Magyar Szó, 1997. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-03 / 1. szám

2 KÜLPOLITIKA Áremelkedésre virradva Göncz: Az átalakulás első szakasza lezárult -­ Készenlétben a jégtörők - Újabb merénylet a fővárosban: rakétával a lakásba (Tudósítónktól­ Budapest, január 2. A korábbi esztendőkhöz képest jó­val csendesebb volt szilveszter éjjelén a magyar főváros. Az emberek főleg otthon, családi és baráti körben várták az új esztendőt, s éjfél után viszonylag nagyon kevesen vonultak ki az utcák­ra közösen, ünnepelni. Göncz Árpád, a magyar köztársa­ság elnöke újévi köszöntőjében vá­lasztóvonalat jelölt meg múlt és je­len között. Véleménye szerint húsz hónappal ezelőtt a magyar társada­lom kényszerűen szembesült a gaz­dasági összeomlás veszélyével, s a válság elhárítása nem nélkülözhette a durva módszereket, a kilábalás árát pedig elsősorban a kiszolgálta­tottak fizették meg, a bérből és fize­tésből élők, valamint a nyugdíjasok, egyfajta erkölcsi adósság most ép­pen e rétegek esetében indokolt. Az államfő szerint az átalakulás első szakasza lezárult, a jövő már derű­sebb képet mutathat. Az év első napja azonban még igencsak a múlthoz kötődött, s az áremelkedési hullám nyilván érzé­kenyen érint minden állampolgárt. Az üzemanyag drágulása átlag hoz­závetőlegesen tíz százalékos. A 98-as ólmozott benzin literje például 12 forint 50 fillérrel kerül többe, így az új ára 146 forint. Egyformán 13 fo­rint 50 fillérrel emelkedik a többi benzinfajta, tehát mondjuk a 91-es ólmozatlan litere 122 forint helyett ezentúl 133,50 forint lesz. A gázolaj új ára 129 forint. Jelentősen drágul az energia: a földgáz ára 18,8 száza­lékkal, az áramé 25 százalékkal emelkedik. A vasúti jegy átlag 18 százalékkal drágább, autóbuszra 20 százalékkal drágábban lehet jegyet váltani. A postai szolgáltatásokért minden fronton többet kell fizetni. Az átlag 12 százalékos gyógyszerár­­emelés január közepétől esedékes. Várhatóan jelentősen drágulnak az élelmiszer-ipari cikkek is, a tejter­mékek árának emelkedése a 20-25 százalékot is elérheti. A frissen hullott hó és a tartós hi­deg ellenére a közlekedés egyelőre nagyjából zavartalan, a folyókon vi­szont egyre kifejezettebb a jégzajlás, ezért a Duna felső szakaszán másod­fokú jégvédelmi készültséget ren­deltek el. Nagyobb kiterjedésű jég­páncélra ugyan csak huzamosan tartó mínusz 10 fok alatti hőmérsék­let esetén lehet számítani, a jégtörő hajók azonban máris készenlétben állnak. Összefüggő jégtakaró borítja a felső Tiszát, Tokaj fölött helyen­ként 15-30 centiméter vastagságú a jég, ezért bevetésre vár az észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság öt jégtörő hajója. Hivatalba lépett Berta Attila dan­dártábornok, Budapest új rendőr­főkapitánya, aki a titkos­szolgálati eszközök teljes tárházát is alkalmaz­ni akarja a szervezett bűnözés felde­rítése érdekében. Nos, erre bizonyá­ra szükség is lesz, hiszen az újév má­sodik percében újabb merénylet történt a magyar fővárosban: vállról indítható jugoszláv gyártmányú páncéltörő rakétával lőttek be egy második kerületi, Szépvölgyi úti la­kásba, amely alatt éjszakai mulató működik, ahol éppen zárt körű szil­veszteri mulatságot tartottak. Méte­reken múlott, hogy nagyobb tragé­dia nem történt, hiszen a klubban mintegy harmincan tartózkodtak. A tettesek egy üres telekről indították el a rakétát, majd - a hónyomokból ítélve - BMW nagyságú autóval hagyták el a helyszínt. Az anyagi kár 300 000 forint. Végül: újév hajnalán, 1997. ja­nuár 1-jén 0 és 1 óra között 16 cse­csemő született az országban (öttel több, mint tavaly). Világrajövetelük­nél az állami biztosító is pávásko­­dott: 18 éves korukban másfél millió forint illeti meg őket. SINKOVITS Péter Diplomáciai offenzíva a NATO-bővítés ellen Jelcin orosz elnök külpolitikai tanácsadójának nyilatkozata Jelcin orosz elnök külpolitikai ta­nácsadója jelezte: Moszkva nagysza­bású diplomáciai offenzívát tervez a NATO-bővítés ellen, és az orosz elnök nyugati vezetőkkel tartandó találko­zóin a kilátásba helyezett kiszélesítés lesz a kulcskérdés. Dmitrij Rjurikov tanácsadó egyben azzal fenyegetőzött, hogy a bővítés esetén Moszkva meg­szigoríthatja a vízumszabályokat az Észak-atlanti Szerződés új tagjaival szemben, jelenti az MTI. Az elnök tanácsadója közölte: Borisz Jelcin egyik legfőbb külpoli­tikai célkitűzése „a NATO keleti bő­vítésére irányuló koncepció leküz­dése”. Ez lesz a vezető téma Jelcin és Helmut Kohl német kancellár szombati megbeszélésein. Ugyan­csak ennek a kérdésnek akarja szen­telni Jelcin Jacques Chirac francia elnökkel esedékes januári találkozó­ját.­­ Széleskörűen meg akarja vitat­ni a témát Bill Clinton amerikai el­nökkel is a márciusra beütemezett orosz-amerikai csúcsértekezleten. Rjurikov ugyan nem beszélt róla, de moszkvai diplomáciai körökben tudni vélik: Jelcin az év elején talál­kozni készül John Major brit kor­mányfővel is. Rjurikov utalt arra, hogy nem csupán a biztonság szempontjai, ha­nem egyfajta sértettség is vezérli Moszkvát. - A szövetség kiszélesíté­sét nem csupán potenciális fenyege­tésnek tartjuk, hanem a NATO-or­­szágok részéről Oroszországot ért sértésnek is, elvégre Moszkva nyerte meg a hidegháborút, felszámolva a katonai szembenállást, ami a világ összes országának javára vált - mondta a tanácsadó, akit az Inter­fax idézett. - Maga a bővítés nem ígér semmi előnyt az új tagországoknak. Mi több, belépésük orosz részről a ví­zumszabályok megszigorítását von­hatja maga után, ami kedvezőtlenül hat az üzleti és humanitárius kap­csolatokra, nem beszélve az új NA­­TO-tagok adófizetőire nehezedő terhekről - vélekedett a tanácsadó. Moszkvai megfigyelők emlékez­tetnek: a Rjurikov által kilátásba he­lyezett, NATO-bővítést ellenző orosz diplomáciai offenzíva előtt moszkvai illetékesek egyre kemé­nyedő hangvételű nyilatkozatokban tiltakoztak a kiszélesítésről szóló döntés közeledtével. A Nyugat mindamellett egyértelműen értésre adta: a bővítés kérdésébe nincs be­leszólása Moszkvának, viszont igyekszik a NATO leszerelni az orosz aggodalmakat, és szerződést kötni Moszkvával, ezt jelzi Javier So­lana főtitkár januári moszkvai láto­gatása is. Dusanbéban megöltek egy orosz katonát Dusanbéban ismeretlen tettesek meggyilkoltak egy orosz katonát. Egy héten belül ez volt a harmadik merénylet orosz katonák ellen a tá­­dzsik fővárosban, jelenti az MTI. Egy orosz katonai szóvivő szerint Alekszandr Goncsarovot, a 201-es orosz gépkocsizó gyaloghadosztály őrmesterét szilveszter éjszakáján lőt­ték le. Civil ruhás holttestét a szaho­­vati piac közelében találták meg, fe­jét pisztolylövés érte. A volt szovjet köztársaságban, ahol az iszlám ellenzék fegyveres harcot vívott a tádzsik kormány el­len, tíznél több orosz katona halt meg iszlám fegyveresek merényletei következtében. Az orosz katonák bé­kefenntartó feladatokat látnak el, és Afganisztán határán teljesítenek szolgálatot. ­ Fél tonna robbanóanyag egy furgonban Merényletre készült az IRA Belfastban Csaknem fél tonna - ezer font - robbanóanyagot találtak a tűzsze­részek abban a fehér Renault fur­gonban, amelyet szilveszter éjsza­­kja óta vizsgáltak Belfast köz­pontjában. Az elhagyott gépkocsi­ból mindemellett gyújtókábelek és egyéb, pokolgépek előállításá­hoz használatos alkatrészek is el­őkerültek. Az autót az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus terrorcsoport (IRA) hagyta a tarto­mányi főváros történelmi erődítmé­nye, a Belfast Castle mellett az év utolsó napján, miután az erőteljes rendőri készültség miatt az osztag valószínűleg nem tudta volna ren­deltetési helyére - nyilvánvalóan a szervezet egyik bombagyártó üze­mébe - eljuttatni a szállítmányt a le­bukás veszélye nélkül, jelenti az MTI. Az IRA mindenesetre a kudarc­ból is igyekezett a lehető legtöbbet kihozni: a rá hagyományosan jel­lemző rituális kódokkal Szilveszter napján tudatta a hatóságokkal, hogy „bomba” van az ünnepi rendezvé­nyekre használt, múlt századi épület tövében. A csoport „taposóakna”­­ként jelölte meg a Renault-ba rejtett robbanószerkezet mibenlétét, az északír rendőrség (RUC) szakértői azonban tegnap közölték: hatalmas erejű, házi készítésű pokolgép ele­meire bukkantak az időközben spe­ciális, távirányítású robotokkal da­rabjaira szedett, sőt, részben fel is robbantott kisteherautóban. A biz­tonsági szervek úgy vélik: az IRA komoly merényletre készült újév el­őestéjén a brit hadsereg egyik ulste­­ri ellenőrző pontja ellen, s ezt csak a rendkívüli elővigyázatossági intéz­kedések akadályozták meg. A bom­bariadó miatt ötszáz embert kellett evakuálni a Belfast Castle-ből, ahol egyidejűleg több rendezvény - köz­tük egy szilveszteri esküvő - is zaj­lott. A brit és az északír biztonsági szervek már karácsony óta teljes ri­adókészültségben állnak, miután az elhárítás úgy értesült: az IRA az ün­nepek környékén készül újabb sú­lyos merénylettel hírt adni magáról. Londoni vélemények szerint való­színű, hogy a meghiúsult belfasti próbálkozás lett volna legalábbis az egyik erre irányuló kísérlet. — Magyar Szó Tripoli „kémek”-et ítélt halálra A líbiai katonai törvényszék szerdán hat katonatisztet ítélt halálra kémkedés miatt - jelen­tették a tripoli tévére hivatkoz­va a hírügynökségek. Az AP be­számolója szerint emellett még két - az AFP szerint három - polgári személyre is a legsúlyo­sabb büntetést szabtak ki. Ugyanakkor a kémkedési ügy­ben nyolc másik vádlottat fel­mentettek. A líbiai hivatalos közlés nem tett említést arról, hogy az el­ítéltek mikor és milyen bűncse­lekményeket követtek el, s mely ország számára kémkedtek. Az AFP úgy tudja, hogy az Egye­sült Államok javára való kémke­dés volt a vád. Az AP által idézett szakértők szerint valójában nem kémke­dési ügyről van szó, hanem még az 1993-ban történt, Ka­dhafi elnök megbuktatását cél­zó sikertelen puccskísérlettel le­het összefüggésben az ítélet. 1997. január 3., péntek Körkörös európai fejlődés Az évi felmérések elkészültek, az idei tervek kidolgozása is folyamat­ban van, a nemzetközi politikában nincs üresjárat. Az európai viszo­nyok képe továbbra is a megnem ér­­tés és a feszültségkeltés, főleg ami­kor nem babra megy a játék, hanem amikor a pénzügyi rendszer kialakí­tásáról van szó. A karácsonyi szünet­re a brit, a francia és a német poli­tikusok azzal a megkönnyebbüléssel távoztak, hogy az Európai Unió to­vábbi intézményesítése előtt már nincsenek áthághatatlan akadályok, bizonyos azonban, hogy a maast­­richti megállapodás korszerűsítését nyélbe kell ütni. Ez mindenekelőtt azért nélkülözhetetlen, mert a poli­tikai intézmények létrehozását nem követte zökkenőmentesen a gazda­sági és a pénzügyi szövetkezés. Első­sorban Nagy-Britannia vonakodik az euro bevezetésétől, sőt még azt sem tisztázta, hogy maradéktalanul elfogadja-e az Európai Unió, tehát a szilárd szövetkezés és egybekapcso­lódás tervét. Franciaországban, Spa­nyolországban és Olaszországban is fölmerültek bizonyos kételyek az iránt, hogy a Maastrichtban lefekte­tett szigorú elvek valóban kiállják-e az idők próbáját. Voltaképpen a gazdasági erő és befolyás fölmérése körül oszlanak meg a vélemények. Valószínűnek tűnik, hogy az Egyesült Európa, úgymond, rétegesen fejlődik majd a jövőben. Ez azt jelenti, hogy több lépcsőfokot kell megtenni a csatla­kozni kívánó országoknak. Az első, a legfejlettebb körben nyilván a bri­tek, a németek, a franciák és a Be­nelux államok kapnak helyet, a má­sodikban a skandináv országok, őket követheti Spanyolország, Olaszország, Ausztria, és a végén kullognak majd azok az államok, amelyek az átmeneti fázisból még nem léptek ki, keresik a fölzárkózás módját, de belső gazdasági és politi­kai helyzetük elmaradottsága, illet­ve rendezetlensége egyelőre csak a távoli jövőbe helyezi a csatlakozás dátumát. Ezek a körkörös viták megmutat­ták, hogy az Európai Unió vagy az egyesült Európa elgondolása tetsze­tős, de nehezen megvalósítható. A hosszan tartó politikai viták lelassít­ják a konkrét feladatok kijelölését, de még inkább a végrehajtásukat. Körültekintő eszmecsere nélkül vi­szont a konszenzuson alapuló dön­téshozatal tovább várat magára. Időközben viszont élni kell, és ezért természetes, hogy olyan megoldá­sok is napvilágot láttak, amelyek az Európai Unió kialakítását globális stratégiának nevezik, ezzel párhuza­mosan pedig nélkülözhetetlennek tartják az államközi, de mindenek­előtt a regionális szerveződést is. A közép-európai kezdeményezés, a Kárpát-medence országainak szoro­sabb együttműködése, a balkáni or­szágok gazdasági és politikai kap­csolatfölvétele azt igazolja, hogy szű­­kebb régiókban könnyebb fölfedni az összekötő szálakat. A történelmi múlt, az egymást kiegészítő gazdasá­gi viszonyok és a politikai rendsze­rek átalakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy ezekben a térségekben a vitás kérdéseket gyorsabban tudják meg­oldani, mert a gazdasági kényszer kifejezettebben befolyásolja az esz­mei és a szellemi javak kitermelését. Az a tény, hogy ezeknek a régióknak az összetevői a majdani harmadik vagy negyedik körhöz tartozó euró­pai tagállamok sorában vannak, nemcsak negatívumként érződik: az azonos problémák előmozdíthatják az egymás közötti jó viszony erősíté­sét, függetlenül attól, hogy egy-egy térség milyen nemzeti, eszmei, val­lási vagy nyelvi közösséghez tarto­zik. Az alapcél a napi problémák gyorsabb megoldása és a jövőbeni integrációs föltételek elfogadása, il­letve olyan belső társadalmi, gazda­sági és politikai fejlődési föltételek kialakítása, ami elnyeri a külföld bi­zalmát, megértését és támogatását. Marad a tény, hogy a belső vi­szonyok demokratikus rendezése az alapvető követelmény ahhoz, hogy a régió, a szubrégió és az egész kontinens fejlett közösségként lép­hessen be az új évezredbe. JAKOBSZ István Németország erősíti keleti határainak őrzését Egyre növekszik az embercsempészetre szakosodó bűnbandák száma Az embercsempészet növekedése miatt Németország jelentősen erősí­teni kívánja keleti határainak őrzé­sét. Manfred Kanther szövetségi belügyminiszter egy tegnapi inter­júban elmondta, hogy rövid időn belül 1500 fővel növelik a lengyel és a cseh határon szolgálatot teljesítő határőrök létszámát, amely jelenleg 4700 főt tesz ki, jelenti az MTI. 1996-ban a korábbi éveknél is nagyobb arányban növekedett a kü­lönböző bűnbandák által Németor­szágba csempészett személyek szá­ma. A lengyel és a cseh határon ta­valy a német határőröknek több mint ötezer személyt sikerült elfog­niuk illegális határátlépés közben vagy közvetlenül utána. Az előző év­hez képest ez mintegy 28 százalékos növekedést jelent. Az országba tör­vényellenesen bejutni próbálók döntő többségét a keleti határokon csempészik át a bandák, és mintegy kétezren érkeznek déli vagy nyugati irányból. A bonni belügyminisztérium adatai szerint az embercsempészet­re szakosodó bűnbandák száma egy­re növekszik. Az országba illegálisan bejutni próbálók nemzetiségi össze­tételében nincs lényeges változás. Továbbra is elsősorban kosovói al­bánok, törökök és kurdok, romá­nok, valamint irakiak és afgánok ve­szik igénybe az embercsempészeket, hogy bejuthassanak Németország­ba. SRÍ LANKA A kormányerők folytatják offenzívájukat Colombo szerint előrelépés tapasztalható a béketerv tető alá hozásában Srí Lankában a tamil lázadók fel­robbantottak egy taposóaknát, s az kilenc ember életét oltotta ki. A tá­madás a Jaffna-félsziget sűrűn la­kott északi részén történt, ahonnan egy évvel ezelőtt szorították ki a lá­zadókat. Az aknát egy traktor alatt robbantották fel, s a járművön utazó hat katona és két polgári személy meghalt, jelenti az MTI. Közben a szigetország keleti ré­szén a katonák légierő és tüzérség támogatásával lerohantak egy tamil támaszpontot, amely éppen üres volt, amikor behatoltak. A tábor mintegy három kilométerre fekszik a keleti Batticaloa környékén lévő Rukam településtől, amelynek köze­lében a kormánykatonák szerdán bevettek egy másik tamil támasz-pontot, s megöltek 14 lázadót - je­­lntette a Reuter. Közben Gamini Peirisz colombói igazságügy-miniszter tegnap közöl­te, hogy előrelépés tapasztalható a kormány által előirányzott béketerv tető alá hozásában. A politikus an­nak a véleményének adott hangot, hogy az idén eredményt hoznak a kormány béke-erőfeszítései. Jelen­leg egy parlamenti bizottság tárgyal a béketervről, amely széles körű ha­talmat ruházna át a szigetország ré­gióira, a kisebbségben élő hindu ta­milokra, s szövetséggé alakítaná át az országot.

Next