Magyar Szó, 1985. május (42. évfolyam, 132-147. szám)

1985-05-16 / 132. szám

­ 1985. május 16., csütörtök MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA M­iheztartás végett a­Z­ÉG ÉLÉNKEN ÉL A NEM- Nül­ZETKÖZI KÖZVÉLE­MÉNY emlékezetében Po­­pieluszko lengyel lelkész­­kegyet­len meggyilkolásának esete. Két­ségtelen, hogy a karhatalmi szer­vek által végrehajtott likvidálást­­ követő perben *— a likvidálás az egyszerű terrorcselekményektől lényegében abban különbözik, hogy az utóbbi sokkal nagyobb kockázattal jár­ a­­bérgyilkosok­ra nézve — sok minden tisztá­zatlan maradt, többek között az értelmi szerzők kiléte is. A tény azonban, hogy a gyilkosság köz­vetlen végrehajtói megúszták börtönbüntetéssel, arra vall, hogy a kulisszák, mögött ott azért­ van még zsiványbecsület. Ugyanis még a leghosszabb fog­ság is csak addig tart, míg az embert szabadon nem bocsátják. Az esetből aztán mindenki le­szűrhette a tanulságot: az eset­leges jövőbeni bérencek, hogy ne essenek elődjeik hibájába, akik óvatlanul futni hagyták a későb­bi koronatanút, és a Popielusz­­kóhoz hasonló „ellenzékiek” is, hogy azért mielőtt hellyel-közzel elvetnék a sulykot, tartsák szem előtt Popieluszko esetét. Ez az utóbbi lélektani mozza­nat egyáltalán nem lebecsülendő. S hogy Lengyelhonban nem is becsülik le, arról a következő hír tanúskodik: a gdanski biztonsági szervek a minap közzétették, hogy egy nemrég lefülelt bűnöző, egy bizonyos Sczepanszki, egy eddigelé azonosítatlan titkos szervezet számára merényletet tervezett Lech Walesa ellen. No most, felmerül a kérdés, hogy milyen „titkos szervezet” kell ahhoz, hogy merényletet tervez­zen a hatalommal szemben okve­­tetlenkedő Szolidaritás szakszer­vezetek vezetője, ellen. Nyilván olyan, amely megteheti azt, amit a hatóság a hazai és a nemzet­közi közvélemény reagálásától (joggal) tartva, nem engedhet meg magának (mármint azt, hogy eltegye láb alól Walesát), még akkor sem, ha a Szolidaritás és annak vezetője még annyi borsot is tör Jaruzelskiék orra alá. A lefülelt merénylőjelölt természetesen mindeddig nem fedte fel az „összeesküvők” kilé­tét, a hatóság pedig nem zárja ki azt sem, hogy az egész ügy koholmány. Walesa persze azért­ mégis jól teszi, ha a jövőbeni „.,okvetetlenkedései”­­ során szem előtt tartja, hogy az ,,önkényes­kedő” rendőrökön kívül akad­hatnak hazájában különböző bi­zalmas feladatokkal megbízható „önkényeskedő illegális szerve­zetek” is. S még csak azt sem mondhat­ja, hogy nem­ figyelmeztették idejében. EWGLER Lajos Nicaragua! felkr­ás Шп-АшШпк Ortega: Az USA gátolja a Contadora lelkierőfeszítéseit külföldi tartozássat „Fennáll annak a reális veszé­lye, hogy Nicaragua gazdasági zár­lata katonai inváziót vezet be”. — jelentette ki tegnap Caracasban Joaquin Cuadra Chalhorro, a Ni­caraguai Központi Tartalékbank elnöke a latin-amerikai országok gazdasági együttműködési­­ szerve­zetének (SELA) rendkívüli ülés­szakán. összehívását Nicaragua kérte, hogy felülvizsgálják a la­tin-amerikai segélyintézkedéseket amelyekre az USA gazdasági zár­lat­ óta szükség van. Chamorro 24 latin-amerikai or­szág képviselői előtt kijelentette, hogy a zárlat rendkívül súlyos gazdasági helyzetbe sodorta Ni­caraguát, ezért a zöld kontinens országainak szolidaritását kérte. Emlékeztetett arra, hogy az USA négy évvel ezelőtt lemondta a Ni­caraguának szánt 190 millió dollá­ros kölcsönt, később pedig meg­akadályozta a Világbank és az amerikai fejlesztési bank 400 mil­lió dolláros kölcsönét. Sebastian Alegret, a SELA fő­­titkára és az ülés többi felszólaló­ja elítélte az amerikai zárlatot. A SELA rendkívüli ülésszaka, amelyen Chile kivételével minden latin-amerikai­ ország képviselői részt vesznek, egy órára megsza­kította munkáját, mert egy titok­zatos telefonáló jelentette, hogy az ülésteremben pokolgépet he­lyeztek el. Vaklárma volt az egész. A SELA tagországai egyhangú­lag elítélték az amerikai zárlatot, majd záróokmányukban hangsú­lyozták, hogy minden népnek joga van arra, hogy agresszió és külső beavatkozás nélkül alakítsa ki gazdasági, szociális és politikai rendszerét. Felszólították Wa­shingtont, hogy oldja fel a Ni­caraguával szemben alkalmazott gazdasági intézkedéseket, mert a kontinens bármely országa elleni zárlat veszélyezteti az egész tér­ség biztonságát, és egyben kiélezi az ellentéteket. A határozatban a SELA orszá­gai támogatták a Contadora bé­ketörekvéseit. Ortega ismét felajánlotta Rea­gan elnöknek, hogy újítsák fel az amerikai—nicaraguai tárgyaláson — Nicaragua ki tudja fizetni Kiemelte, hogy a Contadora a há­ború megakadályozásának fontos mechanizmusa és Latin-Amerika óhajait fejezi ki. Nicaragua a gazdasági zárlat el­lenére ki tudja fizetni az 500 mil­lió dollárt Mexikónak a kőolajért, amelyet leszállított. Arturo Zava­­ta Colomé, a mexikói importálók egyesületének elnöke közölte, hogy az amerikai zárlat csak újabb akadályt jelent a közép-amerikai helyzet normalizálásában. Vélemé­nye szerint az amerikai zárlat újabb lehetőség Mexikó állami és magánszektorának, hogy fejlessze az árucsere-forgalmat Nicaraguá­val. Valószínű, hogy Latin-Ame­rika többi­ országa is követi ezt a példát. (Tanjug, AFP, Notimexi Svéd segély Svédország segélyprogramot állított össze Nicaragua szá­mára, hogy enyhítsék az ame­rikai kereskedem­ zárlat, kö­vetkezményeit, jelentette ki a parlamentben Lennart Budst­­röm külügyminiszter. ATan­ing­­kiát, amelyeket Manzanillo mexi­kói kikötővárosban folytattak. „Hajlandók vagyunk ismét tár­gyalóasztalhoz ülni Manzanillóban. jugoszláviai és szovjetunióbeli, va­lamint néhány nyugati országon tett látogatásaink alkalmával azt tapasztaltuk, hogy mindenki támo­gatja a tárgyalásokat és a Conta­dora törekvéseit. Ebben Latin- Amerika is támogat bennünket” — hangsúlyozta Daniel­ Ortega. . (NÉMETH Mátyás felvétele) Hajnal Katalin, a VKSZ TB Elnökségének titkára tegnap Újvidéken a Tartományi Bizottságban fogad­ta a magyarországi Bács-Kiskun és Csongrád megyei szakszervezeti tanácsok küldöttségét, amelyet Princ László, a Bács-Kiskun megyei szakszervezeti tanács titkára vezet. A Vajdasági Szakszervezeti Szövetség Tartományi Tanácsa Elnökségének vendégeként Vajdaságban tartózkodó küldöttséget el­kísérte Nemanja Jovanovic, a Tartományi Tanács elnöke is. Közvetlen szíriai beavatkozás! Mértek Két volt libanoni elnök, Chamoun és Frangié felhívása Damaszkusztraz Camille Chamoun és Suleym­an Frangié, Libanon volt elnökei, keresztény maroniták kérték Szíria közvetlen beavatkozását a li­banoni helyzetbe, hogy véget vessenek a vallási milíciák harcá­nak és felújítsák az állam törvényes intézményeinek munkáját. Chamoun Amin G­emayel elnök­kel folytatott kedd esti megbeszé­lése után kijelentette, hogy Szí­ria eléggé befolyásos, hogy meg­gátolja a milíciák további harcát. A libanoni politikai színtér 85 éves veteránja az ötvenes években, el­­nökösködése idején az országba hívta az amerikai tengerészgya­logosokat. Frangio felszólította Asszad szí­riai elnököt, hogy a hadsereg köz­vetlenül interveniáljon, s vessenek véget a milíciák összecsapásainak, amelyek példátlan méretű véron­tássá válhatnak. Szerinte csak Szíria „testvéri, őszinte segítsége mentheti meg Libanont a tragé­diától és a felbomlástól”. Sajtóér­tekezletét Észak-Libanonban, hegyvidéki erődítményében tar­totta meg. Emlékeztetett arra, hogy mint államfő 1976-ban sze­mélyesen kérte fel a­ szíriai had­sereget a beavatkozásra. Szembeötlő, hogy a szíriai in­tervenciót két keresztény politikus kérte, mivel szemmel láthatóan vereséget szenvedett a keresztény Libanoni Erők szélsőséges szárnya, s fennáll a veszély, hogy a mu­zulmán milíciák katonai győzelmet aratnak. Chamoun Szíria esetleges szerepét rendőrséginek tekinti, amelynek célja, hogy elválassza a szemben álló milíciákat. Frangié, Szíria régi szövetségese, a maró­nita közösségen belül pedig Cha­moun és Gemayel elkeseredett el­lenfele, úgy ítélte meg, hogy Da­­maszkusznak be kell kapcsolódnia az eseményekbe,­ azokat kell tá­mogatni, akik a Libanoni Erők katonai és politikai vereségét kí­vánják. Libanonban nem tartják való­színűnek, hogy Szíria beavatko­zik, legalábbis addig nem, amíg az izraeli csapatok teljesen nem vonultak ki Dél-Libanonból. Más hír­ szerint, tegnap­­reggel Nyugat-Bej­rútban elrabolták Aidan Walsht, a palesztin menet Washington ismerje el a palesz­tinok önrendelkezési jogát. Azt állította, azért vetik el a szóban forgó határozatok mert a palesztinokat menekülteknek nyil­vánítja,­­ s nem ismeri el népnek. Más hír szerint, a palesztin ve­zető e hónap végén ellátogat né­hány afrikai országba. Előrelátha­tólag gazdasági megállapodást köt Kongó és Bissau-Guinea vezetői­vel. Felkeresi még­ Nigériát, Ga­­bont és Angolát. Jeruzsálemi hír szerint, Izrael gazdasági nehézségei ellenére nö­veli a gazdasági segélyt Zaire-nak. Ezt Rabin véderőminiszter közöl­te a hivatalos látogatáson ott-tar­­tózkodó Mobutu elnökkel. Mint barát érkeztem, tárgyaltam barátaimmal, s jó eredményt ér­tünk el — jelentette ki Mobutu. Megállapodást írt alá, amelynek alapján Izrael beruházást végez az afrikai országban, s megnyílik a két ország között légijárat is. (Tanjug, Reuter, AP, MAP) Tárgyalások Táljáról Tegnap Kairóban megkezdő­dött az egyiptomi-izraeli meg­beszélések második, döntő for­dulója Taba kérdéséről A tegnapi megbeszélések előtt Kairó központjában, egy zsina­góga előtt tüntettek. Mintegy 300 tüntető elégette az izraeli zászlót, s ezt kiáltozta: Gyilko­sok, menjetek haza! Felerősí­tett rendőrségi őszt­aguk szét­kergették a csoportot, a tárgya­lások színhelye körül szigor­ú biztonsági intézkedéseket lép­tettek hatályba. Az izraeli küldöttség vezető­je reményének adott hangot, hogy végre megoldódik Taba problémája. Természetesen eb­ben reménykednek az egyip­tomiak is, noha a tárgyalások nem lesznek könnyűek. A két ország viszályát az Akabai-öböl­ északi részén levő Taba­­település okozta. Mindkét fél magáénak vallja e terüle­tet. Izrael 19­37-ben szállta meg. S 1082 ápri­sában, a sínai­­fél­szigetről való kivonulása után nem adta vissza Egyip­tomnak. Kairó indítványozza, hogy a kérdést nemzetközi döntőbíró­ság tisztázza. Izrael ezt nem fogadja el, kivéve, ha a bíró szerepét Washington vállalja. Egyiptom szerint a viszályban a hágai bíróság illetékes. (Tan- Jug) kültek támogatásával foglalkozó ENSZ-ügynökség igazgató­helyet­tesét. A keresztények rádióállo­mása jelenti, hogy a világszer­vezet tisztségviselőjét egy zöld gépkocsiba tuszkolták, miután el­hagyta lakhelyét. Arafat nyilatkozata Jasszer Arafat, a PFSZ veze­tője kinyilvánította készségét, hogy elfogadja az ENSZ 242. ha­tározatát, amely elismeri Izrael jogát a létezésre. Arafat ennek feltételeként azt szabta meg, hogy új nagy-b­ritanniai nagykövetünk A JSZSZK Elnökségének ren­delete értelmében Mitko Csa­­lovszki, az SZVT eddigi tagja, szö­vetségi tájékoztatási titkár lett hazánk új rendkívüli és megha­talmazott nagy-britanniai nagykö­vete. (Tanjug) Szigorú gazdasági intézkedések Svédországban A svéd kormánynak a napok­ban hozott szigorú gazdasági in­tézkedései valóságos sokkot idéz­tek elő a piacon, és rengeteg til­takozást váltottak ki. Hogy kor­látozzák a fogyasztást, szavatolják a fizetőképességet és csökkentsék az állam kamatkiadásait, 2 száza­lékkal növelték a váltóleszámíto­lási kulcsot, és gyakorlatilag le­állították a magán­kölcsönöket, megszigorították egyes termékek kölcsönre való eladásának felté­teleit,­ és valószínűleg lakbérnöve­léssel, az élelmiszer drágulásával és néhány gyáripari cikk árának emelésével kell számolni. A kormány indoklása szerint, a hazai fogyasztás annyira megnö­vekedett, hogy az év­­első négy hónapjában a behozatalra körül­­belül tízmilliárd koronának meg­felelő devizát kellett kifizetni a tartalékokból. (Tanjug) Ausztria ünnepelt (Folytatás az 1. oldalról) dés — a nagyhatalmak között sem —, amelyet jóakarattal nem lehet­ne megoldani. A négy okmányaláíró ország kül­ügyminisztere üdvözlő beszédében egyaránt hangsúlyozta, hogy a hosszú időt igénybe vett tárgya­lások, akárcsak az ennek eredmé­nyeként 30 évvel ezelőtt megszü­letett államszerződés példaként kellene hogy szolgáljon ma is, hogy ilyen módon a legbonyolul­­t­­abb kérdéseket is meg lehet ol­dani. Schultz örömmel állapította meg, hogy néhány perccel koráb­ban Gromiko is hasonló értelem­ben szólt. Mind a négyen elisme­réssel adóztak az elmúlt 30 év osztrák külpolitikájának és a la­kossággal közösen elvégzett újjá­építés eredményeinek. Gromiko beszédében elhangzott több olyan megállapítás, amely túlmutatott a jelen esemény keretein. Élve az alkalommal hangsúlyozta, a lesze­relési tárgyalásokkal fel kell ölel­ni az űrfegyverkezés témakörét is Az ünnepi beszédek előtt, de utána is pompás muzsika hallat­szott a Savoyai Jenő herceg (há­rom osztrák császár hadvezére volt) egykori lakosztályának falai közül. A Bécsi Vonóshármas és az Alsó-ausztriai Zeneművészeti Együttes Bach, Mozart, Haydn és Beethoven műveiből játszott. Ne­gyed egy volt, amikor az alsó és a felső Belvedere kastélyok között az enyhe v betű formájában lejtő sövénnyel és gúla alakúra nyúrt bukszusokkal ékesített pázsit kö­zepéről, a V betű legmélyebb pont­járól zászlóvivő lovasok indultak meg a felső kastély lépcsőzete fe­lé. Éppen annyian voltak, ahány az osztrák köztársaság szövetségi államainak a száma. Sorfalat ala­kítottak, majd közöttük galoppban három újabb lovas bukkant elő. A középsőtől vette át Kirchschlä­ger köztársasági elnök az osztrák nép pergamenre írt üzenetét és jókívánságait e jeles jubileum al­kalmából. Időközben már az erkélyen tel­jes számban ott voltak a diplomá­ciai nagyhét összes részvevői, hogy néhány perc elmúltával dü­börgő motorkerékpárok sorfala között rohanó gépkocsikon bizton­ságban távozzanak. Nyilatkozatok a Gromiko—Shultz , találkozóról Noha a várva várt és — kivárt — Gromiko—Shultz találkozó után tegnap a késő esti órákban mind amerikai, mind szovjet részről sajtónyilatkozatok hangzottak el, a közvélemény ezekből aligha lett okosabb, legalábbis azzal kapcso­latban, hogy miért nyúltak a ko­ra délután megkezdett tárgyalá­sok az esti órákba. A tárgyalá­sok nem kevesebb, mint hat és egynegyed órát vettek igénybe. Scultz amerikai külügyi állam­titkár tárgyalások utáni nyilatko­zata dióhéjban így foglalható össze: hasznos, átfogó és kime­rítő eszmecserét folytatott Gro­­mikóval, érintették a fegyverzet­korlátozás, a bilaterális kapcsola­tok és a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit és jómaga — amint mondta —, szokás szerint felvetette az emberi jogok kér­dését.­­ A szovjet fél nevében Vlagyi­mir Lomejko nyilatkozott német nyelven. Nyilván az amerikai ri­porterek hangoskodására, hogy angolul beszéljen, Lomejko a kö­vetkezőket mondta: — Ebben az országban németül beszélnek, ezért­ én is németül fogok beszél­ni. Egy kis ellenkezés a másik féllel, egy kis hízelgés a házigaz­dáknak. Nos, végeredményben ez nem sokat változtatott a lényegen, an­nál kevésbé, hiszen ő is kitért a válaszok elől. A nemzetközi fe­szültség oka az, hogy bizonyos körök beavatkoznak más népek belügyeibe, megcsorbítják szabad­ságukat, például Közép-Ameriká­­­­ban, a Közel-Keleten és másutt ! — felelte arra a kérdésre adott­­ válaszával, hogy miről tárgyaltak a külügyminiszterek ilyen hosz­­szasan. A mind többet emlegetett Gor­bacsov—Reagan találkozóval ösz­­szefüggő kérdésre már valame­­gest kézzelfoghatóbb volt a vá­lasza.­­ E kérdéshez mindkét fél­nek bizonyos meghatározott érde­kei fűződnek. Kiszivárgott, hogy a tárgyalá­sokra mindkét partner igen-igen jól felkészült, s a légkör alkotó és munka jellegű volt mindvégig, és valószínűleg bizonyos területe­ken előrelépés történt. Amint hírlik, a legközelebbi szovjet—amerikai külügyminisz­teri találkozóra valószínűleg Hel­sinkiben, az európai biztonsági és együttműködési okmány aláírásá­nak 10. évfordulóján kerül majd sor. DUJMOVICS György

Next