Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-16 / 104. szám

KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ Garcia g­roziki A perui elnökválasztások részeredménye Alan Garcia, a Népi Forradalmi Amerikai Szövetség (APRA) nevű szociáldemokrata párt vezet­ője győzött a vasárnap Peruban meg­tartott elnökválasztásokon. A tévé jelentése szerint a szavazatok 47,4 százalékát szerez­i meg, és ezzel fölényes győzelmet aratott, mert jóval maga mögött hagyta Alfonso Barran­est, az egyesült baloldal vezetőjét (22,1 százalék), Luis Be­­do­yát, a jobboldali PPD vezetőjét (15,1 százalék) és Javier Alva Or­­landin­it, a jelenleg kormányzó Né­pi Akciópárt jelöltjét (5,6 százalék). A jelent­és érkezésekor a szava­zatoknak még csak 46,1 százalékát számlálták meg, Alan Garcia hívei azonban már nagyban ünnepelték a győzelmet, amelyhez tulajdon­képpen a szavazatok 51 százaléká­ra van szüksége. Ha ez nem s­­­ke­­rül, két hónap múlva még egyszer össze kell mérnie erejét Barran­­tesszal. A jelekből ítélve az APR­A szer­zi meg a parlamenti többséget. Ed­dig az alsóházban a helyek 47,5 százalékát, a szenátusban pedig 51 százalékát szerezte meg. Az egyesült baloldalnak az alsó­házban 25,1 százalék, a szenátus­­ban 25 százalék jutott, a jobboldal pedig­gencsak lemaradt. A jobb­oldali küldöttek (a PPD és a Népi Akciópárt együtt csak 21 százalé­­kot szereztek az alsóházban és 23,4 százalékot a szenátusban. Miután a Panamericana TV a megszámlált szavazatok alapján közölte az eredményt, Barrantes találkozó­t Alan Garciával és gra­tulált neki. Barrantes hangsúlyoz­ta, hogy az APRA győzelme „a nép győzelme i is”, mert az is a balol­dalhoz tartozik. Különösen azt emelte ki, hogy a nép akarata porba sújtotta a jobboldalit. Alan Gardia kijelentette, hogy kormánya külön figyelmet szentel a lakosság legszegényebb része életfeltét­eleinek, és igyekszik raj­tuk javítani.­­Barrantesnak elmond­ta, hogy José Carlos Mar­ategui és Victor Raul Haya de la Torre ne­ves perui marxista utódai, illetve az egységes baloldal és az APRA, minden kérdésben meg­alálhatja a közös nevezőt. (Tanjug) Követelik ez SS-gyülekezés betiltását A nyugatnémet szervek tegnap követelték Weizsäcker elnöktől, emelje föl szavát az ellen, hogy az SS volt tagjai találkozót tartsa­nak egy bajor kisvárosban. A zöl­dek véleménye szerint a köztársa­sági elnöknek kezdeményeznie kellene a gyülekezet betiltását. Az egykori ,,halálfejes”, az ,,Adolf Hitler” és a „Hitlerjugend" SS-es hadosztályok több mint 800 tagja szándékozik találkozót tarta­ni május 2-ától 12-éig Nesselwang abpeei helységben. Az antifasisz­ták, köztük a zöldek jelenlegi til­takozása eddig nem talált megér­tésre Nesse­langban, Münchenben és Bonnban. Ilyen találkozókat terveznek Ausztriában is. Ott például május elején találkoznak a Prinz Eugen és más hadosztályok tagjai, akik a háború alatt Jugoszláviában gyúj­togattak és gyilkoltak. Bonn és Bécs toleráns magatar­tása a fasiszta múltat felidéző és magasztaló, mi több a II. világhá­ború történetének revideálását nyíltan követelő és revansra fel­szólító összejövetelek iránt annál is kevésbé elfogadható, mert ezek­ az összejöveteleket éppen a Hitler fölötti győzelem 40. évfordulóján tartják meg. (Tanjug) . Nácivadászat” zajlott 1з vasárnap a svédországi Wäxjö városban. A Nordiska Rikspar­det, a svéd nácipárt találkozót tartott a helység piacterén. Mintegy kétezer főnyi feldühödött tömeg azonban üldözőbe vette és elverte az ott megjelenő tucatnyi újnáci fiatalt. Az üldö­zés a helyi pályaudvaron ért véget, ahol a rendőrség bezárta és ez­zel megvédte az újnácikat a feldühödött polgároktól. (Reuter tele­fotó) Árfolyamlista m A ljubljanai bankkal ffiST Az árfolyamlista mától érvényes. Ország Egység Vétel-Közép­árfolyam Eladási AUSZTRIA •100 1162,8134 1164,5602 1166,3070 BELGIUM 100 403,2716 403,8774 404,4832 DÁNIA 100 2274,7237 2278,1409 2281,5581 FINNORSZÁG 100 3885,1006 3890,9370 3896,7734 FRANCIAORSZÁG 100 2672,6328 2676,6478 2680,6628 HOLLANDIA 100 7233,8589 7244,7260 7255,5931 OLASZORSZÁG 100 12,7451 12,7643 12,7834 NORVÉGIA 100 2821,5323 2825,7710 2830,0096 NSZK 100 8164,4339 8176,6990 8188,9640 SPANYOLORSZÁG 100 145,4364 145,6549 145,8734 SVÁJC 100 9693,8770 9708,4397 9723,0024 SVÉDORSZÁG 100 2802,5107 2806,7208 2810,9309 NAGY-BRITANNIA1 313,2759 313,7465 314,2171 IRAK1 800,4604 801,6629 802,8654 JAPÁN1 99,3521 99,5014 99,6506 KUVAIT1 827,2751 827,5179 829,7607 KANADA1 182,4532 183,7273 183,0014 USA1 249,4257 249,8004 250,1751 AUSZTRÁLIA1 167,3632 167,6146 167,8660 Neves haldoklik Tancredo Neves brazíliai elnök egészségi állapota „rendkívül sú­lyos” — jelentette ki szóvivője, s hozzátette, hogy „csak a csoda menthetné meg”. Az orvosok ki­merítettek minden lehetőséget a gyulladások és mérgezések leküz­désében. Gyógyszerek szabályozzák a szívműködést, a testhőmérsékle­tet és a vérnyomást, a vese és a tüdő működését gyakorlatilag ké­szülékek végzik. Neves elnök utol­jára pénteken volt eszméleténél, a hetedik műtét után. (Reuter) A SWAPO negyed évszázada Nincs nagy remény rá, hogy a közeljövőben elérje célját: Namibia felszabadulását A Délnyugat-afrikai Népek Szövetsége (SWAPO) most ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, mégis kevés a remény, hogy hama­rosan elérheti célját: Namibia füg­getlenségét. A Dél-afrikai Köztársaság fenn­hatósága alatt levő Namíbiában 1906. óta folyik a gerillaháború a megszálók ellen. Pretoriának na­gyon sokba kerül ez a viszály, mégsem hajlandó lemondani Na­míbiáról, és ezzel megszegi az ENSZ határozatait. A SWAPO képviselője a múlt héten Lusaká­­ban borúlátóan nyilatkozott Namí­bia felszabadulásának kilátásairól. Az USA és a Dél-afrikai Köztár­saság atttól teszi függővé Namíbia függetlenségét, hogy Angolából ki­vonják-e a kubai csapatokat, ame­lyek 1983. vége óta tartózkodnak ott. Pretoria egy évvel ezelőtt már megígérte, hogy harminc napon belül kivonul, de ezt nem tette meg, állítólag at­tó­l tartva, hogy a SWAPO gerillái elfoglalják ezt a területet. Angola akkor megígérte, hogy megakadályozza a helyzet ilyen alakulását. (Reuter) A belga kormányfő Kínában A világ felé nyitásra és az Euró­pával való együttműködésre törek­vő kínai politika „világjelentősségű” — jelentette ki tegnap Pekingben Wilfried Martens belga kormány­fő, aki hivatalos látogatásra érke­zett Kínába. Ez a politika a világ békéjének és biztonságának egyik tényezője — tette hozzá. (Tanjug) Róma, április 15. Bettino Craxi olasz kormányfő néhány nappal ezelőtt fogadta az amerikai szenátus küldöttségét, amelyet Robert Dole, a szenátusi republikánus többség vezetője ve­zetett. Az igen hosszú találkozón az olasz kormányfőnek alkalma volt kifejteni véleményét számos nemzetközi kérdésről. Craxi né­hány gondolatával érdemes meg­ismerkednie a szélesebb körű nyilvánosságnak is. Craxi mindenekelőtt megemlí­tette, hogy Olaszország szilárdan kötődik a NATO-hoz, és ez a szövetség marad külpolitikájának gerince. „Csak egyes apró pártok ellenzik ezt a szövetséget, közé­jük sorolhatjuk az olasz ifjúkom­munisták szövetségét is ..., de az OKP-t nem.” Miután ezt megerősítette, Craxi hamarosan kitért a nemzetközi helyzetre, s külön is beszélt a Szovjetunió új vezetőjéről. „Úgy tűnik, hogy Andropovtól és Csernyenkótól eltérően Gorba­csov kitűnő egészségnek örvend ... Eszerint hosszú távon kell szá­molnunk ezzel a szovjet vezető­vel, akivel tárgyalnom kell. Nem látok semmi okot vagy érdeket arra, hogy azonnal kedvezőtlen légkört teremtsünk számos előíté­let gyors kialakításával. Nem tu­dom, hogy Gorbacsov kedvező és érdekes újdonságot hoz-e, de nincs semmi oka annak, hogy ezt a föltevést elvessük” — mondta Craxi, majd így folytatta: „Ha a szovjetek új javaslatok­kal állnak elő, ami jelenleg nem valószínű, a nyugatiaknak meg kell tenniük ellenjavaslataikat. A tárgyalások nem süketek párbe­széde. Egy évvel ezelőtt a jelen­leginél sokkal rosszabb volt a helyzet a tárgyalások lehetősége tekintetében. Jelenleg remény van, a tárgyalásokra”. Craxi igen nyíltan beszélt a kö­zel-keleti válsággal kapcsolatos nézeteiről, s elmondta: „A Jordá­nia,a palesztin kezdeményezést kedvezően kell fogadni, noha szá­mos akadállyal s mindenekelőtt számos eltérő nézettel találta ma­gát szembe. Azt hiszem, hogy Arafat is akadályokkal találja magát szervezetén belül. Ennek azonban nem kellene azt kivál­tania, hogy a másik irányba for­duljanak, és hogy a dolgok egy kedvezőtlen mederbe terelődjenek. Bátorítani kell azokat, akik jó­­szándékúak a békés megoldás, a tárgyalások lehetőségeit keresik. Nem kell megállítani az elkez­dett folyamatokat, amelyek a bé­ke reményével kecsegtetnek”. Craxi kifejtette az amerikai sze­nátorok előtt a latin-amerikai helyzettel kapcsolatos nézeteit (és szerepvállalását), amelyek nem állnak mindig összhangban a je­lenlegi hivatalos amerikai politi­kával. Érdemes megemlíteni, amit Nicaraguáról mondott: „Ortega néhány nappal ezelőtt felhívott. Úgy tűnik, jól értettem, hogy közvetlen párbeszédet akar az amerikai kormánnyal, de min­den előítélet és ultimátum nél­kül. Úgy vélem, nagyon hasznos, lenne lehetővé tenni számára ezt a párbeszédet. Ez számos latin­amerikai demokratikus vezető vé­leménye is. Nem hiszem, hogy ezt a helyzetet katonailag meg lehet­ne oldani. Igaz, emlékeztettem Ortegát a probléma más szem­pontjaira is, és felkértem, hogy foglaljon állást az ellenzékiek iránti nyitás mellett.” Az amerikai szenátorok kérték, hogy Craxi fejtse ki véleményét más külföldi államfőkről is, kö­zöttük Kadhafiról, Nimeriről és Papandreu görög kormányfőről. Röviden ezt válaszolta: „Kadhafit nem ismerem szemé­lyesen. Mindenki azt mondja róla, hogy kiszámíthatatlan, s hogy el­fogadhatatlan nyilatkozatokat ad realisztikus konkrét lépései kö­zött.” „Rómában találkoztam Nimeri­­vel, mielőtt Washingtonba utazott volna. Fáradt és beteg ember be­nyomását keltette, aki a problé­mák és hibái súlyának tudatában él.” Papandreut illetően ezt mondta: „Úgy beszél, mint egy amerikai baloldali értelmiségi, s talán egy­idejűleg szereti és gyűlöli is az USA-t. Az amerikai tengerészgya­logosok (kommandók — M. P. megjegyzése) tisztje volt a máso­dik világháborúban, és amerikai nőt vett feleségül, de nem felejti el az édesapját meggyilkoló ezre­desi rezsimnek nyújtott amerikai támogatást. Ezek a sebek nem felejthetők el. Becsülöm azonban Papandreut, az igen kiegyensúlyo­zott vezetőt, aki nagyon szereti Miodrag PASKUCX OLASZ POLITIKAI KRÓNIKA Craxi nézete egyes nemzetközi kérdésekről A Kelet—Nyugat viszonyról, a közel-keleti helyzetről, a nicaraguai válságról és más problémákról (Különtudósítás a Magyar Szónak) 1985. április 16., kedd Kettő vagy több jelölt Választásokra készül Magyarország megválasztanak. Ezúttal azonban egy 35 jelölt nevét felsorakoztató úgynevezett országos listát is köz­zétett a Népfront, s ez ismert közéleti személyiségek nevét tar­talmazza. Az első helyen áll Ká­dár Jánosnak, az MSZMP főtitká­rának, továbbá a Politikai Bizott­ság 12 tagja közül nyolcnak a neve, akárcsak a Népront, a szak­­szervezet, az MTA és a művelő­dési élet, a három legnagyobb val­lási közösség, továbbá a nemzeti­ségek szövetségei képviselőinek, közöttük Marin Mandićnak, a Dél­szlávok Demokratikus Szövetsége főtitkárának a neve is. Pusztán gyakorlati okokból került sor a lista összeállítására, hogy „elke­rüljék”, hogy a legkiemelkedőbb személyiségek csak egy választó­­kerületet képviseljenek, ahogyan eddig történt, mert személyük és funkciójuk sokkal nagyobb jelen­tőségű ennél. A listán szerenlék közvetlen jelöltek és nem kell őket jelölni a jelölőgyűléseken, mint a többieket, akiknek jelölése csak akkor lesz érvényes, ha a jelen­levők egyharmada elfogadja. Azt a jelöltet választják meg, aki a választásokon a szavazatok­nak több mint a felét megszerzi, az ellenjelölt pedig, ha megszerzi a szavazatok egynegyedét, a meg­választott jelölt helyettesévé vál­ik. Az új törvény értelmében a helyettes tölti be az országgyűlési képviselő vagy a tanácstag tiszt­ségét, ha az bármilyen ok miatt nem képes ezt ellátni, mégpedig új választások kiírása nélkül. (Tan­alább 85 000 tanácsjelöltet, szintén kétszer annyit, ahány tanácstagot tag) Magyarországon tegnap meg­kezdődtek a parlamenti, valamint a tanácstagi választási jelölőgyű­­lések, amelyeken május 15-éig nyilvántartásba veszik a parla­menti képviselőjelölteket és a ta­nácsjelölteket. A választásokat jú­nius 8-án tartják meg. A Népfront által szervezett vá­lasztási előkészítő gyűléseken elő­ször vezetik be a két vagy több jelölt állításának gyakorlatát: ez az új választási törvény lényegi újítása. Az előző és a még előbbi vá­lasztások idején is létezett már ez a jog, de nem kötelező az ér­vényesítése, a gyakorlatban nem mutatkozott kielégítőnek, s így semmi sem szavatolta a legráter­mettebbek megválasztását. A Népfront napokban közzé­tett kiáltványa, valamint az MSZMP XIII. k­ongresszusának ha­tározatai úgy említik a választá­sokat, mint továbblépést a szo­cialista demokrácia fejlesztésében és elmélyítésében, amit a nem­zet történelmi programjának te­kintenek a következő időszakban. A jelölőgyűléseken szervezetek, egyesületek, továbbá a szavazati joggal rendelkező állampolgárok javasolhatnak jelöltet. A jelölés első és alapvető feltétele, hogy a jelölt szocialista nézeteket valljon. Legalább 704 parlamenti jelöl­tet kell állítani, vagyis kétszer annyit, mint ahány képviselője van az országgyűlésnek, továbbá leg­ Kuba közeledik Latin-Amerikához Az ecuadori elnök Havannában Leon Febres Cordero Ribadenei­­ra ecuadori elnök tegnap három­napos hivatalos látogatásra Kubá­ba érkezett. A látogatás jelentős lépés Kuba és Latin-Amerika kap­csolatainak javítása érdekében. Fidel Castro kubai elnökkel a la­tin-amerikai gazdasági helyzetről, a közép-amerikai válságról, a két­oldalú kapcsolatokról és együttmű­ködésről tárgyalt. Az ecuadori el­nök nagy kísérettel érkezett Ha­vannába, vele van a többi közöt­­ a külügy-, pénzügy-, munka- és tájékoztatásügyi miniszter és az Ecuadori Központi Bank igazgató­ja. A havannai repülőtéren szívélyes fogadtatásban részesítették az ec­uadori elnököt, aki sok év után az első dél-amerikai államfő Havan­nában. Leon Febres Cordero néhány óra késéssel érkezett, mert tíznapos magánjellegű USA-beli látogatásá­ról jövet Mexikóban pihenőt tar­tott, és Miguel de la Madrid el­nökkel tárgyalt. A közép-amerikai helyzet és a latin-amerikai orszá­gok adósságai szerepeltek napiren­den. (Tanjug)

Next