Magyar Szó, 1983. december (40. évfolyam, 344-359. szám)
1983-12-16 / 344. szám
15 KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ KÖZÉP-AMERIKAI KÉRDÉS Kissinger Venezuelában Az USA és Mexikó eltérő nézeteket vall Henry Kissinger volt amerikai államtitkár, az USA közép-amerikai tanácsadó bizottságának elnöke szerdán este Caracasban tárgyalt Louis Herrera Campins venezuelai elnökkel. A tárgyalások befejeztével Kissinger elmondta, hogy a közép-amerikai válságot egyidejűleg kell megoldani politikai, társadalmi és gazdasági téren. Kijelentette, hogy az egész térséget „demilitarizálni kell, hogy a közép-amerikai országok békében, külső beavatkozások nélkül élhessenek. A közép-amerikai tanácsadó bizottságot nemrég Reagan elnök alakította meg, hogy a testület kidolgozza az USA hosszú távú közép-amerikai politikájának alapjait. Kissinger előzőleg Mexikóban járt, és a mexikói sajtó megállapította, hogy látogatása megerősítette a tényt, hogy a két ország eltérő módon közelíti meg a térség válságának megoldását. Szolidaritás Nicaraguával Több mint 1200 személyiség vesz részt a Nicaraguával és Közép- Amerika képviselőivel való szolidaritás jegyében összehívott európai értekezleten, amelyet december 17-én és 18-án tartanak meg Párizsban. Mintegy 400 francia, 500 spanyol, 160 svájci, 80 nyugatnémet, továbbá olasz, brit, dán, ír, görög, svéd és belga kiemelkedő politikus és művelődési dolgozó összejöveteléről van szó. Számos latin-amerikai személyiség, közöttük Garcia Marquez Nobel-díjas író is megerősítette érkezését. Várható, hogy egyes közép-amerikai gerillamozgalmak képviselői is jelen lesznek. Az indiai parlament több mint 70 tagja felszólította az el nem kötelezett országokat, „hogy lépjenek fel Nicaragua, a mozgalom egyik tagja szuverenitásának és függetlenségének megvédése érdekében”. Az indiai parlament tagjai elítélték Reagan amerikai elnök közép-amerikai agresszív politikáját, és követelték „az USA csapatainak és flottájának” sürgős kivonását a térségből. A Salvador- gerillák akciója Az utóbbi hónapokban a rezsimcsapatok ellen indított legjelentősebb hadműveletekben a salvadori gerillák tegnapra virradó éjszaka elfoglalták a keleti országrészben a Cacahuatique hegyvidéken levő katonai kommunikációs központot. A Venceremos, a gerillák rádióállomása közölte, hogy a több órás harcokban több mint 60 rezsimkatona elesett és 84-en megsebesültek. A hadsereg képviselője megerősítette, hogy heves harcok folynak Morazan tartományban, a stratégiai jelentőségű útvonalak mentén. Hozzátette hogy a rezsimkatonáknak küldött jelentős erősítés, valamint a légierő bevetése ellenére a gerilláknak sikerült elfoglalniuk ezt a jelentős katonai kommunikációs központot. A 11 órás bombázás alatt a repülőgépek 120 nagyobb bombát dobtak le és 300 rakétát lőttek ki A Venceremos rádió jelentése szerint a gerillák 13 embert veszítettek és többen megsebesültek. (AP, Tanjug, IPS, PTI, AFP, PL Reuter) Megkezdődött a Portugál EP kongresszusa Tegnap az észak-portugáliai Portóban megnyílt a Portugál Kommunista Párt X. kongresszusa. A munkában hozzávetőleg 70 kommunista és munkáspárt küldöttsége és mintegy 2000 küldött vesz részt, jelenti a TASZSZ. Ajanovici Tárgyal az EGK bizottságának küldöttségével Tarik Ajanovic szövetségi külügyi segédtitkár tegnap tárgyalt az EGK bizottságának küldöttségével és Leslie Fieldinggel, a Közösség külkapcsolatai főigazgatóságának főigazgatójával. Áttekintették az EGK és Jugoszlávia bilaterális együttműködését és a távlatokat, valamint a nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. A felek kölcsönösen megerősítették, hogy érdekük az együttműködés és erre hajlandóságot mutatnak. Leslie Fieldinget tegnap fogadta Milan Komatina szövetségi külügyi segédtitkár is. Megvitatták a feleket kölcsönösen érintő nemzetközi kérdéseket. (Tanjug) Angola a BT összehívását kéri Angola úgy döntött, követeli a Biztonsági Tanács összehívását, hogy megvitassa a dél-afrikai csapatok angolai területen való jelenlétét. A rasszista dél-afrikai csapatok még 1981. augusztus 23-án hatoltak be Cunene angolai tartományba. (TAP) Gyártelepre zuhan egy repülőgép A kolumbiai TAMPA légiforgalmitársaság Boeing-707 típusú gépe szerdán este közvetlenül a felszállás után lezuhant Medellin repülőtér közelében. A gép égő részei a közeli gyártelepre zuhantak, és tizennyolc személy halálát okozták, tizenkilencen pedig megsebesültek. A gép roncsai fél négyzetkilométeres körzetben szóródtak szét, és öt gyárban tüzet okoztak, három autóbuszt és több gépkocsit teljesen megsemmisítettek. Medellin Kolumbia nagyság szerinti második városa. A rendőrség közölte, hogy a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy a kis magasságról szétömlött nagy mennyiségű üzemanyag nem okozott sokkal nagyobb tüzet. A TAMPA képviselője közölte, hogy az egyébként virágot szállító gépet éppen Miamiba küldték nagyjavításra. A legénység mindhárom tagja életét vesztette. A katasztrófa sokkal nagyobb lehetett volna, ha a gép lángoló részei az alig néhány száz méterrel odébb levő üzemanyagtartályokra zuhantak volna. Az áldozatok valamennyien textilgyári munkások akik hazafelé tartottak. (AP, Reuter, PL) A kambodzsai koalíció vezetői Pekingiben Mi a kínai látogatás célja? Norodom Szihanuk, a Demokratikus Kambodzsa elnöke a kínai kormány meghívására tegnap Pekingbe érkezett. A hármas koalíció többi tagjával együtt Kína legmagasabb rangú tisztségviselőivel fog tárgyalni. A pekingi repülőtéren Son Sam kormányfő és Khieu Samphan külügyminiszter, alelnök üdvözölték, akik egy nappal korábban érkeztek meg. „Barátságunkról és tiszteletünkről szeretnénk biztosítani vendéglátóinkat, és ugyanakkor a Demokratikus Kambodzsa egységét nyilvánítjuk ki” — mondta Szihanuk a repülőtéren. Kínában nagy hazafiként, jeles államfőként üdvözölték és csodálják kifogyhatatlan energiáját, amelyet hazájának vietnami megszállóival szembeni harcával bizonyít. Kínában mindig is így méltatták Szihanukot, de különösen azóta, hogy elfogadta a koalíciós kormány vezetését. A kambodzsai nép közös harcában igen jelentős volt a koalíció létrejötte. Kínai vélemények szerint a koalíció egysége már magas szintet ért el. Szihanuk első szavai is az egységre vonatkoztak. A kínai hírügynökségnek adott nyilatkozatában Norodom Ramarid, Szihanuk herceg fia az egyesült ellenállási mozgalom nevében emlékeztetett rá, hogy Vietnam rövid életet jósolt a koalíciónak, ez azonban „egyre szilárdabb és világszerte elismerést harcolt ki magának”. A megfigyelők véleménye szerint a három vezető kambodzsai személyiség kínai látogatásának két alapvető oka van. Az egyik a fegyveres harc és a közös diplomáciai fellépés egységének megszilárdítása, a másik állítólag újabb segély, amelyet Kínától katonai felszerelésben kérnek, mert közeleg a száraz évszak, és ezzel a vietnami invázió veszélye. Pekingi hírek szerint Vietnam csapatokat von össze, és fegyvereket gyűjt az offenzívához. (Tanjug) Diverzió Santiagói A város több órán át sötétben volt Santiago, Chile fővárosa tegnapra virradó éjjel több órán át villanyáram nélkül maradt, mert a távvezeték egyik oszlopát időzített pokolgéppel felrobbantották. A rendőrség még nem tudja, ki hajtotta végre a merényletet. (AFP) A LEMP évfordulója Tegnap Varsóban díszülést tartottak a Lengyel Egyesült Mun-káspárt megalakításának 35. évfordulója alkalmából. Méltatták a párt fejlődését, s szó volt az ország mostani folyamatairól. A LEMP a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt egyesülésével alakult meg. (Tanjug) új amerikai nagykövetünk A JSZSZK Elnökségének rendelete alapján a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság új rendkívüli és meghatalmazott washingtoni nagykövetévé Mico Rakicot nevezték ki. Rakic eddig Bosznia-Hercegovina Képviselőháza Elnökségének tagja, a JKSZ KB tagja volt. (Tanjug) Reagan felölteti magát az elnökválasztásokra Ronald Reagan amerikai elnök január 29-én fogja közölni döntését hogy részt vesz-e az elnökválasztásokon, írja a Washington Post. Hivatalos forrásokra hivatkozva a lap közölte, hogy a legközelebbi munkatársaival folytatott szerdai tanácskozáson az elnök elhatározta, hogy jelölteti magát. (Reuter) VENDÉGÜNK Francois Mitterrand Francois Mitterrand francia köztársasági elnök portréjának megírásához egy egész sor adat sorakozik előttem a papíron, évszámok, adatok. Az adathalmaz úgy kezdődik, hogy „született 1916. október 26-án a Charente tartományhoz tartozó Jarnac helységben, jogi és filológiai egyetemet, valamint a politikai tudományok iskoláját fejezte be, karrierjét újságíróként és ügyvédként kezdte...” A portrét inkább 1981-gyel kezdeném. Vagy pontosabban 1981. május 10-ével, amikor az elnökválasztások második körében megszerezte az abszolút többséget. A franciák változást akartak, 15 708 262 francia polgár szavazott rá, vagyis megkapta az összes érvényes szavazatok 51,75 százalékát. Megtörtént az, amiben kevés francia hitt (csak bízott), hogy győzedelmeskedik az esélyesnek vélt Giscard d’Estaing felett. Harmadszorra sikerült Mitterrand-nak. Ugyanis 1981 előtt kétszer indult elnökválasztáson, először 1965- ben (Charles de Gaulle-t választották meg), majd 1974-ben (Valery Giscard d’Estaing kapta a legtöbb szavazatot). Francois Mitterrand neve bennem három képet asszociál. Az egyik a fentivel kapcsolatos, az a kép, amikor május 10-e éjjelén Franciaország önfeledten ünnepelte újonnan megválasztott elnökét, 25 év után az első baloldali párthoz tartozó elnökét, majd a filmfelvétel a történelmi pillanatról, amelyet a francia televízió dokumentációs anyagaként többször is bemutatott: a május 21-e „őrségváltás” — Giscard kivonul, Mitterrand bevonul az Elysée-palotába, és a bejáratnál üdvözlik egymást. A második kép, amely emlékezetemben maradt, már nem ilyen történelmi pillanat. Esetleg csak számomra: egy reggel a párizsi Faubourg St. Honoré utcában sétálva (ahol nincs 13- as házszám, mert Napóleon felesége, aki akkor az ebben az utcában levő Elysée-palotában lakott, betiltotta ezt a szápot) az egyik palotába bekanyarodó személygépkocsiban felismertem Mitterrand elnököt. „Igen, az elnökünk. Érkezik a munkahelyére!” — magyarázta egy francia barátom. Érkezik a munkahelyére, minden felhajtás, cécó nélkül. Mindennapos látvány és esemény, érkezik a munkahelyére, mint több millió más francia miunkásember minden reggel az irodába, a gyárba. Az elnök is egy dolgozó a több millió között. Mitterrand-ra nem mondható, hogy a „nép gyermeke”. Tipikus burzsoá családban nevelkedett, Párizsban járt egyetemre, éppen megszerezte ügyvédi diplomáját, amikor kitört a háború. 1940 júniusában megsebesült, majd fogolytáborba került. Innen megszökött, és 1942-ben bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. A háború befejeztével újságíróként több lapnál is dollgozott. Politikai pályafutását 1946-ban kezdte mint Niévre tartomány képviselője (1958-ig), majd újraválasztották 1962, ’67, ’68, ’73, ’78, ’81-ben. 1941-ben és 1948-ban a francia Harcos Szövetség minisztere volt, államtitkár André Marie, Robert Schumann és Henri Quille kabinetjében, állami miniszter Edgar Faure kabinetjében, 1954 és 1956 között belügyminiszter, utána két évig igazságügyminiszter. 1965 decembere és 1968 novembere között a demokratikus és a szocialista baloldal egységének elnöke volt, a francia szocialista párt első titkárává 1971- ben választották meg, s ezt a megbízatást 1981-ig töltötte be. 1972 és 1981 között a Szocialista Internacionálé elnöke, Robert Fabreval és George Marchaisval együtt 1972 júliusában a baloldali kormány közös programjának egyik aláírója, és 22 éven át (1959-től 1981-ig) Chateau Chinon polgármestere. Francois Mitterrand nemcsak sikeres politikus. Franciaországban közismert kifejezett hajlama és érdeklődése a művészetek, az irodalom iránt. Ezenkívül a retorika művelője is, minden beszédét a szép nyelvezet jellemzi (és ez a harmadik kép), emlékezetes maradt számomra, amikor ez év márciusában tévébeszédet intézett az országhoz. Vagy fél órát tartott beszéde, jegyzet nélkül, fejből beszélt, kimérten, választékos irodalmi nyelven. Eddig 12 műve jelent MEG. Többnyire politikai gazdasági művek, a legismertebb az 1980-ban kiadott Itt és most, továbbá a Rózsa az öbölben (1973), a Politika (1977-ben jelent meg az első, tavaly a második része), A francia közgazdaság technikája (1968) stb. Ezenkívül számtalan cikke az újságok hasábjain, különösen a l’Unité (Egység) nevű szocialista hetilapban. A kitüntetések közül a Becsületrend, Az 1939—45-ös Háború Keresztje és az Ellenállási Mozgalom Rozettájának tulajdonosa. CSORBA Zoltán A kapcsolatok eredményesen fejlődnek Marine észak-koreai tárgyalásai Andrej Marine, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Szlovén KSZ KB elnöke észak-koreai látogatása során tegnap Pjongjangban So Jun Sokkal, a Koreai Munkapárt KB politikai bizottságának tagjával tárgyalt a két ország és az el nem kötelezettek tevékenységéről, időszerű nemzetközi kérdésekről, és a nemzetközi haladó mozgalmak eseményeiről. Megelégedésüket fejezték ki a két párt és a két szocialista el nem kötelezett ország kapcsolatainak eredményes fejlődésével. Megállapították, hogy az együttműködés ilyen fejlődése az egyenrangú nemzetközi kapcsolatokat, a társadalmi haladást, a világbékét és a szocializmus ügyét szolgálja. Andrej Marine és So Jun Sok kölcsönösen tájékoztatta egymást Jugoszlávia, illetve a Koreai NDK társadalmi-gazdasági fejlődéséről, és a két párt belpolitikai tevékenységéről. Marine ismertette az önigazgatás fejlesztésére irányuló törekvéseket, vendéglátója pedig a Koreai NDK szocialista fejlődését és gazdaságát. Koreai részről a megbeszélésben részt vett Kim Dzse Jong, a Koreai Munkapárt KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, jugoszláv részről pedig Ljupcso Tarcsiovszki nagykövet. Marine tegnap ellátogatott Kim I Szung elnök szülővárosába, és megtekintett egy villamosgépipari üzemet, amelyben tizennégyezer munkás dolgozik. ________________________(Tanjug) Ha! Ismeretlen tengeralattjáró sértette meg a svéd felségvizeke! Az ősz folyamán legalább hat ismeretlen tengeralattjáró járt a svéd felségvizeken. Lenart Ljung tábornok, a svéd fegyveres erők parancsnoka kijelentette, „igen valószínű”, hogy idegen tengeralattjárók továbbra is megsértik felségvizeiket. A tábornok hamarosan a kormány elé terjeszti az ismeretlen tengeralattjárókkal történt incidensekről szóló legújabb jelentést. A legújabb eseteket elemzik hogy megállapítsák, van-e elég „bizonyíték” a tengeralattjárók eredetének meghatározásához. A svéd haditengerészetnek eddig egyetlen tengeralattjárót sem sikerült felszínre kényszerítenie, hogy azonosíthassák. A kormány a bizonyítékok arápján a nyáron ,,a Varsói Szerződést, illetve a Szovjetuniót” vádolta meg felségvizeinek megsértésével. (Tanjug) 1983. december 16., péntek Terroristái? fenyegetik a francia kormányt Azt követelik, hogy erélyesen szálljon szembe az ETA-val Baszkföldön egy eddig még ismeretlen, de hangzatos nevű terrorszervezet hallatott magáról, a Felszabadítási Csoportok (GAL), és első közleményében megfenyegette a francia kormányt, hogy „fogat fogért, szemet szemért” taktikát alkalmaz, ha Párizs nem harcol az ETA ellen. „Európában levő francia képviseleteket fogunk támadni, mert a francia kormány felelős azért, hogy területén az ETA terroristái büntetlenül működnek. Egyetlen személy és egyetlen gazdasági létesítmény sem lesz biztonságban többé Franciaországban” — állt a titokzatos GAL közleményében. A közlemény a szerdán szabadon engedett Segundo Marey zsebében volt. A spanyol állampolgárt két hete rabolták el Dél- Franciaországból, mert állítólag együttműködött az ETA-val. A GAL kommandói néhány nappal ezelőtt felszólították a francia hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a spanyol rendfenntartó erők négy tagját akiket Dél- Franciaországban az ETA ellen irányuló akció során tartóztattak le. (Tanjug)