Magyar Szó, 1992. augusztus (49. évfolyam, 209-239. szám)

1992-08-01 / 209. szám

2 KÜLPOLITIKA A londoni Daily Telegraph cí­mű lap tegnapi számában közölte, hogy a bosznia-hercegovinai har­cok olyan „menekültválsághoz ve­zettek, amilyen nem volt az elmúlt ötven év alatt”. „Aki csak szemtanúja volt a szerbek és részben a horvátok ál­tal Bosznia-Hercegovinában foly­tatott etnikai tisztogatásnak, meg­bizonyosodhatott róla, hogy szinte nincs is esély arra, hogy a muzul­mánok visszatérjenek a Goražde és Foca területén levő otthonuk­ba” - írja a lap és figyelmezte­t, hogy „a boszniai muzulmánok­nak, úgy látszik, az a­ végzetük, hogy Európa palesztinjai­­ a per­manens menekültek szerencsétlen közössége­­ legyenek”. A boszniai válság „az európai diplomácia katasztrofális folyama­tára utal Jugoszlávia kapcsán”, és most „az kell hogy legyen a straté­giai cél, hogy megállítsák a szerbe­ket és részben a horvátokat, mi­előtt a háború tovább terjed”. „Egy szélesebb katonai inter­venció nem lenne kivitelezhető. Túl sokáig tartanának az előké­születek, maga a beavatkozás pe­dig negyed millió katonát igényel­ne. Másrészt viszont a belgrádi és a palei szerb vezetőségek olyan háborút vívnak, amelyet nem nyerhetnek meg” - szögezi le a Daily Telegraph. A Loire című belga napilap így ír: „A menekültek ellátásán kívül elérkezett az idő az egyéb tevé­kenységre is. Elsősorban rajta kell ütni a jugoszláviai tragédia okozó­in, politikai, de katonai téren is.” A vezércikk írójának véleménye szerint ez egy szélesebb körű nemzetközi értekezlet lehet, de nem biztos, hogy eredménnyel jár, „ha erővel nem támogatják az ésszerűséget és jogot”. A belga lap kifejti, hogy ennek nem kellene azt jelentenie, hogy az intervenciós erők „vaktában” lépnek fel egy aknamezőn, ame­lyen hosszan tartó és gyilkos há­borúnak lennének kitéve. Az esz­közök széles skálájából lehet vá­lasztani. Kezdetnek ez lehetne a Szerbiával szembeni szankciók szi­gorú betartásának ellenőrzése vagy a Szarajevó felé tartó, huma­nitárius segélyt szállító konvojok légi támogatása. Az ENSZ genfi menekültkonfe­renciáján „bőven volt bölcs szó, vi­gasztaló szó is, de ami hiányzott, az a­­ tettek” - hangsúlyozta a Német Rádió kommentátora. En­nek oka szerinte az, hogy Európa nem tud felemelkedni a tettekig, „mert erősebb az egoizmusa, mert sokakhoz közelebb ál­l a nem­elj ing, mint a jugoszláv) ,új kabát.. A Deutsche Wel­le megállapítot­ta, hogy „a háború­­s góctól való tá­volsággal arányos a­ranyha­ az ér­zékenység a ballani eseményekre”, bizonyíték erre az is, hogy Német­ország 200 0 gy menekültet foga­dott be, Nagy,Britannnia és Francia­­ország ped­ig összesen kétezret. A net­net kommentátor szerint: „A szer­bek el akarják űzni a többi net­et a vegyes településekről, hogy könnyebben kikiálthassák őket szerb területekké. Aki több menekültet fogad be, végső soron a szerbek malmára hajtja a vizet. Ráadásul ésszerűbb a menekülte­ket otthonuk közelében elhelyez­ni. Akkor a háború befejeztével könnyebb lesz őket hazatelepíteni. A menekültek elhelyezésével első­sorban nem a szerbekre nehezedő nemzetközi erkölcsi nyomást akarják csökkenteni”. A rádió mégis felrója, különö­sen Nagy-Britanniának, hogy „mindent megtett, hogy megaka­dályozza a gyakorlati európai szo­lidaritást” a menekültkonferenci­án, ami azt bizonyítja, hogy Lon­don „még nem gondolkozik euró­pai dimenziókban”. Ami Szarajevóban történik, az a legnyilvánvalóbb bűntény az ár­tatlan polgári lakosság ellen, ami­óta 1991 júniusában Jugoszlávia széthullása megkezdődött. Ami­kor a szerbek megtámadták Vu­­kovárt, a horvát hatóságoknak si­került a kukoricatáblákon keresz­tül élelmet és lőszert szállítaniuk a városba. Több mint két hónapig azonban, amíg júniusban az ENSZ meg nem teremtette a légi­­hidat, Szarajevóba nem érkezett élelem, és az emberek el sem hagyhatták a várost. Az ENSZ konvojainak védelme nélkül nem lehetett kijutni a városból, mert a biztos halált jelentette volna. Ezt Misha­deny ismert brit új­ságíró közölte terjedelmes jugo­szláviai riportjában, amelyet „Ju­goszlávia: a bosszúálló tragédiája” címmel a New York Review of Books havi magazin legutóbbi számában közöltek. A tíz oldalnyi szövegben heny ismerteti a jugoszláviai válság tör­ténetét és külön foglalkozik Szara­jevó és Bosznia-Hercegovina je­lentőségével a volt Jugoszláviában és a jelen pillanatban. Egyebek között megállapítja: „Ha Szaraje­vó elesik, a Balkánt megfosztják egy központjától, amelyben kü­lönböző nemzetiségi csoportok él­tek együtt nagy számban, bizo­nyítva, hogy a multikulturális együttműködés és a kölcsönös tiszteletben tartás lehetséges”. *** Minden vezető hírügynökség foglalkozott a Politika-ház körüli bonyodalmakkal, a sztrájkkal és Zivorad Minovic csütörtöki kije­lentésével. A Reuter kiemelte azt a részt, amelyben Minovic megál­lapítja, hogy „a szerb kormány el­szigetelte Szerbiát az egész világ­tól, és most, egy sornyi tévedés és a háborús tragédia kiváltása után a diktatúrában keresi a kiutat”. A hírügynökség megállapítja, hogy a szerb képviselőházban el­fogadott törvény nagy kihívás Mi­lan Panic új szövetségi kormányfő számára, akinek a reformprog­ramja a nagyobb sajtószabadságot is tartalmazza. Az AP kiemelte, hogy a Politi­kának a második világháború és a kommunisták hatalomra kerülése után is sikerült megőriznie vi­szonylagos függetlenségét, de 1987-ben, amikor Slobodan Milo­sevic csillaga felemelkedett, gya­korlatilag a szocialisták (volt kom­munisták) szócsöve lett. Az utóbbi időben azonban voltak bizonyos szerkesztőcserék, és sokkal tárgyi­­lagosabb lett a szerbiai politikai színtér eseményeiről való tudósí­tás. Az új törvény értelmében a kormány teljes mértékben tulaj­donába vette a Politikát, és ezáltal a szerkesztéspolitikát is - adta hí­rül az AP. „Szerbia jó úton halad a dikta­túra felé” - állapítja meg a hatal­mas példányszámú osztrák Neue Kronen Zeitung a szerbiai képvi­selőházban elfogadott, illetve megvitatott törvényeket kommen­tálva. A szélsőjobboldali beállítottsá­gú bécsi lap megállapítja még, hogy a szerbiai parlament gyakor­latilag betiltotta a tüntetéseket és ezzel megvonta az ellenzéktől a nyilvános fellépés lehetőségét. Eh­hez hozzá tartozik még, hogy „az állam szilárdan elhatározta, állami tulajdonba vonja a legnagyobb ki­adóházat, a Politikát, miközben a televízió feletti állami monopóli­um régóta fellebbezhetetlen”. „Ezzel bezárult a kör, Szerbia a totalitárius rezsimek magányos sarkába jutott” — állapítja meg a Neue Kronen Zeitung. Az osztrák televízió a fő híra­dóban megjegyezte, hogy Milose­vic szerbiai elnök megmutatta Pa­nic szövetségi kormányfőnek, hogy „ki a gazda a csárdában”, míg Panic a privatizálást propa­gálja, Milošević társadalmi tulaj­donba veszi a Politikát. NEMZETKÖZI FIGYELŐS Csődöt mondott az európai diplomácia Visszafordíthatatlan folyamat a m­enekültek elvándorlása? Július 31. Sorszám 128. KÖZÉP ELADÁSI PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL AUSZTRÁL DOLLÁRI 148,4130 148,8596 149,3062 OSZTRÁK SCHILLING 100 1917,3033 1923,0725 1928,8417 KANADAI DOLLÁRI 168,5968 169,1041 169,6114 FRANCIA FRANK 100 3995,9830 4008,0070 4020,0310 NÉMET MÁRKA 100 13489,3486 13529,9384 13570,5282 GÖRÖG DRACHMA 100 1­110,0833 110,4135 OLASZ LÍRA 100 17,8513 17,9050 17,9587 JAPÁN JEN 100 156,6498 157,1212 157,5926 HOLLAND GULDEN 100 11965,1695 12001,1730 12037,1765 SVÉD KORONA 100 3716,8817 3728,0659 3739,2501 SVÁJCI FRANK 100 15180,7804 15226,4598 15272,1392 ANGOL FONT1 383,5450 384,6991 385,8532 USA-DOLLÁR1 199,4000 200,0000 200,6000 UJDONSAG! A VAJDASÁGI BANK 1 főképviseletet nyitott Belgrádban,­­ a Nikola Pasic tér 5. szám alatt (lift A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 200, ÚJVIDÉKEN 210 dinár. A forint 3,9 dinár. Magyar Szó NÉMETORSZÁGI ÚTIJEGYZET (5.) Autótemetés német módra Sok használható alkatrészt gyűjtenek össze a jugoszláv polgárok Sokezer autó fut a német uta­kon, csak az idén 40 millió gépko­csit jegyeztek be, alig van azonban közöttük régi típusú. Megcsodáltuk az autóutakon a mellettünk elsuha­nó BMW, Mercedes, Porsche, Ford, Opel, Peugeot, Mazda, Honda stb. típusú kocsikat. A négysávos autó­úton a 200 kilométeres óránkénti sebesség az általános utazósebesség, ha azonban véletlenül megjelenik egy-egy forgalomzavaró csodabo­gár, régi típusú autó, vagy valame­lyik keleti országból egy-egy turista, akkor kisebb zavar keletkezik az­­úton. Száguldanak az új kocsik.­­ Hová tűntek a régi típusok, amelyek egykor olyan népszerűek voltak? Autótemetőbe, pontosabban az autózúzdába. Ezt megelőzően a bontótelepre viszik őket. Felkeres­tünk egy ilyen telepet Frankfurt külvárosában. A bontótelepen, amely egy gö­rög származású vállalkozó tulajdo­na, sokszáz kocsi áll halomba rakva. Egymás hegyén-hátán sorakoznak préselésre várva az utak egykori büszkeségei. Mielőtt azonban zúz­dába kerülnének, némelyikből kive­szik a motort, leszerelik a kereke­ket, néhány alkatrészt eltávolítanak, és egy ideig félreállítják őket. A kü­lönválasztott alkatrészeket a helyszí­nen árusítják (motor, váltószek­rény, önindító, hajtóműrendszer). Ottjártunkkor például több bolgár állampolgár vásárolt fillérekért tel­jes motort Mercedeshez. A félreállított autók közül sokan szorgoskodtak ottjártunkkor, sze­reltek. Mindenki, kizárólag külföl­diek, valamilyen alkatrészre vadá­szik. Fényszórót, üléseket, tükröket, üléshuzatot, műszerfalat, tengely­­kapcsolót vagy éppen szélvédő üve­get szerelnek ki saját kezűleg, majd pedig öt-hat márka ellenében viszik az alkatrészt, hogy saját kocsijukba szereljék vagy hogy valahol jó pén­zért túladjanak rajta. Szemtanúi voltunk, amikor egy új típusú Mer­cedes- motort is vásároltak. Persze sok itt a jugoszláv vendég­­munkás is. Egy Titova Mitrovica-i al­bán nemzetiségű polgártársunk sze­gődött hozzánk a telepen. Renault-4- es kocsijához keresett alkatrészt, csa­varhúzó, kombinált fogó volt nála. Elmondta, hogy jó bevételi forrás az alkatrész-kiszerelés, mert otthon jól eladja őket, itt pár márkáért megkap­ja, hazavinni pedig nem nehéz. Mi, ha már itt vagyunk, Ladánk­hoz szerettünk volna szerezni vala­milyen alkatrészt. Persze az óriási hegyen egy kocsit sem találtunk. Hosszas keresés után rábukkan­tunk egy Zastava 101-esre, meg egy Wartburgra, ezekről vettünk le em­lékül néhány alkatrészt. Persze in­kább a sok szorgoskodó szerelési kedve hatott ránk, nem pedig vala­milyen más szándék. A telep túlsó sarkában hatalmas markolók roppantották össze az au­tómaradványokat, majd pedig a négyhengeres prések kocka alakú­vá formálták az autókat. A hatalmas régi típusú Fordokból, Mercedesek­­ből, BMW-kből egy szalmabálányi csomag készült, amit a Majnán veszteglő uszályok szállítanak az ol­vasztókemencékbe. TÓTH László Autótemető Frankfurt külvárosában (a szerző felvétele) Robbanásveszély Kosovóban Fasslabend osztrák véderőminiszter figyelmeztetése (Tudósítónktól) Bécs, július 31. A helyzet Délkelet-Európában ko­moly aggodalomra ad okot, jelentette ki Werner Fasslabend osztrák véderő­miniszter a Die Presse munkatársával folytatott beszélgetésben, és figyel­meztetett a Balkán lángba borulásá­nak veszélyére. Véleménye szerint ez a veszély továbbra is fennáll, mivel a boszniai helyzet még mindig nem rendeződött, s ezzel egyidejűleg egy véres konfliktus kirobbanása is fenye­get Kosovóban, és a macedónkérdés sincs megoldva. Fasslabend Kosovó­ban tartja a legvalószínűbbnek a har­cok kirobbanását­ Az osztrák szövetségi hadsereg fel­készült minden Ausztriát fenyegető veszély elhárítására, közölte Fassla­­bend. Felszólította az államokat, hogy a boszniai háborúval kapcsolatban ala­kítsanak ki egységes álláspontot. A harcoknak csak akkor lehet véget vet­ni - mondta -, ha a szerbek belátják, akármilyen intézkedésekhez folya­modnak, azok nem hoznak számukra sem rövid, sem közép-, sem hosszú tá­von hasznot. Jelenleg elsősorban a politikai nyomást kell fokozni, mond­ta, s ezért az európai államoknak e te­kintetben közös nevezőre kell jutniuk. Amíg Karadžić boszniai szerb vezető­vel az áttelepítések lehetőségéről tár­gyalnak, addig számolni kell azzal, hogy a jelenlegi eseményeket ez nem foga megállítani. Fasslabend minden államtól követelte, hogy legalább az ENSZ szankcióit tartsák be a legszigo­rúbban. • Szerinte a szerb agresszorokat ki kell közösíteni, és tudomásukra hoz­ni, hogy a nyugati világ nem fogja elfogadni a tömeges kitelepítéseket. Fasslabend szerint nagyon fontos tu­datosítani, hogy egy külső katonai erőszak alkalmazása nem járna poli­tikai sikerrel. ÁCS FEHÉR Magdolna 1992. augusztus 1., szombat Az USA finanszírozza az orosz vegyi fegyver megsemmisítését Az amerikai és az orosz véderőmi­nisztérium magas beosztású tisztségvi­­selői a Pentagonban aláírták az orosz vegyi fegyverek megsemmisítéséről szóló megállapodást, az amerikai kor­mányzat 25 millió dollárt szánt erre a célra - jelenti az AP hírügynökség. Ez csak egy része a 400 millió dol­lárnak, amennyit az amerikai kong­resszus a volt Szovjetuniónak jóváha­gyott a nukleáris és vegyi fegyverzet megsemmisítésére. A megállapodás értelmében a 25 millió dollárt a vegyi fegyverek meg­semmisítésére, az esetleges kiszivárgá­sok jelzésére vonatkozó riasztóberen­dezés felszerelésére és az orosz szak­értők kiképzésére fordítják, hogy ké­pesek legyenek e fegyverzet megsem­misítésére. Eltűnt egy thaiföldi utasgép Tegnap eltűnt Katmandu, Nepál fővárosának közelében egy thaiföldi utasgép 99 utassal és 14 tagú legény­séggel a fedélzetén. Attól tartanak, hogy leszállás közben lezuhant. A hírügynökségi jelentések szerint a repülőteret övező hegyeket helikop­terek fésülték át, lapzártáig nem talál­ták meg a thaiföldi utasgép roncsait. A repülő a Bangkok-Katmandu vona­lon közlekedett, s akkor szűnt meg a kapcsolata a repülőtérrel, amikor megkezdte a leszállást Katmandba. A térségben a monszunesők miatt kicsi volt a látótávolság. Egy japánt nem számítva valamennyi utas thaiföldi.

Next