Magyar Szó, 1983. december (40. évfolyam, 344-359. szám)

1983-12-16 / 344. szám

1­5 KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ KÖZÉP-AMERIKAI KÉRDÉS Kissinger Venezuelában Az USA és Mexikó eltérő nézeteket vall Henry Kissinger volt amerikai államtitkár, az USA közép-ameri­kai tanácsadó bizottságának elnö­ke szerdán este Caracasban tár­gyalt Louis Herrera Campins ve­nezuelai elnökkel. A tárgyalások befejeztével Kissinger elmondta, hogy a közép-amerikai válságot egyidejűleg kell megoldani politi­kai, társadalmi és gazdasági té­ren. Kijelentette, hogy az egész tér­séget „demilitarizálni kell, hogy a közép-amerikai országok békében, külső beavatkozások nélkül élhes­senek. A közép-amerikai tanácsadó bizottságot nemrég Reagan elnök alakította meg, hogy a testület ki­dolgozza az USA hosszú távú kö­zép-amerikai politikájának alap­jait. Kissinger előzőleg Mexikóban járt, és a mexikói sajtó megálla­pította, hogy látogatása megerő­sítette a tényt, hogy a két ország eltérő módon közelíti meg a térség válságának megoldását. Szolidaritás Nicaraguával Több mint 1200 személyiség vesz részt a Nicaraguával és Közép- Amerika képviselőivel való szoli­daritás jegyében összehívott eu­rópai értekezleten, amelyet de­cember 17-én és 18-án tartanak meg Párizsban. Mintegy 400 fran­cia, 500 spanyol, 160 svájci, 80 nyugatnémet, továbbá olasz, brit, dán, ír, görög, svéd és belga ki­emelkedő politikus és művelődési dolgozó összejöveteléről van szó. Számos latin-amerikai személyi­ség, közöttük Garcia Marquez No­­bel-díjas író is megerősítette ér­kezését. Várható, hogy egyes kö­zép-amerikai gerillamozgalmak képviselői is jelen lesznek. Az indiai parlament több mint 70 tagja felszólította az el nem kötelezett országokat, „hogy lépje­nek fel Nicaragua, a mozgalom egyik tagja szuverenitásának és függetlenségének megvédése érde­kében”. Az indiai parlament tagjai el­ítélték Reagan amerikai elnök kö­zép-amerikai agresszív politikáját, és követelték „az USA csapatai­nak és flottájának” sürgős kivoná­sát a térségből. A Salvador- gerillák akciója Az utóbbi hónapokban a re­­zsimcsapatok ellen indított legje­lentősebb hadműveletekben a sal­­vadori gerillák tegnapra virradó éjszaka elfoglalták a keleti or­szágrészben a Cacahuatique hegy­vidéken levő katonai kommuniká­ciós központot. A Venceremos, a gerillák rádió­­állomása közölte, hogy a több órás harcokban több mint 60 rezsim­­katona elesett és 84-en megsebe­sültek. A hadsereg képviselője megerősítette, hogy heves harcok folynak Morazan tartományban, a stratégiai jelentőségű útvonalak mentén. Hozzátette hogy a rezsim­­katonáknak küldött jelentős erő­sítés, valamint a légierő bevetése ellenére a gerilláknak sikerült el­foglalniuk ezt a jelentős katonai kommunikációs központot. A 11 órás bombázás alatt a repülőgé­pek 120 nagyobb bombát dobtak le és 300 rakétát lőttek ki A Venceremos rádió jelentése szerint a gerillák 13 embert veszí­tettek és többen megsebesültek. (AP, Tanjug, IPS, PTI, AFP, PL Reuter) Megkezdődött a Portugál EP kongresszusa Tegnap az észak-portugáliai Portóban megnyílt a Portugál Kommunista Párt X. kongresszu­sa. A munkában hozzávetőleg 70 kommunista és munkáspárt kül­döttsége és mintegy 2000 küldött vesz részt, jelenti a TASZSZ. Ajanovici Tárgyal­ az EGK bizottságának küldöttségével Tarik Ajanovic szövetségi kül­ügyi segédtitkár tegnap tárgyalt az EGK bizottságának küldöttsé­gével és Leslie Fieldinggel, a Kö­zösség külkapcsolatai főigazgató­ságának főigazgatójával. Áttekin­tették az EGK és Jugoszlávia bila­terális együttműködését és a táv­latokat, valamint a nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. A felek kölcsönösen megerősí­tették, hogy érdekük az együtt­működés és erre hajlandóságot mutatnak. Leslie Fieldinget tegnap fogad­ta Mil­­­an Komatina szövetségi külügyi segédtitkár is. Megvitat­ták a feleket kölcsönösen érintő nemzetközi kérdéseket. (Tanjug) Angola a BT összehívását kéri Angola úgy döntött, követeli a Biztonsági Tanács összehívását, hogy megvitassa a dél-afrikai csa­patok angolai területen való jelen­létét. A rasszista dél-afrikai csapatok még 1981. augusztus 23-án hatol­tak be Cunene angolai tartomány­ba. (TAP) Gyártelepre zuhan­ egy repülőgép A kolumbiai TAMPA légifor­galmi­­társaság Boeing-707 típusú gépe szerdán este közvetlenül a felszállás után lezuhant Medellin repülőtér közelében. A gép égő részei a közeli gyártelepre zuhan­tak, és tizennyolc személy halálát okozták, tizenkilencen pedig meg­sebesültek. A gép roncsai fél négyzetkilo­méteres körzetben szóródtak szét, és öt gyárban tüzet okoztak, há­rom autóbuszt és több gépkocsit teljesen megsemmisítettek. Medel­lin Kolumbia nagyság szerinti második városa. A rendőrség kö­zölte, hogy a tűzoltók gyors be­avatkozásának köszönhetően sike­rült megakadályozni, hogy a kis magasságról szétömlött nagy mennyiségű üzemanyag nem oko­zott sokkal nagyobb tüzet. A TAMPA képviselője közölte, hogy az egyébként virágot szállító gépet éppen Miamiba küldték nagyjavításra. A legénység mind­három tagja­­ életét vesztette. A katasztrófa sokkal nagyobb lehetett volna, ha a gép lángoló részei az alig néhány száz méter­rel odébb levő üzemanyagtartá­lyokra zuhantak volna. Az áldo­zatok valamennyien textilgyári munkások akik hazafelé tartottak. (AP, Reuter, PL) A kambodzsai koalíció vezetői Pekingiben Mi a kínai látogatás célja? Norodom Szihanuk, a Demok­ratikus Kambodzsa elnöke a kínai kormány meghívására tegnap Pe­­kingbe érkezett. A hármas koalíció többi tagjával együtt Kína legma­gasabb rangú tisztségviselőivel fog tárgyalni. A pekingi repülőtéren Son Sam­ kormányfő és Khieu Sam­­phan külügyminiszter, alelnök üd­vözölték, akik egy nappal koráb­ban érkeztek meg. „Barátságunkról és tiszteletünk­ről szeretnénk biztosítani vendég­látóinkat, és ugyanakkor a De­mokratikus Kambodzsa egységét nyilvánítjuk ki” — mondta Sziha­nuk a repülőtéren. Kínában nagy hazafiként, jeles államfőként üdvözölték és csodál­ják kifogyhatatlan energiáját, ame­lyet hazájának vietnami megszál­lóival szembeni harcával bizonyít. Kínában mindig is így méltatták Szihanukot, de különösen azóta, hogy elfogadta a koalíciós kormány vezetését. A kambodzsai nép közös harcá­ban igen jelentős volt a koalíció létrejötte. Kínai vélemények sze­rint a koalíció egysége már magas szintet ért el. Szihanuk első sza­vai is az egységre vonatkoztak. A kínai hírügynökségnek adott nyi­latkozatában Norodom Ramarid, Szihanuk herceg fia az egyesült ellenállási mozgalom nevében em­lékeztetett rá, hogy Vietnam rövid életet jósolt a koalíciónak, ez azonban „egyre szilárdabb és vi­lágszerte elismerést harcolt ki ma­gának”. A megfigyelők véleménye szerint a három vezető kambodzsai sze­mélyiség kínai látogatásának két alapvető oka van. Az egyik a fegy­veres harc és a közös diplomáciai fellépés egységének megszilárdítá­sa, a másik állítólag újabb segély, amelyet Kínától katonai felszere­lésben kérnek, mert közeleg a szá­raz évszak, és ezzel a vietnami in­vázió veszélye. Pekingi hírek szerint Vietnam csapatokat von össze, és fegyvere­ket gyűjt az offenzívához. (Tanjug) Diverzió Santiagói A város több órán át sötétben volt Santiago, Chile fővárosa tegnap­ra virradó éjjel több órán át vil­lanyáram nélkül maradt, mert a távvezeték egyik oszlopát időzí­tett pokolgéppel felrobbantották. A rendőrség még nem tudja, ki hajtotta végre a merényletet. (AFP) A LEMP évfordulója Tegnap Varsóban díszülést tar­tottak a Lengyel Egyesült Mun-­­káspárt megalakításának 35. év­fordulója alkalmából. Méltatták a párt fejlődését, s szó volt az or­szág mostani folyamatairól. A LEMP a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt egyesü­lésével alakult meg. (Tanjug) új amerikai nagykövetünk A JSZSZK Elnökségének rende­lete alapján a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság új rendkívüli és meghatalmazott wa­shingtoni nagykövetévé Mico Ra­­kicot nevezték ki. Rak­ic eddig Bosznia-Hercegovina Képviselő­háza Elnökségének tagja, a JKSZ KB tagja volt. (Tanjug) Reagan felölteti magát az­ elnökválasztásokra Ronald Reagan amerikai elnök január 29-én fogja közölni dön­tését hogy részt vesz-e az elnök­­választásokon, írja a Washington Post. Hivatalos forrásokra hivatkozva a lap közölte, hogy a legközelebbi munkatársaival folytatott szerdai tanácskozáson az elnök elhatá­rozta, hogy jelölteti magát. (Reuter) VENDÉGÜNK Francois Mitterrand F­rancois Mitterrand francia köztársasági el­nök portréjának megírá­sához egy egész sor adat sora­kozik előttem a papíron, évszá­mok, adatok. Az adathalmaz úgy kezdődik, hogy „született 1916. október 26-án a Charente tartományhoz tartozó Jarnac helységben, jogi és filológiai egyetemet, valamint a politikai tudományok iskoláját fejezte be, karrierjét újságíróként és ügyvédként kezdte...” A portrét inkább 1981-gyel kezdeném. Vagy pontosabban 1981. május 10-ével, amikor az elnökválasztások második köré­ben megszerezte az abszolút többséget. A franciák változást akartak, 15 708 262 francia pol­gár szavazott rá, vagyis meg­kapta az összes érvényes sza­vazatok 51,75 százalékát. Meg­történt az, amiben kevés francia hitt (csak bízott), hogy győzedel­meskedik az esélyesnek vélt Gis­­card d’Estaing felett. Harmad­szorra sikerült Mitterrand-nak. Ugyanis 1981 előtt kétszer indult elnökválasztáson, először 1965- ben (Charles de Gaulle-t vá­lasztották meg), majd 1974-ben (Valery Giscard d’Estaing kap­ta a legtöbb szavazatot). Francois Mitterrand neve bennem három képet asszociál. Az egyik a fentivel kapcsolatos, az a kép, amikor május 10-e éjjelén Franciaország önfeled­ten ünnepelte újonnan megvá­lasztott elnökét, 25 év után az első baloldali párthoz tartozó elnökét, majd a filmfelvétel a történelmi pillanatról, amelyet a francia televízió dokumentációs anyagaként többször is bemu­tatott: a május 21-e „őrségvál­tás” — Giscard kivonul, Mit­terrand bevonul az Elysée-palo­­tába, és a bejáratnál üdvözlik egymást. A második kép, amely emlé­kezetemben maradt, már nem ilyen történelmi pillanat. Eset­leg csak számomra: egy reggel a párizsi Faubourg St. Honoré utcában sétálva (ahol nincs 13- as házszám, mert Napóleon fe­lesége, aki akkor az ebben az utcában levő Elysée-palotában lakott, betiltotta ezt a száp­ot) az egyik palotába bekanyarodó személygépkocsiban felismertem Mitterrand elnököt. „Igen, az elnökünk. Érkezik a munkahe­lyére!” — magyarázta egy francia barátom. Érkezik a munkahelyére, minden felhajtás, cécó nélkül. Mindennapos lát­vány és esemény, érkezik a munkahelyére, mint több millió más francia miunkásember min­den reggel az irodába, a gyár­ba. Az elnök is egy dolgozó a több millió között. Mitterrand-ra nem mondható, hogy a „nép gyermeke”. Tipi­kus burzsoá családban nevelke­dett, Párizsban járt egyetemre, éppen megszerezte ügyvédi dip­lomáját, amikor kitört a hábo­rú. 1940 júniusában megsebe­sült, majd fogolytáborba került. Innen megszökött, és­­ 1942-ben bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. A háború befejez­tével újságíróként több lapnál is dollgozott. Politikai pályafutását 1946-ban kezdte mint Niévre tartomány képviselője (1958-ig), majd újraválasztották 1962, ’67, ’68, ’73, ’78, ’81-ben. 1941-ben és 1948-ban a francia Harcos Szövetség minisztere volt, ál­lamtitkár André Marie, Robert Schumann és Henri Quille ka­binetjében, állami miniszter Ed­gar Faure kabinetjében, 1954 és 1956 között belügyminiszter, utá­na két évig igazságügyminisz­ter. 1965 decembere és 1968 no­vembere között a demokratikus és a szocialista baloldal egységé­nek elnöke volt, a francia szo­cialista párt első titkárává 1971- ben választották meg, s ezt a megbízatást 1981-ig töltötte be. 1972 és 1981 között a Szocialis­ta Internacionálé elnöke, Robert Fabreval és George Marchais­­val együtt 1972 júliusában a baloldali kormány közös prog­ramjának egyik aláírója, és 22 éven át (1959-től 1981-ig) Cha­teau Chinon polgármestere. Francois Mitterrand nemcsak sikeres politikus. Franciaország­ban közismert kifejezett hajla­ma és érdeklődése a művésze­tek, az irodalom iránt. Ezenkí­vül a retorika művelője is, minden beszédét a szép nyelve­zet jellemzi (és ez a harmadik kép), emlékezetes maradt szá­momra, amikor ez év márciu­sában tévébeszédet intézett az országhoz. Vagy fél órát tartott beszéde, jegyzet nélkül­, fejből beszélt, kimérten, választékos irodalmi nyelven. E­ddig 12 műve jelent MEG. Többnyire politi­kai gazdasági művek, a legismertebb az 1980-ban ki­adott Itt és most, továbbá a Ró­zsa az öbölben (1973), a Politi­ka (1977-ben jelent meg az első, tavaly a második része), A fran­cia közgazdaság technikája (1968) stb. Ezenkívül számtalan cikke az újságok hasábjain, kü­lönösen a l’Unité (Egység) nevű szocialista hetilapban. A kitüntetések közül a Becsü­letrend, Az 1939—45-ös Háború Keresztje és az Ellenállási Moz­galom Rozettájának tulajdonosa. CSORBA Zoltán A kapcsolatok eredményesen fejlődnek Marine észak-koreai tárgyalá­sai Andrej Marine, a JKSZ KB El­nökségének tagja, a Szlovén KSZ KB elnöke észak-koreai látogatása során tegnap Pjongjangban So Jun Sokkal, a Koreai Munkapárt KB politikai bizottságának tagjá­val tárgyalt a két ország és az el nem kötelezettek tevékenységéről, időszerű nemzetközi kérdésekről, és a nemzetközi haladó mozgalmak eseményeiről. Megelégedésüket fejezték ki a két párt és a két szocialista el nem kötelezett ország kapcsolatainak eredményes fejlődésével. Megállapították, hogy az együtt­működés ilyen fejlődése az egyen­rangú nemzetközi kapcsolatokat, a társadalmi haladást, a világbékét és a szocializmus ügyét szolgálja. Andrej Marine és So Jun Sok kölcsönösen tájékoztatta egymást Jugoszlávia, illetve a Koreai NDK társadalmi-gazdasági fejlődéséről, és a két párt belpolitikai tevékeny­ségéről. Marine ismertette az ön­igazgatás fejlesztésére irányuló tö­rekvéseket, vendéglátója pedig a Koreai NDK szocialista fejlődését és gazdaságát. Koreai részről a megbeszélésben részt vett Kim Dzse Jong, a Koreai Munkapárt KB nemzetközi kapcso­latok osztályának vezetője, jugo­­szláv részről pedig Ljupcso Tar­­csiovszki nagykövet. Marine tegnap ellátogatott Kim­­ I­ Szung elnök szülővárosába, és megtekintett egy villamosgépipari üzemet, amelyben tizennégyezer munkás dolgozik. ________________________(Tanjug) Ha! Ismeretlen tengeralatt­járó sértette meg a svéd felségvizeke! Az ősz folyamán legalább hat ismeretlen tengeralattjáró járt a svéd felségvizeken. Lenart Ljung tábornok, a svéd fegyveres erők parancsnoka kijelentette, „igen valószínű”, hogy idegen tenger­alattjárók továbbra is megsértik f­elségvi­zeiket. A tábornok hamarosan a kor­mány elé terjeszti az ismeretlen tengeralattjárókkal történt inci­densekről szóló legújabb jelentést. A legújabb eseteket elemzik hogy megállapítsák, van-e elég „bizo­nyíték” a tengeralattjárók erede­tének meghatározásához. A svéd haditengerészetnek ed­dig egyetlen tengeralattjárót sem sikerült felszínre kényszerítenie, hogy azonosíthassák. A kormány a bizonyítékok arápján a nyáron ,,a Varsói Szerződést, illetve a Szovjetuniót” vádolta meg felség­vizeinek megsértésével. (Tanjug) 1983. december 16., péntek Terroristái? fenyegetik a francia kormányt Azt követelik, hogy erélyesen szálljon szembe az ETA-val Baszkföldön egy eddig még is­meretlen, de hangzatos nevű terrorszervezet hallatott magáról, a Felszabadítási Csoportok (GAL), és első közleményében megfenye­gette a francia kormányt, hogy „fogat fogért, szemet szemért” taktikát alkalmaz, ha Párizs nem harcol az ETA ellen. „Európában levő francia kép­viseleteket fogunk támadni, mert a francia kormány felelős azért, hogy területén az ETA terroristái büntetlenül működnek. Egyetlen személy és egyetlen gazdasági létesítmény sem lesz biztonságban többé Franciaországban” — állt a titokzatos GAL közleményében. A közlemény a szerdán szaba­don engedett Segundo Marey zse­bében volt. A spanyol állampol­gárt két hete rabolták el Dél- Franciaországból, mert állítólag együttműködött az ETA-val. A GAL kommandói néhány nappal ezelőtt felszólították a francia hatóságokat, hogy bocsássák sza­badon a spanyol rendfenntartó erők négy tagját akiket Dél- Franciaországban az ETA ellen irányuló akció során tartóztattak le. (Tanjug)

Next