Magyar Szó, 1983. december (40. évfolyam, 344-359. szám)
1983-12-16 / 344. szám
B I Demokratikus kapcsolatokért . A JKSZ üzenete a Spanyol KP kongresszusához Miren Kučan, a JKSZ Elnökségének tagja tolmácsolta a jugoszláv kommunistáknak a Spanyol KP XI. kongresszusa részvevőihez intézett üzenetét, amely szerint a JKP és a Spanyol KF kapcsolatainak hagyományos jellemzője a többéves barátság, a közeli kapcsolat, a fejlett és tartalmas elvtársi együttműködés. A jugoszláv kommunisták figyelemmel és érdeklődéssel követik a spanyol kommunisták tevékenységét, s jól ismert előttük, milyen jelentős a hozzájárulásuk Spanyolország valamennyi demokratikus és haladó erőinek erőfeszítéseihez, hogy megindítsák a haladó társadalmi-gazdasági és politikai változásokat. Az üzenet hangsúlyozta, a JKSZ abból a meggyőződésből indul ki, hogy a szocializmus világfolyamattá vált, a szocializmusért vívott harcot fejlesztéseladás és szocializmus eszméjénél, következetes és alkotói érvényesítéséért vívott küzdelem sikeréhez. Miután az üzenet megállapította, hogy a nemzetközi kapcsolatok súlyos válságba jutottak, s ennek közvetlen következménye a nagyhatalmak, a tömbök fokozott konfrontálódása, katonai erő alkalmazása, a szuverén országok belügyeibe való beavatkozás és a nyomás más formája. Rámutatott, hogy a haladó és demokratikus erőknek még nagyobb szerepet kell vállalniuk a tömbökre való felosztottság és politika felszámolása ellen. Az üzenet kidomborította, hogy a szocialista és el nem kötelezett Jugoszlávia következetes marad Tito elvtársnak, az elnemkötelezettség mozgalma és politikája egyik megalapítójának nagy művéhez és örökségéhez. Leszögezte, hogy , az elnemkötelezettség az idegen dominanciával, kizsákmányolással, a világnak tömbökre való felosztásával szembeni történelmi alternatíva. Végezetül előtérbe helyezte, hogy Jugoszlávia négy évtizede halad a szocialista fejlődés sajátos útján, amelyen sikereket ért el, ám nehézségek is felmerültek. (Tanjug) i " -------------- *H183**fecember 16., péntek MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA------- Általános vita a Spanyol KP kongresszusán Az egység a párt egyetlen gyógyszere, amely felépítheti betegségéből — mondta a Spanyol KP kongresszusán tegnap megkezdődött általános vita első felszólalója. A többi felszólaló megállapításaiból azonban leszűrhető hogy a párt egységének helyreállításáig igen rögös út vezet, annál inkább, mert a spanyol kommunisták — mint ismeretes — két táborra szakadtak. Az érdemi kérdésekben megnyilvánuló különbségek akadályozzák, hogy a XI. kongresszus kidolgozhassa a programkiáltványt. Erre valószínűleg csak a következő kongresszus lesz alkalmas, amint azt Gerardo Iglesias, a párt főtitkára személyesen javasolta. Nagy érdeklődéssel várják Carrillo felszólalását. (Tanking) nek gazdagsága jellemzi. Az üzenet előtérbe helyezte, hogy a szocializmusnak mint világfolyamatnak a további sikeres fejlesztésében döntő előfeltétel a haladó és demokratikus mozgalmak közötti igazi demokratikus kapcsolat kialakítása és mélyítése A szuverenitás, a függetlenség, аг önállóság, az egyenrangúság, a be nem avatkozás elve, a szabad véleménynyilvánítás, a kölcsönös méltányolás, az idegen modellek álláspontok és érdekek rákényszerítésének mellőzése pótolhatatlan alapul szolgál e kapcsolatok bővítéséhez, s ezzel a béke, előreha BERLIAGUEN BÉKEMISSZIÓJA TOVÁBBRA IS BORÚLÁTÓ Az Olasz EP főtitkára Bukarestből és Berlinből való hazatérte után közölte, hogy még mindig nincsenek meg a feltételek a keretű nyugati párbeszéd újrafelvételére . A jugoszláv vezetőkkel az esetleges újabb kezdeményezésekről tárgyal majd (Különtudósítás a Magyar Szónak) Róma, december 15. Az olasz hírközlő szervek ez alkalommal is nagy teret szenteltek Enrico Berlinguer kommunista pártvezető bukaresti és berlini útjának, illetve ottani tanácskozásainak. Útjára számos különtudósító kísérte el, a RAI mindkét csatornája küldött újságírót. Ilyenformán a közvélemény napról napra részletekbe menő aprólékossággal értesült Berlinguer békemiszsziója első szakaszának állomásairól. Tegnapi hazaérkeztekor a Leonardo da Vinci római repülőtéren helyi és külföldi újságírók tömege várta, úgyhogy a főtitkárnak a magas rangú vendégek számára fenntartott díszteremben nyomban sajtókonferenciát kellett tartania. — Ezek után is pesszimista maradok — mondta velősen, majd hozzátette: — Korábban is tudtuk, hogy a román vezetők a rakéták és a béke kérdésében a miénkhez hasonló nézetet vallanak, Bukarestben folytatott megbeszéléseink során erről újból meggyőződhettünk. Ami az NDK vezetőit illeti, kifejtették álláspontjukat, amely még mindig meglehetősen távol áll a miénktől, ám mi is szabadon és részletesen körvonalazhattuk a miénket, s azt figyelmesen meghallgatták. Bizonyos vonatkozásokban megértést tanúsítottak előtérbe helyezett gondolataink iránt Dióhéjban így foglalható össze Berlinguer békemissziója első szakaszának lényege. A főtitkár nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a második szakasz Belgrádban folytatódik, amikor is a jugoszláv vezetőkkel folytat eszmecserét. Aláhúzta, Jugoszláviában meg fogja ragadni az alkalmat, hogy tüzetesen megvizsgálja az eddigi békekezdeményezéseket, s megnézze, milyen lehetőségvan esetleg újabbakat indítani. — A béke kérdése napjainkban minden eddiginél időszerűbb. Ahelyett, hogy megszilárdulna, mind távolabb kerülünk tőle — mondta Berlinguer megfogalmazva ezzel azt, miként látja a jelenlegi nemzetközi helyzetet, a nagyhatalmai és a tömbök közötti konfrontálódás fokozódását. Az Olasz KP főtitkára a terv szerint december 21-én érkezik Jugoszláviába. A karácsonyi és újévi ünnepek után Moszkvába repül, hogy — Rómában ezt szinte biztosra veszik — találkozzon Andropovval, akinek egészségi állapotáról még mindig nem lehet bizonyossággal határozottat tudni. Miodrag PASKUCs A béke oszthatatlan (Folytatás az 1. oldalról) » A kérdésre, hogy a kis országok hatékony szerepet vállalhatnak-e a nemzetközi eseményekben, Mojszov azt válaszolta, hogy igen, sőt vállalniuk kell, mert a béke oszthatatlan, nagy a kölcsönös függőség, és minden problémát egyenrangú dialógus és együttműködés útján lehet csak megoldani, és ehhez a kis országokra is szükség van. Európában ma például a kicsi és közepes országok földrajzi és politikai helyzetük különbözősége ellenére sokat tehetnek a helsinki záróokmányba foglalt elvek érvényesítéséért. A jószomszédi kapcsolatokért Jugoszlávia békés jószomszédi politikát folytat, és legtöbb szomszédjával kitűnő baráti kapcsolatai vannak. A nehézségeket a kölcsönös megértés elvén igyekszik megoldani. Az újságíró megkérdezte, hogy a kosovói zavargások hatással voltak-e Jugoszlávia és Albánia kapcsolataira. „Kosovóban többé nincsenek zavargások” — válaszolta Mojszov, majd hozzátette, hogy fokozódik a népfelszabadító háború vívmányainak ápolására irányuló alkotómunka. Inkább úgy kellett volna kérdezni — vélte Mojszov —, hogy a beavatkozás politikája, amelyet Albánia folytat, hogyan hat a két ország kapcsolataira. Mojszov kiemelte, hogy az albán vezető körök politikája évek, sőt évtizedek óta akadályozza a két ország kapcsolatainak rendes alakulását, amelyet a nép érdekei megkívánnának. Jugoszláv részről több ízben javasolták, hogy a kapcsolatokat azENSZ Alapokmánya és a jószomszédság elve alapján rendezzék, de nem találtak megértésre. A nagyalbán törekvések és a belügyeinkbe való beavatkozás továbbra is Albánia kül- és belpolitikájának irányelve. Ilyen célokat Jugoszlávia nem fogadhat el, és nem engedhet meg, mert végső soron Albánia és az albán nép érdekeit sem szolgálják, még kevésbé a térség békéjét. Az Albániával való kapcsolatok a reális keretekben folynak a kölcsönös érdek alapján. A francia rádiónak adott interjúja végén külügyi titkárunk Francois Mitterrand elnök jugoszláviai látogatásáról is nyilatkozott. A két ország kapcsolatai már régóta sikeresen fejlődnek, de különösen az utóbbi két évben. A nagyfokú kölcsönös megértés és az intenzív dialógus jellemző rájuk minden kétoldalú és nemzetközi kérdésben. Mitterrand elnökkel és munkatársaival való megbeszéléseink jelentősen hozzájárulnak a kapcsolatok és különösen a gazdasági együttműködés, valamint a nemzetközi téren való együttműködés fejlesztéséhez. Mitterrand elnök látogatása a baráti kapcsolatok még eredményesebb korszakát fogja bevezetni — mondta Mojszov. (Tanjug) ENSZ-HATÁROZAT Nemzetközi értekezletet hívnak össze az atomenergiai együttműködésről A világszervezet Közgyűlése egyhangúlag úgy döntött, hogy 1986-ra nemzetközi értekezletet hív össze a békés atomenergiai együttműködésről. A konferencia napirendjéről, a procedúráról, a helyről és az időpontról a hetven ország képviselőjéből álló előkészítő bizottság fog dönteni, amelynek hazánk is tagja. Jugoszlávia egyébként már 1977 ben kezdeményezte egy effajta értekezlet összehívását. Az ENSZ- közgyűlés ülésszaka három évvel később az idei évre hívta össze, de nem kerülhetett sor rá, mert nem sikerült nézetazonosságra jutni a napirend és a döntéshozatal kérdéseiben. Darko Šilović jugoszláv delegátus sürgette a nukleáris energiaértekezlet összehívását és előtérbe helyezte, hogy a konferenciának a következő kérdésekre kellene választ adnia: A nukleáris technológia zavartalan átvitele egyenrangú alapokon és a most érvényes monopol és hátrányos megkülönböztető állapotok felszámolása. (Tanjug) IRAK----IRÁN Sikertelen békéltetési kísérlet Az ENSZ-főtitkárnak minden erőfeszítése ellenére sem sikerült elérnie az ellenségeskedés megszüntetését Irak és Irán között, sem beleegyezést kapnia, hogy ENSZ-megfigyelők csoportját küldhesse a hadszíntérre. Tájékoztatva a Biztonsági Tanácsot sikertelen próbálkozásairól. Perez de Cuellar elmondta, hogy az iszlám országok januárban Casablancában sorra kerülő csúcsértekezletétől elvárja, hogy lehetővé tegyék számára a közvetlen tárgyalásokat a két hadban álló fél legmagasabb rangú képviselőivel az ellenségeskedés megszüntetését megkönnyítő lépésekről. (Tanjug) Jószomszédi viszonyra törekszünk A JSZSZK Képviselőháza külpolitikai bizottságának ülése Anton Vratuša elnökletével tegnap ülést tartott, a JSZSZK Képviselőházának külpolitikai bizottsága, és megvitatott hazánk nemzetközi tevékenységének keretébe tartozó több kérdést. A testület tagjai elfogadták a JSZSZK képviselőházi delegációjának a közelmúltban Vojo Srzentjc vezetésével Dániában tett látogatásáról szóló jelentést. A bizottság tartalmas vitát folytatott Jugoszlávia és szomszédainak kapcsolatairól, összhangban a gyakorlattal, hogy bizonyos időközönként minden szomszédunkkal való kapcsolatunkat külön-külön napirendre tűzi, tegnap a testület áttekintette a jugoszláv—görög, a jugoszláv— bolgár és a jugoszláv—albán viszonyt. Hangsúlyozták, hogy Jugoszláviának tartós érdeke jószomszédi viszonyt ápolni valamennyi országgal és élni minden lehetőséggel, ami e cél megvalósításához hozzájárulhat. Ez a készségünk jelentős hozzájárulás az általános együttműködéshez a balkáni, az európai és a világbéke megszilárdításához és a stabilitáshoz. Milka Planincnak, az SZVT elnökének közelmúltbeli baráti látogatása tükrében értékelve a jugoszláv—görög kapcsolatokat, a bizottság tagjai különösen kedvezőnek ítélték meg azt a konstruktív hozzáállást, amelyet a két fél tanúsított, amikor megvitatta az általános és külön együttműködés különféle formáit. Támogatták a partnerek készségét, hogy közösen oldják meg azokat a kérdéseket, amelyek viszonylatában még nézetkülönbségek mutatkoznak, továbbá, hogy előmozdítják a szerteágazó és kölcsönösen hasznos együttműködést. A bizottság tagjai megelégedéssel konstatálták, hogy a két ország azonos nézetet vall a békeharc és a balkáni térség szilárdsága, nemkülönben az európai és a világbéke kérdésében, mert ez egyik előfeltétele a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének. ч Megvitatták a jugoszláv—bolgár kapcsolatokat is éspedig annak a hangsúlyozott jugoszláv óhajnak a tükrében, hogy valamennyi szomszédjával jó viszonyra törekszik. Rámutatva a két ország együttműködésében mutatkozó pozitív irányzatokra, különös tekintettel a gazdaságira, felhívták a figyelmet a bolgár sajtóban közölt írásokra. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy folytatódik a nagybolgár pretenziók irányzata és a Nagybulgáriáról vallott San Stefanó-i álom. A macedón nemzet létezésének tagadása és bolgárnak tekintése — hangsúlyozták a küldöttek — semmiként sem járulhat hozzá a két ország együttműködésének előmozdításához. Az albán kormány folytatja jugoszlávellenes politikáját, támogatja az irredenta erőket, területi igényei vannak hazánkkal szemben, s beavatkozik belügyeinkbe — állapították meg a bizottság tagjai. Anton Vratuša beszédében emlékezett meg az emberi jogok napjáról. Jugoszlávia nemcsak hogy síkraszáll az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltak érvényesüléséért hanem politikájával a legmélyebb emberi tartalmakkal igyekszik gazdagítani azt, olyan világ megteremtéséért küzd, amely mindinkább az egyenjogú népek, emberek és szubjektumok demokratikusabb közössége lenne. (Tanjug) Ágyútűz és diplomáciai akciók (Folytatás az 1. oldalról) újítják a hadműveletet. Szíria erélyesen elvetette annak lehetőségét, hogy Arafat osztagai szárazföldön Szíria területén át távozzanak, ha a tengeren át nem evakuálhatják őket. Mindem lett valóban súlyos és bizonytalan Arafat Tripoldban bekerített erőinek sorsa. Iráni figyelmeztetés Teherán figyelmeztette a világszervezetet, hogy az USA libanoni jelenléte miatt ,,a libanoni muzulmán tömegek” további megtorló intézkedéseket foganatosíthatnak az amerikai katonák ellen. A figyelmeztetést az ENSZ-közgyűlésben Irán képviselője ismertette. Azzal vádolta az Egyesült Államokat és Franciaországot, hogy felelősek Libanonban a katonai helyzet elmérgesedéséért. Elvetette, hogy Iránt bármilyen felelősség terheli a kuvaiti bombamerényletekért. Nem említette meg, ki a felelős a múlt hónapban Bejrútban az amerikai csapatok elleni támadásért, amelyben életét vesztette 240 tengerészgyalogos. Amerikai állítás szerint a Szíriai csapatok ellenőrzése alatt álló Bekaa völgyében az iráni forradalmi gárda egy osztaga állomásozik, s azzal gyanúsítják, hogy részt vesz a keresztény milíciái és a libanoni hadsereg elleni harcban. Irán képviselője nem válaszolt e vádakra. Annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani bejrúti kormány „elveszítette legitimitását, miután megállapodást írt alá Izraellel”. Libanon küldötte élesen válaszolt e vádra. Az iráni képviselő Amerika libanoni jelenlétét összefüggésbe hozta a Szovjetunió afganisztáni katonai jelenlétével. Nem véletlenül, ezzel egyidejűleg Irán ENSZ-missziója közleményt adott ki, amely szerint jelenleg Iránban 1 700 000 afganisztáni menekült van, s azzal vádolta Moszkvát és Kabult, hogy az elégedetlen afganisztániakat banditáknak és bűnözőknek tünteti fel. A közlemény megemlítette azt is, hogy az utóbbi egy év alatt több mint 1,5 ezer „iraki muzulmán” kért menedékjogot Iránban. Az iráni parlament elnöke is elvetette a vádat, hogy hazájának köze van a kuvaiti bombamerénylethez. Hozzáfűzte, hogy Irán nem bocsátkozik ilyen kalandba. Kik a bejrúti és a kuvaiti merénylők ? Egyre alaposabb a gyanú, hogy kik követték el az öngyilkos merényleteket az amerikai tengerészgyalogosok francia idegenlégiósok ellen október 23-án Bejrútban, továbbá a minap a kuvaiti terrortámadást, amelyhezszíntén robbanóanyaggal megrakott teherautót használtak fel. Mind gyakrabban említik e merényletekkel kapcsolatban Baalbek libanoni várost, amelynek romjai között rejtőznek a Hussein Mosavi vezette síiták. A Baalbekben székelő iszlám Ama radikális frakció valamivel több mint egy éve alakult. Először tavaly júniusban hallatott magáról, amikor az izraeli hadsereg eljutott Nyugat-Bejrel alá. Abban az időben ülésezett az Ama! (Remény), s szót kért az ifjú Hussein Mosavi, s azzal vádolta a párt főtitkárát, hogy árulást követett el mert tagja lett a nemzetmentő bizottságnak, s késznek mutatkozott tárgyalni a falangistákkal. A párt kizárta soraiból Mosavit s e néhány száz hívével együtt Bejrútból átköltözött Baalbekbe, ahol egykor számtan szakos tanárként élt. A libanoni nemzeti megbékélési értekezletet hétfőn Genfben kellene folytatni. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó értékelése szerint e megbeszélést csak néhány hét múlva folytatják. Az sem biztos, hogy Libanon vezetői Genfben ülnek tárgyalóasztalhoz. Emlegetik annak lehetőségét, hogy biztonsági okokból az értekezlet áthelyezi székhelyét, ha ehhez hozzájárul minden érdekelt fél. Az értekezlet első részét október 31-e és november 4-e között tartották meg Genfben. A párbeszédet félbeszakították, hogy Gemavel elnök látogatást tehessen több nyugati és európai országban. (Tanjug) E városban maga köré gyűjtött nagyszámú fiatalt, akik munka nélkül maradtak, mert Izrael zárolta a mezőgazdasági termékek piacát és elzárta a kábítószer-kereskedelem útját. Egy hónappal később Mosavi és hívei nagy erősítést kaptak Iránból. Khomeini főpap ugyanis 400 gárdistát küldött Libanonba ,.Jeruzsálem felszabadítására”. Agárdisták kiképezték libanoni híveiket. A kiképzés alatt nyilvánvalóan elsajátították a bombamerényletek tudományát. Az, hogy az Iszlám Szent Háború vállalta a felelősséget a bejrúti és a kuvaiti merényletekért, bizonyítja a korábbi feltételezést, hogy Hussein Mosavi és hívei nincsenek egyedül, élvezik bizonyos országok hathatós támogatását. (Taujug, АГј