Magyar Szó, 1991. február (48. évfolyam, 30-57. szám)

1991-02-01 / 30. szám

r , KÜLPOLITIKA M/símtió Ideológiával fűszerezve Kínában közzétették az öt- és tízéves gazdaságfejlesztési tervet (Különtudósítás a Magyar Szónak Peking, január 31. Az 1995-tőe terjedő időszak gazdaságfejlesztési tervének javaslatát és a 2008-ig terjedő tízéves terv fő irányvonalait még tavaly decemberben jóváhagyta a Kínai KP KB, de csak most hozták nyilvánosságra. A gazdaságfejlesztési tervet részletesen kidolgozva óvatosan vezetik Kínát a konzervatív és liberális erők lehetséges öszszeütközéseinek aknamezőjén át. Noha első pillantásra úgy tűnik, hogy a gazdaságfejlesztés útja a kompromisszumok labirintusában egyensúlyos, mégis jobb kilátásokat ígér az ország több mint egymilliárd lakosának. Miért ilyen a kezdet? Azért, mert a gazdaságfejlesztési terv rendkívül terjedelmes javaslatát a kínaiak konkrétnak nevezik, és mindenki másnak, aki elolvassa, világos, hogy minden mondat hemzseg a kompromisszumoktól, az ellentmondásoktól és a kínai vezetés gazdasági és ideológiai ellentéteinek elsimítására irányuló próbálkozásoktól. Ez is a vezetés liberális részének a sikere azonban, mert egy ilyen javaslat is sokkal nyitottabb a reformok iránt, mint a tavaly ősszel napvilágot látott első tervezetek. A Teng Hsziao-ping vezetése alatt a hetvenes évek végén megkezdett gazdasági reformok majdnem minden formája megmaradt ebben a javaslatban Még az az értékelés is áll, hogy Kína a szocializmus fejlődésének kezdeti szakaszában van, ezt még Csao Ce-jang, a leváltott pártfőtitkár mondta. A konkrét javaslat, hogy az évezred végéig 1980-hoz viszonyítva meg kell négyszerezni a társadalmi összterméket, hogy viszonylag kényelmessé tegyék a nép életét, a fejlődésben pedig a mezőgazdaságot, az energiagazdaságot, a közlekedést és a honvédelmet részesítik előnyben. Továbbra is alkalmazzák a különleges , gazdasági körzetek fejlesztésére hozott in- tézkedéseket, de többé már nem élveznek elsőbbséget a gazdaságban. A nyersanyagok többé nem jutnak egyenesen a gazdasági körzetekbe, hanem más kínai fejlesztési övezetekben is elosztásra kerülnek. Árreformot is terveznek, de nagyon körültekintően és fokozatosan. Mint maga Li Peng kormányfő mondja, csak az állam és a fogyasztók lehetőségeivel összhangban foganatosítják, olyan mértékben, hogy a lakosság el tudja viselni a csökkentett ártámogatással járó megrázkódtatásokat. A kínai gazdaságpolitikát továbbra is a tervgazdálkodás jellemzi, a piaci mechanizmusokat fokozatosan fogják bevezetni. A tulajdon fő formája a szocialista köztulajdon marad, a magántulajdon pedig, melyről már régóta beszélnek Kínában, csupán kiegészíti azt. Az ország politikai fejlődésében Kína szigorúan tartja magát a marxizmus—leninizmus és Mao eszméihez, a proletariátus diktatúrájához a KP vezető szerepével. A fő buktató és a több hónapos halasztgatás oka az öt- és tízéves kínai gazdaságfejlesztési terv meghozatalában a központi kormány és a tartományok viszonya volt, illetőleg a profit elosztása. Megmaradt az a megállapodásos meghatározott pénzösszeg, melyet a tartományok fizetnek a központi kormánynak a profitból (világos, hogy az összegek érezhetően nagyobbak lesznek), az adóbegyűjtés után kialakult összbevétel elosztásának javasolt módját azonban kihagyták a terv végleges változatából. A konpromisszum érdekében azt állítják, hogy csupán kísérletképpen vezetik be, hogy meglássák, miként működik. A fizetésképtelen állami vállalatok esetében azt javasolták, hogy ne zárják be őket, hanem vonják össze jól gazdálkodó cégekkel, és ily módon állítsák talpra. A nép egy részének engedélyezik, hogy meggazdagodjon, de ugyanakkor ragaszkodnak a személyi jövedelmekben tapasztalható különbségek áthidalásához. A szöveg minden más részében is vannak kompromisszumok és ellentmondások, és csak ezután válik majd el, mennyiben lehetséges ennyi ellentét dialektikus, törések nélküli szembeállítása. A vezetésben, mind a konzervatívoknak, mind a liberálisoknak van okuk az elégedetlenségre és az elégedettségre is. Hogy a nép hogy jár majd, sosem lehet előre tudni. A politikai irányvonalak és gazdasági útmutatók bő választékának eme önkiszolgálója felkínálja mindazt, amivel a nyugati és a keleti, országok rendelkeznek, de, mint maguk a kínaiak is mondják , kínai módra. Valószínűleg számukra a legvilágosabb, hogy mennyire konkrét a gazdaságfejlesztési tervezet. Ljiljana VASIC CSEH ÉS SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG Jogtalanul elítéltek rehabilitálása A tavalyi év második felében Csehszlovákiában a helyi bíróságok döntései alapján 114 978 — a háború utáni négy évtizedben, a kommunista rezsim idején „jogtalanul elítélt” — személyt rehabilitáltak — jelentette ki Leon Richter cseh igazságügy-miniszter. A halálra ítéltek, a vizsgálati fogság, illetve igazságtalan büntetésük letöltése során életüket vesztett személyek utódai 100 000 korona kártérítésre jogosultak. A még életben levők 15—200orona nyugdíjpótlékra jogosultak a börtönben vagy munkatáborban,töltött minden hónapra, azzal, hogy teljes havi jövedelmük, a nyugdíjat is beleértve, nem haladhatja meg a 3800 koronát. Nem hivatalos adatok szerint 42 év során, ameddig a CSKP egyedül birtokolta a hatalmat, hozzávetőleg egymillió embert tettek ki különféle üldöztetéseknek és sokan meg is haltak közülük. (Tanjug) Az atomkorszak negyedik évtizedének elején az emberiséget fenyegető új veszélyként jelentkezett a környezetkárosítás. Valós fenyegetésként vetődött fel az emberi környezet — a légkör, a vizek, az élővilág, a szilárd földkéreg és más környezeti tényezők — katonai érdekből való mesterséges károsodása, a környezeti hadviselés lehetősége. Az 1970-es évek elején a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása, az európai enyhülési folyamat kedvező feltételeket teremtett egy olyan sokoldalú leszerelési megállapodás kimunkálására, amely nem az akkori közvetlen háborús fenyegetés elhárítására, hanem a jövőbeni veszélyek kizárására irányul, s alapvetően nem jár konzeret fegyverzetcsökkentési, sem pedig biztonság-, illetve bizalomerősítő intézkedésekkel, hanem deklaratív jellegű. Az egyezményt, amely a környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazását tiltja, a Szovjetunió 1974-ben tett kezdeményezése nyomán a genfi Leszerelési Bizottság dolgozta ki a 70- es évek közepén. Az egyezményt az ENSZ-küzgyűlés XXXI. ülésszakán 1976. december 10-én fogadta el és azt Cenfben 1977. május 18-án írták alá. Az egyezmény része a tömegpusztító fegyverek használatának eltiltásáról kötött szerződések és egyezmények sorozatának. A környezeti hadviselés tilalmát kimondó — mindössze 15 cikkből álló — egyezmény részesei arra vállaltak kötelezettséget, hogy tartózkodni fognak az „olyan, környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazásától, amelynek mint pusztító kárt vagy sérelmet okozó eszközöknek bármely más részes államra széles körű, hosszan tartó vagy súlyos hatásuk van” (I. cikk). Az egyezmény azt is meghatározta, hogy környezetmódosítónak tekintik az olyan eljárást, amely „a természeti folyamatokba való tudatos beavatkozás révén megváltoztatja a Föld vagy a világűr dinamikáját, összetételét vagy szerkezetét, beleértve a Föld élővilágát, szilárd kérgét, vízkörét és légkörét” (II. cikk). A HÁBORÚ ÉS A NEMZETKÖZI JOG (11.) Környezeti hadviselés Az okirat rendelkezései azonban nem akadályozzák a környezetmódosító eljárások békés célú alkalmazását és nem sérthetik a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és az ilyen alkalmazásra vonatkozó szabályait. A részes államok továbbá kötelezettséget vállaltak arra, hogy tanácskoznak és együttműködnek egymással mindazon kérdésekben, amelyek az egyezmény alkalmazása során felülkerekedhetnek és egymásnak kölcsönös segítséget, nyújtanak, valamint együttműködnek minden olyan vizsgálat lefolytatásában, amelyet a Biztonsági Tanács a hozzá benyújtott panasz alapján kezdeményezhet. Ez utóbbi esetben az egyezmény melléklete alapján létrehozott Szakértői Tanácsadó Bizottság köteles ténymegállapításokat tenni és szakvéleményt adni Az egyezmény korlátlan időre szól, s húsz ország megerősítő okmányának az ENSZ-nél történt letétbe helyezése után, 1978 októberében lépett hatályba. Egyelőre csak 51 részese van, de köztük található a legtöbb fejlett ipari ország is. Működését a részes államok rendszeresen felülvizsgálják. Az Öbölháború már eddig is súlyos emberi és anyagi veszteségeket hozott, de súlyos környezeti károkat is okozott. Irak „új” fegyvere, az olajnak a tengerbe engedése — habár ezáltal harcászati szempontból semmilyen lényeges előnyt nem biztosított — példátlan környezeti katasztrófával fenyegeti nemcsak a Perzsa-öböl állat- és növényvilágát, hanem veszélyezteti a környező országok tengervíztisztító berendezéseit és a különben is szegényes ivóvíztartalékait. Az amerikai tudósok úgy értékelik, hogy az öböl növény- és állatvilága a kiömlő olaj miatt teljesen megsemmisül, legelőször a planktonok, amelyek a halak alapvető eledelét képezik. Doroti Smith, a Greenpeace elnevezésű környezetvédelmi szervezet képviselője szerint „az öböl átlagmélysége 30 méter, úgyhogy lényegében itt elég kis mennyiségű víz kellene, hogy abszorbeálja az óriási mennyiségű olajat. Ahhoz pedig, hogy a Perzsa-öböl vize teljes egészében kicserélődjön, legalább 200 év szükséges”. A naftakutak felgyújtása — amellyel Szaddam Huszszein ugyancsak fenyegetőzik (de ezt a bombázások is előidézhetik) — nem kisebb veszéllyel fenyeget. Elképzelni is szörnyű az apokaliptikus képet — több száz égő olajkutat, amelyek füstje eltakarja a Napot. Az ezt a lehetőséget latolgató legutóbbi londoni tanácskozás résztvevői szerint az iraki—kuvaiti olajmezők füstje 20 fokos lehűlést okozna, amely kiszárítaná az ázsiai monszunokat és több milliárd ember éhhalálát okozná Ezenkívül savas esők áztatnák a földet... A helyi háborúnak tehát általános környezetszennyeződési következményei lesznek. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a hadies (mint a nemzetközi jog egyik ágai szerint — a hézagosságai ellenére — a hadviselő feleknek nincs korlátlan joguk az ellenségnek (és az egész emberiségnek) ártó eszközök és szükségtelen áldozatokat okozó fegyverek bevetésére, illetve tiltja a korlátlan (és értelmetlen) háborúzást. Egyetlen új fegyverfajtát vagy hadviselési módot sem lehet tehát jogszerűnek tekinteni azért mert azt nemzetközi jogszabály kifejezetten nem tiltja A nemzetközi jog ennek az elvének a korszerű hadviselés feltételei között még mélyebb értelme van, hiszen az egész emberiség és a civilizáció fennmaradása forog kockán. BOZÓKI Antal (Vége) összetűzések Dél-Afrikában Tegnap hatan vesztették életüket az Afrikai Nemzeti Kongreszszus (az ANC) és az Inkatha zulupárt tagjai közötti összetűzésekben Natal dél-afrikai tartományban. Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség szóvivője kijelentette, hogy a leghevesebb összecsapások Umgababa városában történtek, hatvanan megsérültek és százötven ház megrongálódott. Az összecsapásokra két nappal Nelson Mandela, az ANC alelnökének és Marigoshutli Butinelezi, az Inkatha vezetője tárgyalásainak megkezdése előtt került sor. A két vezető a dél-afrikai feketék szervezeteinek tagjai közötti ellenségeskedés megszüntetéséről készül tárgyalni. A román elnök Olaszországban Tegnap háromnaposlátogatásra Olaszországba utazott Ion Iliescu román elnök. Közvetlenül Bukarestből való elutazása előtt úgy nyilatkozott, hogy olaszországi látogatásával Románia tovább nyit a fejlett nyugati világ felé. A román államfő Rómában találkozni fog Olaszország legmagasabb rangú tisztségviselőivel, s előirányozták véleménycseréjét II. János Pál pápával. Bukarest nemrégiben nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített a Szentszékkel. (Tanjug) 1991. február 1.– péntek Patriotok és Stingerek Izraelnek Német katonai ajándék Németország sürgősen mintegy 700 millió dolláros katonai segélytküld Izraelnek, hogy a zsidó állam megerősíthesse védelmét f az iraki rakétatámadások miatt, egyszersmind teljes hadipotenciálját is — írják a tegnapi izraeli lapok izraeli és német forrásokra hivatkozva. Az Izraelnek szánt eddigi legnagyobb európai katonai „ajándékcsomagban” található két tengeralattjáró, Patriot amerikai rakétaelhárító lövedékek ütegei, valamint legalább 200 Hawk és Stinger föld—levegő típusú rakéta, ismeretlen számú, vállról kilőhető, a legkorszerűbb technológiávalkészült Roland elnevezésű mérnök,6 francia lövedék, és 10 nehéz amerikai szállító helikopter. A Jerusalem Post írása szerint hirtelen megerősödik az izraeli légelhárítás, a vegyi és biológiai fegyverektől való védelem, mert Németországból több tíz különleges páncélos jármű érkezik a vegyi és biológiai fegyverrel mérgezett területek felderítésére és méregtelenítésére. Százezer gázálarc és több mint egymillió szűrő zárja a sort. Izraeli becslések szerint a legfontosabb tétel a két tengeralattjáró, melyeknek előállítási költsége 546 millió dollár, és melyeket Izrael már bizonyos ideje megrendelt, de nemrégen elállt a felrendeléstől, mert a német kormány nem volt hajlandó hitelezni Tel-Avivot. (Tanjug) Palesztin gerillaakciók Dél-Libanonban Az Al Fatah és néhány más radikális frakció fokozta izrael-ellenes tevékenységét Három palesztin gerilla elesett, nagyobb számú pedig megsebesült az izraeli megszálló csapatok és a Dél-libanoni Haderő zsoldososztag ellen szerdán vívott harcokban az izraeli megszállás alatt álló déllibanoni úgynevezett biztonsági övezetben. Izraeli közlemény szerint a gerillák megkíséreltek behatolni az övezetbe, majd Izrael területére. A palesztin hadállásokról ágyúzták az izraeli csapatokat. A biztonsági övezetbe beszivárgott gerillák csoportját kelepcébeigalták, majd havnaat közülük lelőttek. Az izraa tüzérség lőtte a palesztinok hadatásait Tyr kikötőváros térségében. A palesztin források cáfolták, hogy bárki is életét vesztette volna a tüzérségi párharcban. Az izraeli katonai parancsnok ság közölte azt is, hogy fegyveres csoportok mind gyakrabban kísérelnek meg behatolni Jordániából a nyugati partvidékre. Csütörtökre virradóra egy fegyverest lelőttek a Jordan folyó mentén vívott tűzharcban. A közlemény szerint a jordániai hadsereg egyenruháját viselte, az izraeliek állítása szerint palesztin gerilla. Izraeli tisztségviselő tegnapi rádiónyilatkozatában kijelentette, hogy a palesztin gerillák, elsősorban az Arafat vezette Al Fatah és még néhány radikális frakció felélénkítette tevékenységét azzal a palesztin politikával összhangban, hogy maradéktalanul támogatják Szaddam Husszeint, s e célból megnyitják a második frontot Libanonból és Jordánia területéről. (Tanjug) JAPÁN—ÉSZAK-KOREA Márciusban folytatják a párbeszédet Japán és Észak-Korea egy kis lépést tett előre a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről tartott tárgyalásokon, megállapodtak, hogy márciusban folytatják a párbeszédet — jelentette ki tegnap Tokióban a japán külügyminisztérium szóvivője. — Noha a megbeszélések első menete nem sok eredményt, hozott, az a fontos, hogy a két szomszédos ország végre megkezdte a tárgyalásokat a kapcsolatok rendezéséről — jelentette ki a szóvivő. Az AP jelentése szerint a japán és az észak-koreai küldöttség szerdán és tegnap Phjongjangban találkozott. Ezek voltak a két kormány képviselőinek első tárgyalásai Japán kapitulációja óta a második világháborúban, amivel véget ért a japánok 35 évig tartó gyarmati uralma a Koreai-félszigeten.