Magyar Szó, 1989. március (46. évfolyam, 72-87. szám)

1989-03-16 / 72. szám

2 KÜLPOLITIKA Magyar Sió 1989. március 16., csütörtök HARC JALALABADÉRT A felkelők súlyos emberveszteségei A modzsaheddinek tankokat zsákmányoltak? „A kormánycsapatok, amelyek Nangahar tartomány székvárosát, Jalalabadot védik, nemcsak hogy megőrizték állásaikat, hanem az utóbbi huszonnégy óra során visz­­szaszorították a modzsaheddineket a várostól” — áll az afgán kor­mány katonai közleményében, amelyet a Bakhtar hírügynökség továbbított. „Precíz" jelentésről van szó, hangsúlyozza a hírügynökség, és hozzáteszi, hogy csupán a keddi harcokban háromezer modzsahed­­din és pakisztáni katona esett el vagy sebesült meg. Elismerik, hogy a kormányerőknek is voltak vesz­teségeik, de adatokat nem közöl­nek. Azt állítják tehát, hogy pa­kisztáni katonákat is bevetettek a jalalabadi frontra. Független hírforrások szerint kilenc napja folynak a súlyos harcok és valóban megállították a felkelők offenzíváját, miután a sok szempontból döntő fontosságú csa­ta új szakaszába lépett. A kormánycsapatok napok óta kíméletlenül bombázzák a modzsa­heddinek állásait, azok pedig a vá­rost. A hírügynökség szerint a fel­kelőknek csupán a tüzérségi táma­dásokban több mint négyezer fő­nyi veszteségük volt. Ugyanakkor a modzsaheddinek mintegy 12 000 rakétát, gránátot és egyéb löve­déket szórtak Jalalabad negyedeire. E támadásoknak döbbenetesen ke­vés áldozatuk volt: öt halott. A modzsaheddinek minden oldal­ról bekerítették a várost, de leg­fontosabb állásuk Samarkhet őr­hely, amelyet még az offenzíva kezdetén foglaltak el. Itt állítólag 40 harckocsit zsákmányoltak, és most harcosaik ezek irányítását gyakorolják, hogy mielőbb bevet­hessék a páncélosokat a város el­leni támadásba. (Tanjug) (Reuter telefoton Abdul Vakil afgán külügyminisz­ter Indiában járt, s biztosították arról, hogy India segíteni fog az ENSZ élelmiszersegélyének Afga­nisztánba való továbbításában. A segély útját a múlt hónapban vág­ták el a fővárost megszálló fel­kelők. Vakil tegnap tért vissza Ka­bulba. A képen újságírók kérdé­seire válaszol Komputerek ellenőrzik a fogyasztást Romániai intézkedés a benzinnel való üzérkedés letörésére Bukarestben és még néhány ro­mániai városban komputereket sze­reltek a benzinkutakra, hogy el­lenőrizhessék a munkaszerveze­tek és a magángépkocsik üzem­anyag-fogyasztását, mert a sajtó hírei szerint nagyban dívik a ben­zinnel való üzérkedés. Romániában már hosszabb ide­je érvényben van az úgynevezett racionalizálás, ami az üzemanyag­­ellátást illeti. A turisták és más külföldiek elég benzint vásárol­hatnak, de csak azokra a jegyek­re, amelyeket az utazási irodák­ban kapnak deviza beváltás után. A román polgárok csak legminimáli­sabb szükségleteik kielégítésére kapnak benzint. Hogy elejét vegyék az üzérke­désnek, Bukarestben az utóbbi na­pokban a biztonsági szervek tag­jaiból és újságírókból álló csopor­tok cirkálnak és a kereskedők, hentesek, pékek, és a polgárok ellátásával foglalkozó más szak­mák képviselőinek magatartását el­lenőrzik. Több boltban több tíz­ezer lej értékű hiánycikknek szá­mító árut találtak felhalmozva, amelyet már régóta nem lehet kap­ni szabad eladásban, a feketepia­con pedig többszörös árat ér el. (Tanjug) BALKÁNI EGYÜTTMŰKÖDÉS Megkezdődött az ankarai miniszteri értekezlet A gazdasági kapcsolatok fejlesztése a témája — Nenad Krekic felszólalása Ankarában tegnap megkezdődött a balkáni országok gazdasági és külkereskedelmi minisztereinek kétnapos értekezlete. Az­ érte­kezletet Juszuf Üzal államminiszter, a török delegáció vezetője nyi­totta meg. Miután üdvözölte a jelenlevőket, azon reményének adott hangot, hogy az eszmecsere hozzájárul a balkáni országok gazdasági együttműködésének fejlődéséhez. Hazánk küldöttségét Nenad Kre­kic külkereskedelmi szövetségi titkár vezeti. Niko Gjuzaritól, az Albán Nép­­köztársaság állami tervbizottságá­­nak elnökétől eltérően, aki kihasz­nálva az alkalmat, igyekezett be­feketíteni Jugoszláviát, a többi részvevő konstruktív szellemben lépett fel. A felszólalók nagy több­sége rámutatott a tavaly Belgrád­­ban megtartott balkáni államok külügyminiszteri értekezletének fontosságára. A megnyitó után az értekezlet zárt ajtók mögött foly­tatta munkáját. Hazánk nagy fontosságot tulaj­donít a Balkán-félsziget országai gazdasági együttműködésének, mert úgy véli, hogy ez reális és szilárd alapot nyújthat a kapcsolatok fej­lesztéséhez. Ezt Nenad Krekic szö­vetségi külkereskedelmi titkár, a jugoszláv delegáció vezetője hang­súlyozta A továbbiakban megálla­pította: „Az együttműködés fej­lesztése érdekében őszinte kapcso­latra és egy olyan politikára van szükség, amelyet nyilvánosan hir­detnek, és amely a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését szolgálja. Éppen ezért keserűen állapítjuk meg, hogy egyes esetekben két politika van érvényben, amelyek közül a nem nyilvánosan hirdetett, árt a jószomszédi kapcsolatoknak, sőt a másik belügyeibe való be­avatkozást jelenti, s nem járul hozzá a bizalom erősítéséhez és az együttműködés fokozásához.” Az együttműködés jelenlegi szintje, még ha viszonylag kedve­zőnek mondható is, nem áll össz­hangban a balkáni országok termé­szeti, piaci, termelési és technoló­giai potenciáljával, hangsúlyozta Krekic, s közben rámutatott, hogy a térség államai közötti árucsere­­forgalom a világgal megvalósított kereskedelmük mindössze 4 száza­lékát teszi. Szerinte meg kell vizsgálni azo­kat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnának a balkáni or­szágok kereskedelmének bővítésé­hez. (Tanjug) Á­rfolyamlista ORSZÁG valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár1 6215,96 62­1,64 AUSZTRIA schilling 100 58920,97 59097,99 KANADA dollár1 6464,08 6483,50 FRANCIAORSZÁG frank 100 122553,95 122922,17 NSZK márka 100 415344,43 416592,33 OLASZORSZÁG líra 100 565,90 567,60 SVÉDORSZÁG korona 100 121188,77 121552,89 SVÁJC frank 100 485517,01 486975,75 NAGY-BRITANNIA fonti 13356,46 13396,58 USA dollár 1 7736,15 7759,39 Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. Soha nincs egyedül! Hű társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TABBLIST BANK Hova lett 61 millió dollár? Panama helyezte letétbe amerikai bankokban­­-­Feltehetőleg Eric Delvalle volt államfő tulajdonította el A Critica című panamai napi­lap tegnapi számában közölte a hírt, hogy eltűnt 61 millió dollár panamai pénz, amelyet a Fehér Ház tavaly márciusban hozott döntése alapján befagyasztottak az amerikai bankokban. A The Washington Postot idézve a lap közli, hogy az USA ügyészsége vizsgálatot rendelt el e bizarr eset ügyében. Panamában senki sem kételkedik abban, hogy a pénzt Eric De­valle volt államfő magánszámlájára utalták át, mi­vel a Fehér Ház utólag Delvalle rendelkezésére bocsátotta a pana­mai kormány amerikai bankok­ban letétbe helyezett pénzét. Tavaly márciusban a panamai parlament leváltotta Delvallét, mi­után az államfő politikai leszámo­lást kísérelt meg Antonio Noriega tábornokkal, a hadsereg főparancs­nokával. Az USA azzal vádolta No­­riegát, hogy a latin-amerikai ká­bítószercsempészek pénzének tisz­tára mosásában vett részt, ezért továbbra sem ismeri el a változást, és Eric Delvallét tartja Panama törvényes elnökének. A Panama el­len tett intézkedések egyike volt, hogy befagyasztották az ország amerikai bankokban levő pénzét, összesen 61 millió dollárt. A The Washington Post a na­pokban közölte, hogy a folyószám­lákon egyetlen dollár sincs. A pa­namai Critica azt álltja, hogy a pénz az előző amerikai kormány­zat idején Delvalle magánszámlá­jára utalták, s a Panama elleni „különleges hadviselés” költségeit fedezték belőle. A panamai kor­mány azt állítja, hogy a tábornok és az ország elleni támadásokkal Washington azt akarja elérni, hogy revideálják a Panama-csatorna visszaszolgáltatásáról szóló szerző­dést, és ne szüntessék meg a Pen­tagon panamai támaszpontját, ha 2000-ben lejár a csatorna haszná­latáról szóló szerződés. (Tanjug) A PASOK esete egy szélhámossal Papandreu ugyan maradt, de helyettesének mennie kellett • Kicsoda Jorgosz Koszkotasz? A görög parlament hétfőn ugyan bizalmat szavazott a Pa­pandreu vezette szocialista kormánynak, de a helyettese, Aga­memnon Kucojorgasz tegnap bejelentette lemondását, mert alapos a gyanú, hogy részese az országot már hónapok óta megrázkódta­tó botránynak, amelynek egyik főszereplője Jorgosz Koszkotasz, a Krétai Bank tulajdonosa. Minden csoda három napig tart — jó példa erre Jorgosz Koszko­­tasznak, a görög pénzvilág „cso­dagyerekének” tündöklése és bu­kása. Szédületes iramban gyűjtöt­te a milliókat. Még harmincéves sem volt, amikor 9 millió dollá­rért megvásárolta a Krétai Bankot. Szívesen látták az ország leg­magasabb politikai köreiben, to­vábbá nagy népszerűségre tett szert azzal, hogy megvette az Olimpiakoszt, az egyik legfelka­pottabb görög futballcsapatot, s 8 millió dollárt fizetett például Dé­­tári Lajosért (mi lehetett volna ezek szerint egy Maradona ára?!). A görög multimilliomos, aki no­vember vége óta ül a massachus­­setsi Salem börtönben, több hó­napos konok hallgatása után vá­ratlanul úgy döntött, hogy nyi­latkozik a Time című amerikai hírmagazinnak. Az írásból jó né­hány ügyletre fény derül : Kosz­kotasz kígyót-békát kiált a PA­­SOK-ra, különösen annak vezető­jére, Andreasz Papandreu mi­niszterelnökre. Az elmondottakból egyszersmind arra is következtet­ni lehet, hogy a nyilatkozó szava­hihetősége enyhén szólva olykor megkérdőjelezhető. Nem mindennapi becsvágy Nézzük sorjában: Koszkotasz 1934-ben született Görögországban. 1970-ben szüleivel az Egyesült Ál­lamokba költözött, s apja szoba­festő-vállalatot alapított. Jorgosz már fiatalkorában is rendkívül am­biciózus volt, mondja róla a fele­sége, Kathy, akivel 1973-ban kelt egybe. Hogy Koszkotaszt valóban nem mindennapi becsvágy fűtötte, ez életrajzából kétségtelenül kivi­­láguik, akárcsak az, hogy kezdettől fogva hadilábon állt a törvény­­nyel. Egyetemista korában került első ízben összeütközésbe az igaz­ságszolgáltatással. Dékánnak adta ki magát és okiratokat akarván ha­misítani — egy köteg fejléces le­vélpapírt vásárolt. — Akkor meg­úszta egy 200 dolláros bírsággal és azzal, hogy eltanácsolták. Ezután hét év alatt 5 millió dolláros va­gyonra tett szóért. Mint állítja, eu­rópai tőzsdeügynökök segítségével eszközölt befektetéseivel. Az USA- ban kezdett rosszul állni a szénája , illegálisan bevándorolt görög honfitársainak személyi számot ha­misított, és munka nélküli segély címén 40 000 dollárt lopott össze. 1979-ben, még mielőtt vádat emel­tek volna ellene, jobbnak látta, ha végleg visszaköltözik Görögország­ba. Kirabolta saját bankját Görögországban a Krétai Bank­ban vállalt állást, majd amikor az 1984-ben kalapács alá került, Kosz­kotasz megvette. Ekkor kezdett el kacérkodni a szocialistákkal, akik éppen választásokra készülődtek. Saját bankja vezérigazgatója, egy régi PASOK-párti által bejáratos lett annak régi barátjához, And­reasz Papandreuhoz. Ezek után már­mén­t minden, mint a karikacsapás: ha a pártnak pénzre volt szüksé­ge, csak szólnia kellett Koszkotasz­­nak, és dőltek a milliók. A poli­tikai vezetőség széles körű támo­gatásban részesítette az üzletem­bert. Az állami kézben levő nagyvál­lalatokat, így a postát, a városi közlekedési vállalatokat és az ál­lami gyógyszergyárat felkérték, hogy a Görög Bankból helyezzék át a számlájukat a Krétai Bank­ba, amely mindössze négy év le­forgása alatt 50 fiókot nyitott, más bankoknak viszont legalább egy évre volt szükségük az engedély­re. Az idillnek akkor kezdett vége szakadni, amikor 1987-ben az akkor még csak alelnök Bush-hoz ebéd­re hivatalos Koszkotaszt Washing­tonban letartóztatták. A lelemé­nyes üzletember 1 millió dolláros óvadék ellenében szabadlábra ke­rült, és a görög nagykövetség il­letékeseit megvesztegetve útlevelet kapott. Otthon, Görögországban po­litikus barátai kezdték hűvösen ke­zelni, másrészt egyre nagyobb ösz­­szegeket követeltek tőle. A zsa­rolás egyre nagyobb méreteket öl­tött — a börtönnel fenyegetett Koszkotasz csak úgy győzte pénz­zel, hogy kirabolta a tulajdon bankját. 1988 szeptemberében kirobbant a botrány, és Papandreu, aki soro­zatos szívműtéteken esett át, és egy szőke légikisasszony miatt válni készült, politikai befolyásának gyengülése következtében képtelen volt megakadályozni, hogy nyomo­zást folytassanak a Krétai Bank ügyében. Kiderült, hogy 210 millió dollár hiányzik. Koszkotasz az USA-ba szökött, és ott tartóztatták le. TURUCZ Éva Amerikai diplomata kiutasí­tása a Szovjetunióból Válasz Washington korábbi, hasonló lépésére Miután az Egyesült Államok a közelmúltban kiutasított az ország­ból egy szovjet diplomatát, Moszk­vában úgy döntöttek, hogy nem kívánatos személynek nyilvánítják az amerikai nagykövetség katonai attaséjának helyettesét. A hírt teg­nap közölte Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium sa­j­­tószóvivője. Daniel van Gundy al­ezredesnek meghagyták, hogy 48 órán belül hagyja el a Szovjetunió területét. E legújabb fejlemény ellenére Geraszimov azon reményének adott hangot, hogy az incidens nem fog­ja kedvezőtlenül befolyásolni a szovjet—amerikai kapcsolatokat. Mint ismeretes, az Egyesült Ál­lamok március 8-án kiutasította az országból Jurij Pahtusov alezre­dest, a szovjet katonai misszió egyik tagját, mert azzal vádolták hogy meg nem engedett tevékeny­­séget folytaatott. Ezt Moszkva h­­ározottan cáfolta. (Tanjug) . ADÓSSÁGVÁLSáG Mexikó m­óbálja ki elsőként a Brady-tervet Mexikó lesz az első adós or­szág, amelyen kipróbálják a Brady-terv hatékonyságát. Wa­shington ezzel a tervvel kezdemé­nyezte a fejlődő országok túlmére­tezett adósságainak megoldását és a tervet Nicholas Brady pénzügy­miniszterről, az eszmei szerzőről nevezték el. Mexikó volt az első és egyetlen ország, amely az előző könnyítő amerikai tervet alkal­mazta, amelyet viszont az akkori államtitkár, James Baker nevéről ismernek. LENGYELORSZÁG Visszafordítják a határról a feketézőket Nehéz napok köszöntöttek a len­gyel feketézőkre, mert most már saját vámh­ivatalnokaik sem enge­dik ki őket az országból. A var­sói lapok arról számoltak be, hogy az elmúlt hét végén a vámtisztek mintegy tízezer feketézőt küldtek vissza az ország határátkelőhelyei­ről. Az ok alighanem közismert: ezek a személyek különféle árucik­kekkel falpakolva Svédországtól egészen Jugoszláviáig nyerészkedé­si szándékkal próbálnak túladni „rakományukon”. Igaz, a lengyel vámel­őírások nem gördítenek akadályt az elé, hogy magánszemélyek külföldről árut vi­gyenek be az országba, de saját­­termékeiket, különösen azokat, amelyekből hiány van, nem enge­délyezik külföldre vinni. Koráb­ban a lengyel hivatalos körök, akárcsak a sajtó, határozottan ki­álltak az állampolgárok mellett, és a felelősséget, amely a feketéző­ket terheli, az egyes országok vám- és rendőrhatóságaira hárította. F.miatt azután egy hadüzenet nél­küli ,,vámbébont” robbant ki a len­gyel „turisták” és több európai ál­­­­lam hatóságai között. (Tanjug)

Next