Magyar Szó, 1995. november (52. évfolyam, 255-278. szám)

1995-11-28 / 278. szám

1995. november 28., 29., 30. A kritikai szellem erősödése A kulturális és gazdasági gyarapodás, mint az asszimiláció ellenszere Ha már képesek vagyunk visszate­kinteni az eseményekre, akkor a köz­vetlen élmény már a múlté - állítja Ernst Bloch. Egy korszak tehát mögöt­tünk van: egyre több olyan hangot le­het hallani városunkban is, amely le­számol az illúziókkal, az önámítással. Talán elkezdődött végre - ha szűk körben is - a kijózanodás folyamata. A szembesülés, a kritikai szellem igénye jellemzi az Agora vitatribün légkörét, is. Legutóbb egy torzítás nélküli tükröt igyekeztek elénk tárni a meghívott el­őadók. Biacsi Antal publicista, Végel László író és dr. Marina Blagojevic belgrádi szociológus, akik az elmúlt évek etnikai-demográfiai változásairól mondták el véleményüket. Biacsi Antal úgy véli, hogy a hagyo­mányosan bevándorlási területnek szá­mító Szabadka mindig is nyitott város volt. Évente ezer ember költözik váro­sunkba, ezért növekszik folyamatosan a lakosság száma az alacsony népszaporu­lat ellenére. A heterogén etnikai össze­tétel Biacsi szerint azt bizonyítja, hogy itt mindenki jól érzi magát. Végel L­ászló az­ asszimilációval fog­lalkozott: a demográfusok szerint léte­zik természetes és erőszakos asszimilá­ció. A kettő közötti határ nincs ponto­san meghúzva. A nemzeti hovatartozás az ember identitásának része: ha saját maga változtatja meg identitását, ak­kor ez önkéntes vagy természetes asszimilációnak tekinthető. A magya­rok beolvadásával kapcsolatban érde­kes adatokat közölt: az asszimiláció mértéke Szlovéniában 5 százalék, Szerbiában 10, Horvátországban pe­dig 20 százalék körül alakult az elmúlt 50 évben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyarok asszimilációja a Ma­gyarországgal határos területeken Ausztriában volt a legnagyobb, akkor felvetődik a kérdés: milyen paraméte­rek határozzák meg az asszimiláció mértékét, ha éppen a legdemokratiku­sabb országban - ahol köztudottan nem használtak erőszakos eszközöket - a leg­nagyobb az asszimiláció? A kisebbség beolvadásának lehet külső oka, amikor a többség nem nyújt intézményes kere­teket a kisebbség kollektív jogainak biz­tosítására, lehet viszont belső oka is: ez a modernizáció problémája. A városia­sodás indította el a beolvadás folyamatát a vajdasági kisebbségek körében is a második világháború után. Az asszimi­láció azonban nem lehet kizárólag a ki­sebbség problémája. Végei szerint a be­olvadás megállításához szükség van a kollektív jogok intézményes megoldásá­ra, de a multikultúra megvalósítására is. Ez utóbbi nálunk nem létezik: minden­ki a saját, nemzeti kultúráját igyekszik megőrizni. Ha elismernénk a másságot, a megértés nagyobb foka a multikultúra megteremtéséhez vezetne, sőt ezt a ve­gyesházasságok is elősegíthetnék, de nem így van. Dr. Marina Blagojevic a menekült­­kérdésről szólt, meggyőződése ugyan­is, hogy a menekültek nagyobb része nem tér vissza... Az ittmaradók beil­leszkedését pedig segíteni kell, hogy megismerjék és elfogadják az itteni kultúrát és életmódot. Az etnikumok viszonyában uralkodó párhuzamosság annyiban jó, hogy megvéd a konflik­tusoktól, nem jó viszont, ha szétrom­bolja a multikulturális térséget. Min­denféleképp a pluralizmusra kell töre­kednünk, véli Blagojevic. Az intézmé­nyesített párbeszéd a megoldás előfel­tétele: a kommunikáció az egyéni és kollektív jogok megállapításához kell, hogy vezessen. Blagojevic Végeihez hasonlóan úgy véli, az emberek ott asszimilálódtak, ahol viszonylag fejlettebb volt a környe­zet (Ausztria), megőrizték viszont iden­titásukat ott, ahol több kulturális és más értékkel rendelkeztek (Erdély). M. R. Tisztább vizet Szabadkán A Városi Szennyvíztisztító húszéves jubileuma A Városi Szennyvíztisztító ma ün­nepli húszéves fennállását A vállalatot 1976 februárjában kezdték el építeni, és novemberben át is adták rendelte­tésének, azóta is folyamatosan műkö­dik. A szennyvíztisztító 15 400 köbmé­teres kapacitással épült, de ennél jóval több, kb. 30 000 köbméter víz folyik át rajta. A nyolcvanas évek végén és a ki­lencvenes évek elején bővítették a te­lepet, de az ún. iszapvonal továbbra is gondot jelent. Plesztovity István, a Vízművek főmérnöke a szennyvíztisz­tító művek tervei között megemlítette, hogy szeretnék megoldani a hirtelen lezúduló esővíz elraktározását, a gépi berendezések fokozatos átalakítását, de a vállalatokkal kialakítandó szoro­sabb együttműködést is célul tűzték ki. Szeretnék, ha ezek kikérnék a tisztító­művek véleményét az ipari szennyvi­zet tisztító berendezéseket illetően. Megtudtuk, hogy a szennyvíztisztí­tóban jelenleg mintegy 40-en dolgoz­nak, közöttük kiváló szakemberek vannak. SZ. I. SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: A dzsungel könyve, amerikai (17, 19) * A gonosz főhad­nagy, amerikai (21, 23) MUNKÁS: Tetőterasz, hazai (18, 20) * Rózsaszín szex, amerikai pornó­­film (16, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig, tel.: 94 vagy 54-373 * Gyermekgyó­gyászati rendelő: Đuro Đaković utca 14., tel.: 53-559 * Iskolai rendelő, tel.: 53-627 * Nőgyógyászati rendelő, tel.: 52-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 52-499. KIÁLLÍTÁS VÁROSHÁZA ELŐCSARNOKA: Szalai Attila karikatúráinak kiállítása: VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiál­lítás; A MÚZEUM GALÉRIÁJÁBAN: Dr. Sturc Béla-emlékkiállítás VÁROSI KÖNYVTÁR GALÉRIÁ­JA: Tilly Róbert kiállítása LEONARDO GALÉRIA: Milio Vuksanovic olajfestményeinek kiállí­tása KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKO­ZÓ GALÉRIÁJÁBAN: Branislava Đuranović festménykiállítása: Mihajlo Zwick fotóinak tárlata; ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR: Sava Ha­­lugin kiállítása PALICSI KISVENDÉGLŐ: Szal­maképek a LUSA alkotótáborából CINEMA 2000: Pallos Erika fest­ményeinek kiállítása ART CAFFE: Szöllősi Anna képe­inek kiállítása PERL ART KÉPTÁR: A Q cso­port kiállítása Magyar Szó Hasznos tudnivalók az ünnepekre­ ­ A Trgopromet üzletei közül holnap csak a Szabadság téri, egész nap nyitva tartó üzlet fogadja a vásárlókat éspedig - mint más napokon - ezúttal is reggel­­ hat órától éjfélig. Csütörtökön 7 és 10­­ óra között azok az élelmiszerboltok nyit­nak ki, amelyek vasárnaponként ügye­letet tartanak. A Peščara Matko Vukovic utcai boltja holnap is éjjel-nappal várja a vásárlókat, a többi zárva lesz. Csütörtökön a Tejpiacon levő kioszkok tartanak nyitva és mindazok az üzletek, amelyek vasárnaponként ügye­letet tartanak. Az autóbuszállomáson és a kórháznál levő önkiszolgáló reggel 6-tól este 10 óráig tart nyitva. A Városi Múzeum november 29-én­­ és 30-án zárva lesz, pénteken és szom­baton már várja a látogatókat. A Sturc Béla-emlékkiállítást még pénteken te­kinthetik meg az érdeklődők. A Képzőművészeti Találkozó szer­dától hétfőig zárva tart. A Városi Könyvtárban szerdán és csütörtökön szünnap lesz, pénteken már a szokásos időpontban várja az ol­vasókat. Az ünnep alatt a betegeket a Petőfi Sándor utcai mentőállomás fogadja, de éjjel-nappali ügyeletet tart a Duro Đaković utcai Anya- és Gyermekvédel­mi Központ is. Az ügyeletes gyógyszer­­tár a Városháza alatti, m. k. A NYITOTT AJTÓN A VMDK kanizsai tagozata a vendég Ma délután 5 órakor a Vox Huma­na Tolsztoj utcai helyiségében a VMDK szokásos Nyitott ajtó rendez­vényén bemutatkozik az érdekszerve­zet kanizsai tagozata. Az érdeklődők megismerhetik Kecskés Takács Éva el­sőkötetes költő verseit. A MÓDSZERTANI KÖZPONTBAN A magyar nyelv tanításáról A Vajdasági Módszertani Központban (Aga Mamužić utca 13., második emelet) csütörtökön este 6 órakor dr. Horváth Mátyás nyugalmazott egyetemi tanár tart előadást a középiskolai tanároknak a ma­gyar nyelvtanítás tantervéről. De hol van? A Vajdasági Magyar Könyv ’95 kapcsán A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezésében, november 23. és 26. között szervezték meg Szabadkán a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat. A rendezvénysorozat egyik izgalmas el­képzelése volt a vajdasági magyar könyvkiadók eladással egybekötött kiál­lításának megtartása a Népszínház el­őcsarnokában. Az érdeklődők száma igen nagy volt, érthetően, hiszen a kü­lönböző kiadók könyveihez nem könnyű hozzájutni, időről-időre kapha­tóak csak - ha kaphatóak - a szabadkai könyvesboltokban, így az olvasók csak információkhoz jutnak arról, hogy könyveink jelentek meg, de nem olvas­­hatják el őket, vagy meglehetősen nagy késéssel és hosszas utánjárások után. Arról már szóltunk, hogy a helyszín nem volt a legmegfelelőbb, mert nem nyílt lehetőség a kiadókkal való beszél­getésre, de ez nem terhelheti a szerve­zőket, hiszen a meglévő lehetőségekhez kellett alkalmazkodniuk. Viszont a sza­badkaiak meglehetősen nagy csodálko­zására és csalódására, a kiállításon nem voltak jelen az Életjel kiadványai. A vá­ros olvasóközönsége érdeklődésének is eleget tettünk, amikor felhívtuk Déva­­vári Zoltánt, az Életjel kiadványok szer­kesztőjét, hogy megtudakoljuk tőle, mi­ért nem voltak ott az idén kiadott köny­veik a Népszínház, előcsarnokában. A magyarázat rendkívül egyszerű: az Életjelt nem hívták meg. Városunk nem először szembesül ilyen furcsa­sággal, hiszen annak kell neveznünk, hogy a Szabadkán megrendezésre ke­rült könyvkiadók találkozóján éppen a városban tevékenykedő kiadó nem volt jelen. A 27 éves múltra visszate­kintő Életjel védjelével megjelent, igé­nyes válogatást tükröző könyvek szá­ma 120 körül mozog. Az idén 8 köny­vet jelentettek meg, ezeket kínálhatták volna a kiállításon. A legérdekesebb és legnagyobb szabású vállalkozásuk minden bizonnyal az a csaknem 400 oldalas, nagyformátumú, 38 színes és 154 fekete- fehér képpel illusztrált Gajdos-könyv, amely Szabadka képző­­művészetével foglalkozik, és a napok­ban jelent meg, de az évek folyamán „híressé” vált miniatűrök iránt is lett volna érdeklődés, hiszen a városhoz kötődő információk, tények, titkok so­kaságát rejti egy-egy kiskönyv. Min­den bizonnyal az a­­ szerző is találva érezte magát, akinek a tavasz folya­mán jelentek meg a könyveik, hiszen azért írták őket, hogy eljussanak az ol­vasókhoz, amire ez a kiállítás remek alkalom lett volna. l.i. MA A Városházán Ma este 7 órakor rendezik meg a Városi Könyvtár dísztermében Lazar Francišković költői estjét Közreműkö­dik: a szerző, Radomir Babin és Boško Krstić, verset mond: Olgica Canadi és Tanja Burojevic. Farkas Csongor per­­formance-szal lép közönség elé. A kö­zönség megtekintheti Fehér Margitnak a Városházáról készült miniatűrjeit. m. k. SZABADKA 7 Csak a legszegényebbeknek Kétszáz dinár gyorssegély 259 kisnyugdíjasnak A legszegényebb nyugdíjasréteg­nek szól a mondanivaló, bár lehet, hogy közülük sokaknak egyáltalán nincs pénzük újságra, ezért aki elol­vassa, kérjük, adja tovább. Ide jutot­tunk... December folyamán a nyugdí­jasok legszegényebb rétege 200 dinár segélyt kap készpénzben. A segélyben részesülők a 202 dináron aluli kategó­riába tartoznak, mert vannak olyanok, akik havi 33,51-92 dinárt kapnak készhez. Az bizonyos, hogy nem dol­gozták le a teljes szolgálati időt, ezért is kevés a nyugdíjuk, mégis megbor­zongunk, ha ezeknek az embereknek a nyomorára gondolunk. A nyugdíjegyesület és a nyugdíjbiz­tosító kéri az érdekeltek, hogy felesle­gesen ne kilincseljenek, mert minden helyi közösségnek a birtokában van már a lakosság nyugdíjasainak a listá­ja, és egy bizottság fogja ennek alapján felkeresni lakásukon a kisnyugdíjaso­kat. Helyszíni betekintés és felmérés alapján döntenek majd, hogy ki kapja a segélyt. Nagyon hálátlan feladatot rótt ki a mindenható hatalom az egye­sületre és a biztosítóra, mert Szabadka községben 7000 igen szegény nyugdí­jas él, akiknek a járandósága 202 dinár alatt mozog, és ebből mindössze 259 személyre kaptak fedezetet. Tehát hi­ába lesz akár 2000 nagyon szegény, akkor is csak a legeslegszegényebbek­nek jut az állami alamizsnából. A mércékről a következő tájékozta­tót kaptuk: azok részesülnek segély­ben, akiknek 202 dinár vagy ennél ke­vesebb a nyugdíjuk; akiknek nincs va­gyonuk; akiknek nincs munkaképes hozzátartozójuk és kizárólag ebből a járandóságból élnek. A bürokratikus intézkedés legszebb példája ez, amióta mindent minisztéri­umi szinten intéznek. Meg kellett vol­na a dolgot beszélni a nyugdíjegyesü­let községi szervezeteivel, és mennyi­vel jobb lett volna, ha 500 ember kap például 100-100 dinár segélyt, mert akkor ennyien vehettek volna fél ton­na szenet vagy valamennyi fát! Hogy ez a juttatás nagy elkeseredést fog ki­váltani azokban, akik nem kaphatnak segélyt, mondani se kell. Mert akinek 204 dinár a járandósága, az semmivel sem él jobban, mint akinek 200 vagy annál kevesebb. Ezért hívjuk fel a fi­gyelmét a nyugdíjasoknak, hogy ne a bizottságot okolják majd, ha a járandó­ságuk akár egy dinárral is több, mint Tájékoztatták a nemzetközi közvéleményt Kasza József és Józsa László németországi látogatásáról A VMDK frankfurti tagozatának meghívására a múlt héten Németország­ban járt Józsa László szövetségi képvise­lő és Kasza József köztársasági képviselő. Vendéglátóik segítségével Frankfurtban és Bonnban, illetve közvetett úton az Európai Unió előtt tárhatták fel a vajda­sági magyarság helyzetét. Németországi útjukról a szokásos hétfői polgármesteri sajtótájékoztatón számoltak be. Megtudtuk, hogy dr. Otto Bardonggal, illetve Doris Packkal, az Európa Parlament brüsszeli képviselői­vel folytatott megbeszéléseik homlokte­rében a legújabb menekülthullám elői­dézte helyzet állt A tartomány lehetősé­geihez képest jóval nagyobb terhet vál­lalt a menekültek ellátásában, mint az ország más vidékei, ami a gazdasági megterhelésen túl az etnikai összetétel megváltoztatásához, nyugtalansághoz vezetett, aminek egyik fő oka a mene­kültek részéről történt erőszakos házfog­lalások és fenyegetések voltak. Kasza József Németországban ismertette a fen­ti szervezet képviselőivel, hogy mind ez ideig hiába követelték Vajdaság teher­mentesítését, a hatalom üres szócséplé­­sen kívül semmit sem tett. A vajdasági küldöttség pénteken Bonnban dr. Christian Schwarz-Schillinggel, a bonni parlament képviselőjével, valamint dr. Gottfried Haasszal, a külügyminisztéri­um illetékesével tárgyalt ugyancsak a menekültek miatt előállt helyzetről. El­mondták, hogy ’91 óta Vajdaságba érke­zett a legtöbb menekült. Szombaton a VMDK frankfurti ta­gozatának tagjaival találkoztak, ahol a ’44-es áldozatokra való megemlékezés mellett beszélgettek a vajdasági ma­gyarság létkérdéseiről. A beszélgetést nagy érdeklődés kísérte, hiszen a meg­jelentek közül is nem egynek az itteni házába beköltöztek a menekültek. A vendégmunkások jogi védelmet kér- Mennyi tehetséges fiatal! Még egyszer a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokról A közönséggel való találkozás, a taps a koronája a kitartásnak, a gyakorlással, próbával eltöltött sok-sok órának, nap­nak, évnek. A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokon ilyen fellépési lehetőséget kaptak a művelődési egyesületek ifjú és idősebb tagjai, valamint a szövegmon­dók, megzenésített versek előadói, ko­molyzenével foglalkozó gyerekek, fiata­lok. Mindazok közönség elé léptek, akik valamely versenyen, szemlén a legjob­bak között voltak. A négy nap alatt ismé­telten meggyőződhettünk arról, hogy mennyi kiváló komoly- és népzenész, vers- és prózamondó van a legifjabb ge­neráció, a fiatalok körében. Az olyan tá­voli bánáti településekről is eljöttek be­mutatkozni a népi együttesek, mint Szé­­kelykeve, Magyarittaké... S a szombati gálán a bunyevác és szerb népzene sem hiányozhatott, bizonyítékként, hogy bé­kés együttélésünk gyökerei eltéphetetle­­nek... A népzenei műsorokon, a Kosztolá­nyi Színház Furcsa pár előadásán telt ház volt, viszont az irodalmi-komolyze­nei esten félig telt meg a Városháza dísz­terme, s kevesen voltak kíváncsiak a be­csei kultúrkör színielőadására is. Volt, aki hiányolta az olyan rendez­vényt, amelyen vajdasági magyar íróink­kal, költőinkkel találkozhattak volna az olvasók. Ha a Vajdasági Magyar Műve­lődési Szövetség hagyományossá teszi az ünnepi játékokat, remélhetőleg ezzel is gazdagodik majd műsora­ mn­­k. Bezzeg a N­agy-Jugoszláviában! A JKSZ községi bizottsága november 29-e, a köztársaság napja alkalmából közleményt adott ki, amelyben rámutat, hogy az idei ünnep a békével és a nem­zetközi szankciók megszüntetésével ér­kezett meg. Emberi tulajdonság remélni a jobbat és a tartós békét, s ez a kívánsá­ga a szabadkai kommunistáknak is. Egyúttal felhívják a figyelmet a békére leselkedő veszélyre, mert ez a béke meg­osztáson alapul, annak a lehetőségével, hogy létrejöjjön Nagy- Horvátország, Nagy-Szerbia és az önálló muzulmán ál­lam. Márpedig mi Nagy-Jugoszláviában mindannyian szépen éltünk. A közlemény rámutat továbbá az AV­­NOJ-i Jugoszlávia határain belül élő né­pek egymásra utaltságára, majd kifeje­zésre juttatja kívánságát, hogy a szabad­kaiak szerencsésen vészeljék át ezt a te­let, s hogy mindannyian lássunk munká­hoz, ápoljuk az emberek és a szomszé­dok közötti viszonyokat, hogy emberhez méltó módon élhessünk, hisz ez csak tő­lünk függ. v. i. SZERDÁN Katalin-bál A Népkör szervezésében Katalin-bál lesz holnap, szerdán este 8 órakor a Bunjevačko kolo nagytermében. A Tó­partiak együttes muzsikál. A belépődíj 10 dinár. Helyfoglalás a 26-956-os vagy az 51-822-es telefonon.

Next