Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-16 / 104. szám

1985. április 16., kedd Elítélték az amerikai beavatkozást A latin-amerikai egyházak takácsi• Nicaragua védelmére kell A latin-amerikai egyházak képvi­selői managuai tanácsülésükön el­ítélték Washingtont, amiért kato­nai támogatásban részesíti az el­lenforradalmárokat, és ugyanak­kor támogatásukról biztosították Nicaraguát és népét. A tizenkét latin-amerikai országból érkezett egyházi képviselők véleménye sze­rint Nicaragua népe megpróbálja javítani életkörülményeit, de ebben akadá­lozza a háború, amely ki­meríti az országot. Peru, Brazília, Chile, Kolumiba, Costa Rica, Kuba, Salvador, Ecua­dor, Venezuela, Mexikó és Nicara­gua katolikus egyháza felszólította az USA keresztényeit, hogy csatla­kozzanak az amerikai beavatkozás elleni harchoz, és akadályozzák meg a fegyveres ellenforradalmá­rok támogatását. Amerikai kongresszusi képviselők Nicaraguában Amerikai kongresszusi képvise­lők, a Republikánus Párt tagjai érkeztek tegnap éjjel Managuába, hogy a tisztségviselőkkel, az egy­ház és a törvényes ellenzék kép­viselőivel tárgyaljanak. A Codel Strump vezette kongresszusi kül­döttség Daniel Ortega elnökkel és Miguel D’Escoto külügyminiszter­rel is találkozik. Az amerikai kül­döttség tájékozódás végett érkezett Managuába, mielőbb a kongresszus napirendre tűzné Reagan elnök követelését hogy újabb tizennégy­­millió dollárral támogassák a Ni­caragua ellen harcoló ellenforra­dalmárokat. (Tanjug, PL) Algéria korszerű fegyvert vásárolna az USA-tól Sadli elnök interjúk­ amerikai útja előtt Közelgő amerikai látogatása előtt a Washington Postnak adott inter­jújában Sadli Bendzsedid algériai elnök kijelentette: megpróbálja rávenni Reagan kormányzatát, hogy tegye lehetővé Algériának korsze­rű fegyver vásárlását kedvező fő­tételek mellett. Hozzátette: meg szeretné állapítani, hogy Washing­tonban megvan-e a politikai szán­dék haditechnika eladására Algé­riának. Közvetett úton bírálta Husszein jordániai király és Jasszer Arafat megegyezését a közös akcióról. „Nem hiszünk a részmegoldások­ban, mint amilyen a Camp David­ban megkötött egyiptomi—izraeli különbéke, mondta, majd hozzá­tette, a Husszein—Arafat megegye­zés csak a „palesztinok egy részét” vonta be ebbe a megállapodásba. Azt is kijelentette, hogy nem szor­galmazza az egyiptomi—izraeli bé­­keszerződés megkötése után meg­szakított diplomáciai kapcsolatok felújítását Egyiptommal. Más hír szerint Khalid Nezar, az algériai hadsereg egyik főparancs­nok-helyettese hamarosan Moszk­vába látogat. Az algériai fegyveres erők főleg szovjet haditechnikát használnak, noha Algéria az utób­bi időben igyekszik bővíteni el­látóinak hálózatát. Nyugati diplomaták véleménye szerint Sadli elnök erről tárgyal majd Caspar Weinberger amerikai véderőminiszterrel washingtoni lá­togatásakor. (KUNA, APS, Reuter) A látogatási program heves reagálást váltott ki Bírálják Reagant • Megkoszorúzza a német katonák sír­ját, de nem látogat el egyik volt gyűjtőtáborba sem Reagan amerikai elnök nemcsak hazája és a világ előtt, hanem a németek szemében is nagyon meg­csorbítja tekintélyét, ha kitart szándéka mellett, hogy az NSZK- ban koszorút helyez el egy kato­nai temetőben, de nem látogat el egyetlen volt náci gyűjtőtáborba sem. Ez a következtetés vonható le az egyre gyakoribb és hevesebb reagálásokból. Robert Kempner nyugalmazott frankfurti ügyvéd, aki a nürnbergi perben a szövetségesek bíróságának amerikai ügyésze volt, tegnap táv­iratot küldött Reagan elnöknek, s felszólította, hogy látogasson el egy volt náci gyűjtőtáborba is. Emlé­keztette Reagant, hogy „amerikai­ak százezreinek hozzátartozóit gyil­kolták meg náci gyűjtőtáborok­ban"’. A számtalan áldozat nevé­ben „szívélyes kérelmet” intézett Reaganhoz, hogy a dachaui, ber­­gen-belseni vagy valamely másik egykori táborban rója le kegyele­tét az áldozatok emlékének. Reagan azonban közölte, hogy egyik gyűjtőtáborba sem megy el, hanem Bitburgban ellátogat a má­sodik világháborúban elesett né­met katonák temetőjébe. Ő.t azzal az óhajával magyarázzák, hogy el­ismerését akarja kifejezni a jelen­leg szövetséges NSZK iránt. Ebben a helységben van egyébként az amerikai csapatok és rakéták egyik legfontosabb európai központja. A Kelet „cinizmusnak” minősíti Reagan tervbe vett látogatását és az ott sorra kerülő „megbékélési aktust” Kohl kancellárral. Szán­déka azonban a nyugatnémet an­tifasisztákat is megdöbbenti, s nemcsak az amerikai, hanem a nyugatnémet sajtó is bírálja miat­ta. Reagan és Kohl, akik el akarják ke­rülni a németek újbóli elmarasztalását,­­■ egyidejűleg „bizonyítani akarják a jelenlegi szövetséget”, nyilvánvalóan ellenkező hatást érnek el. Megtörtén­het, hogy Reagan programját még egy­szer meg kell változtatni. Az ameri­kai elnök különben május 2-ától 4-éig részt vesz a legfejlettebb nyugati or­szágok bonni csúcstalálkozóján, majd néhány napos hivatalos látogatáson tartózkodik az NSZK-ban. Ezt követően az európai parlamentben, Strasbourgh­­ban ő lesz a Nyugat fő szónoka a­ fa­sizmus fölötti győzelem 40. évfordulója alkalmából. (Tanjug) NÉHÁKTÍZ SORBAN HANOI: VIETNAM KIVONJA ERŐINEK EGYHARMADÁT KAMBODZSÁ­BÓL? (Reuter). — Nguyen Cho Tach vietnami külügyminiszter kijelentette, hogy hazája az év végéig kivonja Kambodzsából csapatainak egyharmadát. Szerinte 1987-ben fele annyi vietnami katona lesz Kambodzsában, mint ma, 1995-ig pedig teljes lesz a kivonulás, mert addigra a kambodzsai erők meg tudják maguk is védelmezni az országot. Vietnam nem szokott hivatalos adatokat közölni erőinek létszámáról, de külföldi diplomáciai körökben 180 ezerre becsülik. BRÜSSZEL: AZ EURODOLLAR A DOLLÁR ELLEN (Tanjug).­­ A tízek pénzügyminiszterei egyetértettek abban, hogy az ECU-t, a hivatalos közös pénzegységet fel lehet használni a dollár ellen az európai tőzsdéken. A brüsz­­szeli vélemények szerint ez jelentős lépés a Közös Piac saját valutájának kialakítása felé. Ezentúl az ,,eurodollárt” állítják szembe az amerikai valu­tával, ami Nyugat-Európában az első lényeges pénzügyi lépés. FERLACH: KIRCHSCHLÄGER A SZLOVÉN SZERVEZET DÍSZÜLÉSÉN (Tanjug).­­ A karintiai Ferlachban tegnap díszülésen és alkalmi ünnepségen emlékeztek meg a Szlovén Társaság megalapításának 80. évfordulójáról. E­z a karintiai szlovénok egyik legrégibb művelődési intézménye. Az ünnepségen részt vett dr. Rudolf Kirchschläger köztársasági elnök is. NAIROBI: A MÉRSÉKELT POLITIKAI IRÁNYVONAL FOLYTATÁSA UGANDÁBAN (Tanjug). — Milton Obote ugandai elnök egy nagygyűlésen tartott beszédében kategorikusan kijelentette, hogy kormánya folytatja mér­sékelt politikáját, annak ellenére, hogy az ellenzék visszaél a politikai sza­badságjogokkal. Az elnök Idi Amin diktátor megdöntésének hatodik évfor­dulója alkalmából tartott beszédet. Emlékeztessünk: a diktátor uralmának kilenc éve alatt több százezren életüket vesztették, több mint egy millióan külföldre menekültek, és az ország a tönk szélére jutott. ___,_____ MAGYAR SZÓ, KÜLPOLITIKA Bojanić bonni megbeszélései Milenko Bojanic szövetségi kül­kereskedelmi titkár NSZK-beli hi­vatalos látogatásának keretében tegnap megkezdte a tárgyalásokat bonni vendéglátóival. Bangemann gazdaságügyi és Ried­le mezőgaz­daságügyi miniszterrel találkozik. Jugoszlávia és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint Jugoszlávia és a Közös Piac kereskedelmi és pénzügyi együttműködéséről tár­gyalnak. Négynapos hivatalos látogatása során Bojanic ellátogat több nyu­gatnémet vállalatba, amelyek koo­perációs kapcsolatot létesítettek vagy ilyet terveznek jugoszláv partnerekkel. Megtekinti a hanno­veri nemzetközi gazdasági vá­sárt is. (Tanjug) Algériai tisztségviselő Cu­laficnál Dobroslav Culafié, az SZVT tag­ja, szövetségi belügyi titkár, teg­nap Belgrádban fogadta Maduit, az algériai belügyminisztérium főtit­kárát, aki hazája küldöttségét ve­zeti több napos jugoszláviai látoga­tásán. Itt-tartózkodása, akárcsak Cula­­fiétval folytatott megbeszélései alatt az algériai fél egyebek között érdeklődést tanúsított az iránt is, hogy a jugoszláv ipar és tudomá­nyos intézmények vegyenek részt az algériai belügyi szervek mű­szaki felszereléssel történő ellátá­sában. Culafié és Madui megbeszéléseit úgy értékelték, hogy a két baráti ás el nem kötelezett ország kapcso­latai eredményesen fejlődnek, és ennek keretében jó az együttmű­ködés a belügyi szervek között is, továbbá, hogy megvan a kölcsönös érdekeltség és hajlandóság az együttműködés továbbfejlesztésére és elmélyítésére. (Tanjug) üdvözletek Dánia ünnepére Dánia nemzeti ünnepe alkalmá­ból Veselin Djuranović, a JSZSZK Elnökségének nevében üdvözlő táviratot intézett II. Margit ki­rálynőhöz. A Dán Királyság bará­ti népének további haladást kí­vánt. Dusan Alimpić, a JSZSZK Kép­viselőházának elnöke Svend Ja­­kobsennak, a dán parlament el­nökének gratulált II. Margit ki­rálynő őfelsége születésnapja al­kalmából. (Tanjug) Pakisztáni-afganisztáni vádaskodás Pakisztán tegnap ismét megvá­dolta Afganisztánt, hogy hat repü­lőgépe két nappal korábban három kilométerre behatolt Pakisztán lé­giterébe. A gépek hat bombát dobtak le egy helység közelében, de ez nem követelt emberéletet, és anyagi kárt s­em okozott. Az Afga­nisztán kabuli nagykövetsége ügy­vivőjének átadott ,,kemény hangú tiltakozó jegyzék” figyelmeztet rá, hogy „az afganisztáni kormány vi­seli az egyre súlyosabb következ­ményeket, amennyiben folytatód­nak az ilyen semmivel sem indo­kolható támadások”. A pakisztáni kormány egyidejű­leg visszautasította a hasonló af­ganisztáni vádakat, hogy a pakisz­táni fegyveres erők nemrég több­ször is lőtték a határ menti afgán helységeket, nagy anyagi károkat és számos emberéletet oltottak ki. Ezeket a „koholt vádakat” vissza­utasítva Iszlámábád hangoztatta, hogy „Kabul az ilyen alaptalan vádak gyakori ismételése révén próbálja Pakiisztánra hárítani a felelősséget az afganisztáni esemé­nyekért”. Pakisztán jelenleg észrevehetően nem óhajtja kiélezni a kapcsolato­kat Afganisztánnal, a két ország küldöttsége genfi közvetlen tárgya­lásaira, valamint Moszkva és Ka­bul már bejelentett újabb lépései­re várva. (Tanjug) Lezuhant egy repülő öt ember életét vesztette teg­nap, amikor egy kis magánrepü­lőgép lezuhant a csendes-óceáni Touamotou francia szigetcsopor­ton. A repülés-ellenőrzők közölték, hogy a gép akkor zuhant le, ami­kor megpróbált leszállni a Hao­atollon. A szerencsétlenség oka még ismeretlen. (Reuter) Megvitatnak több égető világproblémát A hét végén Delhiben összeül az el nem kötelezettek koor­dinációs bizottsága . Napirenden formálisan csak egy kérdés szerepel: Namíbia A hét végén Delhiben rendkí­vüli és igen jelentős ülést tart az el nem kötelezettek koordiná­ciós bizottsága. Majdnem minden tagállam minisztereire és más kormányképviselőire számítanak. Hivatalosan jelenleg csak egy téma szerepel a napirenden: Na­míbia dél-afrikai megszállás alóli végleges felszabadítási és az ez­zel kapcsolatos konkrét akciók. Nem hivatalos hírforrások szerint a koordinációs bizottság tagjai megvitatnak egyéb, a mozgalom szempontjából lényeges kérdése­ket i­s, amelyek igazságos meg­oldásáért mindig is síkraszálltak az el nem kötelezett országok a világbékéért, a biztonságért és egyenrangú nemzetközi viszonyo­kért folytatott harcuk során. E témáik között szerepel min­den bizonnyal a gazdasági válság, és a fejlődő országok, különöse­n Afrika egyre súlyosbodó gazdasá­gi helyzete. A minisztereik meg­vitatják az el nem kötelezettek további teendőit a közel-kelet­­kérdés megoldásáért, beleértve a palesztin kérdést, továbbá az irá­ni-iraki háb­orú rendezéséért. Megvitatják, mit tehetnek az el nem kötelezettek a béke, a biz­tonság és az enyhülés érdekében a jelenlegi nemzetközi viszonyok közepette, amelyekre a nagyhatal­mak valamelyest megváltozott vi­szonya és a látszólag kedvezőbb lég­kör jellemző. Napirendre ke­rülnek a külügyminiszteri értekez­let előkészületei is, mert a tag­államok külügyminisztereinek szeptember elején kell összeülni­ük Luandában. Ezt az értekezletet a mozgalom hagyományaként egy évvel a csúcsértekezlet előtt tart­ják meg. Ezek után nyilvánvaló, hogy a koordinációs bizottság delhi talál­kozója nagy munka elé néz, és rendkívül jelentős lesz. Noha szá­mos kezdeményezés és kérdés ke­rül megvitatásra, ez nem fogja csökkenteni az egyelőre egyetlen hivatalos napirendi pont — Na­míbia kérdésének jelentőségét. (Tanjug) Pozderac az NDK-ban Hamdija Pozderac, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Német Szo­cialista Egységpárt meghívására az NDK-ba utazott. A belgrádi re­­pülőtéren dr. Svetislav Stojakov, a JKSZ KB Elnökségének végre­hajtó titkára vett tőle búcsút. Je­len volt Ralp Hartmann, az NDK belgrádi nagykövete is. (Tanjug) A DZSIHAD A MERÉNYLŐ? Eltemették a madridi rohanás áldozatait Vasárnap eltemették a madridi étteremben történt bombarobbanás tizennyolc áldozatát. A spanyol hatóságok alaposnak tartják a gya­nút, hogy a merényletet egy szél­sőséges muzulmán hajtotta végre. A Madrid külvárosának egy luxus­­éttermében történt merénylet a legvéresebb, amely Spanyolor­szágban a polgárháború óta történt. Általános amerikai tisztek és katonák látogatják az éttermet a közeli légi támaszpontokról. A madridi kórházakban harminckét személyt ápolnak a 82 közül, ahá­­nyan összesen megsebesültek. A felelősséget egyelőre több szélsőséges csoport vállalta, bele­értve a baszk szeparatistákat is. José Barrionuevo belügyminiszter véleménye szerint azonban egy muzulmán csoport követte el, amely Iszlám Dzsihadnak (Szent Háború) nevezi magát. Ez egy Libanonban székelő Amerika-elle­­nes síita szervezet. A rendőrség által összegyűjtött bizonyítékok szerint a pokolgépet időzítették, és különleges vegysze­rekből állították össze. A hazai gerillák ritkán hasz­nálnak ilyen típusú po­kolgépet. A tizennyolc spanyol ál­dozaton kívül tizenöt amerikai is megsebesült. A közelben levő El Torejon támaszpontról valók, amely egyike a négynek spanyol területen. Ezekben összesen 12 000 katona teljesít szolgálatot. (Reuter, AP) Eltemették Enver Hoxhát Ramiz Alija, az új első titkár mondott beszédet imperialisták intrikáit és fenye­getéseit, meghiúsították a titoista revizionistáik albánellenes táma­dásait, eredményesen ellenálltak a Hruscsov-pártiak nyomásainak és fenyegetéseinek és nem enged­ték meg, hogy a kínai revizionis­ták ravaszsága becsapja őket”. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az albán párt és Enver Ho­­xha „nem engedte meg a modern revizionizmus betörését Albániá­ba”, majd hozzátette, hogy „a mo­dern revizionizmus elleni harc a jövőben is a párt és a nép tartós feladata marad”. Megerősítette Albánia és az al­bán párt ismert nézeteit és állás­pontját, amelyek Enver Hoxhának a marxizmus és leninizmus, vala­mint a proletárdiktatúra elveinek magyarázatán alapulnak. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Hoxha „mindig erőteljesen föl­emelte szavát a Kosovón és Ju­goszlávia más vidékein élő albán testvérek nemzeti és demokratikus jogainak védelmében”. „Igazságos és helyes elvnek” minősítette ezt a politikát. Megígérte, hogy az albán veze­tőség folytatja az Enver Hoxha által meghatározott bel- és kül­politikát, és felszólította Albánia népét, hogy őrizze meg az egy­séget és Albániát, Hoxha hagya­tékát. Enver Hoxha temetésén jelen voltak a KB Politikai Bizottságá­nak tagjai és más magas rangú albán vezetők is. Az ATA albán hírügynökség megemlíti, hogy utolsóként Nex­himie, Hoxha fele­sége és munkatársa vett búcsút Hoxhától. (Tanjug) Tiranában a nemzet hőseinek temetőjében, tegnap eltemették Enver Hoxhát, aki április 11-ére halt meg. A Skender bég főtéren ahol a temetési menet megállt, Ramiz Alia mondott beszédet a gyászoló tömegnek. Az Albán Munkapárt KB új első titkára szerint amit A­lbáni a háborúban és az azóta eltelt négy évtizedben elért, az Enver Vlajković beírta nevét a részvétkönyvbe Radovan Vlajkovic az állami­­elnökség alelnöke tegnap délelőtt beírta nevét a részvétkönyvbe, amelyet Enver Hoxha halála al­kalmából nyitottak Albánia belg­rádi nagykövetségén. A részvétkönyvbe beírta nevét még Milorad Stano­jevic, a Szö­vetségi Mezőgazdasági Bizottság elnöke és Budimir Loniar szö­vetségi külügyi titkárhelyettes. Tegnap a hazánkba akkredi­tált diplomáciai missziók vezetői is ellátogattak az albán nagykö­vetségre, s beírták nevüket a részvétkönyvbe. (Tanjug) Hoxha műve. Az albán nép vív­mányairól szólva, a belső és kül­ső ellenség elleni eredményes és határozott harcnak tulajdonította­ a legnagyobb jelentőséget, és hangsúlyozta, hogy a „nép min­dig acélos egységben tömörült a párt köré”. Figyelmeztette a NATO-t, hogy „minden belső és külső ellenség betöri a fejet ebbe az acélos egységbe ütközve”. Szerinte a kommunisták és az albán nép, Enver Hoxhával az élén „egymás után leleplezték az

Next