Magyar Szó, 1984. október (41. évfolyam, 271-285. szám)

1984-10-03 / 273. szám

. Helyi járulék és családi Dék­ért Milyen bevétel, jövedelem után nem kell majd fizetni az új pótadót Zomborban A tervek szerint az elkövetkező ííz évben újabb községi járulékot fizetnek majd a zombori polgárok. Persze, minden attól függ, hogy igennel vagy nemmel szavaz-e a lakosság zöme a decemberi refe­rendumon. Bennünket elsősorban az érdekelt, amikor Josip Djanić­­tyal, az újabb helyi járulék beve­zetését kezdeményező bizottság­ el­nökével beszélgettünk — melyek azok a bevételek, amelyek után nem kell helyi járulékot fizetni. — Az újonnan meghozott, a helyi járulékkal kapcsolatos tartományi törvény a dolgozók életszínvonalá­nak megvédése érdekében egyebek között úgy rendelkezik, hogy sok esetben nem kell a havi jövedelem, bevétel után járulékot fizetni. Mint ismeretes, mi azt javasoltuk, hogy a munkaviszonyban levők, a magániparosok és a nyugdíjasok havi jövedelmük 2 százalékát, a földművesek kataszteri jövedelmük 6 százalékát, míg az önálló foglal­kozású, átalányadót fizetők évi jö­vedelmük 1 százalékát fizessék. Ám ez nem vonatkozik mindenki­re. Összesen 19 esetben lehet mentesíteni a jövedelmet, a bevé­telt a kötelező járulék fizetése alól, közülük meg is említenék néhá­nyat.­­ Nem fizetnek helyi járulékot azok a nyugdíjasok, akik úgyneve­zett nyugdíjpótlékot, védelmi pót­lékot kapnak. Felmentjük azokat is, akik minimális, a társadalom által garantált személyi jövedel­met kapnak. A családi pótlék után sem kell fizetni. Felmentjük to­vábbá azokat a polgárokat, akik lakbérkedvezményben, vagy más szociális jellegű segélyben része­sülnek. —­ A Partizán Emlékérem tu­lajdonosai az éremért járó juta­lom után sem fizetnek, a harcos­védelmi pótlékot élvezők sem, to­vábbá a hadirokkantak, akik pót­lékot kapnak, a rokkantak, akik szociális segélyben részesülnek, az ösztöndíjak, tanulmányi kölcsö­nök, különböző jutalmak, a mun­kanélküli-segély, a minimális nyugdíj, a különböző újításokért, korszerűsítésért járó jutalom stb. ugyancsak mentes a helyi járulék­tól — mondja Josip Djanic. — Ezek egyének, akiket rész­ben vagy teljesen felmentenek a fizetés alól, részt vesznek-e a sza­vazásban? — Természetesen mindenki él­het szavazati jogával, tehát részt kell vennie a referendumon, füg­getlenül attól, hogy fizet-e vagy nem, és szavazatát beszámítjuk a végeredmény összegezésekor. Azt reméljük, hogy a polgárok megér­tik, közös érdekről van szó és hogy sikeres lesz a referendum — hangsúlyozza Josip Djanic. T. L. Baján vendégszerepelnek a zombori műkedvelők A bajai József Attila Kulúrház Szervezésében pénteken, október 5-én Baján vendégszerepel a zom­bori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület drámai szakosztálya. A műkedvelők Arthur Miller: Fiaim című drámáját mutatják be a test­vérváros színházkedvelő közönsé­gének. Az előadás este 6 órakor kezdődik. H. A. Kézimunka-kiállítás Pélmonostoron A múlt héten megkezdődött az az ünnepségsorozat, amelyet Bara­nya felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére rendeznek. Első­nek a pélmonostori nők szervez­tek kézimunka-kiállítást a Szocia­lista Szövetség községi választmá­nya segítségével. Az ünnepséget egybefonták az adai testvérközség küldöttségének látogatásával. A ki­állításon helyet kapott a testvér­község asszonyainak munkája is. Mintegy háromszáz kézimunkát állítottak ki a November 29. Nép­egyetem olvasótermeiben. Az ün­nepélyes megnyitó után az adai vendégek megtekintették a község nevezetességeit, illetve ellátogat­tak a Sutjeska konfekció- és kö­töttárugyárba, és a Bellyei Kom­binát tejfeldolgozójába. Hiánycikk a tüzelő, épületanyag A zombori Gradiapromet­ Ke­reskedelmi Vállalat városi és falusi üzleteiben hiánycikk a bar­naszén és a lignit Főleg barna­szénből érkezett kevesebb a szük­ségesnél. Még most sem biztos, hogy idejében kielégíthetik azo­kat, akik télirevaló nélkül vannak, pedig a szén ára átlag 40—45 szá­zalékkal megdrágult. Időközben pedig a község polgárai társított eszközeikkel segítették a bányák korszerűsítését. — Évi szükségletünk mindkét féle szénből 3500 tonna, de ennek 30 százalékát kaptuk meg. Eddig megközelítően 1000—12(!) tonna érkezett meg, közben az igények sokkal nagyobbak. Közeleg az ősz, itt lesz a tél is. Igyekeztünk a kis mennyiségből mindenkinek jut­tatni valamennyit, hogy legyen ,mivel bevárni az esős, hidegebb napokat. Hiába rendeljük meg a zombori Agrosavez Nagykereske­delmi Vállalattól, a bányák egy­szerűen nem küldik a szenet. Ha­sonló a helyzet a zombori község valamennyi falujában. Ami a tűzifát illeti, abból van elég, mi­nősége is kiváló, külföldről beho­zott akácról van szó, köbmétere 3962 dinárba kerül. A napokban még 200 köbméternek kell megér­keznie Nemesmiliticsre, ugyanis az érdeklődés nagy — mondta Baranyai Károly, a fatelep üzlet­vezetője. Mivel a villamos energia igen drága, egyre többen térnek át a háztartási gázzal való főzésre. Nemesmiliticsen hetente 100 pa­lack kel el. Itt szerzik be a regő­­ceiek, őrszállástejő és az Aleksa Santié-iak is. Az ellátás jó. Sajnos különböző épületanyag­ból kevesebb van a keresletnél. Hiánycikk a gerenda, ajtók, abla­kok, deszka, cserép és palalemez. Rendszertelenül érkezik a cement, beomal és mab­it is. P. M. SOKAN KÉRDEZIK ZOMBORBAN Miért Vajdaságban a legdrágább az áram? Vajdaság energiaellátásáról és az ezzel kapcsolatos hosszú távú terv­ről tárgyalt tegnap Zomborban a községi képviselő-testület végre­hajtó tanácsa. Foglalkoztak annak a társadalmi megállapodásnak a tervezetével is, amely 200­0-ig elő­irányozza az energiaellátás fejlesz­tését, fellendítését tartományunk­ban. Zomborban a készülő társadalmi megállapodással kapcsolatban első­sorban arra mutattak rá, hogy Vajdaságnak nem önállóan, hanem a jugoszláv energetikai rendszer keretében kell terveznie, ám szem előtt kell tartani a vajdasági sa­játosságokat is. Támogatták a megállapodás javaslatát, az ülésen pedig élénk vita alakult ki a vil­lanyáram áráról. Djura Basta, a Szocialista Szövetség községi vá­lasztmánya elnökségének tagja felszólalásában rámutatott, hogy a lakosság Zomborban nagy elége­detlenséggel vette tudomásul a villany árának újabb emelését.­­ A dolgozók, a polgárok sorai­ban sokat beszélnek arról, hogy miért éppen Vajdaságban a leg­drágább a villanyáram. Bennünket, társadalmi-politikai munkásokat is okolnak ez­ért, éppen emiatt pon­tos választ kell adni arra, miért alakult ki ez az ár, egyúttal pe­dig ismertetni kell azokat a fej­­lesztési terveket, amelyek az ol­csóbb áramellátást szorgalmazzák — állapította meg egyebek között Djura Basta. . A végrehajtó tanács tagjai rá­mutattak, hogy Vajdaságban van elegendő hulladékanyag, lignit is, ennek felhasználásával pedig való­színűleg olcsóbb áramot lehetne biztosítani. T. L. Z. I. A múlt hét végén Zomborban megkezdődött Szabadka, Eszék és Zombor városok hagyományos művelődési rendezvénysorozata. Ivan Probojčević, a Szocialista Szövetség községi választmánya el­nökségi tagja nyitotta meg az Őszi tárlat képtárában a három vá­ros festőinek kiállítását. A Bielycki Károly könyvtárban irodalmi estet tartottak. Csak a zombori és az eszéki írók léptek fel, a sza­badkaiak ismeretlen okból­ távolmaradtak. DUNATÁJ VASÁRNAP Szüreti bál Doroszlón A doroszlói Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület vasárnap délután (október 7-én) két órai kezdettel tartja meg a szokásos szüreti bálát. Az érdekesnek ígér­kező program keretében a Gyön­gyösbokréta népitánc-együttes tag­jai felvonulnak az utcákon, majd a tereken, a nézők kívánságára, egy-egy részletet adnak elő mű­sorukból. A táncosokat az egyesü­let fúvószenekara kíséri. Az esti mulatságon a hagyománynak meg­felelően a Gyöngyösbokréta tag­jaiból bírót és bírónét választanak. A táncmulatsággal egvbekötött rendezvényt tombola és más szó­rakozási lehetőség egészíti ki. D. Z. 1984. október 3., szerda NÉGY ÉVTIZEDDEL EZELŐTT Emlékmű a batinai ütközet helyén ! Szeptember vége gondoskodni kellett­­ a tüzelőről, a szombori néphatóságok­­ úgy találták, legjobb lesz, ha a 14 ki­­­­­ométerre levő monostori erdőből vág- I .ják ki é­s szállítják a tűzifát.­­ A munkaerőhiányt úgy oldották meg , — írja a pénteki újság —, hogy magát a lakosságot bevonják a fakitermelés­be. Min­den faisénylő, aki 2,5 köbmé­ter fát termel ki, két métert ingyene­sen kan, a többit a kórházak, intéz­mények és munkaképtelenek javára fordítják. A fát­ uszállyal szállítják Szomborba, ahonnan fogatokkal viszik szét. A statisztikai adatok szerint : I Szombor évi szükséglete te­­kb köbmé­ter. Ekkor adnak hírt arról is, hogy Szomborban összeült a középiskolások konferenciája, amely kidolgozta az if­júság munkatervét. Egy tanítóképzős lány ismertette azokat az eredménye­ket, amelyeket a szombari középisko­lai ifjúság mezőgazdasági, testnevelési, kulturális téren elért. Az iskolák össze­sen 35 hold földet munkáltak meg ön­állóan. A jelentést széles körű vita követte, majd ismertették a népfelszabadító har­cok vívmányait, és az új törvényeket különös tekintettel a középiskolai ifjú­ságra. Éles szavakkal ítélték el a reak­ció kísérleteit, amely az agrárreformról és a telepítésekről szóló törvényekkel kapcsolatban valótlan hírveréssel és rágalmakkal törekszik elyenetlenkedé­­seket­ támasztani. Beszámol a szombori tudósító arról is, hogy a kerületben a front közelsége és más nehézségek miatt csak nagy erőfe­szítések árán sikerült bevetni a földe­ket. Búza helyett naiv területeket, kel­lett kukoricával bevetni. A kukorica­­törési munkálatokat most kellett meg­szervezni. Szombotból IMS katona, 350 ifjú és 10 szakszervezeti munkás vo­nult ki a cukovói és krnjajaci határba kukoricatörésre. Ezek versenymunká­­val 120 hold kukoricatermést törtek le. Apatinban 700 katona, 145 ifjú és 400 szakiskolai tanuló végzett verseny­munkát. A következő napon, szombaton jelent meg a hír arról, hogy Monumentális emlékmű ép ül a Katinai Duna-parton. A Jugoszlávia népeinek nemzeti fü­­g­­getlenségéért vívott harc egyik legna­gyobb nanis a Jugoszláv Hadsereg és a Vörös Hadsereg átkelése volt a Du­nán — kezdődik a tudósítás, majd el­­mondta, hogy a dicsőséges haditett lát­ható megörökítésére a batinai kompnál Baranyában, a Duna jobb partján, köz­vetlenül a folyó mellett egy magasla­ton hálaemlékművet emelnek. Az emlékmű elkészítését Augusztin­­csics Antun közismert szobrászművész­re bízták. Az emlékmű tervezete már elkészült, a Duna-parti-­ szobor rendkí­vül sz­épnek ígérkezik. Az emlékművet kil­­méter magas dombra építik, arccal a Duna felé. Az emlékmű természetes hátterét nyárfaerdő képezi. Az apatini tudósító azt mondta el, hogy a napokban tartották első konfe­renciájukat az apatini ipari iskola ta­nulni. A konferencián elhangzott be­számolókból kitűnt, hogy az iskola nö­vendékei a helyi USZAOV szervezettel elvütt 12 és fél vason ócskavasat és 3200 kg üvegtörmeléket gyűjtöttek ösz­­sze. A beszámolók után élénk vita fej­lődött ki, amelyben megtárgyalták a tanulók miheztartását a közeljövőben végzendő kukoricatörés és favágás al­kalmával. A kupuszinai tánccsoport sikeres fellépése Munkához láttak CT műkedvelők MARASEK Gáspár, a ku­puszinai hagyom­ányűző népitánc­ csoport vezetője elmondta, hogy a közel­múltban sikeres fellépésük volt a népi tánc­csoportok, ének- é­s zene­karok tartományi szemléjén.­­ A régi kupuszinai viseletben léptünk közönség elé, lakodalmi szokásokat, a vánkos- és a gyer- Ivatáncot újítottuk fel, az utai felvonuláson pedig lakodalmi me­­nettánccal szórakoztattuk a kö­zönséget. BRÓNYAI János néni zenekara kísért bennünket. Dicsé­retre méltó, hogy az idősebb tán­cosok is felléptek. KOI, ESZAR András, KOI,ESZAR István. GÁ­BOR István. SZI­MNG István és felesége. Mária. KOI,ESZAR Má­ria ropta a táncot a fiatalabbak mellett­­, mondta. Kupuszinán arról is értesítet­tek bennünket, hogy a műkedve­lők is munkához láttak. SZMOLE­­NICKI József rendező vezetésével BALÁZS L­ász­ló Piros szegfű című vidám, zenés darabjának bemuta­tására készülődnek, de várható, hogy STURCZ József rendezésé­ben egy másik színdarabot is lát­hat a kupuszinai közönség. Október 14-én tartják meg Ku­puszinán a szüreti mulatságot. K. A. t­öbb mint tíz éve hagytam ott azt úi vállalatot. Való­jában áthelyeztek egy székvárosi munkaszervezetbe. Szép emlékeken őrzök az előző vállalatomból, szerettek az em­berek, mindenki csak tisztelet­tel szólt rólam, szaktudásomról, munkámról pedig elismerően vé­lekedtek. Ha volt is néha súr­lódás közöttem és a beosztotta­im között, gyorsan tisztáztuk a dolgot és tovább haladt a ter­melés. Külön fejezetet képez az el­töltött évek­ emlékeinek össze­gezésében a vállalati titkárnő. A helyes, mindig csinos, harmincon túli, végtelenül szorgalmas asz­­szony lány volt még. Már akkor öreglánynak nevezték, azt jósol­ták, hogy sohasem megy férjhez, mert minden igazgatójába sze­relmes. Az igazgatók cserélődtek három-négy évenként, a titkárnő pedig úgy igazodott, ahogy kel­lett. Persze mindezt csak utólag tu­d­ta, nemrégen ugyanis újból el­látogattam abba a munkaszer­vezetbe, alkalmam volt hallani a titkárnő körüli újabb meséket, történeteket. Sajátos világuk van a titkár­nőknek. Valószínűleg mindegyik másként éli át az igazgató és a közötte kialakult kapcsolatot, de egy közös jellemvonásuk azért van: a kedvesség, a tettrekész­­ség és a hódítási vágy. Elke­rülhetetlen például, ha nap mint nap találkoznak, hosszú hivatalos utakon vesznek részt, hogy inti­­mebb, meghittebb kapcsolat ala­kuljon ki közöttük. Nos, az a titkárnő, csupán az igazgatóival foglalkozott, csak azok meghódítása jelentett szá­mára igazi, nagy kihívást, csu­pán azt tartotta női sikernek. Nem volt válogatós, nem zavar­ta, ha az igazgatónak felesége, barátnője vagy éppen másik szimpátiája van, ezek az akadá­lyok mindig is leküzdhetők vol­tak számára, sőt ha nehezebben jutott el a célig, annál értéke­sebbnek tartotta a sikert. N­em tudom meddig foly­tatja még ezt a játékot a titkárnő, nem is lényeges, de valószínűleg levelet írok ne­ki a napokban, figyelmeztetem, hogy vannak az életben nagyobb sikerek, emberi értékek is, mint titokban találkozgatni a főnöké­vel, tudatom vele tapasztalato­mat­, hogy a családalapításban nem maga a házasság szép, ha­nem a gyermek, az jelenti a leg­nagyobb örömet. Márpedig ha a titkárnő így folytatja, elmulaszt­ja megismerni az egyik legszebb emberi érzést. Igazgatói miatt. TÓTH László Peter Gugleta szövegrajza

Next