Magyar Szó, 1984. október (41. évfolyam, 271-285. szám)

1984-10-05 / 275. szám

г 1 -KÜLPOLITIKA Kémrepü­lés volt Papandreu szerint a lelőtt dél-koreai utasgép felderítést végzett a CIA számára­­ A dél-koreai utasgép, amelyet szovjet vadászgépek tavaly szep­tember 1-jén lelőttek a Szovjet­unió területe felett, kémrepülést végzett az Amerikai Központi Hír­szerző Szolgálat (CIA) megbízá­sából, jelentette ki Andreasz Pa­pandreu görög kormányfő. Elmondta, hogy a dél-koreai gép valóban megsértette a szovjet légi­­teret azzal a céllal, hogy szovjet létesítményekről szerezzen adato­kat.A görög kormányfő, aki a Pán­­hellén Szocialista Mozgalom (PASOK) parlamenti képviselői előtt fejtette ki állítását, tavaly nem volt hajlandó csatlakozni a nyugati országokhoz, amelyek a repülőgép lelövése miatt elítélték a Szovjetuniót. Az UPI hírügynökség, amely a görög hírügynökség hírét továbbí­totta, emlékeztetett arra, hogy a tervek szerint Papandreu október 22-én Lengyelországba látogat. Hozzátette, hogy a hadiállapot be­vezetése óta ő az első kormányfő a NATO-tagországokból, aki ebbe az országba látogat. A görög—len­gyel kapcsolatokról Papandreu el­mondta, hogy hazája elítéli a len­gyelországi állapotokat, de nem tartja szükségesnek az országgal szembeni szankciók bevezetését. Beszélt még egyéb nézetkülönb­ségekről is, amelyek Görögország és nyugati partnerei között egyes nemzetközi kérdésekben megnyil­vánulnak. A görög kormányfő a ciprusi kérdésről Andreasz Papandreu görög kor­mányfő tegnap szorgalmazta a gö­rög—török béketárgyalásokat és a ciprusi kérdés igazságos megoldá­sát, s üdvözölte a török vezetőség korábbi kijelentését, hogy elfogad­ja a nemzetközi szerződéseket. A görög szocialista kormány ku­tatja a béke útjait, és a szomszé­­dos Törökországhoz intézett üzene­tei a békére való óhajt tartalmaz­zák. A ciprusi törökök szecessziós akciói és a törvénytelen észak-cip­rusi állam kikiáltása után azonban Görögország nem tárgyalhat sem­milyen más probléma megoldásá­ról Törökországgal. A görög kor­mány csak akkor hajlandó tárgyal­ni Ankarával, ha Cipruson helyre­állítják a békét, és ha tiszteletben tartják Görögország szuverén jo­gait, például az Égei-tengeren is A görög szocialisták úgy vélik, hogy az égei-tengeri görög szige­tek státusáról kötött nemzetközi szerződések elismerésének hiánya Törökország részéről, valamint a görög légitér gyakori megsértése megkérdőjelezi az ankarai kor­mány megbékélési javaslatának őszinteségét. Papandreu „az égei­­tengeri szigetek szuverenitása kér­désének közvetett úton történő felvetéseként” jellemezte a nemré­gen tett török javaslatot, hogy Tö­rökország hajlandó élelmiszerrel, vízzel és árammal ellátni a terüle­tének közelében levő görög szige­teket. (Tanjug) Andreasz Papandreu Az USA is részt kíván venni a tárgyalásokon . Értekezletet hívnak össze a kambodzsai kérdés megoldásáról?­­ Az Egyesült Államok hajlandó — ha meghívják — csatlakozni az értekezlethez, amelyen az ASEAN tagországai Vietnammal tárgyal­nának a Kambodzsából való ki­vonulásról, közölte a State Depart­ment. A megoldásnak magában kell foglalnia a vietnami erők teljes ki­vonulását és nemzetközi ellenőr­zés alatt megtartott választásokat. JUPI) röviden OSTENDE: KIEMELTÉK AZ URÁNIUMOS KONTÉNEREKET (AFP).­­ A belgiumi Ostende kikötő­ közelében augusztus végén elsüllyedt Mont Louis francia hajó roncsai közül felszínre hozták az utolsó, 30. konténert is, amelyben uránium volt. A hajó 14 méter mélységen fekszik, mint ismeretes, egy komphajóval ütközött össze. LYON: HÉT ROBBANÁS (AFP).­­ Lyonban tegnap reggel hét közepes erősségű robbanás történt közintézetek és bankok közelében. Két személy megsebesült, az anyagi kár jelentős. Az igazságügy-minisztérium, néhány bank, a villanyáram- és földgázhálózat központja és az Air France kiren­deltsége előtt robbant pokolgépek megrongálták a környező épületeket is. Egyelőre senki sem vállalta a felelősséget. A lyoni börtönben egyébként fogva tartják a korzikai szakadárok két tagját, mert közük van a június 7-én Ajaccióban történt kettős gyilkossághoz. DJAKARTA: POKOLGÉPES MERÉNYLET (Tanjug). — Nagy erejű rob­banás rázkódtatta meg az Ázsiai Központi Bank djakartai épületét. Egy személy életét vesztette, hárman megsebesültek a robbanásban, amelynek a Tanjungper­ukban történt zavargások után politikai színezete van. Egyelőre nem lehet tudni, ki követte el a merényletet. Az említett zavargásokat vallási türelmetlenség okozta és főleg a katolikusok és kínai származásúak ellen hangolták a lakosságot. MOSZKVA: A MUNKAFEGYELEM ERŐSÍTÉSE (Tanjug). — A szovjet politikai és gazdasági szervek az utóbbi időben a munkafegyelem szilárdí­tását követelik. Ezért megtiltották, hogy az embereket elvonják munkafel­adatuktól különféle sportrendezvényeken, szemináriumokon, amatőr művé­szeti rendezvényeken és turisztikai utazásokon való részvétel miatt. Szerin­tük mindez károsan hat a munkafegyelemre. A Szovjetunió állami munka­ügyi bizottsága és a szakszervezet vezetősége nemrégen elfogadta a munka­helyen való magatartás szabályzatát. Erre emlékeztetve a szovjet sajtó fi­gyelmeztet, hogy a vállalatokban ennek alapján kell megszervezni a mun­kát és fokozni a fegyelmet. PÁRIZS: A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁSOK SERKENTÉSE (Tanjug). — Lau­rent Fabius szocialista kormánya fel­függeszti a külföldi beruházók jöve­delmére kirótt adókat. Hasonló intézk­edést­ tett a Német Szövetségi Köztár­saság is, hogy vonzóbb legyen a külföldi beruházók számára. ANKARA: A SZEPARATISTÁK TAMADÁSAI (Tanjug). — Kenan Evren elnök az ország délkeleti részében tett körútja során kijelentette, hogy szélsőséges terroristák lesből megtámadtak egy katonai őrjáratot, megölték a századost és egy katonát, és megsebesítettek egy altisztet. A török al­tiszt később belehalt sérülésébe. KAIRÓ: TŰZ AZ USA KHARTUMI KÖVETSÉGÉN (Tanjug). — A khartúmi amerikai nagykövetség épületének egyik szárnyában tűz ütött ki. Kiterjedt a raktárakra is. Az első becslések szerint hatmillió dollár a kár. A tüzet a villanyvezetékek meghibásodása okozta. Egyéb részleteket nem közöltek. DELHI: MEGHOSSZABBÍTJÁK A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT PUNJAB­BAN (Tanjug).­­ Az indiai szövetségi kormány elutasította a javaslatot, hogy függesszék fel a rendkívüli állapotot Punjabban, az ország stratégiai szem­pontból legfontosabb, gazdaságilag legfejlettebb szövetségi államában. A had­sereg és a rendőrség hétfőn mintegy 300 lázadót letartóztatott. A rendkívüli állapotot egy éve vezették be, október 6-án lejár, de a parlament jóváhagy­ta, hogy szükség szerint még 6 hónappal meghosszabbítsák. A kormány tegnap közölte, hogy április áréig mara­d­­érvényben, a rendelet. MAGYAR SZÓ 1984. október 5., péntek Dizdarevic megbeszélései az ENSZ-ben Raif Dizdarevic szövetségi kül­ügyi titkár tegnap az ENSZ szék­helyén találkozott Szabáh al-Ah­­med kuvaiti kormányfőhelyettes­sel, külügyminiszterrel, Bernardo Sepulveda Amora mexikói kül­ügyminiszterrel, Faruk Kadhumi­­val, a PFSZ politikai bizottságá­nak vezetőjével és Stefan And­rei román külügyminiszterrel. Kuvait és a PFSZ küldöttsé­gének vezetőivel a Közel- és a Közép-Kelet válságos helyzetéről és az el nem kötelezetteknek, kü­lönösen az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakán kifejtett tevékenységé­ről folytattak megbeszélést. Külügyi titkárunk a mexikói miniszterrel megvitatta Közép- Amerika helyzetét, valamint a Contadora-csoport békejavaslatait. Gazdasági kérdésekről is véle­ménycserét folytattak, külön ki­tértek az adósságokra, ez a kér­dés az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának központi témái közé tarto­zik. A román külügyminiszterrel Dizdarevic a Kelet és a Nyugat kapcsolatait, az európai viszonyo­kat és más közös érdekű kérdé­seket vitatott meg. E találkozókon kétoldalú kér­déseket is megvitattak. Triki líbiai külügyminiszter va­csorát adott Dizdarevic tisztele­tére. (Tanjug) KOHL KÍNÁBA LÁTOGAT Népes küldöttség • Konkrétan a gazdasági együttműködés bővítéséről Pekingben tegnap közölték, hogy a jövő héten hivatalos látogatás­ra Kínába várják Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt. Az első három napon Li Hszien-nien el­nökkel, Csao Ce-jang kormányfő­vel és Vu Hszüe-csien külügymi­niszterrel fog tárgyalni. Az NSZK kancellárja valószínűleg találko­zik Teng Hsziao-pinggel és Hu Jao-panggal is. A kancellár népes kísérettel érkezik, ezért valószínű, hogy ki­merítő véleménycserét folytatnak a két ország gazdasági kapcsola­tainak fejlesztéséről. A Közös Pi­ac országai közül az NSZK Kína legfontosabb kereskedelmi partne­re. Nem egész egy év alatt szer­ződéseket kötöttek a beruházá­sok biztonságáról és az atomener­gia békés felhasználásáról. Kínában a következő 15 évben öt atomerőművet építenek. A hosszú távú fejlesztési terv az energetika, a szállítás és a tele­kommunikáció fejlesztésére irá­nyul. Egyszersmind igyekeznek korszerűsíteni a gyáripart. Mind­ebben az NSZK-nak jelentős sze­rep jut, Kína pedig megnyitja kapuit a külföldi beruházók és üzletemberek előtt. Most fejezi be kínai látogatá­sát Helmut Schmidt volt kancel­lár. Őt is a legmagasabb rangú tisztségviselők fogadták. Schmidt elismeréssel szólt Kína gazdasá­gi fejlődéséről. Megállapította, hogy sikerült elkerülnie mindazo­kat a problémákat, amelyeket a világgazdasági válság okozott a legtöbb országban. Schmidt meg­ítélése szerint Kína néhány év alatt óriási haladást ért el. (Tanjug) Kád­ár János Párizsba készül Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt első titkára hi­vatalos látogatást tesz Franciaor­szágban Francois Mitterrand el­nök meghívására október 15-én és 16-án. Kádár János az első kelet-euró­pai államfő, aki hivatalos látoga­tást tesz Franciaországban, amióta 1981-ben a szocialisták kerültek hatalomra. Magyarország volt egyébként az első kelet-európai ország, ahova Mitterrand elnök ál­lamfői minőségben ellátogatott. A francia elnök, mint ismeretes, az idén járt a Szovjetunióban is, és hivatalosan bejelentették jövő évi bulgáriai látogatását. (Tanjug) Shultz hamarosan Közép-Amerikában George Shultz amerikai állam­titkár a jövő héten kezdődő kör­útja során Salvadort, Panamát, Mexikót és Puerto Ricót érinti, közölte a State Department szó­vivője. Legfontosabb célja, hogy a jövő csütörtökön Reagan elnök nevében részt vegyen Nicolas Ar­­dito Barletta újonnan választott panamai elnök beiktatásán. Szerdán José Napoleon Duarte salvadori elnökkel találkozik, Pa­namából hazatérőben pedig mexi­kói tisztségviselőkkel tárgyal. Puerto Ricóban azért áll meg, hogy II. János Pál pápát üdvözölje. Washingtonban Scultz panamai látogatását azzal magyarázzák, hogy az USA támogatni akarja az első polgári elnököt, aki a 16 évi katonai uralom után hatalomra került. Salvadorban már harmad­ízben jár az amerikai államtitkár. Duarte elnökkel a térség gazdasá­gi, politikai és katonai helyzetét vitatja meg. Miguel de la Madrid mexikói elnökkel a kétoldalú kap­csolatokról, valamint Mexikónak a Contadoru-csoportban betöltött szerepéről tárgyal. (AP) Eredményes megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról) oig korlátozott, és nem érte el a politikai kapcsolatok szintjét. Úgy véli, hogy a togói gazdaság szá­mos jugoszláv áru iránt érdeklő­dik. A kérdésre, hogy véleménye sze­rint az el nem kötelezett orszá­goknak milyen irányú tevékeny­séget kellene kifejteniük elsősor­ban Afrikában. Eyadema elnök egyebek között kijelentette: „Mi Nyugat-Afrikában megér­tettük, hogy a gazdasági együtt­működés erősíthet bennünket, és így senki sem oszthat meg ben­nünket. Úgy vélem, hogy minde­nekelőtt a fejlődést kell szem előtt tartanunk, és meg kell szün­tetnünk a konfliktusokat és ösz­­szetűzéseket Afrikában, s ennek érdekében szorgalmaznunk kell a gazdasági együttműködést és az elmaradottság leküzdését. Ez az el nem kötelezett afrikai orszá­gok tevékenységének egyik fő iránya." Szívélyes búcsú Gnaslgbe Eyadema togói elnök tegnap délelőtt elutazott Belgrád­­ból. A surčini repülőtéren a legma­gasabb rangú külföldi tisztségvi­selőknek kijáró szokásos ünnepé­lyes búcsú alkalmával Veselin Djuranovic, a JSZSZK Elnökségé­nek elnöke vett búcsút Eyade­mától. Jelen voltak még a JSZSZK Képviselőházának, az SZVT-nek és a Szövetségi Külügyi Titkár­ságnak a képviselői és más sze­mélyiségek. Vegyes bizottság alakul Tegnap Belgrádban megegyezést ír­tak alá jugoszláv—togói gazdasági, tudományos és műszaki együttműkö­dési vegyes bizottság megalakításáról. A bizottság a két ország gazdasági együttműködésének formáival foglal­kozik majd, első ülését még az év vége előtt megtartja. A jugoszláv—togói kereskedelmi áru­csere értéke az eltelt 12 hónapban meghaladta az 60 millió dollárt. Ked­vező a lehetőség az együttműködés kibővítésére. A megegyezést dr. Milenko Bojanić szövetségi külkereskedelmi titkár és Atsu Kafi Amega togói külügyminisz­ter írta alá. AZONOS NÉZETEK Jugoszláv—togói köözös közlemény A togói elnök jugoszláviai látogatá­sa alkalmából tegnap Belgrádban kö­zös közleményt adtak ki, amely ked­vezően értékeli Gnasingbe Eyadema togói elnöknek és Veselin Djurano­­viénak, a JSZSZK Elnöksége elnö­kének megbeszéléseit. Kiemeli, hogy az őszinte barátság és a kölcsönös megértés légkörében meg­vitatták a kétoldalú kapcsolatokat és az időszerű nemzetközi helyzetet. Megelégedéssel állapították meg, hogy azonos nézetek vagy nagyfokú egyet­értés nyilvánult meg az időszerű nem­zetközi kérdésekkel kapcsolatban. Megállapították, hogy a sokévi kap­csolatok nagyon jók. Kölcsönösen készségüket fejezték ki, hogy tovább­fejlesszék a sokoldalú együttműkö­dést. Úgy értékelték, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult, és rámutattak az el nem kötelezett országok jelentős szerepére a nemzetközi események­ben. A két elnök külön kiemelte az el nem kötelezett mozgalom egysége és cselekvő­képessége megőrzésének szükségességét az eredeti elvek alap­ján. (Tanjug) A NoSiesséked!? Jelöntje! Az idei Nobel-békedíjra Des­mond Tutut, a dél-afrikai béke­harcost, az apartheid elleni po­litika vezéregyéniségét jelölték, to­vábbá Simon Wiesenthal osztrák „nácivadászt” és Raul Alfonsin argentin elnököt, közölte a No­bel Intézet. A bizottság 89 jelölt közül vá­lasztotta ki ezt a három személyt. Október 16-án döntenek róla, ki­nek ítélik oda a Nobel-békedíjat. (UPI) Elkerülték a pénzügyi válságot Kompromisszum az EGK luxemburgi ülésén • Semmi sem oldódott meg véglegesen A napokban Luxemburg­ban megszületett kompromisszum­nak köszönhetően elkerülték az EGK jelenlegi pénzügyi válságát. Véglegesem semmi sem oldódott meg, mert csak a nézetkülönbségek elhárítása után kap a végrehajtó bizottság egymilliárd dollárt. Eny­­nyire van szüksége ugyanis az év végéig. A tízek külügyminiszterei csak arra kötelezték magukat, hogy kormányaik bizonyos előleget fi­zetnek be, s így Brüsszel továbbra is törlesztheti a számlákat. Nagy- Britannia ebbe is beleegyezett, de csak feltételesen, mert követeli, hogy az Európai Parlament oldj® fél 250 millió dolláros csekkjének zárlatát, ugyanis tavaly ennyivel többet fizetett be a közös kasszá­ba. (Tanjug) (UPI telefotó) Giulio Andreotti olasz külügyminiszter (jobbról) tegnap Rómá­ban fogadta Jacques Dolors-t, a Közös Piac Bizottságának elnök­­jelöltjét, és megbeszélést folytatott vele. Dolors tervbe vette, hogy ellátogat az EGK minden tagorsz­ágába, és tárgyalásokat folytat kormánytisztségviselőkkel, mielőtt hivatalba lép.

Next