Magyar Szó, 1987. február (44. évfolyam, 45-57. szám)

1987-02-16 / 45. szám

KÜLPOLITIKA------------------------------------*vanfió Egy atommentes világért Nemzetközi vitafórumot tartanak Moszkvában Moszkvában tegnap folytatta munkáját az Egy atommentes világért és az emberiség atomkatasztrófától való megmentéséért elnevezésű nemzetközi vitafórum. Több mint ezer részvevője van 83 országból, és hét kerekasztalnál, zárt ajtók mögött folyik a munka. Az újságírókat — hivatalos magyarázat szerint — azért zárták ki, hogy ne vonják el a részvevők figyelmét. A szovjet tájékoztatási eszközökben közölt hírek szerint a felszólalások valóban érdekesek és szabadok, a legkülönfélébb nézetek hangzanak el az említett témakörről. Mivel a szovjet újságírókat sem engedik be, a tájékoztatási eszközök arra szorítkoznak, hogy a rövid szünetekben a részvevőktől kapott nyilatkozatokat közöljék. Ilyen nyilatkozatot mutatott be szombat este a központi televízió. Amerikai, nyugatnémet, brit és szovjet atomtudósokat szólaltattak meg. Valamennyien azt az eszmét szolgálják, hogy megszabadítsák a világot az atomfegyverektől és a kutatásokat az emberiség javára fordítsák. Még így is történt egy kis villongás a kamerák előtt, az amerikai tudós például kijelentette: „A fegyverkezésről, sajnos, nem mi, hanem a politikusok és a kormányok döntenek. Amikor kormányzatunk az ötvenes években azt javasolta a maguk kormányának, hogy korlátozzák és csökkentsék az atomfegyvereket, maguk nem fogadták el. Most a fordítottja érvényes. Még egy paradoxon : az előző amerikai elnökválasztásokon egy jelölt leszerelési programja kapta a választók 70 százalékának támogatását, de végül nem ő győzött. Most türelemre van szükség, talán valamelyik következő amerikai kormányzat elfogadja a maguk javaslatát.” A vitafórum résztvevői atomkutatók, biológusok, vegyészek, orvosok, irodalmárok, politológusok, a legkülönfélébb nézeteket valló pártok tagjaii és volt katonák. Ma fogadja őket Mihail Gorbacsov szovjet vezető. Pavić megbeszélése a kereskedelmi kapcsolatokról Milan Pavić a Jugoszláv Gazdasági Kamara elnöke, aki részt vesz a vitafórum munkájában, tegnap Jevgenyij Titogranovval, a szovjet kereskedelmi-gyáripari kamara elnökével találkozott. Jugoszlávia és a Szovjetunió gazdasági együttműködéséről folytattak megbeszélést, rámutattak a nehézségekre, és megállapították, hogy a nyersanyagok árának csökkenése miatt az árucsere-forgalomban jelentős jugoszláv szufficit valósult meg. Nem reális gyors változást remélni a kereskedelemben, hangsúlyozta Pavic, és javasolta, hogy a jelenlegi árucsere-forgalom strukturális átszervezésében keressenek megoldást. A két kamara képviselői összeülhetnének, hogy a problémákat megvitassák. A két kamara együttműködését sikeresnek minősítették. (Tanjug) Velayati hazatért Moszkvából Ali Akhbar Velayati iráni külügyminiszter befejezte kétnapos hivatalos szovjetunióbeli látogatását és hazautazott Moszkvából. Eduard Sevardnadze külügymiminiszterrel tárgyalt és a tárgyalások során a Moszkvában közzétett szovjet értelmezés szerint megerősítették az Andrej Gromikóval, a Szovjetunió elnökével pénteken folytatott megbeszélésen elhangzottakat. A két országnak ■továbbra is különböző nézetei vannak az iraki—iráni háború állásáról, politikai eszközökkel való befejezésének kilátásairól, és az afgán kérdésről is. Abban maradtak, hogy az államközi kapcsolatok jól ismert elvei alapján fogják fejleszteni a jószomszédi karalcsolatokait. Velayati az első iráni tisztségviselő, aki a sah rezsimjének bukása óta a Szovjetunióba látogtott. Sevardnadzét meghívta Iránba. (Tanjug) Az MX tizenhatodik próbája Az amerikai légierő végrehajtotta az MX rakéta tizenhatodik kísérletét is, és a robbanóanyag nélkül útjára bocsátott rakéta 4100 tengeri mérföldet tett meg a Csendes-óceán déli részében. Ezzel az interkontinentális rakétával összesen húsz próbát fognak végrehajtani. A Los Angelesből északra levő Wandenberg támaszpontról lőtték ki az MX-et, hét „feje’ volt és ezek két különböző célpontra hullottak. A rakéta összesen tíz különálló robbanótölttetet vihet. (UPI) Újabb vérontás Bangladesben Nyolc bengálit meggyilkoltak a kiújult etnikai zavargásokban, Banglades délkeleti tartományában, Chittagong Halben. Szélsőségesek csoportja megtámadta muzulmán bengáli bevándorlók települését. (DPA) Lelőttek egy iraki MIG-et Teherán hír szerint tegnap délben Esfahan felett lelőttek egy iraki repülőgépet. A gép bombázók rajához tartozott, és mielőtt lelőtték, Esfahanban több robbanás hallatszott. A MIG körülbelül 20 000 méteres magasságban repült, amikor egy légelhárító rakéta eltalálta, állítja a forradalmi gárda vezérkara, MÍG 25 típusú volt. Az iraki-iráni háború kitörése óta Teherán most közölte először, hogy a földről ilyen magasan repülőgépet eltaláltak. Igaz, az iráni fegyveres erőknek nemrég óta Hawk típusú rakétái vannak, amelyek 18 kilométeres hatósugarúak. Az iraki légierő tegnap is több ízben bombázta Irán nagyobb városait. (Tanjug) (Reuter telefotó) Szokatlan kép érkezett tegnap a harcokhoz, sebesültekhez és tragédiákhoz szokott telefotónkon: pihenő katonát ábrázol. A látszat persze, csal, de jólesik, hogy ez a katona éppen nem mesterségét végzi. A parancs egyébként a Thaiföld és Malaysia határövezetében levő őserdőbe szólította, ahol a, Maláj KP gerilláitól „tisztogatják” a terepet a thaiföldi kormánycsapatok Hajsza a rablók után Valószínűleg a Vörös Brigádok tagjai vitték el a pénzt és gyilkolták meg a két rendőrt Az olasz rendőrség nagyszabásúhajszát indított a terroristáik után, akik szombaton Rómáiban megöltek két rendőrt, és 1,15 mátiárd lírát zsákmányoltak. Valószínű, hogy a Vörös Brigádok tagjai a tettesek. Erre utal aLa Repulbblitica bolognai szerkesztőségébe érkezett hír, és az a módszer, amelylyel a támadást végrehajtották. „Ez súlyos tragédia” — jelentette ki Bettivno Onaxa kormányfő. Hozzátette, nem hiszi, hogy ez egy újabb terrorhulálaim kezdete lenne. Az egész rendőrséget mozgósították, a vizsgálatot pedig Dménico Sica bíró vezeti. Mig tegnap sem tudták pontosan, hány személy vett részt a támadlásbain, a terroristáik semmilyen nyomot nem hagytak maguk után. (Tanjuig) Andreotti befejezte bulgáriai látogatását Giulio Andreotti olasz külügyminiszter szombaton egynapos hivatalos látogatást tett Bulgáriában. Petar Mladenov külügyminiszterrel, majd Todor Zsivkov államfővel tárgyalt. Hangsúlyozták mindkét ország készségét, hogy fejlesszék kapcsolataikat. Az ismert Antonov-eset után több évre elhidegülés állt be a két ország viszonyában, ezért Andreotti szombati látogatását a jóindulat jeleként értékelték. Andreotti és Mladenov egyébként aláírta a kétoldalú gazdasági, gyáripari, tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tíz évre való meghosszabbítását. (Tanjug) Ultimátum Nicaraguának Az USA közép-amerikai szövetségesei, Honduras, Costa Rica és Salvador Guatemala tiltakozása ellenére ultimátumot intéznek Nicaraguához, hogy fogadja el a "belső demokráciát”, és közös diplomáciai szankciókat helyeztek kilátásba, amennyiben a sandinista kormány nem fogadja el az említett közép-amerikai országok által javasolt béketárgyalásokat. José Napoleon Duarte salvadori elnök nyilatkozata eloszlatta a kétségeket az úgynevezett tegucigalpai tömb legújabb szándékaival kapcsolatban. Ezek az országok Costa Rica-i „békegyűlésen” elfogadott ultimátummal még jobban fokozzák a feszültséget a háború küszöbén álló Közép-Amerikában. A Salvador- rezsim egy „Nicaragua elleni szankciórendszer” kiépítését szorgalmazza. Egészen bizonyos, hogy a sandinista kormány nem fogadja el ezt az úgynevezett békejavaslatot. (Tanjug) Kína kedvező hozzáállása A Pravda tegnapi cikke A Pravda című szovjet pártlap tegnap kedvezően értékelte azt, hogy Kína aláírta az úgynevezett Rorotong egyezményt, amellyel a Csendes-óceán déli térségét atommentes övezetté nyilvánították. Kína csatlakozása után szilárdabb a garancia, hogy ez az övezet mentes marad az atomfegyverektől, hangsúlyozza a Pravda. A Riprotong egyezményt 1985 augusztusában írta alá a térség 13 országa és tavaly decemberben lépett hatályba. A Szovjetunió volt az első atomhatalom, amely csatlakozott hozzá. (Tanjug) A kubai belügyminiszter hazánkban Dobroslav Culafiénak, az SZVT tagjának és szövetségi belügyi titkárnak a meghívására tegnap Belgrádba érkezett José AbrantesHernandez kubai belügyminiszter. A repülőtéren Culafié és munkáttársai üdvözölték. Jelen volt Arasmis Puente Hernandez kubai nagykövet is. (Tanjug) AZ ARAB TÖRTÉNÉSZEK HARCA AZ IGAZSÁGÉRT Pótvizsgán a történelem Kiküszöbölhetők-e bizonyos tévhitek . Ki gyújtotta fel az alexandriai könyvtárat? (A Tanjug tudósítójától) Bejrút, február 15. Az arab történészek kíméletlen harcot hirdettek ,,a történelem igazáért”, és közölték, hogy felülvizsgálják az iszlám és az arab államiság létrejötte óta írt arab történelmet, majd felszólították kollégáikat, elsősorban a nyugatiakat, hogy csatlakozzanak hozzájuk egy „igaz történelem” megírásában, amelyben nem hallgatnak el tenyéket, de nem közölnek tendenciózus hazugságokat. A felhívás Abu Dhabiból hangzott el, az Arab Történészeik Szövetségének (FAH) ülésszakáról, amely szent háborút indított a tön rémeimi igazságért. A FAH a legtevékenyebb arab szervezetek egyike, több mint 12 000 történész tagja van. A most véget ért ülésszakon meghozták a szervezet c I. század végéig terjedő akciótervét. ..Legfényesebb kötelességünk megírni az arabok és az arab civilizáció igaz történetét, megtisztítani a kedvezőtlen hozzáállásoktól és a megkövesedett hazugságoktól, és megmutatni a világnak, hogy az arab kultúra az egyetemes világ része és nem olyan, amilyennek Nyugaton be akarták mutatni” – nyilatkozta az Al Ittihadnak Abdel Khader al-Najar, a FAH főtitkára. A szervezet előző közgyűlésén, 1985-ben, alakítottak egy bizottságot, amelyet megbíztak egy akcióterv elkészítésével az arabok monumentális történetének megírására. Javasolták, külön tanulmányi csoportok létrehozását egyes időszakok kidolgozására, a Perzsaöböl gazdag országai pedig pénzügyi támogatást ígértek különféle szemináriumok megtartásához. Az arab történelem nyugati szemszögből való vizsgálatáról szóló szemináriumokra meghívtak minden tudóst, aki az arabok történelmével foglalkozott. Az ő feladatuk elhárítani a tévedéseket, amelyek nyugaton dívnak. Elsősorban az ellen tiltakoznak, hogy a nyugati történészek szerint az iszlámot, mint vallást, időszámításunk VII. és IX. százada között terjesztették „tűzzel-vassal az arab nomád rablótörzsek”. Ez enyhén szólva nem helyénvaló, innen ered minden negatív hozzáállás, vallják az arab történészeik. Szerintük az iszlám a legtoleránsabb vallás a világon, ezért terjedt gyorsan, ezért lett „a leigazoltak, kizsákmányoltak és jogfosztottak vallása”. Az arab történészek objektíven megállapították, hogy vannak a világon jó és hasznos történelmi értekezések, mégis azok kerekednek felül, amelyek tévesek. Ezért egyformán felelősek a rosszul értesült külföldi történészek, akik nem mélyednek el tanulmányaikba, de ugyanakkor a „lusta arab” történészek is. Az arabokat ért legsúlyosabb igazságtalan vád szerintük minden bizonnyal az, hogy arab hódítók gyújtották fel a messze földön híres alexandriai könyvtárat, amikor a VII. századiban meghódították Egyiptomot. A tény az, hogy a könyvtárait a római hódítók égették fel ж I. száméiban, és később a katolikus egyház törekedett arra, hogy az évndig egyik csodájának elpusztításait a „vad arabokra” hárítsa. Mint az a Közel-Keletem általában történik, az igazi történelemért folytatott harc sem lehet mentes politikai mozzanatoktól. A FAH tsitsikozik a Tel Aviiv-i egyetem akciója ellen, amely az idén júliusban akar rrtogann.'iércenni a hittini hiairc 800. évfordulójáról, mert akkor győztek a muzulmánok végleg a keresztesek felett. Sízaladin sejk, a muzul imám hódítók vezére ezután a csata után foglalta el újra Jeruzsálemet 1187. október 2-án, ezért akarja a FAH, hogy október 2-a ezentúl az arab történészek napja legyen. Erélyesen tiltakoznak asz ellem, ahogyan az izaraeti történészek az évfordulót értelmezik, ezért azzal fenyegetőznek, hogy kitagadnak minden arab történészt, akit hajlandó részt venni a „cionisták propaganda-rendezvényében” és javasolták, hogy Jeruzsálem meghódításának össziarab ünnepségét Darvaszkuiszbamn vagy Amimambam tartsák meg. Az arab történészek tehát pótvizsgára rendelik a történelmet. Dejem, DJORDJEVIC Megbékéltek a spanyol egyetemisták Miután egy hétig bojkottálták az előadásokat, a spanyol egyetemisták úgy döntöttek, hogy visszatérnek az iskolapadba és megvárják a kormány új javaslatát az egyetem megreformálásáról. A bojkottot és tiltakozó felvonulást szervező három csoport legnagyobbika, a szakszervezet azonban figyelmeztetett, hogy ismét tiltakozni fognak, ha a kormány nem javasol kielégítő megoldást. A spanyol egyetemisták december 4-én hallatták először követelésüket az oktatásügy átszervezésére, elsősorban a felvételi vizsgák eltörlésére. (Tanjug) Városi gerillaakciók Taktikát változtattak az afgán felkelők Amióta a kabuli kormány a nemzeti megbékélést szorgalmazza, szembetűnik a felkelő szervezetek taktikájának változása, miután elvetették a kormány közeledési kísérletetét. Az utóbbi hetekben abbahagyták az utakon elhelyezett csapdák taktikáját, ehelyett a felkelők kisebb csoportjai a városokban tevékenykednek: Kabulban, Jelalabadban és Qandaharban. Ehhez bizonyára hozzájárult az is, hogy a szovjet és kormánycsapatok sikeres tisztogató akciókat hajtottak végre a határövezetben és elvágták a parkisztáni bázisokból érkező utánpótlás útjait. (Tanjug) 1987. február 16., hétfő Szabadon engedték Jean Obeidet Jean Obeidet, Gemayel libanoni elnök tanácsosét, akit egyelőre ismeretlen tettesek öt nappal ezelőtt elrabolták, tegnap szabadon engedték. A Libanon Hangja keresztény rádióértömés híre szerint Obeidet sértetlenül bocsátották szabadon. Ő volt a közvetítő az államfő és a „mérsékelt” muzulmán körök között, és gyakran utazott Damaszkuszba is, különmegbízottként. Egyelőre egyik terrorista szervezet sem váltotta a felelősséget elrablásaiért. A Ddlsihad pedig cáfolta, hogy bármi köze lenne hozzá. (Tanjug) Kőolaj az Oderában Az Odera ismét kőolajat visz Csehszlovákiából Lengyelországba, negyed ízben tavaly november óta. Lengyelországban kételkednek a csehszlovák magyarázatban, amely szerint az Odera kilépett medréből és magával ragadja a korábban kiömlött olajat. Mivel zajlik a jég, Lengyelországban nem lehet felállítani a kőolaj elvezetésére szolgáló különleges akadályokat, mint novemberben. Akkor először 190 tonna mamutot „fogtak ki” az Oderából, egy hónappal később pedig 50 tonna kőolajat. A két ország képviselői megtárgyalják a problémát, de még nem tudni, hogy Lengyelország mekkora kártérítést követel, így is súlyos gondjai vannak a környezetvédelemben, saját gyáriparának szennyezése miatt, amiérta kormány külön környezetvédelmi minisztériumot hozott létre. (Tanjug)