Magyar Szó, 1987. július (44. évfolyam, 178-192. szám)

1987-07-01 / 178. szám

1987. rffl­w - szerda Csen elnök eleget tesz az ellenzék követelésének Elfogadja a nyolcpontos reformjavaslatot • Nemzeti meg­békélés Dél-Koreában A tegnap még halálos ellenségek Szöulban abban versenge­nek, hogy kezet nyújtsanak egymásnak és barátkozzanak. Dél- Korea városaiban a polgárok kivonultak az utcákra, de nem tün­tetnek, hanem énekelnek, boldog izgalommal várják az új híre­ket, az ellenzék a rezsim fennállása óta első ízben dicséri a kor­mányt, a kormány pedig válogatott szavakkal méltatja azokat, akiknek eddig börtönt ígért. Csen Tu Hvan elnök tegnap kö­zölte, hogy lényegében elfogadja Ro Tae Vu pártelnök szenzációs javaslatát, amellyel elfogadta az ellenzék minden követelését. Csen elnök kijelentette, hogy ma igen fontos beszédet tart majd a rádió­ban. Valószínűleg közzéteszik, hogy elfogadja saját pártjának tanácsát, amely szerinte Dél-Koreának szüksége van új alkotmányra, új választási rendszerre, sajtószabad­ságra, a törvényhozó, igazságszol­gáltató és végrehajtó hatalom el­különítésére és a­­politikai foglyok szabadon bocsátására. Röviden: mindarra, amiért az ellenzék har­colt és amiért az egyetemisták tö­megesen tüntettek. Kim Dae Dzsong, az ellenzéki párt vezetője tegnap kijelentette, hogy a kormány és az ellenzék kö­zös nyilatkozatot fog szerkeszteni, amelyben demokráciára szólítanak majd fel. A fordulat, illetve közlemény bombaként robbant. Több mint két hete heves tüntetések és a rendőrséggel való összetűzések voltak, amelyekben több százezer ember a diktatúra megszüntetését követelte. Az uralkodó párt most hajlandó elfogadni a közvetlen vá­lasztásokat. Csen elnök tegnap találkozott Ro Tae Vuval, a volt tábornok­kal, akit ő maga szemelt ki, hogy elnöki székében követője legyen. Meghallgatta a 8 pontból álló bé­­külési javaslatot. Az ellenzék vi­harosan ünnepli azt, hogy az el­nök elfogadta ezt a javaslatot, és hajlandó tárgyalni az alkotmány módosításáról. Hamarosan kienge­dik a házi őrizetből Kim Dae Dzsong ellenzéki politikust is, az ellenzék volt elnökjelöltjét. Mintegy 500 egyetemista tegnap­ra virradó éjjel megszállta Kun­­szan város rendőrállomását és a legutóbbi tüntetésekkor letartózta­tott kollégáik szabadon bocsátá­sát követelte. Mivel követelésük­nek eleget tettek, a diákok reggel­re , szétszéledtek. Az ellenzék legerősebb pártja (Reuter telefotó) Kim Dae Dzsong ellenzéki veze­tő és Li B­jong Szop kézfogása a Jonszei Egyetem kórházában. Li B­jong Szop fiát, Li Han Jel egye­temistát június 9-én a tüntetők ellen kivezényelt rendőrök könny­gázgránátja találta el, és most kó­mában fekszik a kórházban. Kim Dae Dzsong adománnyal járul hozzá a kezelési költségekhez tegnap alkotmánymódosító bizott­ságot alakított, amely kidolgozza az új alkotmány tervét. Ezt a le­hető legrövidebb időn belül az uralkodó párt elé terjesztik, ami a nemzeti megbékélés tárgyalásai­nak kezdetét fogja jelenteni. (Tanjug) A hadsereg támogatja Mubarak jelöltetését Az egyiptomi fegyveres erők tá­mogatja, hogy Hoszni Mubarak másodszor is jelöltesse magát el­nöknek. Az előbbieket Abu Gha­­zala tábornagy, a kormány alel­­nöke és véderőminisztere közölte. Kijelentette, hogy a hadsereg megtisztelésnek tartja, hogy csat­lakozhat a lakosság minden réte­géhez a mostani államfő jelölésé­nek támogatásában. Mubarak a hadsereg főparancsnoka is. A megítélés szerint Abu Ghaza­­la közleménye után Mubarak gya­korlatilag biztosította második el­nöki megbízatását. (Tanjug) NSZK—LENGYELORSZÁG Javuló kapcsolatok A szejm elnökének nyilatkozata Roman Malinowski, a lengyel szejm (parlament) elnöke kedve­zően értékelte hazája és az NSZK közötti viszony normalizálásának le­hetőségét. A Nyugat-Németország­­ban folytatott megbeszéléseit ösz­­szehasonlította hasonló tárgyalá­saival az Egyesült Államokban, ahol úgyszintén a közelmúltban tartózkodott egy­­ képviselőházi küldöttség élén. Miután visszatért Bonnból, Malinowski kijelentette, hogy a nyugatnémet kormány és az ottani politikai pártok között összhang alakult ki a kétoldalú kapcsolatok javítását illetően. Mindez természetesen nem szolgál­hatja azon nyugatnémet politiku­sok kirohanásait, akik a lengyel­­országi Slonszkot Németország harmadik részeként veszik figye­lembe. Ebből az alkalomból a len­gyel sajtó tegnap elégedetten tet­te közzé Jacques Chirac francia kormányfőnek a nyugatnémet Die Welt című lapnak adott interjú­ját, amelyben hangsúlyozza De Gauelle néhai elnök azon állás­pontját, hogy Lengyelországnak megvannak a határai és azoknak változatlanoknak kell maradniuk. A revansisták lengyelországi te­rületi követelései helyett a szejm küldöttsége az NSZK-ban teljes megértésre talált, többek között a lengyel gazdaság problémáját il­letően is. Malinowski úgy véli, hogy Kohl kancellár és a nyugat­német gazdasági szakemberek ér­dekeltek a kétoldalú együttműkö­dés továbbfejlesztésében. (Tanjug) Szétszórták Musztafa Buiali csoportját A lázadók az iszlám törvény­ek bevezetésére törekedtek . Az algériai rendőrség akciója Az algériai rendőrség hétfőn este vereséget mért Musztafa Buiali lá­zadó csoportjára, amely az iszlám törvényeken alapuló rendszer be­vezetésére törekedett. A biztonsági szolgálat közleménye szerint a lá­zadók utolsó csoportja és a rendőr­ség közötti összecsapás Algír kül­városában játszódott le. A harcokban elesett néhány rendőr is. Musztafa Bulali csoportja azután vált híressé, miután 1985 augusztu­sában támadást intézett egy rend­őrállomás ellen a főváros környé­kén. Akkor a járatok megöltek egy rendőrt és fegyvert zsákmányoltak. Azóta szüntelenül körözték a cso­port tagjait. (Tanjug) МлстМ--------------------------------KÜLPOLITIKA-------— 4 (Folytatás az 1. oldalról) tükröződnek teljes egészében e szóban forgó térségre, mondta a szövetségi külügyi titkár. A Mediterráneum övezetében érezhető válságok és az óriási mé­retű haderő-koncentráció nem maradhat figyelmen kívül, amikor a világban meglevő feszültségekről van szó, elsősorban vonatkozik ez Európára. Mindazon intézkedések hatása, amelyek Európával kap­csolatosak, nem lehetnek tökélete­sek és tartósak, ha nem terjednek­­ ki a Földközi-tenger térségére. Ez a két földrajzi egység összefüggő és egymással szoros kapcsolatot képez. A Földközi-tenger menti el nem kötelezett országok számára létfontosságú, hogy a térség más európai államaival közösen erő­feszítéseket foganatosítsanak és a viszonyok fejlesztése érdekében te­vékenykedjenek, azzal a céllal, hogy a Mediterráneum is azon az úton haladjon, amelyen Európa is elindult. Éppen ezen problémákkal foglalkozott a brioni konferencia is. Az európai és a földközi­tengeri­­biztonság kölcsönösen függ egymástól A brioni értekezleten hangsú­lyozták, hogy Európa és a Mediter­ráneum biztonsága között függő­ségi viszony áll fenn, és az együtt­működés állandó párbeszédet és kölcsönösséget tételez fel a bécsi utótalálkozón részt vevő országok és a Földközi-tenger menti álla­mok között e kérdés tekintetében. Ez csak akkor valósítható meg, ha a Mediterráneum el nem kötelezett országainak lehetővé teszik az egyenjogú fellépést és a biztonság, valamint az együttműködés problé­máinak megvitatásába való bele­szólást az adott jogukkal összhang­ban. A Mediterráneum el nem köte­lezett országai a brioni konferen­cián azon felhívással fordultak a bécsi utótalálkozó részvevőihez, hogy tartózkodjanak a fenyegető­zéstől, akárcsak az erőszak alkal­mazásától és fokozzák erőfeszíté­seiket annak érdekében, hogy igaz­ságos és végleges megoldást talál­janak a Földközi-tenger válsággó­cainak és más kulcsfontosságú problémáinak békés úton történő rendezésére. Kifejezték továbbá azon elvárásukat is, hogy a bécsi értekezlet elfogadja az Európában esedékes intézkedéseket, amelyen a bizalom, a biztonság és a lesze­relés témakörét érinti. Dizdarevic hangsúlyozta, hogy a Mediterráneum el nem kötelezett országainak külügyminiszterei tá­mogatták a földközi-tengeri lesze­relési javaslatot. Hangsúlyozták, hogy az Európában tárolt hagyo­mányos fegyverek csökkentésével kapcsolatos megállapodást a Föld­közi-tenger térségére is ki kell ter­jeszteni. Felhívással fordultak a töb­bi országához is, annak érdekében, hogy ne tegyék lehetővé katonai támaszpontok vagy másféle hadá­szati objektumok létesítését és fenntartását saját területükön, amelyek az el nem kötelezett or­szágokat veszélyeztetnék. A mi­niszterek követelték, hogy a biza­lom és a biztonság erősítésének ér­dekében foganatosított intézkedé­seknek ki kell terjedni a katonai tevékenységekre (beleértve a hadi­tengerészeti, a légi és egyéb ma­nővereket) a Földközi-tenger tér­ségében. Az ilyen katonai aktivitá­sokat figyelembe kell venni és ál­landóan ellenőrzés alatt tartani nem utolsósorban számukat csök­kenteni és meghatározott időkö­zönként engedélyezni. Ugyanakkor ellenőrizni kell a helyszínen vala­mennyi katonai manővert. Dizdarevin sajtóértekezlete Azt akarjuk, hogy a Mediter­­ráneum ne maradjon figyelmen kívül a világban zajló enyhülési folyamatot illetően, különösen Európa tekintetében, hangsú­lyozta bécsi sajtótájékoztatóján Raif Dizdarevic szövetségi kül­ügyi titkár. A bécsi utótalálkozó plenáris ülése után az újságírókkal foly­tatott beszélgetése azzal kap­csolatos, hogy Jugoszlávia a brioni konferencia határozatai­val összhangban felhatalmazást kapott arra, hogy kapcsolato­kat alakítson ki az európai me­diterrán országokkal a térség valamennyi országa közötti pár­beszéd kialakítása érdekében. Egy ilyenfajta párbeszéd, amely a nagyobb fokú bizton­ság és a térségben a szélesebb körű együttműködés érdekében történne, jelentősen hozzájárulna a nemzetközi biztonsághoz — hangsúlyozta Dizdarevic. A mediterrán el nem kötelezett országok készek határozott akci­ókkal támogatni azon erőfeszíté­seket, amelyeknek célja e föld­rajzi térségben a katonai tevé­kenységek csökkentése és számuk korlátozása. Elhatároztuk, hogy nem veszünk részt semmilyen ak­cióban, amely a nagyhatalmak kö­zötti versengés további fokozásá­hoz vezetne a térségben, illetve amelyek hozzájárulnának a már meglevő katonai szövetségek és tevékenységek megerősödéséhez. Eltökélt szándékunk, hogy nem engedjük át katonai támaszpont­jainkat és semmiféle kedvezmé­nyeket nem biztosítunk annak ér­dekében, hogy az idegen katonai jelenlét hangsúlyozottabbá váljon. Követeljük, hogy az idegen flot­tákat, katonai támaszpontokat és erődítményeket ne használják fel különféle támadásokra és a me­diterrán el nem kötelezett orszá­­­gok ellen irányuló különféle nyo­mások ki­eszközlésére, sem pedig belügyeikbe történő beavatkozás­ra. Ugyanakkor azt is követel­­­jük, hogy ne tartsanak hi­dgya­korlatokat a mediterrán tagorszá­gok határai és felségvizei köze­lében, mondta Dizdarevic. A rakétaleszerelés és a had­erőcsökkentés terjedjen ki a mediterrán térségére is Mint a brioni konferencia házi­gazdája és az ott elfogadott ha­tározatokkal összhangban, hang­súlyozta Dizdajevic. Jugoszlávia már különféle dokumentumokat adott át az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak is, amely követelését tartalmazza, hogy a tárgyalások menetében, amelyet a két ország folytat az európai atomleszerelés problémájáról, fog­lalják bele atomfegyvereiket is a Mediterráneum térségében, hogy ily módon egyúttal ezeket is ki­vonják onnan. Elvárjuk és azon felhívással frdulunk mindenkihez, hogy va­lóképpen viszonyuljanak az Eu­rópában tárolt hagyományos fegy­verzetek leszereléséhez is. Jugoszlávia a brioni konferen­cia határozataival összhangban már létrehozta első kapcsolatait és kezdeményezte az európai me­diterrán országok közötti véle­ménycserét mindazokkal, akik már valamit kezdeményeztek a megál­lapodás és a térségben uralkodó feszültség csökkentése érdekében, mind pedig azon államokkal, ame­lyek támogatták ezeket az elkép­zeléseket. Célunk az, hogy közös erőfeszítésekkel hozzájáruljunk a Mediterráneum biztonságának fo­kozásához és az egyenjogú elve­ken alapuló együttműködés to­vábbfejlesztéséhez minden terüle­ten, amely egyébként a térség minden országának érdekében áll. Természetesen mi a többi euró­pai országgal együtt akarunk mű­ködni, nemcsak a béke és a biz­tonság kérdésében, hanem más téren is, elsősorban gazdasági vo­natkozásban. (Tanjug) ni* rferc­k- W* Rikanović és Musawi megbeszélése Svetozar Rikanovic szövetségi pénzügyi titkárt tegnap Teherán­ban fogadta Musawi, az Iráni Isz­lám Köztársaság kormányfője Megbeszéléseik folyamán szó volt a jugoszláv—iráni viszonyokról, el­sősorban a két ország közötti gaz­dasági együttműködésről. A meg­­beszé­lések során a két politikus megvitatta a nemzetközi vonatko­zású kérdéseket és a térséggel kap­csolatos problémákat. Ribanovic pénzügyi titkár vasár­nap este utazott az iráni főváros­ba, ahol részt vesz a jugoszláv— iráni vegyes bizottság ülésén, amely elsősorban a gazdasági együttműkö­déssel foglalkozik. A jugoszláv küldöttség, amelyet Ribanovic ve­zet, már harmadik napja folytat megbeszéléseket vendéglátóival, a két ország gazdasági együttműkö­dése fellendítésének lehetőségéről. (Tanjug) Hét év börtönbüntetés Vukovićnak Tegnap Frankfurtban hét év bör­tönbüntetésre ítélték Goran Vuko­­vic belgrádi születésű lakost, aki tavaly november 10-én ebben a nyugatnémet városban megölt egy gengsztert, riválisát, Ljubomir Ma­gast. A bíróság visszautasította az ügyészség azon javaslatát, hogy a büntetés két év és 10 hónap fog­ság legyen. A vádiratot, amely eredetileg kevésbé súlyos gyilkos­sággal terhelt Vukovicot, átminő­sítette a bíróság és előre megfon­tolt szándékú emberölés vádját rótták fel Vukovicnak. (Tanjug) Jelentős jogokat kapnak a kollektíva A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a törvényt a vállalatokról Tegnap a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elfogadta a válla­latokról szóló törvényt, a gazda­sági rendszer reformjának leg­jelentősebb jogi eszközét. A jog­szabály jelentős jogokkal ruház­za fel az önigazgatási kollektívá­kat, s szabályozza a két­ alapvető termelési sejt kapcsolatát az ál­lammal. Azok a vállalatok, ame­lyeket ezúttal neveznek első íz­ben árutermelőknek, önállóan döntenek a termelés, az elosz­tás, a munkaszervezés és káder­politika döntő kérdéseiről. Az állami szervek az általános igényeket a közvetlen állami ren­delésekkel elégítik ki. Vonatkozik ez elsősorban a kulcsfontosságú gazdasági ágakra, a hadiiparra, energiára, kohászatra, a közleke­désre és hasonlóra. Más vállalatok is állami megrendelést kaphatnak, az irányzat az, hogy ezt fokoza­tosan csökkentsék, s a vállalatok a piac felé forduljanak. Ötévenként a vállalatok a mi­nisztériumoktól megkapják a szükséges adatokat az ötéves idő­szak társadalmi igényeiről. Ez azonban nem utasítás jellegű, ha­nem ajánlás formája. A vállalatokra gyakorolt állami hatás többi formája gazdasági jel­legű. A fennmaradt jövedelemmel a vállalat önállóan rendelkezik, s felhasználhatja a bővített újrater­melésre, nyersanyag beszerzésére, a bérezésre és a társadalmi igé­nyek kielégítésére. Az állam azonban nem vállal pénzügyi felelősséget a vállalatért, és a törvény előirányozta a csőd­eljárást is. A vállalatokról szóló törvény a kezdeti időszakban olyan feltételekben érvényesült, amelye­ket a kollektívák nehezen teljesít­hetnek. Az átmeneti időszakban ugyanis megmarad a korábbi rendszer több eleme a tervezésben, a nyersanyagellátásban, az ár meghatározásában és a termelés szerkezetében. Az a vélemény ke­rekedett felül, hogy a törvénynek hatályba kell lépnie, s ezzel egyidejűleg végrehajtják a többi módosítást a gazdasági rendszer igazgatásának mechanizmusában. Az átmeneti időszak két-három évig fog tartani. A Legfelsőbb Tanács tegnap megvitatta azt az új törvényt is, amely előirányozta a nyilvánosság kötelező részvételét a legjelentő­sebb határozatok meghozatalában. A törvényjavaslatot Andrej Gro­­miko, a Legfelsőbb Tanács elnöke indokolta meg. Szerinte az új jog­szabály összhangban áll az igaz­gatás­ demokratizálásával, szavatol­ja a polgárok szélesebb körű rész­vételét a társadalmi ügyek igaz­gatásában. Gromiko ismertette, hogy a következő időszakban még számos törvényt elfogadnak azzal a céllal, hogy a törvények sza­bályozzák a demokratizálás prob­lémáit és a nyilvánosság elveit a szovjet társadalomban. (Tanjug)

Next