Magyar Szó, 1991. február (48. évfolyam, 30-57. szám)

1991-02-01 / 30. szám

r , KÜLPOLITIKA M/símtió Ideológiával fűszerezve Kínában közzétették az öt- és tízéves gazdaságfejlesztési tervet (Különtudósítás a Magyar Szónak Peking, január 31. Az­ 1995-tőe terjedő időszak gazdaságfejlesztési tervének javas­latát és a 2008-ig terjedő tízéves terv fő irányvonalait még tavaly decemberben jóváhagyta a Kínai KP KB, de csak most hozták nyil­vánosságra. A gazdaságfejlesztési tervet részletesen kidolgozva óva­tosan vezetik Kínát a konzervatív és liberális erők lehetséges ösz­­szeütközéseinek aknamezőjén át. Noha első pillantásra úgy tűnik, hogy a gazdaságfejlesztés útja a kompromisszumok labirintusában egyensúlyos, mégis jobb kilátásokat ígér az ország több mint egy­­milliárd lakosának. Miért ilyen a kezdet? Azért, mert a gazdaságfejlesztési terv rendkívül terjedelmes javaslatát a kínaiak konkrétnak nevezik, és mindenki másnak, aki elolvassa, világos, hogy minden mondat hem­zseg a kompromisszumoktól, az el­lentmondásoktól és a kínai veze­tés gazdasági és ideológiai ellen­téteinek elsimítására irányuló pró­bálkozásoktól. Ez is a vezetés liberális részé­nek a sikere azonban, mert egy ilyen javaslat is sokkal nyitottabb a reformok iránt, mint a tavaly ősszel napvilágot látott első terve­zetek. A Teng­ Hsziao-ping vezeté­se alatt a hetvenes évek végén megkezdett gazdasági reformok majdnem minden formája megma­radt ebben a javaslatban Még az az értékelés is áll, hogy Kína a szocializmus fejlődésének kezdeti szakaszában van, ezt még Csao Ce-jang, a leváltott pártfőtitkár mondta. A konkrét javaslat, hogy az év­ezred végéig 1980-hoz viszonyítva meg kell négyszerezni a társadal­mi összterméket, hogy viszonylag kényelmessé tegyék a nép életét, a fejlődésben pedig a mezőgazda­ságot, az energiagazdaságot, a köz­lekedést és a honvédelmet részesí­tik előnyben. Továbbra is alkal­mazzák a különleges , gazdasági körzetek fejlesztésére hozott in-­ tézkedéseket, de többé már nem élveznek elsőbbséget a gazdaság­ban. A nyersanyagok többé nem jutnak egyenesen a gazdasági kör­zetekbe, hanem m­ás kínai fejlesz­tési övezetekben is elosztásra ke­rülnek. Árreformot is terveznek, de nagyon körültekintően és fokoza­tosan. Mint maga Li Peng kor­mányfő mondja, csak az állam és a fogyasztók lehetőségeivel össz­hangban foganatosítják, olyan mértékben, hogy a lakosság el tud­ja viselni a csökkentett ártámoga­tással járó megrázkódtatásokat. A kínai gazdaságpolitikát to­vábbra is a tervgazdálkodás jel­lemzi, a piaci mechanizmusokat fo­kozatosan fogják bevezetni. A tu­lajdon fő formája a szocialista köztulajdon marad, a magántulaj­don pedig, melyről már régóta be­szélnek Kínában, csupán kiegészí­ti azt. Az ország politikai fejlődésében Kína szigorúan tartja magát a marxizmus—leninizmus és Mao eszméihez­, a proletariátus diktatú­rájához a KP vezető szerepével. A fő buktató és a több hónapos halasztgatás oka az öt- és tízéves kínai gazdaságfejlesztési terv meg­hozatalában­ a központi kormány és a tartományok viszonya volt, illetőleg a profit elosztása. Meg­maradt az a megállapodásos meg­határozott pénzösszeg, melyet a tartományok fizetnek a központi kormánynak a profitból (világos, hogy az összegek érezhetően na­gyobbak lesznek), az adóbegyűjtés után kialakult összbevétel elosz­tásának javasolt módját azonban kihagyták a terv végleges változa­tából. A ko­npromisszum­­ érdeké­ben azt állítják, hogy csupán kí­sérletképpen vezetik be, hogy meglássák, miként működik. A fizetésképtelen állami vállala­tok esetében azt javasolták, hogy ne zárják be őket, hanem vonják össze jól gazdálkodó cégekkel, és ily módon állítsák talpra. A nép egy részének engedélye­zik, hogy meggazdagodjon, de ugyanakkor ragaszkodnak a sze­mélyi jövedelmekben tapasztalha­tó különbségek áthidalásához. A szöveg minden más részében is vannak kompromisszumok és el­lentmondások, és csak ezután válik majd el, mennyiben lehetséges ennyi ellentét dialektikus, törések nélküli szembeállítása. A vezetés­ben, mind a konzervatívoknak, mind a liberálisoknak van okuk az elégedetlenségre és az elégedett­ségre is. Hogy a nép hogy jár majd, sosem lehet előre tudni. A politikai irányvonalak és gaz­dasági útmutatók bő választékának eme önkiszolgálója felkínálja mindazt, amivel a nyugati és a keleti, országok rendelkeznek, de, mint maguk a kínaiak is mondják , kínai módra. Valószínűleg szá­mukra a legvilágosabb, hogy mennyire konkrét a gazdaságfej­lesztési tervezet. Ljiljana VASIC CSEH ÉS SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Jogtalanul elítéltek rehabilitálása A tavalyi év második felében Csehszlovákiában a helyi bírósá­gok döntései alapján 114 978 — a háború utáni négy évtizedben, a kommunista rezsim idején „jog­talanul elítélt” — személyt reha­bilitáltak — jelentette ki Leon Richter cseh igazságügy-minisz­ter. A halálra ítéltek, a vizsgálati fogság, illetve igazságtalan bünte­tésük letöltése során életüket vesz­tett személyek utódai 100 000 ko­rona kártérítésre jogosultak. A még életben levők 15—20­0­o­rona nyugdíjpótlékra jogosultak a börtönben vagy munkatáborban­­,­­töltött minden hónapra, azzal, hogy teljes havi jövedelmük, a nyugdíjat is beleértve, nem halad­hatja meg a 3800 koronát. Nem hivatalos adatok szerint 42 év során, ameddig a CSKP egyedül birtokolta a hatalmat, hozzávetőleg egymillió embert tet­tek ki különféle üldöztetéseknek és sokan meg is haltak közülük. (Tan­jug) Az atomkorszak negyedik évtizedének elején az em­beriséget fenyegető új veszélyként jelentkezett a kör­nyezetkárosítás. Valós fenyegetésként vetődött fel az em­beri környezet — a légkör, a vizek, az élővilág, a szilárd földkéreg és más környezeti tényezők — katonai érdek­ből való mesterséges károsodása, a környezeti hadvise­lés lehetősége. Az 1970-es évek elején a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulása, az európai enyhülési folyamat kedvező fel­tételeket teremtett egy olyan sokoldalú leszerelési meg­állapodás kimunkálására, amely nem az akkori közvet­len háborús fenyegetés elhárítására, hanem a jövőbeni veszélyek kizárására irányul, s alapvetően nem jár konze­ret fegyverzetcsökkentési, sem pedig biztonság-, illetve bizalomerősítő intézkedésekkel, hanem deklaratív jellegű. Az egyezményt, amely a környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalma­zását­ tiltja, a Szovjetunió 1974-ben tett kezdeményezése nyomán a genfi Leszerelési Bizottság dolgozta ki a 70- es évek közepén. Az egyezményt az ENSZ-kü­zgyűlés XXXI. ülésszakán 1976. december 10-én fogadta el és azt Cenfben 1977. május 18-án írták alá. Az egyezmény ré­sze a tömegpusztító fegyverek használatának eltiltásá­ról kötött szerződések és egyezmények sorozatának. A környezeti hadviselés tilalmát kimondó — mind­össze 15 cikkből álló — egyezmény részesei arra vállal­tak kötelezettséget, hogy tartózkodni fognak az „olyan, környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazásától, amelynek mint pusz­tító kárt vagy sérelmet okozó eszközöknek bármely más részes államra széles körű, hosszan tartó vagy súlyos hatásuk van” (I. cikk). Az egyezmény azt is meghatározta, hogy környezetmó­­dosítónak tekintik az olyan eljárást, amely „a természeti folyamatokba való tudatos beavatkozás révén megváltoz­tatja a Föld vagy a világűr dinamikáját, összetételét vagy szerkezetét, beleértve a Föld élővilágát, szilárd kér­gét, vízkörét és légkörét” (II. cikk). A HÁBORÚ ÉS A NEMZETKÖZI JOG (11.) Környezeti hadviselés Az okirat rendelkezései azonban nem akadályozzák a környezetmódosító eljárások békés célú alkalmazását és nem sérthetik a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és az ilyen alkalmazásra vonatkozó szabályait. A részes államok továbbá kötelezettséget vállaltak arra, hogy tanácskoznak és együttműködnek egymással mind­azon kérdésekben, amelyek az egyezmény alkalmazása során felülkerekedhetnek és egymásnak kölcsönös segít­séget, nyújtanak, valamint együttműködnek minden olyan vizsgálat lefolytatásában, amelyet a Biztonsági Tanács a hozzá benyújtott panasz alapján kezdeményezhet. Ez utóbbi esetben az egyezmény melléklete alapján létreho­zott Szakértői Tanácsadó Bizottság köteles ténymegálla­pításokat tenni és szakvéleményt adni Az egyezmény korlátlan időre szól, s húsz ország meg­erősítő okmányának az­ ENSZ-nél történt letétbe helyezé­se után, 1978 októberében lépett hatályba. Egyelőre csak 51 részese van, de köztük található a legtöbb fejlett ipa­ri ország is. Működését a részes államok rendszeresen felülvizsgálják. Az Öbölháború már eddig is súlyos emberi és anyagi veszteségeket hozott, de súlyos környezeti károkat is oko­zott. Irak „új” fegyvere, az olajnak a tengerbe engedése — habár ezáltal harcászati szempontból semmilyen lé­nyeges előnyt nem biztosított — példátlan környezeti ka­tasztrófával fenyegeti nemcsak a Perzsa-öböl állat- és növényvilágát, hanem veszélyezteti a környez­ő országok tengervíztisztító berendezéseit és a különben is szegényes ivóvíztartalékait. Az amerikai tudósok úgy értékelik, hogy az öböl nö­vény- és állatvilága a kiömlő olaj miatt teljesen meg­semmisül, legelőször a planktonok, amelyek a halak alap­vető eledelét képezik. Doroti Smith, a Greenpeace elne­vezésű környezetvédelmi szervezet képviselője szerint „az öböl átlagmélysége 30 méter, úgyhogy lényegében itt elég kis mennyiségű víz kellene, hogy abszorbeálja az óriási mennyiségű olajat. Ahhoz pedig, hogy a Perzsa-öböl vize teljes egészében kicserélődjön, legalább 200 év szükséges”. A naftakutak­ felgyújtása — amellyel Szaddam Husz­­szein ugyancsak fenyegetőzik (de ezt a bombázások is előidézhetik) — nem kisebb veszéllyel fenyeget. Elkép­­zelni is szörnyű az apokaliptikus képet — több száz égő olajkutat, amelyek füstje eltakarja a Napot. Az ezt a le­hetőséget latolgató legutóbbi londoni tanácskozás részt­vevői szerint az iraki—kuvaiti olajmezők füstje 20 fokos lehűlést okozna, amely kiszárítaná az ázsiai monszunokat és több milliárd ember éhhalálát okozná Ezenkívül savas esők áztatnák a földet... A helyi háborúnak tehát általános környezetszennyeződési következményei lesz­nek. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a hadi­es (mint a nemzetközi jog egyik ágai szerint — a hézagosságai elle­nére — a hadviselő feleknek nincs korlátlan joguk az ellenségnek (és az egész emberiségnek) ártó eszközök és szükségtelen áldozatokat okozó fegyverek bevetésére, il­letve tiltja a korlátlan (és értelmetlen) háborúzást. Egyetlen új fegyverfajtát vagy hadviselési módot sem lehet tehát jogszerűnek tekinteni azért mert azt nem­zetközi jogszabály kifejezetten nem tiltja A nemzetközi jog ennek az elvének a korszerű hadviselés feltételei kö­zött még mélyebb értelme van, hiszen az egész emberi­ség és a civilizáció fennmaradása forog kockán. BOZÓKI Antal (Vége) összetűzések Dél-Afrikában Tegnap hatan vesztették életü­ket az Afrikai Nemzeti Kongresz­­szus (az ANC) és az Inkatha zu­lupárt tagjai közötti összetűzések­ben Natal dél-afrikai tartomány­ban. Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség szóvivője kijelentette, hogy a leghevesebb összecsapások Umgababa városában­­ történtek, hatvanan megsérültek és százötven ház megrongálódott. Az összecsapásokra két nappal Nelson Mandela, az ANC a­lelnö­­kének­ és Marigoshutli Butinelezi, az Inkatha vezetője tárgyalásai­nak megkezdése előtt került sor. A két vezető a dél-afrikai feketék szervezeteinek tagjai közötti el­lenségeskedés megszüntetéséről ké­szül tárgyalni. A román elnök Olasz­országban Tegnap háromnapos­­látogatásra Olaszországba utazott Ion Iliescu román elnök. Közvetlenül Buka­restből való elutazása előtt úgy nyilatkozott, hogy olaszországi lá­togatásával Románia tovább nyit a fejlett nyugati világ felé. A román államfő Rómában ta­lálkozni fog Olaszország legma­gasabb rangú tisztségviselőivel, s előirányozták véleménycseréjét II. János Pál pápával. Bukarest nem­régiben nagyköveti szinten dip­lomáciai kapcsolatot létesített a Szentszékkel. (Tanjug) 1991. február 1.– péntek Patriotok és Stingerek Izraelnek Német katonai ajándék Németország sürgősen mintegy 700 millió dolláros katonai segélyt­­küld Izraelnek, hogy a zsidó ál­lam megerősíthesse védelmét f az iraki rakétatámadások miatt, egy­szersmind teljes hadipotenciálját is — írják a tegnapi izraeli la­pok izraeli és német forrásokra hivatkozva. Az Izraelnek szánt eddigi leg­nagyobb európai katonai „aján­dékcsomagban” található két ten­geralattjáró, Patriot amerikai ra­­két­aelhárító lövedékek ütegei, va­lamint legalább 200 Hawk és Stin­ger föld—levegő típusú rakéta, is­meretlen számú, vállról kilőhető, a legkorszerűbb technológiával­­ké­szült Roland elnevezésű mérnök,6 francia lövedék, és 10 nehéz ame­rikai szállító helikopter. A Jeru­salem Post írása szerint hirtelen megerősödik az izraeli légelhá­­rítás, a vegyi és biológiai fegy­verektől va­ló védelem, mert Né­metországból több tíz különleges páncélos jármű érkezik a vegyi és biológiai fegyverrel mérgezett területek felderítésére és méreg­telenítésére. Százezer gázálarc és több mint egymillió szűrő zárja a sort. Izraeli becslések szerint a leg­fontosabb tétel a két tengeralatt­járó, melyeknek előállítási költ­sége 546 millió dollár, és melye­ket Izrael már bizonyos ideje meg­rendelt, de nemrégen elállt a fel­­rendeléstől, mert a német kor­mány nem volt hajlandó hitelezni Tel-Avivot. (Tanjug) Palesztin gerillaakciók Dél-Libanonban Az Al Fatah és néhány más radikális frakció fokozta izrael-ellenes tevékenységét Három palesztin gerilla elesett, nagyobb számú pedig megsebesült az izraeli megszálló csapatok és a Dél-libanoni Haderő zsoldososztag ellen szerdán vívott harcokban az izraeli megszállás alatt álló dél­libanoni úgynevezett biztonsági övezetben. Izraeli közlemény sze­rint a gerillák megkíséreltek be­­hatolni az övezetbe, majd Izrael területére. A palesztin hadállások­ról ágyúzták az izraeli csapatokat. A biztonsági övezetbe beszivár­gott gerillák csoportját kelepcébe­­igalták, m­ajd havnaat közülük le­lőttek. Az izraa tüzérség lőtte a palesztinok hada­tásait Tyr kikö­tőváros térségében. A palesztin források cáfolták, hogy bárki is életét vesztette volna a tüzérségi párharcban. Az izraeli katonai parancsnok­ ság közölte azt is, hogy fegyveres csoportok mind gyakrabban kísé­relnek meg behatolni Jordániából a nyugati partvidékre. Csütörtökre virradóra egy fegyverest lelőttek a Jordan folyó mentén vívott tűz­harcban. A közlemény szerint a jordániai hadsereg egyenruháját viselte, az izraeliek állítása szerint palesztin gerilla. Izraeli tisztségviselő tegnapi rá­diónyilatkozatában kijelentette, hogy a palesztin gerillák, elsősor­ban az Arafat vezette Al Fatah és még néhány radikális frakció fel­élénkítette tevékenységét azzal a palesztin politikával összhangban, hogy maradéktalanul támogatják Szaddam Husszeint, s e célból megnyitják a második frontot Li­banonból és Jordánia területéről. (Tanjug) JAPÁN—ÉSZ­AK-KOR­E­A Márciusban folytatják a párbeszédet Japán és Észak-Korea egy kis lépést tett előre a diplomáciai kap­csolatok újrafelvételéről tartott tárgyalásokon, megállapodtak, hogy márciusban folytatják a párbeszé­det — jelentette ki tegnap Tokió­ban a japán külügyminisztérium szóvivője. — Noha a megbeszélések első menete nem sok eredményt, hozott, az a fontos, hogy a két szomszé­dos ország végre megkezdte a tár­gyalásokat a kapcsolatok rendezé­séről — jelentette ki a szóvivő. Az AP jelentése szerint a japán és az észak-koreai küldöttség szer­dán és tegnap Phjongjangban ta­lálkozott. Ezek voltak a két kormány kép­viselőinek első tárgyalásai Japán kapitulációja óta a második vi­lágháborúban, amivel véget ért a japánok 35 évig tartó gyarmati uralma a Koreai-félszigeten.

Next