Magyar Szó, 1994. október (51. évfolyam, 211-236. szám)

1994-10-01 / 211. szám

2 KÜLPOLITIKA Már csak holttesteket emelnek ki a tengerből Hivatalosan is megkezdték az észt komphajó elsüllyedése körülményeinek kivizsgálását A finnországi Hanko kikötőből tegnap kihajózott a Suunta nevű kutatóhajó, fedélzetén egy tengeralattjáró-robottal, amelynek az a feladata, hogy a szerdára virradó éjjel elsüllyedt Estonia komphajó roncsát a tengerfenéken megvizsgálja. Az AFP híre szerint ezzel hivata­losan is megkezdődött a katasztrófa körülményeinek vizsgálata. A leg­utóbbi adatok szerint 824 utas és tengerész vesztette életét a kataszt­rófában.­­ A mentőosztagok már három napja működnek, de már csak holt­testeket emelhetnek ki a tengerből. Első nap 140 túlélőt mentettek meg, és 85 holttestet az összesen 1049 sze­mély közül, akik a komphajó válla­latának listái szerint a fedélzeten tartózkodtak, amikor szeptember 27-én este az Estonia az észtországi Tallinnból elindult Stockholm felé. A Suunta legénysége között van­nak Finnország legnevesebb tenger­kutatói is. Feladatuk meghatározni az Estonia roncsának helyét, majd a tengeralattjáró-robot és három ka­mera segítségével kivizsgálni. Ez na­gyon fontos, azért, hogy eldöntsék, fel kell-e emelni a hajót, amely 80 méter mélységben fekszik, és amire már felfogadták a Smih Tak nevű holland vállalatot. A cég szakem­berei már figyelmeztettek, hogy a tengerfenékről még sosem emeltek fel­­yen mélységről ilyen nagy hajót (15 500 tonna). Mégis úgy tűnik, hogy az észt és svéd vállalatok, az elsüllyedt komp­hajó társtulajdonosai emellett dön­tenek, mert csak így lehet megálla­pítani a hajótörés pontos okát. Ez a legegyszerűbb módja a holttestek kiemelésének is, mert az Estonia utasai zömének a villámgyorsan le­játszódott tragédia alatt arra sem volt ideje, hogy elhagyja kabinját. Továbbra is különböző találgatások keringenek a komphajó elsüllyedé­sének okáról. Eddig a géphibától az egyik ajtó kinyílásán át az ütközésig terjedtek a változatok, legutóbb Bengt Erik Stenmark, a svéd nem­zeti tengerészeti szolgálat főnöke mondta el véleményét, szerinte a komphajó azért süllyedt el, mert a gépkocsik raktározására szolgáló térségbe behatolt a tengervíz. Stenmark tegnap sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy a rakodórám­pa kinyílását „az események soroza­ta előzte meg”, valószínűleg elmoz­dultak a járművek, ez kibillentette egyensúlyából a hajót, ezért dőlt ol­dalra, majd felfordult és gyorsan el­süllyedt. A hírügynökségek azonban em­lékeztetnek arra, hogy korábban is voltak incidensek a komphajók ajtó­inak váratlan kinyílása miatt, de egyik sem süllyedt el, főképp pedig nem ilyen gyorsan. Az Estonia tra­gédiája alig pár percig tartott. A Balti-tenger kikötőiben tegnap fokozott figyelemmel ellenőrizték a komphajókat, amelyek menetrend szerint rendszeresen közlekednek minden járaton. Világszerte leg­alább 4500 komphajó üzemel, ezek­nek a fele járműveket is szállít. A haláleseteket nem számítva az Es­tonia katasztrófája nem sokba fog ke­rülni a tulajdonosoknak. A hajó piaci értéke 60 millió dollár, ennyire volt biztosítva, az utasok és a legénység pe­dig összesen 33 millió dollárra. (Reutedelefotó) Koporsók sorakoznak a finn haditengerészet hajóján Apró lépések a békekötés felé Husszein Jordániai király és Rabin izraeli kormányfő találkozója Akabában Husszein jordániai király és Yitzak Rabin izraeli kormányfő még egy lé­pést tettek a békemegállapodás felé: csütörtökön este váratlanul találkoztak a Vörös-tenger partján levő Akaba ki­rályi palotájában. Az izraeli határ közelében megtar­tott találkozó végén közös közleményt adtak ki, amelyben Husszein király és Rabin kormányfő reményét fejezte ki, hogy a békemegállapodást hamarosan aláírják, amint megoldják az ivóvíz használatának, valamint a határ és a biztonság lényeges kérdését. Ezekről a még tisztázatlan kérdé­sekről október 10-e és 20-a között foly­tatják a tárgyalásokat a két ország kül­döttségei, előzőleg pedig hétfőn Was­hingtonban találkozik Hasszán her­ceg, Jordánia trónörököse, és Simon Perez izraeli külügyminiszter, vendég­látójuk, Bill Clinton amerikai elnök jelenlétében - közölte a Reuter a közös közleményre hivatkozva Az akabai csúcstalálkozót mindkét fél a július végén megbeszélt rendsze­res találkozók egyikének minősítette. Mint ismeretes, Washingtonban akkor írták alá Izrael és Jordánia megállapo­dását a hadiállapot felfüggesztéséről, amely még 1967, a júniusi izraeli­arab háború óta érvényben volt A július 25-én Washingtonban megtartott csúcstalálkozón Husszein király és Rabin kormányfő hazájuk ne­vében vállalták a kötelezettséget, hogy békemegállapodásra törekednek, és rendszeresen találkoznak majd. Magyar Szó Kurdokat pártolni veszélyes Az emberi jogok megsértése miatt az Európa Parlament felfüggesztette a kapcsolatokat Ankarával Az Európa Parlament felfüggesz­tette kapcsolatait Törökországgal az emberi jogok megsértése miatt. Anka­rában hangsúlyozott elégedetlenség­­gel fogadták a hírt. „Ez Törökország számára a legsú­lyosabb csapások egyike 1980. szep­tember 12-e óta” - konstatálja tegnapi számában a Hürriyet. Az újság emlé­keztet rá, hogy Európa 14 évvel ezelőtt a katonai államcsíny miatt szakította meg kapcsolatait Törökországgal. Az Európa Parlament csütörtökön este hozta ezt a döntést. A kapcsolatok befagyasztásának közvetlen oka a kurdpárti Demokrata Párt betiltása volt, amit Strasbourgban a pluralista demokrácia elleni támadásnak minősí­tettek. Az Európa Parlament ráadásul azt követeli a török hatóságoktól, hogy bocsássák szabadon a párt képviselőit, akiket szeparatizmus és árulás miatt tartóztattak le. Ha rájuk bizonyítják a vádat, még halálra is ítélhetik őket. E volt párt öt képviselőjét megfosz­tották a mentelmi jogtól, és börtönbe zárták, azért, mert nyilvánosan köve­telték a kurdok jogait, hogy mint nép érvényesíthessék és ápolhassák identi­tásukat. A tegnapi török sajtó szerint Anka­rában aggódnak, hogy az Európa Par­lament döntése után kérdésessé válhat Törökország bekapcsolódása az euró­pai vámunióba, amely 1995-ben ese­dékes. (Tanjug) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint nem valószínű, hogy a pestis átterjed az indiai határon, ha betartják a jelenlegi intézkedéseket. Néhány héten belül a járvány lecsillapodik - jelenti a Reuter. A WHO genfi sajtóértekezletén elhangzott, hogy a fertőzött személy nem terjesztheti a kórt, amíg az inkubáció tart, illetve a járvány csak akkor valószínű, ha megjelennek a betegség tünetei (magas láz, légzési zavarok, általános gyengeség). Ezt arra a kérdésre válaszolták, hogy megkaphatja-e valak­i a pestist például a londoni városi autóbuszban. A beteg nem mozgékony, tehát nem terjesztheti a kórt. Semmi ok a pánikra. Indiában jelenleg 1500 pestisgyanús ember van vesztegzár alatt. Indiában eddig 52 halálos áldozata volt a járványnak, ennek zöme Suratban, ahol a múlt héten jelentkezett a ragály. Delhi kormánya csütörtökön bezáratta az iskolákat és a mozikat, hogy a fővárosban ne terjedhessen a kór. A képen: a Bombayból (India) érkező utasokat egészségügyi tanácsokkal fogadják a szingapúri repülőtéren 1994. október 1., szombat Hova vezet a nemzeti megalománia? Görögország sehogyan sem akarja elismerni Macedóniát Macedóniának (Szkopjei tudósítónktól) . A macedón nép nem adhatja fel országa nevét, mert akkor feladná nemzettudatát! - ezt a kijelentést Kiro Gligorov köztársasági elnök eddig minden külföldi politikussal és újságíróval folytatott beszélgeté­sében elmondta. Ebből az is követ­kezik, hogy a görög- macedón el­lentét vagy örökre megoldatlan ma­rad a reménytelen szerelem szint­jén, vagy pedig Görögországnak kell lépnie - diplomáciai nyelven szólva: jóindulatú megértéssel - északi szomszédja felé. Az átlagpol­gár - a görögök ismeretében - erre Macedóniában azt válaszolja: akkor pedig marad a reménytelen szere­lem! Ez utóbbi megállapítás az ENSZ- közgyűlés 49. ülésszakán kapott hangsúlyt, amikor a görög külügy­miniszter irrendetizmussal vádolta Macedóniát, az ország elnevezése és zászlója miatt. Az elnevezésről pe­dig, éppen a Gligorov-kijelentés mi­att, már a világ politikusai is meg­győződtek, hogy a görögök olyasmit követelnek, ami nem valósítható meg, ám azt a salamoni döntést, hogy akkor legyen az ország Észak-, vagy Vardári Macedónia, a görögök kerek perec visszautasították: szóba sem jöhet olyan név, amelyben ben­ne van a Macedónia szó. Marad te­hát a reménytelen szerelem... A zászlón világító 16 sugarú nap­korongról, a „vergínai csillagról” pedig történészek kiderítették, igaz, hogy a Vergínában talált szarkofá­gon ott van a csillag, de a mai napig nem bizonyította be senki, hogy ki van eltemetve a szarkofágban, mert egyértelműen nem bizonyítható, egy azonban biztos, hogy nem gö­rög király van benne, legfeljebb ókori macedón, aki pedig nem volt görög, mert a görögök barbár leigá­­zóknak tartják a macedónokat. Tör­ténészek azonban már azt is hozzá­teszik, hogy a mai görögöknek sem­mi közük sincs az ókori görögökhöz, tehát „szent történelmük” sem azo­nos, legfeljebb a nemzeti szocialista propagandában játszik szerepet. Ez pedig a realitás. Ez azonban a macedónokon nem segít, mert a jelenlegi macedón rea­litás az, hogy a február 16-a óta ér­vényben levő és a macedón politikai vezetést zsaroló görög gazdasági blokád következtében az egy sze­mélyre jutó nemzeti jövedelem 1800 dollárról 760-ra esett, míg pél­dául a kettészakított Ciprus görög részén ez 12 000 dollár lakoson­ként! Az ENSZ-közgyűlés őszi üléssza­kán Sztevo Crvenkovszki macedón külügyminiszter felszólalásában a világpolitikából a balkáni térség helyzetelemzésére szorítkozott, és elmondta, hogy az egykori szövetsé­gi Jugoszlávia tagköztársaságaival való problémák mellé újabb feszült­ség is járul, a görög-albán és a gö­rög-török viszály, és ilyenformán ennek a tükrében kell vizsgálni Gö­rögország magatartását is. Ezért a nemzetközi közösség szempontjából legfontosabbnak tartja a boszniai béketerv megvalósítását, a demok­ratikus intézményrendszer kialakí­tását - különös tekintettel a nemze­tiségek helyzetére és jogaik megva­lósítására -, a gazdasági reformok megsegítését, a rendszerváltás meg­erősítését és a kollektív védelem megvalósítását. Ebben ugyanis benne van mind­az, ami Macedónia jövőjét biztosítja. De az is benne van, hogy Görögor­szágot nemzeti megalomániájában megzabolázza, részben a szomszédai felé tanúsított erős gazdasági és ka­tonai hatalom szempontjából, de a területén levő nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén is. New Yorkban az újságíróknak Matthew Nimetz, Clinton elnök sze­mélyes közvetítője úgy nyilatkozott, hogy minden remény megvan arra, hogy a közeljövőben a két ország diplomatái megtalálják a kiutat a rendezés felé, tehát mindegyik tesz engedményt a másiknak, ugyanak­kor a görög lapok azt a kijelentését emelik ki, amely szerint a probléma kritikus szakaszba érkezett Macedón újságírók ezért rákérdeztek, hogy tulajdonképpen mi a kritikus az el­őbb említett rendezési lehetőség­ben, és Nimetz azt válaszolta, hogy most kell megragadni a tárgyalási lehetőséget, mert ha tovább húzzák, elfajul. Megint eljutottunk a re­ménytelen szerelemig... Közben Görögország is fuldoklik a saját maga által bevezetett blokád következményeitől. Ezt ott így ki­mondani nem szabad, mert hazafi­­atlan jelzőkkel pellengérezik ki azt, aki esetleg még meg is említi, ám az ország ENSZ-küldötte ezt nyilváno­san bevallotta. Amikor az athéni té­vé híradójában ezt a hírt beolvasták, szemléltetésül megmutatták a szalo­­niki kereskedelmi negyedet, amikor valamikor éjjel-nappal nyitva tartot­tak a boltok és a bankok, hogy egyik részükön most lakat van, másik ré­szük pedig, habár nyitva van, pang, egy-két elárusító lézeng benne, ám a polcok nem roskadoznak az áru­tól, mint azelőtt. Lesz-e tehát a reménytelen szere­lemből érdekházzasság, majd meg­mondja a jövő, mert október 16-án Görögországban is választások lesz­nek, igaz, nem országosak, csak ön­­kormányzati szintűek, de hát az is lehet egy kritikus pillanat, amikor a választók igent vagy nemet monda­nak kormányuk politikájára. SZEGEDI Mária Mélyponton Ljubljana és Róma kapcsolatai Eltérő nézetek a kitelepített isztriai olaszok kártalanításáról és az osimói szerződés felülvizsgálásának kérdéséről Szlovénia és Olaszország kapcsola­tai mélypontra jutottak - közölték teg­nap Ljubljanában a külügyminisztéri­umok magas rangú tisztségviselőinek találkozója után, amelynek keretében csütörtökön a két ország közötti va­gyonjogi kérdéseket vitatták meg. A szlovén kormányhoz közel álló körökből szerzett értesülések szerint mindkét fél kitartott korábbi állás­pontja mellett, ami az Isztriából el­űzött olaszok vagyonának megtérítését és az osimói szerződések revíziójára vonatkozó olasz követeléseket illeti. A két küldöttség nem egész egy­ óra meg­beszélés után mindennem­ű határozat vagy megállapodás nélkül vált el. A hírek szerint Olaszország és Szlo­vénia nem kerülheti el az egyre jobban kiéleződő problémák internacionalizá­­lását. Félelmében, hogy Olaszország visszaszerezheti Isztriát, Ljubljana ki­tartóan elutasítja a kompromisszumos megoldás, ezért az olasz diplomácia folytatja a szlovén kísérletek szabotálá­­sát, hogy az Európai Unióhoz közelít­senek. A két ország képviselői nem álla­podtak meg Silvio Berlusconi és Janez Drnovaek kormányfők találkozójának részleteiben sem. Ljubljanai politikai körök értékelé­se szerint Róma növelni fogja a diplo­máciai nyomást Szlovéniára. (Tanjug)

Next