Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 149-163. szám)
1984-06-01 / 149. szám
KÜLPOLITIKA NICARAGUA! KÉRDÉS Merénylet Pastora ellen Súlyosan megsebesítették az ellenforradalmi erők vezetőjét Eden Pastorát, a nicaraguai ellenforradalmárok egyik csoportjának vezetőjét súlyosan megsebesítették, merényletet intéztek ellene, miközben egy sajtóértekezletre készült. A Costa Rica-i rádió és a Pastorához közel állók kijelentéseire hivatkozva külföldi hírügynöségek jelentik, hogy a merényletben súlyosan megsebesült Tito Zamora, Pastora közeli munkatársa is. A merényletet Ponte falu közelében hajtották végre, Nicaragua déli részén, San Carlos város közelében, a hegyekben. Néhány újságíró életét vesztette és húszan megsebesültek. Erről ellentétes jelentések érkeztek. A merénylet hírét elsőként a Costa Rica-i rádió jelentette. Nem hivatalos hírek szerint Pastora azért szervezett sajtóértekezletet, hogy beszámoljon az ARDE mozgalom nehézségeiről. Az ARDE hat különböző kisebb ellenforradalmi csoport koalíciójából jött létre, Pastora a vezetője, politikai téren pedig Alfonso Robelo, a nicaraguai junta volt tagja. Pastora és Robelo között szakadás történt, amikor Robelo csoportjai az FDN-hez akartak csatlakozni, amely az amerikai CIA hírszerző szolgálattól kapja a segítséget, és Honduras felől támadja Nicaraguát. Pastora nem volt hajlandó az együttműködésre, mert az FDN vezetői Somoza volt diktátor hadseregének tisztjei. A kínai véderőminiszter Amerikába készül Csang Ai-ping kínai véderőminiszter június elején az Amerikai Egyesült Államokba látogat közölte a kínai külügyminisztérium. Viszonozza Caspar Weinberger amerikai véderőminiszter tavaly szeptemberi látogatását . (AP) MAGYARORSZÁG Könyv a személyi kultusz időszakáról A magyarországi közvéleményben nagy érdeklődést váltott ki Ivánai Gyulának, a Hazafias Népfront jelenlegi elnökének a közelmúltban megjelent könyve, amely a magyarországi személyi kultusz időszakával foglalkozik. Kállai a háború alatt az ellenállási mozgalom egyik legaktívabb tagja volt és az egyik legkimagaslóbb párttisztségviselő abban az időszakban, amikor az úgynevezett moszkvai csoport, élén Rákosival, az ország felszabadulása után visszatért Magyarországra. A Rajk-per után a könyv szerzője maga is átélte a Rákosi rémuralom következményeit, több évet börtönben töltött. Az ország fejlődésének új szakaszában, Kádár János vezetése alatt, Kállai Gyula a legmagasabb tisztségeket töltötte be, többek között kormányelnök, valamint a parlament elnöke volt. Könyvében a háborút követő két év, IMS és 1943 eseményeit foglalja össze azzal a látható törekvéssel, hogy megvilágítsa a személyi kultusz kifejlődésének genezisét. Többek között rámutat hogy Rákosi negatív álláspontra helyezkedett a népfront, mint a dolgozók tömegszervezete iránt. Kállai hangsúlyozza, hogy nem hirtelen, egyik napról a másikra történt mindaz, ami a későbbiekben végsőkig brutális formában, kirakatperekben, gyilkosságokban, bebörtönzésekben jutott kifejezésre. Többek között leszögezi: ennek a szörnyű társadalmi időszaknak szintén van előtörténete, valahol csírázott, fejlődött, érlelődött, hogy aztán felszínre törjön és romboljon, még ha azt egy bizonyos ideig nem is lehetett észrevenni. Kállai szerint tehát fokozatosan érlelődött a rémuralom koncepciója, amely az egész nemzet feletti terrorban nyerte el embertelen formáit. Ez volt az az út, amely mindahhoz vezetett, ami 194 és 1953 között Magyarországon történt, amikor hitelt érdemlő állítások szerint—2,5 millió ember, tehát az országnak minden negyedik polgára rendőrségi vagy egyéb megfigyelés alatti volt. (Tanjug) ROMÁNIA—SZOVJETUNIÓ HAGYOMÁNYOS BARÁTSÁG A szocializmus, az egyenrangúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás elvei alapján — Román újság cikke Ceausescu moszkvai látogatása előtt Az állami és pártvezetőink közötti legmagasabb szintű találkozók és megbeszélések döntő szerepet töltöttek be a kölcsönös kapcsolatok további fejlesztésében, mutatott rá egyebek között a Lulinea című román külpolitikai lap tegnapi számra a Románia és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 50 évre visszatekintve. A hivatalos külpolitikai lap viszszatekintése bukaresti értékelése szerint bizonyos mértékben beleillik Nicolaie Ceausescu állami és pártvezetőnek a Szovjetunió legmagasabb rangú állami és pártvezetőségének meghívására törlére küszöbönálló munka jellegi moszkvai látogatásának keretébe Erre utal a cikk tartalma is, előtérbe helyezi „a kölcsönös érdeke hagyományosan bánáti együttműködést amely a szocializmus, az egyenrangúság, a függetlenségés a nemzeti szuverenitás elvein alapul”. A lap emlékeztet még az 1944. augusztus 23-án, a fasiszta katonai diktatúra megbuktatásával kezdődött nemzeti antifasiszta forradalomra, „amikor Románia egész gazdasági és katonai potenciáljával csatlakozott a Szovjetunióhoz, és a Hitler-ellenes koalíció más erőihez”. Emlékeztet még az 1948. évi román—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésre, továbbá az 1976. évi közös nyilatkozatra, amelyet a szovjet állam és pártvezető legutóbbi látogatásaikor adtak ki. Ceausescu moszkvai Látogatásának pontos időpontját még nem tették közzé, de valószínű, hogy június elején kerül rá sor. Ceausescu legutóbb 1977 augusztusában járt hasonló látogatáson Moszkvában. (Tanjug) Közzétették az alkotmánytervezetet Milyen lesz a ciprusi török állam berendezése? • Mindjobban elmérgesedik a helyzet A ciprusi törökök közzétették a szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság alkotmányának tervezetét, amely elnöki rendszert javasol kormányfő, miniszterek, hadseregparancsnok és rendőrparancsnok kinevezésével. Figyelmet érdemel a rendelkezés, amely törvényesíti a húszezer török katona jelenlétét, nekik ugyanis a ciprusi törökök biztonsági erőivel együtt az állam védelméről és biztonságáról kell gondoskodniuk. Nikéziában hivatalos körök a sziget feldarabolására tett újabb lépést látnak az alkotmánytervezetben. A ciprusi törökök továbbra is figyelmen kívül hagyják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait ráadásul az alkotmánytervezetet június 15-e előtt hozták nyilvánosságra, amikor különben is növekszik a feszültség, mert lejár a békefenntartó erők megbízatása. Az ENSZ kéksisakosai már tíz éve őrködnek a zöldvonal mentén, amely a török hadsereget elválasztja a ciprusi nemzeti gárdától. Még mindig nem lehet tudni, mit fognak dönteni a törökök a békefenntartó erők megbízatásának meghosszabbításáról. A vezetőjük, Denktas továbbra is követeli, hogy a török állammal kössenek külön szerződést a kéksisakosok maradásáról. Különben kiűzi őket „saját” területéről, és a zöldvonalat államhatárrá nyilvánítja. Ez a lépés izzásig hevítené a helyzetet. Holger ENSZ-megbízott állandó kapcsolatban áll a két népközösséggel, de még nem lehet tudni, elért-e valamit a kéksisakosok ügyében. (Tanjug) Grlicskov fogadta a brit államminisztert Dr. Alekszandar Grlicskov, a JDNSZSZ Országos Választmánya Elnökségének tagja tegnap fogadta Malcolm Rifkimdet, a brit külügyminisztérium államminiszterét, aki a Foreign Office küldöttségének élén politikai konzultációkat folytat a Szövetségi Külügyi Titkárságon. Grlicskov ismertette a Szocialista Szövetség alkotmányos szerepét, a politikai rendszerben végzett és nemzetközi tevékenységét (Tanjug) MAGYAR SZÓ Hasonló nézetek Brandt pekingi sajtóértekezlete Willy Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke tegnap pekingi sajtóértekezletén kijelentette: a Hu Jao-panggal és a Teng Hsziao-pinggel folytatott megbeszélésein meggyőződött róla, hogy a Kínai KP és a SPD nézetei igen hasonlóak minden fontosabb nemzetközi kérdésben. Kiemelte a béke és az enyhülés miatti felelősséget, mind a Kelet és a Nyugat, mind az Észak és a Dél viszonyában. Willy Brandt pártjának küldöttségét vezette kínai látogatáson, amelynek során a kapcsolatok eredményes alakulásáról is szó volt. Brandt meghívta Hu Jaopangot, a Kínai KP KB főtitkárát, hogy látogasson az NSZK-ba. A meghívást elfogadták. — Kína túlságosan nagy és jelentős—, mondta egyebek között Brandt —, „hogy bárki aduként használhatná fel politikai játékban. Nyitással kapcsolatos politikája esélyt nyújt a világnak, hogy Kínát a béke és a biztonság tényezőjeként nyerje meg, erre valamennyiünknek szüksége van ebben a nyugtalan világban. (Tanjug) Bolívia nem törleszti tartozását A döntés nem vonatkozik a nemzetközi pénzintézetekre Hernan Siles Zuazo bolíviai kormányfő kabinetje úgy döntött, hogy nem törleszti tartozásait a magánbankoknak. Jól értesült La Paz-i körök szerint, több mint egymilliárd dollárról van szó. A döntés azonban nem vonatkozik a nemzetközi pénzintézetekre, a Világbankra vagy a Nemzetközi Valuta Alapra. A határozathozatal előtt a kormány hosszú tárgyalásokat folytatott az igen erős COBU szakszervezeti központ képviselőivel. A bolíviai hatóságok április 12- én egy sornyi takarékossági intézkedést jelentettek be. Ezek keretében a pezót 300 százalékkal devalválták volna a dollárhoz viszonyítva, a legszükségesebb árucikkek jelentősen megdrágultak volna, és a szállítási költségek is. Az intézkedések sztrájkot idéztek elő a bankokban és a bányákban. A bolíviai kormány ezért úgy döntött, nem törleszti a magánbankoktól kapott 1,02 milliárd dolláros kölcsönt, sem a kamatokat, amíg a gazdaság ki nem lábal a recesszióból. Bolíviának 5,3 milliárd dollár külső adóssága van. Marcos Domic, a kormány szóvivője tegnapelőtt kijelentette, hogy hazája valószínűleg csatlakozik azokhoz a latin-amerikai országokhoz, amelyek közös tárgyalásokat sürgetnek a külföldi tartozásokról. Brazília, Mexikó és Argentína, a térség három legeladósodottabb országa Kolumbiával szövetkezve, az adósok szövetségére szólított fel. A találkozóra valószínűleg júniusban kerül sor Rocoíban. (AFP, Reuter) „Nemigen szeretik egymást” Közvélemény-kutatás az EGK-n belüli kapcsolatokról Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl az európai integrálódást serkenti, ugyanakkor azonban a Gallup Intézet és a római Respublica kiderítette, hogy az európaiak nem is olyan nagyon szeretik egymást. A tízek minden országában közvélemény-kutatást szerveztek, amely azzal a kérdéssel kezdődött: „Kit nem szeretne látni az EGK- ban?” Szinte egyhangúlag azt válaszolták, hogy Nagy-Britanniát. A Republica szerint ez a Margaret Thatcher-féle politika, és a csúcstalálkozókon való fellépés miatt nemtetszés eredménye. A vasladyt a legkevésbé a franciák szeretik, az angolok azonban nem maradtak adósak, mert minden negyedik azt állítja, hogy Mitterrand személye nem kívánatos. A dánok szeretik a legkevésbé, hogy az Európai Parlamentben képviselve vannak, a következő helyein pedig a görögök és a nyugat- németek állnak. A körkérdésből az olaszok kedvező hírt kaptak: nyolc éve az európaiak 12 százaléka válaszolta, hogy nem szereti Olaszországot az EGK-bam, ma csak 6 százalékuk vélekedett hasonlóképpen. Az olaszokat a legkevésbé a németek szeretik. Az olaszok a németeknél csak az angolokat „utálják’’ jobban. (Tanjug) 1984. június 1., péntek Illatás, elégedetlenség A dél-afrikai kormányfő körútja heves nemtetszést váltott ki az óvilágban Peter Botha dél-afrikai kormányfő európai körútja az egész óvilágban tiltakozást és nemtetszést váltott ki, de csodák csodája, békésen és a protokkol szerint kezdődött Portugáliában. A lisszaboni megfigyelők diplomáciai fordulópontnak nevezték, sőt Mario Soares kormányfő elfogadta Botha meghívását, hogy látogasson Dél-Afrikába, „bátorító párbeszédre”. A körútra készülődve Botha kijelentette, hogy meg akarja bontani hazájának nemzetközi elszigeteltségét. Portugáliában ez sikerült is neki. A nap folyamán Botha Svájcba érkezik, majd Nagy-Britanniába, Belgiumba, az NSZK-ba, Olaszországba és Ausztriába viszi az útja. Franciaországba is ellátogat, de csak magán jellegű látogatásra, mivel a párizsi kormány és Mitterrand elnök nem hajlandó találkozni vele. A parlament kommunista képviselői tegnapelőtt közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozták, hogy Botha látogatása sérti a demokratikus közvéleményt, és megcsorbítja Franciaország tekintélyét. A közlemény szerint Botha egy szörnyű rezsimet képvisel, amely az apartheid politikáján alapul, és olyan párt tagja, amely a náci Németországot támogatta a második világháborúban. Annak idején kampányt vezetett a Hitler ellen szövetkezőkhöz való csatlakozás ellen. Három francia apartheid elleni szervezet felszólította a polgárokat, hogy tüntessenek a delville-i erdőkben, ahol a jövő héten Botha elhelyezi az első világháborúban elesett dél-afrikai katonák emlékére épülő múzeum alapkövét. Az afrikai népekkel szolidaritást vállalt francia egyesület, a rasszizmus elleni és az apartheid elleni mozgalom közölte, hogy egyetlen francia tisztségviselőnek sem volna szabad részt vennie az alapkőletétel ünnepségén, mert ez azt jelentené, hogy Franciaország támogatja a dél-afrikai rezsimet. A múzeumot a Párizstól 60 km-re északra levő Longeval közelében fogják építeni. Belgium megkockáztatja, hogy megszakítja az afrikai országokkal való kapcsolatokat, ha fogadja Peter Bothát. Ez a legsúlyosabb figyelmeztetés, amelyet az Afrikai Egységszervezet tagállamai a Brüsszelben akkreditált nagyköveteik révén a belga kormányhoz intéztek. Leo Tindemansnak, Belgium külügyminiszterének kijelentették, hogy a dél-afrikai kormányfő fogadása ellenséges gesztus minden afrikai országgal szemben. Az afrikai diplomaták erélyesein felszólították Belgiumot, hogy mondja le a látogatást, amelynek elsődleges célja, hogy aláássa a világközösség törekvéseit, amelyek a rasszista rezsim kiközösítésére irányulnak. A gyarmatosítás és apartheid elleni belga mozgalom szintén tiltakozott Tindemansnál, mert a kormány Botha fogadásával Dél-Afrika rehabilitálását ajánlja fel. A mozambiki bizottság szintén követelte a látogatás lemondását, mert a pretoriai rezsim az utóbbi időben növelte támogatását a mozambiki ellenzéki mozgalmaknak. Afrika déli országai egytől egyig elégedetlenségüket fejezték ki. A tiltakozó hullámhoz csatlakozott a belga közvélemény nagy része, különösen a kommunisták, a szocialisták, a zöldek és a gyarmatosítás elleni, valamint az emberi jogok védelméért harcoló több mozgalom. Nincs kizárva, hogy Bothát tiltakozó felvonulás fogja várni. A belga kormány egyelőre igyekszik megindokolni a dél-afrikai kormányfő látogatását. Állítólag felszólítják majd a vendéget az apartheid politikájának eltörlésére, és nemtetszésüket fogják kinyilvánítani. A belga diplomácia egyébként rendkívül felelősnek érzi magát a dél-afrikai események alakulásáért, mivel Belgium tagja az ENSZ Namíbiatanácsának. Bothát állítólag azért fogadják, hogy elégedetlenségüket fejezzék ki Dél-Afrika újabb destabilizálási akciói miatt. (Tanjug, AP) Sultz Salvadorba utazik George Shultz amerikai államtitkár ma Salvadorba érkezik, hogy részt vegyen José Napoleon Duarte újonnan választott elnök beiktatási ünnepségén. Diplomáciai hírforrások szerint, Shultz kíséretében Salvadorba utazik Motley, az államtitkár Amerika-ügyi tanácsosa is. (AFP) (AFP) JUGOSZLÁVIA MEGÉ összeült az előkészítő bizottság Ohridban tegnap megkezdődött Jugoszlávia és az Európai Gazdasági Közösség tagországai közötti együttműködéssel foglalkozó előkészítő bizottság ülése. Megvitatja és felméri az eltelt időszakban kifejtett együttműködést és határozatokat készít elő a további együttműködésről, és ezeket elfogadásra az EGK Miniszteri Tanácsának júniusban Luxemburgban megtartandó ülése elé terjesztik majd. A legnagyobb figyelmet a pénzügyi és kereskedelmi együttműködés további fejlesztésére irányuló határozatok előkészítésére fordítják. (Tanjug) röviden LUANDA: ANGOLA NYIT A NYUGAT FELÉ (Tanjug). — Angola folytatja a politikai megbeszéléseket az USA-val, és jelentős engedményt adott Nagy-Britanniának az olajkutatásban. Rodriguez angolai belügyminiszter Lusakában Chester Crockerrel az afrikai kérdésekkel foglalkozó amerikai államtitkár-helyettessel tárgyalt, megerősítették a dialógus folyamatosságát. Megvitatták a dél-afrikai viszály békés rendezésének lehetőségét. Angolának egyébként nincs diplomáciai kapcsolata az USA-val, ezért a találkozót a Nyugat felé való nyitásnak minősítették, amire gazdasági és politikai okok is vannak. DELHI: ROBBANÁS EGY KŐOLAJLELŐHELYEN (UPI). — Gujerrat indiai szövetségi államban nagy erejű robbanás történt egy olajmezőn, amikor a kompresszor felrobbant és meggyújtotta a feltörő kőolajat. Három személy életét vesztette. A vizsgálat megindult. MEXIKÓ: MEGGYILKOLTAK EGY ÚJSÁGÍRÓT (EFE. AP). Ismeretlen tettesek meggyilkolták Manuel Buendia neves mexikói újságírót az Excelsior című tekintélyes napilap fő kommentátorát, amikor késő este hazafelé tartott a szerkesztőségből a főváros üzleti negyedében. A közeli parkolóhelyről valaki hátulról lelőtte. Buendia gazdasági és nemzetközi témákról int kommentárokat. Az USA közép-amerikai politikájának következetes bírálója volt, és több könyvet írt, többek között az amerikai CIA mexikói tevékenységéről.