Magyar Szó, 1987. július (44. évfolyam, 178-192. szám)
1987-07-01 / 178. szám
1987. rfflw - szerda Csen elnök eleget tesz az ellenzék követelésének Elfogadja a nyolcpontos reformjavaslatot • Nemzeti megbékélés Dél-Koreában A tegnap még halálos ellenségek Szöulban abban versengenek, hogy kezet nyújtsanak egymásnak és barátkozzanak. Dél- Korea városaiban a polgárok kivonultak az utcákra, de nem tüntetnek, hanem énekelnek, boldog izgalommal várják az új híreket, az ellenzék a rezsim fennállása óta első ízben dicséri a kormányt, a kormány pedig válogatott szavakkal méltatja azokat, akiknek eddig börtönt ígért. Csen Tu Hvan elnök tegnap közölte, hogy lényegében elfogadja Ro Tae Vu pártelnök szenzációs javaslatát, amellyel elfogadta az ellenzék minden követelését. Csen elnök kijelentette, hogy ma igen fontos beszédet tart majd a rádióban. Valószínűleg közzéteszik, hogy elfogadja saját pártjának tanácsát, amely szerinte Dél-Koreának szüksége van új alkotmányra, új választási rendszerre, sajtószabadságra, a törvényhozó, igazságszolgáltató és végrehajtó hatalom elkülönítésére és apolitikai foglyok szabadon bocsátására. Röviden: mindarra, amiért az ellenzék harcolt és amiért az egyetemisták tömegesen tüntettek. Kim Dae Dzsong, az ellenzéki párt vezetője tegnap kijelentette, hogy a kormány és az ellenzék közös nyilatkozatot fog szerkeszteni, amelyben demokráciára szólítanak majd fel. A fordulat, illetve közlemény bombaként robbant. Több mint két hete heves tüntetések és a rendőrséggel való összetűzések voltak, amelyekben több százezer ember a diktatúra megszüntetését követelte. Az uralkodó párt most hajlandó elfogadni a közvetlen választásokat. Csen elnök tegnap találkozott Ro Tae Vuval, a volt tábornokkal, akit ő maga szemelt ki, hogy elnöki székében követője legyen. Meghallgatta a 8 pontból álló békülési javaslatot. Az ellenzék viharosan ünnepli azt, hogy az elnök elfogadta ezt a javaslatot, és hajlandó tárgyalni az alkotmány módosításáról. Hamarosan kiengedik a házi őrizetből Kim Dae Dzsong ellenzéki politikust is, az ellenzék volt elnökjelöltjét. Mintegy 500 egyetemista tegnapra virradó éjjel megszállta Kunszan város rendőrállomását és a legutóbbi tüntetésekkor letartóztatott kollégáik szabadon bocsátását követelte. Mivel követelésüknek eleget tettek, a diákok reggelre , szétszéledtek. Az ellenzék legerősebb pártja (Reuter telefotó) Kim Dae Dzsong ellenzéki vezető és Li Bjong Szop kézfogása a Jonszei Egyetem kórházában. Li Bjong Szop fiát, Li Han Jel egyetemistát június 9-én a tüntetők ellen kivezényelt rendőrök könnygázgránátja találta el, és most kómában fekszik a kórházban. Kim Dae Dzsong adománnyal járul hozzá a kezelési költségekhez tegnap alkotmánymódosító bizottságot alakított, amely kidolgozza az új alkotmány tervét. Ezt a lehető legrövidebb időn belül az uralkodó párt elé terjesztik, ami a nemzeti megbékélés tárgyalásainak kezdetét fogja jelenteni. (Tanjug) A hadsereg támogatja Mubarak jelöltetését Az egyiptomi fegyveres erők támogatja, hogy Hoszni Mubarak másodszor is jelöltesse magát elnöknek. Az előbbieket Abu Ghazala tábornagy, a kormány alelnöke és véderőminisztere közölte. Kijelentette, hogy a hadsereg megtisztelésnek tartja, hogy csatlakozhat a lakosság minden rétegéhez a mostani államfő jelölésének támogatásában. Mubarak a hadsereg főparancsnoka is. A megítélés szerint Abu Ghazala közleménye után Mubarak gyakorlatilag biztosította második elnöki megbízatását. (Tanjug) NSZK—LENGYELORSZÁG Javuló kapcsolatok A szejm elnökének nyilatkozata Roman Malinowski, a lengyel szejm (parlament) elnöke kedvezően értékelte hazája és az NSZK közötti viszony normalizálásának lehetőségét. A Nyugat-Németországban folytatott megbeszéléseit öszszehasonlította hasonló tárgyalásaival az Egyesült Államokban, ahol úgyszintén a közelmúltban tartózkodott egy képviselőházi küldöttség élén. Miután visszatért Bonnból, Malinowski kijelentette, hogy a nyugatnémet kormány és az ottani politikai pártok között összhang alakult ki a kétoldalú kapcsolatok javítását illetően. Mindez természetesen nem szolgálhatja azon nyugatnémet politikusok kirohanásait, akik a lengyelországi Slonszkot Németország harmadik részeként veszik figyelembe. Ebből az alkalomból a lengyel sajtó tegnap elégedetten tette közzé Jacques Chirac francia kormányfőnek a nyugatnémet Die Welt című lapnak adott interjúját, amelyben hangsúlyozza De Gauelle néhai elnök azon álláspontját, hogy Lengyelországnak megvannak a határai és azoknak változatlanoknak kell maradniuk. A revansisták lengyelországi területi követelései helyett a szejm küldöttsége az NSZK-ban teljes megértésre talált, többek között a lengyel gazdaság problémáját illetően is. Malinowski úgy véli, hogy Kohl kancellár és a nyugatnémet gazdasági szakemberek érdekeltek a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésében. (Tanjug) Szétszórták Musztafa Buiali csoportját A lázadók az iszlám törvények bevezetésére törekedtek . Az algériai rendőrség akciója Az algériai rendőrség hétfőn este vereséget mért Musztafa Buiali lázadó csoportjára, amely az iszlám törvényeken alapuló rendszer bevezetésére törekedett. A biztonsági szolgálat közleménye szerint a lázadók utolsó csoportja és a rendőrség közötti összecsapás Algír külvárosában játszódott le. A harcokban elesett néhány rendőr is. Musztafa Bulali csoportja azután vált híressé, miután 1985 augusztusában támadást intézett egy rendőrállomás ellen a főváros környékén. Akkor a járatok megöltek egy rendőrt és fegyvert zsákmányoltak. Azóta szüntelenül körözték a csoport tagjait. (Tanjug) МлстМ--------------------------------KÜLPOLITIKA-------— 4 (Folytatás az 1. oldalról) tükröződnek teljes egészében e szóban forgó térségre, mondta a szövetségi külügyi titkár. A Mediterráneum övezetében érezhető válságok és az óriási méretű haderő-koncentráció nem maradhat figyelmen kívül, amikor a világban meglevő feszültségekről van szó, elsősorban vonatkozik ez Európára. Mindazon intézkedések hatása, amelyek Európával kapcsolatosak, nem lehetnek tökéletesek és tartósak, ha nem terjednek ki a Földközi-tenger térségére. Ez a két földrajzi egység összefüggő és egymással szoros kapcsolatot képez. A Földközi-tenger menti el nem kötelezett országok számára létfontosságú, hogy a térség más európai államaival közösen erőfeszítéseket foganatosítsanak és a viszonyok fejlesztése érdekében tevékenykedjenek, azzal a céllal, hogy a Mediterráneum is azon az úton haladjon, amelyen Európa is elindult. Éppen ezen problémákkal foglalkozott a brioni konferencia is. Az európai és a földközitengeribiztonság kölcsönösen függ egymástól A brioni értekezleten hangsúlyozták, hogy Európa és a Mediterráneum biztonsága között függőségi viszony áll fenn, és az együttműködés állandó párbeszédet és kölcsönösséget tételez fel a bécsi utótalálkozón részt vevő országok és a Földközi-tenger menti államok között e kérdés tekintetében. Ez csak akkor valósítható meg, ha a Mediterráneum el nem kötelezett országainak lehetővé teszik az egyenjogú fellépést és a biztonság, valamint az együttműködés problémáinak megvitatásába való beleszólást az adott jogukkal összhangban. A Mediterráneum el nem kötelezett országai a brioni konferencián azon felhívással fordultak a bécsi utótalálkozó részvevőihez, hogy tartózkodjanak a fenyegetőzéstől, akárcsak az erőszak alkalmazásától és fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy igazságos és végleges megoldást találjanak a Földközi-tenger válsággócainak és más kulcsfontosságú problémáinak békés úton történő rendezésére. Kifejezték továbbá azon elvárásukat is, hogy a bécsi értekezlet elfogadja az Európában esedékes intézkedéseket, amelyen a bizalom, a biztonság és a leszerelés témakörét érinti. Dizdarevic hangsúlyozta, hogy a Mediterráneum el nem kötelezett országainak külügyminiszterei támogatták a földközi-tengeri leszerelési javaslatot. Hangsúlyozták, hogy az Európában tárolt hagyományos fegyverek csökkentésével kapcsolatos megállapodást a Földközi-tenger térségére is ki kell terjeszteni. Felhívással fordultak a többi országához is, annak érdekében, hogy ne tegyék lehetővé katonai támaszpontok vagy másféle hadászati objektumok létesítését és fenntartását saját területükön, amelyek az el nem kötelezett országokat veszélyeztetnék. A miniszterek követelték, hogy a bizalom és a biztonság erősítésének érdekében foganatosított intézkedéseknek ki kell terjedni a katonai tevékenységekre (beleértve a haditengerészeti, a légi és egyéb manővereket) a Földközi-tenger térségében. Az ilyen katonai aktivitásokat figyelembe kell venni és állandóan ellenőrzés alatt tartani nem utolsósorban számukat csökkenteni és meghatározott időközönként engedélyezni. Ugyanakkor ellenőrizni kell a helyszínen valamennyi katonai manővert. Dizdarevin sajtóértekezlete Azt akarjuk, hogy a Mediterráneum ne maradjon figyelmen kívül a világban zajló enyhülési folyamatot illetően, különösen Európa tekintetében, hangsúlyozta bécsi sajtótájékoztatóján Raif Dizdarevic szövetségi külügyi titkár. A bécsi utótalálkozó plenáris ülése után az újságírókkal folytatott beszélgetése azzal kapcsolatos, hogy Jugoszlávia a brioni konferencia határozataival összhangban felhatalmazást kapott arra, hogy kapcsolatokat alakítson ki az európai mediterrán országokkal a térség valamennyi országa közötti párbeszéd kialakítása érdekében. Egy ilyenfajta párbeszéd, amely a nagyobb fokú biztonság és a térségben a szélesebb körű együttműködés érdekében történne, jelentősen hozzájárulna a nemzetközi biztonsághoz — hangsúlyozta Dizdarevic. A mediterrán el nem kötelezett országok készek határozott akciókkal támogatni azon erőfeszítéseket, amelyeknek célja e földrajzi térségben a katonai tevékenységek csökkentése és számuk korlátozása. Elhatároztuk, hogy nem veszünk részt semmilyen akcióban, amely a nagyhatalmak közötti versengés további fokozásához vezetne a térségben, illetve amelyek hozzájárulnának a már meglevő katonai szövetségek és tevékenységek megerősödéséhez. Eltökélt szándékunk, hogy nem engedjük át katonai támaszpontjainkat és semmiféle kedvezményeket nem biztosítunk annak érdekében, hogy az idegen katonai jelenlét hangsúlyozottabbá váljon. Követeljük, hogy az idegen flottákat, katonai támaszpontokat és erődítményeket ne használják fel különféle támadásokra és a mediterrán el nem kötelezett országok ellen irányuló különféle nyomások kieszközlésére, sem pedig belügyeikbe történő beavatkozásra. Ugyanakkor azt is követeljük, hogy ne tartsanak hidgyakorlatokat a mediterrán tagországok határai és felségvizei közelében, mondta Dizdarevic. A rakétaleszerelés és a haderőcsökkentés terjedjen ki a mediterrán térségére is Mint a brioni konferencia házigazdája és az ott elfogadott határozatokkal összhangban, hangsúlyozta Dizdajevic. Jugoszlávia már különféle dokumentumokat adott át az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak is, amely követelését tartalmazza, hogy a tárgyalások menetében, amelyet a két ország folytat az európai atomleszerelés problémájáról, foglalják bele atomfegyvereiket is a Mediterráneum térségében, hogy ily módon egyúttal ezeket is kivonják onnan. Elvárjuk és azon felhívással frdulunk mindenkihez, hogy valóképpen viszonyuljanak az Európában tárolt hagyományos fegyverzetek leszereléséhez is. Jugoszlávia a brioni konferencia határozataival összhangban már létrehozta első kapcsolatait és kezdeményezte az európai mediterrán országok közötti véleménycserét mindazokkal, akik már valamit kezdeményeztek a megállapodás és a térségben uralkodó feszültség csökkentése érdekében, mind pedig azon államokkal, amelyek támogatták ezeket az elképzeléseket. Célunk az, hogy közös erőfeszítésekkel hozzájáruljunk a Mediterráneum biztonságának fokozásához és az egyenjogú elveken alapuló együttműködés továbbfejlesztéséhez minden területen, amely egyébként a térség minden országának érdekében áll. Természetesen mi a többi európai országgal együtt akarunk működni, nemcsak a béke és a biztonság kérdésében, hanem más téren is, elsősorban gazdasági vonatkozásban. (Tanjug) ni* rferck- W* Rikanović és Musawi megbeszélése Svetozar Rikanovic szövetségi pénzügyi titkárt tegnap Teheránban fogadta Musawi, az Iráni Iszlám Köztársaság kormányfője Megbeszéléseik folyamán szó volt a jugoszláv—iráni viszonyokról, elsősorban a két ország közötti gazdasági együttműködésről. A megbeszélések során a két politikus megvitatta a nemzetközi vonatkozású kérdéseket és a térséggel kapcsolatos problémákat. Ribanovic pénzügyi titkár vasárnap este utazott az iráni fővárosba, ahol részt vesz a jugoszláv— iráni vegyes bizottság ülésén, amely elsősorban a gazdasági együttműködéssel foglalkozik. A jugoszláv küldöttség, amelyet Ribanovic vezet, már harmadik napja folytat megbeszéléseket vendéglátóival, a két ország gazdasági együttműködése fellendítésének lehetőségéről. (Tanjug) Hét év börtönbüntetés Vukovićnak Tegnap Frankfurtban hét év börtönbüntetésre ítélték Goran Vukovic belgrádi születésű lakost, aki tavaly november 10-én ebben a nyugatnémet városban megölt egy gengsztert, riválisát, Ljubomir Magast. A bíróság visszautasította az ügyészség azon javaslatát, hogy a büntetés két év és 10 hónap fogság legyen. A vádiratot, amely eredetileg kevésbé súlyos gyilkossággal terhelt Vukovicot, átminősítette a bíróság és előre megfontolt szándékú emberölés vádját rótták fel Vukovicnak. (Tanjug) Jelentős jogokat kapnak a kollektíva A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a törvényt a vállalatokról Tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a vállalatokról szóló törvényt, a gazdasági rendszer reformjának legjelentősebb jogi eszközét. A jogszabály jelentős jogokkal ruházza fel az önigazgatási kollektívákat, s szabályozza a két alapvető termelési sejt kapcsolatát az állammal. Azok a vállalatok, amelyeket ezúttal neveznek első ízben árutermelőknek, önállóan döntenek a termelés, az elosztás, a munkaszervezés és káderpolitika döntő kérdéseiről. Az állami szervek az általános igényeket a közvetlen állami rendelésekkel elégítik ki. Vonatkozik ez elsősorban a kulcsfontosságú gazdasági ágakra, a hadiiparra, energiára, kohászatra, a közlekedésre és hasonlóra. Más vállalatok is állami megrendelést kaphatnak, az irányzat az, hogy ezt fokozatosan csökkentsék, s a vállalatok a piac felé forduljanak. Ötévenként a vállalatok a minisztériumoktól megkapják a szükséges adatokat az ötéves időszak társadalmi igényeiről. Ez azonban nem utasítás jellegű, hanem ajánlás formája. A vállalatokra gyakorolt állami hatás többi formája gazdasági jellegű. A fennmaradt jövedelemmel a vállalat önállóan rendelkezik, s felhasználhatja a bővített újratermelésre, nyersanyag beszerzésére, a bérezésre és a társadalmi igények kielégítésére. Az állam azonban nem vállal pénzügyi felelősséget a vállalatért, és a törvény előirányozta a csődeljárást is. A vállalatokról szóló törvény a kezdeti időszakban olyan feltételekben érvényesült, amelyeket a kollektívák nehezen teljesíthetnek. Az átmeneti időszakban ugyanis megmarad a korábbi rendszer több eleme a tervezésben, a nyersanyagellátásban, az ár meghatározásában és a termelés szerkezetében. Az a vélemény kerekedett felül, hogy a törvénynek hatályba kell lépnie, s ezzel egyidejűleg végrehajtják a többi módosítást a gazdasági rendszer igazgatásának mechanizmusában. Az átmeneti időszak két-három évig fog tartani. A Legfelsőbb Tanács tegnap megvitatta azt az új törvényt is, amely előirányozta a nyilvánosság kötelező részvételét a legjelentősebb határozatok meghozatalában. A törvényjavaslatot Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács elnöke indokolta meg. Szerinte az új jogszabály összhangban áll az igazgatás demokratizálásával, szavatolja a polgárok szélesebb körű részvételét a társadalmi ügyek igazgatásában. Gromiko ismertette, hogy a következő időszakban még számos törvényt elfogadnak azzal a céllal, hogy a törvények szabályozzák a demokratizálás problémáit és a nyilvánosság elveit a szovjet társadalomban. (Tanjug)