Magyar Szó, 1995. november (52. évfolyam, 255-278. szám)
1995-11-28 / 278. szám
1995. november 28., 29., 30. A kritikai szellem erősödése A kulturális és gazdasági gyarapodás, mint az asszimiláció ellenszere Ha már képesek vagyunk visszatekinteni az eseményekre, akkor a közvetlen élmény már a múlté - állítja Ernst Bloch. Egy korszak tehát mögöttünk van: egyre több olyan hangot lehet hallani városunkban is, amely leszámol az illúziókkal, az önámítással. Talán elkezdődött végre - ha szűk körben is - a kijózanodás folyamata. A szembesülés, a kritikai szellem igénye jellemzi az Agora vitatribün légkörét, is. Legutóbb egy torzítás nélküli tükröt igyekeztek elénk tárni a meghívott előadók. Biacsi Antal publicista, Végel László író és dr. Marina Blagojevic belgrádi szociológus, akik az elmúlt évek etnikai-demográfiai változásairól mondták el véleményüket. Biacsi Antal úgy véli, hogy a hagyományosan bevándorlási területnek számító Szabadka mindig is nyitott város volt. Évente ezer ember költözik városunkba, ezért növekszik folyamatosan a lakosság száma az alacsony népszaporulat ellenére. A heterogén etnikai összetétel Biacsi szerint azt bizonyítja, hogy itt mindenki jól érzi magát. Végel László az asszimilációval foglalkozott: a demográfusok szerint létezik természetes és erőszakos asszimiláció. A kettő közötti határ nincs pontosan meghúzva. A nemzeti hovatartozás az ember identitásának része: ha saját maga változtatja meg identitását, akkor ez önkéntes vagy természetes asszimilációnak tekinthető. A magyarok beolvadásával kapcsolatban érdekes adatokat közölt: az asszimiláció mértéke Szlovéniában 5 százalék, Szerbiában 10, Horvátországban pedig 20 százalék körül alakult az elmúlt 50 évben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyarok asszimilációja a Magyarországgal határos területeken Ausztriában volt a legnagyobb, akkor felvetődik a kérdés: milyen paraméterek határozzák meg az asszimiláció mértékét, ha éppen a legdemokratikusabb országban - ahol köztudottan nem használtak erőszakos eszközöket - a legnagyobb az asszimiláció? A kisebbség beolvadásának lehet külső oka, amikor a többség nem nyújt intézményes kereteket a kisebbség kollektív jogainak biztosítására, lehet viszont belső oka is: ez a modernizáció problémája. A városiasodás indította el a beolvadás folyamatát a vajdasági kisebbségek körében is a második világháború után. Az asszimiláció azonban nem lehet kizárólag a kisebbség problémája. Végei szerint a beolvadás megállításához szükség van a kollektív jogok intézményes megoldására, de a multikultúra megvalósítására is. Ez utóbbi nálunk nem létezik: mindenki a saját, nemzeti kultúráját igyekszik megőrizni. Ha elismernénk a másságot, a megértés nagyobb foka a multikultúra megteremtéséhez vezetne, sőt ezt a vegyesházasságok is elősegíthetnék, de nem így van. Dr. Marina Blagojevic a menekültkérdésről szólt, meggyőződése ugyanis, hogy a menekültek nagyobb része nem tér vissza... Az ittmaradók beilleszkedését pedig segíteni kell, hogy megismerjék és elfogadják az itteni kultúrát és életmódot. Az etnikumok viszonyában uralkodó párhuzamosság annyiban jó, hogy megvéd a konfliktusoktól, nem jó viszont, ha szétrombolja a multikulturális térséget. Mindenféleképp a pluralizmusra kell törekednünk, véli Blagojevic. Az intézményesített párbeszéd a megoldás előfeltétele: a kommunikáció az egyéni és kollektív jogok megállapításához kell, hogy vezessen. Blagojevic Végeihez hasonlóan úgy véli, az emberek ott asszimilálódtak, ahol viszonylag fejlettebb volt a környezet (Ausztria), megőrizték viszont identitásukat ott, ahol több kulturális és más értékkel rendelkeztek (Erdély). M. R. Tisztább vizet Szabadkán A Városi Szennyvíztisztító húszéves jubileuma A Városi Szennyvíztisztító ma ünnepli húszéves fennállását A vállalatot 1976 februárjában kezdték el építeni, és novemberben át is adták rendeltetésének, azóta is folyamatosan működik. A szennyvíztisztító 15 400 köbméteres kapacitással épült, de ennél jóval több, kb. 30 000 köbméter víz folyik át rajta. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején bővítették a telepet, de az ún. iszapvonal továbbra is gondot jelent. Plesztovity István, a Vízművek főmérnöke a szennyvíztisztító művek tervei között megemlítette, hogy szeretnék megoldani a hirtelen lezúduló esővíz elraktározását, a gépi berendezések fokozatos átalakítását, de a vállalatokkal kialakítandó szorosabb együttműködést is célul tűzték ki. Szeretnék, ha ezek kikérnék a tisztítóművek véleményét az ipari szennyvizet tisztító berendezéseket illetően. Megtudtuk, hogy a szennyvíztisztítóban jelenleg mintegy 40-en dolgoznak, közöttük kiváló szakemberek vannak. SZ. I. SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: A dzsungel könyve, amerikai (17, 19) * A gonosz főhadnagy, amerikai (21, 23) MUNKÁS: Tetőterasz, hazai (18, 20) * Rózsaszín szex, amerikai pornófilm (16, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig, tel.: 94 vagy 54-373 * Gyermekgyógyászati rendelő: Đuro Đaković utca 14., tel.: 53-559 * Iskolai rendelő, tel.: 53-627 * Nőgyógyászati rendelő, tel.: 52-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 52-499. KIÁLLÍTÁS VÁROSHÁZA ELŐCSARNOKA: Szalai Attila karikatúráinak kiállítása: VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiállítás; A MÚZEUM GALÉRIÁJÁBAN: Dr. Sturc Béla-emlékkiállítás VÁROSI KÖNYVTÁR GALÉRIÁJA: Tilly Róbert kiállítása LEONARDO GALÉRIA: Milio Vuksanovic olajfestményeinek kiállítása KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ GALÉRIÁJÁBAN: Branislava Đuranović festménykiállítása: Mihajlo Zwick fotóinak tárlata; ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR: Sava Halugin kiállítása PALICSI KISVENDÉGLŐ: Szalmaképek a LUSA alkotótáborából CINEMA 2000: Pallos Erika festményeinek kiállítása ART CAFFE: Szöllősi Anna képeinek kiállítása PERL ART KÉPTÁR: A Q csoport kiállítása Magyar Szó Hasznos tudnivalók az ünnepekre A Trgopromet üzletei közül holnap csak a Szabadság téri, egész nap nyitva tartó üzlet fogadja a vásárlókat éspedig - mint más napokon - ezúttal is reggel hat órától éjfélig. Csütörtökön 7 és 10 óra között azok az élelmiszerboltok nyitnak ki, amelyek vasárnaponként ügyeletet tartanak. A Peščara Matko Vukovic utcai boltja holnap is éjjel-nappal várja a vásárlókat, a többi zárva lesz. Csütörtökön a Tejpiacon levő kioszkok tartanak nyitva és mindazok az üzletek, amelyek vasárnaponként ügyeletet tartanak. Az autóbuszállomáson és a kórháznál levő önkiszolgáló reggel 6-tól este 10 óráig tart nyitva. A Városi Múzeum november 29-én és 30-án zárva lesz, pénteken és szombaton már várja a látogatókat. A Sturc Béla-emlékkiállítást még pénteken tekinthetik meg az érdeklődők. A Képzőművészeti Találkozó szerdától hétfőig zárva tart. A Városi Könyvtárban szerdán és csütörtökön szünnap lesz, pénteken már a szokásos időpontban várja az olvasókat. Az ünnep alatt a betegeket a Petőfi Sándor utcai mentőállomás fogadja, de éjjel-nappali ügyeletet tart a Duro Đaković utcai Anya- és Gyermekvédelmi Központ is. Az ügyeletes gyógyszertár a Városháza alatti, m. k. A NYITOTT AJTÓN A VMDK kanizsai tagozata a vendég Ma délután 5 órakor a Vox Humana Tolsztoj utcai helyiségében a VMDK szokásos Nyitott ajtó rendezvényén bemutatkozik az érdekszervezet kanizsai tagozata. Az érdeklődők megismerhetik Kecskés Takács Éva elsőkötetes költő verseit. A MÓDSZERTANI KÖZPONTBAN A magyar nyelv tanításáról A Vajdasági Módszertani Központban (Aga Mamužić utca 13., második emelet) csütörtökön este 6 órakor dr. Horváth Mátyás nyugalmazott egyetemi tanár tart előadást a középiskolai tanároknak a magyar nyelvtanítás tantervéről. De hol van? A Vajdasági Magyar Könyv ’95 kapcsán A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezésében, november 23. és 26. között szervezték meg Szabadkán a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat. A rendezvénysorozat egyik izgalmas elképzelése volt a vajdasági magyar könyvkiadók eladással egybekötött kiállításának megtartása a Népszínház előcsarnokában. Az érdeklődők száma igen nagy volt, érthetően, hiszen a különböző kiadók könyveihez nem könnyű hozzájutni, időről-időre kaphatóak csak - ha kaphatóak - a szabadkai könyvesboltokban, így az olvasók csak információkhoz jutnak arról, hogy könyveink jelentek meg, de nem olvashatják el őket, vagy meglehetősen nagy késéssel és hosszas utánjárások után. Arról már szóltunk, hogy a helyszín nem volt a legmegfelelőbb, mert nem nyílt lehetőség a kiadókkal való beszélgetésre, de ez nem terhelheti a szervezőket, hiszen a meglévő lehetőségekhez kellett alkalmazkodniuk. Viszont a szabadkaiak meglehetősen nagy csodálkozására és csalódására, a kiállításon nem voltak jelen az Életjel kiadványai. A város olvasóközönsége érdeklődésének is eleget tettünk, amikor felhívtuk Dévavári Zoltánt, az Életjel kiadványok szerkesztőjét, hogy megtudakoljuk tőle, miért nem voltak ott az idén kiadott könyveik a Népszínház, előcsarnokában. A magyarázat rendkívül egyszerű: az Életjelt nem hívták meg. Városunk nem először szembesül ilyen furcsasággal, hiszen annak kell neveznünk, hogy a Szabadkán megrendezésre került könyvkiadók találkozóján éppen a városban tevékenykedő kiadó nem volt jelen. A 27 éves múltra visszatekintő Életjel védjelével megjelent, igényes válogatást tükröző könyvek száma 120 körül mozog. Az idén 8 könyvet jelentettek meg, ezeket kínálhatták volna a kiállításon. A legérdekesebb és legnagyobb szabású vállalkozásuk minden bizonnyal az a csaknem 400 oldalas, nagyformátumú, 38 színes és 154 fekete- fehér képpel illusztrált Gajdos-könyv, amely Szabadka képzőművészetével foglalkozik, és a napokban jelent meg, de az évek folyamán „híressé” vált miniatűrök iránt is lett volna érdeklődés, hiszen a városhoz kötődő információk, tények, titkok sokaságát rejti egy-egy kiskönyv. Minden bizonnyal az a szerző is találva érezte magát, akinek a tavasz folyamán jelentek meg a könyveik, hiszen azért írták őket, hogy eljussanak az olvasókhoz, amire ez a kiállítás remek alkalom lett volna. l.i. MA A Városházán Ma este 7 órakor rendezik meg a Városi Könyvtár dísztermében Lazar Francišković költői estjét Közreműködik: a szerző, Radomir Babin és Boško Krstić, verset mond: Olgica Canadi és Tanja Burojevic. Farkas Csongor performance-szal lép közönség elé. A közönség megtekintheti Fehér Margitnak a Városházáról készült miniatűrjeit. m. k. SZABADKA 7 Csak a legszegényebbeknek Kétszáz dinár gyorssegély 259 kisnyugdíjasnak A legszegényebb nyugdíjasrétegnek szól a mondanivaló, bár lehet, hogy közülük sokaknak egyáltalán nincs pénzük újságra, ezért aki elolvassa, kérjük, adja tovább. Ide jutottunk... December folyamán a nyugdíjasok legszegényebb rétege 200 dinár segélyt kap készpénzben. A segélyben részesülők a 202 dináron aluli kategóriába tartoznak, mert vannak olyanok, akik havi 33,51-92 dinárt kapnak készhez. Az bizonyos, hogy nem dolgozták le a teljes szolgálati időt, ezért is kevés a nyugdíjuk, mégis megborzongunk, ha ezeknek az embereknek a nyomorára gondolunk. A nyugdíjegyesület és a nyugdíjbiztosító kéri az érdekeltek, hogy feleslegesen ne kilincseljenek, mert minden helyi közösségnek a birtokában van már a lakosság nyugdíjasainak a listája, és egy bizottság fogja ennek alapján felkeresni lakásukon a kisnyugdíjasokat. Helyszíni betekintés és felmérés alapján döntenek majd, hogy ki kapja a segélyt. Nagyon hálátlan feladatot rótt ki a mindenható hatalom az egyesületre és a biztosítóra, mert Szabadka községben 7000 igen szegény nyugdíjas él, akiknek a járandósága 202 dinár alatt mozog, és ebből mindössze 259 személyre kaptak fedezetet. Tehát hiába lesz akár 2000 nagyon szegény, akkor is csak a legeslegszegényebbeknek jut az állami alamizsnából. A mércékről a következő tájékoztatót kaptuk: azok részesülnek segélyben, akiknek 202 dinár vagy ennél kevesebb a nyugdíjuk; akiknek nincs vagyonuk; akiknek nincs munkaképes hozzátartozójuk és kizárólag ebből a járandóságból élnek. A bürokratikus intézkedés legszebb példája ez, amióta mindent minisztériumi szinten intéznek. Meg kellett volna a dolgot beszélni a nyugdíjegyesület községi szervezeteivel, és mennyivel jobb lett volna, ha 500 ember kap például 100-100 dinár segélyt, mert akkor ennyien vehettek volna fél tonna szenet vagy valamennyi fát! Hogy ez a juttatás nagy elkeseredést fog kiváltani azokban, akik nem kaphatnak segélyt, mondani se kell. Mert akinek 204 dinár a járandósága, az semmivel sem él jobban, mint akinek 200 vagy annál kevesebb. Ezért hívjuk fel a figyelmét a nyugdíjasoknak, hogy ne a bizottságot okolják majd, ha a járandóságuk akár egy dinárral is több, mint Tájékoztatták a nemzetközi közvéleményt Kasza József és Józsa László németországi látogatásáról A VMDK frankfurti tagozatának meghívására a múlt héten Németországban járt Józsa László szövetségi képviselő és Kasza József köztársasági képviselő. Vendéglátóik segítségével Frankfurtban és Bonnban, illetve közvetett úton az Európai Unió előtt tárhatták fel a vajdasági magyarság helyzetét. Németországi útjukról a szokásos hétfői polgármesteri sajtótájékoztatón számoltak be. Megtudtuk, hogy dr. Otto Bardonggal, illetve Doris Packkal, az Európa Parlament brüsszeli képviselőivel folytatott megbeszéléseik homlokterében a legújabb menekülthullám előidézte helyzet állt A tartomány lehetőségeihez képest jóval nagyobb terhet vállalt a menekültek ellátásában, mint az ország más vidékei, ami a gazdasági megterhelésen túl az etnikai összetétel megváltoztatásához, nyugtalansághoz vezetett, aminek egyik fő oka a menekültek részéről történt erőszakos házfoglalások és fenyegetések voltak. Kasza József Németországban ismertette a fenti szervezet képviselőivel, hogy mind ez ideig hiába követelték Vajdaság tehermentesítését, a hatalom üres szócséplésen kívül semmit sem tett. A vajdasági küldöttség pénteken Bonnban dr. Christian Schwarz-Schillinggel, a bonni parlament képviselőjével, valamint dr. Gottfried Haasszal, a külügyminisztérium illetékesével tárgyalt ugyancsak a menekültek miatt előállt helyzetről. Elmondták, hogy ’91 óta Vajdaságba érkezett a legtöbb menekült. Szombaton a VMDK frankfurti tagozatának tagjaival találkoztak, ahol a ’44-es áldozatokra való megemlékezés mellett beszélgettek a vajdasági magyarság létkérdéseiről. A beszélgetést nagy érdeklődés kísérte, hiszen a megjelentek közül is nem egynek az itteni házába beköltöztek a menekültek. A vendégmunkások jogi védelmet kér- Mennyi tehetséges fiatal! Még egyszer a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokról A közönséggel való találkozás, a taps a koronája a kitartásnak, a gyakorlással, próbával eltöltött sok-sok órának, napnak, évnek. A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokon ilyen fellépési lehetőséget kaptak a művelődési egyesületek ifjú és idősebb tagjai, valamint a szövegmondók, megzenésített versek előadói, komolyzenével foglalkozó gyerekek, fiatalok. Mindazok közönség elé léptek, akik valamely versenyen, szemlén a legjobbak között voltak. A négy nap alatt ismételten meggyőződhettünk arról, hogy mennyi kiváló komoly- és népzenész, vers- és prózamondó van a legifjabb generáció, a fiatalok körében. Az olyan távoli bánáti településekről is eljöttek bemutatkozni a népi együttesek, mint Székelykeve, Magyarittaké... S a szombati gálán a bunyevác és szerb népzene sem hiányozhatott, bizonyítékként, hogy békés együttélésünk gyökerei eltéphetetlenek... A népzenei műsorokon, a Kosztolányi Színház Furcsa pár előadásán telt ház volt, viszont az irodalmi-komolyzenei esten félig telt meg a Városháza díszterme, s kevesen voltak kíváncsiak a becsei kultúrkör színielőadására is. Volt, aki hiányolta az olyan rendezvényt, amelyen vajdasági magyar íróinkkal, költőinkkel találkozhattak volna az olvasók. Ha a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség hagyományossá teszi az ünnepi játékokat, remélhetőleg ezzel is gazdagodik majd műsora mnk. Bezzeg a Nagy-Jugoszláviában! A JKSZ községi bizottsága november 29-e, a köztársaság napja alkalmából közleményt adott ki, amelyben rámutat, hogy az idei ünnep a békével és a nemzetközi szankciók megszüntetésével érkezett meg. Emberi tulajdonság remélni a jobbat és a tartós békét, s ez a kívánsága a szabadkai kommunistáknak is. Egyúttal felhívják a figyelmet a békére leselkedő veszélyre, mert ez a béke megosztáson alapul, annak a lehetőségével, hogy létrejöjjön Nagy- Horvátország, Nagy-Szerbia és az önálló muzulmán állam. Márpedig mi Nagy-Jugoszláviában mindannyian szépen éltünk. A közlemény rámutat továbbá az AVNOJ-i Jugoszlávia határain belül élő népek egymásra utaltságára, majd kifejezésre juttatja kívánságát, hogy a szabadkaiak szerencsésen vészeljék át ezt a telet, s hogy mindannyian lássunk munkához, ápoljuk az emberek és a szomszédok közötti viszonyokat, hogy emberhez méltó módon élhessünk, hisz ez csak tőlünk függ. v. i. SZERDÁN Katalin-bál A Népkör szervezésében Katalin-bál lesz holnap, szerdán este 8 órakor a Bunjevačko kolo nagytermében. A Tópartiak együttes muzsikál. A belépődíj 10 dinár. Helyfoglalás a 26-956-os vagy az 51-822-es telefonon.