Magyar Szó, 1990. július (47. évfolyam, 193-208. szám)

1990-07-16 / 193. szám

KÜLPOLITIKA­i Soá* Szó Az ég még várhat Tükörhiba a Hubble szimerteleszkópon, melyet szenzációs elvárásokkal lőttek fel az űr titkainak kikémlelésére ker­esete. KI A HIBÁS? A KIVITELEZŐ, a Perkin- Elmer Corp. azt állítja, hogy javítottak a megrendelő, a NASA által megadott méreteken, 21,9 százalékkal tökéletesítették az eredeti elgondolást, hogy az elsőd­leges tükörnek csak a neonfény hullámhosszának (0,0000075 cm) egy hatvannegyedével szabadna el­térnie a hiperboloid nevű homorú alakzattól. Egyes tudósok szerint az optikusok találékonysága nem sokat javított azon, hogy a NASA nagy vonalakban megadott terve hibás volt. Másrészt a hiba legva­lószínűbb forrásának a csiszológép­zett jelenség különben már Gab­­i is lehetett csillag­képe mind a hatszor igen készítői most az oszcillációt kikü­FELETT, ami a Földet nem éri el, tanulnod- vezérlőprogramját tartják. Bármi GORNita() tiz-egynehány űrszaki nyozhatja a csillagok fizikai tv­ is okozta a zavart, a legfurcsább. Olyan ... könnyedén irányította la­jdonságait — asztronómiai gond- hogy nem észlelték idejekorán. a Lord felett 380­0 kilométer,­jain túl felveti a kérdést, érdé- Hogy miért? Hoktele magyarázata magasságban keringő Hubble - mes­e dollármilliárdokat ölni ha­ leh­et. A NASA költségvetését a űrteleszkópot, akár egy ra-­sonló projektumokba, nyolcvanas évek elején némileg a lovat — persze itt ! Már a kezdet kezdetén bajok megszorította a kongresszus, így radiohullamok szolgáltak kantár-­ voltak a szuper teleszkóppal. Pá- az űrkutatási ügynökség kénytelen­ként A. tavasszal, miután április­ lyára helyezése u­tán sehogy sem volt csökkenteni a minőségi tesz­­ban fellőtték a Hubble-t, egyik akartak kinyílni az­ antennái, tek számát. Nem igényeltek a jeb­­tükrot elforditottak es attájoltak Miután ezt a problémát elh­ár­ítot­ ban felszerelt , véderőminisztériumi egy lencsét egyik kamerájában in­­ták, a Földre érkező jelekből ki­­tesztelő létesítnények segítségét, a Holdrol. Egy 3000 fényévre ■ tűnt, hogy a űrhajó le-fel vigadó- ahol esetleg felderíthették volna a fekvő csillagrendszer képét vatta­­zik. Amikor sötétből napfénybe hibát, mert attól tartottak, hogy a csomóként érzékelte ami nem is került, a Hubble hideg napelemei- hadsereg megkísérli ávenni az át­­számított rossz eredménynek, le-­ re vetődő napsugarak kisebbfajta profgramok ellenőrzését. S tS alighogy meg- vibrációkat váltottak ki, ami las- A fiaskó megbénít­ja a kamerá-Tön^^ .PreClZí° b`;'-su rej«e­s‘ eredményezett rajta. Ez hat, melyek olyan kérdésekre ígér­­allitasat. Június elején rád­ionul­ a mozgás zavart keltett a precíz lámok útján ismét elmozdítot­ak műszerekben, melyek akár 48 ki­választ, méghozzá képekben. az_ egyik tükröt, de akárhogy is­lométerről képesek leolvasni egy m^batfé^honn^n^jöttünk * nem próbálkoztak, a fényes Iota Carina rendszámtáblát. A NASA szoftver, sokkal a nagy robbanás (Big'Bang) el­mosód­ottra sem sikeredett. .Sehogy ssöbölő programokon dolgoznak, ^ramli^'r'voltágűrön ' át^mastegy tudtak kiéresíteni.­­ ugyanakkor a társak felderítése­' , . A múlt héten aztán a szörnyűi­­nek képességén is­ igyekeznek is­­korm’k­us futárként- aki az egye­­kedő tudósok kénytelenek voltak vítani, mivel az égitestek helyzete- durl‘...h.“t. h››ff if 1O d! .еГ!'\е^Пе-‘' tudomásul venni, hogy belátható nők megadásába annak idején nem a ОУЛ ›1 k­nu a - az ősz­i s e eze ideig így is marad, mivel a gömbi kalkulálták be megfelelőképpen az se utáni eseményekről. Az a fény­­eltérés igen súlyos esete forog idő múlását. Ilyen típusú műkő fenn. A gömbi eltérésnek neve­­dési zavarokra azonban számítani amely 12 milliárd fényévnyire van, a meghatározás szerint 12 milliárd évvel ezelőtt kezdte meg útját, te­hát a távoli fény felderítése olyan, mintha a korai kozmoszt látnánk. Hosszú útja során, akárcsak egy öregedő kengyelfutó, a fény is so­kat veszít erejéből, így észlelésé­hez olyan érzékeny műszerre van szükség, mint a Hubble, amely minden más létező teleszkóp be­fogadóképességénél ötvenezer gyen­gébb fény érzékelésére is képes. A szuperteleszkóp reményt keltett, hogy megtudhatjuk, milyen régi és milyen nagy a világegyetem, miből áll, milyen véget ér és mi va­gyunk-e az egyedüli élőlények az egyébként meddő kozmoszban. Úgy tűnik, erre mostanában nem ka­punk feleletet, hacsak valami világ­űri civilizáció meg nem szán ben­nünket technológiai esendőségün­­kért, és fel nem, fedi magát előt­tünk. A Hubble-tól mindenesetre n­em sok segítségre számíthatunk ebben. NINCS VISZONT MINDEN VESZVE, ha a csillagpor érdekel bennünket. A Big Bangban csak a hidrogén és a hélium jött létre, az összes többi elem, még az élet sokkal' kel­lemetle­ alapját képező szén is a csillagok­ leg­első próbálkozásai óta igen' nebbül érintette a tudósokat a tó­ ban keletkezett, és aztán szabadult gyakori a teleszkópoknál. Azt ére­­tik alatta, hogy a tükör közép­pontjától különböző távolságra fekvő két tetszőleges pontból visz­­szavert fénynek nem ugyanabban a pontban van a fókusza. A Hubb­­le-ba bejutó fény, melynek gom­bostűfej nyíre kellene szűkülnie, egy öt centiméter átmérőjű kör­területet fog be. Ennek következ­tében a csillagrendszerek, kazá­rok és csillagködök fényét nem apró pontok összességeként adja vissza, mint a pointfilista festők, hanem homályos, elkent maszat­­ként. Mint az egyik amerikai űr­kémlelő, John Pike találóan meg­fogalmazta, ,,a Murphy-törvények az űrben is hatnak”. AMIKOR FELLŐTTÉK A HUBBLET-T, a NASA, az ameri­kai űrkutatási ügynökség azt han­gozhatta, hogy a másfél milliárd dolláros szuper­teleszkóp meghök­kentően világos képet ad majd az űrről, s talán még az idők kezde­téről is információval szolgál. Ehelyett azonban inkább a csúcs­­technológia korlátaira világított rá. Nem vált be a Hubble a nagyon közeli tárgyak megkülönbözteté­sében és a korai világegyetem hai­­vány fényének felderítésében, amit két úttörő jelentőségű előnyeként harangoztak be. A szuperteleszkóp gyakorlatilag csak annyira képes befogni és kinagyítani a látható csillagfényt, amennyire a földi ob­szervatóriumok. Nem tud megtalál­ni egy távoli csillag körül kerin­gő bolygót vagy a fekete lyukat egy csillagrendszer középpontjá­ban. A vele tervezett kísérleteknek legalább 40 százalékát el kell ha­lasztani, míg a mérnökök lencse­ket készítenek a tükörhiba kikü­szöbölésére, amit űrhajósok sze­relnének be a Hubble-ba. Az űr­sétáig azonban még három vagy akár hat évet is kell várni, mert ahhoz a szuper-teleszkópnak ismét földközelbe kell kerülnie. Holott a Hubble még mindig sok ттшшшшвввшштшшвшшшшвшшшвшшншшшшвшшшт jel a szupernóvák robbanásában. A Rák csillagköd, egy szupernóva maradványának elemzése, ha a Hubble halvány tárgyakat felderí­tő színképfényképező berendezését (FOS) sikerül ráirányítani, rávilá­gíthat arra, hogy mitől robbannak fel a szupernóvák, és milyen ele­meket sugároznak ki a világűrbe. Távoli galaxisok halvány csillagai­nak tanulmányozásával a FOS azt is felderítheti, hogy vajon a világ­­egyetem terjedése lassul vagy tart­ja az eddigi tempót a tüzes lab­dává sűrűsödik vagy végül a sem­mibe veszik. (A Newsweek és a Time nyomán) A háromtonnás, másfél milliárd dolláros Hubble űrteleszkópról ké­szült világűri felvétel hnm the ground: Scientists might nseeomputers to counter some of the distortion. Computers can also sharpen the pictures sent back. Radio signals can move the secondary mirror slightly, but not enough to overcome the haw entirely. A szuperteleszk­óp vázlatos rajza: A fény visszaverődik a primer tü­körről a szekunder tükörre, majd onnan ismét visszaverődik a pri­nter tükrön található résen át. A baj az, hogy az egyik tükör alak­ja nem tökéletes, ezért nem hozza fókuszba a képeket. Számítógép­p­é­­­pekkel a Földről valamelyest enyhíthetnek a torzuláson, három-hat mindenre képes csövéhez erősített éven belül pedig az űrhajósok korrektív lencsékkel szerelhetik fel egyéb műszereivel — megfigyelheti a teleszkópot. A vonallal jelölt sötét tömbben helyezkednek el a­ a világűr ibolyántúli sugárzását,­ egyéb tudományos műszerek MILLIÁRDOS SORS Donald Trump esete Ivanával MOST MÁR LÁTSZIK: Donald Trum­pot sosem szerette senki. Túlzott magamutogatása, zseniali­tása, sikerei, hódításai és a pom­pával való szinte gusztustalan hencegése, mind-mind arra volt­­ jó, hogy maga ellen hangolja a­­ közvéleményt.­­ „Többet értem el, mint bárki a korosztályomból” — mondta Do­­­­nald 41 éves korában. Most 44,­­ és nem képes rongyos 43 millió­­ dollárt összehozni. New York in­gatlan- és kaszinókirálya már nem számít annak. Oda a luxuspalota, a Trump Tower, amelyben ónix­falak, aranylépcsők és szökőkutak vannak. Oda a Trump Prncess luxusjacht (bizonyára ez hozta rá a szerencsétlenséget, mert előzőleg Nabíla néven Kashoggi, a fegy­verkirály­ szolgálatában úszott, míg a sorsa rosszra nem fordult) a forgó ággyal, arany csapokkal és szökőkúttal. Oda a luxusrepülő­gép, a Boeing—727 hálószobával, irodával és fürdőszobával, és szökőkút nélkül. Oda a szinte mindennapi kaviáros és osztrigás partyk. Oda Ivana, a luxus feleség, és Maria Maples is, a fotómodell, áld miatt az egész zűrzavar ki­robbant. Szegény Donald. Amerik­ai imád­ja lerombolni eszményképeit, amint azok a gyengeségnek csak egy halvány jelét mutatják. Mi­nél nagyobb a bukás, annál látvá­nyosabb és élvezetesebb! Senki sem érti, hogy a zseniális építészmérnöknek és álmodozónak, aki egy évtized alatt fantasztikus vagyont hozott össze, most a ma­gas kamatok miatt nem sikerül megvalósítania legújabb fantaszti­kus tervét, és a Hudson folyó mentén levő elhagyott vasútállo­más helyén felépíteni a pompás Trump Cityt a világ legmagasabb felhőkarcolójával. A bankok szív­telenek és felróják Donald min­den eddigi veszteségét. Most kide­rül, hogy a ragyogó birodalom a kölcsönökre épült. A pazar élet­mód csupán havonta (májusban) 583 000 dollárba került. . . A bankok a múlt héten még egy haladékot adtak a márvány- és üvegpaloták királyának, de a fel­tételek rosszabbak a csődeljárás­­nál, így írja a Wall Street Jour­nal, és az csak tudja. Trump ezentúl nem vállalkozhat semmire a hitelezők aláírásos beleegyezése nélkül. Ráadásul a nyolcvanas évek páratlan „pénzzsonglőre” minden nappal szegényebb. A jachtot és a repülőgépet el kell adnia, mert eltartásuk 1,1 millió havonta. És az a baj, hogy nincs, aki megvenné . . . Noha még mindig minden mon­data „Én”-nel kezdődik, a man­hattani mogul e sorscsapások után kissé elcsendesedett. Trump: A siker művészete című könyvében nemrégiben még azt írta: „Olyan sikereket könyveltem el, hogy a bankok örülnek, ha pénzt adhat­nak kölcsön.” Őszre megjelenik a második könyve Trump: Túlélni a csúcson címmel. A KÁRÖRVENDŐK PEDIG MÉG VÁRJANAK EGY KICSIT. Barátai, akik jól ismerik, óvatos­ságra intenek. Donald becsvágyá­val senki sem számolt. „Semmi sem tartóztathatja föl!” Épületei­ből kiutálja a nem kívánt lakó­kat, ügyvédeit ráuszítja kritikusai­ra, rulett asztalai mellől elzavarja a túl jó játékosokat. „Szeretek el­lenségeket szerezni. Szeretem le­győzni őket" — szokta mondani. Trump az erényei között kiszá­míthatatlanságát tartja a legjobb­nak. Gyengéit inkább nem bon­colgatja. ..Ha az ember túlságosan sokat tanul­mányozza önmagát, olyasmit is találhat, amit nem szí­vesen lát” — ezt is ő mondta. Ne temessük el túl korán az amerikai álom egyik legreprezentatívabb példáját. (STERN) Trump Robbanássorozat Hyderabadban Több mint húszan áldo­zatul estek • Eddig senki sem vállalta a felelősséget Tegnap csaknem egyidejűleg Hayderabad pakisztáni városban négy bomba robbant, 22-en életü­­két vesztették. Eddig még senki sem vállalta magára a felelőssé­get a merényletekért A bombák robbanásával egyidejűleg mostkez­­dődött a sztrájk, amelyet nacio­nalista mozgalom hirdetett meg tiltakozásul egy aktivistájának le­tartóztatása miatt Hyderabad Sind tartomány má­­sodik legnagyobb városa, a tartó. Hiányból származik Benazir Bhut­to miniszterelnök. Az utóbbi évek­­ben a tartományban ádáz etnikai csaták dúltak, csak május 26-a óta több mint 260-an életüket vesztették. 1990. július 16., hétfő VÁLTÁS — Sztálin halott. Éljen I. Sándor! (A moszkvai Vörös tér egyik falfelirata) A „VASMAMA” — Az apám 107 évig élt, én pedig még csak 71 éves vagyok. Miért adnám át bárkinek is a hatalmat? (Eugenia Charles domi­­nicai miniszterelnök, akit „Vasmamá”-nak becéz­nek) JÓL MEGÉRTETTÉK EGYMÁST — Az ENSZ-beli képvise­lőnk jól elbeszélgetett az amerikai képviselővel: mind­kettőjüknek vannak gyer­mekei és mindketten szere­tik a narancsot. (Manush Myftiu albán miniszterelnök-helyettes) A NEMZET SZÉGYENE — Börtöneink a nemzet szégyene: annyi polgár ül bennük, hogy biztosan közü­lük fogják néhányan egy szép napon irányítani az or­szágot. (Ramon Fascovar vene­zuelai főügyész) P . TW

Next