Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-05 / 152. szám

BACS - BÁBANYAIШМX XXI. évf., 21. [1069.) szám 1991. június 5., szerda Igencsak megsoványodott a Magyar Szó szerdai melléklete, a Dunatáj. Az olvasók talán még emlékeznek rá, hogy korábban nyolc oldalon jelent meg, finanszírozását pedig hét község és a Horvátországi Magyarok Szövetsége biztosította. Azokban a „régi szép időkben” tíz munkatársa volt a bács-baranyai hírlapnak, erős szerkesztőséget mondhatott magáénak a Magyar Szó Zomborban. Azóta sok év eltelt, megváltoztak a társadalmi, politikai, de főleg a gazdasági körülmények, és íme megértük, hogy kedvenc lapunk már csak négy oldalon jelenik meg. Igaz, nyaranta előfordult, hogy anyag- vagy eseményhiány miatt négy oldalon jelentünk meg, de akkor találtunk magyarázatot, nem kellett sokat bizonygatnunk, ugyanis mindenkinek világos volt, nyáron kevés esemény történik. Most, hogy szomorú hírt kell bejelentenünk, mármint a négy oldalon történő megjelenést, nem mondhatjuk, hogy nincs esemény, hiszen körülöttünk zajos az élet, szinte forr társadalmunk, mozgalmas napokat élünk, és ilyenek is várnak ránk a demokrácia kiépítésének útján. Nehéz helyzetbe jutott a Magyar Szó zombori szerkesztősége, más szóval: elfogyott a pénze. — Nem újságra, de még kenyérre sincs pénze a családoknak, a korábbi olvasóknak! — érvelt a minap az egyik felelős beosztású egyén, akinek azt szerettük volna bebizonyítani, hogy a tájékoztatás mégis különlegesen fontos dolog, erre a célra ha nehezen is és áldozatok árán is, de találni kellene pénzt, különösen pedig a nemzetiségi tájékoztatásra. Ezzel nem azt állítjuk, hogy a mi szerkesztőségünk többet érdemel, mint mondjuk a zombori Somborske novine vagy az apatini Glas komune, esetleg a hódsági Glas Odžačke komune nevű helyi lapok, hanem azt a tényt emeljük ki, hogy a nemzetiségi sajtónak az olvasótábora korlátozott, nem élhet meg kizárólag a piaci törvényszerűségek elve alapján, nem növelheti tehát olyan arányban a példányszámát, hogy az eladott lapár fedezze a költségeket, és ha már a példányszám korlátozott, akkor a lap iránti érdeklődés is hasonló, ezért kevesebb reklámot, hirdetést kaphat és közölhet, egyszóval nem állhat meg a saját lábán. Az idén sok ígéretet kaptunk már. Pénzt nagyon keveset. A megfogyatkozott alapítók közül 1991-ben csupán a zombori község támogatott bennünket, sajnos, jelképes összeggel. Hódságról, Apatinból egy dinár sem érkezett. Az eddigi megjelenést a Magyar Szó szerkesztősége tette lehetővé, anyagi áldozatok árán. Mondhatná valaki, hogy a Dunatáj aMagyar Szó lapja, ez tényleg így van, de a Magya Szó a szerdai mellékletre nem kap külön pénzt, tehát nincs miből fedezni a költségeket. Ne szaporítsuk a szót, elnézést kérünk az olvasótól, de a jövőben csupán 4 oldalon jelenhetünk meg, ennek is örülünk jobb híján, azon munkálkodunk, hogy egyszer 6 vagy 8 oldalas legyen az újság, de erre nem sok remény van. A távlatot nézve nem sok vigasztalót mondhatunk sem Önöknek, sem önmagunknak, de reménykedünk. TÓTH László EMvUjA eskada A község vezetősége igyekezett a cipőgyáriak baján segíteni. A községi képviselő-testület küldöttei elfogadták a javaslatot, hogy legalább a szavatolt személyi jövedelem kifizetésére kapjanak pénzt a tartományi tartalékalapból, azzal, hogy a község szavatosságot vállal az összeg visszafizetéséért. Az ötmillió dinár azonban csak ideiglenes megoldásnak bizonyult, mivel azóta csöppet sem javult a helyzet, maradtak a régi gondok, folytatódik a pénztelenség. Arról tehát szó sincs, hogy a cipőgyáriak megtérítsék az említett összeget, a községi költségvetésből kell tehát valószínűleg kifizetni a tartományi tartalékalapnak. Nem vitás, hogy a község többé semmilyen szavatosságot nem vállalhat, hiszen a költségvetés egyre szegényebb, nincs miből fizetni. Több alkalommal is jártak már az itteni illetékesek Vukovár községben, hogy megoldást találjanak, eddig azonban eredménytelenek voltak a tárgyalások. Mint a községi képviselő-testület legutóbbi ülésén is elhangzott, a másik fél nem tartotta magát a megbeszéltekhez, úgyhogy maradt minden a régiben, továbbra is kilátástalan helyzetben van a zombori üzem mintegy 900 dolgozója. Továbbra sincs folyószámlájuk és teljesen anyavállalatuktól függnek. Számos javaslat elhangzott már, miként lehetne megoldani a roppant kellemetlen helyzetet. Olyan szélsőséges kijelentések is elhangzottak, hogy törvényszegést kell elkövetni, azaz egyszerűen el kell kobozni az üzemrészleget, a borovóiaik meg vessenek mumikra... Mindenesetre az lenne a legjobb megoldás, ha önállósulnának a zomboriak, persze nem a fönt említett módon Az önállósuláshoz azonban sok minden hiányzik. Elsősorban megfelelő káderekre, meg elegendő forgótőkére van szükség. Enélkül semmire se mehetnek, ha ki is válnak a hatalmas kombinátból. Nos, éppen ebből a megfontolásból fordult kérelemmel Zombor község végrehajtó tanácsa a tartományi kormányhoz, hogy különböző forrásokból biztosítson 40 millió dinárt az itteni cipőgyáriak szükségleteire. Számítások szerint ugyanis az önállósulás esetén enynyi pénz kellene forgóeszközökre, hogy zavartalanul folytathassák a termelést. Zombori elképzelések szerint a bankoktól, a tartományi fejlesztési alapból és a tartományiközös tartalékalapból lehetne ezt az összeget előteremteni. Hogy milyen eredménnyel jár ez a kezdeményezés, egyelőre nehéz megjósolni. HAJNAL Árpád : Ehhez 40 millió dinár (is) kellene Hosszú ideje tart már a huzavona a Brrovo vállalat és zombori üzemrészlegek között. A tavalyi év második felében kezdődtek a gondok és azóta egyre rosszabbá vált a helyzet a zombori cipőgyárban. Nem egyszer került sor sztrájkra, tiltakozó gyűlésekre, mert a dolgozóknak már elfogyott a türelmük. Hiába dolgoztak ugyanis szorgalmasan, pénzt nem láttak hónapokig, elégedetlenségük tehát nem alaptalan. (ZAMBO Illés felvétele) Az új termelőeszköz, a mikrofon (felső kép): — mi lesz velünk? Mentsék meg a gyárunkat! Nem akarunk az utcára kerülni! (Munkástüntetés volt az elmúlt héten Zomborban) Malfőző verseny Kupuszinán Az újságírók mellett az olvasók is benevezhetnek Pénteken, június 7-én. Kupuszinán tartják az újságírók hagyományos halfőző bajnokságát a Magyar Szó és a Dunatáj szerkesztőségének, valamint a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagságának szervezésében. A halfőzési verseny este 8 órakor kezdődik, nemcsak újságírók, hanem olvasók, lapbarátok, külmunkatársak is benevezhetnek. „ A főzési verseny után gazdag szórakoztató műsor lesz táncbemutatóval, tombolával és divatbemutatóval. A műsor vendégei: — a kupuszinai tánccsoport és a népi zenekar, — a kanizsai Eridanus együttes Pálinkás József vezetésével és a kanizsai Carmen butik manckencsoportja Forró Mária vezetésével, — az est házigazdái Milenko Beljanski zombori publicista, Guzsvány József, a kupuszinai Általános Iskola igazgatója, Marásek Gáspár, a helyi tánccsoport vezetője és Tóth László újságíró. A főzési versenyt az általános iskola előtti téren tartják meg, utána a rendezvény az iskola dísztermében folytatódik. A halpaprikást héttagú bizottság értékeli, a győztes vándorserleget kap. Belépőjegy 200 dinár, jegyelővétel Zomborban, a Dunatáj szerkesztőségében, tel.: (025) 22-035. Kupuszinán az általános iskolában és a Cuki cukrászdában, Doroszlón Dautbegovics Zoltánnál, Nemesmiliticsen pedig Pribula Mátyásnál. (6) A minőség a fő szempont Átszervezés előtt az általános iskolák • Mi változik meg, s mi marad a régiben Néhány, főleg magyarlakta településen kitartóan úgy vélekednek, hogy őszre megszűnnek falujukban a felső tagozatok, így az általános iskolák felsős diákjadnak a szomszéd faluba, vagy máshova kell majd utazniuk. A hírt az illetékesek cáfolták, de azért maradt a bizonytalanság. Igaz, a mai szűkösebb lehetőségek közepette szükség van az általános iskolák átszervezésére is. Nem egy helyen, majdhogynem többen vannak a takarítók, mesterek, szakácsnők, mint a tanítók és tanárok, máshol p pedig az okoz gondot, hogy a tantárgyak egy részét nem megfelelő képesítésű pedagógusok oktatják. Szóval, bőven akad tennivaló, azonban dr. Milorad Kosié, a zombori községközi pedagógiai intézet igazgatója is kategorikusan kijelentette, hogy a küszöbönálló változások nem történhetnek az anyanyelven való oktatás kárára. • Még nincs semmi konkrét javaslat azzal kapcsolatban, hogy hol, milyen változásokat kell eszközölni. Olyan iskolaháózatra van szükség, mely mindenhol szavatolja az oktatás minőségének javítását, azonban a racionalizáció nem kellene, hogy valaki kárára történjen. Senki érdekeit sem szabad sérteni. Senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy ne anyanyelvén tanuljon. Úgy vélem, ezek általánosan elfogadott alapelvek. Azonban ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a társadalom ne eszközöljön változásokat ott, ahol azokra szükség mutatkozik. Mondanom sem kell, hogy olyan általános iskolákra van szükség, melyekben kibontakozhat a tehetséges gyerek, melyekben felkarolják a diákokat. Egyengetik útját a jó tanulónak, tehát minőséges munka folyik. Ilyen feltételeket kell mindenhol teremteni. Az biztos, hogy az elkövetkező időszakban lesznek változások. Elmúlt az úgynevezett kulcsok, különféle tabuk ideje. A lényeg az, hogy a jelenlegi feltételek közepette az iskolában jobban menjen a munka. Olyan átszervezésre van szükség, mely lehetővé teszi a kitűzött célok elérését. — Tehát nincs arról szó, hogy egyes falvakban megszűnnek a felső tagozatok? — Említettem már, hogy még nincskonkrét javaslat. Az a véleményem ezzel kapcsolatban, hogy mielőtt bármilyen változást eszközölnének az illetékesek, azt háromszor is meg kell gondolni. Egyébként a doroszlói szerb nemzetiségű diákok már évek óta Sztapárra utaznak, és ez senkinek sem szúrt szemet. A felsős diákokról van szó. Miért nem tehetik ugyanezt meg a magyar ajkú diákok is, ha arra szükség mutatkozik. Különben nagy hiba lenne ha egy-egy faluban megszűnne az iskola. Az iskola nem szűnhet meg, de valóban racionalizálni kellene a munkát. Véleményem szerint a szülőknek az a legfontosabb, hogy gyerekeik eredményesek legyenek az életben, hogy boldoguljanak. Nem lehet más cél. Az a legrosszabb változat, ha a gyerek rossz kezekbe kerül, ha nem törődnek vele, nincsenek mindenhol egyforma feltételek az Hódság községben 250-en találtak menedéket Az ismert horvátországi események miatt számos szerb család menekült a szomszédos köztársaságból Hódság községbe is. Jelenleg 249-en tartózkodnak itt, köztük 154 gyerek és 76 nő. Bocsordason (Karavukovo) és Dörnyén vannak legtöbben és folyamatosan érkezik számukra a segély. A szerb kivándoroltak Toma Maksimović nevű alapja 150 ezer dinárt és egy kamion élelmiszert küldött megsegítésükre. A Vajdasági Vöröskereszt szervezet négy tonna élelmiszerrel segített, Leskovacról viszont kilenc tonna élelmiszer érkezett. No comment Szerbia Szocialista Pártjának Vajdasági végrehajtó bizottsága megalakítja a Demokratikus Fórumot az egységes demokratikus és szocialista Szerbia gazdasági és kulturális felvirágoztatására. Kollektív belépésüket jelezte a hadirokkantak szövetsége, a rokkant dolgozók szervezete, a siketek szövetsége, a világtalanok egyesülete, az értelmi fogyatékosok szervezete, valamint a Nők Jugoszláviáért mozgalom tagjai (vi) . eredményes, jó munkához. Ha van egy-egy osztályban 10—15 diák, meg kell tartani az osztályt, de akkor szakosított tanárok foglalkozzanak a diákokkal. Egyébként a tanárok is utazhatnak, ha arra szükség mutatkozik. Mindig a jövőt, a távlatot kell nézni, a törvényeket, előírásokat is össze kell hangolni a mindennapokkal, az emberek érdekeivel. Mindig alkalmazkodni kell a körülményekhez, senkinek nem lehet érdeke, hogy a jobb helyett a roszszabbat kínálja fel. Különben az év végéig valószínűleg megalakulnak a körzetek Szerbiában, és csak ezután kerül majd sor az általános iskolai hálózat esetleges racionalizálására. Különben az átszervezést meg kell csinálni, de ismétlem, minden esetben figyelembe kell venni a körülményeket, a szülők, a lakosság óhaját, igényét. Az esetleges kezdeményezéseket figyelembe kell venni, a pozitív tapasztalatokat alkalmazni kell, de ismétlem még egyszer, a polgárok, szülők véleményét is meg kell hallgatni a racionalizálással kapcsolatos kérdésekben. KŐVÁRI Árpád Vulkan Protektor Együttműködés Izraellel és Görögországgal Stevan Golubovic küldött nemrég javasolta a községi képviselőtestületi ülésen, hogy Zombor lépjen együttműködésre egy izraeli várossal. Az illetékes községi bizottság ezzel kapcsolatban megbeszéléseket folytatott a nemzetközi kapcsolatok vajdasági titkárságával. Arra a megállapításra jutottak, hogy a köztársaságnak érdeke az izraeliekkel való baráti és üzleti együttműködés, ugyanakkor azonban figyelembe kell venni a kapcsolatok fölvételével járó tetemes anyagi kötelezettségeket is. Éppen ezért arra a megállapításra jutottak, legjobb lenne, ha a zomboriak bekapcsolódnának az Újvidék és az izraeli Názáret között kialakult együttműködésbe. Újvidék város képviselői egyébként támogatják ezt a kezdeményezést. A tartományi titkárság egyetértett azzal, hogy Zombor együttműködést alakítson ki a görögországi Szalonikihez tartozó Poliharno községgel. Ennek indokoltságát több ténnyel is alátámasztották. Többek között azzal, hogy Görögország Szerbia barátja, ami különösen az első világháború folyamán bizonyosodott be. Fejlett ország, tagja az Európai Gazdasági Közösségnek; idegenforgalmi és kulturális szempontból is vannak lehetőségek az együttműködésre; Szaloniki jelentős tengerparti kikötő stb. Zombor község végrehajtó tanácsa legutóbbi ülésén egyöntetűen támogatta az Izraellel és Görögországgal való kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatot. (hu)