Magyar Szó, 1990. július (47. évfolyam, 178-192. szám)

1990-07-01 / 178. szám

2 KÜLPOLITIKA ♦ ÁLLAMCSÍNYKÍSÉRLET ZAMBIÁBAN V­aklárma volt? Az állami rádió tegnap bejelentette, hogy a hadsereg átvette a hatalmat, rövidesen pedig cáfolta . Ellent­mondó hírek Lusakából A zambiai állami rádió tegnap reggel bejelentette, hogy a had­sereg átvette a hatalmat Zambiá­ban, miután többnapos zavargá­sok voltak az alapvető élelmiszer­­ipari termék, a kukorica drágulá­sa miatt. A rövid közleményben, amit Mwamba Lucsembe ezredes olvasott fel, egyebek között el­hangzott, hogy a hadsereg zam­biai időszámítás szerint három órakor vette át a hatalmat. Az ezredes nem tett említést Ken­neth Kaiunda elnök sorsáról, de hangsúlyozta, hogy a külföldi ál­lampolgárok továbbra is az or­szágban maradhatnak. Az állami rádió később cáfolta a hírt. Nyugatomra intette a pol­gárokat és közölte, hogy hama­rosan várható a kormány közle­ménye. A rádió szerint Kenneth Kaunda elnök a hátországban tar­tózkodik, ahol egy gazdaságii vá­sárt nyitott meg, és egyelőre nem tudták, hogy visszatér-e sürgősen a fővárosba. A zavargásokat a kukoricaliszt drágulása váltotta ki, a tüntetők azonban a több­párt­rendszer beve­zetését is követelték, ezért Kaun­da október 17-ére ezzel kapcsola­tos referendumot hirdetett ki. Végül kiderült, hogy az állam­csínnye­ kapcsolat hír vaklárma volt, és egy fellázadt tiszt terjeszt­hette, akit letartóztattak. A lusa­­kai rádió legújabb közleménye szerint Kenneth Kaunda kormá­nyának megdöntésére vonatkozó hírt a kiegyensúlyozatlan lelkiál­lapotú Mamba Nanda alhadnagy közölte. A kormány ellenőrzés alatt tart­ja a helyz­etet és Kaunda elnök a terveknek megfelelően megnyitot­ta a Ndóiéban rendezett gazdasági vásárt. (Tanjug) Bulgária Lukanov a Szocialista Párt jelöltje A Bolgár Szocialista Párt veze­tősége Andrej Lukanovot jelölte a kormány leendő elnöki tisztségére. Lukanov eddig is ezt a tisztséget töltötte be. Az alkotmány értelmé­ben a köztársasági elnök erősíti meg a végső javaslatot, amit a Népszobvány­ elé terjeszt. Az újon­nan megválasztott bolgár parla­ment első ülését július 15-ére hív­ták össze, és várhatóan ezen vá­lasztják meg az új kormányt. (Tanjug) LIBÉRIAI ZAVARGÁSOK A felkelők körülvették a fővárost Heves lövöldözés hallatszik A libériai Nemzeti Hazafias Front lázadói, akik már fél éve igyekeznek megdönteni Samuel Doe elnök rezsimjét, teljesen kö­rüljárták a fővárost, és a helyen­ként a város központjától alig­ négy kilométerre vannak. Tegnap reggel a kelet-monroviai­­ központi kikötőtől alig négy kilo­­méterre heves lövöldözés hallat­­ szott. Többfelől is összetűzések­ről érkeznek hírek egyebek között a Robertsfield nemzetközi repülő­tér közeléből is, amely már né­hány hete lezárva áll. A közvetítőknek eddig bármi­lyen arra irányuló kísérlete, hogy legalább ideiglenesen is kibékítsék Samuel Deét Charles Taylorral, a Nemzeti Hazafias Front vezetőjé­vel, kudarcba fulladt. Arhmed Haggog nagykövet, az Afrikai Egy­­ségsz­ervezet főtitkárának kikül­döttje dolgavégez­etlenül tért visz­­sza Freetowból Addis Abebába. A Nemzeti Hazafias Front nem volt hajlandó megkezdeni a kor­mány képviselőivel Freetown­ban, az amerikai nagykövetségen a béke­­tárgyalások második fordulóját. Abbaz Bundu, a nyugat-afrikai gazdasági közösség főtitkára szin­tén eredménytelenül igyekezett közvetíteni a libériai felek között. Az Afrikai Egység Szervezet Addis Abeba-i székhelyén nemhi­vatalos források közölték, hogy egyes nyugat-afrikai államfők igyekeznek meggyőzni Samud Deét, aik tíz­ évvel ezelőtt véres államcsínnyel vette át a hatalmat, hogy „ésszerű lenne, ha lemonda­na”. Taylor hangsúlyozta, hogy ad­dig nem hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat, amíg Samuel Dóé Libériában van. (Tanjug) AUGUSZTUS 1-JÉTŐL Konvertibilis kereskedelem a Szovjetuniónak Augusztus 1-jétől a JSZSZK és ,a Szovjetunió között minden kereskedelmen kívüli szolgáltatá­sért és szervezésért konvertibilis valutában fizetnek. A klír­ing el­számolás alapján megkötött szer­ződések, itt elsősorban szól.Utas­ról, idegenforgalomról, képvisele­tekről stb. van szó, szeptember 1- jéig marad­nak érvényben, hang­zott el egyebek között tegnap a jugoszláv kormány és a Szovjet­unió küldöttségei közötti tanács­kozáson. A küldöttségeket Alek­­sandar Mitrović, a szövetségi kor­mány alelnöke és Sztyepam Szitar­­jan, a szovjet minisztertanács el­nökhelyettese vezették. A konvertibilis fizetési módra való áttérésen kívül várhatóan do­kumentumot írnak alá a Szovjet­unió és a hazai vállalatok közötti kereskedelmi kölcsönökről is. (Tanjug) Miután 40 évig szegény rokonoknak érezték magukat, a keletnémetek végre bekerülnek a ,,nagy házba”. A kez­deti eufória után most, hogy ma életbe lépett a valuta­unió, a keletnémetek attól tartanak, hogy mielőtt be­jutnának a fogyasztói paradicsomba, keresztül kell men­niük az infláció és a munkanélküliség purgatóriumán. Az is aggasztja őket, hogy könnyű prédái lesznek az NDK-t máris elárasztó „Wessiknek”, ahogy a nyugatné­meteket csúfolják. Tele vannak a szállodák nyugati üzlet­emberekkel, akikben ég az üzletkötési vágy, tekintet nél­kül arra, hogy állami vállalatot, üzlethelyiséget­ vagy Balti-tengeri nyaralót akarnak vásárolni. Az NDK-ban nagy az infláció valószínűsége, mivel ál­lami támogatásokkal számos termék árát mesterségesen alacsonyan tartották. A lakbér, az alapvető élelmiszerek és a tömegközlekedési díjak a töredékei a nygatnéme­­teknek. A tartós fogyasztási cikkekért, mint például a mosógépek vagy a tévékészülékek, ezzel szemben csilla­gászati összeget kértek, amit a nyitott piac a nyugatné­met szintre nyomhat le. A keletnémetek a felét sem keresik meg a nyugatné­met átlagbérnek, és ezen a valutaunióban szavatolt, 1:1 átváltási arány sem változtat. Az NDK-ban a teremelé­­kenység is csak egyharmada a nyugatnémetének, tehát a munkaadók kevesebbet fizetnek, de kevesebbet is kapnak. Majdnem 50 évig, mondhatni, egész életre szóló munkaviszonyt létesítettek a keletnémetek, olyan vállala­tokban, ahol csak a termelés mennyisége számított, a költségek, a minőség és az újítások nemigen érdekeltek senkit. Tipikus példája ennek a Trabant, ez a műanyag vázú, négykerekes, gépkocsinak becézett valami. Tavaly novemberig akár 15 évig is kellett várni egy Trabantra, 22 000 keletnémet márkába, azaz mintegy 4000 dollárba került. Most semmi áron nem kelnek el. Más német gyáraknak is megvan a maguk Trabantja — elavult tévék, ósdi villamosipari készülékek, vagy még a Hruscsov idejében divatos öltönyök formájában. Ezek az áruk egyszerűen versenyképtelenek a nyugatival szem­ben. Vannak persze pozitív példák is. A VEB Polygraf mostantól önállósuló öt fő vállalata — a Planéta, a Pia­mag, a Zirkon, a Brehmer és a Perfecta — valamennyien jó minőségű nyomdafelszerelést gyártanak, és nemzet­közi viszonylatban is az élvonalban vannak. Termékeik felét olyan igényes nyugati vevőknek szállítják, mint a Bertelsmann és a Hachette kiadók. Egyes gép- és szer­számgépgyáraik is­­jó osztályzatot kaptak a nyugati ban­károktól, mint például a chemnitzi Fritz Heckert. A jé­nai Carl Zeiss optikai termékeiről ismert, az ESDE pedig harisnyanadrágairól. Számos keletnémet cégnek továbbra is a Szovjetunió marad a legnagyobb üzleti partnere. Az NDK-nak to­vábbra is szükség lesz olajra, földgázra és nyersanya­gokra, ezekért pedig fizethet kevésbé jó minőségű áru­val is, mert a Szovjetunióban az is elkel a textil- és fémfeldolgozó gépek, valamint vasúti felszerelés. Ez az exportmennyiség félmillió embernek teremt munkalehe­tőséget. Az állami tulajdonban levő ipari behemótok életre keltésénél sokkal könnyebbnek ígérkezik a kisipar fel­lendítése, mert ennek nagy hagyományai voltak, mielőtt az államosítással 1072-ben végleg beolvasztották a még fennmaradó 12 000 kis céget az állami nagyvállalatokba. Ezeknek a fele máris a reprivatizáláshoz folyamodott. Elkerülhetetlennek ígérkezik a munkanélküliség — pár száz­ezertől akár 8 millióan is az utcára kerülhet­nek, ami a munkaképes lakosság egyharmada. Becslé­sek szerint a keletnémet vállalatok 15—20 százaléka csőd­be jut, de a többiekben is nagy elbocsátások lesznek. Jelenleg még csak 100 000 a munkanélküliek száma, de az ipari termelékenység 4,5 százalékkal csökkent. Egy pénzes nyugati partner persze, sok keletnémet vállalatot megmenthetne. A legtöbb vegyes vállalkozás az autóipar­ban van , a Volkswagen a Trabantot veszi meg, a Ge­neral Motors a Wartburg gyártóját, a Daimler-Benz pe­dig az egyetlen keletnémet tehergépkocsi-gyárral egyesül. Az autóipar nagy lendületet adhat az NDK gazdasági talpraállításaia­k. Kereslet mindenképpen van, a kelet­német kocsitulajdonosok szinte mindannyian ki szeret­nék cserélni Trabantjukat vagy Wartburgjukat valamilyen rendes kocsira. A nyugati cégek számolnak azzal, hogy az NDK-ban nem maradnak örökké alacsonyak a bérek, és a legjobb technológiájukat készülnek bevetni. Az Opel például 1903-ig új szerelőcsarnokot létesít Eisenachnál, évi ISO 000 gépkocsi kapacitással. Az NDK-nak ugyanakkor valószínűleg irigylésre méltó infrastruktúrája lesz ,pár év múlva a mostani he­pehupád autóutak, rozsdásodó vasúti sínek és talán még a balkánnál is elavultabb telefonhálózat helyett. Nyu­gatról új technológiát hoznak, elektronikus forgalomirá­nyító rendszereket, optikai kábeleket. A nyugatnémet Telekom vezetője több mint 35 milliárd dollárnyi kiadást irányoz elő a következő évtizedben az NDK-ban, hogy a 90-es évek végére ez a terület a világ egyi­k legkorsze­rűbb telefonhálózatával rendelkezzék. Ez nagyon jó lesz, mivel jelenleg mintegy 7 millióan várnak telefonra. Még az NDK óriási változásoknak néz elébe,­­ ez NSZK-ra aránylag csekély kihatással lesz a valutaunió. Közgazdásza körök általános véleménye, hogy a jelenleg évi 2,5 százalékos infláció legfeljebb 1 százalékkal emel­kedik, ezzel szemben meglesz az ösztönzés az évi 4 szá­zalékos gazdasági növekedés fenntartásához. Azzal, el­sősorban az NDK-­t látják el árukkal, elősegíti az óriási külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkentését, a keletné­met munkaerő pedig a nyugatnémet cégek profitjának a­­'•Harapodásához vezet majd. (Folytatjuk) KÜSZÖBÖN A NÉMET EGYESÜLÉS (6.) Ma lép életbe a valutaunió A sebészek is elavult felszereléssel dolgoznak, mint itt a lipcsei Szent György kórházban Calabriai küldöttség Vajdaságban Kölcsönös érdek az együttműködés Vajdaság SZAT Képviselőháza Végrehajtó Tanácsának épületé­ben Zoran Ceto­vić­ tartományi nemzetközi együttműködési titkár tegnap elbeszélgetett a calabriai olasz tartomány képviselőivel, aki­ket Mario Ouverio mezőgazdasági, vadászati­ és halgazdasági minisz­ter vezetett. Az olasz vendégek háromnapos látogatáson tartózkod­nak­­Vajdaságban. A beszélgetés során hangsúlyoz­ták, hogy mindkét fél érdeke az együttműködés, különösen a vadá­szat, a vadtenyésztés, a vadak vé­delme és a vadászturizmus terü­letén, valamint a mezőgazd­aság­­ban, ami mindkét tartományban igen fejlett ágazat. A calabriai vendégek azon kívánságuknak ad­tak hangot, hogy az együttműkö­dést más területekre is ki­terjesz­­szék, különösen a tudomány, a kutatások, a technológiák és a me­zőgazdasági birtokok szervezési formájának területére, illetve min­den olyan ágazatra, ami iránt mindkét fél érdeklődést tanúsít. (Tanjug) 1990. július 1., vasárnap A BUKARESTI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI INCIDENSEKRŐL Valószolin információt m a magyar kormány Miniszterhelyettesi szinten hajlandó tárgyalni bárhol és bármikor a magyar kisebbség romániai üldözteté­séről A magyar kormány elégedetlen­­ Petre Roman román kormányfő Antall Józsefnek küldött válaszá­val, és diplomáciai úton kért va­lósághű információt a múlt hónap derekán Bukarestben és valamivel korábban Marosvásárhelyen lezaj­lott eseményekről. A magyar kül­ügyminisztérium üzenetét Szokai Imre államtitkár-helyettes adta át Budapesten, a román nagykövet­nek. Az üzenetben az áll, hogy a magyar kormány az említett ese­ményekről valósághű információt vár é­s a magyar kisebbség romá­niai üldöztetésével hibáztatható személyek megnevezését. Informá­ciót kér ezenkívül azoknak a ci­gányoknak a sorsáról, akik a ma­gyar kisebbség védelmére keltek, é­s közvetlenül azután letartóztat­ták őket. Budapest miniszterhelyettesi szintén hajlandó tárgyalni minder­ről és más kérdésekről bármikor é­s bárhol, közölte az újságírókkal Herman János, a magyar külügy­minisztérium új szóvivője. Az Erdélyi Románok Nemzeti Szövetsége elnevezésű politikai párt követeli a román kormánytól, hogy ne engedélyezze a magyar konzulátus megnyitását Kolozsvá­ron vagy bármely más erdélyi vá­rosban. A párt vezetősége úgy vé­li, hogy mindazokat az ügyeket, amelyeket a konzulátus intézne, a bukaresti magyar nagykövetség is elintézheti. Magyarországnak még néhány évvel ezelőtt is saját nagykövet­sége volt Kolozsváron és akkor zárták be, amikor Ceausescu re­­zsimje úgy vélte, hogy ez a nagy­­követség hintette el a nacionaliz­mus magvát és olyan ügyekkel foglalkozik, amely meghaladja ha­táskörét. (Tanjug) MIÉRT KÜLDTÉK VISSZA A JUGOSZLÁVO­KAT A GÖRÖG HATÁRRÓL? Nagykövetünk magyarázatot kért Milan Milutinovic Jugoszlávia athéni nagykövete magyarázatot kért az illetékes görög szervektől arra, miért küldtek csütörtökön vissza 16 jugoszláv polgárt a gö­rög határról. A hivatalos magyarázatban az áll, hogy csak nyolc jugoszlávot küldtek vissza és nem tizenhatot. A jugoszláv nagykövetnek részle­tesen is megindokolták az esetet: a visszaküldött nyolc személy kö­zül három iifn­ebmetszőként ismert, kettőnek­­nem volt vízuma, három személy több mint egy hónapot kí­vánt Görögországban tölteni, ha­bár nem volt rá elég pénzük. Az elmúl­t hét végén lépett ér­vénybe a megegyezés, mely sze­rint a két ország polgáraina­k Gö­rögországba, illetve Jugoszláviába menetelükkor naponta személyen­ként 18 ameriiscai dollárral kell rendelkezniük, illetve az ennek megfelelő drachma vagy dinár ösz­­szeggel. Ez alól a repülőgépek, vonatok és autóbuszok személy­zete, valamint a kp­rrHoin«fo­-tTr a kivételek, az utazási irodák köz­vetítésével ,nyaraló turistáknak pedig fel kell mutatniuk hitelkár­tyájukat vagy csekkjeiket. (Tan­­jug) Július 5-én Elnököt választ Csehszlovákia Négy nap múlva elnököt választ Csehszlovákia, de az egyetlen hi­vatalos jelölt, Vaclav Havel a jelenlegi államelnök még mindig nem nyilatkozott, hogy elfogadja-e a jelölést. Havelt a cseh és szlovák nyil­vánosság nevében jelölték az ál­talános választásokon győzelmet aratott mozgalmak, a Polgári Fó­rum és az Erőszak Elleni Nyíl-, vánosság. Havel azonban a jelölés elfogadását attól tette függővé, hogy elfogadják-e a képviselőház­ban az új föderális kormányt. A csehszlovák parlament július 5-ére tűzte ki az elnökválasztást, előtte pedig két nappal nyilatkozik az új föderális kormány összetéte­léről és programjáról. (Tanjug)

Next