Magyar Szó, 1990. augusztus (47. évfolyam, 224-239. szám)

1990-08-16 / 224. szám

2 KÜLPOLITIKA M­acymae 1990. augusztus 16., csütörtök Ћ ттШМт könnyítés az albán polgároknak Az SZVT döntése — A tiranai reagálás még nem ismeretes Az albán polgárok ezentúl gyor­sabban és könnyebben jutnak ju­goszláv vízumhoz — határozta el a Szövetségi Végrehajtó Tanács a legutóbbi ülésén. Azzal, hogy a JSZSZK tiranai nagykövetségén le­egyszerűsítik a vízumkiadási pro­cedúrát, az albánok egyenrangúvá válnak más országok polgáraival, akik minden nehézség nélkül meg­kapják a jugoszláv vízumot. Az SZVT döntése egyben a jó­indulat jele Jugoszlávia részéről. Nehéz megmondani, hogy Albánia viszonozza-e a jóindulatot, mert tavaly 307 jugoszláv polgár kért magánbeu­tazási engedélyt, de az albánok csak 164 kérvényt hagy­tak jóvá. Ugyanez a helyzet az idén is. A vízumkiadás leegyszerűsítésé­re azután került sor, hogy a Szö­vetségi Külügyi Titkárság és a Szövetségi Belügyi Titkárság ja­vasolta a kormánynak, szüntesse meg a kötelező konzultációt Belg­­ráddal, ha albán polgárok a be­utazásukat kérik. Az SZVT határozata gyakorlati­lag minden albánra vonatkozik, kivéve azokat, akik a nemkívána­tos idegenek névjegyzékén szere­pelnek. Kétségtelen, hogy a köny­­nyítés különösen azok számára lesz jelentős, akik az Albániában élő jugoszláv kisebbségekhez tartoz­nak. Ezeknek előbb hazájukban kell áthidalniuk az akadályokat , hogy engedélyt kapjanak a Jugo­szláviába utazásra. (Tanjug) ZAVARGÁSOK SZÖULBAN A dél-koreai rendőrség szétzavart 10 000 egyetemis­tát, akik az északiakkal együtt szerették volna meg­ünnepelni a függetlenség napját A dél-koreai rendőrség könny­gázzal zavart szét mintegy 10 000 egyetemistát, akik egy szöuli egyetemistatáborban gyűltek ösz­­sze, hogy megünnepeljék a függet­lenség napját, amelyet Pjongjang szervezett a közös határon. A Jonszei egyetem bejáratánál több száz egyetemista szembeszállt a rendőrökkel, ahol nyolc busz állt készenlétben, hogy a kivá­lasztottakat a határra vigye, ahol­ az ünnepséget meg akarták tarta-­­­ni. A rohamrendőrséggel való ösz­szetűzés után a 400 küldött, akik­nek a határra kellett volna m­en­ Nyolcvanezer szovjet zsidó települt be Izraelbe az idén Az idén, 80 000 szovjet zsidó te­lepedett be Izraelben, háromszor annyi, mint tavaly egész évben. Yitzak Peres bevándorlásügyi mi­niszter kijelentette, hogy becslé­sek szerint az év végéig további 70 000 zsidó fog érkezni az or­szágba a Szovjetunióból. A DPA hírügynökség szerint a miniszter azt is megjegyezte, hogy nagy gon­dot okoz a magányos és idős bete­lepültek elhelyezése. (Tanjug) niük, elállt szándékától és a tábor­ban, szervezték meg az összejöve­telt. Az ünnepet abból az alkalomból szervezik, hogy most lesz 45 éve Korea japán, gyarmaturalom alól való felszabadulásának. Ro Ta Vu elnök a héten kijelentette, hogy nem korlátozzák a határra való utazásokat. (Reuter) (Reuter telefoto) A leg­buzgóbb egyetemisták meg­ütköztek a rendőrökkel Brazília kiadja Gustavo Stroessnert? A héten letartóztatták a megbuktatott paraguayi diktátor legidősebb fiát A brazil rendőrség a héten le­tartóztatta a 46 éves Gustavo Stroessnert, a megbuktatott Alfre­do Stroessner paraguayi diktátor ezredesi rangban levő fiát. A bra­zil hatóságok azért szánták rá magukat erre a lépésre, mert a paraguayi kormány követelte az egykori katonatiszt kiadatását. Már jó egy éve azzal vádolják, hogy tisztességtelen úton tett szert va­gyonra és hamisítási ügyekhez is köze volt. Amióta 1989 februárjában meg­buktatták a 34 évig hatalmon levő Stroessner diktátort, a fia és csa­ládja Brazíliában él. A két ország között azonban kiadatási megálla­podás van érvényben. A brazil la­pok úgy tudják, hogy az illetékes bíróság két hónapon belül fog dön­­teni, Paraguay kiadási kérelmé­nek ügyében. (Tanjug) Árfolyamlista Augusztus 15. Sorszám: 158. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLAR 1 8.7733 OSZTRÄK SCHILLING 100 98,9890 KANADAI DOLLAR 1 9,5323 FRANCIA FRANK 100 207,7205 NSZK-MARKA 100 697.9000 GÖRÖG DRACHMA 1 — OLASZ LÍRA 100 0.9497 JAPAN JEN 100 7,3750 HOLLAND GULDEN 100 619,384« SVÉD KORONA 100 189,5856 SVÁJCI FRANK 100 836.6212 ANGOL FONT l 20.7177 USA-DOLLÄR 1 10,9011 8,8260 99,5848 9,5897 208.9705 702,1000 7.1258 0,9555 7.4194 633.1123 190,7266 841,6560 20.8423 10,9667 N­em absztrakt tákolmányt Viktor Mayer, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa Zágrábból elemzi az időszerű jugoszláv helyzetet Jugoszlávia északnyugati de­mokratikus köztársaságainak kül­ügyminisztereit, a horvátországi Mesicet és a szlovéniai Rupelt el­ső hivatalos nyugati látogatásaik alkalmával általában azzal fogad­ták, hogy igen, igen, jó ugyan az autonómia, de a Nyugatnak érde­ke, hogy megmaradjon az egysé­ges jugoszláv állam. Érthető ez az álláspont, amelyet az utóbbi na­pokban különösképp Eagleburger amerikai államtitkár-helyettes (az USA volt belgrádi nagykövete), valamint De Michel­is olasz kül­ügyminiszter hangoztatott. Senki­nek sem érdeke a Nyugaton, hogy még inkább gyorsítsa Jugoszlávia széthullásának folyamatát, mivel ez túl sok bizonytalansági ténye­zőt rejt magában. NEMZETKÖZI sajtószemle emberek szabadon munkálkodja­nak, s csupán általánosságban be­szél ,­a határok kérdésének megvi­tatásáról”, örvendezve, hogy a nagyszerb eszmék egyre népsze­rűbbek a nép körében. Ha szükség mutatkozik arra, hogy az elkö­vetkező szerbiai választásokon „szerb oroszlánként” mutassa meg magát — mint Zágrábban hiszik —, semmitől sem fog meghátrálni, s programjához mindent hozzácsa­tol, amit ma még „túlzottnak” tart. Emellett Zágrábban azt mond­ják, hogy sem Horvátország, sem Szlovénia nem kívánja­ Jugoszlá­via teljes széthullását. Ők inkább a konföderatív államszervezetre való áttérést szorgalmazzák. En­nek részleteiről tárgyalásokat kel­lene folytatni. Az előkészítő meg­beszélések a jugoszláv államel­­nöksé­g keretében és az egyes köz­­társasági vezetőségek között már meg is kezdődtek. Tuđman horvát elnök azt állítja, hogy bármelyik szerbiai vezetővel hajlandó tár­gyalni, aki az egész köztársaságot képviseli. Nem lehet tudni, meny­nyi ideig tartanának ezek a tár­gyalások, és mennyire lennének eredményesek. Jugoszlávia nillanati világ bo­rotvaélen táncol, ugyanis két le­hetősége van: vagy sikerül átala­kulnia laza államszövetséggé, meg­tartva bizonyos mértékig az egy­séges állam kereteit, vagy nyílt leszámolásra kerül sor az egyes nemzetek és köztársaságok között. Már néhány hete heves táma­dások célpontja Horvátország: a hangadó szerb körök szerint Tud­­man és kormánya az usztasa ha­gyományok követője, s a Horvát­országban élő szerbek ugyanúgy fognak járni, mint a második vi­lágháború idején, amennyiben nem szereznek teljes autonómiát Szerbia védelme alatt. A 105 hor­vátországi községből csak 11-ben képez többséget Tudman szerint a szerb lakosság, s ez csak 26 száza­léka a Horvátországban élő szer­­bek össz­létszámának." Tuđman kész kulturális autonómiát bizto­sítani Horvátországban a szerbek­nek; azokon a területeken, ame­lyeken a szerbek vannak többség­ben, a latinbetűs írás mellett a cirillbetűs írást is taníthatnak, mindkét nemzet diákjaival. Ezzel szemben nem lehet kétséges, hogy a Horvát Köztársaságban a latin­­betűs írásmód és a horvát irodal­mi nyelv lesz a hivatalos. Zág­rábban azt állítják, hogy Horvát­ország minden eszközzel küzdeni fog területi integritásáért, s a szerbeknek — akik a köztársaság összlakosságának 11—14 százalé­kát alkotják — bele kell nyugod­niuk, hogy kisebbségben vannak, és a horvát alkotmány csak a töb­bi­­ kisebbség sorában fogja emlí­teni őket. Zágrábban az az uralkodó véle­mény, hogy a jugoszláviai fejle­mények novemberben vagy decem­berben fordulhatnak válságosra, a bosznia-hercegovinai választások megtartása után. Boszniában ugyanis a nemzeti megoszlásoknak megfelelően fognak szavazni, s Szerbia ekkor megpróbálhatja széttörni e köztársaságot, maijához ragadva szerbek lakta területeit. Egy Markovic-féle jugoszláv irá­nyultságú párt iránt Zágrábban nem nagyon lelkesednek. A leg­többen úgy tartják, hogy a szö­vetségi keretek között folytatott po­­litika ideje lejárt. Másrészt — Zágrábban és Ljub­ljanában vallott nézetek szerint — ez az álláspont azt jelenti, hogy a nyugati külügyminiszterek is a homokba dugják a fejüket bizo­nyos tények előtt, és későbbre kí­vánják halasztani a problémák megoldását. A szlovénok és a hor­­vátok számára viszont nem vala­miféle absztrakt, hanem a már lé­tező Jugoszláviát javasolják.­­ Jugoszláviában azonban Milosevic szerb vezető határozza meg a köl­csönös együttműködés formáit. A horvátok, a szlovénok és az albá­nok — s most már a macedónok is — veszélyeztetetteknek érzik ma­gukat ebben az államban. Zág­rábban olyasmit lehet hallani, hogy Milosevic gondolkodásmódja elvben nem sokban különbözik egy Szaddam Husszein gondolko­dásmódjától: szónoklatainak nyel­vezete legalábbis szinte ugyanaz, s a szerb vezető a módszereket il­letően sem marad el túlságosan az iraki diktátor mögött. Felvethem a kérdés, vajon Horvátország és Szlovénia vállalhatja-e a nemzet­közi közvélemény előtt a felelős­ség egy részét az emberi jogok lábbal tiprása miatt, amelyet Mi­losevic gyakorolt Kosovóban, s amelyről Európának és az Ameri­kai Egyesült Államoknak esetleg hamarosan határozott álláspontot kell elfoglalnia. Zágrábban azt is hallani, Milo­sevic arra törekszik, hogy Jugo­szláviában polgárháborúhoz ha­sonló körülményeket hozzon létre. Az új szerb alkotmányban ugyan csak azt a jogot adja meg magá­nak, hogy „egyszerű”, s nem „szent” háborút hirdethessen meg. Az utóbbiról majd azok az em­berek tesznek, akik Milosevic na­cionalista szárnyainak oltalma alatt nőttek fel, mint például a „neocsetnik” Šešelj, aki zászlóit településről településre hordozva követeli, hogy Macedónia, Bosznia nagyobb részén, Dubrovnik, Szla­vónia és Lika területén megala­kítsa a „szent szerb birodalmat”. Milosevic hagyja, hogy az ilyen Dél-Afrika—Madagaszkár A kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok felújítása Dél-Afrika és Madagaszkár fel­újította kereskedelmi és gazdasá­gi kapcsolatait. Az erről szóló megállapodást Antananarivóban Pik Botha és Jean Ramenanjaram külügyminiszterek írták alá Pre­toria történelminek minősítette, mert a két ország 15 éve tartó el­lenségeskedésének vetett véget. A megállapodás megkötése előtt De Klerk dél-afrikai és Ratsiraka madagaszkári elnökök tárgyaltak Egyetértettek abban, hogy sürgő­sen helyre kell állítani a békét és biztonságot Dél-Afrika terüle­tén és fejleszteni a gazdasági együttműködést. A diplomáciai kapcsolatokat azonban még nem vették fel. A megállapodás annál jelentő­sebb, mert Madagaszkár az afri­kai országok között élen járt Pretoria bojkottálásában. (Tanjug) KOLUMBIAI KOKAINHÁBORÚ A „harmadik ember" halála Gustavo Gaviria Rivero, a medellíni maffia egyik vezetője a rendőrséggel vívott tűzharcban életét vesztette Medellínben a rendőrséggel ví­vott tűzharcban életét vesztette a hírhedt kábítószercsempész-­­ hálózat harmadik legfontosabb embere, Gustavo Gaviria Rivero,­­ az első számú állami ellenségnek­­ kikiáltott Pablo Escobar Gaviria közeli rokona. A rendőrségnek sikerült felfedni a kokain báró rejtekhelyét. Mint később kide­­­­rü­lt, az Oroszlán becenévre hall­gató Rivero Medellin egyik elő-­­ kelő negyedében húzta meg mag I­gát, egy valóságos beton erődít­ményben, amelyet korszerű elektrooos riasztórendszer öve­zett. Úgy tűnik, hogy a korábbi rend­őrségi sikerek tovább folytatód­­na­k, hiszen a közelmúltban sike­rült elfogniuk Escobar Tabordát, , majd korábban ugyancsak tűz­harcban lelőniük a medellini kar­­­ teli második legfontosabb emberét, I Gachát. A legutóbbi akcióval egyidőben a rendőrök Bogotában letartóztattak további 17 személyt, akik ugyancsak fontos szerepet játszottak a kábítószer-csempé­szésben. A rendőrök lefoglaltak két helikoptert és megsemmisítet­tek egy titkos laboratóriumot, amelyben a bűnszövetkezet ko­kaint állított elő. A kolumbiai kábítószer-hábo­rú kezdete, vagyis tavaly augusz­tus óta a rendőrségi akciók során mintegy 500 személy vesztette éle­tét, a kábítószermaffia pedig több mint 30 alkalommal robbantott pokolgépet, amelyek úgyszintén több emberéletet követeltek. Az egymás ellen folytatott ádáz küz­delem során egy utas­gépet felrob­bantottak, s több mint 100 ember szörnyethalt. A maffia bérgyilko­sai pedig 215 egyenruhást gyilkol­tak meg. (Tanjug) (Heti tér telefotó) Johannesburgtól délre van a Thokoza település, amelyben túlnyo­mórészt idénymunkások élnek. A héten a kosza és zulu törzsbeliek között véres leszámolások történtek, amelyeknek legalább száz halá­los áldozatuk volt. A képen: dél-geeri­iai rendőr nyugalomra inti a kosza munkásokat ___

Next