Magyar Szó, 1992. június (49. évfolyam, 148-177. szám)

1992-06-01 / 148. szám

2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó Letiltották a JAT-ot Több ország máris lezárta légiterét a jugoszláv gépek előtt Németország, Hollandia és Svájc már megtiltotta a TAT gépeinek, hogy az említett országok és Jugoszlávia között közlekedjenek - kö­zölték a Tanjug hírügynökséggel a TAT központjában. A JAT gépei még ezen országok felett sem repülhetnek át - mondták az operatív központban. Alois Mock osztrák külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy az osztrák légiteret lezárták a jugoszláv gépek előtt Belgráddal minden légiforgalmi kapcsolatot megszüntettek. Az angol repülőtereken valószínűleg ma lép életbe a JAT gépei­nek leszállási tilalma. A belgrád-londoni járat megszüntetésével mintegy 50 000 Angliában élő jugoszláv polgár nem utazhat repülő­gépen. A Biztonsági Tanács szankcióinak életbe léptetésével megszűnt a JAT ausztráliai járata is Szingapúron keresztül. A JAT utolsó gépe tegnap elhagyta Szingapúrt, fedélzetén a légiforgalmi társaság mint­egy 80 különböző szakmájú alkalmazottja volt Zoran Bajic, a JAT pekingi állandó képviselője jelentette, hogy a JAT kínai kirendeltsé­r­e már megállapodott a román Tara légi szállítóval, hogy a Belgrád­­a tartó utasokat Bukarestig és Temesvárig ez a vállalat szállítja, on­nan a JAT autóbuszai viszik majd Belgrádi­a az utasokat. Ezt a jára­tot, valamint a kínai légitársaság járatait az ázsiai országokból Jugo­szláviába utazó más utasok is igénybe vehetik. (Tanjug) „Differenciálódnak” a jugoszláv diplomaták Bírálta a szerb vezetőség politikáját, majd lemondott Momo Koprivica, a jugoszláv nagykövetség sajtótanácsosa (Washingtoni tudósítónktól) Momo Koprivica, Jugoszlávia washingtoni nagykövetségének kulturális és sajtótanácsosa a CNN hírtelevízió szombat déli műsorában tévesnek ítélte meg a gazdasági zárlatot és az ENSZ többi megtorló intézkedését. Azt javasolta, hogy a világnak Szerbia és Crna Gora helyett inkább Boszniára kellene összpontosíta­nia, hogy minél előbb sikerüljön megállítani a háborút. Koprivica kijelentette, hogy a horvátországi szerbek „legitim érdekeinek” tá­mogatását Szerbia vezetősége „té­ves politikával igyekezett keresz­tülvinni”. „Nincs rendjén, hogy a világ most a szerb meg a Crna Gora-i nép ellen fordul - mondta Kopri­vica amikor azok a demokrácia felé igyekeznek. Ezt a két népet az egész Jugoszlávia területén uralkodó rossz vezetőségek rán­tották bele a konfliktusba. A szankciók nyomán a nép fog szenvedni, az a nép, amelyik nem is ért egyet teljes mértékben Milo­sevic politikájával.” A sajtótanácsos legutóbbi mon­datával nyilvánvalóan eltépte a szokásos diplomáciai köteléket, és olyan álláspontra helyezkedett, amelyet a jugoszláv külügyeket irányító politikusok nem fognak megtűrni a szolgálatban. Koprivi­ca azonban nem is várta meg a döntést szinte bizonyos visszahívá­sáról, hanem a műsor sugárzása nyomán saját maga nyújtotta be lemondását Ivan Živkovićnak, Ju­goszlávia washingtoni nagykövet­sége ügyvivőjén­. Mint ismere­tes, Dževad Mujezinovic nagykö­vetet hétfőn „tanácskozásra” ha­zarendelték. A NÉP MAJD BELÁTJA... Lemondását Koprivica többek között azzal indokolta meg, hogy „mélyen nem ért egyet Szerbia köztársasági elnökének, Slobodan Miloševićnek a politikájával”. Koprivica azt is hozzátette, hogy véleménye szerint Milošević bék­és külpolitikája „olyan állapotok­hoz vezetett, amelyek teljesen el­lentétesek a szerb és a Crna Gora- i nép érdekeivel”. Néhány órával az említett tévé­műsor után Jugoszlávia washing­toni nagykövetsége szűkszavú közleményben megállapította, hogy „Momo Koprivica nem a nagykövetség álláspontjait képvi­selte, hanem személyes vélemé­nyét fejtette ki”. Amikor a nagy­­követség illetékesét megkérdez­tük, hogy ez pontosan mit jelent, azt mondta, hogy egyfajta „elha­tárolást attól, amit kollégája mon­dott”. Momo Koprivica egyébként már másodszori megbízatással dolgozott Jugoszlávia washingtoni nagykövetségén. A CNN szóban forgó műsorának stúdióvendége volt még Warren Zimmerman, az USA Belgrádból hazarendelt nagykövete, valamint Jeane Kirk­patrick, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, egyetemi ta­nár, konzervatív külpolitikai kommentátor is. Zimmerman nagykövet az el­múlt napokban több amerikai saj­tószervnek is nyilatkozott. Szom­baton is kifejtette, hogy a­­műsor sugárzásának pillanatában még­ küszöbönálló gazdasági megtorlá­sok várhatólag csak hosszabb idő­szak elteltével lesznek hatásosak,­­de az Egyesült Államok kormánya abban bízik, hogy politikai jelen­tőségük sokkal gyorsabban ki fog derülni azáltal, hogy hozzásegítik a szerb és a Crna Gora-i népet, hogy belássa: az egész világ szá­mára elfogadhatatlanná vált az a politika, amelyet a belgrádi veze­tőség erőltet. Kirkpatrick asszony — szokásá­nál és szabad egyetemi státusánál fogva - még kifejezőbben fogal­mazott, és súlyos szavakkal ítélte el Szerbia boszniai agresszióját. Közben megjegyezte, hogy a má­sik két boszniai népcsoportra is felelősség hárul az erőszak elural­kodása miatt. Ez azonban nem változtat a tényeken az agresszor személyét illetően. Miután Momo Koprivica tévé­­nyilatkozatának első néhány mondata még nem adott világos képet arról a bátor kiállásról, ami­ről további kijelentései tanúskod­tak, Zimmerman nagykövet egy pillanatban közbe is vetette, hogy nem ért egyet Koprivicával, mert a szankciók nem a szerb meg a Crna Gora-i nép ellen, hanem a jelenlegi vezetőség magatartása ellen irányulnak. ELŐNYBEN A LELKIISMERET Amikor a CNN tudomást szerzett Momo Koprivica lemon­dásáról, még egy rövid nyilatko­zatot kért és sugárzott a volt nagykövetségi tanácsostól. A többször is megismételt egy mondat így hangzik: „Minden ember életében bekövetkezik egy pillanat, amikor el kell dön­tenie, hogy népe érdekeit helye­zi-e előtérbe, vagy annak a kor­mánynak az álláspontjait, ame­lyet képvisel.” A jugoszláv diplomácia leépü­lése természetesen már több mint egy évvel ezelőtt elkezdődött, de Koprivica szándékos és tudatos lépése több volt egyszerű lemon­dásnál: bebizonyította, hogy ne­héz helyzetben az emberek képe­sek arra, hogy a legszigorúbb sza­bályokkal működő szolgálattal szemben is előnyben részesítsék, ha megkésve is, a lelkiismeretü­ket. PURGER Tibor Jugoszlávia telj elszigeteltségben Hogyan reagált a nemzetközi közvélemény a hazánk ellen fogan­lt intézkedésekre A világ vezető lapjai, tájékoz­tatási eszközei tegnap a világszerve­zet történetében az eddigi legeré­lyesebb intézkedésként értékelik az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Ju­­oszlávia elleni szankciókra vonat­ozó határozatát. Nagyon sok kül­földi kommetátor hangsúlyozza, hogy a második világháború utáni időszakban egyetlen európai or­szággal sem történt ez meg, és hogy az USA-nak ebben döntő szerepe volt. A Reuter jelentette, hogy Ju­goszláviát teljes elszigeteltségbe ta­szították. A brit hírügynökség nyu­gati diplomatákra és megfigyelőkre hivatkozva közli, nem világos, hogy Bosznia-Hercegovinában a szerb erők most felhagynak-e a vérontás­sal, mert sok ilyen csapatról úgy vé­lik, hogy nem tartoznak belgrádi el­lenőrzés alá. Az Associated Press szerint a BT Jugoszláviát egy síkra helyezte Irakkal és lábiával, erélyes intézke­déseket hagyott jóvá a boszniai há­ború megállításáért. Az amerikai hírügynökség közölte, hogy Jugo­szláviában a vasárnapi választásokat a nemzetközi elszigeteltség árnyé­kában tartották, és hogy a választá­sokat a fő ellenzéki pártok bojkot­tál­ták. AGGODALOM RÓMÁBAN A római rádió mély aggodalmá­nak adott hangot, hogy a totális zárlat elérheti-e a legfontosabb célt, és a választók tömegeit Milosevic el­nök és rezsimje ellen hangolhatja-e. Nagyon könnyen megtörténhet, hogy a szankciónak ellentétes hatá­sa lesz, mint Irakban és Líbiában, és csak tömöríteni fogja a dacoló szer­­beket Milošević köré - állapítja meg a római rádió. A madridi El Mundo című lap szerint a helyzet lehet rosszabb is, és ha a mostani büntetőintézkedé­sek nem járnak eredménnyel, erő­szakot is alkalmazhatnak, noha a Biztonsági Tanács tegnapelőtti ülé­sén erről nem volt szó. Az El Pais című spanyol lap szerint az ENSZ lehetőséget hagyott a Szerbia és Crna Gora elleni esetleges fegyve­res közbelépésre is, lehetséges, hogy nem ez volt a BT utolsó szava. Az indiai National Herald hang­súlyozza, hogy az USA francia nyo­másra elállt attól a javaslattól, hogy megfossza Jugoszláviát az ENSZ- ben betöltött helyétől és hogy így kényszerítse rá a szerb vezetőséget arra, hogy újból kérje felvételét a világszervezetbe. A lap szerint a BT diplomatái egyre hangosabban be­szélnek arról, hogy teljes tengeri zárlatot kell bevezetni Jugoszláviá­val szemben, mint amilyen az Öböl­ben volt. Az ilyen hírek világosan jelzik, hogy Jugoszlávia területén a katonai intervenció is lehetséges - úja az indiai lap. „EZT AZ ŐRÜLETET LE KELL ÁLLÍTANI” A Sunday Telegraph kommen­tátora megállapítja, hogy a Nyugat Irakban túl korán leállt, Jugoszlávi­ában pedig későn kezdte el, így a dolgok most csak bonyolódnak, és nehezebb lesz hatékonyan interve­niálni. Mégis abból a teljes elszánt­ságból kell kiindulni, hogy le kell állítani ezt az őrületet. Elérkezett a pillanat, amikor Bush elnöknek az új világrendről alkotott elképzelése a legnagyobb vizsgatétel elé került. Ellenkező esetben ez az új világ­­rend(etlenség) olyan monstrumo­kat szülhet, amelyeket most elkép­zelni sem tudunk — állapítja meg a kommentáríró. A berlini Tagesspiegel lap Bosznia-Hercegovina védelme ér­dekében nemzetközi ellenőrzést avasol a maradék Jugoszlávia fe­­ett. A lap szerint el kellene gon­dolkodni afelett is, hogy lefegy­­verzik az egész szövetségi hadse­reget. A berlini lap a büntetések időbeli korlátozását szorgalmazza, és emlékeztet arra, hogy az ENSZ Alapokmánya feljogosít a katonai intervencióra is, és úgy véli, hogy épp most ütött az óra és az ENSZ csapatainak teljes egészében kelle­ne alkalmazniuk az alapokmány rendelkezéseit. Nagy-Britannia tegnap üdvö­zölte a Jugoszlávia elleni szankci­ók bevezetését. Major miniszterel­nök megállapította, hogy Szerbiá­nak és Crna Gorának meg kell ér­tenie, hogy magatartását a nem­zetközi közösség elfogadhatatlan­nak tartja. A brit sajtó szerint a büntetőintézkedések csak kezde­tét jelentik a Jugoszlávia elleni más intézkedéseknek. Az ENSZ határozata valójában utat nyit a katonai intervenció előtt. A mosta­ni szankciók hosszú távon teljesen tönkreteszik a jugoszláv gazdasá­got, a belgrádi kormánynak ha­marosan korlátoznia kell a ben­zinfogyasztást, be kell fagyasztania az árakat és a fizetéseket - hang­zik a brit kommentátorok egybe­hangzó értékelése. Londonban hangsúlyozzák, hogy ha nem áll le Bosznia-Hercegovinában a hábo­rú, Belgrád ellen „újabb intézke­déseket” foganatosítanak majd. . Az első párizsi reagálások hang­súlyozzák, hogy a szankciók célja kettős. Ilyen még nem volt Európá­ban, ezekkel az intézkedésekkel oda akarnak hatni, hogy a szerb katonai erők kivonuljanak Boszniából, a másik cél pedig az, hogy Szerbiát tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a boszniai polgárháború békés meg­oldása és beszüntetése érdekében. A szankciók teljesek, a BT 15 tagja közül 13 szavazott rájuk, Párizs kü­lön említést tesz Oroszországról. A kínai nemzeti hírügynökség szerint a BT-ben Kína képviselője azt az álláspontot vallotta, hogy a boszniai etnikai konfliktust nem szankciókkal, hanem más eszközök­kel kell megoldani. Kína és Jugo­szlávia között nincsenek fejlett gaz­dasági kapcsolatok, a kőolajat nem számítva tavaly 280 millió dollár volt az árucsere-forgalom értéke. A zárlat azonban sok szerbiai és Crna Gora-i vállalatot érintene, különö­sen az utóbbi időben megkötött olajszállítási szerződésekre vonatko­zóan. A közlekedést is érintené, mert a légiforgalom eddig rend­szeres volt. Svédország is üdvözölte a Biz­tonsági Tanács határozatát. A svéd külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a belgrádi kor­mány megérti a helyzet komolysá­gát és megszünteti a Bosznia elle­ni agressziót. Süleyman Demirel török mi­niszterelnöke szerint kivételesen je­lentősek a Biztonsági Tanács dönté­sei. Reményét fejezte ki, hogy a Balkán-félsziget, amely örökké há­borúk színhelye volt, többé nem lesz az. A török külügyminiszter szerint a BT döntése fontos ugyan, de késve született meg. Svájc valószínűleg csatlakozik a büntetőintézkedésekhez — közölték Bernben. A svájci kormány hétfőn ül össze, hogy határozatot hozzon. „A szerb ellenőrzés alatt álló Jugo­szlávia ellen meghozott ENSZ-szankciók kimondatlan célja, hogy megbuktassák Slobodan Milosevic szerb elnököt” - szö­gezi le vasárnapi címoldali hírmagyará­zatában John Goshko, a Washington Post Jugoszlávia-szakértője. A Biztonsági­ Tanács pénteki ülését rendkívül nagy figyelemmel követte az amerikai sajtó. A CNN többször megsza­kította rendes adását, amikor a szerkesz­tőknek úgy tűnt, hogy bármelyik pilla­natban sor kerülhet a szavazásra. A legtekintélyesebb fővárosi lap ame­rikai és nyugat-európai diplomatákra hivatkozva úgy jellemzi Miloševićet, a 757. számú BT-határozat fő célpontját, mint „brutális kalandort, aki egyben pallérozott intrikus és találékony, takti­kus is, akinek politikai túlélése garantál­ná a balkáni vérontás folytatását...” „Ju­goszlávia szétrombolásának fő kezdemé­nyezőjéről azt mondják, hogy a körzet békéjének kulcsa abban rejlik, sikerül-e (Miloševićet) megbuktatni?” Lawrence Eagleburger amerikai kül­ügyminiszter-helyettes a BT-döntésre várva kijelentette: „ Úgy gondoljuk, végső ideje, hogy a szerbeket felelőssé tegyük azokért a gyilkosságokért, ame­lyeket elkövetnek. Azt viszont nem ígér­hetem meg, hogy (a gyilkolás) abba is marad. Hosszú idő után az amerikai sajtó és politika felfogta, hogy „egy jól olajo­zott propagandagépezet segítségével Miloševićnek sikerült meggyőznie a szerbiai lakosság jelentős részét arról, hogy szomszédai a puszta létét fenye­getik”. A nyugati közgazdászok szerint hónapokba telhet, mire az új Jugo­szláviában annyira lehetetlenné válik az élet, hogy a lakosság döntő része a kormánnyal szembeni cselekvésre kényszerül. Attól tartanak, hogy a szankciók még egyszer arra a taktiká­ra kényszerítik Miloševicet, amelyhez eddig is többször folyamodott hatal­mon maradásának biztosítása érdeké­ben. „Milosevic úgy old meg egy adott problémát, hogy még nagyob­bat csinál belőle” - idézik Ivan Đukić belgrádi újságírót. Az egyik lehetséges „eltérítő hadmű­veletként” Milosevic részéről egy kato­nai vérengzés kirobbantását látják, ha az ottani rosszul felfegyverzett albán lakos­ság veszélybe kerül, félő, hogy Albánia nem lesz képes tartózkodni a meggon­dolatlan lépésektől­­ és ekkor kész a to­tális balkáni háború! Ennek legegyszerűbb és legbiztonsá­gosabb gátját abban látják a megfigye­lők, ha Szerbiában végre kifejlődne egy megbízható, szavahihető ellenzéki moz­galom, amely az ENSZ-megtorlások nyomán várhatóan kialakuló elégtelen­séget helyes irányba tudná terelni. A Biztonsági Tanács döntését közvet­lenül megelőző utolsó próbálkozásokat Belgrád részéről, hogy elodázzák a szankciók megszavazását, a kommentá­torok kivétel nélkül ideges kapkodás­nak, gyermekded játékoknak, csűrés­­csavarásnak nevezik, amelyek politikai súlya a nullával egyenlő. „Az ehhez ha­sonló ötletek ideje rég lejárt” - jegyezte meg egy Belgrádban akkreditált nyugati diplomata. P.T. A MEGOLDÁS KULCSA „Miloševićnek mennie kell” Az amerikai hírmagyarázók szerint az ENSZ-intézkedések kimondatlan célja a szerbiai elnök megbuktatása (Washingtoni tudósítónktól) ~~ VRANITZKY REMÉNYKEDIK Franz Vranitzky osztrák kancel­lár tegnap elismerően szólt az ENSZ szankcióiról, hangsúlyozva, hogy kötelező erejűek Ausztriára nézve is. Tévényilatkozatában el­mondta, reméli, hogy az igen eré­lyes, ám elengedhetetlenül szüksé­ges büntetőintézkedések elősegítik a boszniai háború beszüntetését. El­lenkező esetben a világszervezet ka­tonai intervenciója is szóba jöhet, és ehhez Ausztriának hozzá kell majd járulnia, függetlenül állandó semle­­gességi státusától. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy osztrák ka­tonákat küldenek majd az összetű­zések helyére, Bécs ehelyett megen­gedi majd az ENSZ-csapatok átvo­nulását osztrák területeken - mondta Vranitzky. MÉG NAGYOBB NYOMÁS Van den Broek holland külügy­miniszter a rádiónak adott nyilatko­zatában közölte, hogy az ENSZ to­vábbi lépéseket is tehet, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljon Szer­biára, ha a jelenlegi szankciók nyo­mán nem szűnnek meg a harcok Jugoszláviában. A katonai interven­ció lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között semmi sem lehetetlen, noha előbb a politikai, diplomáciai és gazdasági eszközökhöz kell nyúl­ni. Az izraeli lapok a szankciókról szóló cikkeket például ilyen címmel jelentették meg: „Szerbia és Crna Gora, Irak és Líbia társaságában”. A lapok szerint nincs kizárva a ka­tonai akció sem, ha nem születnek gyors eredmények, de az ilyen akci­ók mechanizmusa eddig még isme­retlen. A szankciók súlyosabbak, mint amilyeneket Irakkal szemben foganatosítottak, a Milliyet című lap szerint katasztrofálisak lesznek Szerbiára nézve.

Next