Magyar Szó, 1995. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1995-02-01 / 25. szám

1995. február­­szerda T­eng kómában fekszik. Teng elvtárs jó egészségnek ör­vend. Az előbbit a 90 esztendős agg politikus lánya nyilatkozta külföl­di újságíróknak a felröppentett híresztelésekkel kapcsolatban, hogy a másfél évtizeddel ezelőtt elindított kínai reformkurzus aty­ja már nincs is életben. Megerősí­tette, hogy apjának állapota állan­dóan rosszabbodik, noha egy pe­kingi kórházban 20 tagú orvos­csoport állandó felügyelete alatt áll. Mint a külföldi hírközlő eszkö­zök írták, Teng legyengült szerve­zete erőtlenebbül vívja harcát a kórral, s néhány napja, esetleg né­hány hete maradt hátra. A világszerte és hazájában nagy tiszteletben tartott aggastyán jó egészségének örvendetes hírét a pekingi külügyminisztérium szóvi­vője közölte. Enyhe rosszallásának adott hangot, mert vezető személyi­ség állapotáról szóló nyilatkozatu­kat családtagjai - ahogyan fogalma­zott - nem egyeztették a külügymi­nisztérium illetékeseivel. Nemcsak Kínában, hanem az egész világon sokan attól tarta­nak, hogy Teng Hsziao-ping eset­leges halálával veszélybe kerülhet a kiváltképpen az utóbbi két-há­­rom esztendőben felgyorsult és érzékelhető gazdasági reformfo­lyamat, az alapvetően szocialista tervgazdálkodásban a piaci ele­mek erősítése. Amerikai szakértők elemzése szerint a kommunista párt politikai bizottságának min­tegy egyharmada tartozik egyér­telműen a reform hívei közé. Teng halála fokozhatja a vezeté­sen belüli hatalmi harcot. A színfalak mögötti hatalmi, ideológiai harcot sejteti a Teng- örökösnek tekintett Csiang Cö-min államelnök, pártfőtitkár eszmei és politikai párterősítésre felszólító minapi beszéde. Aho­gyan fogalmazott, a reform és a nyitás politikájával dekadens, korrupt eszmék hatoltak be a pártba. Szavait a konzervatívok, a re­formtól idegenkedők térnyerésé­nek tekintik. Pekingben ugyanis továbbra is nyitott a kérdés, a Teng utáni vezetés fel tudja-e ol­dani a gazdasági reformok, a célul kitűzött „szocialista piacgazdálko­dás” és a kommunista párt hatal­mi monopóliuma közti, eddig a világon sehol meg nem oldott el­lentmondást. Nemcsak belpolitikai kérdés az, hogy a világ egyik hatalmas ál­lamában milyen vezetőség van vagy kerül hatalomra. Nem mel­lékes az sem, hogy a gazdasági re­formfolyamat meghatározó, veze­tő személyisége milyen egész­ségnek örvend. A pekingi vezetés elsősorban saját népének tartozik felelő­séggel, hogy nyíltan megmondja az igazat, bármennyire fájó is az, vagy talán úgy tartja, a gondolko­dás a bölcs vezetés kizárólagos jo­ga, majd a nép tudomására hoz­zák, hogy az esetleges halálhír nyilvánosságra hozatala után hány napot illik gyászolni. Három napot, egy hetet, tíz napot, egy hónapot. Ahogyan az állam-és pártérdek megkí­vánja. (fi­scher) Teng ÚJABB FELHÍVÁS A FEGYVEREMBARGÓ FELOLDÁSÁRA Silajdzic Washingtonban tárgyal Gore és Christopher hűvös reakciói - Dole és Thurmond ígéretei (Washingtoni tudósítónktól) Háromnapos washingtoni láto­gatásának kezdetén dr. Haris Si­­lajdžić boszniai miniszterelnök ta­lálkozott mind a Clinton-kormány­­zat, mind a kongresszus republiká­nus vezetőivel. Silajdžić tegnap a törvényhozás Helsinki-bizottságá­ban tanúskodott, és a fegyverszállí­tási tilalom feloldása híján a Szerbia elleni gazdasági zárlat fenntartását sürgette. Al Gore alelnök (akinek kevés beleszólása van a külpolitika alakí­tásába) hétfőn vendégeivel együtt közös nyilatkozatban ítélte el a szer­­bek hajthatatlanságát és kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is mindent megtesz a békés megoldás felkutatásáért. Warren Christopher külügy­miniszter hétfőn ebéden fogadta a boszniai kormányfőt, de nem tett neki semmilyen ígéretet. A State Department szóvivője az ebéddel egyidejűleg kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja egyoldalúan megsérteni a Biztonsági Tanács fegyverem­bargóját, de támogatja annak nemzetközi megszüntetését. Az amerikai diplomácia azonban semmilyen komolyabb kezdemé­nyezést nem tesz, hogy az utób­binak a szükségességéről meg­győzze akár szövetségeseit, akár a Biztonsági Tanács másik két ál­landó tagját. Silajdžić ennek kapcsán felszólí­totta az USA-t, hogy vagy vegye rá a világszervezetet a fegyverszállítási tilalom megszüntetésére, vagy te­kintse azt semmisnek, és fegyverez­ze fel a törvényes kormány hadere­je .Komoly határidőt kell szabni - mondta Silajdžić -, mert külön­ben a végtelenségig lehet időnye­résre játszani. Ha a­ határidőn be­lül sem fogadj­­uk el a béketervet, akkor az embargót kell BT-dön­­téssel feloldani. Ha az sem megy, akkor annak egyoldalú megszün­tetését kérjük, hogy megvédhes­­sük magunkat.” A boszniai kormányfő három hónapos határidőt javasolt, ami egybeesik Robert Dole szenátor ter­veivel. Dole kijelentette, hogy komo­lyan gondolja a fegyverszállítási tila­lom feloldásának kieszközlését. Ha­sonló ígéretet tett Silajdžićnak Strom Thurmond, a szenátus fegy­veres ügyekkel foglalkozó bizottsá­gának új elnöke is. Silajdžić a megbeszélések közötti percekben elismerte az újságírók­nak, hogy a kormányzat képviselői részéről minden kérésére csak hall­gatás volt a válasz. Silajdžić megje­gyezte: „Mi nem akarunk minden­áron háborúzni. Mi vagyunk a kor­mány, amely elfogadta a béketer­vet, amely tiszteletben tartja a sza­bályokat, de ami sok, az sok.” PURGER Tibor Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Még csak meg sem vizsgálják Knin elutasította a mini összekötő csoport béketervét­­ Csalódott nemzetközi közvetítők (Folytatás az 1. oldalról) Peter Galbraith zágrábi amerikai nagykövet sajnálatát fejezte ki e döntés miatt, és azért, hogy „a szerb fél nem hogy nem fogadja el a tervet, de még csak tárgyalni, sőt beszélgetni sem akar róla”. Galbraith szerint a döntéssel a szerbeknek az a céljuk, hogy nyo­mást gyakoroljanak a békeerők mandátumának meghosszabbítása érdekében. „Sajnos ez a taktika nem fog sikerülni. Tulajdonképpen egészen biztos, hogy ellenkező ha­tást vált ki” - hangsúlyozta az ame­rikai nagykövet. Ami a békeerők mandátumának meghosszabbítását illeti, arra sokkal több esély lenne, ha lehetőség nyíl­na a békés rendezésre politikai tár­gyalások és megbeszélések útján, il­letve, ha elfogadnák a mini össze­kötő csoport, ismertebb nevén a Z-­4 tervjavaslatát. Az amerikai nagy­követ ismertette a csoport szándé­kát, hogy a gazdasági tárgyalások­kal és azok végrehajtásával egyide­jűleg a politikai rendezésről is tár­gyaljanak. Tovább akarták serken­teni a tárgyalásokat, ami jó alapot szolgáltathatott volna az ENSZ-erők mandátumának meghosszabbításá­hoz. Kérdésre válaszolva Galbraith a béketervről elmondta, hogy meg­próbálták egyensúlyba hozni a szerb nép érdekeit ott, ahol többsé­get alkot és ugyanakkor szavatolni Horvátország integritását a nemzet­közileg elismert határokon belül és egységes gazdasági rendszerrel. A terv legfontosabb eleme, hogy min­den, szerb és horvát menekült­nek egyaránt szavatolnák a hazaté­rést. A hétfőn este a Jugoszlávia-kon­­ferencia védnöksége alatt megtar­tott knini megbeszéléseken részt vett Gerd Ahrens és Alfredo Mata­­cotta, a Jugoszlávia-konferencia társelnökeinek helyettese, Leonyid Keresztedzsianc orosz, Peter Galb­raith amerikai és Jean-Jacques Gail­lard francia nagykövet. ZÁGRÁB.­ A mini összekötő cso­port tagjai tegnap meglepetésüket és kiábrándultságukat fejezték ki a krajinai vezetőség elutasító maga­tartása miatt, amelyet azzal magya­ráztak, hogy Knin és Zágráb viszo­nyainak rendezését felül sem vizs­gálják, amíg írásos garanciát nem kapnak a Biztonsági Tanácstól, hogy az UNPROFOR a védett terü­leteken marad. Peter Galbraith amerikai és Le­onyid Keresztedzsianc orosz nagy­követ, Gerd Ahrens és Alfred Ma­­tacotta Cordell, a Jugoszlávia­­konferencia képviselői, valamint Jean-Jacques Gaillard francia nagykövet az EU képviselőjének minőségében, a Zágrábban meg­tartott sajtókonferencián hangsú­lyozták, hogy a Z-4 tervjavaslata a knini elutasítás ellenére érvény­ben marad. A Kninből visszatért nagyköve­tek az UNPROFOR repülőtéri tá­maszpontján megtartott sajtókonfe­rencián közölték, hogy a tervet nem ultimatátumnak szánták, és Knin elutasítása csak az UNPRO­FOR távozását fogja felgyorsítani, sőt lehet, hogy a háború kitörését is. Az orosz nagykövet a knini dön­tés utáni helyzetet paradoxonnak nevezte: Horvátország kiutasítja az UNPROFOR-t, de elfogadja a ter­vet a tárgyalások alapjául, a szerbek viszont ragaszkodnak a békeerők­höz, de nem hajlandók tárgyalni. Galbraith amerikai nagykövet azt emelte ki, hogy a terv érvényesí­téséhez a kéksisakosok jelenlétére van szükség. Ez azt jelenti, hogy Horvátország mégis elfogadná az ENSZ-erők jelenlétét Krajinában mindaddig, amíg a tervet realizál­ják. A javaslat szerint ez legalább öt évig tartana, és talán tovább is, mi­vel a tervben nincsenek határidők. Az öt diplomata elmondta, hogy a 7­4 béketerve 43 oldalas és tavaly augusztus óta (amikor befejezték), kissé módosították. A terv alapjául egy Carrington-okmány szolgált 1992-ből. Eszerint Krajinának le­hetne saját címere és zászlaja, maga választaná elnökét és kormányát, de nem lehetne saját hadserege. A horvát hadsereg azonban nem léphetne be Krajinába, kivéve a nemzetközi határ mentén egy öt ki­lométeres sávon. A szerbeknek saját pénzt is felkí­náltak, hogy ne kelljen a kunát használniuk. A nagykövetek elmondták még, hogy a tervezet készítésekor kerül­tek mindennemű ideológiát. „Nem használtuk a föderáció vagy konfö­deráció kifejezést, a részletekben a kellő lépéseket soroltuk fel, ame­lyek által Krajina Horvátországnak rendkívül nagyfokú autonómiával rendelkező része lenne” - magya­rázta meg Gerd Ahrens. (Tanjug) Kiújuló harcok Groznijban Az orosz alakulatok a hadműveletek zárószakaszára készülnek A korábbi napokhoz hasonlóan lankadatlan hévvel folytatódnak a harcok Csecsenföldön, sőt néhol föl is élénkültek, jelentik a harctéri tu­dósítók. Az orosz tüzérség időnként ágyúzza Groznij azon negyedeit, amelyek csecsen fegyveres osztagok ellenőrzése alatt állnak. Hétfő éjszaka és tegnap a legádá­zabb harcok az egyetem épülete kö­rül, a városi parkban, a pályaudvar­nál és Csernomergye külvárosban folytak, ahol néhány utca teljesen romba dőlt. Az orosz egységeknek sikerült néhány negyedet elfoglalniuk a vil­lamoskocsiszín közelében. Csecsen források ezzel szemben azt állítják, hogy Groznijban egy hídnál visszaszorították a föderális csapatokat, s egy kilométerre meg­közelítették az elnöki palotát, ame­lyet korábban foglaltak el az orosz katonák. Orosz források az előbbit nem erősítették meg. A jelentések szerint heves harcok folynak a Groznijtól keletre levő Ar­gun város bekötőútjainál, a főváros­tól nyugatra, a Csecsen­földdel szomszédos Ingusföld felé vezető utak mentén elterülő falvakban. Az orosz helikopterek ebben a térség­ben rakétázták a csecsen hadálláso­kat. Az orosz alakulatoknak újabb csapaterősítéseket küldtek. A moszkvai kormány közlemé­nye szerint megkezdődött a hadmű­veletek zárószakaszának előkészíté­se. A harctéri jelentések azonban ezt nem erősítik meg. Moszkvai közlemény szerint a fö­derális hatóságok háborús bűnös­nek nyilváníthatják Dzsohar Duda­­jev szakadár vezetőt. Alekszandr Livcsics, Oroszország elnökének gazdaságügyi tanács­adója tegnap azt nyilatkozta az In­­terfaksz irodájának, hogy egyes orosz politikusok felszólították a nyugati országokat, hogy a csecsen­­földi események miatt rendeljenek el szankciókat Oroszország ellen. Hozzáfűzte, hogy e „mazochista szindróma” furcsának tűnik, mivel a Nyugaton elég sokan felhívás nélkül is készek erre a lépésre. A tisztségviselő szerint nem való­színű, hogy a Nyugat büntetőintéz­kedéseket vezet be Oroszország el­len, mert szerinte ezzel hazája nem sokat veszítene, sokkal nagyobb csa­pás érné azokat, akik az érzelmek befolyása alatt Oroszország meg­büntetését sürgetik. (Tanjug) Az utóbbi évek legvéresebb merénylete Harmincnyolc emberéletet követelt a hétfői autóbomba-robbantás Algírban Mokdad Szifi algériai kormányfő jelentette, hogy az autóbomba- rob­bantás, amelyben héfőn Algírban 40 ember életét vesztette, „barbár cse­lekedet”, és megígérte, hogy elköve­tőit megbüntetik - jelenti a Reuter. „Ez a barbár cselekedet minden algériaitól megköveteli, hogy elgon­dolkozzon és véleményt alkosson az ilyen romboló magatartásról” - mondta Szifi kormányfő tévébeszé­dében, miután meglátogatta a me­rénylet sebesültjeit. Az autóbomba Algírban, a köz­ponti rendőrállomás előtt robbant fel és nemcsak 40 személy halálát okozta, hanem 286 személyt megse­besített, közülük 55-nek az állapota súlyos, 7-nek pedig válságos. Ez­ a legtöbb áldozatot követelő terrorista támadás, amióta 1992 januárjában Algériában megkezdődött az iszlám szélsőségesek politikai indíttatású erőszakhulláma. Ezt megelőzően a hatóságok megszakították a parla­menti választásokat, mert azokon fölényesen vezetett az Iszlám Meg­mentés Frontja nevű fundamenta­lista szervezet, amelyet később be is tiltottak. Nureddin Kaszdalli, a belügymi­nisztérium szóvivője bejelentette, hogy az áldozatok között sok a ren­dőr, de a túlnyomó többség mégis polgári személy és gyerek. Az Iszlám Megmentés Frontja közvetlenül ez előtt az erőszak foko­zására szólított fel a hétben kezdődött ramadán vallási ünnep idején.Algé­­riában a politikai erőszaknak már mintegy 15, 000 áldozata van, köz­tük 80 külföldi és 30 neves újságíró. (Tanjug) Krumpli helyett narancs Egekig szöktek az árak­­ Magyarország importra szorul (különtudósítás a Magyar Szónak) jó volt ugyan a tavalyi burgonya­­termés Magyarországon, ám az utóbbi napokban szinte hiánycikk­nek számít. Mint kiderült, a határon túlról jött kereslet hibáztatható emi­att, hiszen az exporttilalom ellenére jelentős részét a szlovén és a horvát vevők vásárolták fel. Most szinte lu­xuscikk lett északi szomszédainknál (is), hiszen ára vetekszik a banánéval vagy a narancséval. Sőt megesik, hogy sokkal olcsóbb a narancs, mint ez a népi eledel. Az az abszurd hely­zet állt fel, hogy szegény ember na­ranccsal főz, hiszen amíg egy kiló gumós áruért néha 100 forintot is elkérnek, a déligyümölcsöt szinte feleannyiért is megvásárolhatják. Mások szerint kevesebb volt a termés, s az is rátett még egy lapát­tal, hogy a minőséggel is baj volt, s a termelés folytán felmerülő költsé­gek is fokozatosan emelkedtek. A hi­ányt nem enyhítette a behozatal sem, s az árakra sem hatott ki, ugyanolyan drága volt, mint a hazai. Korábban a környező országokból is volt mód behozni az olcsóbb termé­ket, a tavalyi év azonban, úgy tűnik, ott sem hozott nagyobb szerencsét e konyhakerti veteménnyel. Nem­hogy nem szállítanak ki, hanem ők is behozatalra szánták rá magukat. Egyes hírek szerint az is megeshet, hogy Magyarországon afrikai bur­gonya kerül a családok asztalára. Onnan állítólag 50-60 forintos ki­lónkénti áron lehetne megvenni. Viszont a szállítási költségek miatt elvethető ez a kisegítő ötlet is. Az ár és hiány miatt egyre kevesebb család asztalára kerül ebből az élelmiszer­ből, s egy szövetkezetben az is meg­esett, hogy megdézsmálták a raktá­rát. S nemcsak dézsmálták, hanem zsákszámra vitték is, s a rendőrség végül kénytelen volt intézkedni: húsz krumplitolvaj került rács mö­gé-Egyelőre jó biznisznek számít a krumpliüzérkedés, s egyesek azt re­besgetik, hogy megalakult már a krumplimaffia is. Egyesek ugyanis idejekorán felvásároltak elegendő mennyiséget a még huszon-harminc forintos áron, elraktározták, s most a többszörösét kereshetik. MELEGI Karola

Next