Magyar Szó, 1990. október (47. évfolyam, 270-284. szám)

1990-10-01 / 270. szám

1990. október 1., hétfő Мидабб KÜLPOLITIKA ! Zavargások Irakban — írja egy katari lap A MENA hírügynökség jelentése szerint egy katari lap vasárnapi számában rendbontásról és zavargásokról számolt be, amelyekre Irak több városában sor került a nemzetközi gazdasági zárlat következtében tapasztalható mind nagyobb áruhiány és ínség miatt. A tömeges zavargásokról szóló híreket ugyan lehetetlen ellenőrizni, de mint azt a katari lap írja, egy észak-iraki város polgármestere ellen vizsgálatot indítottak, mivel engedélyezte az elégedetlen tömegek gyülekezését. Az említett forrás arról is ír, hogy az úgynevezett néphadsereg egységei szétzavarták a tüntetőket, akik kormányellenes jelszavakat kiáltoztak és Szaddam Husszein elnök képeit szaggatták össze. A lap híradása szerint a zavargásoknak számos áldozata volt és többszáz polgárt letartóztattak. A közel-keleti megfigyelők többsége úgy véli, hogy Irakot egyre jobban sújtja a gazdasági zárlat, ami miatt a hatóságok tovább szigorítják az élelmezésre vonatkozó rendszabályokat. (Tanjug) Asszad követe Mubaraknál Abdel Halim Khaddam szíriai alelnököt tegnap Kairóban fogadta Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, és átvette tőle Hafez el Asszadnak az Öböl-válság megoldására vonatkozó üzenetét. Ez közvetlenül azután történt, hogy a Szíriai elnök befejezte teheráni látogatását, ahol arra igyekezett rávenni az iráni vezetést, hiánytalanul alkalmazza a Biztonsági Tanács által meghozott Irak elleni intézkedéseket. Egyiptom és Szíria ismételten felhívással fordult Irakhoz, vonja ki csapatait Kuvaitból, és járuljon hozzá a válság megoldásához. (Tan iug) Tarik Aziz váratlan látogatása Ammanban Szaddam Husszein üzenetét közvetítette a jordániai uralkodónak Tarik Aziz iraki miniszterelnökhelyettes és miniszter bejelentetten ammani látogatását azzal hozzák kapcsolatba, hogy Szaddam Husszein iraki elnök üzenetét vitte Husszein jordániai uralkodónak. Feltételezik, hogy az üzenet azokra az erőfeszítésekre vonatkozik, amelyek az Öböl-válság békés megoldására irányulnak. Az iraki sajtó a látogatásról nem adott hírt, és teljes titoktartás fedi a miniszterelnök-helyettes küldetését. A kiszűrődött információk szerint az üzenet két változatot tartalmaz, az egyik az iraki javaslatok elfogadásának esetére, a másik pedig a jelenlegi állapot fenntartására vonatkozik. (Tanjug) Szaddam Husszein a mohamedán hívőkhöz fordul Várható, hogy Mohamed próféta születésének évfordulója alkalmából vasárnap este Szaddam Huszszein iraki elnök üzenetet intéz a világ mohamedán hívőihez. Úgy hírlik, hogy az iraki elnök igyekszik megmagyarázni országának az Öböl-válsággal kapcsolatos álláspontját, és minden bizonynyal elítéli az amerikai és a nyugati csapatok jelenlétét a szaúdarábiai mohamedán szent helyeken. Egyes vélemények szerint az iraki elnök üzenete fordulópontot jelenthet az Öböl-válság alakulásában. Jólértesült körök az iraki elnök várható üzenetét az arab országokban, elsősorban Algériában, Marokkóban és Jordániában folytatott többnapos megbeszélések eredményének tulajdonítják. (ГапjUg) _____. . --------------- Izrael felkészült egy esetleges iraki támadásra Eddig nincsen közvetlen jele annak, hogy Irak megtámadja Izraelt, de az izraeli hadsereg minden előkészületet megtesz, hogy egy esetleges támadás ne érje váratlanul — jelentette ki az izraeli rádiónak Shamron vezérkari főnök. Véleménye szerint, ha Irak egy ilyen lépésre szánja magát, akkor a legfelkészültebb közel-keleti hadsereggel szembesül — közölte a vezérkari főnök. (Tanjug) Az Emberi Jogok Helsinki bizottsága lemondta küldöttségének jugoszláviai látogatását Az Emberi Jogok Helsinki Bizottságának bécsi székhelyén tegnap közleményben nyilvánosságra hozták, hogy küldöttségük nem látogat Jugoszláviába október 1-jén, a már korábban kijelölt időpontban. Ezt a döntést azzal indokolták meg, hogy „egy hónappal négytagú küldöttségüknek Jugoszláviából való kiutasítása után sem mutat a szerb kormány hajlandóságot arra, hogy felhagyjon intézkedéseivel, amelyek ellenkeznek a Jugoszlávia által vállalt kötelezettségekkel.” A Tanjug hírügynökséghez eljuttatott közlemény szól arról is, hogy a biztonság levelet intézett a jugoszláv hatóságokhoz, amelyben követelik a korábbi küldöttségük „kitoloncolásáról hozott korábbi döntés hatályon kívül helyezését, az elkobzott írott anyag visszaszolgáltatását és annak szavatolását, hogy Kosovóban nem fogják üldözni az emberi jogok aktivistáit a bizottsággal fenntartott kapcsolataik miatt”. (Tanjug) Markovic interjúja a Die Presse bécsi lapnak Mi senkit sem kényszerítünk arra, hogy a jelenlegi feltételek között éljen, mi több, odáig megyünk, hogy feltesszük a kérdést: kíván-e Jugoszláviában maradni vagy sem? — jelentette ki a Die Presse bécsi lapnak adott vasárnapi interjújában Ante Markovic, az SZVT elnöke. Kifejtette azt a véleményét is, hogy az ország jövőjére vonatkozó megoldást csakis a szabad általános választások után megalakuló jugoszláv parlament terjeszthet elő. Hangoztatta, hogy azoknak a köztársaságoknak, amelyek ki akarnak válni, meg kell tenniük az erre vonatkozó lépéseket, azoknak pedig, amelyek maradnak, tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt. (Tanjug) Meghalt a tanács, éljen az önkormányzat (Folytatás az 1. oldaról) gon a választások gyorsabban inflálódtak, mint a forint. Tavasszal először a szavazók 35, majd 55 százaléka mutatott érdektelenséget a kétfordulós parlamenti választások iránt, majd a júniusi népszavazáson — a köztársasági elnök megválasztási módjáról — a 86 százalékos távolmaradás lényegében társadalmi bojkottot jelentett. Az országgyűlési honatyák bölcs előrelátásának köszönhetően a helyhatósági választásokon már 40 százalékos részvételi arány is elegendő az első forduló érvényességéhez. Azokon a településeken,illetve választókörzetekben, ahol ennél kevesebben voksolnak, ott az Országos Választási Bizottság által meghatározott időpontban második fordulót tartanak, amikor már nincsenek számbeli kötöttségek, s így az is előfordulhat, hogy a polgároknak esetleg csak elenyésző kisebbsége dönt a falu, a város tisztségviselőinek személyéről. Ma tehát a stabil, a közakaratra alapozott önkormányzatok létrejötte a tét. A tízezernél kevesebb lakosú településeken az úgynevezett kislistás gyakorlat szerint bonyolították le a választást. E községekben, kisvárosokban nincsenek választókerületek. A polgárok valamennyi jelölt nevével találkozhattak, a szavazólapon, és annyi név mellé tehették X-et, ahány tagú a képviselő-testület. Ugyanezek a polgárok egy másik szavazólapon a polgármester-jelöltekre voksolhattak. A népesebb településeken viszont a helyi képviselők felét egyéni választókörzetben, a másik felét a pártok, társadalmi szervezetek listáira leadott szavazatok alapján választották meg. Érdeklődés előtt meg ki kerül Budapest főpolgármesteri székébe, vajon a fentiek listáján indított Barsiné Pataky Etelka várospolitikai szakember-e, vagy az SZDSZ- es, csaknemkét méter magas Demszky Gábor, aki 1979 óta az ellenzék tevékeny tagja, jelenleg országgyűlési képviselő. A választások eredményére várva újságírói körökben különféle találgatások, feltételezések hangzanak el, például, ha az SZDSZ győzne a fővárosban, egy ellenzéki Budapest mindenesetre új súlypontot jelentene a politikai életben. A parlamenti kisebbségről kiderülne, mi kezd a hatalommal az egyötöd magyarországnyi fővárosban, hogyan tudja például egyszerre érvényesíteni annyira hangoztatott szociális érzékenységét és liberális gazdasági elveit. E különleges helyzet ugye akkor megakadályozná, hogy az ellenzék túlságosan megmerevedjen ellenzéki magatartásában, míg a kormánypártoknak megadatna az ellenzékiség kaján öröme. Mi lesz itt, tette fel az egyik párt szórólapján. Majd kiderül, ha hétfőn délelőttöl kezdve megkezdik a részeredmények közlészét FISCHER Jenő Az emberiség egyötöde még mindig éhezik (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi közösség érdeke, hogy kiegyensúlyozottabb gazdasági és műszaki fejlődést biztosítsanak ezeknek az országoknak,, amely nem hanyagolja el a környezetvédelem kérdését sem. A JSZSZK Elnökségének elnöke közölte, hogy Jugoszlávia támogatja a tanácskozás záróhatározatainak javaslatát. Dr. Borisav Jovic írásos üzenetet is intézett a tanácskozás részvevőihez. (Tanjug) Olajra léptek az olajlenek KELET-EURÓPÁNAK A LEHETŐ LEGROSZSZABBKOR jött a Kuvait elleni iraki agresszió és az ezt követő, a megszállóval szembeni embargó. A KGST-tagországok kőolajellátása már az év elején megnehezült, miután a Szovjetunió drasztikusan csökkentette a nekik szánt szállítmányokat. Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország a tavalyinál 30 százalékkal kevesebb olajat kap az idén a belső bajokkal küszködő nagy országtól. (A legújabb hírek szerint Magyarországra az egynapos megszakítástól eltekintve már egy hete nem érkezett szovjet kőolaj.) Ez önmagában véve még nem lenne olyan tragikus, mert arra számítottak, hogy a szovjet szállítmányok csökkenéséből adódó kiesést a rendkívül kedvezményes áron, hordónként 14 dekárért felkínált iraki olajjal pótolják, azzal, hogy Bagdad ily módon törlesztené velük szembeni tetemes adósságállományát. Az öbölháború tíz éve alatt a kelet-európaii országok jelentős mennyiségű fegyverrel és felszereléssel látták el Irakot, így méltán építették az onnan esedékes olajra. Várakozásaikat azonban meghiúsították a legújabb fejlemények. A világpiacon az olaj ára máris szédítő magasságot ért el — több, mint 40 dollárba kerül hordónként. Józan becslések szerint a jelenlegi helyzet elhúzódásával nem kizárt, hogy hamarosan a 60 dollárt is meghaladhatja. Tovább súlyosbítaná a helyzetet egy esetleges háború, különösen, ha az eleve leírt kuvaiti és iraki olaj mellett Iraknak sikerülne akár átmenetileg is üzemképtelenné tennie a stratégiai fontosságú szaúd-arábiai olajkikötőket. Márpedig Szaddam Husszein azzal fenyegetőzik, ha megtámadják, első dolga lesz lebombázni a szomszéd kikötőket, és szorongatott helyzetben inkább felgyújtja az iraki és kuvaiti olajipari létesítményeket, minthogy az ellenség kezébe kerüljenek. Hiába növelték a kőolajban gazdag országok a kitermelés mennyiségét, az USA energiagazdálkodási szakértői megállapították, hogy a napi mennyiség 15 millió hordóval kevesebb a korábbinál. NYUGATNÉMET GAZDASÁGI SZAKEMBEREK kiszámították, hogy egyes kelet-európai országoknak tisztán matematikailag mekkora terhet jelent az olajár-emelkedés. A múlt heti, hordónkénti 30 dollárt vették alapul, de mn is azt az eredményt kapták, hogy LenaTvelorezánзтак a deviza jövedelem 33, Csehszlovákiának 00, az egyébként is elmaradottabb Bulgáriának pedig 120 százalékát kellene nyersolaj vásárlására fordítania. Valóságos mélyütés ez, ha tudjuk, hogy a kelet-európai országok devizajövedelmük nagy részét is Irakban, illetve Kuvaitban szerezték. Bagdad még Romániának is 2,2 milliárd dollárral tartozik, nem is szólva a többiekről. Mindenki tudja, hogy jugoszláv mérnökök és építőmunkások is tömegesen mentek iraki munkavállalásra akecsegtető dollárjövedelem reményében. Ante Markovic kormányfő pedig valójában hiába látogatott Bagdadba a nyáron, megsürgetni az iraki adóssághátralékok átutalását, Szaddam Huszszein kedélyes ígéretein kívül vajmi keveset hozott haza a tarsolyában. Most már jó időre, vagy akár örökre is lemondhatunk arról, hogy megkapjuk a bagdadi rezsimnek végzett munka és leszállított felszerelés ellenértékét. Mi több, az embargó és az emiatt meghiúsult további szerződések dollármilliárdokban mérhető veszteséget okoznak Jugoszláviának. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az embargó betartására felügyelő bizottság mellett létrehozott egy különbizottságot is, hogy vizsgálja meg a blokádok által legsúlyosabban érintett államok kártérítési követeléseit, de a beérkezett kérelmek számát és a szükséges pénzalap bizonytalanságát tekintve édeskevés kilátásunk van arra, hogy érdemben megtérüljön a kárunk. EUFÓRIÁBÓL, AZ 1989-ES DOMINÓSZERŰ REZSIMBUKTATÁSOK mámorából a piacgazdaság tetézett buktatóira eszmélnek most szerte Kelet-Európában. Jugoszláviában, ahol évtizedek óta nem létezik a szigorú értelemben vett szocialista tervgazdálkodás, nem lehet megfelelő képet alkotni a hiánygazdaságok hamis és sivár, de sziklaszilárdnak tűnt létbiztonságáról, amit most külső és belső tényezők együttes hatásával egyre nagyobb bizonytalanság vált fel. Növekszik a munkanélküliség, emelkednek az árak és viszszatérnek a már letűntnek hitt, hosszan kígyózó sorok. Egyelőre főleg a benzinkutak előtt, de jogos a félelem, hogy az energiadrágulás kedvezőtlen hatása a gazdaság minden ágazatára kigyűrűzik. RECESSZIÓ FENYEGETI A FEJLETT NYUGATOT is, még jó, ha megússza a válságot a gazdasági növekedés valamelyes csökkenésével, úgyhogy saját problémái tükrében kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy Kelet-Európa talpraállításával törődjön. TURUCZ Éva Tupurkovszki Cipruson Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök tegnap Nicosiában fogadta Vaszil Tupurkovszkit, a JSZSZK Elnökségének tagját. Vasziliu és Tupurkovszki véleményt cserélt a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a Perzsa-öbölben kialakult állapotokra, és az európai politikai folyamatokra. Tupurkovszki vezeti a szigetország függetlenségének 30. évfordulós ünnepségein részt vevő jugoszláv delegációt. Az Elnökség tagja találkozott a Cipruson dolgozó jugoszláv polgárokkal is. (Tanjug) _______ Jugoszláv fegyvercsempészt füleltek le Svájcban A svájci—olasz határon elfogtak és letartóztatták Ali Rehani 29 éves jugoszláv állampolgárt, aki a gépkocsijába beépített rejtekhelyen húsz puskát akart átcsempészni — közölte a svájci rendőrség. A közlemény szerint Svájcban, Olaszországban és Jugoszláviában indítanak vizsgálatot az ügy kiderítésére. Fennáll a gyanú, hogy Rehani már több ízben csempészett fegyvert az albán szeparatisták számára, akiknek rendelését Kosovóból és Macedóniából kapta. (Tanjug) ___________ Törökország vegyi védekezésre készül Ankarába vasárnap öt szálítórepülőgép érkezett, amelyek 231millió dollár értékű felszerelést hoztak, amely egy esetleges vegyi támadás esetén mintegy 5000 ember védelmére alkalmas. A gázálarcok és a védőöltözékek Hollandiából származnak. (Tanjug) Nem jelent meg az Izvesztyija vasárnapi száma Vasárnap nem jelent meg a szovjet kormány lapja, az Izvesztyija. A moszkvai rádió jelentése szerint ez 1917 márciusa óta először történt meg. A több mint tízmilliós példányszámú újság papírhiány miatt nem kerülhetett az olvasók kezébe. Az Izvesztyija a legjobb szovjet lapok közé tartozik, mivel nagyfokú tárgyilagossággal ír a legérzékenyebb politikai és gazdasági kérdésekről is. (Tanjug)