranzitszállítását is), és összesen 46,5 millió tonna árut továbbított. A teljesítmény még jobb lenne, ha naponta nem hiányzott volna és nem hiányozna körülbelül 600 vagon. A vasútnak egyszerűen nincs elegendő vagonja, a korszerűsítés ugyanis pénzhiány következtében sokat késik. Az ország vasúti szállítószervezetei összesen 47 000 teherkocsival rendelkeznek, mintegy 12 000—15 000 ilyen vagon hiányzik. A vagonhiányt Számos munkaszervezet megérzi, legfőképpen a szénbányák. Nagy hozzájárulást jelentene a meglevő vagonállomány ésszerű felhasználása, de a rossz szervezés következtében a vagonok gyakran sokat vesztegelnek a rendezőpályaudvarokon, feleslegesen várnak a berakodásra és kirakodásra, vagy üresen futnak. A vasúti szállítószervezetek nem tartják tisztteletben , a vagonok arányos kihasználásáról szóló önigazgatási voltak devizát adni értük. Évente megegyezést, nem küldik vissza mintegy 3000 váltót importálunk. .. az Október 14-e keretében felépült új üzemrészleg épp ennyit fog évente gyártani. Az idén és jövőre a váltószerkezetek alkatrészeinek több mint 90 százalékát az Október 14-e gyárban fogják elkészíteni (Tanjug) idejében a kocsikat, jóllehet ez sok pénzükbe kerül. Mivel nincs elegendő saját vagonjuk, egyes szállítószervezetek a megbeszéltnél tovább használják mások vagonjait. Ebben kezükre játszanak egyes munkaszervezetek is, amelyek a büntetések ellenére lassan rakodnak be és ki a vagonokból, szinte saját árujuk raktáraivá változtatván őket. A vasút csak akkor nem lesz szűk gárat a szállításban, ha elegendő vagont és mozdonyt szerez be, felújítja és villamosítja a vasúti pályákat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most semmit sem tehet. Ehhez azonban nagyobb rendre és szorosabb együttműködésre van szükség, ami, úgy látszik, nem erős oldala vasutainknak. (Tanjug) Két és fél millió Zastava kocsi Harminc éve gyárt gépkocsit a kragujevaci gyáróriás A kragujevaci Zastava Művek- ben 30 évvel ezelőtt kezdtek gép-kocsit gyártani. Az évfordulót azzal ünnepelték meg, hogy az idén tegnapelőtt gyártottak legtöbb gépkocsit. A futószalagokról összesen 755 gépkocsi került le, a gyárcsarnokokból azonban összesen 851 került ki, ugyanis 96 gépkocsit szétszerelve szállítanak Egyiptomba. Sajnos, minden második legyártott gépkocsi, a gyárudvarban maradt, mert alkatrészhiány miatt nem tudták teljesen befejezni, a vásárlóknak csak 359-et szállíthattak le. 1953. augusztus 26-a óta, amikor Kragujevac a legnagyobb munkaszervezetének dolgozói referendumon úgy döntöttek, hogy keresetükből 100 millió dinárt a gépkocsigyártás technológiájának elsajátítására fordítottak, két és fél millió járművet gyártottak a kragujevaci gyárban. Ebből legtöbb a személygépkocsi, 1 866 000 a gyár alapprogramjában és további 413 700 a kiegészítő programban. A személygépkocsik között a népszerű Fiat 750-es vezet, immár 28 éve gyártják, s ez idő alatt 855 400 került ki a gyárból. A második helyen áll a Zastava 101-es, jóllehet csak 1971 óta gyártják, már 730 000 darabot készítettek belőle. Az évi termelés 1979-ben volt a legnagyobb, összesen 21709 járművet gyártottak, a napi termelés pedig ugyanazon év március 9-én amikor 1082 gépkocsi került ki a gyárból. A kivitel 1965-ben kezdődött, eddig 256 300 gépkocsit adtak el külföldön. Az utóbbi néhány évben a már ismert ellátási problémák miatt, sajnos, stagnál a Crvena Zastava termelése, az idén 172 250 gépkocsi gyártását tervezik, ebből mintegy 40 000-ret külföldre szállítanak. Az évforduló alkalmából 158 dolgozó elismerésben részesült. A gépkocsigyár munkástanácsa díszülést tartott, s tegnap a dolgozók igyekeztek megismételni a tegnapelőtti rekordtermelést. (Tanjug) Egy hitelre újratermelésre Bosznia-Hercegovinából javasolják a rendelkezések módosítását A bosznia -hercegovinai munkaszervezetek augusztus derekáig egyetlen kölcsönre sem kötöttek szerződést az újratermelési anyag behozatalára szolgáló hitelek keretében, így továbbra is az újratermelési anyag a fő kerékkötője a termelésnek és a kivitelnek, a köztársaság társultmunka-szervezetei egyelőre csak előkészületeket tesznek, illetve tárgyalnak a hiteleket folyósító bankokkal. A munkaszervezetekben hangsúlyozzák, hogy főleg azért nem élnek a lehetőséggel, mert nehézségekbe ütközik a hiteligényléshez szükséges feltételek bizonyítása. Ezért javasolják az idevágó előírások módosítását, illetve azt, hogy bármilyen konvertibilis kivitellel lehessen igazolni, hogy a munkaszervezet, előteremti a behozatalhoz szükséges devizát. (Tanjug) HOLNAP ünnepség Platicevóban Holnap Platicevóban hagyományos partizán ünnepséget tartanak abból az alkalomból, hogy 40 évvel ezelőtt a Fruska gora-i partizánok egy csoportja ezen a napon támadást intézett a szerémségi faluban állomásozó fasiszta egységek ellen, szétzúzta az ellenséges helyőrséget és felgyújtotta a községi levéltárat. Az ünnepség keretében holnap 10 órakor nagy népgyűlést tartanak, amelyen Bogdan TANKOSIC, a Vajdasági DNSZSZ Tartományi Választmánya Elnökségének elnöke mond beszédet, ezután pedig elhelyezik az új iskolaépület alapkövét. Huszonegy küldött hiányzott Elmaradt a Szövetségi Árügyi Közösség Tanácsának ülése • Az SZVT képviselői közül egy sem jelent meg A Szövetségi Árügyi Közösség Tanácsának küldöttei tegnap másfél órás vita után úgy döntöttek, hogy nem tartják meg a Tanács ülését. Szeptember 5-ére napolták el az ülést, akkor fogják megvitatni a január-júliusi áralakulást, az árak év végéig terjedő alakulásának előrejelzésével együtt, továbbá több javaslatot, amelyek az életszínvonal szempontjából jelentős termékek új árára vonatkoznak. Az ülés kezdetén 20 küldött volt jelen. Később még ketten befutottak, így megvolt a szükséges minimális létszám (a Tanácsnak öszszesen 43 tagja van). Nikola Filipovic, a Tanács elnöke leszögezte, hogy a kvórum csak névleges, mert egy komplett küldöttség nem jelent meg. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ugyanis hivatalosan hét küldöttet delegál a Tanácsba, de közülük egy sem jelent meg. Filipović elmarasztalóan szólt az SZVT tagjainak ilyen magatartásáról, ugyanis már szinte gyakorlattá vált, hogy a Tanács ülésein az SZVT-ből csupán egy vagy két küldött van jelen. Ante ZMIJAREVIC, a Szövetségi Űrügyi Közösség elnöke ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ülést mégis meg kellene tartani, megvan a szükséges létszám, s ezenkívül a napirenden szereplő ármódosítások véglegesítése zömmel az SZVT vagy a köztársasági és tartományi végrehajtó tanácsok hatáskörébe tartozik. Slavko GAJICA horvát küldött, valamint Zoran POPOVAC, a kőolajgazdaság küldötte szintén azon volt, hogy az ülést nem kell elnapolni. A küldöttek többsége azonban ellenkező véleményen volt. Lojze FORTUNA, az Országos Szakszervezeti Tanács képviselője például felvetette a kérdést, hogy a küldöttek kinek a nevében tudnának véleményt nyilvánítani, tekintettel arra, hogy az anyagokat közvetlenül az ülés előtt kapták meg. Ezzel kapcsolatban Nikola Filipovic emlékeztetett az előző ülésen elfogadott határozatra, miszerint a szükséges anyagokat legalább 7 nappal korábban kell eljuttatni a küldöttekhez. Siniša CIRIC, a villanygazdaság küldötte kifejezte aggodalmát, hogy esetleg a következő ülésen is az történik, ami tegnap, s ezért javasolta, hogy a Tanács azon küldötteit, akik évi szabadságon vannak, a tömegtájékoztatási eszközök útján tájékoztassák a következő ülés időpontjáról. Elmondta, hogy ő maga is egészen véletlenül (!) szerzett tudomást a tegnapi ülésről. Ante JURIC, az erdőgazdaság és faipar küldötte arra figyelmeztetett, hogy a társult munka egyes részei szinte teljesen ki vannak kapcsolva az őket leginkább érdeklő árakról folytatott vitákból, s hangsúlyozta, hogy ez tipikus jelenség. A „meg nem tartott ülés” végén úgy döntöttek, hogy az anyagokat, amelyekről tegnap kellett volna tárgyalni, mégis elküldik a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak, de olyan megszorítással, hogy nem a Tanács, hanem a szakszolgálat anyagairól van szó. Ez talán a legjobb megoldás, és az említett megszorításra azért is szükség volt, mert tény, hogy a társult munka kimaradt mind az előzetes vitákból, mind pedig a Tanács megfelelő bizottságaiban folytatott vitákból. (Tanjug) Drágább lesz az újságpapír? A gyárak a fogyasztók beleegyezésével 20 százalékos áremelést kérnek Az újságpapír gyártói és fogyasztói megegyeztek, hogy a Szövetségi Arügyi Közösséghez benyújtják az újságpapír 20 százalékos áremeléséről szóló önigazgatási megegyezést. A megegyezést a krskói Djuro Salaj, a mitrovicai Milan Stepanovic Matróz rotációs papírgyárak és az ország lapkiadó szervezetei írták alá. Eredetileg úgy tervezték, hogy a rotációs papír ára csupán 6 százalékkal emelkedik, de a papírgyártás költségeinek részletes megvizsgálása, valamint a hazai és külföldi árak összehasonlítása után arra a megállapításra jutottak, hogy a piacon uralkodó tényleges helyzetnek a 20 százalékos áremelés felel meg. (Tanjng) Doktori cím az orvosoknak? Az SZVT támogatja a javaslatot A Szövetségi Végrehajtó Tanács csütörtöki ülésén támogatta a Szerb Végrehajtó Tanács kezdeményezését, hogy az orvosi és fogorvosi kar végzett hallgatóinak titulusát az egész országban egységesen szabályozzák és okleveleikbe a jövőben az eddigi „orvos” helyett a „doktor” címet írják be. A Szövetségi Munka-, Egészségügyi és Szociális Védelmi Bizottság szerint ez mindazokra vonatkozna, akik az említett egyetemi karokat 1963 áprilisa után fejezték be, tehát azon időpont után, amikor törvénnyel megszüntették a „doktor” titulust és ezt „orvos” címmel helyettesítették. Ez sokaknak kellemetlenséget okozott olyan helyzetbe juttatta őket, hogy bizonyítaniuk kellett végzettségüket. Főleg azok voltak hátrányos helyzetben, akik külföldön vállaltak munkát Az SZVT csütörtöki ülésén megbízta a Szövetségi Munka-, Egészségügyi és Szociális Védelmi Bizottságot, hogy a kérdés végleges szabályozásáig szorosan működjön együtt az SZVT tudományos, technológiai, oktatási és kulturális koordinációs bizottságával. (Tanjug) SZLAVÓNBRÓD Közös takarékosság A Djuro Djakovic ügyviteli és önigazgatási szervei és társadalmipolitikai szervezetei javasolják, hogy a munkaszervezet mintegy 14 000 dolgozója egyhavi személyi jövedelmét céltakarékosságra különítse el. Ily módon mintegy 350 millió dinárt gyűjtenének össze, az eszközöket a termelés és az értékesítés hitelellátására, a munkaszervezetek és társult munkaalapszervezetek fizetésképtelenségének megoldására fordítanák. A befizetett összegre a bank évi 28 százalékos kamatot fizetne, az eszközök törlesztése 1987. október 1-jén válna esedékessé. (Tanjug) ZÁGRÁB Az INA összetett társult munkaszervezet munkaszervezetei eddig több mint 1,6 milliárd dinárt társítottak az idegenforgalmi gazdasággal turistatelepülések építése céljából Porečon. Pulán, a Zadar melletti Zatonban, a Korčula szigetén levő Lombardában, Trogirban, Crikvenicában, Dubrovnikban és a tengerpart más helységeiben. Az INA-ban hangsúlyozzák, hogy a beruházások célja az idegenforgalmi gazdaság forgalmának növelése, továbbá az, hogy a szolgáltatások minőségének javításával nagyobb devizabevételre tegyenek szert, amelyből az idegenforgalmi szervezetek egy részt az INA számára különítenek el, hogy az ezen nyers- és olajanyagot, tartalék alkatrészeket importáljon. Az INA turizmusból származó idei devizabevétele a becslések szerint több millió dollár lesz, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az INA tavaly tavasszal saját utazási irodát is alakított, amely Nyugat-Európa, Anglia, Belgium és Hollandia idegenforgalmi piacán működik s ily módon gazdagította idegenforgalmi kínálatunkat az említett országokban. Mindennek az a célja hogy idegenforgalmi kínálatunkat a külföldi turisták igényeihez idomítsuk, ugyanis a turisták már nem elégszenek meg a hagyományos szolgáltatásokkal, gazdagabb és aktívabb üdülési programokat keresnek. (Tanjug) INA-s befektetés az idegenforgalomba Borban az igazság — meg a veszteség Nagy a raktárkészlet, de már jön az újbor is — Érdektelen a külkereskedelem Közeledik a szüret, számos bortermelő pincéje viszont még tele van óborral, így például a kruševaci Rubinban és az aleksamdirovaci Vinozulpában összesen 5500 vagon bor a raktárkészlet. Fizetik a kamatokat a raktárkészletre felvett kölcsönök után, a szervezeteket veszteség fenyegeti, ugyanakkor csupán a Rubinnak az ősszel 6200 vagon szőlőt kell felvásárolnia. Ennek ellenére a bortermelők úgy tartják, hogy nem drágult meg túlságosan a bor. Átlag 30 százalékkal ment fel az ára, tehát literenként 12 MIS dinárral. Vlastimir JOVANOVIĆ, a kuiševaci Rubin igazgatója szerint a bor drágulása körül alaptalanul kavartak nagy port. Szerbiában csupán egyetlenegy bor, a Rubin Sauvignon-ja drágult meg 168 százalékkal, jelenleg termelői ára 150 dinár literenként. Ez védett, kiváló minőségű bor, s igen kevés van belőle, mondja Vlastimir Jovanovic. Az elmúlt két évben a bor csak egyszer drágult, méghozzá 15 százalékkal, ugyanakkor a szőlő ára csaknem 60 százalékkal emelkedett, hangsúlyozzák a bortermelők. Az üveg 50 százalékkal, a kartondobozok 70 százalékkal, a dugó és a címke kerek 100 százalékkal drágult. Ennek ellenére a bortermelők egyetértettek abban, hogy a drágulás nem az egyedüli megoldás. A kivitel növelése jelentősen csökkentené a raktárkészletet. E téren azonban nincsenek megfelelő eredmények. A Rubin még áprilisban csaknem minden kiviteli szervezetnek elküldte ajánlatát és a szükséges dokumentációt, mondta Jovanovic igazgató. Hangsúlyozták, hogy a kivitelből a Rubin nem követel dollárokat. Ennek ellenére mind a mai napig egyetlen válasz sem érkezett, hangsúlyozzák a Rubinban. Általános vélemény szerint jelenleg az egyedüli megoldás az, hogy a raktáron levő borból párlatot készítsenek. Ezenkívül a szőlőfelesleget az ország más feldolgozóinak és a külföldnek is felkínálják. (Tanjug) Tegnap óta Zomborban A kukorica régi áron Az utóbbi napokban jóváhagyott árak felülvizsgálására irányuló intézkedésekkel összhangban a zombori községi szakszervezeti tanács elnökségének tegnapi ülésén közölték, hogy megállapodás született a zombori kombináttal a tavalyi termésű kukorica felvásárlási árának csökkentéséről. A kukoricát eddig 16,50 dináros áron vették át, tegnap óta azonban ismét a régi, kilónkénti 15 dinár van érvényben, amelyről tartományi szinten állapodtak meg. A. U.