Magyar Szó, 1983. szeptember (40. évfolyam, 255-269. szám)

1983-09-16 / 255. szám

--------KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. szeptember 16., péntek Kapica Pekingijén A szovjet külügyminiszter­-helyettes vendéglátóival a két ország közötti kapcsolatok javításáról tárgyal Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter tegnap Pekingben tár­gyalt Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettessel, majd kö­zölték, hogy ,.megvitatták a kölcsönös érdekű kérdéseket, valamint a két ország kapcsolatainak rendezését gátló akadályokat”. Kaid­oa több napos hivatalos lá­togatás után ma elutazik Kínából. Csien Csi-csen külügyminiszter­­hely­ettes látta vendégül. Az utób­bi 20 évben először járt Kínában ilyen magas rangú szovjet tiszt­ségviselő. Semmilyen részletet nem hoztak ny­i­lván­ossá­gra. A két nagy szomszédos ország közö­ti kapcsolatokban új csator­nát nyitottak. Előkélték, hogy a szidalmak és a vádaskodások he­lyett tárgya­lnak, állapították meg tegnap beavatott külföldi megfi­gyelők, s szerintük dióhéjban így foglalható össze Kapica pekingi tárgyalásainak eredménye. Értesülések szerint a szovjet külügyminiszter-helyettes azzal a céllal látogatott Pekingibe, hogy tájékoztassa vendéglátóit Jurij Andropov elnöknek az euroraké­­tákra vonatkozó javaslatáról, il­letve kinyilvánítsa Moszkva kész­ségét, hogy az atomrakétákat ki­vonja Európából, ha közös neve­zőre jutnak a NATO tagországai­val. A rakétákat megsemmisítik, nem szerelik le, s nem telepítik át Ázsiába Kína és Japán felé. Ál­lítólag a szovjet fél arra töre­kedett, hogy a megbeszélések a nemzetközi kérdésekre korlátozód­janak azzal a céllal, hogy meg­állapítsák az érintkező pontokat. Ez azonban nem elégítette ki Peking alapvető elvárását. Pe­kingi források szerint Kína azzal érvel, miért kutatnák a nemzet­közi politikában az érintkező pon­tokat, amikor Kína közvetlen ha­tárán olyan helyzet alakult ki, amely veszélyezteti biztonságát. Eszerint Kína előtérbe helyezi a kétoldalú problémákat. Annál in­kább, mert a két országnak köz­vetlenül vagy közvetve több ezer kilométer hosszú közös határa van, amelynek mentén jelentős katonai erőt vontak össze. Ezen­kívül a szovjet csapatok továbbra is Afganisztánban maradnak, s ezzel az országgal Kínának közös határa van. Hasonló a helyzet délen Vietnammal, ahol kínai ál­lítás szerint szovjet tengeri tá­m­a­zpont épül. A vietnami alaku­latokat nem vonják ki Kambod­zsából, s Peking emiatt is felve­tette biztonságának problémáját. A jelekből ítélve mindkét fél kitartott álláspontjai mellett, né­zeteik tehát nem kerültek köze­lebb egymáshoz. Ez is megerősíti, hogy a nyilt kérdéseket m­inden­­képpen elemezték a szovjet tiszt­­ségviselővel. Ami Andropov javaslatát ileti, kínai források kinyilvánították, hogy ebben újdonságot látnak, illetve ,.az elfogadható felé való közeledést” Andrej Gromskónak néhány hónappal ezelőtt ismerte­tett álláspontjához viszonyítva. Ehhez hozzá kell fűzni a már ha­­gyományos kínai elővigyázat­ossá­­got, illetve annak kidomborítá­sát, hogy a Szovjetuniónak a ratoéma­­kérdésben vallott kedvező evolú­ciójét gyakorlatilag kell bizonyí­tania. Fő források szerint ez an­nál inkább elvárható, mert nagy­szám''­ szovjet szuperrakétát tele­pí­tettek Ázsiába Kína és Japán közelébe. A legfőbb problémák továbbra is megmaradtak Kína és a Szov­jetunió kab­u csolatában.. A két fél kisebb lépéseket tesz a gazdasági, tudományos műszaki, testnevelési stb. -kapcsolatokban, ami azt b­m­­nyítja, hogy tovább javul a lég­kör az államközi viszonyban. (Tanjug) KIM II, SZUNG TI­TÓRÓL Kim I Szung, a Koreai NDK elnöke, a Koreai Munkapárt KB főtitkára igen nagyra értékelte Tito elnök történelmi hozzájáru­lását Jugoszlávia szabadságához, függetlenségéhez és el nem kötele­zettségéhez, valamint a világbéke ügyéhez. A Politikának adott interjújá­ban Kim II Szung elnök kiemelte, hogy Tito a jugoszláv nép és a világ haladó népei igazságos cél­jai megvalósításának szentelte harcát és tevékenységét. Tito egész életét a szabadság és a függetlenség megvédéséért, va­lamint a dominancia és a leigázás elleni harcnak rendelte alá. Kim Ir Szung külön kiemelte Tito elnök hozzájárulását az el­­nemkötelezettség mozgalmának létrehozásához, fejlődéséhez és erősítéséhez. (Tanjug) SALVADOR Diplomáciai tevékenység helyett erőszak Guillermo Ungo, a salvadori fel­kelők politikai szárnyának vezető­je szerda este Manasuában kije­lentette, hogy Washington Közép- Amerikában továbbra is előnyben részesíti a katonai akciót, háttérbe szorítja az olyan diplomáciai lépé­seket, mint amilyen Richard Stone küldetése. Hozzáfűzte, hogy a had­műveletek felélénkítése megkérdő­jelezi az Egyesült Államok beje­lentését, hogy fontosnak tartjja a szabadságharcokkal nemrégiben megkezdett párbeszédet. Ungo szerdán érkezett Ma­­naguába a gerillák két parancsno­kának kíséretében Tárgyaltak Mi­guel d’Escoto külügyminiszterrel, aki feltehetően beszámolt a Con­­tadora-csoport Panamában meg­tartott miniszter­ értekezletének kimeneteléről. (Tanila) NICARAGUA Nunez hamarosan Washingtonba látogat Carlos Nunez, Nicaragua állam­tanácsának elnöke parlamenti kül­döttség élén hamarosan az Egye­sült Államokba látogat, s megis­merkedik a­z ottani választási rendszerrel. Nunez parancsnok ismertette, hogy a nemrégiben Managuában járt amerikai kongresszusi képvi­selők javaplaitára látogat el rövi­desen Washingtonba. (ANN) A kapcsolatok elmélyítése A VKSZ TB nemzetközi együttműködési bizottságának üléséről A VKSZ Tartományi Bizottsá­gának a Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun és Csongrád, a Román KP Temes megyei bi­zottságával, valamint a Szovjet KP Krasznodar tartományi bizott­ságával való együttműködéséről tárgyalt tegnap Újvidéken a VKSZ Tartományi Bizottságának nem­zetközi együttműködési bizottsá­ga. Az ülésen leszögezték, az emlí­tett megyékkel és tartományokkal való együttműködés a jószomszédi viszonyok fejlesztésén, a területi integritás tiszteletben tartásán ala­pul. Az eddigi együttműködést azonban újabb tartalommal kelle­ne és lehetne bővíteni, minél szé­lesebb körben tájékoztatni a köz­véleményt a megyékről és a tar­tományokról. Nagy szolgálatot tenne, ha a helyi lapokban cik­kek, interjúk jelennének meg. Ez vonatkozik mind a tartományi, mind pedig a megyék és Krasz­nodar tartomány sajtójára. Az együttműködés ilyen jellegű bőví­tésére minden feltétel megvan. & A* CHILE Újabb megtorló intézkedések Jogászok vádolják a belügyminisztert Továbbra is robbanékony a helyzet Chilében, noha a szigo­rú megtorló intézkedések miatt csökkent a tüntetések száma. Annyira gyakoriak a vandál cselekedetek, a lakosság megfélem­lítésének különféle formái, hogy Santiago külvárosának polgá­rai félelemben élnek. Santiago egyik elővárosát, Pu­­dahuelt gyakorlatilag megszállták a felerősített rendőrségi erők. A La Segunda című esti újság fel­vetette a kérdést, miért került er­re sor, ki adott erre parancsot, a községi szolgálatok alkalmazottait miért fegyverezték fel. A lap em­lékeztet arra, hogy éppen ebben az elővárosban oltották ki egy fiatalember életét, a halálos lö­véseket a községi hatóságok jár­művéből adták­­le rá. Végezetül felhívta a figyelmet, ki szavatol­ja a lakosságnak, hogy a fegyvert nem használják fel ellene a terro­rizmus elleni állítólagos védelem­re hivatkozva. Egy másik községben, Floridá­ban, a lakosok maguk szervezték meg az önvédelmi alakulatokat, egész éjszaka őrt állnak, s két­­óránként váltják egymást. Ezt az­zal indokolták meg, hogy nem érezték magukat biztonságban, s állandóan zaklatták őket.. Nappal azzal fen­yegették meg őket, hogy az éjszaka leple alatt leszámolnak velük, felgyújtják házukat. Chilei jpSrszok eg­y csoportja a santiagói bíróságon feljelentést tett Jarpa Heves belügyminiszter ellen. Azzal vádolják, hogy véron­tásra és múlt polgárháborúra bujtogatott. Érvként megemlítet­ték, hogy rezsim­hű polgárok szám­talanszor provokálták és megtá­madták a tüntetőket, gyújtogatta­k és más cselekményeket követtek el az elmúlt napokban. A feljelentés tartalmazza a behievnün­ sztelnek néhány nappal ezelőtt elhangzott nyilatkozatát, hogy ,,a chileieknek egymás ellen kell védekezniük, a ha szükségesnek tartják, fegyvert adnak a kezükbe”. Juan Francisco santiagói müsnök szerdai sajtóértekezletén közölte, hogy az egyház erélyesen elítéli a felseeverzett, eddig még nem azonosított civilek egyre gyako­ribb támadásait a felvonulók el­len. A püspök szerint a népnek joga van kenyérre, emberi méltó­ságra és tiltakozó megmozdulás szervezésére. Felszólította a bizton­sági erőket, hogy a felvonulók iránt az emberi személyiség mél­tánylásával viszonyuljanak, s ne alkalmazzanak megtorló intézke­déseket. Pinochet rezsimje állhatatosan arra törekszik, hogy a vandaliz­musért és a megtorlásért a balol­dali politikai erőket tegye felelős­sé, ám nyilvánvaló próbálkozása kudarcra van ítélve. Megállapít­ható, hogy egyre nagyobb a sza­kadás az­ országban. A diktatúra helyzete megingott. Nem hivatalos értesülés szerint Chilében a kö­vetkező, 6. tiltakozási napot októ­ber 12-én szervezik meg. A jelek arra vallanak, hogy addig nem újítják fel a rendszerrel megkez­dett párbeszédet. Vádat emeltek Seguel ellen Szerda este vádat emeltek Se­guel chilei szakszervezeti vezető ellen. Azzal terhelik, hogy meg­sértette Pinochet tábornokot, s az állambiztonságról szóló törvény ér­telmében ez büntetendő. Hat nappal ezelőtt Seguel éh­ségsztrájkot kezdett a börtönben. Ügyvédje közölte, habár 10 ki­logrammot fogyott, egészségi álla­pota nincs veszélyben. Seguel letartóztatása ellen fel­lebbezés nyújtható be, óvadék el­lenében kérhető szabadon bocsátá­sa. (EFE) TÖRÖKORSZÁG ÖT HALÁLOS ÍTÉLET Az adanai per befejeztével öt személyt halálra ítéltek. Az volt a vád ellenük, hogy a Dev­jol (forradalmi út) illegális szélsősé­ges baloldali szervezethez tartoz­tak. A fentieket a tegnapelőtt este Ankarában kiadott katonai közlemény tartalmazza. A bíróság előtt összesen 151 vádlott állt. Tizenegy gyilkosság­gal, bombatám­sadásokkal és fegy­veres rablótámadással vádolták őket. A rögtönítélő katonai bí­ó­­ság ötöt életfogytiglani börtön­­büntetésre ítélt, hatvanhét sze­mélyt 3—13 évi börtönbüntetésre, hetvennégyet pedig felmentettek bizonyítékok hiányában. A Reuter hírügynökség jelenté­se szerint a katonai hatóságok adataiból kitűnik, hogy 1980-tól — amikor is katonai államcsínyt hajtottak végre Törökországban, és ismét bevezették a halálos íté­letet — negyvenkilenc személyt ítéltek kötél általi halálra, közü­lük huszonöt szélsőséges politikai szervezetekhez tartozott. USA Megtagadják г ШглШ a „különcködőktől” Az amerikai kongresszus képvi­­selőházának egy törvényjavaslatot nyújtottak be megvitatásra, amely szerint megtiltanák amerikai se­gély folyósítását azoknak az or­szágoknak, amelyek a BT-ben nem támogatták az amerikai határoza­ti javaslatot. A rezolúció elítélte a dél-koreai repülőnek szovjet te­rület felett történt lelövését. A törvényjavaslatot Jerry Huckaby kongresszusi képviselő terjesztette be, szerinte a javasolt szankció el­sősorban Kínára, Nicaraguára, Guyanára és Zimbabwéra vonat­kozik. Ezek az országok a Bizton­sági Tanácsban nem szavaztak a határozatra. Huckabu elmondta, hogy Kína és Nicaragua egyébként sem részesül amerikai segélyben, de Guyana az idén az Egyesült Államoktól 2,1 millió dollárt ka­pott, és Zimbabwének mintegy 60 millió dollárt kellet volna folyó­sítani. ‘.т. (API .­—.t.—... AFGANISZTÁN A felkelőktől szerzett értesülé­sek szerint a szovjet egységeknek nem sikerül katonai támaszpontot létesíteniük Bagrami térségében, a régi úton, amely Kabult Pesha­­warral összeköti. Ezt a stratégiai­lag fontos utat már több hete si­keresen védik a felkelők. Az Afganpress azt állítja, hogy Fabili, Thiepi. Legalább nyolcvan szovjet és rezsimkatona vesztette életét a felkelőkkel való 1едч*лм.) összezsapásban, jelentette az Afgan­press hírügynökség Peshawarból. A hírek szerint az utóbbi két hétben a harcok főleg Kabul térségében folytak, négy nappal ezelőtt a pakisztáni határ mentén elterülő Paktia tar­tományban teljesen megsemmisí­tették a kormányerők egyik oszta­gát. Hozzátette, hogy a katonák közül többen fegyverrel együtt megadták magukat a felkelőknek. (Tanjug) KREISKY FIGYELMEZTETÉSE Bruno Kreisky egykori osztrák kancellár tegnap figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Európa és a Kelet közötti árucsere-forgalom csökke­nése a munkanélküliség további növekedéséhez vezethet, és hogy a Szovjetunió és a szövetségesei elleni jelenlegi és bejelentett gaz­dasági szankciók végső soron ku­darcra vannak ítélve. Kreisky részletezte, hogy a gaz­dasági megtorló intézkedések egy olyan iparilag fejlett ország el­len, mint amilyen a Szovjetunió, csak ösztönözné technológiai fej­lődését és végső soron csak erő­sítené Moszkva tekintélyét. A nyugat-európai országok számára nem ajánlatos olyan gazdaságpo­litikát követni, amely nagyobb munkanélküliséghez vezet. Értékelése szerint a gazdasági zárlat tovább növelné a feszült­séget, s ez előbb-utóbb még egy háborúra való okot szülne. (APA) Salvarc távirata Mexikó elnökéhez Mexikó nemzeti ünnepe alkal­mából Mika Spiljak, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államel­­nökség nevében szívélyes üdvözle­tét és jókívánságait tolmácsolta Miguel de la Madridnak, Mexikó elnökének. Az ország baráti né­pének további előrehaladást kí­vánt. (Tanjug) MEKKA Iráni zarándokok ismét összetűztek a rendőrséggel Teheránban közölték, hogy 28 iráni zarándok megsebesült Mek­kában a szaúd-arábiai biztonsági erőkkel való összecsapásban. A közlemény szerint a zarándo­kok kedden tüntetéseket tartottak Mekka utcáin, s jelszavakat kiál­toztak az Egyesült Államok, Izrael és a Szovjetunió ellen. A szaúd­­arábiai hatóságok több ízben fi­gyelmeztettek, hogy nem fogják megtűrni az iráni zarándokok agi­­tációs tevékenységét a mekkai és a medinai szent helyeken. Tavaly legalább 69 iránit utasítottak ki az országból a biztonsági erőkkel való összetűzések után. Az iráni kormány időközben figyelmeztette a riiadi hatóságokat, hogy ne gá­tolják a zarándokokat ..feladatuk teljesítésében”. Egy iráni tisztség­viselő ki­jelen­tette, hogy a leg­újabb mekkai események országát olyan helyzetbe hozzák, hog. ..ké­telkedni fog a szaúdi hatóságok jó szándékában". (Reuter) Az USA ellenzi Dél-Afrika bojkottálását Az esetleges gazdasági szankci­ók Dél-Afrika ellen nem eredmé­nyeznének gyökeres változást en­nek az országnak a faji megkülön­böztetésen alapuló politikájában, jelentette ki az amerikai State De­partment képviselője. A Reuter jelentése szerint Frew Wisner, a State Department szóvi­vőjének helyettese az amerikai kongresszus képviselőháza külügyi albizottsága előtt mondott beszé­dében kijelentette, hogy Ronald Reagan elnök kormányzata szem­beszáll az amerikai áru Dél-Afri­­kának való eladására vonatkozó mindenféle törvényes korlátozásá­val. A képviselőháznak a hónap vé­gén kell szavaznia a kiviteli tör­vény módosításáról, amellyel meg­tiltanák a kiviteli kölcsönöket Dél- Afrikának, és beszüntetnék a dél­afrikai arany árusítását az ameri­kai piacon. Howard Wolpe demokrata párti kongresszusi képviselő, a képvise­lőház afrikai országokkal foglalko­zó albizottságának elnöke azonban nem értett egyet a kormányzat ilyen álláspontjával, s hangsúlyoz­ta, hogy a bejelentett szankciókkal nyomást gyakorolnának a fajüldö­ző rezsimre, hogy hozzáfogjon az apartheid „fellazításához”.1

Next