Magyar Szó, 1989. október (46. évfolyam, 285-299. szám)
1989-10-17 / 285. szám
2 KÜLPOLITIKA Мдшв Szó Esik a részvények árfolyama Krach azonban mégsem lesz a tőzsdéken A New York-i Wall Streeten pénteken nagyot esett a részvények értéke, és ezt tükrözi a vezető valuták árfolyamának alakulása is. Tegnap kora reggel a tokiói tőzsdén a dollár értéke 1,84 márkára, illetve 140 jenre csökkent, de a nap folyamán valamelyest megerősödött. Ez a biztosítéka, hogy éppen Japán lesz az az ország, amely minden eszközzel, elsősorban nagy összegekkel interveniálva, igyekszik majd megakadályozni a pénzügyi világpiac újabb krachját. A részvények árfolyamának esésére (New Yorkban a Dow Jonesféle ipari részvényindex átlagban 190,6 ponttal csökkent, és most 2569,26) már pénteken reagáltak.. New Yorkban a dollár 1,87 márkás és 142 jenes árfolyamon vészelte át a hét végét, miután az előző napokban 5 pfenniggel és három jennel nagyobb volt az értéke. A szakértők már korábban figyelmeztettek, hogy az amerikai valuta 1,87 és 1,90 márka között fog lebegni, de ezt az értékelést ma már óvatosan kell fogadni. A nyugat-európai központi bankok is készek sürgős pénzintervenciókkal és koordinált akciókkal megakadályozni a tőzsdék és devizapiac nagyobb megrázkódtatásait. Félő ugyanis, hogy az amerikai kontinensről ide is áttevődnek. A japán és más távol-keleti bankok beavatkozása után tegnap Nyugat-Európa pénzügyi centrumai is akcióba léptek, mert náluk is csökken a részvények értéke, a dollár árfolyama, és a beruházók mértéktartóan üzletelnek. (Tanjug) Románia mégis vesz fel kölcsönt Noha Románia azt hangoztatta, hogy nem adósodik el többé külföldön, most mégis egymilliárd dollárt vett fel egy nemzetközi bankkonzorciumtól a cernavodai atomerőmű befejezésére, mivel késik a projektum kivitelezése. Erről számolt be tegnapi számában a nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung. A hitelt a kanadai kormány kivitelserkentő intézményének segítségével kapta Románia. A nyugatnémet lap rámutat, hogy a román kormány fél évvel ezelőtt közzétette, hogy többé nem vesz fel külföldi hiteleket, és ezt még törvényes előírásokkal is megerősítette. (Tanjug) (Hauter tetefotó) Abdurahman Szein szaúdi diplomata súlyosan megsebesült egy robbanásban, amelyet egy autójába helyezett pokolgép okozott. A szaúdi nagykövet kijelentése szerint állapota válságos. Lapzártáig nem érkezett jelentés arról, ki követhette el a merényletet, de a szaúdi nagykövetség személyzete emlékeztet rá, hogy júliusban, a mekkai zarándoklat idején „kaptak bizonyos figyelmeztetéseket’". Teherán, mint ismeretes, hevesen ellenzi Szaúd-Arábia határozatát, amely korlátozza az iráni zarándokok számát. Az is ismeretes, hogy a szeptemberben Mekkában elkövetett pokolgépes merénylet után Szaúd- Arábiában kivégeztek 16 kuvaiti állampolgárt, többségük iráni származású volt. A képen: Taxival szállítják el a sebesültet ÁRFOLYAMLISTA Soha nincs egyedül! ***** társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT BANK Október 16. Sorszám: 198. Ország Egység Vétel Közép Eladási Ausztrál dollár1 31167 31 515 31 562 Osztrák schillington 318 218 318 695 319173 Kanadai dollár1 35 226 35 279 35 381 Dán korona 100 573 674 574 536 575 397 Finn márka 100 976 438 977 905 979 371 Francia frank 100 658 209 659 198 660 186 NSZK márka 100 2 234 386 2 237 743 2 241 099 Görög drachma 100 25 155 25 193 25 230 fr font1 59 602 59 692 59 781 Olasz líra 100 3 036 3 041 3 045 Japán jen 100 29 344 29 389 29 433 Kuvaiti dinár1 138 560 138 789 138 977 Holland gulden 100 1981410 1 984 387 1 987 363 Norvég korona 100 595 580 599 480 600 379 Portugál escudo 100 26 269 26 309 26 318 Svéd korona 100 644 567 645 536 646 501 Svájci frank 100 2 553 992 2 557 829 2 561 665 Angol font1 65 739 65 838 65 936 ÜSA-dollár1 41 423 41 486 41 548 (ED, Közösség) ECO1 45 829 45 989 45 966 Belga frank 100 106 438 106 598 106 757 Spanyol pezeta 100 35172 35 225 35 277 1989. október 17., kedd Jogos érdeklődés JÓL BEVÁLT GYAKORLATNAK BIZONYULT a szomszédos országok közötti kommunikálásban, hogy főleg a rangosabb tisztségviselők találkozóin külön paszszusba foglalva kiemelik a kisebbségek/nemzetiségek hídteremtő szerepét, rendszerint akképpen értelmezve ezt a hidat, hogy az itt, illetve az odaát élő kisebbségi csoportok már puszta létükkel is biztosíthatják az anyanemzetek közötti kapcsolatfelvételt. Arra nem akadt példa, hogy bárki is szóvá tette volna: ugyan miként vélekednek híd mivoltukról a kisebbségek, illetve a nemzetiségek? Mit szólnak ahhoz, hogy infrastruktúraként használják őket a szuverén nemzetek közötti forgalomban? Aligha felemelő érzés annak tudatában élni, hogy mások forgalmát szolgálják a puszta létezésükkel, ahelyett, hogy az adott ország valamennyi állampolgárával együtt és egyenrangúan vennék ki a részüket a szuverén országok közötti külpolitikai kapcsolatok alakításából. Attól függetlenül, hogy milyen nyelvet beszélnek, s hogy kisebbségi nemzetiségi státusuk óhatatlanul jogcsökkentéshez vezet bizonyos területeken az államalkotó nemzetek viszonylatában. A jelek szerint némi előrelépésre számíthatunk ezeknek a kérdéseknek a rendezésében, mert az utóbbi időben többször is olyan megállapításokat hallhattunk Jugoszláviában, legutóbb például a Szerb SZK Elnökségében szervezett kerekasztal-megbeszélésen, hogy az eddiginél sokkal többet kell foglalkozni a határainkon túl, elsősorban a szomszédos országokban élő jugoszláviai (adott esetben a szerb) kisebbségekkel. Ezzel lényegében arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy szabad-e az anyanemzetnek foglalkoznia a határain túl élő tagjainak sorsával, életkörülményeivel. Az említett tanácskozás érvelése szerint nemhogy szabad, hanem kötelező is ez a törődés. A magunk részéről fenntartások nélkül elfogadhatónak tartjuk a szerbiai állásfoglalást, mint ahogyan azt a követelést is helyénvalónak tartjuk, hogy a JSZSZK illetékes szervei nem hagyhatják szó nélkül a jugoszláviai kisebbségek jogainak megsértését, legyen szó bármelyik szomszédos országról is. Nemzetközi konvenciók és szerződések jogosítanak fel erre bennünket, s a törődés ilyenkor véletlenül sem minősíthető beavatkozásnak idegen országok belügyeibe. Arra viszont jobban kellene ügyelni, hogy ebben a törődésben disztingválni is tudjunk. KÉTSÉGTELENÜL APRÓSÁG A NAGY ÖSSZEFÜGGÉSEK KÖZÖTT, de azért szóvá tennénk, hogy mai ismereteink alapján kissé furcsának érezzük a Szerb SZK Elnökségében szervezett tanácskozásnak azt a megállapítását, miszerint a szerb kisebbség helyzete semmivel sem jobb Magyarországon, mint Romániában. A nemzetközi fórumok, de ugyanígy a JSZSZK illetékes szervei megállapításainak ismeretében is, kissé elhamarkodottnak érezzük ezt a megfogalmazást. A jogos, de új keletű érdeklődésben elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb torzulások. Reméljük azonban, hogy ha tényleg gyakorlattá válik az anyanemzetek törődése a külországokban élő kisebbségeikkel, akkor a több és alaposabb információk birtokában ezek a torzulások is elkerülhetők lesznek. Mindannyiunk érdekében. F. I. Irakot és Törökországot vádolják Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását követelik a kurdok A kurđok problémáinak szentelt párizsi nemzetközi értekezletről kéréssel fordultak Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz, hogy hívja össze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát a kurđ kérdés megvitatására. Rámutattak egy egységes kurd szervezet létrehozásának szükségességére is, amely a kurd nép tagjait képviselné, és az ENSZ- ben megfigyelői státust kapna. Értesülések szerint Irak és Törökország tiltakozott az értekezlet megtartása ellen, melynek védnöke a kurd kérdéssel foglalkozó intézet és Danielle Mitterrand, a francia elnök felesége volt. Az értekezletet több ízben megszakították, mert ismeretlen személyek azt jelentették, hogy bombát helyeztek el az ülésteremben. A kurd közösség — mint az ülésen elhangzott — mintegy 25 millió tagot számlál, nemzeti kisebbségként, súlyos körülmények között élnek Irakban, Iránban, Szíriában, a Szovjetunióban és Törökországban. A kurd néphez való viszonyulásáért a tegnap véget ért párizsi értekezleten Irakot és Törökországot bírálták a legélesebben. (Tanjug) 1990. február 25-én választásokat tartanak Nicaraguában. Az Amerikai Államok Szervezete 52 hivatalnokot küldött ki a közép-amerikai országba a szavazópolgárok bejegyzésére. Képünkön Miguel Merino mexikói tisztviselő egy Managuától 175 mérföldre észak-keletre fekvő falucskában regisztrálja a sorban álló nicaraguai parasztokat KOREA-KÖZI KAPCSOLATOK Megállapodás családtagok kölcsönös látogatásáról Észak- és Dél-Korea Vöröskeresztjének képviselői tegnap megállapodtak abban, hogy a kettéosztott országban elválasztva élő családok tagjai látogathatják egymást. A külföldi hírügynökségek jelentései szerint a határ menti Panmindzsonban két és fél órán át folytatott megbeszélésen meghatározták, hogy 300—300 koreai látogatása december 8-án kezdődik. Hathavi szünet után a két küldöttség pénteken ült ismét tárgyalóasztalhoz. Egyetértettek abban, hogy a két Korea Vöröskeresztjének teljes létszámú értekezletét december 8-án tartják meg Pjongjangban, és ezt megelőzően november 8-án munkajellegű találkozót tartanak a látogatások szervezési kérdéseinek tisztázására. Mintegy 10 millió koreait választott el családjától a határ, amelyet az 1953. évi koreai háború után húztak meg. Legutóbb 1985-ben szerveztek rövid találkozásokat kevesek számára, a túlnyomó többség azonban évtizedek óta egyáltalán nem volt kapcsolatban rokonaival, sem levelezés, sem telefon által. (Tanjug) Namíbia-találkozó Johannesburgban A békeszerződés alkalmazását ellenőrző bizottság ülése Johannesburgban tegnap megkezdődött az angolai és namíbiai békeszerződés alkalmazását ellenőrző bizottság rendkívüli ülésszaka, amelynek munkájában Dél- Afrika, Angola, Kuba, az USA és a Szovjetunió képviselői vesznek részt. Az előkelő johannesburgi The Sun Szállodában tartott kétnapos ülés figyelmének középpontjában az első szabad és demokratikus namíbiai választások előkészületei állnak. A választásokat a jövő hónap elején tartják meg. A namíbiai SWAPO felszabadítási szervezet azzal vádolja Pretoriát és a windhoeki bábrezsimet, hogy eszközökben nem válogatva igyekszik megfélemlíteni a helyi lakosságot és manipulálni a küszöbönálló választásokat. A dél-afrikai rádió híre szerint Pretoria azzal válaszol, hogy a SWAPO harcosai a béketerv rendelkezése ellenére még mindig Angola déli részeiben állomásoznak. Az Angolában, Dél-Afrikában és Kubában felváltva tartott tárgyalások jelenlegi menete semmivel sem lesz könnyebb az eddigieknél. (Tanjug) KI A LEGGAZDAGABB? Az USA-ban 66 milliárdos él John Werner Kluge, a Metromedia cég 75 éves igazgatója a leggazdagabb amerikai: 5,2 milliárd dollárja van. Vagyonát mobil telefonok eladásával szerezte. Kluge ezzel megszakította Sam Watton négy évig tartó „uralmát”, aki a Wal-Markt hálózat elnökeként a jutányos áron adott cikkekkel szerezte vagyonát. Walton azonban a 9 milliárdot megosztotta négy gyermekével. A leggazdagabbak jegyzékét minden évben a Forbes folyóirat közli. A milliárdosok klubjának tagja Donald Trump, a zseniális építészmérnök, csatlakozott hozzá két pénzügyi szakértő, Michael Milken és Carl Scahn. A leggazdagabb amerikaiak összesen 269 milliárd dollárt „nyomnak”, mintegy ötvenmilliárddal többet, mint a tavalyi „klub”. A leggazdagabbak az idén 22 százalékkal növelték vagyonukat, az infláció csak 4,4 százalékos volt. 1988 rendkívül sikeres év volt az amerikai gazdagok számára, mert a legtöbben „kiheverték” az 1987. októberi „fekete hétfő” következményeit és a tőzsdekrachot. Az eddigi 51 helyett 66 milliárdos van az USA-ban, és ezzel Amerika vezet a leggazdagabbak számában, de a leggazdagabbak a világon nem az USA polgárai. Kluge „csak" kilencedik a világon, mert „egyéni versenyben” hat japán, egy dél-koreai és egy kanadai üzletember megelőzte. (AP)