Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 285-300. szám)
1991-10-16 / 285. szám
1991. október 16., szerda A Reuter brit távirati iroda kiemelt helyen foglalkozik azzal, hogy „az ingadozó Bosznia-Hercegovina köztársaság is kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától”. A szarajevói köztársasági nemzetgyűlésben lezajlott ellentmondásos szavazás során (ezt hosszú és viharos vita előzte meg) a muzulmán és horvát képviselők kihirdették a bosnyák állam szuverenitását, és elfogadták a Jugoszláviából való kiválásról szóló okmányt - állapítja meg a Reuter, hozzáfűzi azonban, hogy a szerb képviselők a szavazás előtt kivonultak a teremből, mert ők „Jugoszláviában akarnak maradni”. Diplomaták megjegyzik, hogy a köztársaság elhatározásait nem követte függetlenségi nyilatkozat, de nem kétséges, hogy Bosznia így is „arra a szecesszionista útra lépett, amelyen a két nyugati köztársaság: Szlovénia és Horvátország halad”. Az amerikai AP távirati iroda ugyanezzel a témával kapcsolatban úgy vélekedik, hogy a lépés az etnikai feszültségek eszkalálódásához, nemkülönben a polgárháborúnak a centrális fekvésű Bosznia-Hercegovinára való átterjedéséhez vezethet. Hozzáteszi azonban, hogy a boszniai szerbek pártja rendkívül hevesen szembehelyezkedett a köztársaság szuverenitásával, mert úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó köztársaság ugyanolyan formában elszakadhat Jugoszláviától, mint ahogyan azt Szlovénia és Horvátország teszi. A BBC angol tévé- és rádióállomás zágrábi tudósítója jelenti, hogy a szarajevói köztársasági parlamentben lezajlott viharos jelenetek után a központi jugoszláv tagköztársaság is kihirdette függetlenségét, s hírt ad arról is, amit a szerb képviselők tettek, tudniillik, hogy a szavazás előtt elhagyták a parlament épületét. A szerbek Bosznia-Hercegovina határain belül már négy körzetben hirdették ki függetlenségüket, s a Szarajevóban hozandó új törvények ezekben a körzetekben könnyűszerrel erősíthetik a kemény kezűek pozícióit - fűzi hozzá az angol rádió. A madridi El Pais című napilap a következőképpen vélekedik a boszniai helyzetről: az a három boszniai vezető párt, amely elhintette az erőszak magvát, most minden erejével a polgárháború kirobbanásának megakadályozására törekszik a köztársaság területén. Bosznia izolált, a távközlési vonalak nem működnek, nincs üzemanyag és könnyen élelmiszerhiány is felléphet, de ez ellen senki sem emeli fel a szavát. Most mindenki azzal van elfoglalva, hogy megakadályozza a háború kirobbanását. A lakosság igénye a minimálisra zsugorodott, és tömören így jellemezhető: túlélni. A háborút mind ez ideig a rettegés egyensúlyának köszönhetően sikerült megakadályozni. A török rádió és televízió kommentár nélkül továbbította a hírt úgy fogalmazva, hogy a balkáni föderáció egy lépéssel közelebb került a teljes összeomláshoz. Foglalkoznak a külföldi hírközlő eszközök az Európai Közösség égisze alatt folyamatban levő hágai Jugoszlávia-békekonferenciával, valamint Milosevic és Tudman elnökök moszkvai utazásával, nemkülönben azzal, hogy Horvátországban megszegik a fegyvernyugvást. A De Voksrant című holland újság nézete szerint a Jugoszláviakonferencia szervezőit, akárcsak magát az Európai Közösséget valamiféle pánik kerítette hatalmába, mert a jugoszláv válság megoldása még csak nem is körvonalazódik. Jól értesült forrásokra hivatkozva a lap azt írja, hogy Van den Broek vezető holland diplomata a Jugoszlávia-ügyben átvette a kezdeményezést, és mindent ő akar ellenőrzés alatt tartani. Az események eddigi alakulása azonban arra enged következtetni, hogy mégiscsak az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ügyetlen nemzetközi fórum, amely meg tud birkózni a jugoszláv krízissel. Egy másik holland lap, a Trou jóslatokba bocsátkozva azt írja, hogy a jugoszláv tagköztársaságok elnökei pénteken Hágában - feltéve, ha ki-ki megváltoztatja álláspontját - akár meg is oldhatják a jövőbeni jugoszláv államberendezés kérdését. Nem tudja azonban megmondani az újság, hogy ez laza föderáció lesz-e, avagy az egyes köztársaságok megindulnak önálló útjukon. Van den Broek a Jugoszlávia- konferenciát illetően derűlátó, a kincstári optimizmust az a kijelentése támasztja alá, hogy „Elmegyünk akár a végéig is..., mindaddig, amíg össze nem rogyunk”. Hivatalos párizsi körök továbbra is optimisták a hágai értekezlet végkimenetelével kapcsolatban, de nem rejtik véka alá azt sem, hogy meglehetősen belefáradtak és irritálja őket a tény, hogy a konferencia munkacsoportjai nem tudnak eredményt felmutatni, ellenkezőleg, egy helyben topognak. A francia külügyminisztérium továbbra is az egyetlen lehetséges járható utat abban látja, hogy a volt szövetség partnerei üljenek tárgyalóasztalhoz és beszéljék meg a dolgokat. Párizs szerint csakis így lehet igazságosan elosztani az „örökséget”. A Figaro című párizsi lap azonban megjegyzi, hogy az Európai Közösség öszszes ezzel kapcsolatos kezdeményezése csak arra volt jó, hogy a szemben álló felek időt nyerjenek, és még jobban felkészüljenek a további háborúra. A londoni The Guardian Milosevic és Tuđman moszkvai utazásával kapcsolatban azt írja, Moszkva érdeke nem önzetlen, hiszen Jugoszlávia véres széthullása bátorításként szolgálhatna a szovjetunióbeli szélsőséges és nacionalista elemeknek. Úgy tudják, hogy Gorbacsov talán a gazdasági és a katonai együttműködés visszaszorításával is meg fogja fenyegetni a két délszláv vezetőt. Ez nem elhanyagolható körülmény, hiszen Jugoszlávia a legtöbb fegyvert éppen a Szovjetuniótól vásárolja. Ha ez megszűnik, lehet, hogy a hadseregnek akár két hét alatt elfogy a lőszere és a fegyvere. NEMZETKÖZI FIGYELŐ A negyedik független Bosznia-Hercegovina kiválásáról, Milošević és Tuđman moszkvai útjáról, a harcok folytatódásáról cikkezik a világsajtó Magyar Szó „A magyar kormány elleni rágalmak” Reagálások a belgrádi Politika vádjaira Budapest, október 15. Magyarországon élénk reagálásokat váltott ki a belgrádi Politika c. napilap írása, melyben azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy lehetővé teszik diverzáns, terrorista csoportoknak a magyar-jugoszláv határ átlépését. A belgrádi lap katonai forrásokra hivatkozva állítja, hogy szinte mindennap érkeznek ilyen csoportok, főként horvátok, de románok, magyarok és kurdok is vannak közöttük. Néhány napja Darázsban állítólag ártalmatlanná tettek egy ilyen csoportot. A diverzáns csoportok felszerelése arra vall - írja a lap -, hogy nemcsak gyilkolásra, hanem például kutak mérgezésére is kiképezték őket. A csoportok Donji Miholjac helység felől érkeznek, s az állítások szerint egyre gyakoribbak a sport-, katonai és mezőgazdasági repülőgépek éjszakai berepülései is. Dr. Gálszécsy András tárca nélküli miniszter, a titkosszolgálatokat felügyelő kormánytag a Népszabadság c. napilapban a vádakkal kapcsolatban kijelentette: „.az első szótól az utolsóig egyetlen szó sem igaz az egészből”, majd hozzáfűzte: „Őszintén szólva rejtély előttem: kinek az érdeke a magyar-szerb, illetve a magyar-jugoszláv viszonyt ilyen álhírek(állandó tudósítónktól) kel mérgezni. Annál inkább, mivel első olvasatra nyilvánvaló, hogy ez nem lehet igaz. Ha bárhol a határon Darázs helységnél vagy másutt terroristákat tettek volna ártalmatlanná, akiket Magyarországról „léptettek át”, akkor a megfelelő tárgyi bizonyítékot már bemutatták volna minden közeli és távoli ország televíziójában”. Hasonlóan vélekedik a miniszter az állítólagos lelőtt magyar repülőgépekről is. De ilyen tárgyi bizonyítékot mindeddig nem mutattak be. Dr. Gálszécsy a továbbiakban kijelentette, hogy a magyar szerveknek a legszigorúbb utasításaik vannak a fegyverek és hadifelszerelés elkobzására és az ilyen eszközökből, amiket Jugoszláviában kívántak felhasználni, a magyar szervek egy egész arzenálra valót gyűjtöttek össze. Kiss Kálmán, a magyar határőrség illetékese is határozottan cáfolta az állításokat, és a magyar kormány elleni rágalmaknak minősítette őket. A Magyar Hírlap c. napilap újságírójának elmondta, hogy főleg a határ túloldaláról, Jugoszláviából érkeznek menekültek, olyan eset csak néhány volt, hogy az éjszaka leple alatt illegálisan próbáltak magyar területről átjutni a határ túlsó oldalára. Olyan magyar állampolgárokról volt szó, akiket csempészés miatt a jugoszláv hatóságok már korábban kitiltottak, s ezért ily módon próbálkoztak átjutni. Keleti György, a honvédelmi minisztérium szóvivője is határozottan cáfolta, hogy jogsértés történt volna magyar részről. „A belgrádi sajtóban körülbelül egy hónapja kezdődött a rágalomhadjárat, s mind komolyabb méreteket ölt” - mondta. A szóvivője elismételte, hogy a magyar-jugoszláv határszakasz közelében fokozottan ellenőrzik a repülők útvonalát, s a megerősített figyelőszolgálat miatt elképzelhetetlen, hogy akár egyetlen magyar repülő is észrevétlenül jusson át a határ túloldalára. Mindezek a cikkek, állítások, amelyek a belgrádi sajtóban az utóbbi időben napvilágot látnak, s amelyeket a magyar fél egyértelműen a magyar kormány elleni alaptalan rágalomhadjáratnak minősít, minden bizonnyal csak negatívan hathatnak ki a magyar kormány állásfoglalására - ha erre egyáltalán ismételten sor kerül - abban a jugoszláv kérésben, hogy Magyarország engedélyezze a Szlovéniában rekedt jugoszláv hadsereg hadipotenciáljának kivonulását magyar területen keresztül. Cs. Z. KÜLPOLITIKA 3 Tárgyalni kell egymással (Folytatás az 1. oldalról) Moszkvában, úgy tűnik, derűlátóan értékelik a közvetítési kísérlet esélyeit. Andrej Gracsov, a szovjet elnök szóvivője például keddi sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy a mostani megbeszélések enyhíthetik a feszültséget Jugoszláviában, elősegíthetik a konfliktus demokratikus, erőszakmentes rendezését. A szovjet tényezőt még nem használták ki teljes egészében ebben a folyamatban, s a szoros történelmi, lélektani szálak, valamint a Szovjetunió tekintélye olyan tényező lehet, amely kedvező lesz, kiegészítő szerepet játszhat a válság felszámolásában, mondta. A TASZSZ kommentárja már nem volt ennyire egyértelműen optimista. Túl sok - közvetítők útján elért - megállapodás vált semmivé, írja, igaz, megjegyzi: most első alkalommal próbál meg közvetíteni a szemben álló felek között olyan ország vezetője, amely hagyományosan közel áll a délszlávokhoz. Az elemzés megemlíti, hogy bár a krízis méretei és következményei különbözőek a Szovjetunióban és Jugoszláviában, a hasonlóság kézenfekvő: szétesik a föderáció, amely nem fordított kellő figyelmet a különböző nemzetiségekre. POÓR Csaba Г _ - — - ~ — — — — — — — — — — — — —^ Közös vacsora Mihail Gorbacsov tegnap este 1 közös vacsorán látta vendégül II Slobodan Miloševićet és Franjo I Tudmant. A Gorbacsoval folytatott két- 1 órás megbeszélése után Milosevic úgy nyilatkozott, hogy tárgyalója partnerével egyetértett abban, 1 hogy a jugoszláviai válság békés 11 rendezése az egyedüli humánus és igazságos megoldás. Értékelések szerint Gorbacsov igen reális kérpet alkotott a jugoszláviai eseményekről. (Tanjug) Új béketerv? (Folytatás az 1. oldalról) Mindez a szuverén jugoszláviai köztársaságok szövetségének keretében funkcionálna, a megoldást pedig a világközösség szavatolná. Ha ezt a megoldást mindenki elfogadja Jugoszláviában, sikerülne elkerülni a teljes széthullást, rendeződne a nemzetközi határok kérdése, és elkerülnék a belső határok körüli viszályokat. Majd kiderül, hogy lord Carrington pénteken Hágában előáll-e ezzel a tervvel, de Londonban hiszik, hogy minden egyéb lehetőséget már kimerítettek, és ez az utolsó terv a jugoszláviai polgárháború befejezésére. „Hágában tegnapelőtt a béketörekvések, sajnos, inkább hátralépésnek, mint haladásnak tűntek” - jelentette ki tegnap a BBC-nek lord Carrington. Hangsúlyozta: nagyon nehéz úgy dolgozni, hogy Hágában megállapodnak valamiről, a terepen pedig egészen más történik. Hozzátette azonban, hogy mégis folytatódnak a rendezési törekvések, és a világközösségnek nincs jogában magukra hagyni a jugoszláviai népeket, hogy elvérezzenek. Lord Carringtonhoz közel álló körök azt állítják, hogy magánbeszélgetésben a lord megrökönyödését fejezte ki a jugoszláviai vezetők gondolkodási módja miatt, továbbá amiatt, ahogyan egymással kommunikálnak, és amilyen kizárólagosan elutasítják a konstruktív párbeszédet. Tegnapi megjegyzése, hogy Hágában egyben állapodnak meg és Jugoszláviában más történik, tulajdonképpen a békeértekezlet részvevőinek első nyilvános bírálata. Brit hivatalos körökben elhangzott, hogy megtörténhet a hihetetlen: a jugoszláviai köztársaságok többsége egyetért egy olyan laza szövetség létrehozásában, amelyből kizárnák Szerbiát. Lord Carrington végül is nem fogja meghívni Stjepan Mesicet, a jugoszláviai államelnökség elnökét, hogy pénteken Hágában vegyen részt a jugoszláviai köztársaságok és a föderáció képviselőinek plenáris ülésén - közölték tegnap általában jól értesült hágai körök. Szerintük a meghívás azért maradt el, mert időközben a politikai érvek legyőzték a procedurálisakat, és Mesic nem kap hivatalos meghívót. Az sem biztos, hogy a hágai találkozón más szövetségi testületek képviselői is jelen lesznek. (Tanjug) Gregurić nemzetközi segítséget kér A horvát kormányfő levele Hans van den Broekhoz Vukovár és Dubrovnik ostromzárának feloldását követeli Dr. Franjo Greguric horvát kormányfő tegnap levelet intézett Hans van den Broek holland külügyminiszterhez, amelyben segítséget kér a nemzetközi közösségtől Vukovár és Dubrovnik ostromzárának feloldásához, valamint azt, hogy valamilyen módon tegyék lehetővé a nemzetközi humanitárius segély eljuttatását a szóban forgó városokban rekedt polgári lakossághoz. A levélben egyebek között az áll, hogy mindazok után, ami a segélyt szállító konvojjal történt, a horvátországi válságstáb a következő megállapításra jutott: „A jugoszláv hadsereg nem teljesítette az október 8-án aláírt megállapodásban vállalt kötelezettségét, amely egyebek között magába foglalja a Vukovárra tartó gépkocsioszlop áthaladásának engedélyezését.” Ehelyett a jugoszláv hadsereg „visszaélt a helyzettel, s közben átcsoportosította csapatait és újabb erőket, valamint fegyvereket szállított Vukovárba és annak környékére”, olvasható egyebek között a levélben. A levél megfogalmazói azt is hangsúlyozzák, hogy a hadsereg „a felelős a polgári lakosság szenvedéséért és azért is, hogy sokan megsebesültek”. A válságstáb értékelése szerint a hadsereg a „memorandum ilyen egyoldalú megszegésével megkérdőjelezte a Zágrábban október 8-án aláírt általános tűzszüneti megállapodás megvalósítását”. ,A memorandum egyoldalú megszegésével a jugoszláv hadsereg részben lehetetlenné tette a kötelezettségben vállaltak megvalósítását”, nevezetesen azt, hogy kiüríti az egyik zágrábi laktanyát. A levél a továbbiakban rámutat arra, hogy a Horvát Köztársaság a nemzetközi közösséghez fordul segítségért a Vukovár és Dubrovnik köré vont ostromzár feloldásáért, valamint a segélyszállítmány bejuttatásáért a két városba. A Horvát Köztársaság kormánya kérni fogja az Európai Közösség megfigyelő delegációját, hogy tekintélyét latba vetve biztosítsa a humanitárius segélyszállítmány mielőbbi eljuttatását Vukovárba, s azt is indítványozza, hogy vitassák meg „az élelmiszer és gyógyszer más formában történő eljuttatását Vukovárba, valamint a sebesültek kimenekítésének lehetőségét légi úton”. A Horvát Köztársaság válságstábja követeli, hogy a jugoszláv hadsereg haladéktalanul teljesítse a memorandumban vállalt kötelezettségét, amely a segélyszállítmány Vukovárba történő eljuttatására vonatkozik. A Horvát Köztársaság pedig úgyszintén teljesíti kötelezettségeit, amelyeket a memorandumban magára vállalt. (Tanjug) Kim II Szung befejezte kínai látogatását Kim II Szung észak-koreai elnök tíznapos kínai látogatását befejezve tegnap visszatért Phjongjangba, ahol több százezer lelkes fővárosi lakos fogadta, jelentette a Reuter hírügynökség. Az északkoreai hírszolgálati iroda pedig arról számolt be, hogy a 79 éves elnök „sikeres történelmi látogatást” tett Kínában. A Reuter azonban úgy értékeli, hogy a Koreai NDK vezetőjének nem volt éppen könnyű dolga Pekingben, mert a kínai vezetők megpróbálták rábírni, hogy kezdjen radikális gazdasági reformokat és vessen véget hazája elszigeteltségének. Pekingi diplomáciai körökre hivatkozva a Reuter arról is beszámolt, hogy a kínai vendéglátók a magánbeszélgetések során a nyitás politikáját javasolták Kim Ir Szungnak.