Magyar Szó, 1989. október (46. évfolyam, 285-299. szám)

1989-10-17 / 285. szám

2 KÜLPOLITIKA Мдшв Szó Esik a részvények árfolyama Krach azonban mégsem lesz a tőzsdéken A New York-i Wall Streeten pénteken nagyot esett a részvé­nyek értéke, és ezt tükrözi a ve­zető valuták árfolyamának alaku­lása is. Tegnap kora reggel a to­kiói tőzsdén a dollár értéke 1,84 márkára, illetve 140 jenre csök­kent, de a nap folyamán valame­lyest megerősödött. Ez a biztosí­téka, hogy éppen Japán lesz az az ország, amely minden eszközzel, elsősorban nagy összegekkel inter­veniálva, igyekszik majd megaka­dályozni a pénzügyi világpiac újabb krachját. A részvények árfolyamának esé­sére (New Yorkban a Dow­ Jones­­féle ipari részvény­index átlagban 190,6 ponttal csökkent, és most 2569,26) már pénteken reagáltak­.. New Yorkban a dollár 1,87 már­kás és 142 jenes árfolyamon vé­­szelte át a hét végét, miután az előző napokban 5 pfenniggel és három jennel nagyobb volt az ér­téke. A szakértők már korábban figyelmeztettek, hogy az amerikai valuta 1,87 és 1,90 márka között fog lebegni, de ezt az értékelést ma már óvatosan kell fogadni. A nyugat-európai központi ban­kok is készek sürgős pénzinter­­venciókkal és koordinált akciókkal megakadályozni a tőzsdék és de­vizapiac nagyobb megrázkódtatá­sait. Félő ugyanis, hogy az ame­rikai kontinensről ide is áttevőd­nek. A japán és más távol-keleti bankok beavatkozása után tegnap Nyugat-Európa pénzügyi centru­mai is akcióba léptek, mert náluk is csökken a részvények értéke, a dollár árfolyama, és a beruházók mértéktartóan üzletelnek. (Tanjug) Románia mégis vesz fel kölcsönt Noha Románia azt hangoztatta, hogy nem adósodik el többé kül­földön, most mégis egymilliárd dollárt vett fel egy nemzetközi bankkonzorciumtól a cernavodai atomerőmű befejezésére, mivel ké­sik a projektum kivitelezése. Er­ről számolt be tegnapi számában a nyugatnémet Frankfurter Allge­meine Zeitung. A hitelt a kanadai kormány kivitelserkentő intézmé­nyének segítségével kapta Romá­nia. A nyugatnémet lap rámutat, hogy a román kormány fél évvel ezelőtt közzétette, hogy többé nem vesz fel külföldi hiteleket, és ezt még törvényes előírásokkal is megerősítette. (Tanjug) (Hauter tetefotó) Abdurahman Szein szaúdi diplomata súlyosan megsebesült egy rob­banásban, amelyet egy autójába helyezett pokolgép okozott. A szaúdi nagykövet kijelentése szerint állapota válságos. Lapzártáig nem ér­kezett jelentés arról, ki követhette el a merényletet, de a szaúdi nagykövetség személyzete emlékeztet rá, hogy júliusban, a mekkai zarándoklat idején „kaptak bizonyos figyelmeztetéseket’". Teherán, mint ismeretes, hevesen ellenzi Szaúd-Arábia határozatát, amely korlátozza az iráni zarándokok számát. Az is ismeretes, hogy a szep­temberben Mekkában elkövetett pokolgépes merénylet után Szaúd- Arábiában kivégeztek 16 kuvaiti állampolgárt, többségük iráni szár­mazású volt. A képen: Taxival szállítják el a sebesültet ÁRFOLYAMLISTA Soha nincs egyedül! ***** társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT BANK Október 16. Sorszám: 198. Ország Egység Vétel Közép Eladási Ausztrál dollár1 31167 31 515 31 562 Osztrák schilling­ton 318 218 318 695 319173 Kanadai dollár1 35 226 35 279 35 381 Dán korona 100 573 674 574 536 575 397 Finn márka 100 976 438 977 905 979 371 Francia frank 100 658 209 659 198 660 186 NSZK márka 100 2 234 386 2 237 743 2 241 099 Görög drachma 100 25 155 25 193 25 230 fr font1 59 602 59 692 59 781 Olasz líra 100 3 036 3 041 3 045 Japán jen 100 29 344 29 389 29 433 Kuvaiti dinár1 138 560 138 789 138 977 Holland gulden 100 1981410 1 984 387 1 987 363 Norvég korona 100 595 580 599 480 600 379 Portugál escudo 100 26 269 26 309 26 318 Svéd korona 100 644 567 645 536 646 501 Svájci frank 100 2 553 992 2 557 829 2 561 665 Angol font1 65 739 65 838 65 936 ÜSA-dollár1 41 423 41 486 41 548 (ED, Közösség) ECO1 45 829 45 989 45 966 Belga frank 100 106 438 106 598 106 757 Spanyol pezeta 100 35172 35 225 35 277 1989. október 17., kedd Jogos érdeklődés JÓL BEVÁLT GYAKORLAT­NAK BIZONYULT a szomszédos országok közötti kommunikálás­ban, hogy főleg a rangosabb tiszt­ségviselők találkozóin külön pasz­­szusba foglalva kiemelik a ki­­sebbségek/nemzetiségek hídterem­tő szerepét, rendszerint akképpen értelmezve ezt a hidat, hogy az itt, illetve az odaát élő kisebbségi csoportok már puszta létükkel is biztosíthatják az anyanemzetek közötti kapcsolatfelvételt. Arra nem akadt példa, hogy bárki is szóvá tette volna: ugyan miként vélekednek híd mivoltukról a ki­sebbségek, illetve a nemzetiségek? Mit szólnak ahhoz, hogy infra­struktúraként használják őket a szuverén nemzetek közötti forga­lomban? Aligha felemelő érzés annak tu­datában élni, hogy mások forgal­mát szolgálják a puszta létezésük­kel, ahelyett, hogy az adott ország valamennyi állampolgárával együtt és egyenrangúan vennék ki a ré­szüket a szuverén országok közöt­ti külpolitikai kapcsolatok alakí­tásából. Attól függetlenül, hogy mi­lyen nyelvet beszélnek, s hogy ki­sebbségi nemzetiségi státusuk óha­tatlanul jogcsökkentéshez vezet bizonyos területeken az államalko­tó nemzetek viszonylatában. A jelek szerint némi előrelépés­re számíthatunk ezeknek a kérdé­seknek a rendezésében, mert az utóbbi időben többször is olyan megállapításokat hallhattunk Jugo­szláviában, legutóbb például a Szerb SZK Elnökségében szerve­zett kerekasztal-megbeszélésen, hogy az eddiginél sokkal többet kell foglalkozni a határainkon túl, elsősorban a szomszédos országok­ban élő jugoszláviai (adott eset­ben a szerb) kisebbségekkel. Ezzel lényegében arra a kérdésre is vá­laszt kaptunk, hogy szabad-e az anyanemzetnek foglalkoznia a ha­tárain túl élő tagjainak sorsá­val, életkörülményeivel. Az emlí­tett tanácskozás érvelése szerint nemhogy szabad, hanem kötelező is ez a törődés. A magunk részéről fenntartások nélkül elfogadhatónak tartjuk a szerbiai állásfoglalást, mint aho­gyan azt a követelést is helyénva­lónak tartjuk, hogy a JSZSZK il­letékes szervei nem hagyhatják szó nélkül a jugoszláviai kisebb­ségek jogainak megsértését, legyen szó bármelyik szomszédos ország­ról is. Nemzetközi konvenciók és szerződések jogosítanak fel erre bennünket, s a törődés ilyenkor vé­letlenül sem minősíthető beavat­kozásnak idegen országok bel­­ügyeibe. Arra viszont jobban kel­lene ügyelni, hogy ebben a törő­désben disztingválni is tudjunk. KÉTSÉGTELENÜL APRÓSÁG A NAGY ÖSSZEFÜGGÉSEK KÖ­ZÖTT, de azért szóvá tennénk, hogy mai ismereteink alapján kis­sé furcsának érezzük a Szerb SZK Elnökségében szervezett tanács­kozásnak azt a megállapítását, mi­szerint a szerb kisebbség helyzete semmivel sem jobb Magyarorszá­gon, mint Romániában. A nemzet­közi fórumok, de ugyanígy a JSZSZK illetékes szervei megál­lapításainak ismeretében is, kissé elhamarkodottnak érezzük ezt a megfogalmazást. A jogos, de új keletű érdeklődésben elkerülhe­tetlenek a kisebb-nagyobb torzulá­sok. Reméljük azonban, hogy ha tényleg gyakorlattá válik az anya­nemzetek törődése a külországok­ban élő kisebbségeikkel, akkor a több és alaposabb információk bir­tokában ezek a torzulások is el­kerülhetők lesznek. Mindannyiunk érdekében. F. I. Irakot és Törökországot vádolják Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását követelik a kurdok A kurđok problémáinak szentelt párizsi nemzetközi értekezletről kéréssel fordultak Perez de Cuel­lar ENSZ-főtitkárhoz, hogy hívja össze az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakát a kurđ kérdés meg­vitatására. Rámutattak egy egységes kurd szervezet létrehozásának szüksé­gességére is, amely a kurd nép tagjait képviselné, és az ENSZ- ben megfigyelői státust kapna. Értesülések szerint Irak és Tö­rökország tiltakozott az értekezlet megtartása ellen, melynek védnö­ke a kurd kérdéssel foglalkozó in­tézet és Danielle Mitterrand, a francia elnök felesége volt. Az értekezletet több ízben megszakí­tották, mert ismeretlen személyek azt jelentették, hogy bombát he­lyeztek el az ülésteremben. A kurd közösség — mint az ülé­sen elhangzott — mintegy 25 mil­lió tagot számlál, nemzeti kisebb­ségként, súlyos körülmények kö­zött élnek Irakban, Iránban, Szí­riában, a Szovjetunióban és Török­országban. A kurd néphez való viszonyulásáért a tegnap véget ért párizsi értekezleten Irakot és Tö­rökországot bírálták a legéleseb­ben. (Tanjug) 1990. február 25-én választásokat tartanak Nicaraguában. Az Ameri­kai Államok Szervezete 52 hivatalnokot küldött ki a közép-amerikai országba a szavazópolgárok bejegyzésére. Képünkön Miguel Merino mexikói tisztviselő egy Managuától 175 mérföldre észak-keletre fekvő falucskában regisztrálja a sorban álló nicaraguai parasztokat KOREA-KÖZI KAPCSOLATOK Megállapodás családtagok kölcsönös látogatásáról Észak- és Dél-Korea Vöröske­resztjének képviselői tegnap meg­állapodtak abban, hogy a ketté­osztott országban elválasztva élő családok tagjai látogathatják egy­mást. A külföldi hírügynökségek jelentései szerint a határ menti Panmindzsonban két és fél órán át folytatott megbeszélésen meg­határozták, hogy 300—300 koreai látogatása december 8-án kezdő­dik. Hathavi szünet után a két kül­döttség pénteken ült ismét tárgya­lóasztalhoz. Egyetértettek abban, hogy a két Korea Vöröskeresztjének teljes létszámú értekezletét december 8-án tartják meg Pjongjangban, és ezt megelőzően november 8-án munkajellegű találkozót tartanak a látogatások szervezési kérdései­nek tisztázására. Mintegy 10 millió koreait vá­lasztott el családjától a határ, amelyet az 1953. évi koreai hábo­rú után húztak meg. Legutóbb 1985-ben szerveztek rövid talál­kozásokat kevesek számára, a túl­nyomó többség azonban évtizedek óta egyáltalán nem volt kapcso­latban rokonaival, sem levelezés, sem telefon által. (Tanjug) Namíbia-találkozó Johannesburgban A békeszerződés alkalmazá­sát ellenőrző bizottság ülése Johannesburgban tegnap meg­kezdődött az angolai és namíbiai békeszerződés alkalmazását ellen­őrző bizottság rendkívüli üléssza­ka, amelynek munkájában Dél- Afrika, Angola, Kuba, az USA és a Szovjetunió képviselői vesznek részt. Az előkelő johannesburgi The Sun Szállodában tartott kétnapos ülés figyelmének középpontjában az első szabad és demokratikus namíbiai választások előkészületei állnak. A választásokat a jövő hó­nap elején tartják meg. A namíbiai SWAPO felszabadí­­­tási szervezet azzal vádolja Preto­riát és a windhoeki bábrezsimet, hogy eszközökben nem válogatva igyekszik megfélemlíteni a helyi lakosságot és manipulálni a küszö­bönálló választásokat. A dél-afrikai rádió híre szerint Pretoria azzal válaszol, hogy a SWAPO harcosai a béketerv ren­delkezése ellenére még mindig An­gola déli részeiben állomásoznak. Az Angolában, Dél-Afrikában és Kubában felváltva tartott tárgya­lások jelenlegi menete semmivel sem lesz könnyebb az eddigieknél. (Tanjug) KI A LEGGAZDAGABB? Az USA-ban 66 milliárdos él John Werner Kluge, a Metro­media cég 75 éves igazgatója a leggazdagabb amerikai: 5,2 mil­liárd dollárja van. Vagyonát mo­bil telefonok eladásával szerez­te. Kluge ezzel megszakította Sam Watton négy évig tartó „uralmát”, aki a Wal-Markt há­lózat elnökeként a jutányos áron adott cikkekkel szerezte vagyo­nát. Walton azonban a 9 milli­­árdot megosztotta négy gyerme­kével. A leggazdagabbak jegyzé­két minden évben a Forbes fo­lyóirat közli. A milliárdosok klubjának tag­ja Donald Trump, a zseniális építészmérnök, csatlakozott hoz­zá két pénzügyi szakértő, Mi­chael Milken és Carl Scahn. A leggazdagabb amerikaiak összesen 269 milliárd dollárt „nyomnak”, mintegy ötvenmilli­­árddal többet, mint a tavalyi „klub”. A leggazdagabbak az idén 22 százalékkal növelték va­gyonukat, az infláció csak 4,4 százalékos volt. 1988 rendkívül sikeres év volt az amerikai gazdagok számára, mert a legtöbben „kiheverték” az 1987. októberi „fekete­ hétfő” következményeit és a tőzsdekra­chot. Az eddigi 51 helyett 66 milli­árdos van az USA-ban, és ezzel Amerika vezet a leggazdagabbak számában, de a leggazdagabbak a világon nem az USA polgárai. Kluge „csak" kilencedik a vilá­gon, mert „egyéni versenyben” hat japán, egy dél-koreai és egy kanadai üzletember megelőzte. (AP)

Next