Magyar Szó, 1992. június (49. évfolyam, 148-177. szám)
1992-06-01 / 148. szám
2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó Letiltották a JAT-ot Több ország máris lezárta légiterét a jugoszláv gépek előtt Németország, Hollandia és Svájc már megtiltotta a TAT gépeinek, hogy az említett országok és Jugoszlávia között közlekedjenek - közölték a Tanjug hírügynökséggel a TAT központjában. A JAT gépei még ezen országok felett sem repülhetnek át - mondták az operatív központban. Alois Mock osztrák külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy az osztrák légiteret lezárták a jugoszláv gépek előtt Belgráddal minden légiforgalmi kapcsolatot megszüntettek. Az angol repülőtereken valószínűleg ma lép életbe a JAT gépeinek leszállási tilalma. A belgrád-londoni járat megszüntetésével mintegy 50 000 Angliában élő jugoszláv polgár nem utazhat repülőgépen. A Biztonsági Tanács szankcióinak életbe léptetésével megszűnt a JAT ausztráliai járata is Szingapúron keresztül. A JAT utolsó gépe tegnap elhagyta Szingapúrt, fedélzetén a légiforgalmi társaság mintegy 80 különböző szakmájú alkalmazottja volt Zoran Bajic, a JAT pekingi állandó képviselője jelentette, hogy a JAT kínai kirendeltsére már megállapodott a román Tara légi szállítóval, hogy a Belgráda tartó utasokat Bukarestig és Temesvárig ez a vállalat szállítja, onnan a JAT autóbuszai viszik majd Belgrádia az utasokat. Ezt a járatot, valamint a kínai légitársaság járatait az ázsiai országokból Jugoszláviába utazó más utasok is igénybe vehetik. (Tanjug) „Differenciálódnak” a jugoszláv diplomaták Bírálta a szerb vezetőség politikáját, majd lemondott Momo Koprivica, a jugoszláv nagykövetség sajtótanácsosa (Washingtoni tudósítónktól) Momo Koprivica, Jugoszlávia washingtoni nagykövetségének kulturális és sajtótanácsosa a CNN hírtelevízió szombat déli műsorában tévesnek ítélte meg a gazdasági zárlatot és az ENSZ többi megtorló intézkedését. Azt javasolta, hogy a világnak Szerbia és Crna Gora helyett inkább Boszniára kellene összpontosítania, hogy minél előbb sikerüljön megállítani a háborút. Koprivica kijelentette, hogy a horvátországi szerbek „legitim érdekeinek” támogatását Szerbia vezetősége „téves politikával igyekezett keresztülvinni”. „Nincs rendjén, hogy a világ most a szerb meg a Crna Gora-i nép ellen fordul - mondta Koprivica amikor azok a demokrácia felé igyekeznek. Ezt a két népet az egész Jugoszlávia területén uralkodó rossz vezetőségek rántották bele a konfliktusba. A szankciók nyomán a nép fog szenvedni, az a nép, amelyik nem is ért egyet teljes mértékben Milosevic politikájával.” A sajtótanácsos legutóbbi mondatával nyilvánvalóan eltépte a szokásos diplomáciai köteléket, és olyan álláspontra helyezkedett, amelyet a jugoszláv külügyeket irányító politikusok nem fognak megtűrni a szolgálatban. Koprivica azonban nem is várta meg a döntést szinte bizonyos visszahívásáról, hanem a műsor sugárzása nyomán saját maga nyújtotta be lemondását Ivan Živkovićnak, Jugoszlávia washingtoni nagykövetsége ügyvivőjén. Mint ismeretes, Dževad Mujezinovic nagykövetet hétfőn „tanácskozásra” hazarendelték. A NÉP MAJD BELÁTJA... Lemondását Koprivica többek között azzal indokolta meg, hogy „mélyen nem ért egyet Szerbia köztársasági elnökének, Slobodan Miloševićnek a politikájával”. Koprivica azt is hozzátette, hogy véleménye szerint Milošević békés külpolitikája „olyan állapotokhoz vezetett, amelyek teljesen ellentétesek a szerb és a Crna Gora- i nép érdekeivel”. Néhány órával az említett tévéműsor után Jugoszlávia washingtoni nagykövetsége szűkszavú közleményben megállapította, hogy „Momo Koprivica nem a nagykövetség álláspontjait képviselte, hanem személyes véleményét fejtette ki”. Amikor a nagykövetség illetékesét megkérdeztük, hogy ez pontosan mit jelent, azt mondta, hogy egyfajta „elhatárolást attól, amit kollégája mondott”. Momo Koprivica egyébként már másodszori megbízatással dolgozott Jugoszlávia washingtoni nagykövetségén. A CNN szóban forgó műsorának stúdióvendége volt még Warren Zimmerman, az USA Belgrádból hazarendelt nagykövete, valamint Jeane Kirkpatrick, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, egyetemi tanár, konzervatív külpolitikai kommentátor is. Zimmerman nagykövet az elmúlt napokban több amerikai sajtószervnek is nyilatkozott. Szombaton is kifejtette, hogy aműsor sugárzásának pillanatában még küszöbönálló gazdasági megtorlások várhatólag csak hosszabb időszak elteltével lesznek hatásosak,de az Egyesült Államok kormánya abban bízik, hogy politikai jelentőségük sokkal gyorsabban ki fog derülni azáltal, hogy hozzásegítik a szerb és a Crna Gora-i népet, hogy belássa: az egész világ számára elfogadhatatlanná vált az a politika, amelyet a belgrádi vezetőség erőltet. Kirkpatrick asszony — szokásánál és szabad egyetemi státusánál fogva - még kifejezőbben fogalmazott, és súlyos szavakkal ítélte el Szerbia boszniai agresszióját. Közben megjegyezte, hogy a másik két boszniai népcsoportra is felelősség hárul az erőszak eluralkodása miatt. Ez azonban nem változtat a tényeken az agresszor személyét illetően. Miután Momo Koprivica tévényilatkozatának első néhány mondata még nem adott világos képet arról a bátor kiállásról, amiről további kijelentései tanúskodtak, Zimmerman nagykövet egy pillanatban közbe is vetette, hogy nem ért egyet Koprivicával, mert a szankciók nem a szerb meg a Crna Gora-i nép ellen, hanem a jelenlegi vezetőség magatartása ellen irányulnak. ELŐNYBEN A LELKIISMERET Amikor a CNN tudomást szerzett Momo Koprivica lemondásáról, még egy rövid nyilatkozatot kért és sugárzott a volt nagykövetségi tanácsostól. A többször is megismételt egy mondat így hangzik: „Minden ember életében bekövetkezik egy pillanat, amikor el kell döntenie, hogy népe érdekeit helyezi-e előtérbe, vagy annak a kormánynak az álláspontjait, amelyet képvisel.” A jugoszláv diplomácia leépülése természetesen már több mint egy évvel ezelőtt elkezdődött, de Koprivica szándékos és tudatos lépése több volt egyszerű lemondásnál: bebizonyította, hogy nehéz helyzetben az emberek képesek arra, hogy a legszigorúbb szabályokkal működő szolgálattal szemben is előnyben részesítsék, ha megkésve is, a lelkiismeretüket. PURGER Tibor Jugoszlávia telj elszigeteltségben Hogyan reagált a nemzetközi közvélemény a hazánk ellen foganlt intézkedésekre A világ vezető lapjai, tájékoztatási eszközei tegnap a világszervezet történetében az eddigi legerélyesebb intézkedésként értékelik az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Juoszlávia elleni szankciókra vonatozó határozatát. Nagyon sok külföldi kommetátor hangsúlyozza, hogy a második világháború utáni időszakban egyetlen európai országgal sem történt ez meg, és hogy az USA-nak ebben döntő szerepe volt. A Reuter jelentette, hogy Jugoszláviát teljes elszigeteltségbe taszították. A brit hírügynökség nyugati diplomatákra és megfigyelőkre hivatkozva közli, nem világos, hogy Bosznia-Hercegovinában a szerb erők most felhagynak-e a vérontással, mert sok ilyen csapatról úgy vélik, hogy nem tartoznak belgrádi ellenőrzés alá. Az Associated Press szerint a BT Jugoszláviát egy síkra helyezte Irakkal és lábiával, erélyes intézkedéseket hagyott jóvá a boszniai háború megállításáért. Az amerikai hírügynökség közölte, hogy Jugoszláviában a vasárnapi választásokat a nemzetközi elszigeteltség árnyékában tartották, és hogy a választásokat a fő ellenzéki pártok bojkottálták. AGGODALOM RÓMÁBAN A római rádió mély aggodalmának adott hangot, hogy a totális zárlat elérheti-e a legfontosabb célt, és a választók tömegeit Milosevic elnök és rezsimje ellen hangolhatja-e. Nagyon könnyen megtörténhet, hogy a szankciónak ellentétes hatása lesz, mint Irakban és Líbiában, és csak tömöríteni fogja a dacoló szerbeket Milošević köré - állapítja meg a római rádió. A madridi El Mundo című lap szerint a helyzet lehet rosszabb is, és ha a mostani büntetőintézkedések nem járnak eredménnyel, erőszakot is alkalmazhatnak, noha a Biztonsági Tanács tegnapelőtti ülésén erről nem volt szó. Az El Pais című spanyol lap szerint az ENSZ lehetőséget hagyott a Szerbia és Crna Gora elleni esetleges fegyveres közbelépésre is, lehetséges, hogy nem ez volt a BT utolsó szava. Az indiai National Herald hangsúlyozza, hogy az USA francia nyomásra elállt attól a javaslattól, hogy megfossza Jugoszláviát az ENSZ- ben betöltött helyétől és hogy így kényszerítse rá a szerb vezetőséget arra, hogy újból kérje felvételét a világszervezetbe. A lap szerint a BT diplomatái egyre hangosabban beszélnek arról, hogy teljes tengeri zárlatot kell bevezetni Jugoszláviával szemben, mint amilyen az Öbölben volt. Az ilyen hírek világosan jelzik, hogy Jugoszlávia területén a katonai intervenció is lehetséges - úja az indiai lap. „EZT AZ ŐRÜLETET LE KELL ÁLLÍTANI” A Sunday Telegraph kommentátora megállapítja, hogy a Nyugat Irakban túl korán leállt, Jugoszláviában pedig későn kezdte el, így a dolgok most csak bonyolódnak, és nehezebb lesz hatékonyan interveniálni. Mégis abból a teljes elszántságból kell kiindulni, hogy le kell állítani ezt az őrületet. Elérkezett a pillanat, amikor Bush elnöknek az új világrendről alkotott elképzelése a legnagyobb vizsgatétel elé került. Ellenkező esetben ez az új világrend(etlenség) olyan monstrumokat szülhet, amelyeket most elképzelni sem tudunk — állapítja meg a kommentáríró. A berlini Tagesspiegel lap Bosznia-Hercegovina védelme érdekében nemzetközi ellenőrzést avasol a maradék Jugoszlávia feett. A lap szerint el kellene gondolkodni afelett is, hogy lefegyverzik az egész szövetségi hadsereget. A berlini lap a büntetések időbeli korlátozását szorgalmazza, és emlékeztet arra, hogy az ENSZ Alapokmánya feljogosít a katonai intervencióra is, és úgy véli, hogy épp most ütött az óra és az ENSZ csapatainak teljes egészében kellene alkalmazniuk az alapokmány rendelkezéseit. Nagy-Britannia tegnap üdvözölte a Jugoszlávia elleni szankciók bevezetését. Major miniszterelnök megállapította, hogy Szerbiának és Crna Gorának meg kell értenie, hogy magatartását a nemzetközi közösség elfogadhatatlannak tartja. A brit sajtó szerint a büntetőintézkedések csak kezdetét jelentik a Jugoszlávia elleni más intézkedéseknek. Az ENSZ határozata valójában utat nyit a katonai intervenció előtt. A mostani szankciók hosszú távon teljesen tönkreteszik a jugoszláv gazdaságot, a belgrádi kormánynak hamarosan korlátoznia kell a benzinfogyasztást, be kell fagyasztania az árakat és a fizetéseket - hangzik a brit kommentátorok egybehangzó értékelése. Londonban hangsúlyozzák, hogy ha nem áll le Bosznia-Hercegovinában a háború, Belgrád ellen „újabb intézkedéseket” foganatosítanak majd. . Az első párizsi reagálások hangsúlyozzák, hogy a szankciók célja kettős. Ilyen még nem volt Európában, ezekkel az intézkedésekkel oda akarnak hatni, hogy a szerb katonai erők kivonuljanak Boszniából, a másik cél pedig az, hogy Szerbiát tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a boszniai polgárháború békés megoldása és beszüntetése érdekében. A szankciók teljesek, a BT 15 tagja közül 13 szavazott rájuk, Párizs külön említést tesz Oroszországról. A kínai nemzeti hírügynökség szerint a BT-ben Kína képviselője azt az álláspontot vallotta, hogy a boszniai etnikai konfliktust nem szankciókkal, hanem más eszközökkel kell megoldani. Kína és Jugoszlávia között nincsenek fejlett gazdasági kapcsolatok, a kőolajat nem számítva tavaly 280 millió dollár volt az árucsere-forgalom értéke. A zárlat azonban sok szerbiai és Crna Gora-i vállalatot érintene, különösen az utóbbi időben megkötött olajszállítási szerződésekre vonatkozóan. A közlekedést is érintené, mert a légiforgalom eddig rendszeres volt. Svédország is üdvözölte a Biztonsági Tanács határozatát. A svéd külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a belgrádi kormány megérti a helyzet komolyságát és megszünteti a Bosznia elleni agressziót. Süleyman Demirel török miniszterelnöke szerint kivételesen jelentősek a Biztonsági Tanács döntései. Reményét fejezte ki, hogy a Balkán-félsziget, amely örökké háborúk színhelye volt, többé nem lesz az. A török külügyminiszter szerint a BT döntése fontos ugyan, de késve született meg. Svájc valószínűleg csatlakozik a büntetőintézkedésekhez — közölték Bernben. A svájci kormány hétfőn ül össze, hogy határozatot hozzon. „A szerb ellenőrzés alatt álló Jugoszlávia ellen meghozott ENSZ-szankciók kimondatlan célja, hogy megbuktassák Slobodan Milosevic szerb elnököt” - szögezi le vasárnapi címoldali hírmagyarázatában John Goshko, a Washington Post Jugoszlávia-szakértője. A Biztonsági Tanács pénteki ülését rendkívül nagy figyelemmel követte az amerikai sajtó. A CNN többször megszakította rendes adását, amikor a szerkesztőknek úgy tűnt, hogy bármelyik pillanatban sor kerülhet a szavazásra. A legtekintélyesebb fővárosi lap amerikai és nyugat-európai diplomatákra hivatkozva úgy jellemzi Miloševićet, a 757. számú BT-határozat fő célpontját, mint „brutális kalandort, aki egyben pallérozott intrikus és találékony, taktikus is, akinek politikai túlélése garantálná a balkáni vérontás folytatását...” „Jugoszlávia szétrombolásának fő kezdeményezőjéről azt mondják, hogy a körzet békéjének kulcsa abban rejlik, sikerül-e (Miloševićet) megbuktatni?” Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes a BT-döntésre várva kijelentette: „ Úgy gondoljuk, végső ideje, hogy a szerbeket felelőssé tegyük azokért a gyilkosságokért, amelyeket elkövetnek. Azt viszont nem ígérhetem meg, hogy (a gyilkolás) abba is marad. Hosszú idő után az amerikai sajtó és politika felfogta, hogy „egy jól olajozott propagandagépezet segítségével Miloševićnek sikerült meggyőznie a szerbiai lakosság jelentős részét arról, hogy szomszédai a puszta létét fenyegetik”. A nyugati közgazdászok szerint hónapokba telhet, mire az új Jugoszláviában annyira lehetetlenné válik az élet, hogy a lakosság döntő része a kormánnyal szembeni cselekvésre kényszerül. Attól tartanak, hogy a szankciók még egyszer arra a taktikára kényszerítik Miloševicet, amelyhez eddig is többször folyamodott hatalmon maradásának biztosítása érdekében. „Milosevic úgy old meg egy adott problémát, hogy még nagyobbat csinál belőle” - idézik Ivan Đukić belgrádi újságírót. Az egyik lehetséges „eltérítő hadműveletként” Milosevic részéről egy katonai vérengzés kirobbantását látják, ha az ottani rosszul felfegyverzett albán lakosság veszélybe kerül, félő, hogy Albánia nem lesz képes tartózkodni a meggondolatlan lépésektől és ekkor kész a totális balkáni háború! Ennek legegyszerűbb és legbiztonságosabb gátját abban látják a megfigyelők, ha Szerbiában végre kifejlődne egy megbízható, szavahihető ellenzéki mozgalom, amely az ENSZ-megtorlások nyomán várhatóan kialakuló elégtelenséget helyes irányba tudná terelni. A Biztonsági Tanács döntését közvetlenül megelőző utolsó próbálkozásokat Belgrád részéről, hogy elodázzák a szankciók megszavazását, a kommentátorok kivétel nélkül ideges kapkodásnak, gyermekded játékoknak, csűréscsavarásnak nevezik, amelyek politikai súlya a nullával egyenlő. „Az ehhez hasonló ötletek ideje rég lejárt” - jegyezte meg egy Belgrádban akkreditált nyugati diplomata. P.T. A MEGOLDÁS KULCSA „Miloševićnek mennie kell” Az amerikai hírmagyarázók szerint az ENSZ-intézkedések kimondatlan célja a szerbiai elnök megbuktatása (Washingtoni tudósítónktól) ~~ VRANITZKY REMÉNYKEDIK Franz Vranitzky osztrák kancellár tegnap elismerően szólt az ENSZ szankcióiról, hangsúlyozva, hogy kötelező erejűek Ausztriára nézve is. Tévényilatkozatában elmondta, reméli, hogy az igen erélyes, ám elengedhetetlenül szükséges büntetőintézkedések elősegítik a boszniai háború beszüntetését. Ellenkező esetben a világszervezet katonai intervenciója is szóba jöhet, és ehhez Ausztriának hozzá kell majd járulnia, függetlenül állandó semlegességi státusától. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy osztrák katonákat küldenek majd az összetűzések helyére, Bécs ehelyett megengedi majd az ENSZ-csapatok átvonulását osztrák területeken - mondta Vranitzky. MÉG NAGYOBB NYOMÁS Van den Broek holland külügyminiszter a rádiónak adott nyilatkozatában közölte, hogy az ENSZ további lépéseket is tehet, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljon Szerbiára, ha a jelenlegi szankciók nyomán nem szűnnek meg a harcok Jugoszláviában. A katonai intervenció lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenlegi körülmények között semmi sem lehetetlen, noha előbb a politikai, diplomáciai és gazdasági eszközökhöz kell nyúlni. Az izraeli lapok a szankciókról szóló cikkeket például ilyen címmel jelentették meg: „Szerbia és Crna Gora, Irak és Líbia társaságában”. A lapok szerint nincs kizárva a katonai akció sem, ha nem születnek gyors eredmények, de az ilyen akciók mechanizmusa eddig még ismeretlen. A szankciók súlyosabbak, mint amilyeneket Irakkal szemben foganatosítottak, a Milliyet című lap szerint katasztrofálisak lesznek Szerbiára nézve.