Magyar Szó, 1991. április (48. évfolyam, 104-118. szám)

1991-04-16 / 104. szám

2 KÜLPOLITIKA Magyar Sió Ökológiai bomba Még százezer tonna kőolaj maradt a Genovai-öbölben felrobbant és elsüllyedt Haven ciprusi tanker tartályaiban (Különtudósítás a Magyar Szónak) Róma, április 15. Antonio Alatti tengernagynak, a genovai révkapitányság pa­rancsnokának legutóbbi jelentése a következőképpen szól: „Az el­süllyedt Haven tartályhajó hely­zete tegnap óta változatlan. A sé­rült hajó egyelőre jól bírja a tengerfenéken a nyomást. A szak­emberek azt vizsgálják, hogyan lehetne tartályát kiüríteni.” Az Európai Közösség a maga részéről úgy döntött, hogy be­avatkozik az ökológiai katasztrófa elhárításának akciójába, mivel a szennyezés nemcsak az olasz ten­gerpartot, hanem a francia Rivié­rát is veszélyezteti. Igaz, egyelő­re kedvez az időjárás az akciót végrehajtó csoportnak, de ez nem tarthat sokáig, ezért sürgősen egyéb intézkedéseket is kell ten­ni. Elsősorban ki kell üríteni az elsüllyedt tartályhajót, amelyben feltehetőleg körülbelül 100 000 tonna nyers kőolaj van még. A műveletet még ma késő délután vagy az est folyamán meg kelle­ne kezdeni. Csak így akadályoz­ható meg az egész mediterrán tér­ség ökológiai katasztrófája. A valamelyest derűlátó kijelen­tések és nyilatkozatok nem je­lentik ugyanis azt, hogy nem ke­letkeztek súlyos következmények­kel fenyegető károk. Éppen ellen­kezőleg. Bár a helyzet sokkal rosszabb is lehetne. Újabb veszélyt jelent, hogy az Aggio Abruzzo nevű tartályhajó­ból is kőolaj kerülhet a tenger­be, amellyel Livornónál a Moby Prince komphajó ütközött össze. A tűzoltók ugyan három napja és három éjjel állandóan oltják a tüzet, de továbbra is ömlik a kőolaj a tartályhajóból, és fenn­áll a veszély, hogy a magas hő­mérséklet miatt más tartályok is kilyukadhatnak. A szakértők ezért itt is tanácskozásokat foly­tatnak, hogy újabb intézkedések­kel mielőbb megakadályozzák a legrosszabb bekövetkezését. A mentőalakulatok egyébként befejezték munkájukat. A leégett komphajón 132 szénné égett holt­testet találtak. Most már ponto­san megállapították, hogy az ál­dozatok száma 142, s hogy a sze­rencsétlenséget csak egy ember élte túl. A hiányzó tíz holttestet valószínűleg meg sem találják már, mert feltehetőleg a tenger­fenékre süllyedtek. A megszene­­sedett áldozatok közül eddig csak 67 személyt tudtak azonosítani. Egyesekről valószínűleg meg sem tudják majd állapítani, kik vol­tak. Tegnap Livorno mintegy 2000 polgára és az olasz kormány négy minisztere vett végső búcsút az áldozatoktól. Miodrag PASKUCI Kosovóban és Macedóniában jártak a Fidesz képviselői A budapesti Hírlap szerint a nacionalizmus erősödését tapasztalták Kosovo után erősödik a füg­getlenségre való törekvés Mace­dóniában, sőt Crna Gorában is, s ez nagy kihívás a szerb poli­tikai vezetőség számára, amely a jugoszláv szövetségi államok egységére törekszik, állapította meg Tirts Tamás, a Fidesz, ma­gyar ellenzéki párt két képvise­lőjének egyike, akik nem hiva­talos látogatáson tartózkodtak Kosovóban és Macedóniában, s utána nyilatkozatot adtak a Hírlapnak. Tirts a Magyar Hírlapnak is­mertette, hogy Kosovóban talál­koztak az Albán Írók Szövetségé­nek tagjaival, a prištinai egyetem tanáraival, közöttük a volt dékán­nal, továbbá — megfogalmazása szerint — a legjelentősebb albán ellenzékivel, Adem Demaquival, aki több mint 27 évet rabosko­dott. Vendéglátóink tájékoztattak bennünket az emberi jogokkal kapcsolatos problémákról, s egye­bek között kijelentették, hogy a szerb rendőrök gyakran brutáli­san bánnak az albánokkal, s a munkanélküliség elsősorban az albánokat, s közülük is az értel­miségieket sújtja, nyilatkozta Tirts. A képviselő megemlítette egy albán nemzetiségű kosovói orvos esetét, akit elbocsátottak állásá­ból azzal a megindoklással, hogy többé nincs pénz fizetésére. A Fidesz két parlamenti képvi­selője Szkopjéban tárgyalt a ma­cedón nemzeti pártok tagjaival. Tirts szerint az a benyomásuk, hogy Kosovóban és Macedóniában megerősödött a nacionalizmus, az önállóságra való törekvés. En­nek alátámasztására Tirts meg­említette, hogy a VMRO győzött a választásokon, s szerinte ez nagyon is nacionalista párt, amelynek fő célja az önálló Ma­cedónia létrehozása. (Tanjug) Ceausescu emberei ismét aktívak Az Amerikai Egyesült Államok­ban még mindig Ceausescu em­berei határozzák meg alapvetően azokat az akciókat, amelyek a Romániával fenntartott jó viszony felújítására és a legnagyobb elő­nyöket élvező státus megszerzésé­re irányulnak. Ezt állítja a Polgári Szövetség Acum című hetilapjának legújabb száma, megállapítva, hogy az óceá­non, túl ismét aktivizálódtak azok az emberek, akik a hetvenes években igyekeztek Románia szá­mára tekintélyt szerezni abból ki­folyólag, hogy kis országként szembe mert szállni a Szovjetunió­val. Ezek az emberek a lap szerint azok a román emigránsok, akik­ről Mihai Pacepa, a Securitate egykori főnöke írt Vörös horizon­tok című könyvében (aki látvá­nyos módon maga is külföldre menekült). (Tanjug) (Reuter telefotó) Egy Fü­löp-szigeteki katona vezeti a letartóztatott Edgardo Divina kapitányt (jobbról), akit azzal gyanúsítanak, hogy az 1987. évi meghiúsult puccskísérlet vezetője volt. Közvetlenül letartóztatása előtt egy észak-manilai szépség­­versenyt tekintett meg feleségé­vel; hazatérése előtt fogta el a hadsereg KI FOGADJA JELCINT? Francia protokollgondok az orosz parlament elnöké­nek látogatása ideje jó majd. Lehetséges, hogy Mit­terrand elnökkel is tárgyal, ám a külügyminisztérium nem siet a válasszal, noha tegnap hang­súlyozta, hogy „nem mellőzhető a tény, hogy Jelcin egy 150 mil­lió lakosú köztársaság parla­mentjének elnöke.” Jelcin Strassbourgban kezdte meg látogatását, ahol közvetlenül megérkezése után élénk reagálást váltott ki követelése, hogy „Orosz­országot fogadják vissza Európá­ba, mert évszázadokon át ott volt a helye”. S feltehetően e nézetét részletezte az Európai Parlament elnökével és az­ Európa Tanács titkárával folytatott megbeszélé­sén. Jelcin Strassbourgban talál­kozni fog a Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral is. Párizsban egyelőre Jelcin leg­magasabb rangú tárgyaló fele Laurent Fabius, a parlament el­nöke lesz. A francia külügymi­nisztérium szerint egyre nagyobb gondot okoz, hogy Párizsba kí­ván látogatni mind több szovjet tisztségviselő, akik gyakorlatilag már nem azok. A magyarázat sze­rint a szovjet köztársaságok egy­más után kiáltják ki független­ségüket, s állami státusra törek­szenek, amikor tisztségviselőik Franciaországban tartózkodnak. Ez történt a közelmúltban, amikor Párizsban jártak a balti országok vezető államférfiúi, Grúzia kül­ügyminisztere, most ugyanez a probléma Borisz Jelcinnel kap­csolatban. (Tanjug) Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke vasárnap este óta háromnapos látogatáson tar­tózkodik Franciaországban, s még nem döntötték el, ki fogad- ÁRFOLYAMLISTA Április 15. Sorszám: 74. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI ausztrál dollar1 11,7591 11,7945 11,8299 osztrák schilling 100 127,4904 127,8740 128,2576 KANADAI DOLLAR1 13,0790 13,1184 13,1578 FRANCIA frank 100 265,8534 266,6534 267,4534 NÉMET MARKA 100 897,3000 900.0000 902.7000 GÖRÖG DRACHMA 100— 8,2932 8,3181 OLASZ LIRA 100 1,2099 1,2135 1,2171 JAPAN JEN 100 11,1505 11,1841 11,2177 HOLLAND GULDEN 100 796.6462 799,0433 801,4404 SVÉD KORONA 100 249,0342 249,7836 250,5330 SVÁJCI FRANK 1001060.3248 1063,5153 1066,7058 ANGOL FONT1 26,8549 26,9357 27,0165 USA-DOLLÄR1 15,0566 15,1019 15,1472 VAJDASÁGI BANK Rt. A CSELEKVÉS ÉS A BIZALOM BANKJA Kellemetlen meglepetés Izraelben Brent Scrowcroft amerikai nemzetbiztonsági tanácsos felhívása kivonulásra a megszállt területekről, cserébe a tartós béke megteremtéséért A hivatalos és nem hivatalos Izrael kellemetlenül meglepődött, a megszállt területeken élő pa­lesztinok elégedettek, mérsékel­ten derűlátóak, miután vasárnap este Brent Scrowcroft felszólítot­ta Izraelt, hogy vonuljon ki a megszállt arab, palesztin terüle­tekről, hogy cserében megteremt­hessék a tartós, szilárd békét az arab országokkal. Az izraeli televízió és lapok kommentár nélkül terjedelmes részleteket közöltek abból a be­szélgetésből, amelyet egy amerikai tévéhálózat kamerái előtt folyta­tott Bush amerikai elnök nemzet­­biztonsági tanácsadója Ariel Sha­ron izraeli lakásépítési miniszter­rel. Scrowcroft annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy Izrael biztonsága nem függ a megszállt területek birtoklásától, s ezt bizo­nyította az öbölháború, az, hogy iraki rakéták elérték Tel-Avivot. Ezzel szemben Sharon erélyesen védelmezte álláspontját, hogy Iz­raelnek meg kell őriznie a nyugati partvidéket, a Golan-fennsíkot, Gáza övezetét, Kelet-Jeruzsálemet, mert e területek létfontosságúak hazája fennmaradása szempontjá­ból. Bush nemzetbiztonsági tanács­adója külön szorgalmazta, hogy Izrael adja vissza Szíriának a Golán-fennsíkot, s utána nemzet­közi megállapodásban szavatolná, hogy Szíria egyetlenegy rakétát sem lő ki Izraelre. Screwcroft és Sharon tévépár­harca előtt mindössze néhány órá­val a szélsőséges miniszter a hé­ják támogatásával kormányának ülésén nyíltan azzal vádolta a washingtoni kormányzatot, hogy beavatkozik Izrael belügyeibe az­­z­al a követeléssel, hogy ne léte­sítsenek több települést a meg­szállt területeken. Sharon szerint e területek mindörökre Izrael szerves, elidegeníthetetlen részévé váltak. A palesztinok szerint az ameri­kaiak álláspontja bátorító, mert azt bizonyítja, hogy a washingtoni kormányzat felismerte: a megszállt területek nem szavatolják Izrael biztonságát, ez csak a palesztinok­kal kötött átfogó, tartós békével érhető el. Az izraeliek nem hivatalosan úgy ítélték meg, hogy az amerikai tisztségviselő nyilatkozata a kor­mányhoz intézett jelzés, hogy Amerika türelme véges. (Tanjug) Dubček Németországban Alexander Dubček, a cseh és szlovák képviselőház eln­öke teg­nap háromnapos németországi lá­togatása keretében Münchenbe ér­kezett. Bajorországon kívül Dubček el­látogat majd Észak-Ra­jna-Veszt­fál­iába is, s végül Bonnban foly­tat megbeszéléseket a német, ál­lami és parlamenti képviselőkkel. (Tanjug) 1991. április 16., kedd Shamir követelése Moszkvához Shamir izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy a Szovjet­uniótól kérni fogja a teljes diplomáciai kapcsolatok felújí­tását, mert ez az előfeltétele, hogy a Kreml részt vehessen a Közel-Kelet békéjéről folytatott tárgyalásokon. A kormányfő a tel-avivi repülőtéren nyilatkozott, mielőtt elutazott volna kétna­pos látogatásra Londonba, ahol első ízben fog találkozni Va­­lentyin Pavlov szovjet minisz­terelnökkel. (AP) SZAKÍTÁS ARAFATTAL Az öbölországok megszüntették a PFSZ finanszírozását Az öbölországok nem nyújtanak békejobbot Jasszer Arafatnak, „ nem hajlandók finanszírozni szer­vezetét, a PFSZ-t, jelentette teg­nap a libanoni rádió az öbölor­szágok együttműködési tanácsához közel álló forrásokra hivatkozva E források szerint a fenti­i ál­láspontot támogatja Szíria és rész­ben Egyiptom, ezzel gyakorlatilag az Irak-ellenes szövetséghez tarto­zott mind a nyolc ország. Az iz­raeli rádió arab nyelvű adásában megerősítette, hogy az említett országok megvonták támogatásu­kat a PFSZ-től, s „egy öbölor­szág”, amelynek vendégszeretetére Arafat a minap még számolhatott, többé nem szívesen látja terüle­tén. E források szerint a nyolc állam szorgalmazza, hogy a PFSZ mostani vezetősége helyett egy másikat támogassanak. Az öbölországok és Arafat együttműködése azután szakadt meg, hogy a PFSZ vezetője nyíl­tan támogatta Kuvait megszállá­sát. Szaúd-Arábia külügyminisz­tere a múlt héten Kairóban közöl­te Baker amerikai államtitkárral, hogy a rijádi udvar beszüntette Arafat pénzügyi támogatását. Az öbölháború előtt a térség or­szágai finanszírozták a PFSZ-t, csak Szaúd-Arábia az utóbbi hét évben egymilliárd dollárt utalt át a palesztin szervezet folyószám­lájára. (Tanjug) Visszakövetelik a négy szigetet Tokiói bejelentés Gorbacsov látogatása előtt Japán követeli a Szovjetunió­tól .annak a négy szigetnek a visszaüti..u„„caiasal, .une.y je­­­­lenleg szovjet le.uietnek számit.) Egyelőre megelegedne azzal, h­a koitó atke.univ fenniilliosága ala. Ezt jelezte« a japán kul­­ügyminisztérium­hoz közel­i ha­tonások egy nappal Gorbacsov szovjet elnött négynapos hivata­los tokiói utogatása előtt. Mi-­­hail Gorbacsov április 16-ától 19-éig tartó japáni tartózkodása az első hivatalos látogatás, illet­ve legmagasabb szintű találkozó a két szomszédos ország viszony­latában. A látogatás során a tervek sze­rint Gorbacsov két ízben találko­zik Akihito császárral, legalább háromszor Tosiki Kaifu kormány­fővel, és a japán parlamentben mond beszédet, továbbá a tokiói egyetemen tart előadást. Ezenkí­vül több nyilvános szertartáson vesz részt, majd látogatásának utolsó napján megtekintené Kyo­­tót és Nagaszakit. A szovjet elnököt japáni láto­gatására számos újságíró fogja el­kísérni. A ma kezdődő látogatásra tegnap majdnem 700 külföldi és 7800 japán újságírót akkreditál­tak. Japán viszonylatban ez re­kordnak számít egy külföldi ál­lam­fő látogatása esetében. SYDNEY: — Mihail Gorbacsov szovjet elnök első japáni látoga­tásán többek között meg akarja kérni vendéglátóit, hogy támogas­sák azt a szovjet kérelmet, hogy a Szovjetunió részt vehessen az APEC-országok (az ázsiai és csen­des-óceáni államok) gazdasági együttműködésében. A földrajzi tényezők ugyanis lehetővé tennék ezt, csupán ideológiai korlátok akadályozzák az együttműködést, mint Kína esetében is. A szovjet elnök azt reméli, hogy az APEC-tagság megszerzé­sével megerősíthetné az ázsiai és csendes-óceáni országokkal gazda­sági kapcsolatait, s ezeknek lehe­tőségük nyílna a szovjet gazdaság­­ba való befektetésekre. Az APEC-ot 1989-ben alapítot­ták Canberrában. Tag­jai: az USA, Kanada, Japán, Dél-Korea, Szin­gapúr, Ausztrália, Új-Zéland és még öt kelet-ázsiai ország. Ezek az országok a nyolcvanas években körülbelül 37 százalékkal vettek részt a világ árucsere-forgalmá­ban. Az APEC-nek nem tagja a Szovjetunió, Kína, Vietnam és Észak-Korea. (Tanjug)

Next