Magyar Szó, 1988. február (45. évfolyam, 30-44. szám)

1988-02-01 / 30. szám

írsa. február 1.T­he#6 Ммт&б KÜLPOLITIKA !" n­­átivitás lét célja A jordániai uralkodó Olaszországban (Különtudósítás a Magyar Szó­nak) Róma, január 31. Róma a napokban számos kül­földi államférfit látott vendégül. Branko Mi­kuliénak, az SZVT el­nökének és Dániel Ortega nica­­raguai vezető látogatása után ma már megérkezett Husszein jordá­­niai király. Az­ újságírók sztrájkja miatt az olasz közvélemény nem láthatta a jordániai uralkodó érkezését (így azt sem tudhatta meg, hogy vajon ezúttal személyesen vezette-e re­pülőgépét). Jelenleg jóval konkrétabban le­het áttenkinteni azokat a főbb ,,stratégiai vonalakét”, amelyeket az egyik legbefolyásosabb arab vezető képvisel. Egyáltalán nem véletlen, hogy körútjának első ál­lomása éppen Róma. A jordániai uralkodó az olasz vendéglátókban jó szövetségesre talált, s támoga­tásra számíthat, hogy valami konk­rétabbat tegyenek már a Közel- Kelettel foglalkozó nemzetközi ér­tekezlet összehívása teréin. A kon­ferencián részt vennének az összes érdekelt felek, és az ENSZ kereté­ben szerveznék meg. Olaszország támogatja az értekez­let összehívását és sürgeti ez elő­készületeket. Andreotti külügymi­niszter erről részletesen tárgyalni fog nemcsak Husszein királlyal, hanem közvetlenül utána Mubarak egyiptomi vezetővel is, aki egye­sült államokbeli látogatása után Rómába utazik. Az olasz fél érte­sülhetett az el nem kötelezettek nézetéről (a jugoszláv kormányfő révén), utána az Arab Liga hiva­talos képviselőjétől, Jordániától, valamint Egyiptomtól, mint a leg­nagyobb arab országtól, hallhatott véleményt. Egyiptom az úgyneve­zett liberálisabb államok közé tar­tozik az Izraellel való kapcsolatok szempontjából. Andreotti mindezek után villám­látogatást tesz Szíriába, ahol hiva­tali kollégájával, majd Asszad el­nökkel ugyanerről a témáról cse­rél véleményt. Tehát megismeri az úgynevezett radikálisabb arab or­szágok nézetét is. Ilyen szempontból kell vizsgálni, hogy a jordán uralkodó miért ép­pen Rómát választotta, körútja el­ső állomásának. Ha megszerzi Olaszország támogatását, nyomást gyakorolhat az Európai Közösség többi országára is. A látogatás mási­k célja a véle­ménycsere a katolikus egyházfő­vel. Az Arab Liga ugyanis megbíz­ta a jordániai királyt, hogy talál­kozzon a pápával és tolmácsolja neki a szervezet kérését, hogy személyesen járuljon hozzá az ér­tekezletet gátló nehézségek áthi­dalásához. Az Arab Liga ugyanis úgy értékelte, hogy II. János Pál pápa személyes szerepvállalása és kapcsolata a többi országgal, külö­nösen az Egyesült Államokkal hoz­zájárulhat, hogy az USA megvál­toztassa jelenlegi elutasító állás­pontját. Ez a két cél elérése miatt láto­gatott Husszein király Rómába. Amikor ismét repülőgépébe ül é­s folytatja körútját, tudni fogjuk, hogy mennyit tett e két cél el­érése érdekében. Miodrag PASKUCI Drápiás Lengyelországban Varsóban közölték, hogy 40-től 200 százalékig drágulnak az áru­cikkek és a szolgáltatási díjak. Már ma életbe lép az élelmicik­kek árjegyzéke. A drágulás 40 szá­zalékos. A Tanjug jelenti, hogy megdrá­gult egyebek között az élelmiszer, a szén, az energia, drágább lett a házbér, a dohány, az alkoholos ita­lok, valamint a közúti és vasúti szállítás. A kormány döntést hozott a tár­sadalmi szektorban és a közigaz­gatásban dolgozók fizetésének nö­veléséről. Hatezer zlotyval kapnak többet, a nyugdíjasok pedig 3200 zlotyval. Ez tulajdonképpen drágu­lási pótlék. Csak az év derekán lesz világos azonban, hogy a drá­gulás milyen hatással lesz a lengye­lek életszínvonalára. (Reuter telefotó) Egy varsói áruházban. II.­ árcédu­lák Mubarak Párizsban Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök, aki az elmúlt napokban lá­togatást tett Bonnban, Londonban és Washingtonban, tegnap három­napos látogatásra Párizsba érke­zett, jelenti a Tanjug. Mitterrand francia elnökkel és Chirac kormányfővel tárgyal a kö­zel-keleti kérdés békés megoldá­sára vonatkozó kairói kezdeménye­zésről. Szó lesz továbbá Egyiptom gazdasági és pénzügyi problémái­ról. SZERDÁTÓL FOLYTATÁSOKBAN A MAGYAR SZÓBAN Német plutónium Kadhafinak? Nukleáris botrány az NSZK-ban ! Még nem sikerült tényekkel alátámasztani a felmerült gya­nút. De már a gyanú önmagában megdöbbentette a nemzetközi és a nyugatnémet közvéleményt: Igaz-e, hogy az NSZK erőmű­veinek — atomfegyvergyártásra alkalmas — nukleáris hulladéka különböző manipulációkkal, leke­nyerezéssel és kerülő utakon Pa­kisztánba és/vag­y Líbiába került. Ha beigazolódik, akkor bizony rossz idők járnak majd az NSZK nemzetközi tekintélyére, a bel­politikai következményekről nem is szólva. Majdnem bizonyos, hogy a ka­­naai Transnuklear speciális szál­lítmányozó vállalat hordóba cso­magolt urániummal, céziummal, kobalttal és plutóniummal látta el Pakisztánt és valószínűleg Lí­biát is. A szállítmányok Belgi­umon, Svédországon és Svájcon keresztül jutottak el — de nem az eredeti úticéljukhoz. Az ellenzéki szociáldemokraták és a környezetvédelmiek, a Zöl­dek szerint egyértelmű, hogy Pa­kisztán és Líbia simán lefizette a nyugatnémet cég embereit és még sokakat másokat, míg a kormányzó párt csak „megalapo­zott gyanúról” hajlandó beszélni az üggyel kapcsolatban. Mi az igaz? Erre a kérdésre igyekszik vá­laszt adni munkatársunk, Duj­­movics György a jövő héten egy többrészes írásban, megvilágítva a háttér eseményeit és a várha­tó következményeket. FINN ELNÖKVÁLASZTÁSOK Az eredményeké holnap közük Valószínűleg Koivisto marad az ország élén Tegnap Finnországban megkez­dődtek az elnökválasztások. A szavazás eredményét csak kedden reggel köztik, de a közvélemény­kutatás alapján valószínűleg Mau­­no Koivistót hirdetik ki elnöknek. A legutóbbi ankét szerint Koivis­to a választótestület 52 százaléká­nak támogatását élvezi, a jelen­legi kormányfő, Hari Hokeri 18 százalékot, Paavo Väyrynen, az el­lenzéki centrumpárt vezetője 17 százalékot, Kalevi Kivisto­­8 szá­zalékot, az ötödik jelölt, Jouko Kajanoja pedig mindössze 1 szá­zalékot kapott. A finnek 10 év óta először vá­lasztanak államfőt közvetlen sza­vazással. Pontosabban alkalmaz­zák a közvetlen és a közvetett szavazás kombinációját. A válasz­tók tegnap reggel két más-más színű szavazócédulát kaptak. Az egyikkel közvetlenül választják az államfőt, a másikkal pedig a 301 elektort. Ha az elnökjelöltek kö­zül valamelyik több mint 50 szá­zalékot kap, megnyeri a választá­sokat, az elektorok pedig csak ak­kor döntenek az elnök személyé­ről, ha a jelöltek közül egyik sem szerezte meg a szükséges többsé­get. Jóllehet a megfigyelők többsége úgy véli, hogy Koivisto a közvet­len választásokon is megszerezhe­ti a győzelmet, nincs kizárva, hogy mégis végül majd az elektorok döntenek. Népszerűsége ugyanis az utóbbi időben épp az 50 száza­lék körül alakul. Koivisto egyéb­ként síkraszáll az elnökösködés két megbíztatásra való korlátozá­sáért, ami azt jelenti, hogyha ezen a választáson győzelmet arat, nem jelöltetheti magát 1994-ben. (Tan­jug) Bírálják a kijevi pártszervezetet A Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága tegnap közzétette határoza­tát, amelyben bírálja a ki­jevi pártszervezet munkáját, hogy nem eléggé tevékeny a peresztrojka politikájának megvalósításában. A Tanju­­jelent: a Szovjet KP Köz­ponti Bizottsága hangsúlyoz­za, hogy a kijevi pártszer­vezet nem tette meg a kel­lő lépéseket a radikális gaz­dasági reformok intézkedé­seinek megvalósítása terén, és figyelmeztet, hogy a pár­ton belül igen lassan fej­lődnek a demokratikus vi­szonyok. A párt tagságának egy ré­sze nem érdekelt a párt­munkában, hangsúlyozza a kijevi szervezetnek címzett bírálata. A kijevi pártszervezet egyébként a legnagyobb a moszkvai és a leningrádi után. Genscher Iránba látogat Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter, aki a múlt hónapban látogatást tett néhány arab országban, hamarosan Tehe­ránba utazik, hogy tárgyaljon Ve­­layatival, az iráni diplomácia ve­zetőjével. Bonni diplomáciai körökből szerzett értesülések szerint a meg­beszélés fő témája annak a nyu­gatnémet állampolgárnak a sorsa, akit a libanoni Irán-barát muzul­mán szervezet tagjai raboltak el. Emellett szó lesz a Biztonsági Ta­nács határozatáról is, amely tűz­szünetre szólítja fel a szemben álló feleket. (MENA) Zelenovic kiszabadult a csádi börtönből A Tanjug szombaton jelentette, hogy a csádi elnök főtitkára érte­sítette a jugoszláv megbízottat, hogy Habré államfő rendelete ér­telmében szabadon bocsátották az 58 éves Rade Zelenovićot, aki el­rablása előtt Líbiában dolgozott egy csádi börtönben. Hazaérkezé­sét keddre várják. LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG A Der Spiegel nyugatnál,­é­met hírmagazin mai számá­ban egy olyan okmányt tesz közzé, amely súlyosan terhe­li Kurt Waldheim osztrák el­nököt, hogy a második világ­háború idején köze volt a ju­goszláv polgári lakosságon elkövetett gonosztettekhez. Ez érthetően felbolygatta az osztrák közvéleményt. Az el­nök szóvivője azt állítja, hogy a Plenča jugoszláv tör­ténész által nyilvánosságra hozott dokumentum nem au­tentikus. Tehát a Waldheim­­affér tovább bonyolódik, s az osztrák államfő, volt ENSZ- főtitkár számára mind ked­vezőtlenebb irányt vesz. A tegnapi nap külpolitikai krónikájához tartozik még, hogy a megszállt arab terüle­teken az utóbbi három hét­ben a tegnap voltak a leg­hevesebb zavargások. Lengyelországban mától megdrágul több árucikk és szolgáltatás. Az áremelkedés 40—200 százalékos. Finnországban megkezdőd­tek az elnökválasztások. Az eredményeket kedden közlik. A közvélemény-kutatás sze­rint Koivisto az esélyes. Nincs kizárva, hogy már a közvetlen szavazáson meg­szerzi a szükséges többséget. Még néhány hír figyelmet érdemel: Washington kárté­­rítést kér Iraktól az amerikai hadihajó elleni támadás ál­dozatainak családtagjai szá­mára; az öbölben két tar­tályhajót találat ért, mind­kettőt elhagyta a legénység; a Szovjet KP KB bírálja a kijevi pártszervezetet, mert nem fejt ki hathatós tevé­kenységet a peresztrojka po­litikájának érvényesítésében. Találat ért két tartályhajót Az iraki légierő tegnapra virra­dóra éjszaka és tegnap kora reggel megtámadott két tartályhajót az Öbölben. Értesülések szerint az egyiken tűz ütött ki. A legénység kénytelen volt elhagyni a hajókat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a tankerek melyik ország zászlaja alatt hajóztak. EGYESÜLT ÁLLAMOK Tőzsdekrach és a nyugdíjak ANATOLIJ BOGATIJ VISSZA AKAR TÉRNI a Szovjetunióba. A szovjet titkosszolgálat 43 éves volt tisztje két évvel ezelőtt Nyugaton telepedett le és azóta az Egyesült Államokban él. Most az U. S. News and World Report magazin érte­sülései szerint feleségével, Larisz­­szával és két gyermekével hátat akar fordítani Amerikának. Az ok: az október 19-i tőzsdekrach alkal­mából súlyos anyagi veszteségeket szenvedett, és nem lehet boldog attól, hogy egész életére el van adósodva. Akár igaz a hír, akár nem, jó néhány amerikainak lehetnek a Bogatijéhoz hasonló érzései. Jó né­­hányan sompolyogtak volna el a „nagy krach” utáni napokban: az egyszerű polgárt nem tudta meg­hatni, hogy a Wall Street-i nagyok közül néhányan mindjárt egész „köteggel” vesztettek. Joggal, ha egyes nagyok vesztesége hétszám­jegyű volt is, azért egy sem ugrott ki az ablakon — mint az 1929-es fekete pénteken. A veszteségek — legalábbis eleinte — csak papíron jelentkez­tek. A kicsik azonban megijedtek. A néha „mindössze” néhány ezer dolláros veszteségek ugyanis drasztikus változásokat hozhattak az életükbe. Egyesek hirtelen már nem tud­ták nyélbe ütni a tervezett házvé­telt, mások még a sürgősen szük­séges javításokat sem tudták elvé­geztetni a házukon. És nem keve­sen jártak úgy, mint Nancy H. háztartásbeli, Ohio egyik vidéki kisvárosában: egy örökségből szár­mazó pénzt „befektetett” és az utóbbi két évben megengedhette magának azt a luxust, hogy a ka­matokból éljen. Úgy látszott, hogy ennek egy csapásra vége. És még a lányának a taníttatása is a drága New Yorkban egyszeriben kétsé­gesnek látszott. Nancy H.-nak azonban szeren­cséje volt: a tőzsdei ügynöke ve­gyes alapokba fektette a pénzt, és néhány nap múlva még némi nye­reség is mutatkozott. Sok más szá­mára azonban nem alakult ilyen jól — elvesztették, amit részvények és értékpapírok formájában az „élére raktak”. SOK ESeTBEN CSAK AZ ADÓSSÁG maradt. És ehhez még egy szovjet politológusnak a hazai képernyőn elhangzott szarkasztikus megjegyzését sem kellett hallani, miszerint ez a nyugati gazdasági és társadalmi rendszer ingatagsá­gának bizonyítéka: ilyen kételye­ket az október 19-ét követő napok­ban az egész Egyesült Államokban mindenfelé lehetett hallani. A „fekete hétfő” hetében 2,3 mil­liárd részvény cserélt gazdát. Ám ami még rosszabb: emiatt 850 mil­liárd dollár „döglött be”, annyi, amennyi az összes amerikai ház­tartások megtakarítása volt az utóbbi hat évben. Vm és Nem csak a jelen pénzügyeit ér­te kár, a jövő is veszélyben forog­ni látszik. Például azzal, hogy a nyugdíj- és öregkori ellátási ala­pok éppen a tőzsdétől függnek, az amerikai öregkori ellátási alapok jó felét — másfél billió dollárt — részvényekbe fektettek. Jó néhány cég, melynek nyug­díjpénztárát a tőzsdei bukás meg­tizedelte, most arra kényszerül, hogy máshonnan rövid határidőre (és drágán) hajtson föl pénzt, vagy hogy a jövőbeli kötelezettségeit restriktív bérpolitikával csökkent­se. Csak az áll a törvény védelme alatt, aki már most is kapja a nyugdíjat. Mindenki más a bizony­talan jövőnek van kiszolgáltatva. Ebből túl korai lenne egy 1988- ban küszöbön­ álló általános re­cesszióra következtetni — mondják a szakértők. És arra hivatkoznak, hogy sok függ az állampolgárok vásárlási — értsd: fogyasztási ma­gatartásától. Ha most a polgár be­húzza a nyakát és vonakodik pénzt költeni, akkor ez biztos lépés lesz a recesszió felé. Aki ettől félt, azt eddig meg lehetett cáfolni: az amerikaiak és (az ugyanúgy érintett) kanadaiak eddig, az első habozás után, nem mutattak tartózkodást a fogyasz­tásban. Különösen az új­, 88-as autótípu­sok vásárlásánál látszik bizonyí­tottnak, hogy az átlagpolgár meg­riadt ugyan, de tartósan nem vesz­tette el a bátorságát: miután az autóipar eladási adatai három hó­napon keresztül csökkentek, októ­ber 19-e után váratlanul emelked­ni kezdtek és elérték az évszakban megszokott szintet. A vásárlásokat, persze, megkönnyítették a csökke­nő kamatok. Ezek az adatok azon­ban azt is bizonyítják, hogy nem szállt el végleg a jobb jövőbe ve­tett bizalom. Gazdasági szakértők egyetérte­nek ebben: neves szakemberek hatvantagú csoportja arra a követ­keztetésre jutott ugyan, hogy az amerikai gazdasági növekedés 1938- ban csak 1.9 százalék lesz (nem pedig, mint eleinte októberben szá­molták, 2.6 százalék), de a hatvan közül még öt sem volt hajlandó arra, hogy 1988-ra recessziót jó­soljon. AZ AMERIKAI GAZDASÁG — és végső soron a „kisember” szá­mára is­­ bátorító lehet, hogy a dollár értékének hanyatlása miatt az import megdrágul, az export pedig olcsóbb lesz. Ettől nemcsak az exportüzlet megélénkülését re­mélik, hanem a külföldi befekte­tések növelését is. (Worwärts)

Next