Magyar Szó, 1991. december (48. évfolyam, 329-356. szám)

1991-12-09 / 337. szám

1991. december 9., hétfő Kap tejet, ha vesz joghurtot Az újvidéki községi felügyelők feljelentést tettek a Danubius ke­nyérgyár ellen a kenyér árának in­dokolatlan emelése miatt. Úgy lát­szik az embernek sok mindent meg kell élnie, ha a dolgok rendje felbo­rul. Például azt, hogy ha tejhez akar jutni, vennie kell joghurtot is, mint ahogy azt az újvidéki községi felügyelők Beocsinban megfigyel­ték. A zentai tejgyártól már jó ideje csak a tejet igénylik, ha megszorul­nak a kereskedők a tejtermékeket nemigen vásárolják. Ezért az emlí­tett tejgyár azzal a feltétellel köt üz­letet, ha eladhatja a tejterméket is, így védi saját érdekeit. A beocsini Podunavlje kereskedelmi vállalat ezt úgy értelmezte, neki is így kell eladnia a megvásárolt tejet, így egy liter tej mellé egy joghurtot is meg kell venni. S ahogy liter tejet vesz a vásárló, annyiszor negyed liter jog­hurt kerül a szatyrába. Ami termé­szetesen törvényellenes. Ezért a fel­ügyelők feljelentést tettek az emlí­tett vállalat ellen, mert vétettek a kereskedelmi törvény ellen. Az újvidéki Danubius kenyér­gyár ellen is feljelentést tett a fel­ügyelőség, mert a kenyérre és liszt­re vonatkozó határozattal ellentét­ben emelte a kenyér árát. Ha a bí­róság indokoltnak tartja a feljelen­tést - s ehhez semmi kétség nem fér -, akkor az áremelés utáni időszak­ban megvalósított pénztöbbletet el­kobozzák a vállalattól, mégpedig büntetés formájában. Az ilyen bün­tetés összege 250 000-400 000 di­nár. A tejgyárral is hasonló a hely­zet, de a felügyelők még nem fejez­ték be az ezzel kapcsolatos munkát, mivel a kenyér árának emelkedése miatt még körül kell járniuk az összes magánpékséget Újvidék köz­ségben, amelyek száma mintegy 250. A közművesítési felügyelő a pén­teki hóesés apropójára elmondta, hogy a hó eltisztítása az épületek előtt minden évben gondot okoz, ugyanis ott, ahol a Čistoća dolgozói nem járnak, a lakók sem veszik ma­guknak a fáradságot a hó eltakarí­tására. A Telepen és a Krisán sze­rencsére más a helyzet, mert a lakó­házak tulajdonosai mindig gondot viselnek arról, hogy tiszta legyen a házuk tája. Az egészségügyi felügyelőség megállapította, hogy azokon a he­lyeken, ahol járt, sajnos nem erős oldala a tisztaság, s emiatt szintén sok büntetést szabott ki. A felügyelők már felléptek, de ki tudja, meddig árulják a tejet a joghurt­tal? Telecska Sok a munka a dohánnyal, de megéri Telecska leginkább arról ismert, hogy itt termesztették és termesztik ma is vidékünk legjobb dohányát. Igaz, voltak idők, amikor sokkal na­gyobb területen, mint az elmúlt né­hány évben, de a dohány mindig összenőtt a falu nevével, a néppel. Mivel ez az ipari növény igen munkaigényes, a falu elöregszik, a fia­talok elvándorolnak kenyér után, könnyebb munkát keresni, ezért már évek óta csak 50-60 hektáron ter­mesztik, azt is egy-másfél hektáros te­rületen. - Milyen volt az idei dohányter­més? - kérdeztük Makó Ferenc agrár­mérnöktől, a telecskai földműves-szö­vetkezet kereskedelmi előadójától. - Végre kedvező volt ez az év. Szinte minden összejött, ezért a ho­zam is átlagon felüli. Időben kiültet­ték az emberek, csapadékos volt a nyár, többször lehetett szüretelni, ami egyben a nagyobb hozamot is jelenti. -Jelentkezett-e a már szokásos ví­rusos betegség, ami megtizedeli a ter­mést? - Az idén szerencsére csak elvétve vettük észre, azt is idejében, vegysze­res védekezéssel és ritkítással megóv­ták az emberek a termést. Voltak évek, amikor éppen a betegség miatt okozott sok gondot a dohány. - Milyen a hozam? - Átlagon felüli, azaz egy hektáron megtermett a 2-2,5 tonna is, amire ritkán van példa. Az emberek gondo­san kezelik, felfűzték, szárították, hogy most decemberben átadják a szövetkezetnek, amely csak közvetítő az újvidéki dohánygyár és a termelők között. Az ára a búzáénak a tizenkétszere­se, ami arra utal, hogy igen nagy hasznot hozó ipari növényről van szó. Rengeteg munka van vele, sok izzadt­ságot kíván. Ezért senki se irigyelje a dohánytermesztőket, ha fölveszik a pénzt, mert nagyok a kiadások is. Nem szólva a kockázatról. Habár több munkafolyamatot gépesítettek, még mindig sok a fáradságos kézi munka, rengeteg áldozatot kell hozni, amíg a dohányból pénz lesz. Nyilván örülnek a telecskaiak a do­hány új védőárának, ami az augusztu­sitól 12 dinárral nagyobb, és most ki­logrammjáért - nyers dohány - 57 di­nárt fizetnek, minőségtől függően. pm Szerencsét hoz-e a­ ­ bezdániaknak aligha A zombori Odžačar vállalat dolgo­zói ugyanis már jó ideje folyamatosan zaklatják a lakosságot. A helyi közös­ségben legutóbb arról értesültünk, hogy két nap alatt 81 bírósági végzés érkezett. Eszerint a címzettek 24 di­nárt kötelesek befizetni az Odžačar folyószámlájára. Valószínű, hogy ezzel nem ér véget a háborgatás a felszólítá­­sok továbbra is érkezni fognak. A kotrókkal már évek óta „hada­koznak” a bezdániak. Egyáltalán nem voltak megelégedve az Odžačar szol­áltatásaival, mivel e vállalat emberei, a dolgoztak, ha nem, igyekeztek be­hajtani járandóságukat, és ezt nagyon is megelégelték a helybeliek, azt mondták, inkább a helybeli kisiparos­ra bízzák a kémények, tűzhelyek tisz­tántartását. A helyi közösség támogat­ta ezt a kezdeményezést, és szabályos szerződést kötött az illetővel, akinek a munkájára a mai napig sem hallot­tunk panaszt. A szerződés megkötése kizárta annak a lehetőségét, hogy az Odžačar emberei továbbra is beszed­jék a „füstadót”. Igen ám, csakhogy a zombori válla­latban ebbe sehogyan sem akartak be­lenyugodni, s mintha mi sem történt volna, továbbra is házaltak. Voltak olyanok, akik megszeppentek és fizet­tek az el nem végzett munkáért, csak hagyják őket békében. A többség azonban nem ült föl a fenyegetések­nek, s ennek az lett a következménye,­ ­­­ hogy bírósági idézést kaptak, a szol­gáltató vállalat ugyanis bepörölte őket, mert nem voltak hajlandók fi­zetni. A pert végül is a polgárok nyer­ték meg, s úgy tűnt vége lesz a hábor­gatások sorozatának. Csakhogy nem így történt. Az Odžačar nem hagyja annyiban a dol­got, habár tudják, hogy nincs rájuk szükség, továbbra is bekopogtattak a házakhoz. A söprésből nem lett sem­mi, mert elutasították őket, de a válla­lat szabályzata értelmében meg kell fi­zettetni a kiszállási díjat, a díj összege pedig pontosan 24 dinár. A bezdániak most már azt sem tudják, bosszankod­janak-e vagy nevessenek­-e az egészen. H. Á. Magyar Szó VAJDASÁGON AT 7 Az elektromobiltól a folyóiratig Az újvidéki Tega Stúdió nagyratörő projektumai­­ Minden a környezetvédelem jegyében Napjainkban, amikor sok gazda­sági vállalat várakozó álláspontra helyezkedett, vannak olyanok, fő­ként magánvállalkozók, akik úgy vélekednek, még agresszívabban kell fellépniük a piacon. Ez jellem­ző a mintegy 20 magas szakképzett­ségű, különböző foglalkozású fiatal foglalkoztató újvidéki Technológiai Galériára, ismertebben Tega Stú­dió. A vállalkozó szellemű fiatalok eredeti ötleteiket valósítják meg, és ezekből tartják fenn magukat. A si­ker nem marad el. Sabina Mujezi­­novic, a Tega ügyviteli titkára el­mondta, hogy tavaly Brüsszelben ezüstérmet kaptak a sebességváltó eredeti megoldására. Az idei őszi újvidéki kiállításon mutatták be az elektromobilt, amely szintén nagy érdeklődést keltett. A fiatal feltalálók igen komolyan fogják fel az ökológiát. A Tega min­den projektumát a „zöld” védjegy­gyel készítik el. A Tega ökoprojek­tumai iránt elsőként Zentán érdek­lődtek. A község megbízta a Tegát, dolgozzon ki tervet a város fejlődé­séről. A községgel folynak a megbe­szélések háztömb kiépítéséről. A tömb ökoházakból állna, amelyek elődeinek tapasztalatain alapulnak. Zoran Jako­vac technológus és Gor­­dana Stojkovic építészmérnök, az ökológiai ház tervezői elmondták, az épület alapja téglából vagy be­tonból készül, a falak pedig vályog­ból. A kátrány, a papír lesz a padló, a perlit pedig a fél méter vastag fal szigetelőanyaga. A tetőt fakonstruk­ció, és nád fedi. Hamarosan hozzá­jutnak olyan impregnáló szerhez, amely tűzállóvá teszi a nádat, és ez­zel az megfelel a hazai szab­ványnak. A házon nagy felületeket borít majd üveg. Az épület előnye, hogy télen fűtés nélkül is 17-18 fo­kot eléri a belső hőmérséklet, nyá­ron viszont hűvös van. A ház mele­gítéséhez napenergiát fognak fel­használni. A 36 alapnégyzetméteres ház, amely a konyhán és a fürdő­szobán kívül még két helyiséget ölel fel a családtagok számának növeke­désével kibővíthető, azaz hozzá le­het építeni. A napkollektorok fel­szerelése drága, de a 70 százalékos energiamegtakarítás miatt rövid idő alatt kifizetődik. A Tega ökoló­giai elnevezéssel ötletes és egyszerű fabútort és játékokat is készít ház­tartások, óvodák, irodák, és számí­tóközpontok részére. Jelenleg együttműködnek az újvidéki NINA bútorgyárral. Az ifjú szakemberek tervezik egy adatbank megalapítását, ahol össze­­gyűjtenének minden információt a víz és a levegő tisztításával kapcso­latban. Az adatokat főként a tisztító­­berendezések gyártóinak szánják. Már sok adatot gyűjtöttek össze Szerbiából, Macedóniából és Bosz­nia-Hercegovinából. Kisebb cégek részére mérnöki terveket is kidol­goznak a szennyvíztisztításhoz. Mi­lánó jövőre le fogja zárni a város­­központot a gépkocsiforgalom szá­mára. A forgalmat nem szeretnék teljesen megbénítani, ezért nagyon érdeklődnek a Tegában összeállí­tott környezetkímélő autó iránt. Többezer elektromobilt rendeltek. Stanislav Kulačin villamossági mér­nök elmondta, hogy Ausztráliából és az Egyesült Államokból is érdek­lődnek az elemekre működő kis au­tó iránt, amely egy töltéssel 75 kilo­métert tehet meg. A Technológiai Galéria Knic, Grúz és Mataruška Banja részére az idegenforgalom fejlesztésére dolgo­zott ki tervet, amely szintén a ter­mészethez való visszatérésen alap­szik. Irodahelyiségeikben nemrég megszervezték a tehetséges gyer­mekek miniiskoláját is, ahol az an­gol nyelv, az informatika mellett fő hangsúly, a környezetvédelemre való nevelésen van. A nagy érdeklő­dés a helyszűke miatt jelenleg a hétvégi 2 órás pótoktatáshoz olyan iskolát keresnek, amely kész lenne bérbe adni tantermét. A hónap vé­gén jelenik meg a Tega 20 oldalas Tržište nevű folyóirata, amely tájé­koztató és útmutató jellegű lesz a vállalkozók, iparosok részére. Kü­lön rovatok lesznek a tudományról, a piackutatásról, a divatról, a for­matervezésről, valamint termé­szetesen a környezetvédelemről. A 30 000 példányszámú szaklap véd­nökei között van az újvidéki Grafi­ka és a majdanpeki nemesfém-fel­dolgozó. A Tega nagyratörő tervei közé tartozik, Karlócán az első környe­zetvédelmi college megszervezése, amelyhez már rendelkezésükre bo­csátották az ottani botanikus kertet, biokertek kialakítása, valamint egy ötleteket támogató ökoparlament megalakítása. MAJSAI Éva SZABADKÁN MA FILM J­AD­RAN: Nem férünk a bőrünk­be, 4. rész, jugoszláv (16, 18, 20) ZVEZDA: Coctail, amerikai (17, 19,21) MUNKÁS: Törvényre törvénnyel, amerikai (18, 20) Szerelmi álmok, amerikai (16, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig Gyermekgyógyászati rendelő: Đuro Đaković u. 14. Gyógyszertár: A Városháza épüle­tében. S. O. S.-telefon: 33-000 (17-től 22 óráig) Házasság előtti és családi tanács­adó: Jugoszláv Néphadsereg utca 33., telefon: 36-000 (7-től 14 óráig) KIÁLLÍTÁS Képzőművészeti Találkozó - sza­lon: Szobrásztelepek és szimpóziumok 1961-1991. Városi Múzeum: állandó kiállítás: Jovan Cvijic élete és munkássága cí­mű kiállítás Art Caffé: Franjo Mačković festő önálló tárlata Városi Könyvtár: Radovan Zdrale önálló kiállítása 7 Nap szerkesztősége: Pósa Ede önálló kiállítása ÚJVIDÉK Áramszünet több utcában Ma 8-tól 9 óráig, nem lesz áram a Jankó Čmelik utca egy részén (a 77., 79., 90. és 92. szám alatt); a Babina 2. és 4. száma alatt, a Mara Maksic ut­ca egy részén (az 5., 7., 6., 8. és 10. száma alatt); a Katarina Ivanovic 2. és 4. száma alatt; a Teodor Kračun utca 2. és 4. száma alatt, a Pavle Orlovic utca 37. és 39. szám alatt; a Taras Ševčenko utca 2. és 4. szám alatt; a Milenko Brkic ut­ca egy részén, (13., 15., 17. és 19. száma alatt), valamint a Svetozar Markovic helyi kö­zösségben. Nem lesz áram 9-től 15 órá­ig a Temerini út 163-as számá­tól; az Otokar Keršovani utcá­ban, valamint a Povrtarská­­ban. ÚJVIDÉKEN MA­ FILM ARÉNA: Nem fér a bőrébe, IV., hazai (11,16,18,20) KISTEREM: Rég elfelejtett or­szág, amerikai rajzfilm (17) A szerelem tengere, amerikai (18,30,20,30) JADRAN: Farkasvér, amerikai (16) A hamisítvány eredetije, hazai (18, 20) MŰVELŐDÉSI OTTHON: Há­romszoros csalás, amerikai (10, 16, 18, 20) NÉPMOZI: A pornó­film csillaga, amerikai (10,16,18,20) HADSEREGOTTHON: Nincs elő­adás. IFJÚSÁGI TRIBÜN: Nincs elő­adás. SZÍNHÁZ SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ: T. Williams: Üvegfigurák, kisszínpad (19,30) ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ: B. Slade: Jövőre veled ugyanitt, kisterem (19.30) IFJÚSÁGI SZÍNHÁZ: Nincs elő­adás. ÜGYELETES ORVOS Felnőttek számára: a Njegoš utca 4. szám alatti rendelőben (19-től reg­gel 6 óráig). Gyermekek számára: a Njegoš ut­ca 32. szám alatti rendelőben (19-től reggel 6 óráig). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Éjjeli ügyelet: Bulvár Gyógyszer­­tár, Tito marsall sugárút 23. (20-tól reggel 7 óráig). A deviza még mindig hiánycikk a topolyai bankban Kölcsönöket is folyósítanak A Vajdasági Bank Rész­vénytársaság topolyai kirendeltségé­ben is az idén is jellegzetes volt a ka­matlábak gyakori változása, illetve emelkedése. Tóth Erzsébettől, az in­tézmény szakmunkatársától többek között azt is megtudtuk, hogy január elsejétől napjainkig hét alkalommal módosult az eszközökre és a hitelekre a kamatláb. A takarékbetétek eseté­ben a látra szóló betétek dinár eseté­ben, valamint a zsíró- és folyószámlá­kon levő eszközökre a kamat jelenleg 20 százalékos. Ha egy hónapra kötik le eszközeiket, az évi kamat 90 száza­lék, három hónapra az évi kamat 110, hathónapos lekötéskor 120, a több mint egy éven felüli lekötéskor az évi kamat 130, a két éven felüli lekötött eszközök után az évi kamat 140, míg a három évnél hosszabb időre lekötött dináreszközök után az évi kamat 150 százalék. A bank illetékese, hogy azok a betétesek, akiknek a betétkönyvü­kön levő eszközök meghaladják, az 50 000 dinárt, plusz 10 százalékos évi ka­matot kapnak. A bank ügyviteli politikáját a hosszú távú eszközökre alapozzák. A múlt év folyamán még nehéz feltéte­lek mellett és kevés kölcsönt tudtak folyósítani a topolyai bank fiókin­tézetében. Az idén már több ízben ad­tak kölcsönt. Készpénzhitelt 18 hóna­pos törlesztési időre 24 millió 592 ezer dinárt 610 személy kapott, állan­dó kamatláb mellett, ami 60 százalé­kos évi fix kamatot jelent. A novemberi kölcsönöknél ez a kamat már 80 százalékra módosult azok számára, akik most vették fel a kölcsönt. Lakásépítési kölcsönre is folyósítottak kölcsönt 11 millió dinár értékbe 90 polgár számára 30 százalékos változó kamat mel­lett. A lakásépítési kölcsönt az ösz­­szegtől függően új építkezésre vagy befejezésre hagyták jóvá 10-30 évi törlesztésre. Ami a devizát illeti, az ebben a bankban is hiánycikk. Olyannyira, hogy az utóbbiakban a devizában ka­pott nyugdíjakat is csak dinárba tud­ták kifizetni. ígéret és lehetőség van, hogy legalább a decemberi hónapra a devizanyugdíjasok valutában kapják járandóságukat. B-t

Next