Magyar Szó, 1995. február (52. évfolyam, 25-48. szám)
1995-02-01 / 25. szám
1995. februárszerda Teng kómában fekszik. Teng elvtárs jó egészségnek örvend. Az előbbit a 90 esztendős agg politikus lánya nyilatkozta külföldi újságíróknak a felröppentett híresztelésekkel kapcsolatban, hogy a másfél évtizeddel ezelőtt elindított kínai reformkurzus atyja már nincs is életben. Megerősítette, hogy apjának állapota állandóan rosszabbodik, noha egy pekingi kórházban 20 tagú orvoscsoport állandó felügyelete alatt áll. Mint a külföldi hírközlő eszközök írták, Teng legyengült szervezete erőtlenebbül vívja harcát a kórral, s néhány napja, esetleg néhány hete maradt hátra. A világszerte és hazájában nagy tiszteletben tartott aggastyán jó egészségének örvendetes hírét a pekingi külügyminisztérium szóvivője közölte. Enyhe rosszallásának adott hangot, mert vezető személyiség állapotáról szóló nyilatkozatukat családtagjai - ahogyan fogalmazott - nem egyeztették a külügyminisztérium illetékeseivel. Nemcsak Kínában, hanem az egész világon sokan attól tartanak, hogy Teng Hsziao-ping esetleges halálával veszélybe kerülhet a kiváltképpen az utóbbi két-három esztendőben felgyorsult és érzékelhető gazdasági reformfolyamat, az alapvetően szocialista tervgazdálkodásban a piaci elemek erősítése. Amerikai szakértők elemzése szerint a kommunista párt politikai bizottságának mintegy egyharmada tartozik egyértelműen a reform hívei közé. Teng halála fokozhatja a vezetésen belüli hatalmi harcot. A színfalak mögötti hatalmi, ideológiai harcot sejteti a Teng- örökösnek tekintett Csiang Cö-min államelnök, pártfőtitkár eszmei és politikai párterősítésre felszólító minapi beszéde. Ahogyan fogalmazott, a reform és a nyitás politikájával dekadens, korrupt eszmék hatoltak be a pártba. Szavait a konzervatívok, a reformtól idegenkedők térnyerésének tekintik. Pekingben ugyanis továbbra is nyitott a kérdés, a Teng utáni vezetés fel tudja-e oldani a gazdasági reformok, a célul kitűzött „szocialista piacgazdálkodás” és a kommunista párt hatalmi monopóliuma közti, eddig a világon sehol meg nem oldott ellentmondást. Nemcsak belpolitikai kérdés az, hogy a világ egyik hatalmas államában milyen vezetőség van vagy kerül hatalomra. Nem mellékes az sem, hogy a gazdasági reformfolyamat meghatározó, vezető személyisége milyen egészségnek örvend. A pekingi vezetés elsősorban saját népének tartozik felelőséggel, hogy nyíltan megmondja az igazat, bármennyire fájó is az, vagy talán úgy tartja, a gondolkodás a bölcs vezetés kizárólagos joga, majd a nép tudomására hozzák, hogy az esetleges halálhír nyilvánosságra hozatala után hány napot illik gyászolni. Három napot, egy hetet, tíz napot, egy hónapot. Ahogyan az állam-és pártérdek megkívánja. (fischer) Teng ÚJABB FELHÍVÁS A FEGYVEREMBARGÓ FELOLDÁSÁRA Silajdzic Washingtonban tárgyal Gore és Christopher hűvös reakciói - Dole és Thurmond ígéretei (Washingtoni tudósítónktól) Háromnapos washingtoni látogatásának kezdetén dr. Haris Silajdžić boszniai miniszterelnök találkozott mind a Clinton-kormányzat, mind a kongresszus republikánus vezetőivel. Silajdžić tegnap a törvényhozás Helsinki-bizottságában tanúskodott, és a fegyverszállítási tilalom feloldása híján a Szerbia elleni gazdasági zárlat fenntartását sürgette. Al Gore alelnök (akinek kevés beleszólása van a külpolitika alakításába) hétfőn vendégeivel együtt közös nyilatkozatban ítélte el a szerbek hajthatatlanságát és kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is mindent megtesz a békés megoldás felkutatásáért. Warren Christopher külügyminiszter hétfőn ebéden fogadta a boszniai kormányfőt, de nem tett neki semmilyen ígéretet. A State Department szóvivője az ebéddel egyidejűleg kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja egyoldalúan megsérteni a Biztonsági Tanács fegyverembargóját, de támogatja annak nemzetközi megszüntetését. Az amerikai diplomácia azonban semmilyen komolyabb kezdeményezést nem tesz, hogy az utóbbinak a szükségességéről meggyőzze akár szövetségeseit, akár a Biztonsági Tanács másik két állandó tagját. Silajdžić ennek kapcsán felszólította az USA-t, hogy vagy vegye rá a világszervezetet a fegyverszállítási tilalom megszüntetésére, vagy tekintse azt semmisnek, és fegyverezze fel a törvényes kormány hadereje .Komoly határidőt kell szabni - mondta Silajdžić -, mert különben a végtelenségig lehet időnyerésre játszani. Ha a határidőn belül sem fogadjuk el a béketervet, akkor az embargót kell BT-döntéssel feloldani. Ha az sem megy, akkor annak egyoldalú megszüntetését kérjük, hogy megvédhessük magunkat.” A boszniai kormányfő három hónapos határidőt javasolt, ami egybeesik Robert Dole szenátor terveivel. Dole kijelentette, hogy komolyan gondolja a fegyverszállítási tilalom feloldásának kieszközlését. Hasonló ígéretet tett Silajdžićnak Strom Thurmond, a szenátus fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának új elnöke is. Silajdžić a megbeszélések közötti percekben elismerte az újságíróknak, hogy a kormányzat képviselői részéről minden kérésére csak hallgatás volt a válasz. Silajdžić megjegyezte: „Mi nem akarunk mindenáron háborúzni. Mi vagyunk a kormány, amely elfogadta a béketervet, amely tiszteletben tartja a szabályokat, de ami sok, az sok.” PURGER Tibor Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Még csak meg sem vizsgálják Knin elutasította a mini összekötő csoport béketervét Csalódott nemzetközi közvetítők (Folytatás az 1. oldalról) Peter Galbraith zágrábi amerikai nagykövet sajnálatát fejezte ki e döntés miatt, és azért, hogy „a szerb fél nem hogy nem fogadja el a tervet, de még csak tárgyalni, sőt beszélgetni sem akar róla”. Galbraith szerint a döntéssel a szerbeknek az a céljuk, hogy nyomást gyakoroljanak a békeerők mandátumának meghosszabbítása érdekében. „Sajnos ez a taktika nem fog sikerülni. Tulajdonképpen egészen biztos, hogy ellenkező hatást vált ki” - hangsúlyozta az amerikai nagykövet. Ami a békeerők mandátumának meghosszabbítását illeti, arra sokkal több esély lenne, ha lehetőség nyílna a békés rendezésre politikai tárgyalások és megbeszélések útján, illetve, ha elfogadnák a mini összekötő csoport, ismertebb nevén a Z-4 tervjavaslatát. Az amerikai nagykövet ismertette a csoport szándékát, hogy a gazdasági tárgyalásokkal és azok végrehajtásával egyidejűleg a politikai rendezésről is tárgyaljanak. Tovább akarták serkenteni a tárgyalásokat, ami jó alapot szolgáltathatott volna az ENSZ-erők mandátumának meghosszabbításához. Kérdésre válaszolva Galbraith a béketervről elmondta, hogy megpróbálták egyensúlyba hozni a szerb nép érdekeit ott, ahol többséget alkot és ugyanakkor szavatolni Horvátország integritását a nemzetközileg elismert határokon belül és egységes gazdasági rendszerrel. A terv legfontosabb eleme, hogy minden, szerb és horvát menekültnek egyaránt szavatolnák a hazatérést. A hétfőn este a Jugoszlávia-konferencia védnöksége alatt megtartott knini megbeszéléseken részt vett Gerd Ahrens és Alfredo Matacotta, a Jugoszlávia-konferencia társelnökeinek helyettese, Leonyid Keresztedzsianc orosz, Peter Galbraith amerikai és Jean-Jacques Gaillard francia nagykövet. ZÁGRÁB. A mini összekötő csoport tagjai tegnap meglepetésüket és kiábrándultságukat fejezték ki a krajinai vezetőség elutasító magatartása miatt, amelyet azzal magyaráztak, hogy Knin és Zágráb viszonyainak rendezését felül sem vizsgálják, amíg írásos garanciát nem kapnak a Biztonsági Tanácstól, hogy az UNPROFOR a védett területeken marad. Peter Galbraith amerikai és Leonyid Keresztedzsianc orosz nagykövet, Gerd Ahrens és Alfred Matacotta Cordell, a Jugoszláviakonferencia képviselői, valamint Jean-Jacques Gaillard francia nagykövet az EU képviselőjének minőségében, a Zágrábban megtartott sajtókonferencián hangsúlyozták, hogy a Z-4 tervjavaslata a knini elutasítás ellenére érvényben marad. A Kninből visszatért nagykövetek az UNPROFOR repülőtéri támaszpontján megtartott sajtókonferencián közölték, hogy a tervet nem ultimatátumnak szánták, és Knin elutasítása csak az UNPROFOR távozását fogja felgyorsítani, sőt lehet, hogy a háború kitörését is. Az orosz nagykövet a knini döntés utáni helyzetet paradoxonnak nevezte: Horvátország kiutasítja az UNPROFOR-t, de elfogadja a tervet a tárgyalások alapjául, a szerbek viszont ragaszkodnak a békeerőkhöz, de nem hajlandók tárgyalni. Galbraith amerikai nagykövet azt emelte ki, hogy a terv érvényesítéséhez a kéksisakosok jelenlétére van szükség. Ez azt jelenti, hogy Horvátország mégis elfogadná az ENSZ-erők jelenlétét Krajinában mindaddig, amíg a tervet realizálják. A javaslat szerint ez legalább öt évig tartana, és talán tovább is, mivel a tervben nincsenek határidők. Az öt diplomata elmondta, hogy a 74 béketerve 43 oldalas és tavaly augusztus óta (amikor befejezték), kissé módosították. A terv alapjául egy Carrington-okmány szolgált 1992-ből. Eszerint Krajinának lehetne saját címere és zászlaja, maga választaná elnökét és kormányát, de nem lehetne saját hadserege. A horvát hadsereg azonban nem léphetne be Krajinába, kivéve a nemzetközi határ mentén egy öt kilométeres sávon. A szerbeknek saját pénzt is felkínáltak, hogy ne kelljen a kunát használniuk. A nagykövetek elmondták még, hogy a tervezet készítésekor kerültek mindennemű ideológiát. „Nem használtuk a föderáció vagy konföderáció kifejezést, a részletekben a kellő lépéseket soroltuk fel, amelyek által Krajina Horvátországnak rendkívül nagyfokú autonómiával rendelkező része lenne” - magyarázta meg Gerd Ahrens. (Tanjug) Kiújuló harcok Groznijban Az orosz alakulatok a hadműveletek zárószakaszára készülnek A korábbi napokhoz hasonlóan lankadatlan hévvel folytatódnak a harcok Csecsenföldön, sőt néhol föl is élénkültek, jelentik a harctéri tudósítók. Az orosz tüzérség időnként ágyúzza Groznij azon negyedeit, amelyek csecsen fegyveres osztagok ellenőrzése alatt állnak. Hétfő éjszaka és tegnap a legádázabb harcok az egyetem épülete körül, a városi parkban, a pályaudvarnál és Csernomergye külvárosban folytak, ahol néhány utca teljesen romba dőlt. Az orosz egységeknek sikerült néhány negyedet elfoglalniuk a villamoskocsiszín közelében. Csecsen források ezzel szemben azt állítják, hogy Groznijban egy hídnál visszaszorították a föderális csapatokat, s egy kilométerre megközelítették az elnöki palotát, amelyet korábban foglaltak el az orosz katonák. Orosz források az előbbit nem erősítették meg. A jelentések szerint heves harcok folynak a Groznijtól keletre levő Argun város bekötőútjainál, a fővárostól nyugatra, a Csecsenfölddel szomszédos Ingusföld felé vezető utak mentén elterülő falvakban. Az orosz helikopterek ebben a térségben rakétázták a csecsen hadállásokat. Az orosz alakulatoknak újabb csapaterősítéseket küldtek. A moszkvai kormány közleménye szerint megkezdődött a hadműveletek zárószakaszának előkészítése. A harctéri jelentések azonban ezt nem erősítik meg. Moszkvai közlemény szerint a föderális hatóságok háborús bűnösnek nyilváníthatják Dzsohar Dudajev szakadár vezetőt. Alekszandr Livcsics, Oroszország elnökének gazdaságügyi tanácsadója tegnap azt nyilatkozta az Interfaksz irodájának, hogy egyes orosz politikusok felszólították a nyugati országokat, hogy a csecsenföldi események miatt rendeljenek el szankciókat Oroszország ellen. Hozzáfűzte, hogy e „mazochista szindróma” furcsának tűnik, mivel a Nyugaton elég sokan felhívás nélkül is készek erre a lépésre. A tisztségviselő szerint nem valószínű, hogy a Nyugat büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen, mert szerinte ezzel hazája nem sokat veszítene, sokkal nagyobb csapás érné azokat, akik az érzelmek befolyása alatt Oroszország megbüntetését sürgetik. (Tanjug) Az utóbbi évek legvéresebb merénylete Harmincnyolc emberéletet követelt a hétfői autóbomba-robbantás Algírban Mokdad Szifi algériai kormányfő jelentette, hogy az autóbomba- robbantás, amelyben héfőn Algírban 40 ember életét vesztette, „barbár cselekedet”, és megígérte, hogy elkövetőit megbüntetik - jelenti a Reuter. „Ez a barbár cselekedet minden algériaitól megköveteli, hogy elgondolkozzon és véleményt alkosson az ilyen romboló magatartásról” - mondta Szifi kormányfő tévébeszédében, miután meglátogatta a merénylet sebesültjeit. Az autóbomba Algírban, a központi rendőrállomás előtt robbant fel és nemcsak 40 személy halálát okozta, hanem 286 személyt megsebesített, közülük 55-nek az állapota súlyos, 7-nek pedig válságos. Ez a legtöbb áldozatot követelő terrorista támadás, amióta 1992 januárjában Algériában megkezdődött az iszlám szélsőségesek politikai indíttatású erőszakhulláma. Ezt megelőzően a hatóságok megszakították a parlamenti választásokat, mert azokon fölényesen vezetett az Iszlám Megmentés Frontja nevű fundamentalista szervezet, amelyet később be is tiltottak. Nureddin Kaszdalli, a belügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az áldozatok között sok a rendőr, de a túlnyomó többség mégis polgári személy és gyerek. Az Iszlám Megmentés Frontja közvetlenül ez előtt az erőszak fokozására szólított fel a hétben kezdődött ramadán vallási ünnep idején.Algériában a politikai erőszaknak már mintegy 15, 000 áldozata van, köztük 80 külföldi és 30 neves újságíró. (Tanjug) Krumpli helyett narancs Egekig szöktek az árak Magyarország importra szorul (különtudósítás a Magyar Szónak) jó volt ugyan a tavalyi burgonyatermés Magyarországon, ám az utóbbi napokban szinte hiánycikknek számít. Mint kiderült, a határon túlról jött kereslet hibáztatható emiatt, hiszen az exporttilalom ellenére jelentős részét a szlovén és a horvát vevők vásárolták fel. Most szinte luxuscikk lett északi szomszédainknál (is), hiszen ára vetekszik a banánéval vagy a narancséval. Sőt megesik, hogy sokkal olcsóbb a narancs, mint ez a népi eledel. Az az abszurd helyzet állt fel, hogy szegény ember naranccsal főz, hiszen amíg egy kiló gumós áruért néha 100 forintot is elkérnek, a déligyümölcsöt szinte feleannyiért is megvásárolhatják. Mások szerint kevesebb volt a termés, s az is rátett még egy lapáttal, hogy a minőséggel is baj volt, s a termelés folytán felmerülő költségek is fokozatosan emelkedtek. A hiányt nem enyhítette a behozatal sem, s az árakra sem hatott ki, ugyanolyan drága volt, mint a hazai. Korábban a környező országokból is volt mód behozni az olcsóbb terméket, a tavalyi év azonban, úgy tűnik, ott sem hozott nagyobb szerencsét e konyhakerti veteménnyel. Nemhogy nem szállítanak ki, hanem ők is behozatalra szánták rá magukat. Egyes hírek szerint az is megeshet, hogy Magyarországon afrikai burgonya kerül a családok asztalára. Onnan állítólag 50-60 forintos kilónkénti áron lehetne megvenni. Viszont a szállítási költségek miatt elvethető ez a kisegítő ötlet is. Az ár és hiány miatt egyre kevesebb család asztalára kerül ebből az élelmiszerből, s egy szövetkezetben az is megesett, hogy megdézsmálták a raktárát. S nemcsak dézsmálták, hanem zsákszámra vitték is, s a rendőrség végül kénytelen volt intézkedni: húsz krumplitolvaj került rács mögé-Egyelőre jó biznisznek számít a krumpliüzérkedés, s egyesek azt rebesgetik, hogy megalakult már a krumplimaffia is. Egyesek ugyanis idejekorán felvásároltak elegendő mennyiséget a még huszon-harminc forintos áron, elraktározták, s most a többszörösét kereshetik. MELEGI Karola