Magyar Szó, 1991. február (48. évfolyam, 30-57. szám)

1991-02-01 / 30. szám

1991. február 1.– péntek Mkhir&6 KÜLPOLITIKA 5'^ Felosztották a Közel-Keletet Irak és Irán titkos megegyezése­i A törökországi Hürriyet cikke Bagdad és Teherán nemcsak abban állapodott meg, hogy 200 iraki gép leszállhat Iránban, hanem egymás között felosztották a Közel-Keletet. Az Ankarában nyilvánosságra hozott titkos megálla­podásban a két ország kijelölte jövőbeni közel-keleti birodalmuk határait. A titkos térképen Kuvait és Szaúd-Arábia — Irak, Bah­rein és az­­ Arab Emírségek Szövetsége pedig Irán része. Az ankarai Hürriyet napilap teg­napi számában közölte az okmány teljes szövegét, amelyet állítólag Szaddam Husszein iraki és Raf­­sanjani iráni elnök írt alá. A 12 pontból álló okmányt egy Török­országba szökött iraki magas ran­gú tisztségviselő szolgáltatta ki. Az újság hozzáfűzte, hogy tavaly ok­tóber óta a dokumentum birtoká­ban vannak, de nem hozták nyil­vánosságra, mert az ország legma­gasabb rangú személyiségei nem erősítették meg hitelességét. Miután 200 iraki gép leszállt Iránban, fokozódott az okmány időszerűsége, mivel titkos záradé­kai előirányozták, hogy a két or­szág összehangolja álláspontját és egyesített erővel lép fel bárki el­len a térségben. Az értesülés sze­rint Irak a megállapodást néhány nappal Kuvait megszállása előtt írta alá. A két ország titkos okmánya elő­irányozta az olajmezők felosztását, s a következő két évben Irak és Irán a megszállt országokban ki­termelt olajat fele-fele arányban felosztja egymás között. Két év el­teltével a Kuvaitból exportált olaj értékének 25 százalékát kapná Irán. A titkos okmány nem vette terv­be Izrael megtámadását, a Jordá­niától elvett területet átadnák a palesztinoknak. Irak és Irán úgy képzelte, hogy egységesen viszo­nyul Szíriához és Jordániához, mi­vel feltételezték, hogy e két orszá­got aggodalommal töltené el a Perzsa-öböl térségének felosztása Teherán és Bagdad előirányozta, ha felosztják egymás között a te- Számos polgári áldozat Irakban? Irak bombázása sok áldozatot követelt Irak polgári lakossága kö­rében, míg a légitámadások ka­tonai eredményei viszonylag cse­kélyek. Ezt állítja Szaid Dudin pa­lesztin újságíró, aki 10 válságos napot élt át Bagdadban, a legheve­sebb bombatámadások idején, ja­nuár második felében. A palesztin újságíró szerint, a 300 000 áldozatra vonatkozó becs­lést túlhaladottnak tekinthetjük. A Berliner Zeitungnak azt nyilat­kozta, hogy Dél-Ira­kot katasztrófa fenyegeti, nincsenek gyógyszerek és egészségügyi felszerelés, és jár­ványos betegségekkel lehet szá­molni (Tanjug) fületeket, kapcsolatba lépnek az Egyesült Államokkal, a Szovjet­unióval, Nagy-Britanniával, Fran­ciaországgal, Németországgal és Ja­pánnal, s szavatolnák nekik, nem ártanak stratégiai érdekeiknek, s nem fog akadályba ütközni olaj­ellátásuk. Ha a Hürriyet tegnapi számában megjelent okmány hiteles, akkor Irán és Irak közös szervezetet hoz létre, s megkísérli együttes erővel legyőzni ellenfeleit, ami magába foglalja a „közös tevékenységet a terrorakciókban”. Ankarai értékelés szerint, a meg­döbbentő okmányt részben alkal­mazták is. Irak területéről mon­dott le Irán javára, kicserélték ha­difoglyaikat és Irak megszállta Kuvaitot. LONDON. — Paul Beaver, a rendkívül tekintélyes brit katonai újság, a Jane Defence Weekly szer­kesztője is megerősítette, hogy Szaddam Husszein titkos megálla­podást kötött a katonai együttmű­ködésről az iráni hadsereg pa­rancsnokával, s ennek keretében küldte 200 legjobb repülőjét Iránba. A londoni katonai lap azt írta, hogy e gépek zavartalanul közlekednek Irak és Irán között, noha Teherán hivatalosan eddig azt állította, a területén földet ért összes iraki gépet visszatartja a háború végéig. Londonban külön felhívták a fi­gyelmet arra, hogy iráni repülő­terekre nagyszámú iraki szállító­gép érkezett, s feltételezik, hogy pótalkatrészeket, műszaki személy­zetet szállítottak, hogy karbantart­hassák az iraki légierőt. Egyes for­rások úgy értesültek, hogy megha­tározott számú iraki gépet átküld­tek Iránba még az összecsapások kirobbanása előtt, s iráni támasz­pontokon az iraki légierő több mint ezer tagja tartózkodik. Még olyan feltételezések is elhangzot­tak, hogy iraki síita szent helyek őrzésével iráni alakulatokat bíztak meg. Nyugati katonai szakértők nagy aggodalommal kísérik figyelemmel az egykori esküdt ellenségek mos­tani katonai közeledését. A Nyugat minden eszközzel megkísérli meg­gátolni, hogy Irán beavatkozzon a háborúba, kérdés, hogy ezt milyen eszközzel érheti el, ha iráni re­pülőterekről felszállt iraki gépek támadást intéznek a nemzetközi erők ellen. A háború elhúzódása azzal a veszéllyel járhat, hogy sa­játos mohamedán koalíció alakul ki az Irak ellen harcoló nyugati országok ellen. (Tanjug) (Reuter telefons) Mint már korábban hírül adtuk. Irak lezárta Jordánia felé az or­szághatárt, nem engedélyezve, hogy a menekültek külföldre távoz­zanak. Ennek az egyiptomi munkásnak tíznapi várakozás után vég­re sikerült családjával az Irak és Jordánia közti „senkiföldjén” lé­tesített menekülttáborba jutnia Ellentámadásba (Folytatás az I. oldalról) rendkívüli állapotot az országban, és vezesse be a közvetlen elnö­ki irányítást a Szovjetunióban, ami a parlament és a többi hatalmi szerv feloszlatását vonná maga után. A plénumot követően ma ülést tart a Föderáció Tanácsa, amelyen lényeges határozatok születhetnek az ország politikai és gazdasági lendül a párt­ helyzetével kapcsolatban (az utób­bit illetően a várható áremelke­dés okozza a legnagyobb gondot, ami csak tovább fokozná a Szov­jetunió lakosságának egyébként is nagy elégedetlenségét. A plénumot nem jelentették be korábban­, úgyhogy a nyilvánosság gyakorlatilag csak tegnap reggel értesült a rádióból, megtartásáról (Tanjug) . Kaidzsit visszafoglalták a szövetségesek (Folytatás az 1. oldalról) ejtettek, megsemmisítettek számos ellenséges harckocsit. A szaúdi városban zajlott le az első nagyobb szárazföldi ütközet a multinacionális erők és az ira­­ki csapatok között a két héttel ezelőtt kirobbant háború kezdete óta. A Szaúd-Arábia északkeleti ré­szén elterülő város körüli harcok­ban a szövetséges­ erőket nagy veszteség érte, s ezért továbbra is a légierők támadásaira helye­zik a hangsúlyt — jelentette a te­­heráni IRNA távirati iroda jól értesült forrásokra hivatkozva Hozzáfűzte, hogy az irakiak nagy áldozatok árán tartották hadállá­saikat K­ardzsiban. A Jaguar típusú brit harci gé­pek tegnap hajnalban kapcsolód­tak be a Kaidzsi körüli harcok­ba. Hitelt érdemlő forrásokra hi­vatkozva a BBC jelentette, hogy az irakiak a várostól mindössze 50 kilométerre, Kuvait területén 50 000 katonát és nagyszámú tan­kot vontak össze, s ez azt jelent­heti, hogy bármelyik órában nagy­szabású hadműveletet indítanak. A Kaidzsi körüli harcok elem­zésében a katonai szakértők elő­térbe helyezték, hogy az ameri­kaiakat és szövetségeseiket meg­lepte az iraki hadművelet, továb­bá a katonák harckészsége. Ez cáfolja a korábbi értékelést, hogy az iraki hadsereg bomlásnak in­dult, s harcképtelenné válik a szö­vetségesek első jelentősebb táma­dása után. Londonban felvetették a kérdést, miként lehetséges, hogy a heves légitámadások után az irakiak nem szenvedtek veresé­get. Úgy tűnik hogy az iraki fegy­veres erők erejéről és harckész­­ségéről néhány értékelés téves, s ezért nő az aggodalom a száraz­földi harcok előtt. Az összecsapások első két hetét a multinacionális erők légi tevé­kenysége jellemezte az utóbbi két napban azonban ádáz szárazföldi harcok folytak. A megfigyelőket és a Sivatagi Vihar hadművelet törzskarát meglepte az iraki harc­kocsizó alakulatok előrenyomulá­sa Kardzsi felé, amelynek 20 000 lakosát evakuálták még a háború kezdete előtt. Az amerikai tisztek közölték, hogy megsemmisítettek 20 tankot, s kiűzték a városból az irakiakat, ennek ellenére Kafdzsitól 15 mér­földre északra, 60 000 katonából álló 6 iraki hadosztályt vontak össze. A Kafdzsi elleni iraki támadás szúnyogcsípés — jelentette ki Schwarzkopf tábornok, a szövet­­­séges csapatok parancsnoka. Hoz­záfűzte, ezentúl a mi módszerünk­kel számolunk le velük. A becslések szerint 4000 katona, mintegy 200 tank támadta meg Kaidzsit. Tegnapelőtt még az ame­rikaiak azt állították, hogy 1500 főnyi kisebb gépesített zászlóalj vett részt Kardzsi elfoglalásában. Pszichológiai szemszögből az irakiak számára fontosabb volt az előrenyomulás az esetleges kato­nai sikernél, mert bizonyította, hogy a szövetségesek óriási légi fölénye ellenére az irakiak képe­sek ellentámadásra. Schwarzkopf tábornok közölte azt is, hogy a multinacionális erők lélektani hadviselést is folytatnak Irak ellen, a repülőgépek olyan röplapokat szórnak le, amelyek megadásra szólítják fel az iraki katonákat. A tábornok három lehetséges választ adott azokra a találgatá­sokra, hogy Irak és Irán, mint ta­valy augusztusban, titkos katonai szövetségre lépett, ennek kereté­ben iraki gépek szállnak le Irán­ban. Először is az iraki gépeket azért küldték Iránba, hogy a szövetsé­gesek ne semmisítsék meg; má­sodszor, azért szálltak le Iránban, hogy onnan támadják az amerikai hadiflottát; harmadszor, Iránba szöktek az iraki légihaderő veze­tőségében lejátszódó események miatt. (Reuter telefotó) Még nem találták meg az ame­rikai CBS légitársaság négy ame­rikai újságíróját. Gépkocsijuk elő­került. Az iraki csapatok előrenyomu­lása Kardzsi felé nagy lelkesedést keltett azokban az országokban, amelyek támogatják Szaddam Husszein rendszerét. Amit eddig Szaddam Husszein mondott, az mind bevált, állta a bombázáso­kat, hosszú háborút jósolt, rakétá­kat lőtt ki Izraelre, s most a leg­utóbbi támadással beváltotta ígé­retét, hogy a szövetségesekre hosz­­szú, véres harcok várnak, közölte egy jordániai, aki nemrégiben me­nekült el a megszállt Kuvaitból. A jordániai sajtó számos hír­­magyarázatot szentel „az öbölhábo­rú új fejezetének”. Az egyik kom­mentár szerint a súlyos hely­zet több szempontból komikus. Felvetette a kérdést, miként lehet­séges, hogy ilyen nagy katonai erő teljes légi fölénnyel képtelen 30 óra alatt megsemmisíteni egy vi­szonylag nem nagy számú alaku­latot. Az ammáni hírmagyarázó szerint az amerikaiak most saját bőrükön tapasztalták, hogy az ira­kiak nem üres szalmát csépelnek, s a háború nem merül ki az elektronikai eszközök gombjainak nyomogatásában. (Tanjug, AFP, AP) (Reuter telefotó) Mario Buraccia altengernagy, az öbölben állomásozó olasz haditen­gerészeti egységek főparancsnoka (képünkön) tegnap benyújtotta le­mondását, miután közölték egyik nyilatkozatát, melyben kétkedését fejezi ki a szövetségesek hadba lé­pési döntésének helyességében. Az interjút szerdán jelentette meg a Famiglia Cristiana című nagy példányszámú hetilap, és ebben az altengernagy azt állítja, hogy a háborút elkerülhették volna, ha a sövetségesek kissé több bölcses­­­­ségről tettek volna tanúbizonyság! Iloszii Mubarak egyiptomi elnök (balról) közölte Fahd szaúdi ki­rállyal (jobbról), hogy az egyiptomi katonák nem harcolnak az iraki hadsereg ellen Irak területén, és még egyszer felszólította Szaddam Husszeint, hogy vonuljon ki Kuvaitból. Rövid szerdai rijádi látogatásán Mubarak élt az alkalommal, hogy még egyszer el­magyarázza, miért vannak az egyiptomi alakulatok az öbölben. „Az egyiptomi csapatok soha nem hatolnak be Irak területére, hogy ott iraki katonák ellen harcoljanak”, mondta, s hozzáfűzte, hogy „az egyiptomi erők küldetése szigorúan csak Kuvait felszabadítására korlátozódik”. A kairói sajtó szerint Mubarak Rijádban kifejtette, hogy az iraki elnök óriási szolgálatot tett Izraelnek. ..Minden ki­lőtt Scud rakétáért Izrael egymilliárd dollárt kap”, jelentette ki Mubarak, és úgy értékelte, hogy ez megismételhetetlenül jó szol­gálat Megöltek egy hadifogoly pilótát? A Kurdisztáni Hazafias Szövetség képviselőjének állítása A Kurdisztáni Hazafias Szö­vetség párizsi képviselője, Ahmed Barmani kijelentette, hogy mint­egy 129 000 iraki katona dezertált Kurdisztán északi hegyvidékére Barmani állítása szerint e katoná­kon kívül körülbelül 150 000 pol­gár is menedéket keresett itt A Reuter hírügynökség jelenté­se szerint Batman azt mondta hogy az iraki biztonsági erők tagjai a múlt héten megöltek egy szövetséges pilótát, akinek a re­pülőgépét az észak-iraki Moszul város felett lőtték le. A pilóta holttestét egy katonai gépkocsi után kötötték, és végigvonszolták a városon. A pilóta neve és nemze­tisége egyelőre ismeretlen. Ez az első semleges forrásokból érkezett hír egy szövetséges piló­ta haláláról, akinek a gépét Irak felett lelőtték. Irak kedden hivatalosan közöl­te, ho­gy a multinacionális erők lé­­gihaderejének egyik pilótája, akit túszként fogva tartottak a bagda­di elnöki palotában, a bombázá­sokban életét vesztette. A Kurdisztáni Hazafias Szövet­ség egyike annak az öt kurd po­litikai pártnak, amely a Kurd Nemzeti Frontba tömörül. E szer­vezet bejelentette, hogy fegyveres ellenállást , készít elő Szaddam Husszein hadseregével szemben. (Tanjug) Tízezer könyv vált a lángok martalékává Merényletek a nyugati képviseletek ellen Szerdán egy ismeretlen személy felgyújtotta Ammánban a francia kulturális központ könyvtárát — közölte tegnap a központ kép­viselője. Mintegy 10 000 könyv vált a lángok martalékává. Senki sem vállalta a felelőssé­get a gyújtogatásért, de a Reuter hírügynökség rámutatott, hogy az eset kapcsolatban állhat azzal, hogy Franciaország csapatokat kül­dött az öböl térségébe a multina­cionális erők kötelékébe. A hírügynökség azt a jemeni fővárosból érkezett hírt ,­ továb­bította, amely szerint egy szintén ismeretlen tettes három lövést adott le az amerikai nagykövet rezidenciájára, s hogy Jemenben a török és a japán diplomáciai képviselet épületei előtt bomba robbant. A Reuter jelentése szerint szer­dán este dinamit robbant Bejrút­ban az olasz Banco di Roma kép­viselete előtt. A robbanás kisebb anyagi kárt okozott. A hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Irak a világ minden arab, illetve muzulmán polgárát felszó­lította, hogy mindenütt intézzenek támadást amerikai és szövetség­i célpontok ellen. (Tanjug)

Next